Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1958. november 30. Év vége a patosfai fiúsa ka láss Tsz-ben /B termelőszövetkezet tag- jairól az a hír járja, hogy igazi szorgalommal dol­goznak. Nincs késő, nincs ko­rán, ha gyomosodik a kuko­rica, ha aratásról van szó. Egymást lesik, de nem bizal­matlanságból, hanem mert senki sem akar utolsónak in­dulni a munkába. Ez az elv érvényesül akkor is, mikor nem a dolog végét kell megfogni, hanem valami­lyen ünnepségről van szó. A zárszámadás napján is — csakúgy, mint máskor — min­den tag idejében talpon volt. Egy fogai útnak vált a szőlő­hegy felé, hogy összeszedje a családonként felajánlott 10— 10 liter bort. Az asszonyok közben kés alá fogdosták a ki­szemelt baromfiakat, húst da­ráltak, tették azt, ami ilyen­kor szokás. A nyersanyagért nem adtak pénzt, mindenki hozott a magáéból valamit. Herlicskáék konyhá­jában olyan sürgés-forgás van most, mintha legalább egy ez­red számára készülne a vacso­ra. Jákfalvi Péter sertés­gondozó félretette a pásztor­botot. Amint mondta, hajnal- tájt 14 nyúl »futott be a por­tára«, s ha már idejöttek, hát lehúzza az irhájukat. A mozi­helyiségben Rózsás M ár- t a könyvelőnő mint valami teremfelelős, terítékekkel látja el, rendezgeti az asztalokat. A szervezetin pontos munka igazolta a számításokat: este 6 órakor már nem volt mit tenni, így Póréi János meg Nagy Antal bácsi habfehér kötényt kötött. Mindenki tud­ta, ők gondoskodnak arról, hogy pillanatig se álljon üres üveg az asztalokon. ,t vezetőség beszámolója a tagoknak nem jelen­tett újat. A »mi volt-«, »rn.it akarunk«-ról ősz óta beszél­tek már többször is. S mind­nyájan egyetértenek abban, hogy a jövő szempontjából 52 tagnak kevés a 264 hold föld, s hogy ezen mielőbb változtat­ni kell. Igaz, kézben van, biz­tos az ez évi egy munkaegy­ségre eső 68 forint 25 fillér, de vajon 59-ben oszthatnak-e ennyit? Számító és megfontolt gondolkodás után ki is mond­ták: jövőre pedig veszünk 44 tehenet, s indulásképpen épí­tünk egy 23 férőhelyes sertés- fiaztatót, mert állattenyésztés nélkül nem mehet tovább. Ha netán jég vagy aszály köszönt a határra, akkor oda minden. Jk z igazi nagyüzem alap- jainak lerakására az idén is megvolt a tagokban a szándék, csak éppen a tervek valóra váltásához szükséges feltételek közül hiányzott jó pár. Az 52 férőhelyes tehénis- iálló épp hogy kiemelkedik a földből, majd csak 59 elején készül el, bár terv szerint még ez év decemberében át kellett volna adni a tsz-nek. — Nincs hely, nincs hova kötni — ezt mondogatják a tagok koccintgatás közben is, ha szóba került az ügy. S ez az oka annak, hogy egy ember csak kilenc anyakocát terelget a legelőn, s éjszakára a kilenc állatot egy kutricába zsúfol- ják be. — Megtehettük volna, hogy valamelyik tag épületét kibő- vítjük, átalakítjuk — mondja Kovács József elnök —, de ez csak felesleges pénzpocséko- lás. A másik évben úgy is R legeltetési bizottságok időszerű teendőiről és gazdálkodásáról Wéber Endre megyei takarmánygazdálkodási előadó nyilatkozata A legeltetési idény már a egyik-másik helyen nem tárt- vége felé közeledik. A pásztó- ják be. rök hazaterelik az állatokat a j tél elől. Ez az időszak a legal- Rendet a fakitermelés. kalmasabb a legelők ápolásé- -----­ra és karbantartására. Meg­kértük Wéber Endrét, a me­gyei tanács takarmánygazdál­nél és faeladásnál Legeltetési bizottságaink kodás-i előadóját, hogy nyilat- j állami segítségből fedez­kozzék az ezzel és mással kap- 'az apaállatok fenntartásá­nak, valamint a pásztorok he­rének egy részét. Nem szorí­csolatos tennivalókról. Rétek, legelők csatornázása tóttá őket a szükség. A fát, amely egyik legnagyobb jöve­delmi forrásuk volt, sógor-ko­ma között úgyszólván fillére- — Az előző évekhez képest osztották el. Iharcsbe­az idén nagy gondot fordítót- fényben például felesben akar­tunk a legelő ápolására. Lege- . fák kiadni a fát, szerencsére Ezért felhívjuk a legeltetési bizottságok figyelmét e sem­miesetre sem követendő pél­dákra, hogy okuljanak belő­lük. S értsék meg végre, ha egyszer 120 forint az ily mó­don kiosztásra kerülő fának a méterenkénti hivatalos ára, akkor r.e adják oda 20 fo­rintért, mert ezzel a sóger-ko- j máknak jót, maguknak pedig | csak rosszat csinálnak. Hasznos volna, ha a helyi tanácsok is — mint a legelte­tési bizottságok közvetlen fel­ügyelő szervei — nagyobb fe­lelősséggé' és lelkiismereti el lóink ugyanis az elvizesedés következtében minőségileg le­romlottak, s ezáltal nem kis mértékben fékezték a szarvas­marha- és sertésállomány fejlődését. Ennek kiküszöbölé­sére eddig 908 000, majd az év végéig még újabb 400 000».- forintot fogunk f elhasználni. • E nagyarányú befektetéssel j 4500 katasztrális hold legelőt» és rétterületet tudunk víztele-♦ niteni. Tizennyolc községben! már elvégezték ezeket a mun-: Re°°el óta egyvég- kálatokát, így például Homok-* lében larí az értekez- szentgyörgyön, Péterhidán és|,et Ré„ elharangoz­végeznc'i ellenőrző muhkáju- körmükre koppintott a Csurgói kát. Már csak azért is, mert járási Tanács. Vagy Hedrehe- végeredményben közös va- lyen 10 köbméterre kaptak en- gyonról van szó — mondta be- gedélyt, és 100 köbmétert tér- tejezésül V/éter Endre, a me­meltek ki. Ilyen gazdálkodás- gyei tanács mezőgazdasági _ ........................... s ál természetesen nem lehet osztályának takarmány gazdái- böl 70 000 forint érteket hoz­eredményeket felmutatni, kedási előadója. t=k Tabra. I •♦♦♦♦♦♦*********•*♦♦•♦*•*♦•♦*♦********•'**** újabb toldozásra került volna sor. A zömben középparasztok­ból álló Búzakalász Tsz zár­számadásán, ha lehetséges, még szorosabbra fűződtek az embereket egymáshoz kötő szálak. Sokan már dolgoztak együtt az 56-ban felbomlott Törekvő Termelőszövetkezet­ben. Szabó István tehe­nész volt akkor. A tálakkal egyensúlyozó Hegyi J áno s- n é t megállítja egy pillanat­ra: — Emlékszel, te voltál a fe­jő, igen jól értetted a munkát. Ne búsulj, lesz ám nekünk még tehenészetünk, de akkor visszajössz-e? — Ezer örömmel. — No, nem is kell olyan so­káig várni — szól közbe H e- g y i János —, hisz tudjátok, húsz tehenet veszünk jövőre. Odább a másik asztalnál a szövetkezet legöregebbjei bi­zonygatják, hogy: deres már a határ. Mellettük a lányok és fiatalasszonyok ajkáról is fel­csendül a nóta. Valaki meg­jegyzi: — A munka is könnyebb, ha sokan vagyunk, hát még az ének. J&T agy Antal időközben ^ * változtat a sorrenden, nem az üvegeket viszi a hor­dóhoz, hanem a feje mellett a lovával körbejárja az aszta­lokat, s ahol üres a pohár, hiába tiltakozik a vendég. S hogy ki tiltakozott, azt nem tudni, de azt se, hogy másnap hajnalban ki tette be utolsónak a mozihelyiség aj­taját ... Góbölös Sándor Bútor* és kultúrcikk- kiáilífós A tahi földművesszövetkezet bútor- és kultúrcikk-kiállftást rendez Tabon, a bútorüzlet helyiségében. A kiállítást ma, november 30-án nyitják meg a vásárlók előtt, és arra áru­készlet szempontjából jól fel­készült a iöldművesszövetke- zet. Háromszázezer forint érté­kű kombinált-, háló,- és más bútor várja a vásárlókat. Kiállí­tottak játékárukat is, amelyek­ISagy gondok hordozói Lakócsán is. * iák már a delet. Még­a legelőre De ezzel meg csak részben ;£em türe'metlenked- nyert megoldást a kérdés. Fi-* nek a tanácsterem gyelmükbe ajánljuk a legelte-f asztalát körülülők. test bizottságoknak a retek e3|Tizenhámm szenlpár legelők gaztalanitasat; szeder-; te!tint az osztály vere- inda, tüskebokrok stb. kiirtá- ♦ töre. Kasza Márton sat, ami történhet társadalmi t most mondja az ösz- munkával, a kijáró állatokat J szefoglalót. A határo- tarto gazdák közös erőfeszíté-J zati javaslatot ter_ sevel is, vagy ami még célúé-1 j€32ti a részvevők rubo, emeljek meg a fubért, ♦ elé. Tagoltan beszél, es fogadjanak állandó legeő-|mert mindennap éj- gondozot. A termelőszövetkeze-J ;g] körül tér nyu«o- tekben meszezéssel és műtrá-j vóra, s hajnalban kel: gyazassal is igyekezzenek ja-:távolról jár be mun. vitám a legelők minőségét. J kahelyére. Beszéde Érett trágyát j Et"“ « "Ő | gyen a járás egyik í termelőszövetkezeté- Vannak járások, mint pél- • nek a sorsa? — erről dául a nagyatádi és marcali, * folyik a józanul, hi- ahol dicséretre méltó ütem-1 telesen mérlegelő ta- ben halad az »egy darab t nácskozás. Előbb jár szarvasmarha után egy kocsi {az ész, s csak azután istállótrágya a legelőre« moz- • hangzik el szóban az galom. Itt meg kell jegyez-! okos gondolat. Nem nünk, hogy lehetőleg jó érett J lehet elhamarkodni a trágyát használjanak, és véko- {dolgot. Számolni kell nyan terítsék el, hogy az eső | az intézkedés hatásá- és hóié belemoshassa a talaj- »val is ... Ezért nyú- ba. {lik hosszúra az osz­— El kell érnünk, hogy le- ♦ lályvazető ’ zárszava, geltetési bizottságaink önál-f Kasza elvtárs alig ve- lóan tudjanak gazdálkodni —í szí észre — háttal ül mondotta a továbbiakban Wé- | az ajtónak —, hogy bér Endre. — A lehetőségek t belépett a járási ta­megvannak. A fűbérből és fa-.................... kitermelésből elő tudják te­remteni azt az összeget, amely az apaállatok fenntartásához, - JB-n. gondozójuk, valamint a pász-; A mezőgazdasági torok fixeséhez elegendő. De : rsztá,yvezeto kim jutm kell belőle meg a egelok J tatast ves2 magához, javítására es az-építetek eset-íh egy-két falatot leges karbantartasara is. Tér-» hazu]ról hozott en_ meszetesien ehhez az szukse- ♦ . ges, hogy jó kezekbe kerüljön t nivalobol, es indul a a vezetés, s hogy végrehajtsák J járási pártbizottságra, a megyei tanács vb. által ho- ♦ Nem akar elkésni, zott határozatot, melynek ér-|0<Ja is ér pontosan telmében a fűbéreket minden... év április 30-ig egy összegben • set; orara. Csak ep- keU befizetni. Ezt sajnos pen arra nem jutott­nácselnök. — Igye­kezzetek befejezni, mert várnak ránk a ideje, hogy cigarettát veg> en. Kint ködös-búsán borong a november­vég. A nagyatádi já­rási párttitkár iredá- ában kellemes meleg ömlik szét. A kisasz­talnál négy vezető beosztású ember fog­lal helyet. Közéjük telepszik láthatatlan ötödik társként az is. »aki« ideparancsol fa őket: közös gondjuk. Deák János, a me­gyei tanács mezőgaz­dasági osztályvezető­je egy nemrég meg­jelent FM-rendeleíet ismertet újólag. A szerződésesen ter­melt vetőburgonya árának hatvan száza­lékát állíthatja be zárszámadásába a tsz. A többi pénzt — a negyven százalék­nyit — a tavasszal oszthatja ki munka­egységelőlegként. Mi­ért jó ez a rendelke­zés? Azért, mert megóvja a szövetke­zetét attól, hogy el­számolja magát. Több éves tapasztalat iga­zolja, hogy az ősszel például tíz vagon- nyira becsült vetőgu­móból tavasszal csu­pán hat-hét ' vagon­nyit lehetett elszállí­tani, a többi elrot­hadt. Ha szemmérték után fizetne az állam most is. akkor a szö­vetkezet jövőre na­gyon megérezné en­nek hátrányát: az el- rothadt vagy nem lé­tező portéka árát — amit ősszel szétosz­tottak — vissza kel­lene térítenie az új gazdasági év során. — Ná'unk különös nehézséget okoz ez az utasítás — mondja Tóth Vendelhé, a já­rási pártbizottság titkára. — A mi szö­vetkezeteink nem ad­hatnak el lucemama- got, mert a homokon p. !ncs pillangós nö­vény. A járás új tsz-ei, amelyek február­ban, márciusban ala­kultak, főleg a burgo­nya termesztéséhez fogtak hozzá. Sasvári Ferenc já­rási tanácselnök ve­szi át a szót: — Ezért jobb lett volna, ha nem a zárszámadás küszöbén, hanem a tervkészítés idején, a tavasszal megjelenik a szóbanforgó utasí­tás. Akkor bizonyára más szerződéses nö­vényt is vetettek vol­na a szövetkezetek, amiből most több jut­na osztalékra. összesített adatok szerint — az FM em­lített rendelete értel­mében — a nagyatá­di járás néhány szö­vetkezete csaknem egymillió forinttal kevesebb összeget ír­hat zárszámadási ok­mányaira, mint amennyit tervezett. Vhol sokoldalú gaz­dálkodást folytattak, ott nem lesz különö­sebb bonyodalom. Vm a csökölyi Mun­kásőrség Tsz — amely csak jövőre kap pénzt az állatte­nyésztésből — az idén a burgonyára építette részesedés’ terveit. Bizony ninc<' más hátra, vámiu1' kell a negyven száza- .ékra márciusig. Kasza Márton újabb jelenségre hív­ja fel a figyelmet. A háromfai Uj Baráz­dában 15 aláírt belé­pési nyilatkozatot fektetnek el. Indoko­lás: »nem veszünk. fel új tagokat, mert a » krumplipénzből csak | mi akarunk részesed- { ni a tavasszal«. Per- j sze, sok sebezhető | pontja van az ilyen-1 fajta érvelésnek. Vá- : laszolhatnánk rá az- ♦ zal is, hogy például a ; burgonya értékében i benne foglaltatik az 5 állam, a munkásosz-f tály anyagi támoga-! tása is ... i Estbe hajlik a dél-| után, mire felkel az ♦ asztaltól a négy funk- { cionárius. Nem a • kályha melegét, ha-! nem a vita hevét ér-1 zik. A szenvedélyes; vitáét, a tengernyi | gondét, amely redő- j két gyűrt homlokuk- J ra. A járás központ-1 jában, ahonnan mint ] utolsó állomásról in- 3 dúl ki a felsőbb ren- ! delkezés, hogy talál- j kozzék az életteli — j itt nagy körültekin- 3 *ésre van szükség, j felezni »felfelé« az 3 észlelt hiányosságo- : kát, és kérni, hogy ne 3 csak a bajok meglá­tásában, hanem azok j orvoslásában is segít-! senek — s felkészül- 3 ni arra, hogy tüzete- j sen megmagyarázzák j a legérdekeltebbnek! — a népnek — a ha­tározat végrehajtása-| ban rejlő előnyöket, | ?y-egy rendelkezés | zükségességét. Nem ? -örmyű, de magasztos ♦ ’eladat ez. | Kutas József } Képek a falusi élet hétköznapi óiból Kaposvár határában Siling István, a mikei tsz elnöke és felesége kukoricát morzsol. Kétszer melegit a gigei akácfa is — amikor vágják és amikor ég. A városból kifelé haladva mindig nagyobb lesz a csönd és apróbbak a házak. Sanyi bácsi, a kocsis oda-odacsördít a lovak közé, s ilyenkor sű­rűbben kapkodják lábukat a harmatesőtöl csillogó aszfalt- útón. Halom vári György megbízott városi tanácstitkár­ral és Karsai Zoltán főállat­tenyésztővel beszélgetünk. — Most már rendben va­gyunk — mondják —, mert vetési tervünket teljesítettük, sőt túlteljesítettük búzából 3, őszi árpából 15, rozsból 11 százalékkal. A trágyázással is elég jól állnak a kaposvári gazdák. A szántóterület és a számosálla­tok mennyiségét összevetve minden négy évben tudnak új­ra trágyázni egy hold földet. Ez megfelel az agrotechnika irányelveinek. Kocsink lassan letér a mű­útról. A zörgést sustorgás, csobogás váltja fel, az utcá­kat a dülőutak: Percel-puszta határában járunk. A borús őszi ég alatt nehéz és fojtó a csönd. Bát merre tekintünk, csak nagy-nagy ürességet és elhagyatottságot látunk. Mint a maradék anyagokból össze- varrogatott terítő, olyan a me­ző: zöld, sárga és barna színű szalagok váltogatják egymást, de közülük már hiányoznak a tarka virágmintásak. Novem­ber van és őszutó. Itt-ott még megzörren a levágatlan szárt de ez már csak — magyarázza Halomvári elvtárs — amolyan félig munkás, félig gazdálko­dó családoké. Az őszi mély­szántással is a vége felé köze­lednek. Kató Ferenc az egyet­len ember a láthatáron, szánt. Neki is már ez az utolsó "3a- rabja, s aztán búcsút int a me­zőnek, tavaszig nem jön töb­bet. Mi is elindulunk hazafelé. Szf FMSZ-HÍREK Földművesszövetkezeti nő­bizottság alakult 20 taggal Somogyacsán. Az asszonyok elhatározták, hogy főző- és szabó-varró-tanfolyamot szer­veznek. Segítenek a részjegy­alap növelésében is, hogy mo­sógépet vásárolhassanak az összegyűjtendő pénz egy ré­szén. * * » 32 bonnyai dolgozó paraszt tejszövetkezetet hozott létre. A fölözött tejet az állatte­nyésztés fellendítéséhez akar­ják felhasználni. * * * GéphaSználati társulást szer­vezett Maczkó József terme­lési felelős Tabon. A társulás­ba tömörült 12 gazdának 30 hold földié van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents