Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-26 / 279. szám
Szerda, 1958. november 26. 2 SOMOGYI NÉPLAP Az ENSZ politikai bizottsága a nyugati javaslatot fogadta el a világűr békés használatának kérdésében New York (AP—Reuter). Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága hétfőn délután folytatta a világűr békés használata kérdésének vitáját. Az ülés folytatásakor Zorin szovjet küldött bejelentette: a szovjet küldöttség nem vesz részt a nyugati határozati javaslat szerint alakítandó bizottságban, továbbá, hogy a szovjet küldöttség nem kéri a szavazást saját határozati javaslata; felett, amelyben kilenc tagú előkészítő bizottság létesítését javasolta. Rámutatott: az Egyesült Államok leplezetlenül kinyilvánította, vonakodik tárgyaim, s rá akarja erőszakolni akaratát az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Csak holt betű lehet minden olyan határozati javaslat, amelyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió hozzájárulása nélkül hoznak — mondotta, és figyelmeztetett, hogy a Szovjetunió részvétele nélkül nem lesz haladás a világűr békés használata kérdésében, s a problémát illetően az ENSZ egy év múlva is ugyanott lesz, ahol ma van. A bizottság elnöke ezután elrendelte a szavazást az előkészítő bizottság megalakítására benyújtott nyugati határozati javaslat felett, amelyet az ülés résztvevői 54 szavazattal 9 ellenében elfogadtak, 18 küldött tartózkodott a szavazástól. Rablótámadás fényes nappal Párizs (MTI). Marseilleben hétfőn délelőtt egy négytagú álarcos banda 11 és fél millió frankot rabolt el egy vállalat három megbízottjától, akiknek a nagy összeget bankba kellett volna vinniük. Marseille- ben ez a »szürkeblúzos banda« sorozatos rablótámadásokkal rettegett hírnévre tett szert. Angol—amerikai versengés Jordániában Beirut (TASZSZ). Az A1 Ah- bar című libanoni lap írja a jordániai angol—amerikai mesterkedésekről: Ammanban az amerikai és az angol imperialisták nyíltan harcolnak a befolyásért. Az amerikaiak kezükbe akarják kaparintani a jordániai hadsereget. Nagyszámú amerikai tiszt van Jordániában azzal az ürüggyel, hogy »a jordániai tiszteket kioktassák« az amerikai fegyverek használatára. Az amerikaiak az úgynevezett gazdasági segéllyel vásárolják meg Jordánia uralkodó rétegét. Az angol imperialisták viszont nem akarnak lemondani Jordániáról. Céljaikra felhasználják Husszein királyt is. Husszein király követelte a parlament elnökétől, hogy a parlament nevében mondassa le a rifai kormányt, és ezáltal nehezítse meg a kormány további együttműködését az amerikaiakkal. Husszein hivatalosan követelte Angliától: kössenek egyezményt, amely a régebbi egyezményeknek megfelelő pénzügyi segítséget biztosítana Jordániának. Viszonzásul azért, hogy Jordánia területeket engedne át angol katonai támaszpontok létesítéséhez. Az A1 Ahbar hangsúlyozza, hogy a jordániai hazafiak ellenállnak mind az amerikai, mind az angol imperialistáknak. A ciprusi helyzet- újabb fejleményei New York (AFP). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága kedden kezdte meg a ciprusi kérdés vitáját. A görög küldöttség határozati javaslatot terjesztett be; amely felszólítja a brit kormányt, hogy egy demokratikus és tényleges ön- kormányzati időszak letelte után vezesse a ciprusiakat a függetlenségi státusz kialakulásához. Megfelelő garanciákat kellene, nyújtani — hangzik a határozati javaslat — a török kisebbség védelmére és a sziget igazgatásában való részvételére. Az Am«rikai Tudósok Szovebége az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséért Washington (AP). Az Amerikai Tudósok Szövetségének tanácsa hétfőn nyilatkozatában kijelentette: »Elegendő atombomba-készlet van a világon ahhoz, hogy elpusztítsák vele az egész emberiséget«. A nyilatkozat hozzáteszi, hogy nincs és valószínűleg sohasem lesz megfelelő védekezés a töA Daily Express Ghana és Guiena egyesüléséről London (MTI). A Daily Express jelenti nagyon feltűnő beállításban: Súlyos megdöbbenést és dühös felháborodást váltott ki Angliában és a többi common- wealth-országban a ghanai miniszterelnök, dr. Nkrumah kijelentése, amely szerint Guinea miniszterelnökével elhatározták Ghana és Guinea egyesítését, amely »a nyugat-afrikai államok uniójának magva« lenne. \ Az egyesítés a következő kérdéseket veti fel: 1. Van-e joga dr. Nkrurnahnak idegen területet behozni a brit nemzetek családjába a common- wealth-országot megillető ösz- szes jogokkal? 2. Ha igen, van-e joga ehhez, még mielőtt tanácskozott volna a királynővel és a commonwealth többi tagjával, s megszerezte volna beleegyezésüket. meges atomtámadás ellen. Az Amerikai Tudósok Szövetsége ezért felszólítja az Egyesült Államokat, hogy a Szovjetunióval folytatott jelenlegi genfi megbeszéléseken járuljon hozzá az atomfegyver-kísérletek végleges megszüntetéséhez. A határozati javaslat értelmében az ENSZ-közgyűlés elhatározná, hogy »öt ország képviselőiből álló jószolgálati bizottságot létesítenek«, hogy minden érdekelt féllel együtt megfelelő módon közreműködjék e határozati javaslat keresztülvitelében, amelyről meghatározott időben jelentést tenne a közgyűlésnek«. Az AFP hétfő esti jelentése szerint Nicosiában a hétfő délutáni órákban incidensekre került sor. Több brit katona kisebb sérüléseket szenvedett, amikor megpróbálták szétszórni a főleg fiatalokból álló tüntető menet felvonulását. A tüntető középiskolás lányok kézz.el-lábbal szembeszegültek, amikor az angol katonák megpróbálták elvenni tőlük feliratos tábláikat. A tiltakozó j menet a szétszórás után négy- ; I szer újból felfejlődött. A tűn- j tetést csak háromszáz kafó- ! náneik sikerült véglegesen ! megszüntetnie és csupán a ki- j járási tila'om kihirdetése után. ] A fiatal tüntetők közül is állítólag többen megsebesültek. A harmadik szovjet műhold meteoráramon haladt át Moszkva (TASZSZ). A Ve- csernyaja Moszkva. című lag jelentésé sz'ertM' a ' hatmódik szovjet műhold november 10 és 16 között meieoráramon haladt át. A harmadik szputnyikban a mikrometeorok jelzésére több rendkívül érzékeny jelzőkészüléket szereltek fel. Ezek minden meteortesttel való érintkezést elektromos impul- , zussá ■ alr kttanak át, s -est sok csatornás " rádiótelerrieWikus j rendszer segítségével továbbít- | ! ják a földre. E készülékek ér- \ zékenysége oly nagy, hogy az egy mikron átmérőjű és a gramm egymilliárdnyi törtrészének megfelelő tömegű részecskékkel való érintkezést is jelezni képesek. 3i éves a Mongol Népköztársaság A Mongol Népköztársaság a szocializmus útján A Mongol Népköztársaság megalakulása óta eltelt 34 esztendő alatt a mongol dolgozók a népi forradalmi párt vezetésével történelmi jelentőségű győzelmet arattak országuk gazdaságának szocialista átalakításában. A Mongol Népköztársaságnak a szocialista építésben szerzett tapasztalatai nyilvánvalóan beigazolják Lenin ama zseniális előrelátását, hogy az elmaradott országok dolgozói — amilyen a forradalom előtti Mongólia is volt — mihelyt kezükbe veszik a hatalmat, s támaszkodnak a fejlettebb szocialista országok gazdasági segítségére, sikeresen áttérhetnek a szocializmusra, kikerülve a fejlődés kapitalista szakaszát. Ez év márciusában tartották meg a Mongol Népi Forradalmi Párt XIII. kongresszusát, amely összegezte a második ötéves terv eredményeit, és jóváhagyta az 1958—1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveit. Az 1958—1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelvei az ország termelőerőinek újabb fejlődését írják elő. Ezek szerint nagy arányban kell fejleszteni és meg kell szilárdítani a népgazdaság szocialista szektorát, és' ezen az alapon biztosítani kell a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának növekedését. Az 1958—1960. évben fontos intézkedéseket váltanak valóra, amelyek hozzájárulnak majd az állami gazdaságok és a mezőgazdasági társasgazdaságok szervezeti, gazdasági megszilárdításához és továbbfejlődéséhez. A köztársaságban három új állami gazdaság-típust létesítenek: gabonatermesztő, zöldség- és tejtermelő, valamint baromfitenyésztő állami gazdaságot. A hároméves terv előírja, hogy 196Q-ig 150 mezőgazda- sági társasgazdaságot kell telepíteni. Á letelepedett mező- gazdasági társasgazdaságokban iskolákat, klubokat, egészségügyi és állategészségügyi állomásokat létesítenek. A hároméves terv nagy fejlődési ütemet ír elő az iparban is, amely — mint a XIII. pártkongresszus hangsúlyozza — elsőrendű jelentőségű a szocializmus felé vezető út szempontjából. A hároméves terv az ipari termelés volumenjé- nek 52 százalékos növelését írja elő. Az ipari termelés átlagos évi növekedési üteme 15 százalék lesz. A hároméves terv irányelveinek megfelelően tovább bővül a már működő vállalatok termelő kapacitása, és egy sor új ipari létesítmény épül. Az 1958—1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési tervben a munkások és az alkalmazottak átlagbérét körülbelül 6,3 százalékkal emelik, az állattenyésztők jövedelme pedig legalább 40 százalékkal növekszik. Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalma három esztendő alatt kb. 31 százalékkal növekszik. Kulturális téren a falvakban tovább folyik az iskoláskorú gyermekek általános és kötelező elemi oktatása, a városokban pedig áttérnek a hétéves általános kötelező oktatásra. Hogy a népgazdaság szakember-szükségletét teljes mértékben kielégíthessék, a tervek szerint három esztendő alatt a főiskolai hallgatók száma húsz százalékkal, a technikumok tanulóinak száma pedig 26 százalékkal növekszik. A Mongol Népi Forradalmi Párt XIII. kongresszusa szilárdan bízik abban, hogy a mongol nép a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, valamint a szocialista tábor valamennyi testvérnépének baráti támogatásával harcos élcsapata, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével újabb dicső győzelmeket arat a szocializmus építésében. Kémper Varsóban Varsó (PAP). Varsóban a katonai bíróság hétfőn megkezdte Kurt Kitta és Jozef Lewicki perének tárgyalását. A két vádlott amerikai kém- szolgálatban állott. Időj árásj elentés Várható időjárás ma estig: borult, párás, helyenként ködös idő. Sok helyen szitáló eső, az utakon, főként északon síkosság. Gyenge délkeleti légáramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 0—3 fok között. Latin-Amerikát, annak termelését, kereskedelmét, kormányainak többségét, mindennapi életét ma az Egyesült Államok 300 társasága s azok sok ezer fióktársasága uralja. Ez a 300 társaság feszes pórázon tartja Latin-Amerika országait,. s azok gazdaságát. Szinte minden latin-amerikai ország mintapéldája a monokultúrának. A nemzeti jövedelem oroszlánrészét egy vagy két termék alkotja, amely az export 60—90 százalékát teszi ki. A brazil export 70 százaléka kávé. Venezuela kivitelének 94 százaléka ásványolaj. Chilében az export 75 százaléka réz, Kubában a kivitel 79 százaléka cukor. A gazdaságnak ez az eltorzulása a Wall Street monopóliumainak nagy hasznot hajt. Latin-Amerika országait az Egyesült Államok nyersanyagfüggvényeivé és az amerikai monopóliumok ipari cikkeinek felvevő piacaivá degradálták. Észsak-Amerika latin-amerikai beruházásainak együttes összege kb. tízmilliárd dollár. De ennek többszöröse az a profit, amelyet az utóbbi esztendőkben Latin-Amerikából húztak. Az ENSZ Latin-Ame- rikával foglalkozó gazdasági bizottsága például azt írta az 1955-ös esztendőről szóló beszámolójában, hogy ebben az évben 750 millió dollárt fölöztek le és vitték ki Latin-Ame- rikából, s lakonikusan hozzáfűzte: ez az összeg, »mimt általában«, meghaladja az új beruházások összegét. 100 százalékos haszon A nemzetközi óla jmonopóli u- mok a venezuelai ásványolaj- iparban 40 esztendő alatt 5,35 milliárd bolivárt ruháztak be, viszont négy esztendő alatt PETER LORD: A 10,62 milliárd bolivárt kerestek — vagyis a 40 évi befektetésnek kb. a kétszeresét. Nem hozták nyilvánosságra átfogó számadatot arra, vajon az Egyesült Államok mennyit szívott ki Latin-Amerikából, de becslések szerint ez az összeg 20 milliárd dollár körül van. Hogy milyen nyomasztó az Egyesült Államoktól való függés, megmutatkoziK abban, hogy az Egyesült Államok az egész latin-amerikai kivitelnek több mint felét felveszi, s a latin-amerikai importnak több mint felét szállítja. így például Ecuador 1956. évi exportjának 60 százaléka, ugyanaz évben Kolumbia exportjának 65 százaléka, Kuba kivitelének 66 százaléka, Guatemala kivitelének 70 százaléka és. Mexikó kivitelének 74 százaléka irányult az Egyesült Államokba. Ebből óriási üzlet lett. Az amerikai monopol is.Iáknak mindig egyik legkedveltebb módszerük volt a nyersanyagok árának rendszeres csökkentése, s ezzel párhuzamosan az ipari áruk árának növelése. Ha a nyersanyagok és ipari cikkek 1953. évi árát 100-nak vesszük, a nyersanyagok ára 1958 első felében 98, az ipari cikkek ára pedig 107 volt. Húsz esztendővel ezelőtt egy argentin farmer 42 tonna búza áráért vehetett az Egyesült Államoktól egy traktort, 1957-ben már 145 tonna búzát kellett eladnia ahhoz, hogy egy ugyanolyan traktort vásárolhasson. De a Wall üzletet csinál nyersanyagválság okai és kihatásai Latin Amerikában Az egyoldalúan fejlesztett gazdaság egyik legkellemetlenebb következménye, hegy a kapitalista világpiacon végbemenő áringadozások súlyosan kihatnak ezekre az országokra. Ha például egy font réz ára akárcsak egy centavoval esik, Chile, a kapitalista világ egyik fő réztermelője, egy évre számítva már 6 300 000 dollárt veszít. Lefelé csúsznak a nyersanyagárak Az utóbbi hónapok fejlődése világosan a nyersanyagárak gyors csökkenésének vonalán halad. Ennek több oka is van. 1. Az Egyesült Államok mezőgazdasági termékeinek eladhatatlan tartalékai nyomást gyakorolnak Argentínára, Uruguay, Mexikó és Latin-Amerika egyéb olyan országainak exportáraira, amelyek búzát és gyapotot kénytelenek exportálni. 2. Ehhez jön még a következő tényező: A második világháború utáni években főleg 1950 után az Egyesült Államok mesterségesein felhajtotta a nyersanyagárakat, mert világszerte számos »stratégiai« nyersanyagot vásárolt össze, és raktározott el »háború esetére«. Most aztán megállapították, hogy ezek a tartalékok túl nagyok. A következmény: korlátozzák a nyersanyagimportot, és esnek az árak. 3. Egy további ok, hogy a legtöbb nyersanyagvásárló fokozottan körülnézett pótanyagok után, például a réz, ón, ólom stb. pótlására, és számos műanyagot fejlesztettek. A fő tényező a válság az Egyesült Államokban A nyersanyagárak csökken- nésének fő oka a válság az Egyesült Államokban, Számos konszern korlátozta a megrendeléseket. visszatartja vagy leállította a termelést. Ennek kettős kihatása volt. Egyrészt kényszerítették a latin-amerikai országokat, hogy nyers- anyagáraikat még tovább leszállítsák, ugyanakkor az Egyesült Államok nyersanyag- termelő monopóliumai védősorompók felállítását követelték. Nyomásukra korlátozták az ásványolaj behozatalt. Ez az intézkedés felette súlyosan érintette Venezuela gazdaságát. Megszigorították az ón és az ólom behozatalára vonatkozó rendelkezéseket, ami nagy felháborodást keltett Peruban és Mexikóban. Mindezek a tényezők arra vezettek, hogy a nyersanyag- árak erősen estek. Az ón és ólom ára 1956 májusától 1958 májusáig 30—40 százalékkal, a réz fontjának ára ugyanebben az időben 46 centről 25 centre zuhant. Egy font cukor ára 1957 májusától 1958 májusáig 6 centről 3,45 centre, egy font kávé ára ugyanebben az időszakban 58 centről 51 centre csökkent. Egy tonna (1016 kg) ón ára ugyancsak 1957 májusától 1958 májusáig 765 fontsterlingről 500-ra esett vissza. A raktárkészletek óriási , méreteket öltöttek. Brazíliában i például azzal számolnak, hogy | 1959-ben 34 millió 60 kg-os zsák eladhatatlan kávé torlódik majd a raktárakban. Ez közepes világtermés! Chile kénytelen réztermelését 1958- ban kb. 42 000 tonnával csökkenteni. Ennek a fejlődésnek elkerülhetetlen következménye Latin-Amerika további eladósodása. Chile 1958-ra 120 millió dollár adókieséssel számol. Brazíliában a kávéexportból eredő bevétel becslés szerint 500 millió dollárral alatta marad a tavalyinak. A latinamerikai országok mérlegének hiánya az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben 1957-ben kb. 1,7 milliárd dollár volt. Ki fizet? A latin-amerikai országok uralkodó körei arra törekszenek, hogy ennek a vészes fejlődésnek a következményeit a dolgozókra hárítsák át. Ehhez az egyes országokban különböző módszereket alkalmaznak. Elterjedt módszer az infláció mesterséges forszírozá- sa, mint azt jelenleg Argentínában, Brazíliában és különösen Chilében megfigyelhetjük. Ez arra vezet, hogy ezekben az országokban évről évre csökken a dolgozók élet- színvonala. A háború utáni esztendőkben Ibero-Amerika kilenc országában kétszeresére vagy még annál is magasabbra emelkedtek a létfenntartási költségek. Az uralkodó osztályok más utakat is keresnek, hogy elkerüljék a társadalmi ellentétek túlságos kiéleződését. »Kiutak* és kiutak Egy közelfekvő kiút az importmegszorítás. Ez mindenesetre olyan kiút, amely természetszerűleg nem lehet hosszú tartamú. Lázas kísérletek folynak, hogy a nyersanyagországok nemzetközi megállapodásokra jussanak. Az utóbbi napokban például 13 ország kávé-világszervezetté tömörült. De a néhány hete összeomlott ón- pool sorsa is mutatja, hogy a monopolizmus korszakában nem lehetnek hosszú éltűek az effajta nemzetközi megállapodások. Brazília pénzügyminisztere egy harmadik »kiútra« utalt, amikor kijelentette: Brazília inkább elégeti kávéját, minthogy továbbra is engedjen az árakra kifejtett nyomásnak. Az egyetlen reális kiútra Cussano uruguayi szenátor utalt. Cussano kijelentette: »A Kelettel való kereskedelem olyasvalami volna számunkra, minti egy második függetlenség«. Valóban, miután a latinamerikai országok a XIX. században kiharcolták névleges politikai függetlenségüket, itt volna az ideje, hogy gazdasági függetlenségüket is megszerezzék — amely biztosítaná politikai szuverenitásukat. Előbb- utóbb rá fognak térni erre az útra. Latin-Amerika sem menetel oldalt a népek nagy út- jától, amely az igazi függetlenséghez és a nemzetek közti új kapcsolatokhoz vezet.
