Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1958. november L RÉGI Tallózás az úri Magyarország korabeli cikkekből és hivatalos megnyilatkozásaiból. a töm A választási hadjárat során teljes erővel működésbe lépett a közigazgatási apparátus. És még a saját reakciós törvényeiket is felrúgták. 1931-ben a Zemplén megyei alispán ilyen indokkal toloncoltatott ki egy újságírót: » ... a választások idejére fel van függesztve a törvény ...« * * X Dr. Erdőhegyessi Lajos, Szabolcs megye főispánja a következő utasítást adta szolga- bíráinak: »Tessék nyugodtan csinálni, amit elrendeltem: ami máskor törvénytelenség, az ma itt érdem-«. * * * 1’922-ben báró Petrisevich Horváth Emil államtitkár Dombóvárra magához rendelte a pénzügy- igazgatót, és felhívta a figyelmét: az ő képviselőjelölt! támogatása érdekében »-határozottan kívánatos lenne az italmérőknél és elárusítóknál a szokásos szemlék megtartása és az engedélyesek olyan irányú bizalmas figyelmeztetése, hogy a kormány támogatása tekintetében fennálló kötelezettségüknek feleljenek meg, s ameny- nyiben e figyelmeztetésnek a kellő eredménye még nem lenne meg, úgy az engedélyek vonassanak be.-« (Az utasítás értelmében a pénzügyőrség eljárt, és a választókerület öt községében 13 engedélyokmányt bevont.) * * * A zemplénréczei szolgabírótól ered a következő mondás 1928-ban: »Eddig csak simogattuk a népet, ezután meg is rázzuk-«». JÓ IDŐK OQQ választásairól fennmaradt személyiségek hivatalos „A választás idejére a törvény fel van függesztve* Pénz, pénz, pénz Sztranyovszky Sándor, Nóg- rád megye főispánja a következő levelet küldte 1922-ben Bethlennek: » __pénzre még s zükségünk van. Ma úgy állunk, hogy erősen hiszem, hogy mind a hét hivatalos jelöltet be tudom hozni, ha a szükséges anyagiak rendelkezésünkre fognak állni. Anyagiakon a győzelemnek múlni nem szabad ... A balassagyarmati kerületben adtam eddig 370 000 koronát, előreláthatólag szükségem lesz még 350 000 koronára. A sziráki kerületben adtam eddig a Schosberger Rezső által adott 200 000 koronán felül 150 000 koronát, szükségem lesz még 200 000 koronára. A rétsági kerületben adtam eddig 660 000 koronát, ez a Rendben folyik a választás technikai előkészítése A szöllösardói jegyző így érvelt a gazdáknak: »övele a gazdáknak egy évben 365-szőr lehet dolguk, de neki csak öt évben egyszer, a választásokon, kívánatos tehát, hogy a gazdák hozzá igazodjanak«. * * '* Bleyer Dezső hidasnémeti MAV- tisztviselő a következőket mondta el: hogyan befolyásolták, kire szavazzon az 1931-es választáson: »Szőke Károly MAV-titkár a főnöki szobában azt mondta, hogy a kormány jelöltjére szavazzak, mert ha nem, elhelyeznek Abád- szalókra, és ott maradhatok ítéletnapig. Abádszalók mint bütíte- tési állomás volt ismeretes a vasutasok előtt. Szőke Károly ezután felment a lakásomra, és ott a feleségemmel beszélt, aki akkor 6 hónapos állapotos volt. Feleségem este 11 órakor és reggel 6 órakor eljött hozzám, és sírva Kónyörgött nekem, hogy a hivatalos jelöltre szavazzak, különben át fognak helyezni-«. * * * 1931-ben Bököny községbe kellett utaznia a járási főszolgabírónak, mert néhány kereskedő nem akarta a kormánypárt ajánlási íveit aláírni. A főszolgabíró utasításba adta a csendőröknek, hogyha nevezettek nem írják alá az ívet, akkor szálljanak ki üzleteikbe, és bármi címen jelentsék fel őket. Egyúttal nyomban ki is állította az idézést a részükre, hogy másnap Balkányban kihágási tárgyaláson jelenjenek meg. legerősebb és legvadabb harc, itt szórja Huszár Elemér millióit, ide fog még kelleni legalább 500 000 korona ... ösz- szesen szükségesnek látszik még 1 750 000 korona. A pénzt dobálni nem engedem, lehet, hogy nem ennyi fog kelleni, de az is végzetes volna, ha az utolsó napokban akadnánk fel... « * * * »Most a legnagyobb nyomorúság előtt állunk — mondta 1931-ben egy kápolna-pusztai földművesasszony —, mert nem kapunk az uradalmakban munkát. Miért is adnak a szegényembernek választójogot? Hiszen ez csak a gazdagoknak való, akiknek nem üthetik ki szájukból a kenyeret?-« Vissza a főzőkanálkoz ? Alig több, mint két hét választ el bennünket a november 1-6-i választásoktól. A tanácsi szervek és a választások idejére alakított bizottságok feladata, hogy minden technikai előfeltételét biztosítsák a választások zökkenőmentes lebonyolításának. Héttagú megyei választási elnökség fogja össze, irányítja a technikai munkát. A járásokban és a községekben öttagú választási elnökség alakult hasonló céllal. A megyei választási elnökség titkárát, Kaszás József elvtársat, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetőjét megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit a választásokkal kapcsolatos technikai munkák állásáról. Kaszás elvtárs elöljáróban elmondta, hogy a választási elnökség a megyei pártbizottsággal, a Hazafias Népfront megyei elnökségével közösen készített ütemtervet a jelölő- gyűlések megtartására. Meghatározták a tizennyolc képviselői — tizenkét rendes és hat pótképviselői —, a 74 megyei, a 361 járási, a 112 városi és a 6417 községi tanácstag-jelölőgyűlés sorrendjét Arra törekedtek, hogy a magasabb szintű jelölőgyűléseket a községi, illetve városi tanácstagok jelölőgyűlései előtt tartsák meg, hogy csatlakozhassanak a képviselőjelöltek vagy megyei tanácstagjelöltek elfogadásához. Néhány esetben azonban a képviselők jelölésével együtt megyei, járási, illetve községi tanácstag jelölésére is sor ke- , rült. — Milyen intézkedésekre került sor a jelöiőgyűlések megtartása utón? — A jelölőgyülések megtartásáról jegyzőkönyvet vettek fel. Ezt eljuttatták az illetékes községi, városi, járási, megyei népfront szervekhez, melyek ülésen vitatták meg, hogy a jelöltet elfogadják, illetve felveszik a Hazafias Népfront listájára. Ennek megtörténte után közölték az illetékes választókerületi bizottsággal a jelölt elfogadását A választó- kerületi bizottságok minden jelöltet elfogadtak. Csak akkor nem fogadhatták volna el a jelölést, ha az illető jelölt nem rendelkezett volna szavazati joggal. Az elfogadott jelöltek névsorát a választókerületi bizottságok a választási elnökségekhez juttatták el, ezek hivatottak arra, hogy a jelöltek nevét tartalmazó hirdetményeket, listát elkészítsék. — Történt-e kettős jelölés? — Igen, tizenegy ízben fordult elő, hogy a választók a jelölőgyűléseken két jelöltet fogadtak el. Közülük a Hazafias Népfront hét községi és egy járási tanácstagjelöltet fogadott eL így mindkét jelölt szerepel majd a listán, s a választók szavazatának többsége dönti el, ki képviseli őket a tanácsban. H allottam, amint városunk egyik kisiparosa közbeszólt valamelyik nemrégiben rendezett gyűlésen, ahol a város fejlesztéséről lévén szó, az is szóba jött: hány férőhellyel bővültek a bölcsődék és óvodák, s még menynyit kellene, hogy könnyit- sünk a dolgozó anyák terhén. A kisiparos igen kurtán- furcsán vélte elintézni ezt a problémát. Azt mondta: »Mindig csak arról beszélnek, hogy ennyi meg ennyi óvodát, bölcsődét létesítettek (mármint a városi vezetők), ehelyett jobban tennék, ha olyan fizetést adnának a férfiaknak, hogy az asszonyok otthon maradhassanak, és akkor nem lesz szükség óvodára meg bölcsődére.« Meg kell hagyni, szépen hangzik ez a tanács vagy micsoda, alkalmas arra, hogy ha mindenki nem is, de egynéhányon elhiggyék: a dolog olyan egyszerű, mint a pofon, egyetlen rendeletet kell csak hozni, és kész. Azt is gondolják — bár ezt nem mondják ki nyíltan, —, hogyha ez megvalósulhatna, az asszonynépségnek nem lesz más kötelessége, mint sütni-főzni, gyereket nevelni. Ami ezen kívül van az életben, abba nem kell beleszólniuk. Valahogy úgy gondolják ezek az emberek, mint régi uraink, akik ugyanmegengedték az asszonyoknak, hogy dolgozzanak a férfiakénál lényegesen kevesebb bérért, de a politikába nem engedték beavatni őket, ést ezt »kellően« meg is indokolták: »hosszú haj — rövid ész«; »az asszony maradjon a főzőkanálnál«. 1/ lebelsberg Kunó gróf, ' a Bethlen-kormány belügyminisztere — annak a törvényjavaslatnak az ismertetésekor, amely a női választói jogosultságot csak azok számára biztosította, akik 30. életévüket betöltötték, s tíz évi magyar állampolgársággal, kétévi egyhelybenlakással rendelkeznek, három gyermekük van, önálló keresettel bírnak, elvégezték a középiskola felsőbb osztályait, vagy felső iskolát végzett férfiak felesége — kifejtette ama nézetét, nem híve annak, hogy ».. .a nők képviselőválasztása jogosultságot nyerjenek, mert Magyar- országon a nőnépesség nagy tömegei nem bírnak politikai érettséggel, és nem alkalmasak arra, hogy az ország ügyeinek intézésére döntő befolyást gyakoroljanak«. Ezt Bethlen gróf még megtoldta mondván: ne egyenlősítsék a női szavazatokat a férfiakéval, hiszen Angliában is »... a nők a harminc éves korhatár mellett csak akkor bírnak választó— Hányat nem fogadtak el az elsőnek jelöltek közül? — összesen 243 esetben fordult elő, hogy az elsőnek jelölt személyeket nem fogadták el. Helyettük azonban vagy jobb, vagy legalább hasonló jó tulajdonsággal rendelkezőket javasoltak. A Hazafias Népfront elfogadta, felvette őket listájára. — Mikorra készülnek el a végleges választói névjegyzékek? . — Az összeíró biztosok az egész megyében lelkiismeretes munkát végeztek. Szinte valamennyi szavazati joggal rendelkező választót felvették az ideiglenes névjegyzékbe. Kaposvárott és a megye más részein mindössze egy-két ház maradt ki, de ezek lakói pótlólag bekerültek a névjegyzékbe. Az ideiglenes névjegyzékek közszemlére kitétele után a megyében mintegy ezer embert vettek fel pótlólag a névjegyzékbe. Bírósági eljárásra — melyben a lakosok amiatti panaszukra kérnek orvoslást, hogy a névjegyzékből kimaradtak — jóformán alig kerül sor, bizonyítva, hogy a törvényeket mindenütt tiszteletben tartották. A végleges választói névjegyzékek október 30-ra mindenütt elkészültek. November X-én, 2-án és 3-án közszemlére teszik ki, s minden választó megtekintheti a névjegyzékeket A választás napjoggal, ha bizonyos nagyságú birtoknak a tulajdonosnői«. A magyar uralkodó osztály érdekeit képviselő későbbi kormányok hűek maradtak elődeik eszméihez, s a felszabadulásig következetesen megakadályozták, hogy az ország lakosságának felét kitevő női népesség elfoglalhassa helyét a köz- és politikai életben. M o, de kanyarodjunk * vissza oda, ahonnan kiindultunk. Valóiban az volna a megoldás, hogy a nőket bezárjuk a családba, a négy fal közé? Hiszen, ha ezt megtehetnénk js, ha a társadalom pótolni tudná is szorgos kezüket, tudásukat a népgazdaság, a termelés, a kulturális élet, a tudomány számos ágazatában — amit értelmes ember aligha képzelhet el —, vajon nem vetnénk-e vissza, ki tudja, hány évszázaddal a nőket. Mert igaz ugyan, hogy a felszabadulás után sokkal több nő dolgozik a népgazdaság különböző ágazataiban, ámde badarság és képtelenség ebből azt a következtetést levonni: lám, a múltban nem dolgoztak a nők, mégis megéltek, a népi demokráciában meg rosszabbodott a soruk. Akik netán így okoskodnának, azoknak jut-e eszükbe vajon, hogy szívesen dolgoztak volna negyvenöt előtt is az asszonyok — sokkal többen, mint most —, ha kaptak volna munkát. Csakhogy a kapitalista Magyarország még a férfiaknak sem tudott mindnek munkát adni, különben miért vándoroltak volna iparosak, kubikosok, földmunkások egyik országrészből a másikba munkát keresni, és miért álltak volna utcaseprőnek, állásnélküli diplomások? És mondjon valaki egyetlen kapitalista országot; — pedig azokban ugyancsak küszködnek a férfiak a munkanélküliség rémével —, ahol kevesebb nő dolgozna az iparban és egyebbütt, mint amennyi Magyarországon. Hát nem találnak ilyen országot. Mit mutat a statisztika? Dániában a nőlakosságnak 24,7, Belgiumban 13,2, Franciaországban 9,8, Angliában 12,5 százaléka dolgozik. És most jól tessék idefigyelni! Magyarországon 752 000-en, a női lakosságnak (beleértve a csecsemőkortól az aggokig mindenkit) csak 7,6 százaléka dolgozik, mint önálló kereső. Megmondjuk kereken, népi államunk továbbra is azon fáradozik, miként teremtsen még több, a nők számára elfogadható munkalehetőséget. Igenis, még több dolgozni akaró asszonyt és leányt kívánunk a lehetőséghez mérten bevonni — nemjáig a névjegyzékeket mindenki megnézheti, a tanácsi szervek bárkinek rendelkezésére bocsátják azokat. — Hány szavazati joggal bíró lakosa van megyénknek? — A végleges választói névjegyzékekben 253 000 választó neve szerepel. Ez a lakosságnak 65—66 százaléka. A névjegyzékekből 1329 személy nevét ki kellett hagyni elmebetegség, illetve jogerős bírói ítélet miatt. A feudális Magyarországon Somogy lakossága kb. 7 százalékának volt csupán szavazati joga, s a Horthy-rendszerben is csak 20 —25 százalék rendelkezett szavazati joggal. A községi jelölőgyűléseken 137 844, az országgyűlési képviselő- és a megyei tanácstag-jelölőgyűléseken 25 309 ember jelent meg. A jelölőgyűléseken a választók 64 százaléka vett részt. — Mikor kerül nyilvánosságra a Hazafias Népfront által elfogadott országgyűlési képviselő-, pótképviselő- és tanácstag-jelöltek névsora? — A megyei választási elnökség feladata gondoskodni a hirdetmények, választási listák elkészítéséről. A választások kiírását és a választókerületek területi beosztását tartalmazó hirdetmények időben megjelentek. A legnagyobb feladatok azonban most köcsak a közéletibe — a termelésbe is. Az idősebbek emlékeznek rá, hány olyan család volt a múltban Magyarországon, ahol az asszonyra szakadt a család eltartásának rettenetes gondja, mert a férfi sehogy sem kapott munkát. Miért alkalmaztak akkor a munkaadók inkább nőket a férfiak helyett? Azért, mert a női munkaerő jóval olcsóbba került. Az uradalmakban például a női napszám mindig lényegesen kevesebb volt, mint a férfiaké, noha ugyanazt a tempót, munkateljesítményt követelték meg tőlük. S ilyen farkaserkölcsök vannak érvényben ma is a kapitalista országokban. Ezért alkalmaznak ott hozzánk képest több nőt a termelésben. V ajon ki merné kétségbevonni, hogy a népi demokráciában a hők sokkal jobban élnek, mint ahogy a kapitalista Magyarország asz- szonyai, leányai éltek? Kétségtelen, hogy a nők, különösképpen pedig a gyermekes anyák azért igyekeznek elhelyezkedni, hogy jobb életet teremtsenek családjuknak, több pénz jusson élelmezésre, bútorra, házra, a lakás szépítésére. Az is (igaz, hogy ez nagyobb terheiket rak vállaikra, hiszen üzemi vagy hivatali munkájuk mellett —■' különösen, ha nincs a családban anyós vagy más idősebb szülő, az asszonynak kell rend- bentartani a lakást, gondoskodni a család élelmezéséről, a gyerekek neveléséről stb., tehát jobban kijut nekik a munkából, mint azoknak a férfiaknak, akik üzemi vagy hivatali műszakjuk befejeztével letudják család ■ iránti kötelezettségüket. Bár az asszonyok tisztában vannak a megterheléssel, mégis legtöbbjük akkor érzi jól magát, ha dolgozhat, kereshet. Eszembe jut egy jól kereső ismerősöm, aki elpanaszolta: nem képes a feleségét meggyőzni, hogy otthon maradjon a két gyerekkel, hiszen az ő kétezer forintjából eléldegélnének. Az asszony nem áll kötélnek, s inkább fizet 700 forintot havonta a két gyerek után édesanyjának, ő maga pedig 900 forintos állást vállalt. H ogy ma többen dolgoznak, mint a felszabadulás előtt, annak oka az ország rohamos iparosítása. Gondoljunk csak a Kaposvárott felépített fonodára, amely ezernél több lánynak, asszonynak ad munkát, keresetet. Ma nincs munkanélküli férfisereg, nincsenek hóra váró állás nélküli diplomások. A népi rendszer valóra váltotta, amit a kapitalista világ nem tehevetkeznek. November 5-én a községekben ötféle, a városban pedig négyféle hirdetményt kell nyilvánosságra hozni, melyek tartalmazzák a községi, városi, járási, megyei, az országgyűlési képviselő- és pótképviselő-jelöltek névsorát. — Milyen fontos technikai feladat vár még megoldásra a választások során? — Igen fontos feladat lesz a szavazatok összeszámlálása, a választási eredmények megállapítása, a jegyzőkönyvek felvétele és az illetékes szervekhez való eljuttatásuk. Bízunk abban, hogy az a 26 ezer aktíva, aki már eddig is dicséretes, lelkiismeretes munkát végzett, ezután is megállja helyét Segítséget is kapnak munkájukhoz a választások idejére megalakult 12 tagú megyei választási munkacsoporttól, melynek tagjai állandóan a járásokban tartózkodnak. A járási tanácsokon is alakult hasonló munkacsoport, melynek tagjai a községekben segítenek, hogy ne legyen sehol fennakadás. A választási munkacsoport útmutatót készített, mely azt tartalmazza, hogy a szavazatok eredményét milyen jelű jegyzőkönyvben hová kell eljuttatni. — Az előkészületek tehát rendben folynak, így biztosíték ígérkezik arra, hogy a választások fennakadás nélkül zajlanak le — fejezte be tájékoztatóját a megyei választási elnökség titkára. Szalai László tett meg: biztosítja hazánk minden polgárának nemcsak jogát a munkára, hanem a lehetőséget is. A fontoskodóik, az okvetetlenkedők, gyászmagyarok, akik szentségtöréssel, kegyeletsértéssel vádolják, sza- pulják a szocialista rendszert azért, mert a férfiakkal egyenlő jogokat adott a nőknek, vegyék számba azt is, hogy a mi rendszerünk nem egyszerűen munkához juttatja a nőket, hanem arra is ügyel, hogy olyan munkát végezhessenek, ami valóban nekik való. Milyen munkát kaptak régen a nők? Szolgáljon erre is bizonyítékul a hiteles statisztika. 1938-ban az összes napszámosoknak és segédmunkásoknak — a mezőgazdaságot nem számítva — 44,3 százaléka nő volt. S ma — bár több százezer új női munkaerő vonult be a termelésbe — 29 százalék ez az arány. Egy tavaly őszszel készült felmérés szerint iparvállalatoknál az adminisztratív munkakörökben a nők aránya 65 százalék volt, még jobb ez az arány a statisztikai és bérelszámoló munkakörökben. A népi demokrácia több millió nőnek adott szavazati jogot. A Horthy-Ma- gyarországon egyes egyetemekre nem engedtek be női hallgatókat, ma viszont a főiskolák hallgatóinak 30,7, a középiskolai tanulóknak 52,2 százaléka nő. Az általános és középiskolák tanszemélyzetében — 1954-es adatok szerint — 59,3, a felső oktatásban 23,9 százalék a nők aránya. (Norvégiában 18,9, illetve 5,8, Spanyolországiban 8,4, illetve 18,5 százalék az arány.) A legutóbbi országgyűlésben 52 női képviselőnk volt, százszámmal vannak női tanácselnökök, titkárok, vállalati igazgatók, bírók, orvosok, 1947 és 1957 között több ezer nő kapott kormánykitüntetést, 60-an pedig a Kassuth-díj birtokosai. Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak a nők, - Törvényeink különös védelmet és kedvezményeket is biztosítanak az egyenlő jog mellé a nőknek. Ilyen a terhes nők védelméről szóló törvény, amely SZTK-tagoknál ingyenes, nem biztosított tagoknál kedvezményes kórházi ápolást, a dolgozó anyáknak 12 heti fizetett szabadságot, szoptatási időt biztosít szülés előtt és után. Csupán anyasági segély címén 500, babakelengyében 400 mülió forint segélyt adott az SZTK és az állam az utóbbi években az édesanyáknak. És a dolgozó anyák, a nők érdekvédelmét szolgálja a sok-sok háztartási gép; hogy ma minden ezer gyerekre 50 férőhelyes bölcsőde jut az 1938. évi kettővel szemben. Több az óvoda is( S ajnos, még kevés van ebből is, abból is. De mert a mi rendünk szabadította fel a nőket évszázados elnyomatásuk alól, s mert azt a megmásíthatatlan jelszót írta zászlajára, hogy legfőbb érték az ember, minden fontoskodás, okvetetlenlkedés ellenére is arra törekszünk, hogy még több óvodánk, még több bölcsődénk legyen, hogy boldogan éljenek az anyák é lányok, s napsugaras jövő várjon gyermekeinkre. Halljanak ebből a demagógok is! Minden más tanács ellenére ezen az úton megyünk tovább! Varga József Rengeteg európai gyermek lesz baleset áldozata A gyesnmek balesetelhárítás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi kongresszuson — amelyet nemrégiben az Egészség- ügyi Világszervezet védnöksége alatt a Lüttich melletti Spaban tartottak — megállapították, hogy Európában több gyermek veszti életét baleset folytán, mint tuberkulózis, gyermekbénulás és egyéb betegség következtében. Statisztikai adatok tanúsága szerint a Német Szövetségi Köztársaságban példára a 19 éves korig bekövetkező halálesetek 35 százaléka balesetből ered. A skandináv országokban még magasabb a balesetből eredé elhalálozások aránya.
