Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-04 / 260. szám
Kedd, 1958. november i. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kádár János elvtárs látogatása a néphadsereg egyik alakulatánál Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn meglátogatta a néphadsereg budapesti helyőrségének egyik ezredét és időszerű kérdésekről hosszan elbeszélgetett a tisztekkel és a harcosokkal. Apró Antal elvtára látogatása a Központi Fizikai Kutató Intézetben Apró Antal elvtárs, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke Kiss Árpád elvtárssal, az Országos Tervhivatal elnökével hétfőn délután meglátogatta a Központi Fizikai Kutató Intézetet és a kísérleti atomreaktor építkezését. A vendégeket Já- nossy Lajos akadémikus fogadta munkatársaival. Apró Antal érdeklődött a kutatómunkák iránt, megnézte a folyamatban lévő kísérletek egy részét, valamint a befejezéshez közeledő, kísérleti atomreaktor építkezését, majd elbeszélgetett az intézet munkatársaival és elismerését fejezte ki eredményes munkájukért. Négyezer jelölt indul a francia választásokon Párizs (MTI). Vasárnap éjfélkor zárult le Franciaországban a képviselőjelöltek jelentkezése. Az utolsó órákban valóságos versenyfutás alakult ki. Igen sok jelölt jelentkezett a határidő lejárta előtt. Az eddigi 17 párt és pártcsoport mellé egy tizennyolcadik is jelentkezett, egy frissen alakult degaulleista csoport, amely a hangzatos »Megújhodás és hűség« nevet választotta. A francia sajtó egybehangzóan úgy véli, hogy legalább négyezer jelölt fog küzdeni a 465 mandátumért, a 27 millió francia választópolgár szavazatáért. Befejeződött a genfi értekezlet hétfői ülése Genf (AP—Reuter). A nukleáris kísérletek megszüntetésének kérdésével foglalkozó genfi értekezlet hétfői ülése magyar idő szerint 17.05 órakor véget ért. A következő ülés kedden délután három órakor kezdődik. A hétfői ülésről kiadott közlemény szerint a résztvevő felek megállapodtak abban, hogy az értekezlet elnevezése: »Értekezlet a nukleáris kísérleti robbantások abbahagyásának kérdéséről«. A Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége a hétfői ülésen külön-külön napirendi javaslatot terjesztett elő. Az ülésen megvitatták a két hapirendi javaslatot, valamint a pénteki ülésen benyújtott szovjet egyezménytervezetet a nukleáris kísérletek feltétel nélküli haladéktalan betiltásáról. Ferhat Abbasz kormányfői minőségben hajlandó tárgyalni de Gaulle-lal Bonn (Reuter). »Készen állok arra — amennyiben de Gaulle, mint az algériai kormány fejét fogad engem —, hogy kormányfői síkon tárgyaljak a francia miniszterelnökkel« — mondotta Ferhat Abbasz, a szabad algériai kormány miniszterelnöke a Hamburgban megjelenő Welt kairói tudósítójának. Abbasz kijelentette, hogy ha de Gaulle az említett feltételek mellett nem volna hajlandó elfogadni a »kormányfői« síkon tartott értekezlet gondolatát, a szabad algériai kormány még mindig készen , áll semleges területen tárgyalni a francia kormány küldötteivel. Újabb harcok Algériában Párizs (MTI). Az algériai felszabaditási front közleményei hírt adtak arról, hogy a felkelők nagy offenzívát indítottak a francia határzár ellen az Algéria és Tunézia közti határon. Az algíri francia főparancsnokság első jelentései igyekeztek cáfolni ezeket a közléseket, később azonban kénytelenek voltak elismerni, hogy a felkelők támadást intéztek a francia erőknek a tunéziai határon lévő hét hadállása ellen, s ezenkívül Ouen- za közélében felrobbantották a vasútvonalat is. A francia hivatalos közlés szerint csupán csekély anyagi kár keletkezett, a francia erők vesztesége pedig mindössze egyetlen sebesült. A francia baloldali sajtó kevés hitelt ad az algíri főparancsnokság híreinek és feltűnő tálalásban hozza az algériai felkelés vezetőinek közleményeit. A Libération tuniszi tudósítója idézi Krim Balkaszemnek, az algériai ideiglenes kormány elnökhelyettesének a tuniszi Asz Szabahban megjelent nyilatkozatát. Balkaszem nem zárja ki azt a feltevést, hogy az algériai háború rendkívül súlyossá vál- hatik, hacsak valamilyen békés politikai megoldás nem tűnik fel a láthatáron. Kijelentette, hogy számos külföldi önkéntes is akcióba lépne a felszabadító hadsereg soraiban. Sokan jelentkeztek már a világ számos részéből, beleértve a Német Szövetségi Köztársaságot és az Egyesült Államokat. Elmondotta, hogy az amerikai önkéntesek az amerikai hadsereg és amerikai tudományos élet elitjéhez tartoznak. K ULFOLDI H ÍREK Párizs (MTI). A Libération és a 1‘Humanité feltűnő helyen közli a New York Times értesülését, amely szerint tárgyalások kezdődtek a Rocke- feller-csoporthoz tartozó Standard Oil Company és a Cam- pagnia Francaise des Pétro- les között a szaharai kőolaj- források közös kiaknázására. A francia baloldali sajtó hangoztatja, ez a hír is megerősíti a francia baloldal korábbi megállapításait, amelyek szerint az amerikai kapi- ^talista csoportok rendkívül ér- ideklődést tanúsítanak a szahá- Jrai kőolaj iránt. \ * * * (MTI). A hétfői olasz sajtó részletesen foglalkozik a szovjet kormánynak az olasz kormányhoz az olaszországi ra- kétakilövő helyek ügyében intézett jegyzékével. Az Unita hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió jegyzéke »komolyan fi- csillagászati jelentősé- ] | gyelmeztet az amerikaiakkal |l megkötött szerződés veszélyes Földünk és a Mars kö-((következményeire, amely zötti távolság legtávolabbi ^szerződés »szemmel láthatólag pontja meghaladja a 400 millió f az európai Szocialista álla- kilométert, de Rövidesen az ég * legfényesebb csillagak*?“ lesz a Mars November 8-án égi szomszédunk, a Mars ismét Föld-közeibe kerül. Gauser Károly professzor nyilatkozott e jelenség géről. hogy a nukleáris megszüntetésének Peking (TASZSZ). Az Uj Kína hírügynökség jelentése szerint a Renmin Ribaoban »Az imperializmus és minden reakciós elen papírtigris« címkísérletek mel megjelent egy politikai kérdéséről ■ cikk, amelyet a lap szerkesztárgyaló genfi értekezlet, valamint a váratlan támadások megakadályozásának problémájáról november 10-én esedékes értekezlet előreláthatólag mintegy hat hétig tart. Kairó (Reuter). Algériai szóvivő hétfőn Kairóban közölte; hogy a szabad algériai kormány táviratot intézett XXIII. János pápához, Malikhoz, az ENSZ közgyűlés elnökéhez és Hammarskjöld ENSZ-főtitkár- hoz, felkérve őket, hogy járjanak közben a francia kormánynál az öt bebörtönzött algériai vezető további kínzásának megszüntetéséért. tősége Mao Ce-tungnak különböző időben és helyeken megjelent cikkeiből és beszédeiből állított össze. A Szabad Európa Bizottság ügynöke nyomatta ki, a Vatikán brüsszeli pavilonjában osztogatták a „Dr. Zsivagó“ orosz nyelvű példányait Az egyik legtekintélyesebb nyugatnémet hetilap, a liberális Der Spiegel legutóbbi, október 29-i számában, hosz- szabb cikkben foglalkozik Borisz Paszternák »Dr. Zsivagó« című könyve Nyugat-Európá- ban megjelent orosznyelvű kiadásának körülményeivel. A lapban ismertetett tények élénk fényt vetnek arra, kik és hogyan használták fel Paszternák könyvét szovjetellenes kampány céljaira. A Der Spiegel cikke, miután bevezetőjében elmondja, hogy a könyv vászonkötésű orosznyelvű példányait a brüsszeli világkiállítás utolsó heteiben a Vatikán kiállítási épületében kapták meg egyes látogatók, e kiadás előzményeit ismerteti. Eszerint a »Dr. Zsivagó« olasz kiadója a könyv őszre tervezett orosz nyelvű kiadása ügyében tárgyalásokat folytatott egy holland céggel, a szláv szövegek kiadására specializált hágai Mouton nyomdával. Még mielőtt azonban az olasz kiadó tárgyalásai a hágai nyomdával befejeződtek volna, a kiadó megtudta, hogy a brüsszeli világkiállításon máris forgalomba kerültek orosz nyelvű példányok* li * * amelyek kiadójaként — ő, az olasz kiadó volt feltüntetve. A könyv orosz nyelvű megjelenését még különösebbé és érthetetlenebbé tette, hogy Paszternák kéziratát az olasz kiadó át sem adta a hágai cégnek. Hogyan történt hát. hogy Hollandiában mégis elkészülhetett a »Dr. Zsivagó« orosz- nyelvű kiadása? Ez év július elején — írja a Der Spiegel — titokzatos látogató jelent meg a Mouton nyomdában, aki jól volt tájékozva a »Dr Zsivagó« orosz nyelvű kiadásának előkészüleflz amerikai külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata Washington (TASZSZ). White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője az október 31-i sajtóértekezleten cáfolta azt az állítását, amely szerint a csangkajsekisták Dulles tajvani tanácskozásai után lemondtak a Kína elleni fegyveres támadás terveiről. Mint White mondotta, Dulles és Csang Kaj-sek Tajvanon nyilvánosságra hozott közös nyilatkozata nem fosztja meg a csangkajsekistákat attól a jogtól, hogy fegyveres erővel nyújtsanak »segítséget« bármiféle »nagyszabású felkeléshez a szárazföldi Kínában«. teiről és rövid terminusra ezer példányt rendelt meg a könyvből. A Mouton cég eladási osztályának vezetője, de Ridder szabadkozott és türelmet kért az olasz kiadóval történő megállapodás létrejöttéig. Az ismeretlen látogató erre aktatáskájába nyúlt, de Ridder elé teregette a »Dr Zsivagó« orosz szövegéről készült teljes fotókópiát és megmagyarázta a tisztviselőnek: ha a Mouton nyomda nem vállalja a megbízást, más céghez fog fordulni. Erre, némi huzakodás után de Ridder elfogadta a rendelést. A Der Spiegel cikke ezek- után elmondja: különböző jelek következtetni engednek arra, kik azok, akik siettették az orosz nyelvű kiadás megjelenését, hogy ezzel lehetőséget teremtsenek a Nobel-díj odaítélésére. A brüsszeli világkiállítás Vatikán pavilonjának tájékoztató szervénél — így a Der Spiegel — dolgozott egy orosz tolmács, Vlagyimir Tolsztoj. Ez a Vlagyimir Tolsztoj Amerikában élő orosz emigráns, iáki a »Szabad Európa Bizottság« név alatt működő, nagy tőkével rendelkező, igen tevékeny amerikai propaganda szervezet (a Szabad Európa Rádió fenntartója) szolgálatában áJL E bizottság pénzével — írja a nyugatnémet lap — finanszírozta Vlagyimir Tolsztoj a »Dr. Zsivagó« Hollandiában készült, orosz nyelvű kiadását is. Mindezek után a Der Spiegel még megjegyzi: a Vatikán kényes helyzetbe került a belga kormánnyal szemben. Ugyanis, mint a világkiállításon részt vevő többi állam, a Vatikán is kötelezte magát, hogy a kiállítás tartama alatt nem fog politikai propagandát kifejteni... Az ügyhöz tartozik még az is, hogy Vlagyimir Tolsztoj, aki a vatikáni pavilonban működött, felekezetét tekintve, nem is katolikus, hanem görögkeleti. .. ('Ve&jiik (hsze. november 8-áii a két égitestet elválasztó űr 73 millió kilométerre csökken. — A mostani megfigyelések aránylag kedvezőek lesznek, bár a Mars mostani minimális távolsága 17 millió kilométerrel meghaladja a legutóbbi Föld-közelség mértékét. A mind közelebbre kerülő Mars felszínének egyes részletei már most is megfigyelhetők, s különösképpen jól látható a távcsövek lencséjén déli oldala. A világ obszervatóriumai erősen felkészültek a megfigyelésekre, és remélhető, hogy ezúttal nem teszik lehetetlenné Mars-beli homokviharok a vizsgálódást, mint ahogyan ez legutóbb történt, és sikerül talán a növényzet létezéséről újabb bizonyságokat szereznünk. — A csillagászat iránt érdeklődő közönség számára is lehetővé tesszük, hogy csillag- vizsgálónk távcsövével megtekintse ezt az érdekes jelenséget. A Mars egyébként már szabad szemmel is jól látható a kora esti óráktól kezdve délkeleti irányban a Fiastyúk csillagalakzata közelében. Sárgás-vörös fénye most napról napra erősödik és mok ellen irányul«. Rakétakikötőhelyek felállítását nem lehet belügynek tekinteni, mert ez további lépés a nemzetközi kapcsolatok rossíabbo- i dása felé — hangoztatja a lap. A kapitalista országokban a választójog általában a kény- szerjelöitekre, illetve egész jelölőlistákra való szavazási jogra korlátozódik, melynek során a választók semmilyen befolyást nem gyakorolnak a je- : ,. I löltek kiválasztására. A pár- Hammarskjöld J tok jelöltjeit — kivéve a mun- k a vé-ífcás- és kommunista pártokat kifejezésl,|— a kapitalista politikai pártok gépezete jelöli ki. Tehát a választók nündössze a hatat[Bayar beszéde a tSrökjjSSiÄSaSJrS: nemzetgyulesben riaszthatnak. A kapitalista államok és a szocialista országok választási rendszere J New York. 'főtitkár hétfőn annak a keményének adott Isztambul (BTA). Ankaráiban megnyílt a török nemzet-; A kapitalista országokban a szavazócédulának az urnába történő bedobásával lényegé> gyűlés ülésszaka. Bayar köz- • -Den megszűnik a lakosság po- Itársasági elnök mondott beszé-:litikai joga Az jgazj hatalom I det az ország bel- és külpoli-1 a kizsákmányoló kisebbség ke- (tikájáról. Az ellenzék részé-t zében van. A választók csu'ről a kormány külpolitikájává] : gazdasági politikájával j (szemben egyre erősödő bírá- j pán a választási kampány idején vannak kapcsolatban a jelöltekkel. A képviselő ilyenkor • lattal kapcsolatban Bayar ♦ általában mindent megígér, de (»egységre« szólított fel. A pénz értékének csökken- j 1 téséről, a növekvő drágaságról j a gazdasági nehézségekről I • szólva Bayar azt ígérte, hogyj • ezek csak átmeneti jellegűek] ' lesznek. Ugyanakkor kijelen1 tette: az állami költségvetés < 1 nagy részét ezután is hadügyi ] 'célokra fordítják. Hangsúlyoz- 1 ta, hogy az Egyesült Államok j 1 korszerű fegyverekkel, köztük < 'atomfegyverekkel látja el Tö-j ' rökországot. Külpolitikai vonatkozásban; ' Bayar kiemelte, hogy Török- j ’ország hű marad a NATO-hoz.i Beszélt a ciprusi kérdésről is: a választás után semmit nem teljesít, mivel nem tartozik felelősséggel a választóknak. A megválasztott képviselők csupán a pártgépezetnek felelősek, s csak ez a gépezet hívhatja őket vissza. A választóknak sem joguk, sem lehetőségük nincs az általuk megválasztott képviselő visszahívására. A választásokat követően a képviselő jóformán alig mutatkozik választási körzetében. A választóknak tett szolgálatok az esetek többségében a befolyásos egyénekre korlátozódnak. Az sem ritka eset, ÁLTALÁNOS, VÁLASZTÓJOG A demokratikus tábor országaiban az alkotmány és a törvény a gyakorlatban is biztosítja az általános választójogot. Ezzel szemben a kapitalista országokban az általános választójogot csupán deklarálják. Számos kapitalista országban korlátozzák az általános választójogot. A választójog korlátozásának legkülönbözőbb indokai közé tartoznak a nemzetiségi és faji okok, továbbá a vagyoni feltételek, sőt mi több, a befizetett adók összege. Az Amerikai Egyesült Államokban például az alkalmi mezőgazdasági dolgozókat és azok családtagjainak százezreit azzal rekesztik ki a választásból, hogy nem rendelkeznek állandó lakóhellyel. EGYENLŐ VÁLASZTÓJOG A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban az földrajz a tőkések által lakott választási körzet számára a szavazatok kisebb számát határozza meg egy képviselő megválasztásához. A népellenes választási törvények a tőkés pártok részére más előnyöket is biztosítanak, mint például a közös jelölt állítása. Ily módon a burzsoá képviselő megválasztásához kevesebb szavazatra van szükség, mint a munkásképviselő esetében. TITKOS SZAVAZÁS A demokratikus tábor országaiban a titkos szavazást az alkotmány biztosítja. Gyakorlatilag pedig az intézkedések egész rendszere ad módot arra, hogy a választón kívül senki se tudjon róla, milyen szavazat került a választási urnába. A titkos szavazást igen sok kapitalista országban a számok titkos megjelölésével, vagy a jelöltek más megjelölésével sértik meg, úgyhogy e megjelölés alapján a hatalmon lévő körök érdekelt képviselői egyenlő választójogot az alkot- meg tudják állapítani, ki ho- mány és a választási törvény gyan szavazott. jmuat napiul lutpia gj. irauuixv co ucsüch <x bipiuai áciucuíui iö « , . , . , , ,, november közepére a Mars* és hangsúlyozta, hogy Török-|hogy a képviselők a mandatu lesz az ég legfényesebb csil-*ország ragaszkodik - sziget*személyi előnyök m»"~ kettéosztásához. bga. zésére használják fel. biztosítja. Ezekben az országokban az egyenlő választójog azt jelenti, hogy minden egyeá választónak egy szavazati joga van, és minden szavazat' egyenlő értékű. A kapitalista országokban a választójog ■■gyenlőségének ezen alapelvit is megsértik. Az úgynevezett választ isi KÖZVETLEN VÁLASZTÓJOG A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a közvetlen választójog úgy érvényesül, hogy a dolgozók képviselője köteles a legszorosabb kapcsolatot tartani választóival, s ugyanígy a választók is szoros kapcsolatban vannak képviselőikkel. Ezzel szemben a közvetett szavazást a kapitalista országokban a hatalmon lévő burzsoázia érdekében olyan eszköznek tekintik, amely szilárdítja a burzsoázia diktatúráját, különösen á fasizálódó rendszerekben. A VÁLASZTÁSOK SZABADSAGA A demokratikus tábor országaiban a választások szabadságát a választások egész tartamára szavatolják. Ez abban áll, hogy a dolgozók saját körükből, a legjobb dolgozók soraiból javasolják a jelölteket, s ezen túlmenően teljes mértékben biztosítva van az agitáció és a választás szabadsága oly módon, hogy a megválasztott képviselők a választók ellenőrzése alá tartoznak, és a választóknak lehetőségük van az általuk megválasztott képviselők visszahívására. A kapitalista országokban a választók jogait és szabadságát a legkülönbözőbb módszerekkel korlátozzák. A jelölteket nem a választók, hanem a pártgépezet jelöli. A választóknak éppen ezért nincs befolyásuk a burzsoá pártok jelölőlistájának összeállítására. A választók szabadságát ezen túlmenően a választási kampány alatt a kapitalista országokban a legkülönbözőbb anyagi és pszichológiai nyomással, választási csalásokkal, s olykor közvetlen terrorra] il korlátozzák
