Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-21 / 301. szám
Vasárnap, 19S8. december Si. 2 SOMOGYI NÉPLAP Pillanahfelvéhel 1. Nyöszörög a zene* kar. Eittyedten peng a hegedűn a húr, sután fújtat a harmonika, a dob sántítva kongja a ritmust. Tangó. A teremben sűrűn száll a por a táncolok lába alól, olyan sűrűn, mint a cigarettafüst, amely felhővé gomolyodik a mennyezet alatt, s a szoknyák kavarta széltől körbe utazza a repedt^, piszkos falakat. Hangulat* Bort isznak a legények, Éjfél. Idős asz- Ezony tétován járja a táncot unokájával. A fiú nem több ti- . zennégy, az asszony nem kevesebb hatvannyolc évesnél.: Ahol senki se zavarja őket, a sarokban keringenek, sasszéz- nak, lépkednek négyszögben. Határozatlan és bátortalan minden léptük. Rátaposnak egymás lábára. Sokszor. Azért csak libegnek tovább. Hogy ki tanulja a tangót? A fiú, aki lehet, a következő fordulónál már valamelyik lánnyal pörög a parketton, vagy a nagymama, aki az új táncokkal ismerkedik, s egy pillanatra ifjúnak érzi magát? Nem tudni. De nem is fontos ez, hisz mindennél többet ér a jókedv, ez a mindent elsöprő, mámorító öröm, ami ilyenkor zárszámadás idején bújik az emberbe, s nem nyughatván csaknem szétfeszíti a mellkast. Kor ilyenkor nem számít, illik egy fordulót táncolnia még a haldoklóknak is. 2. December közepe. A kismozi előtt fejkendős, fogatlan néniké tétovázik. — Hát akkor hová kér jegyet, nagy- anyó? — serkenti elhatározásra a pénztárosnő. Az öregasszony szégyenlősen húzkodja kendője csücskét, mint valami bakfis, aki nem tudja, milyen feleletet adjon az első szerelmes vallomásra. — Talán előre valahová, ahol jó lát mindent? — kísérletezik most már kissé türelmetlenül a pénztárosnő. A nénike körülnéz, nem hallja-e meg senki a szavát, aztán • restellkedve besu-: sogja a kis ablakocs-í kán. — Adjon, gyönyö- £ rűm, egy jegyet a* kályha mellé, ott ? Csokonyavisontán is van már takarékszövetkezet Megyénkben eddig 17 takarékszövetkezet működött. Legutóbb Csokonyavisontán is létrejött a falusi bank. Az alakuló közgyűlésen a belépettek változtatás nélkül elfogadták az alapszabályt, és felvettek tagjaik sorába 107 tagot. Megválasztották a héttagú igazgatóságot és háromtagú felügyelő bizottságot. Az igazgatóság elnöke Bakocs József dolgozó paraszt, helyettese Balázs Sándor dolgozó paraszt. A felügyelő bizottság elnöke Pássá Jenő ktsz-elnök lett. A megválasztott vezetőség a * közgyűlés után megtartotta el- ‘ ső ülését, amelyen határozatot t hozott a betétgyűjtési munka legalább n^TWk! 3 megszervezéséről, helyiség biz- 1 tositasarol es egy eb feladatok L. G. t megvalósításáról. Hol legyen a piac?- ' . Ezt kellene már végre megszüntetni — mutat a Szé- • chenyi téri MÁVAUT-megálió zsúfolt járdáira az, akihez ez a probléma közel ’áll, az egyik legilletókesebb: Hoffmann r S á n d ó r, az Autóközlekedési . Vállalat igazgatója, városi tanácstag. . . Nem maradok adós a helyes- . Jő bólintással, miközben megállapítjuk, hogy a Széchenyi téri zsúfoltság és balesetveszély megszüntetése a - MÁV- AUT-megállónaik a mostani piacra való áttelepítésétől függ. Ez pedig elválaszthatatlan a legutóbbi tanácsi javaslattól, amely az AKÖV Berzsenyi utcai telepe mellé gondolja az új piacteret. Hoffmann elvtárs felemeli a kezét, és amit a legközelebbi városi tanácsülésen akart elmondani, közli velünk: — Az új piactérnek az 'AKÖV-telep mellé költöztetése *— véleményem szerint — nem megnyugtató. Először is: a javasolt terület eléggé ingová- -■ rayos, amelynek- rí eltöltéséhez, -:vbetonozáséha»GÍgen nagy,- ösz- szeg szükséges,.- s messze esik a vasúttól is. Nagyobb az aggo- • dalom az amúgy is szűk és balesetveszéllyel tel’ Berzsenyi utcában a közlekedés megoldása körül. Azt senki sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a nagy forgalmú piac ide helye- . késével a forgalom megélénkül. És ugyan mi történik akkor, ha a gépkocsik, lovaskocsik, _ motorok, kosarasok és vásárló városiak ebbe a szűk utcában sodródnak a piactér felé? Ezekkel a gondolatokkal indulunk sétára, mégpedig azzal a céllal, hogy mást javasoljunk. Tanácstag kísérőm nyomban előrukkol azzal az elgondolás , sál, amelyet már régóta forgat fejében. Hogy ötletét megbeszéljük a helyszínen is, a Széchenyi tértől kicsit visszafelé tartunk az Ady Endre utcán. A 11. szám alatt bemegyünk, az udvaron át a telekre. — No, ez az — mutat a tanácstag a hatalmas telekre, . amelyet az egyik oldalon a Széchenyi tér 2/b-ág húzódó házak, a másik oldalon, a vasút felől a vaskombináti sorompóig az úgynevezett marhahajtó út "határolja. A telek összefüggését csupán egy-két bontásra már nagyon is megérett kisebb műhely vagy kuckó zavarja. A telek nagysága tökéletesen megfelel piacnak. Az egyikét műhely vagy düle- dező épületecske elbontása, a bennük levő egy-két lakó elhelyezése nem okozna nagyobb gondot. A terület csupán némi egyengetést kíván, és az Autó- közlekedési Vállalat telepéhez hasonlóan igen olcsón lebetonozhatnák .;. Legnagyobb előnye ennek a piactérnek az lenne, hogy a lovaskocsikkal az Achim András (marhahajtó) ú-ton nagyszerűen megközelíthető. A vásárlók az Ady Endre utca egyik kapuján át könnyen elérnék, anélkül, hogy a forgalom torlódna, vagy különösebb balesetveszély támadna az utcában. Az sem utolsó szempont, hogy ez a piactér jóval köze- lebb esne a vasúthoz és a város szívéhez is, mint az AKÖV melletti terület. ' És mivel magasabban fekszik, jóval egészségesebb környék is »mannái. Aiiogy körültekintünk, egyre inkább erősödik a meggyőződésünk, hogy ez a terület lenne legmegfelelőbb piacnak. Az idő sürget! Nemcsak a piac kialakítása, hanem a MÁV- AUT-megállónak a jelenlegi piac helyére történő áttelepítése miatt is. Az ötlettel nem vártuk meg a tanácsülést. Jó lenne, ha a legközelebbi tanácsülésen már nemcsak javaslatként, hanem határozott tervként foglalkoznának ezzel a gondolattal. Sz. N, Jól sikerült a nagyatádi nőtanács műsoros estje A kedves műsort szavalattal nyitották meg. Nagy Vera a Pétiké jár című verset szavalta. Utána Szabó Zsuzsa gimnazista tanuló zongoraszámai következtek. A gimnázium kamarakórusa is megérdemelt sikert aratott. Kallós Károly karmester vezetésével legutóbbi szereplése óta sokat javult a kórus. Khin Gyula szólóénekest szűnni- nem akaró tapssal, jutalmazta a közönség. Simon hajosné, a nőtanács tagja magyar népdalokat adott elő Horváth Ferenc népi zenekara kíséretével. Igen tetszett a Baj van a szöveggel, valamint A nők egyenjogúsága c. jelenet. A műsor legszebb száma a Nagy magyar asszonyok . című egyfelvonásos bemutatója volt. Szövegét Kiss Ferencné tanár, a nőtanács kultúrfelelőse irta. Lehet védekezni az atomiam adás ellen ! eívtárs | Jenő Küzdelmes, harcos élet után, 83 éves korában eltávozott közülünk városunk legöregebb kommunistája, Vajthó elvtárs. Az alföldi parasztszülők gyermekéből lett nép iskolai tanító már a Tanácskö: ság előtt sokat küzdött nyomás, a zsarnokság Somogybán helyettes tanügyi harnépbiztosként dolgozott colt az egyszerű emberek jogaiért a Tanácsköztársaság dicső 133 napja alatt. A terroristák Latinka Sánjdorral együtt vetették börtönbe és akarták őt is kivégezni, halálra ítéltek közül szerencsés véletlen folytán sikerült társa- az el- ellen. megszöknie. A Horthy-uralom kilátástalan éveiben alig taníthatott; zongorista volt a némafilmnél, majd az ipartestületnél jegyzősködött. A kor urai nem merték rábízni a fiatalok nevelését. Az iparos dalárda vezetője lett, s az illegális kommunista párt harcosaként várta, munkálta az új világ eljövetelét. Öreg, sokat szenvedett és üldözött ember volt, amikor megvalósult életének álmodott értelme. A felszabadulás után még 13 évig élt közöttünk a becsületes emberi élet, a hazáját és. népét szerető kommunista helytállás példájaként Szüksége van-e Kaposvárnak kenyérgyárra ? Az atomenergia felszabadítása új korszakot nyitott meg az emberiség történetében. Az atomban rejlő energia nemcsak jobb gazdálkodásra ad tehetőseget, hanem, sajnos, 1945 után változást hozott elsősorban a lésá hadviselésben is: alkalmassá vált arra, hogy perceik alatt embermilliókati elpusztítsanak vele. Ennek a gondolatára megborzad az ember, és az az érzése támad, hogyha valamikor netalán sor Kerülne erre a borzalomra, teljesen kiszolgáltatva várná a halált, mert nem tud védekezni. Dehát valóban nincs ellene védekezés? Van! Lehet védekezni. Az ember szabadította fel az atombomba pusztító erejét, az ember megtalálhatja es meg is találta a védekezés módját. Ez persze egyáltalán nem csökkentheti az atomháború elleni küzdelem jelentőségét. És azt sem jelenti, hogy egy esetleges atomháború nem kerülne milliók és milliók életébe. De az is biztos, hogy fűinél váratlanábbúl, felkészületlenebből, a védekezés ismereteinek hiányában törne e rém az emberiségre, annál nagyobb ienne a pusztítás. Hirosimában nem pusztult volna el a lakók 57, Nagaszakiban a lakosság 28 siázaléka, ha -mém váratlanul; a napi munka közben, a védekezés egyszerű formái ismeretének teljes hiányában érte volna őket az atomtámaóás. A tanulságot mindenképpen le kell vonnia minden népnek. F-s addig, míg az atomháború veszélyét az emberiség el nem hárítja szükséges, hogy életünk természetes- "velejárója legyen az ellene való védekezés módozatainak elsajátítása is. A jövő esztendőben a városi légoltalmi parancsnokság atomvédelmi tájékoztató oktatást indít a lakosság részére. Az előadások . hallgatói megismerkednek az atom- és hidrogénbombák hatásával, az ellenük’való védekezés módjaival a legjobb előadók, pedagógu- j problémává sok tolmácsolásában. Az atom- védelmi tájékoztató oktatásban 14 éves kortól részt vesz valamennyi állampolgár, kivéve a hatósági és üzemi légoltalmi szervezetekbe beosztottakat. Az oktatás mindert bizonnyal számottevő eredményekkel jár 'majd, és amiig a békeharcban lefogjuk az atomháborús gyújtogatok kezét, megtanuljuk az atomhalál elleni védekezés módjait is. ! vajon Ka- keNem mai keletű probléma ez. Már a siófoki kenyérgyár tervezésekor felmerült:-nem volna-e célszerűbb posvárott felépítem a nyérgyárat? Mint" átadott kenyérgyár Siófok javára billent a mérleg. Nem mintha éz hiba volna, hiszen a Balaton-partnajc a nbmrég tan ásítja. szüksége van a kenyérgyárra, különösen, ha figyelembe veszszük a BIB fejlesztési perspektíváját. Az iparosítás íjávlati terveiben azonban Kaposvárott is nagyarányú fejlődés j rajzolódik ki, ez teszi j kenyérgyár képe mai épíA postavezérigazgatóság közli, hogy december 31-én adja lei a 9 értékből -álló új légipostái repülőbályeg-sorozatol. A 20, 30 és a 70 filléres, valamint az 1 forintos; az 1,60 forintos és 2 forintos, a 3 forintos, az 5 forintos és a .10 forintos bélyegeken Budapest, Sopron, Szeged, Győr és Sárospatak nevezetességei felett repülőgép látható. tésé-t itt is. A siófoki példa meg A vélemények azonban oszlanak. Azok, akik nemi hívei a kenyérgyár építésének, véleményüket elsősorban a siófoki kenyérgyár körül szerzett tapasztalatokra építik, mcjndva, hogy a Balaton fővárosótjan n millió forinton ultramjxiern kenyérgyárat építettünk j— az országban ez a második j ilyen üzem. És mert túl modern tervezés alapján készült, sokba került, nagy az csökkenési leírás. Mindeij kétségtelen, a siófoki kenyéjrgyár valóban ultramodern. Olyan berendezései is vannaikj — mint például a burgonyá előkészítő, a különböző kLilmabi- kus szerkezetek vagy éppen egy egész tornyot kitevő szitarendszer —, amelyek vagy nélkülözhetők lettek volna, egyszerűbb megoldással kéletesen megfelelnének nak. Nem egy hely akad az országban (például Békéscsaba), ahol négymillión építettek kenyérgyárat, és mégis termel annyit, mint a sok pénzen megépített siófoki. „Szorít a cipó Kaposvárott se lenne tehát kifizetődő, ha a siófokihoz hasonló kenyérgyárat építenénk. ,De azoknak is igazuk van, akik azt mondják, hogy olcsóbbat, a békéscsabaihoz hasonlót itt is kell építeni, mert a jelenlegi sütödéinket tekintve bizony »•szorít a cipő«. A város mintegy 24 sütödéjének üzemeltetése nem gazdaságos. Nagy részük régi, korszerűtlen. Többre közülük sokat költöttünk, mégsem értük el a célt, nem biztosítható bennük a teljes higiénia, és sokukban közpréda a többlakójú udvarokban el- zárhatatlanul tárolt üzemi tüzelőanyag: Ezekkel a sütödékkel most is csak nehezen, később pedig egyáltalán nem -tud- ja az igényeket kielégíteni a sütőipari vállalat, : , igen ^irtékvagy is tó- CC'JTervek egy malom körül A tárgyalást vezető bíró az előtte ülő, síró, fejét kezébe hajtó vádlotthoz intézi szavait: — Vádlott.. . ! Kíván-e az utolsó szó jogával élni? A megszólított feláll, néhány lépést tesz előre, és sírva kiáltja: — Nem akartam! Higgyék el, én is undorodtam ettől az élettől... De nem tehetek róla, hogy ide jutottam ... Hároméves korom óta szülői szeretet nélkül, árvaházban nevelkedtem ... Amikor segítséget kértem, senki nem állt mellém. Ne ítéljenek el...! Megváltozom, ezentúl dolgozni fogok, rendes ember leszek ... A bíróság visszavonul. S amíg az ítélet megszületik pillantsunk vissza, a 19 esztendős P. Magdolna életére, arra, miért kell felelnie, számot adnia a bíróság előtt... Az utolsó szó jogún... Kaposvárra. Dolgozott az Ady Endre Kollégiumban, ismerősöket szerzett, majd otthagyta munkahelyét, Budapestre ment. Hat hónapot töltött internálótáborban, majd kitoloncolták Budapestről. Hogy miként alakult sorsa, erről már írtunk lapunk egyik korábbi számában. »Úgy szeretnék jó lenni« cím alatt. Amikor az internálótáborból elbocsátották, a Vöröskereszt központ levelet küldött a Somogy megyei Vöröskereszthez, melyben az állt, hogy támogassák őt. Ö maga is segítséget kért, hogy új életet kezdhessen. Akartak is segíteni, de mire erre sor került volna, Magdolna nem jelentkezett... Tizenhárom esztendőt töltött állami nevelőintézetben és nevelőszülőknél. Megvolt mindene, ami kellett, csak éppen szeretetet nem kapott. Hogy anyja hol él, ma sem tudja. Neki soha nem vitt levelet, csomagot a posta anyjától, s nem kereste egyetlen látogatási napon sem az anyja. Borzasztó volt tudni az egyre ér- telmesedő lánynak, hogy van anyja és mégsincs. Felnőtt anélkül, hogy egyszer is megmagyarázta volna neki valaki; mire kell egy fiatal lánynak vigyáznia, hogy ne jusson lejtőre. Tapasztalatlanul került ki az életbe, anélkül, hogy tudta volna, mi az élet... Baranyában és Somogybán élnek testvérei, hát ide jött A tanúk egymás után lépnek a bíróság elé. Férfiak majd valamennyien. Park, grill, kocsma az ismerkedés színhelye ... Folytatás: a férfiak lakása, s hol pénzt vagy szállást, hol pedig élelmet kapott "szolgálatai« fejében. Az egyik tanú — vendéglő-vezető — kihallgatásakor elmondja: a lány. gyakran ott volt a vendéglőben, s néha ő adott neki enni, mert éhezett. Többször is látta, amint a vendéglőben fiúkkal ismeretséget kötött. P. Magdolna azt is megtette, hogy az autóbuszmegállónál megismerkedett egy férfival, 200 Ft-ot elfogadott tőle, hogy majd »megszolgálja«, közben titokban megszökött. Amire korábbi cikkünkben figyelmeztettük, bekövetkezett. Tovább csúszott a lejtőn... Az ügyész és a védő beszél. — A múltban érthető volt — s a kapitalizmusban ma is érthető —, amikor nők, akik nem kaptak munkál, az utcára mentek, hogy eltarthassák családjukat... De a mi társadalmunkban már nem érthető, sőt elítélendő — hangzik az ügyész szava. P. Magdolnának és minden nőnek számtalan lehetősége van a becsületes munkára. Aki nem ezt az utat választja, az büntetést érdemel... — Tekintsék nehéz helyzetét — szól a védő. — Hiszen senkit nem akart megbántani, munkát és kenyeret akart. Nem volt kenyere, mert nem tudott elhelyezkedni, azért választotta ezt az utat. Otthon, család, szeretet nélkül nevelkedett ... A védő érvelésével nem érthetünk egyet. Kétségtelen: nehéz, egyáltalán nem irigylésre méltó körülmények között nevelkedett P. Magdolna, de a mi rendszerünkben még az árváknak sem kell az utcára kerülniük, ha van akaraterejük a rendes élethez. A lehetőség számukra is adva van.~ merik tehát az életet, s |s2ért alapos megfontolás után született meg az ítélet... 'fgen, ítélkezniük kellett, mert \ P. Magdolnának nem ez volj az első botlása. A figyelmezteté\l a sek nem használtak. Felá bíró, elhangzik az ítélet: — P. Magdolnát... vé. miatt nyolc hónapi börtönbüntetésre ítéljük. sege A nyolc hónapból kettő letelt. Fél esztendő múlva Magdolna előtt kinyílik a tön ajtaja, s akkor dön kell: merre, hogyan ... A börtönből ner mar P. börenie gyedül jön ki, mert gyermeket | var. Mivel jól ismerjük eddigij életét, tudjuk, hogy egyedül ínem lesz képes az egyenes úton maradni. Van-e még lehetőség Tiaz szearra, hogy megmentsük? zenkilenc éves, s ahogy utolsó szó jogán mondta, reine megváltozni, dolgozni, rendes ember lenni... A börtönbüntetés az u figyelmeztetés számára a sadalom részéről. De ez olsó tárnem elég! Mellé kell állni, segíte ni, ha kijön a börtönből jón mellé a nőtanács, a K segítsék, hogy dolgozhasson AllISZ, És most már nemcsak őmiatta. is, akit A bíróság — középen a bíró, mellette a két ülnök — újra elfoglalja helyét. A bíró már sok hasonló tárgyalást vezetett; tapasztalt, a különböző ügyekben jártas ember. Az ülnökök egyike középkorú nő: látni rajta, hogy nemcsak megérti, hanem át is érzi a vádlott helyzetét. A másik ülnök munkában megöregedett, idősebb férfi. Mindhárman isnténélAzért a kis emberért majd magával hoz a bötitön- ből... Azért, hogy az ö gyermeke ne kerüljön nevelői zetbe, és ne szülői szeretet kül nőjön fel. Persze, ahlhoz, hogy P. Magdolnából és gyermekéből ember lehessen, hoz nem elegendő csak a sadalom segítsége. Szükség az ő akaratára, kemény elha tározására is Szaiai László ahtárvan A szakemberek többsége ter hát — okosan — úgy döntött, hogy kisebb költséggel épüljön kenyérgyár a városban, vagy létesüljön kenyérüzem egy most bevezetés alatt álló úgynevezett gépsorból (ebből ugyan még csak három van az országban, de az élelmiszeripari gépeik gyára a közeljövőben többot is készít belőle, elsősorban a megyeszékhelyek számára). Termelésük azonos, sőt nagyobb az eddigi kenyérgyárakénál. A sütőipari vállalat vezetői az elvi állásfoglalásnál tovább is mentek egy lépéssel. A tüskevári malomépületet szemelték ki, s a vasút közelsége, tehát a szállítás olcsóbbá tétele miatt alkalmasnak tartják sütőüzem céljaira. Az előzetes számítások szerint ezt a malomépületet háromnégymillió forinttal olyan kenyérgyárrá alakíthatnák* amely napi több mint 150 mázsás termeléssel hosszú időre biztosíthatná a város és a kaposvári járás kenyérellátását. A korszerűtlen üzemek többségét’ leállíhatnák. A kis sütödék közül csak azok maradnának meg, amelyekben a környék lakói részére sütnek házi kenyeret. A sütőipari vállalat pontos terve kétségtelenül közelebb hozhatná a megvalósítást Mérjék fel az; illetékesek a tehetőségeket, ítéljék meg a terveket, s az eddigi példák és la- paszalatok alapján határozzanak a kenyérgyár sorsáról. Úgy véljük, hogy a mai körülmények és a jövő perspektívája azokat igazolja, akik máris a kaposvári kenyérgyár létesítése mellett döntöttek. Szegedi Nándor A Somogyvári Vegyesipari Termelőszövetkezet többek közt motorszerelő részleggel áll a dolgozók szolgálatára. Motorját javíttassa a KTSZ-nélAz elnökség boldog karácsonyi ünnepeket és bé- kességes új esztendőt kíván ügyfeleinek és dolgozóinak.