Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-29 / 282. szám
Szombat. 1958. november 29. 2 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov sajtókonferenciája a berlini (Folytatás az első oldalról.) Nyugat-Berlin megszállása senkinek sem előnyös. — Ezt a helyzetet csak az igazolhatja, hogy valamelyik fél agresszív, célokat követ. A nyugati hatalmak számára Nyugat-Berlin kétségkívül alkalmas a Német Demokratikus* Köztársaság, a Szovjetunió és a szocialista országok elleni aknamunkára. Ennyiben a helyzet előnyös számukra. Másrészt azonban náluk is jelentkeznek problémák: Berlin olyan rákos daganattá vált, amely — ha nem számolják fel a kórokozót — nem kívánatos ' következményekre is vezethet. Ezért sebészeti beavatkozásra van szükség, melyet úgy kell végrehajtani, hogy a volt koalíciós partnerek között ne ellentétek legyenek, hanem baráti kapcsolatok, miként a Hitler-ellenes háború idején. • A hidegháború felszámolását és a békés egymás mellett élést kívánó népek ezért üd- vözlik majd a Szovjetunió javaslatát. A hidegháború híveit kétségtelenül elkeseríti ez a javaslat. Ellenállást tanúsítanak majd, de kisebbségben maradnak, reméljük, mind több nép áll ki a béke mellett. Ezután az UP tudósítója, Shapiró kérdésére válaszolt a szovjet kormányfő. A kérdés így hangzott: — Helyes-e a szovjet nyilatkozatból azt a következtetést levonni, hogy a Szovjetunió féléven át nem tesz semmit a fennálló helyzet megváltoztatása végett? A következtetés helyes — válaszolt Hruscsov. — A Szovjetunió félévig nem kívánja megbontani a fennáló helyzetet. A nem normális állapotokat normális úton, tárgyalások és megbeszélések útján kívánjuk megváltoztatni. Ez azonban abban az esetben érvényes csak, ha a másik fél nem provokál és nem tesz nemkívánatos lépéseket. Az AFP tudósítója a következőket kérdezte: ,, . — Berlin a Német De- " mokratikus Köztársaság fővárosa. Miért akarja a Szovjetunió Nyugat-Berlint mégis szabad várossá nyilvánítani? — A kérdés felvetése helyénvaló — mondotta Hruscsov —, valóban Berlin a potsdami szerződés értelmében abban a szektorban van, amelynek területén megalakult a Német Demokratikus Köztársaság s így természetesen egész Berlin a Német Demokratikus Köztársaságé. Ha azonban mi így vetnénk fel a kérdést, sok nép nehezen értené meg álláspontunkat. A legutóbbi 13 esztendőben a két Berlin különbözőképpen fejlődött. Úgy járhatnánk, mintha mechanikusan akarnánk egyesíteni két különböző tulajdonsággal rendelkező folyadékot egyazon edényben: káros reakciót váltanánk ki. Jobb lenne ezt a kérdést viharos reakció nélkül megoldani. — Mi a valóságos helyzetből kiindulva törekszünk megállapodásra, ezért azt gondoljuk, legjobb elismerni a Németországban kialakult helyzetet és saját kormánnyal rendelkező, állami és gazdasági rendszerrel rendelkező Nyugat-Berlin szabad várost létrehozni. — Nem akarjuk nagy megrázkódtatásoknak kitenni Nyugat-Berlin népét, válassza meg szabadon a társadalmi rendszert, s ha kívánja, tartsa meg a kapitalista rendszert. — Mi nagyra becsüljük a Német Demokratikus Köztársaság kormányának álláspontját, amelyből kitűnik, hogy helyesen értékelik és támogatják a mi javaslatunkat. Ezzel engedményeket tesznek a béke megőrzésének! érdekében. Ez a magatartás példaként szolgálhat a többi vitás nemzetközi kérdés, így a két német állam kozott felmerült vitás kérdés megoldásában is. Mindenki, aki a békét megbecsüli, értékeli és üdvözli ezt a magatartást. A TASZSZ tudósítója, Ge- raszimov a következő kérdést tette fel a miniszterelnöknek: — A nyugati sajtó azt állítja, hogy a megszállási rendsier felszámolására irányuló szovjet rendszabályod megrontanák' Berlinnek és lakosságának gazdasági helyzetét. Van-e ennek a kijelentésnek valamilyen alapja? Hruscsov válasza így hangzott: — Javaslatunk kifejti: a Szovjetunió biztosítja Nyugat- Berlin ipari kapacitásának teljes kihasználását. Ünnepélyes kötelezettségekben vállaljuk, hogy gondoskodunk Nyugat-Berlini élelmiszerellátásáról, normális kereskedelmi alapokon. Nyugat-Berlin munkásai, mérnökei és vállalkozói számára ez a helyzet előnyökkel jár. Nemcsak, hogy nem vezetne a fennálló élet- színvonal hanyatlására, hanem még emelkedne is a teljes foglalkoztatottság révén. Nincs tehát ok az ilyesféle aggodalomra. — Hogyan értékeljük a Német Szövetségi Köztársaság azon vezetőinek álláspontját, akik fenn akarják tartani Nyugat-Berlin jelenlegi státusát — kérdezte áz Izvesztyija tudósítója. — A fennálló helyzetet csupán az akarja fenntartani, aki a világon uralkodó feszültséget is fenn akarja tartani — mondotta Hruscsov. Mert ennek a feszültségnek egyik forrása éppen a berlini helyzet. A technika és a fegyverzet mai színvonalán ez a feszültség nemkívánatos következményekkel járhat. Az emberek nyugodtan akarnak aludni, nem akarnak a nukleáris töltetű rakétafegyverek robbantására ébredni. Felmerül a kérdés: vajon normálisak-e azok, akik fenn akarják tartani ezt a nem normális helyzetet? A Reuter tudósítója a következőket kérdezte: — Milyen garanciát nyújt a Szovjetunió a nyugat-berlini szabad városnak? Visz- szalép-e a jelenlegi álláspontjától a Szovjetunió, ha az NSZK lemond a fegyverkezésről ? — Nyilatkozatunk magában foglalja a szükséges garanciákat is — válaszolta Hruscsov. — Mindent megtennénk avégett, hogy támogassuk a szabad várost és biztosítanánk a belügyeibe való be nem avatkozást, ha ezt a többi nagyhatalom is ünnepélyesen megígérné, vagy egyezményt írna alá erre vonatkozólag, esetleg IIIIIIIHI!ll1lllllillllllllillllll!llllllli!lll||!l||ll!!!li|!|||!!:i!||!lMMi| CSIKY GLi GELY SZÍNHÁZ R _________________Kaposvár—Somogy megye M a, szombat este Nov. 30, vasárnap du. Nov. 30, vasárnap este Dec. 2, kedd délutál Dec. 3, szerda este Dec 4, csütörtök este Dec. 5, péntek este 7 óra. 3 óra. 7 óra. 3 óra. Ifjúsági előadás. 7 óra. 7 óra. 7 óra. EISEMANN MIHÁLY: sÁsíyflséinny n | Jazz-operett 3 felvonásban. = Rendes helyárú jegyek a bérleti előadásokra is válthatók. Jegyek elővételben válthatók a színház jegyirodájában (Május I u. 23., telefon: 11-03) de. 9-13, du. 16-18 óráig, előadás kezdés előtt , fél órával a színház pénztáránál. az ENSZ keretein belül is. Egy ilyen megállapodásba mi is beleegyezünk. — A szovjet politika nem változik meg akkor sem, ha ■ Nyugat-Németország lemond a fegyverkezésről — folytatta Hruscsov. — A potsdami egyezmény értelmében Nyu- gat-Nemetországnak egyáltalán nincs joga fegyverkezésre. Nem kívánhatják, hogy engedményt tegyünk engedmény ellenében akkor, amikor a két tényező nem egyenértékű. Ha Nyugat-Németország nem is folytatná a fegyverkezést, Berlin'négyhatalmi státusa akkor is megmaradna és ez mit sem változtatna a konfliktus melegágyán. — Ettől függetlenül jó lem ne, ha Nyugat-Németország nem fegyverkezne, ha azok a hatalmak, amelyeknek fegyveres erői vannak Nyugat-Né- metországban, illetve a Német Demokratikus Köztársaságban, kivonnák csapataikat, ahogy mi azt már sokszor javasoltuk. A megszállási rendszer felszámolása Berlinben és a szabad város megteremtése, elősegítené a megszálló csapatok kivonását Németországból és előmozdítaná a leszerelést. — Milyen intézkedéseket kíván tenni a Szovjetunió kormánya, hogy a szabad város megteremtése esetén az áttérés sima, akadálymentes .egyen? — kérdezte az ADN tudósítója (Német Demokratikus Köztársaság). — A legjobb természetesen az lenne, ha az érdekelt kormányok üdvözölnék javaslatainkat és kijelentenék, hogy hajlandók velünk tárgyalni. Ennek a világon mindenütt örülnének — hangzott Hruscsov válasza —, mi azonban realisták vagyunk, nem várunk üdvözleteket, de bízunk abban, hogy a válaszok a józan ész jegyében fogannak majd Hat hónapig várunk, és ez elegendő ahhoz, hogy jól átgondolják a választ. , A Magyar Távirati Iroda, a Népszabadság és a Magyar Rádió tudósítója megkérdezte: — Mit szándékozik tenni a szovjet kormány abban az esetben, ha a nyugati hatalmak elutasítják a szovjet javaslatot? — Nagyon nem kívánatos lenne, ha az érdekelt kormányok nem egyeznének bele javaslatunkba — mondotta Hruscsov. — Ha azonban ez bekövetkeznék, minket ez sem akadályozna meg abban, hogy bizonyos idő múlva keresztülvigyük azt, amit javaslatunkban leszögeztünk. Hogy miért tettük így, azt részletesen megvilágítottuk nyilatkozatunkban. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség tudósítója megkérdezte: — Mi lesz a szovjet álláspont, ha az Egyesült Államok nem fogadja el a szovjet javaslatot, nem vonja ki csapatait Nyugat-Berlinböl, és nem kívánna tárgyalni az NDK-val? — Mélyen sajnálni fogjuk ezt, de ez nem akadályozhatja meg terveink valóra váltását — állapította meg a szovjet miniszterelnök. — Számunkra nincs más megoldás, ök nem számoltak velünk, mikor megszegték a potsdami egyezményt. Ebben az esetben mi saját belátásunk szerint cselekednénk. Nagy derültséggel fogadták a sajtókonferencia résztvevői a Daily Worker tudósítójának kérdését, amely így hangzott: — Meggondolva, hogy Nyugat-Berlinben különböző kémközpontok és rádióállomások működnek, hogyan foglalkoztatná ezeknek gz intézményeknek alkalmazottait a szabad város megteremtése esetén? — Ezeknek az embereknek pályát kell változtatniuk és nem a népek kárára, hanem hasznára kell működniük — mondotta mosolyogva HrusI csov. — Ha valaki közülük munka nélkül maradna, nem sajnálkoznék. A Monde tudósítója megkérdezte: • — Mivel Nyugat-Berlin a Német Demokratikus Köztársaságé, állandó, vagy ideiglenes lesz-e NyugatUérdésről Berlin szabad város státusa, nem javasolják-e majd a jövőben, hogy Nyugat-Berlin teljes egészében legyen az NDK-é? — Mi ezt a státust nem tekintjük átmenetinek — mondotta Hruscsov. — Igaz. semmi sem örök, minden változik, de ameddig Nyugat-Berijn lakói fenn akarják tartani ezt a státust, ezt elismerjük. A Welt című nyugatnémet lap tudósítója megkérdezte: — Ha Nyugat-Berlin szabad város lesz, lesz-e majd | folyosó Nyugat-Németország felől és ez olyan lesz-e, mint annak idején a danzigi kor- 1 ridor volt? — Erre még korai lenne válaszolni — állapította meg a szovjet miniszterelnök. A szabad városnak mindenesetre. meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon tartsa fenn kap- | csolatait mind a Nyugattal, t mind a Kelettel. A New York Times tudósítója felvetette: | I — A szovjet jegyzék meg- . állapítja, hogyha az Egyesült J Államok a jegyzékben kifejtett javaslatot nem fogad- | ja el, nem marad tárgyalási alap a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a berlini kérdésről. Úgy kell ezt értelmeznünk, hogy ebben az esetben a Szovjetunió nem lesz hajltfndó Nyugat- Berlinre vonatkozó egyéb javaslatokat megvitatni? — tette fel a kérdést a tudósító. — Ha az Egyesült Államok teljesen elveti javaslatunkat, akkor valóban nincs miről tárgyalnunk a berlini kérdésben — állapította meg Hruscsov. — Ha azonban csak egyes részleteket nem fogad el, a kiegészítésekről, a változtatásokról készek vagyunk tárgyalni. Mi a kérdést nem ultimátum formájában vetjük fel, és a következő hat hónap folyamán szívesen tárgyalunk. A Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet lap tudósítója megkérdezte: — A Szovjetunió Nyugat- Berlin szabad városra vonatkozó javaslata addig ma-' rad-e érvényben, ameddig ! fennáll a két német állam? | — A kérdés magától megoldódik, ha a két német állam tárgyalások útján megállapodik Németország egyesítésében — mondotta Hruscsov. — Ebben az esetben Berlin az egységes Németország fővárosa lesz és nem lesz tovább szükség arra, hogy szabad város legyen. — Lehet-e úgy tekinteni a szovjet jegyzéket, mint a potsdami egyezmény felmondását? — kérdezte a New York Herald Tribune tudósítója. — ön szerint létezik ez az egyezmény? — kérdezte Hruscsov a tudósítót, aki nemmel válaszolt. Sokan azt mondják, hogy azt egyezmény még létezik, de azért mondják, hogy fenntarthassák Nyugat-Berlin megszállását — állapította meg a szovjet miniszterelnök. TIZENNEQY tvt SZABAD ALBANIA 1 944. november 29-e ... A vén Európában még ágyúk dörögnek, repülőbam- bák robbannak, de Albániában már hallgatnak a fegyverek. Romokban hever az ország, felperzselt falvak, felrobbantott hidak és épületek, frissen hántolt sírok ezrei jelzik a pusztító háború útját. Az arcokon azonban öröm, remény és bizalom ragyog: Albánia, ez a sokat szenvedett, elnyomott és elmaradott ország kivívta szabadságát. Közel három évig tartott a fegyveres harc, ennek a szabadié gszerető. bátor kis népnek a legragyogóbb haditette. Az olasz fasiszták már több mint másfél éve megszállás alatt tartották az országot, amikor egy borús novemberi reggelen szárnyra kelt a hír, hogy 1941. november S^an megalakult az Albán Kommunista Párt. Sokszorosított röplapok indultak hosszú útra, kézről kézre, szájról szájra továbbadva a párt hívó szavát. Harcba hívott a párt, kemény, engesztelhetetlen harcba a fasiszta megszállás ellen, az ország és a né a szabadságáért. És a rengeteg erdők mélyén, amelyek már annyi szabadság- harcosnak nyújtottak menedéket a történelem folyamán, férfiak, ifjak gyülekeztek. Sokan elhozták aoánjl fiúra szálló fegyverüket, de valameny- nvien magukkal hozták lángoló hazaszeretetüket. Egymás után robbantak fel az olasz katonai raktárak, és menetoszlopaik sehol sem voltak biztonságban az albán partizánok rajtaütései elől. Hiába volt minden terror, minden megtorlás: a pairtizánalakula- tok gomba módra szaporodtak, egyre nagyobb veszteségeket okozva a megszállóknak. Mussolini Olaszországénak kapitulációja után az Albániába bevonuló németek már 70 000-es létszámú albán hadsereggel találták szemközt magukat. Egyetlen nagyszabású offenzívával akarták szétzúzni a nép ellenállását, de a híres téli offenzíva kudarcba fulladt, ahogyan kudarcot vallott a nagy nyári offenzíva is. Az albán partizánok éhezve, fázva bátran felvették a harcot a túlerőben lévő, jól felszerelt ellenséggel. A keleti frontról egyre biztatóbb hírek jöttek, a hitleri hadigépezetre egyre súlyosabb csapásokat mértt a szovjet hadsereg. A z albán nemzeti felsza- badító hadsereg Enver Hodzsa vezetésével lépésről lépésre szorította vissza a németeket. November 17-én felszabadult Tirana, majd 1944. november 29-én egész Albánia. Két albán hadosztály jugoszláv földön üldözte tovább a hitleri csapatokat, közreműködve Jugoszlávia felszabadításában. A nemzeti felszabadító háborúval együtt végbement a népi forradalom is. A felszabadított területeken megalakultak az antifasiszta nemzeti felszabadító tanácsok, a demokratikus államhatalom első helyi szervei. Demokratikus választások, földreform, alkotmány, a nép- köztársaság kikiáltása, álla mosítás, tervgazdálkodás jelezte azt, hogy az albán nép elindult az anyagi és a kulturális felemelkedés útján, és élni tudott a szabadsággal, amelyet tengernyi véráldozat árán vívott ki. Az igazi felemelkedést a kétéves terv (1949—50) hozta meg, amely a Szovjetunió segítségével lerakta az albán ipar alapjait. Az első ötéves terv (1951—1955) az Albán Munkapárt helyes politikájának eredményéként tovább vezette az országot a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság korszerűsítésének, útján. Országszerte egymásután épültek a gyárak, kombinátok, nagyarányú talajjavítási munkálatok indultak meg. 40 éves korig felszámolták az írástudatlanságot, kiépült a közoktatási és az egészségügyi intézmények széleskörű hálózata. A második ötéves terv (1956— 1960) még ragyogóbb célokat tűzött az albán dolgozók éllé: hasznosítaná az ország minden nyersanyagkincsét, és virágos- kertté változtatni Albániát. Az albán nép 1938. előtti életét össze sem lehet hasonlítani mai életével. Albánia a múltban szörnyű anyagi és kulturális elmaradottságáról, az ijesztőén magas gyermekhalandóságról és halálozási arányszámról volt »-híres-«. Ma az egykori egymillió írástudatlan hazájában egyetem, több főiskola és tudományos intézet működik. Az egykori maláriatermő mocsárvidékeken rekordterméssel fizet a cukorrépa és a gyapot. A változatos szépségű albán tájak új színfoltokkal gazdagodtak: füstölgő gyárkéményekkel, vasútvonalakkal, távvezetékekkel. Az ipar fejlődését ma már csak ezer százalékokban lehet kifejezni, az életszínvonal emelkedéséről pedig az új lakónegyedek és városok, új falusi házsorok, több árleszállítás, fejlett üdülőhálózat, zsúfolt színházak és mozik beszélnek. Ma csupán a tiranai »Sztálin« textil,kombinátban több mérnök dolgozik, mint a fel- szabadulás előtt az egész országban. A kórházi ágyak száma tízszeresére emelkedett. A kezdetleges faekék helyét mindinkább traktorok és mezőgazdasági gépek veszik át. Hatalmas országépítő munka folvik, amely gyökeresen megváltoztatja az ország minden zugának arculatát. A lbánia, a legkisebb eu•^“-rópai népi demokrácia ragyogó példája annak, hogy mire képes egy kis nép, ha egyszer sikerült leráznia rabláncait, és a néphez hű, marxista—leninista párt vezetésével a szocializmus útjára lépett. Ez a kis ország, amely a múltban kiszolgáltatott, védtelen préda volt az imperialista ragadozók számára, ma nyugodtan, jövőjében bízva épít. Már nincs magára hagyatva, ma már nem védtelen, hiszen a hatalmas szocialista béketábor tagja, és önzetlenül segítik nagyobb testvérei. Ezzel a sokoldalú segítséggel, pártjának elvhű vezetésével az albán nép évről évre szebb sikereket arat a szocializmus építésében a maga és az egész békét óbor javára. Meghalt Georgi Damjanov, a Bolgár Nemzetgyűlés Elnöksége elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. A magyar munkás-paraszt kormány elnöke — a Tájékoztatási Hivatal közlése szc- ri/t — a Minisztertanács pénteki ülésén megemlékezett Damjanov elvtárs haláláról. A Minisztertanács jegyzőkönyvbe foglalta mély együttérzését, melyei osztozik a bolgár párt és nép gyászában. LOTTÓ A 48. heti lottósorsoláson a következő számokat húzták: 1, 5, 31, 34, 57 A tárgynyere- mény-sorsoláson a 47. heti szelvényeket sorsolják. Megjelent a M4GYAR KŐOLAJTERMÉKEK KÉZIKÖNYVE Ára: 19,— forint. Kapható: A FOR, Kaposvár, Latinka Sándor utca 1.
