Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-25 / 278. szám

Kedd, 1958. november 25. 2 SOMOGYI NÉPLAP fi franciaországi nemzetgyűlési választásokról kAAAká Uii Párizs (MTI). Franciaor­szágban vasárnap zajlott le a nemzetgyűlési képviselővá­lasztások első fordulója. A sza­vazás általában incidensek nélkül folyt le az egész or­szágban. Jellemző volt a vá­lasztók bizonyos fokú közönye, amely megmutatkozott a sza­vazástól tartózkodók számának növekedésében is. A szeptem­ber végi népszavazáson 15,6 százalék volt a tartózkodók aránya. Ez az arányszám most helyenként közel két­szeresére ugrott, ami beszéde­sen tükrözi a választók csaló­dottságát. A jelöltek 23 párt és poli­tikai mozgalom nevében in­dultak harcba a mandátumért és a vele járó képviselői sza­lagért. Döntő többségüknek nem volt konkrét programja, Nagyobbrészt megelégedtek de­magóg ígéretekkel és a de Gaulle tábornokra való hivat­kozással. A második fordulóra a jobb­oldaltól a szocialistákig ter­jedően a taktikai célkitűzés a következő: kommunistaellenes front kialakítása, azaz egy közös jelölt állítása a kom­munista jelölt ellen. A kom­munista ' párt taktikája követ­kezetes, csak ott lépteti vissza jelöltjeit, ahol ezzel más bal­oldali jelölt megválasztását te­heti lehetővé. Adótok a vasárnapi francia választásokról Párizs (AFP). Pelletier francia belügyminiszter, hét­főn 5,20 órakor a következő adatokat ismertette a francia választások eddigi eredményed­ről: A választásra jogosultak száma: 27 234 491 (körülbelül ötszázezerrel több, mint amennyi a szeptemberi nép­szavazáskor). A szavazásban részt vett: 20 994 797, azaz 77,1 százalék; a szavazástól tartózkodott a választásra jogosultak 22,9 szá­zaléka. Az érvényes szavazatok szá­ma: 20 489 709, azaz 75,2 szá­zalék. A szavazatok megoszlása a pártok között: Francia Kommunista Párt 3 882 204, 18,9 százalék. Különböző baloldali csopor­tok 347 298, 1,4 százalék. SFIO 3 167 354, 15,5 százalék. Radikálisok és radikálszo- cialisták 983 201, 4,8 százalék. Középbaloldal 716 869, 3,5 százalék. Unió az új köztársaságért Abbud marsall nyilatkozata Khartum (AFP). Ibrahim Abbud szudáni miniszterelnök sajtóértekezleten ismertette az államcsíny körülményeit. El­mondotta: »Mi a hadseregben arra a belátásra jutottunk, hogy véget kell vetni a két év óta tartó szerencsétlen politi­kának«. Ezután így ‘folytatta: »Három hónapba tellett, amíg megszerveztük államcsínyün­ket«. Kijelentette, hogy a po­litikai pártokat végérvényesen feloszlatták. »Mindazonáltal azt hisszük, eljön majd az a perc, amikor a vezető poszto­kat ismét polgári személyek­nek adhatjuk át« — fűzte hoz­(gaulleista) 3 603 958, 17,6 szá­zalék. MRP 1 858 380, 9,1 százalék. Kereszténydemokraták 520 408, 2,5 százalék. Baloldali demokraták és köztársaságpárti centrum 647 919, 3,2 százalék. Függetlenek 2 815 176, 13,7 százalék. Mérsékeltek 1 277 424, 6,2 százalék. Szélsőjobboldaliak 609 518, 3,3 százalék. Az első forduló után .Párizs (MTI). A franciaor­szági nemzetgyűlési választás első fordulója a várakozásnak megfelelően csak kevés vá­lasztókerületben hozott dön­tést. A 465 kerület közül csak 35-ben dőlt el a mandátum sorsa. A jelöltek tülekedése, az indulók nagy száma a vá­lasztókerületek túlnyomó több­ségében lehetetlenné tette, hogy valamelyik jelölt meg­szerezze az abszolút többsé­get. így a jövő vasárnap sor­ra kerülő második forduló lesz a döntő. A pártoknak és jelöltjeiknek kedden éjfélig kell nyilatkoz­niuk, hogy fenntartják-e je­löltségüket, vagy visszalépnek egy másik jelölt javára. A Francia Kommunista Párt jelöltjei közül az első fordulóban csupán Fernand Gdeiner jutott mandátumhoz Párizs »vörös övezetében«, a Sf.-Denisben. A kommunista jelöltek számos helyen kerül­tek az élre. Maurice Thorez, a párt főtitkára a Párizs mel­letti Ivry és Vitry egyesített választókerületben a szavaza­tok 47,25 százalékát szerezte meg. Jacques Duclos, a párt központi bizottságának titkára Montreuilben a szavazatok 40,29 százalékával áll az élen. VIHAROK ! A MARSON A néhány hét óta ismét a 4 Leningrad (TASZSZ). Vs2e-£ ívolod Saromov, a leningrádi£ «egyetemi csillagvizsgáló inté-t ízet igazgatója közölte a' nemzetközi politikai érdek «TASZSZ munkatársával, hogy lődés homlokterébe került ■*a Mars orrnozíciója idején, no-? Berlin legutóbbi eseménye, •vember 16-án végzett megfi-i Brentano nyugatnémet kül- 'ígyelések szerint az a viharos* ugyminiszter és Willy Brandt iidőszak, amely az említett nyugat-berlini polgármester Xbolygón még 1956 szeptembe-tt&rSyalása volt. A bonni kül- Xrében kezdődött, néhány szü-t ügyminiszter útja, valamint Xnet után még most is folyta-* Brandt szombat esti váratlan ítódik. A Marson szélviharoki és harcias hangú rádióbeszéde ídühöngenek. A bolygó íépícö-farra mutat, hogy Írét sárgás árnyalatú köd von-* a berlini helyzet kiéle- *ja be, s a domborzat alig lát-* zésében a vezető szerepet jszik ezen keresztül. ► jelenleg a nyugatnémet « Nyilván az erős szél port és» kormány vette át. Jhomokot emelt a magasba. r 3 __________________ ___► Hightower, .az AP hírügy­- - - nökság kommentátora szerint a Berlinnel kapcsolatban el­A berlini helyzet megítélésében a nyugati hatalmak álláspontja nem egységes Brentano berlini tárgyalásai foglalt amerikai és nyugatné­met álláspont között különb­ségek fedezhetők fel. Jól tá­ntnmlcntnnnlt Ion ni ■Hékozott amerikai körökben atomkatonan lenni lugyanis kijelentették, hogy »az Egyesült Államok A Bundeswehr katonái nem akarnak Berlin (TASZSZ). Amint az ADN hírügynökség jelenti, Strauss nyugatnémet hadügy­miniszter parancsára Bréma környékén néhány repülőegy­ségnél közvéleménykutatást végeztek a Bundeswehr atom­felfegyverzéséről. A katonák­nak arra a kérdésre kellett vá­laszolniuk, el akarják-e sajátí­tani az atomfegyverek kezelé­sét. A közvéleménykutatásban mintegy háromezer katona vett részt. A megkérdezettek 82 százaléka az atomhadvise­lési kiképzés ellen foglalt ál­lást. lehe­tőleg el akarja kerülni az erőszakos eszközöket«, Ade­nauer viszont sürgeti a nyu­gat-berlini megszálló hatalma­kat, hogy erélyes politikát folytassanak és — ha szüksé­ges — »tankokkal törjék át a barikádokat«. Nyilvánvaló azonban, hogy az álláspontok­nak ez a különbsége csak lát­szólagos. Valószínű, hogy az Egyesült Államok meg akarja várni a Hruscsov által jelzett és a hitleri Németország, va­lamint a fasiszta Olaszország elleni háború valamennyi rész­vevőjéhez intézendő szovjet jegyzéket. Az AFP moszkvai tudósítója valószínűnek tart­ja, hogy a szovjet jegyzékben a lehető legpontosabb elkép­zelést akarják kialakítani és mivel az okmány számos ál­lamnak szól, ezért rendkívül sokoldalú és bonyolult jogi megfontolásokra és tüzetes előkészítésre van szükség. A tudósító valószínűsíti, hogy a szovjet okmányban konstruk­tív javaslatok lesznek. A nyugati hatalmak Berlin­nel kapcsolatos álláspontjának tisztázatlanságára mutat az általában jól értesült londoni Observer vasárnapi vezércik­ke is. A lap elítéli azt* az elgondo­lást, hogy a majdan egye­sített Németországot tel­jes egészében be kell il­leszteni a nyugati rend­szerbe és atomfegyverek­kel kell felszerelni. Ehelyett a csapatok kivoná­sát és Németország semlegesí­tését javasolja. Berlin lakossága egyébként feszült érdeklődéssel várja, hogy a szovjet jegyzék milyen javaslatokat tartalmaz majd a német főváros státusával kap­csolatban. Általános az a vé­lemény, hogy a nyugati hatal­maknak — a nyugatnémet til­takozás ellenére is — előbb- utóbb tárgyalniuk kell az NDK kormányával, s így az általuk »nemlétezőnek« tartott rendszert, de facto elismerni kényszerülnek. A% Angol Munkáspárt hétfőn vntassíási kiáltványt hoc átott ki A ceyloni belpolitikai helyzet „Kiirtási kampány" az algériai választások előtt Ferhat Abbas Marokkóban Colombo (TASZSZ). A cey­loni belpolitikai helyzet válto­zatlanul nagyon bonyolult. En­nek oka az, hogy a nyugati imperialista köröktől támoga­tott reakciós erők a jelenlegi politikai helyzet megváltozta­tására törekszenek. Evégett mesterségesen viszályt szíta­nak a szingalézek és a tami­lok között, kormányellenes te­vékenységet fejtenek ki or­szágszerte, s ismételten meg­kísérlik, hogy a parlamentben megfosszák tekintélyétől a kormánypártot. Ennek bizonyítéka például az a bizalmatlansági indítvány, amelyet a napokban terjesz­tettek be a kormány ellen. Pe- rera, a ceyloni ellenzék veze­tője a képviselőházban kije­lentette: a rendőrségben és a hadseregben vannak olyan erők, amelyeknek érdekük az Halátosvégű pipává» ország mai államrendjének megváltoztatása. Ez a kijelen­tés nagy nyugtalanságot kel­tett a ceyloni közvéleményben és a nyugtalanságot csak fo­kozta Gunavardena élelmezési és földművelésügyi miniszter­nek az a kijelentése, hogy bi­zonyos erők a rendőrségben és a hadseregben valóban állam­csínyt készítettek elő, hogy más kormányt juttassanak ha­talomra. A miniszter utalt rá, hogy a kormányellenes össze­esküvés szoros kapcsolatban állt külföldi körök cselszövé­seivel. Az imperialisták, különösen az amerikaiak az egyesült nemzeti pártra építik számítá­saikat. Ez a párt a burzsoázia érdekeit képviseli. Az algériai választásokkal kapcsolatosan nyilatkozatot adott ki a szabad algériai kormány. Eszerint a franciák a választási előkészületeket »kiirtási kampánnyá« változ­tatták: november 10-e és 12-e között 47 algériait öltek meg. Ferhat Abbas miniszterelnök a belga távirati irodának adott nyilatkozatában kijelentette: »Az algériai választások eredménye semmit sem befolyásolja a nemzeti fel- szabadíiási front tevé­kenységét.« Ferhat Abbas egyébként szombaton este Marokkó fő­városába, Rabatba érkezett — az újságíróknak adott nyilat­kozatai szerint — magánláto­gatásra. Találkozik majd a ki­rállyal és a kormány több tagjával. A látogatás időtarta­máról nem nyilatkozott. Az algériai ideiglenes kor­mány az ENSZ főtitkárához intézett jegyzékében kérte: az ENSZ vegye rá Franciaorszá­got, hogy tárgyaljon az ideig­lenes kormánnyal az algériai kérdés békés megoldásáról. A jelenlegi helyzet szüksé­gessé teszi az ENSZ be­avatkozását — hangoztatja a nyilatkozat. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága december elején kezdi meg az algériai kérdés London (MTI). Az Angol Munkáspárt hét főtt választási kiáltványt adott ki, amelyben ismerteti a kül- és belpolitikái terveit arra az esetre, ha a következő általános válasz­tásokon győzelmet arat és 1951 óta első ízben ismét át­veszi a hatalmat. A külpolitikai kérdésekről szólva a kiáltvány részletesen foglalkozik a leszereléssel és — állást foglalva »Nagy-Bri- tannia katonai védelme fenn­tartásának szükségessége mellett« — hangoztatja, hogy ia munkáspárt hatalomrajutá- sa esetén egyoldalú léDésként elhatározná az angol nukleá­ris kísérleti robbantások meg­szüntetését. A kiáltvány a következők­ben foglalja össze a munkás­párt külpolitikai elgondolásait: 1. Tajvant ENSZ közigazga- tái alá kell helyezni »mind­vitáját. illlllllllllllllllllllllllllllllllllilllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllNllllllillllllillllllllllW Az NDK lakosságának válasza Hruscsov nyilatkozatéra: Ä békeszerződés sürgősebb, mint valaha Török József ■ 85 éves szol­noki lakos ágyban pipázgatott, közben elaludt. A pipából ki­gurult parázs meggyújtotta az ágyat, s mire a tüzet észrevet­ték, a mélyen alvó idős ember halálraégett. Súlyos autószerencsétlenség ért egy labdarúgó csapatot Az almásfüzitói timföldgyár felnőtt és ifjúsági labdarúgó csapata — a kísérőkkel együtt összesen 27-en — vasárnap Csolnokra, illetve Annavölgy- re utaztak egy személyszállí­tásra alkalmas tehergépkocsin. A rendkívül nagy ködben a Tát-k ért városi bekötőút Dorog ■—Komárom közötti vasútvo­nalának sorompó nélküli ke­reszteződésénél egy tehervonat elkapta a gépkocsi hátsó ré­szét. Az összeütközés követ­keztében a teherautó legurult a töltésről, s Sándor Imre 30. éves hegesztő, a felnőtt csa­pat tartalékkapusa a helyszí­nen meghalt. Ezenkívül hatan sebesültek meg súlyosan, ki­lencen könnyebben. A rend­őrség a baleset ügyében meg­indította a nyomozást. A Német Demokratikus Köz­társaság sajtója számos nyilat­kozatot közöl a lakosság kö­réből, amely örömmel üdvözöl­te N. Sz. Hruscsovnak a né­met kérdésre vonatkozó nagy jelentőségű beszédét. Néhány kiragadott példa arra, miként vélekednek erről a kérdésről az NDK lakosságának legkü­lönbözőbb rétegeiben: JERALD GÖTTINGEN, k. Keletnémet Keresztény Demokrata Unió főtitkára: — Naponta tapasztaljuk, ho­gyan lesznek mind vakmerőb­bek és arcátlanabbak a nyu­gati hatalmak által — a pots­dami egyezmény megállapodá­saival ellentétben — támoga­tott és védelmezett nyugatné­met militaristák és fasiszták, hogyan készítik elő az utat egy új katasztrófához, hogyan ül­dözik és vetik börtönbe — akárcsak Hitler idején — azo­kat, akik a békés fejlődés mel­lett szállnak síkra, és ellenzik az atomfegyverkezést. Mi ma­radt meg tulajdonképpen a potsdami egyezményben vál­lalt kötelezettségekből? Mind­össze Berlin úgynevezett négy­hatalmi státusza, s az is csak azért, mert Nyugat-Berlin tá­maszpontul szolgál a nyugati hatalmaknak köztársaságunk és az egész szocialista tábor elleni támadó terveik előkészí­téséhez. WOLFGANG LANGHOF intendáns: — Hruscsov nyilatkozata — véleményem szerint — semmi esetre sem idézi elő a feszült­ség további fokozódását, el­lenkezőleg, nagyon is sok nyu­gat-berlini lakos örömmel üd­vözli. Ha a nyugati hatalmak lemondanának a négyhatalmi státusz alapján Nyugat-Beí- linben még betöltött funkció­jukról, ezzel könnyítenének sok, gyermekei jövője miatt aggódó nyugat-berlini lakos gondjain. A szülők örülnének, ha megszabadulnának az ame­rikai életmódtól, amely meg­nyilvánul a gengszterfilmek­ben, a comicsokban, s leg­utóbb például a Sportpalasban lezajlott rock and roll őrület­ben, rombolásban. Ez az úgy­nevezett kultúra megrontja a fiatalok szívét és szellemét. A Berlin két része közti megér­tés elősegítené, hogy azok az erők jussanak szóhoz, amelyek ellenzik a hidegháború to­vábbi kiéleződését, s az ifjú­ság egészséges kulturális fej­lődését kívánják. FRITH KLITTH llamügyész, Magdeburg: — A potsdami egyezmény és e megállapodások betartása a német nép érdekeit szolgálta, mert megteremtette egy bé­kés, egyöntetű fejlődés felté­teleit. A Szovjetunió minden részletében betartotta a pots­dami egyezményt. A nyugati hatalmak állandóan megsértet­ték azt, s ezzel elősegítették Nyugat-Németországban egy olyan állam kialakulását, mely jellegét tekintve vem külön­bözik lényegesen a náci Né­metországtól. HUCKER WALTHEr GERICKE berlini tudós: — Hruscsovnak igaza van, amikor azt mondja, hogy a két német állam újraegyesítése magának a népnek az ügye. Meg tudunk mi egyezni Né­metországban külföldi felügye­let nélkül. A békeszerződéssel másként áll a dolog, azt a négy nagyhatalomnak kell Né­metországgal megkötnie. Ha Bonn nem is akarja még az NDK-t elismerni, s nem is tö­rekszik megegyezésre, mégis az a meggyőződésem, hogy el­jön az a nap, amikor kényte­lenek lesznek velünk tárgyal­ni. WILLI LIPPSTREU pasewalki építőmunkás: — Strauss bonni hadügymi- niszter arról hires, hogy min­dig azzal hetvenkedik: eltün­teti a Szovjetuniót a Föld szí­néről. Hogy a valóságban mi várna rá, ha tényleg elindíta­na egy háborút, azt Hruscsov félreérthetetlenül kinyilvání­totta. A modern háborúban! Nyugat-Németország egyetlen napot sem élne túl. A háború tehát Strauss számára csak ti­szavirágéletű perspektívát nyitna. Egy SCHRUTTKE nevű berlini nyugdíjas asszony: — A legfontosabb a béke megőrzése. A háború elvitte két gyermekemet, s nem aka­rom még 14 esztendős unoká­mat is odaadni. Ezért rendkí­vül jelentősnek tartom a szov­jet miniszterelnök ismételt ja­vaslatát arra, hogy kössenek végre békeszerződést Német­országgal, hogy normális hely­zet jöjjön létre városunkban és egész Németországban. 1 addig, amíg lakossága nem képes' dönteni jövőjéről«. 2. A kínai partmenti szige­teket ki kell üríteni cs át keli adni a népi Kínának. 3. Szorgalmazni kell a népi Kína felvételét az ENSZ-be. 4. Haladéktalanul meg kell szüntetni az atombombás re­pülőgép-járőr szolgálatot. 5. Diplomáciai kapcsolatot kell létesíteni az Egyesült Arab Köztársasággal. 6. A nagyhatalmak tárgya­lásai révén semlegesíteni kell a Közép-Keletet és gazdasági tanácsot kell létrehozni a kö­zép-keleti térség szegénységé­nek leküzdésére és az olajból származó profitok igazságosabb elosztásának biztosítására. 7. Szorgalmazni kell az európai semleges övezet meg­teremtését, hogy megszüntes­sék azt a feszültséget, amely a NATO és a varsói szerződés tagállamait egymástól elvá­lasztó határvonal mentén uralkodik. A belpolitikai kérdéseket il­letően a kiáltvány hangoztat­ja, hogy a munkáspárt köve­teli a vas- és acélipar, továb­bá a közúti szállítás újbóli ál­lamosítását, valamint az árak, a profitok szigorú ellenőrzését. Különlegett tengeralattjáró a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunióban olyan tenger­alattjáró építése folyik, amely a világon első ízben szolgál majd óceáni vizek tanulmá­nyozására, a tengerek növény- és állatvilágának kutatására. A tengeralattjáró kilátó-ablakai­hoz hatalmas fényszórókat, fényképezőgépeket, filmfelve­vő és televíziós felvevő készü­lékeket szerelnek. A tenger- alatti laboratóriumot talaj­minták vételére, a víz sótar­talmának, hőmérsékletének és áramlásának meghatározására szolgáló legmodernebb műsze­rekkel látják el. Időjárási elentés Várható időjárás ma estig: párás, felhős, helyenként ’kö­dös idő, kisebb ködszitálással. A nappali hőmérséklet kissé magasabb lesz. Várható legma­gasabb hőmérséklet 2—5 fok között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents