Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-26 / 279. szám

Szerda, 1958. november 26. 2 SOMOGYI NÉPLAP Az ENSZ politikai bizottsága a nyugati javaslatot fogadta el a világűr békés használatának kérdésében New York (AP—Reuter). Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága hétfőn délután foly­tatta a világűr békés hasz­nálata kérdésének vitáját. Az ülés folytatásakor Zorin szovjet küldött bejelentette: a szovjet küldöttség nem vesz részt a nyugati határozati ja­vaslat szerint alakítandó bi­zottságban, továbbá, hogy a szovjet küldöttség nem kéri a szavazást saját határozati ja­vaslata; felett, amelyben ki­lenc tagú előkészítő bizottság létesítését javasolta. Rámuta­tott: az Egyesült Államok lep­lezetlenül kinyilvánította, vo­nakodik tárgyaim, s rá akarja erőszakolni akaratát az Egye­sült Nemzetek Szervezetére. Csak holt betű lehet minden olyan határozati javaslat, ame­lyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió hozzájárulása nélkül hoznak — mondotta, és figyelmeztetett, hogy a Szov­jetunió részvétele nélkül nem lesz haladás a világűr békés használata kérdésében, s a problémát illetően az ENSZ egy év múlva is ugyanott lesz, ahol ma van. A bizottság elnöke ezután elrendelte a szavazást az elő­készítő bizottság megalakításá­ra benyújtott nyugati hatá­rozati javaslat felett, amelyet az ülés résztvevői 54 szavazat­tal 9 ellenében elfogadtak, 18 küldött tartózkodott a szava­zástól. Rablótámadás fényes nappal Párizs (MTI). Marseilleben hétfőn délelőtt egy négytagú álarcos banda 11 és fél millió frankot rabolt el egy vállalat három megbízottjától, akiknek a nagy összeget bankba kel­lett volna vinniük. Marseille- ben ez a »szürkeblúzos ban­da« sorozatos rablótámadások­kal rettegett hírnévre tett szert. Angol—amerikai versengés Jordániában Beirut (TASZSZ). Az A1 Ah- bar című libanoni lap írja a jordániai angol—amerikai mesterkedésekről: Ammanban az amerikai és az angol imperialisták nyíltan harcolnak a befolyásért. Az amerikaiak kezükbe akarják kaparintani a jordániai had­sereget. Nagyszámú amerikai tiszt van Jordániában azzal az ürüggyel, hogy »a jordániai tiszteket kioktassák« az ame­rikai fegyverek használatára. Az amerikaiak az úgynevezett gazdasági segéllyel vásárolják meg Jordánia uralkodó réte­gét. Az angol imperialisták vi­szont nem akarnak lemondani Jordániáról. Céljaikra felhasz­nálják Husszein királyt is. Husszein király követelte a parlament elnökétől, hogy a parlament nevében mondassa le a rifai kormányt, és ezáltal nehezítse meg a kormány to­vábbi együttműködését az amerikaiakkal. Husszein hivatalosan köve­telte Angliától: kössenek egyezményt, amely a régebbi egyezményeknek megfelelő pénzügyi segítséget biztosítana Jordániának. Viszonzásul azért, hogy Jordánia területeket en­gedne át angol katonai tá­maszpontok létesítéséhez. Az A1 Ahbar hangsúlyozza, hogy a jordániai hazafiak el­lenállnak mind az amerikai, mind az angol imperialisták­nak. A ciprusi helyzet- újabb fejleményei New York (AFP). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága kedden kezdte meg a ciprusi kérdés vitáját. A görög kül­döttség határozati javaslatot terjesztett be; amely felszólít­ja a brit kormányt, hogy egy demokratikus és tényleges ön- kormányzati időszak letelte után vezesse a ciprusiakat a függetlenségi státusz kialaku­lásához. Megfelelő garanciákat kellene, nyújtani — hangzik a határozati javaslat — a török kisebbség védelmére és a szi­get igazgatásában való rész­vételére. Az Am«rikai Tudósok Szovebége az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséért Washington (AP). Az Ame­rikai Tudósok Szövetségének tanácsa hétfőn nyilatkozatá­ban kijelentette: »Elegendő atombomba-készlet van a vi­lágon ahhoz, hogy elpusztítsák vele az egész emberiséget«. A nyilatkozat hozzáteszi, hogy nincs és valószínűleg sohasem lesz megfelelő védekezés a tö­A Daily Express Ghana és Guiena egyesüléséről London (MTI). A Daily Ex­press jelenti nagyon feltűnő beállításban: Súlyos megdöbbenést és dü­hös felháborodást váltott ki Angliában és a többi common- wealth-országban a ghanai mi­niszterelnök, dr. Nkrumah ki­jelentése, amely szerint Gui­nea miniszterelnökével elhatá­rozták Ghana és Guinea egye­sítését, amely »a nyugat-afri­kai államok uniójának mag­va« lenne. \ Az egyesítés a következő kérdéseket veti fel: 1. Van-e joga dr. Nkrurnahnak idegen területet behozni a brit nem­zetek családjába a common- wealth-országot megillető ösz- szes jogokkal? 2. Ha igen, van-e joga ehhez, még mielőtt tanácskozott volna a királynő­vel és a commonwealth többi tagjával, s megszerezte volna beleegyezésüket. meges atomtámadás ellen. Az Amerikai Tudósok Szövetsége ezért felszólítja az Egyesült Államokat, hogy a Szovjet­unióval folytatott jelenlegi genfi megbeszéléseken járuljon hozzá az atomfegyver-kísérle­tek végleges megszüntetéséhez. A határozati javaslat ér­telmében az ENSZ-közgyűlés elhatározná, hogy »öt ország képviselőiből álló jószolgálati bizottságot létesítenek«, hogy minden érdekelt féllel együtt megfelelő módon közreműköd­jék e határozati javaslat ke­resztülvitelében, amelyről meg­határozott időben jelentést tenne a közgyűlésnek«. Az AFP hétfő esti jelentése szerint Nicosiában a hétfő dél­utáni órákban incidensekre került sor. Több brit katona kisebb sérüléseket szenvedett, amikor megpróbálták szétszór­ni a főleg fiatalokból álló tün­tető menet felvonulását. A tüntető középiskolás lányok kézz.el-lábbal szembeszegültek, amikor az angol katonák meg­próbálták elvenni tőlük fel­iratos tábláikat. A tiltakozó j menet a szétszórás után négy- ; I szer újból felfejlődött. A tűn- j tetést csak háromszáz kafó- ! náneik sikerült véglegesen ! megszüntetnie és csupán a ki- j járási tila'om kihirdetése után. ] A fiatal tüntetők közül is ál­lítólag többen megsebesültek. A harmadik szovjet műhold meteoráramon haladt át Moszkva (TASZSZ). A Ve- csernyaja Moszkva. című lag jelentésé sz'ertM' a ' hatmódik szovjet műhold november 10 és 16 között meieoráramon ha­ladt át. A harmadik szputnyikban a mikrometeorok jelzésére több rendkívül érzékeny jelzőké­szüléket szereltek fel. Ezek minden meteortesttel való érintkezést elektromos impul- , zussá ■ alr kttanak át, s -est sok csatornás " rádiótelerrieWikus j rendszer segítségével továbbít- | ! ják a földre. E készülékek ér- \ zékenysége oly nagy, hogy az egy mikron átmérőjű és a gramm egymilliárdnyi törtré­szének megfelelő tömegű ré­szecskékkel való érintkezést is jelezni képesek. 3i éves a Mongol Népköztársaság A Mongol Népköztársaság a szocializmus útján A Mongol Népköztársaság megalakulása óta eltelt 34 esz­tendő alatt a mongol dolgozók a népi forradalmi párt veze­tésével történelmi jelentőségű győzelmet arattak országuk gazdaságának szocialista át­alakításában. A Mongol Népköztársaság­nak a szocialista építésben szerzett tapasztalatai nyilván­valóan beigazolják Lenin ama zseniális előrelátását, hogy az elmaradott országok dolgozói — amilyen a forradalom előt­ti Mongólia is volt — mihelyt kezükbe veszik a hatalmat, s támaszkodnak a fejlettebb szocialista országok gazdasági segítségére, sikeresen áttérhet­nek a szocializmusra, kikerülve a fejlődés kapitalista szaka­szát. Ez év márciusában tartották meg a Mongol Népi Forradal­mi Párt XIII. kongresszusát, amely összegezte a második ötéves terv eredményeit, és jóváhagyta az 1958—1960. évi hároméves népgazdaságfejlesz­tési terv irányelveit. Az 1958—1960. évi három­éves népgazdaságfejlesztési terv irányelvei az ország ter­melőerőinek újabb fejlődését írják elő. Ezek szerint nagy arányban kell fejleszteni és meg kell szilárdítani a nép­gazdaság szocialista szektorát, és' ezen az alapon biztosítani kell a dolgozók anyagi és kul­turális életszínvonalának nö­vekedését. Az 1958—1960. évben fontos intézkedéseket váltanak való­ra, amelyek hozzájárulnak majd az állami gazdaságok és a mezőgazdasági társasgazda­ságok szervezeti, gazdasági megszilárdításához és tovább­fejlődéséhez. A köztársaság­ban három új állami gazda­ság-típust létesítenek: gabo­natermesztő, zöldség- és tej­termelő, valamint baromfite­nyésztő állami gazdaságot. A hároméves terv előírja, hogy 196Q-ig 150 mezőgazda- sági társasgazdaságot kell te­lepíteni. Á letelepedett mező- gazdasági társasgazdaságok­ban iskolákat, klubokat, egész­ségügyi és állategészségügyi állomásokat létesítenek. A hároméves terv nagy fej­lődési ütemet ír elő az ipar­ban is, amely — mint a XIII. pártkongresszus hangsúlyozza — elsőrendű jelentőségű a szo­cializmus felé vezető út szem­pontjából. A hároméves terv az ipari termelés volumenjé- nek 52 százalékos növelését írja elő. Az ipari termelés át­lagos évi növekedési üteme 15 százalék lesz. A hároméves terv irányel­veinek megfelelően tovább bő­vül a már működő vállalatok termelő kapacitása, és egy sor új ipari létesítmény épül. Az 1958—1960. évi három­éves népgazdaságfejlesztési tervben a munkások és az al­kalmazottak átlagbérét körül­belül 6,3 százalékkal emelik, az állattenyésztők jövedelme pedig legalább 40 százalékkal növekszik. Az állami és a szö­vetkezeti kiskereskedelem áru­forgalma három esztendő alatt kb. 31 százalékkal növekszik. Kulturális téren a falvakban tovább folyik az iskoláskorú gyermekek általános és köte­lező elemi oktatása, a városok­ban pedig áttérnek a hétéves általános kötelező oktatásra. Hogy a népgazdaság szak­ember-szükségletét teljes mér­tékben kielégíthessék, a tervek szerint három esztendő alatt a főiskolai hallgatók száma húsz százalékkal, a techniku­mok tanulóinak száma pedig 26 százalékkal növekszik. A Mongol Népi Forradalmi Párt XIII. kongresszusa szi­lárdan bízik abban, hogy a mongol nép a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, va­lamint a szocialista tábor va­lamennyi testvérnépének ba­ráti támogatásával harcos él­csapata, a Mongol Népi For­radalmi Párt vezetésével újabb dicső győzelmeket arat a szo­cializmus építésében. Kémper Varsóban Varsó (PAP). Varsóban a katonai bíróság hétfőn meg­kezdte Kurt Kitta és Jozef Lewicki perének tárgyalását. A két vádlott amerikai kém- szolgálatban állott. Időj árásj elentés Várható időjárás ma estig: borult, párás, helyenként kö­dös idő. Sok helyen szitáló eső, az utakon, főként észa­kon síkosság. Gyenge délkele­ti légáramlás. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet 0—3 fok között. Latin-Amerikát, annak ter­melését, kereskedelmét, kor­mányainak többségét, minden­napi életét ma az Egyesült Ál­lamok 300 társasága s azok sok ezer fióktársasága uralja. Ez a 300 társaság feszes pó­rázon tartja Latin-Amerika országait,. s azok gazdaságát. Szinte minden latin-amerikai ország mintapéldája a mono­kultúrának. A nemzeti jövede­lem oroszlánrészét egy vagy két termék alkotja, amely az export 60—90 százalékát teszi ki. A brazil export 70 száza­léka kávé. Venezuela kivitelé­nek 94 százaléka ásványolaj. Chilében az export 75 száza­léka réz, Kubában a kivitel 79 százaléka cukor. A gazdaságnak ez az eltor­zulása a Wall Street monopó­liumainak nagy hasznot hajt. Latin-Amerika országait az Egyesült Államok nyersanyag­függvényeivé és az amerikai monopóliumok ipari cikkeinek felvevő piacaivá degradálták. Észsak-Amerika latin-ameri­kai beruházásainak együttes összege kb. tízmilliárd dollár. De ennek többszöröse az a profit, amelyet az utóbbi esz­tendőkben Latin-Amerikából húztak. Az ENSZ Latin-Ame- rikával foglalkozó gazdasági bizottsága például azt írta az 1955-ös esztendőről szóló be­számolójában, hogy ebben az évben 750 millió dollárt fölöz­tek le és vitték ki Latin-Ame- rikából, s lakonikusan hozzá­fűzte: ez az összeg, »mimt ál­talában«, meghaladja az új beruházások összegét. 100 százalékos haszon A nemzetközi óla jmonopóli u- mok a venezuelai ásványolaj- iparban 40 esztendő alatt 5,35 milliárd bolivárt ruháztak be, viszont négy esztendő alatt PETER LORD: A 10,62 milliárd bolivárt keres­tek — vagyis a 40 évi befek­tetésnek kb. a kétszeresét. Nem hozták nyilvánosságra átfogó számadatot arra, va­jon az Egyesült Államok mennyit szívott ki Latin-Ame­rikából, de becslések szerint ez az összeg 20 milliárd dol­lár körül van. Hogy milyen nyomasztó az Egyesült Államoktól való füg­gés, megmutatkoziK abban, hogy az Egyesült Államok az egész latin-amerikai kivitel­nek több mint felét felveszi, s a latin-amerikai importnak több mint felét szállítja. így például Ecuador 1956. évi exportjának 60 százaléka, ugyanaz évben Kolumbia ex­portjának 65 százaléka, Kuba kivitelének 66 százaléka, Gua­temala kivitelének 70 százalé­ka és. Mexikó kivitelének 74 százaléka irányult az Egyesült Államokba. Ebből óriási üzlet lett. Az amerikai monopol is.Iáknak mindig egyik legkedveltebb módszerük volt a nyersanya­gok árának rendszeres csök­kentése, s ezzel párhuzamosan az ipari áruk árának növelése. Ha a nyersanyagok és ipari cikkek 1953. évi árát 100-nak vesszük, a nyersanyagok ára 1958 első felében 98, az ipari cikkek ára pedig 107 volt. Húsz esztendővel ezelőtt egy argentin farmer 42 tonna bú­za áráért vehetett az Egye­sült Államoktól egy traktort, 1957-ben már 145 tonna búzát kellett eladnia ahhoz, hogy egy ugyanolyan traktort vásá­rolhasson. De a Wall üzletet csinál nyersanyagválság okai és kihatásai Latin Amerikában Az egyoldalúan fejlesztett gazdaság egyik legkellemetle­nebb következménye, hegy a kapitalista világpiacon végbe­menő áringadozások súlyosan kihatnak ezekre az országokra. Ha például egy font réz ára akárcsak egy centavoval esik, Chile, a kapitalista világ egyik fő réztermelője, egy évre szá­mítva már 6 300 000 dollárt ve­szít. Lefelé csúsznak a nyersanyagárak Az utóbbi hónapok fejlődé­se világosan a nyersanyagárak gyors csökkenésének vonalán halad. Ennek több oka is van. 1. Az Egyesült Államok mezőgazdasági termékeinek eladhatatlan tartalékai nyo­mást gyakorolnak Argentíná­ra, Uruguay, Mexikó és La­tin-Amerika egyéb olyan or­szágainak exportáraira, ame­lyek búzát és gyapotot kény­telenek exportálni. 2. Ehhez jön még a követ­kező tényező: A második vi­lágháború utáni években fő­leg 1950 után az Egyesült Ál­lamok mesterségesein felhaj­totta a nyersanyagárakat, mert világszerte számos »stra­tégiai« nyersanyagot vásárolt össze, és raktározott el »há­ború esetére«. Most aztán meg­állapították, hogy ezek a tar­talékok túl nagyok. A követ­kezmény: korlátozzák a nyers­anyagimportot, és esnek az árak. 3. Egy további ok, hogy a legtöbb nyersanyagvásárló fo­kozottan körülnézett pótanya­gok után, például a réz, ón, ólom stb. pótlására, és számos műanyagot fejlesztettek. A fő tényező a válság az Egyesült Államokban A nyersanyagárak csökken- nésének fő oka a válság az Egyesült Államokban, Számos konszern korlátozta a megren­deléseket. visszatartja vagy le­állította a termelést. Ennek kettős kihatása volt. Egyrészt kényszerítették a latin-ameri­kai országokat, hogy nyers- anyagáraikat még tovább le­szállítsák, ugyanakkor az Egyesült Államok nyersanyag- termelő monopóliumai védő­sorompók felállítását köve­telték. Nyomásukra korlátoz­ták az ásványolaj behozatalt. Ez az intézkedés felette sú­lyosan érintette Venezuela gazdaságát. Megszigorították az ón és az ólom behozatalára vonatkozó rendelkezéseket, ami nagy felháborodást kel­tett Peruban és Mexikóban. Mindezek a tényezők arra vezettek, hogy a nyersanyag- árak erősen estek. Az ón és ólom ára 1956 májusától 1958 májusáig 30—40 százalékkal, a réz fontjának ára ugyaneb­ben az időben 46 centről 25 centre zuhant. Egy font cukor ára 1957 májusától 1958 má­jusáig 6 centről 3,45 centre, egy font kávé ára ugyanebben az időszakban 58 centről 51 centre csökkent. Egy tonna (1016 kg) ón ára ugyancsak 1957 májusától 1958 májusáig 765 fontsterlingről 500-ra esett vissza. A raktárkészletek óriási , méreteket öltöttek. Brazíliában i például azzal számolnak, hogy | 1959-ben 34 millió 60 kg-os zsák eladhatatlan kávé torló­dik majd a raktárakban. Ez közepes világtermés! Chile kénytelen réztermelését 1958- ban kb. 42 000 tonnával csök­kenteni. Ennek a fejlődésnek elkerül­hetetlen következménye La­tin-Amerika további eladóso­dása. Chile 1958-ra 120 millió dollár adókieséssel számol. Brazíliában a kávéexportból eredő bevétel becslés szerint 500 millió dollárral alatta marad a tavalyinak. A latin­amerikai országok mérlegének hiánya az Egyesült Államok­kal folytatott kereskedelem­ben 1957-ben kb. 1,7 milliárd dollár volt. Ki fizet? A latin-amerikai országok uralkodó körei arra töreksze­nek, hogy ennek a vészes fej­lődésnek a következményeit a dolgozókra hárítsák át. Ehhez az egyes országokban külön­böző módszereket alkalmaz­nak. Elterjedt módszer az in­fláció mesterséges forszírozá- sa, mint azt jelenleg Argentí­nában, Brazíliában és külö­nösen Chilében megfigyelhet­jük. Ez arra vezet, hogy ezek­ben az országokban évről év­re csökken a dolgozók élet- színvonala. A háború utáni esztendőkben Ibero-Amerika kilenc országában kétszeresére vagy még annál is magasabb­ra emelkedtek a létfenntartá­si költségek. Az uralkodó osztályok más utakat is keresnek, hogy el­kerüljék a társadalmi ellen­tétek túlságos kiéleződését. »Kiutak* és kiutak Egy közelfekvő kiút az im­portmegszorítás. Ez minden­esetre olyan kiút, amely ter­mészetszerűleg nem lehet hosszú tartamú. Lázas kísérletek folynak, hogy a nyersanyagországok nemzetközi megállapodásokra jussanak. Az utóbbi napokban például 13 ország kávé-világ­szervezetté tömörült. De a néhány hete összeomlott ón- pool sorsa is mutatja, hogy a monopolizmus korszakában nem lehetnek hosszú éltűek az effajta nemzetközi megállapo­dások. Brazília pénzügyminisztere egy harmadik »kiútra« utalt, amikor kijelentette: Brazília inkább elégeti kávéját, mint­hogy továbbra is engedjen az árakra kifejtett nyomásnak. Az egyetlen reális kiútra Cussano uruguayi szenátor utalt. Cussano kijelentette: »A Kelettel való kereskedelem olyasvalami volna számunkra, minti egy második független­ség«. Valóban, miután a latin­amerikai országok a XIX. szá­zadban kiharcolták névleges politikai függetlenségüket, itt volna az ideje, hogy gazdasági függetlenségüket is megszerez­zék — amely biztosítaná po­litikai szuverenitásukat. Előbb- utóbb rá fognak térni erre az útra. Latin-Amerika sem me­netel oldalt a népek nagy út- jától, amely az igazi függet­lenséghez és a nemzetek közti új kapcsolatokhoz vezet.

Next

/
Thumbnails
Contents