Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-25 / 278. szám
$. ú—— * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGN 'El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY El TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 278. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1958. november 25. Mai számunk tartalmából A franciaországi nemzetgyűlési választásokról A föld művesszövetkezetek életéből Tettek és vágyak '?'■......................—-------------1 M egtakarítottunk-e 2 400 000 forintot ? — Interjú a vállalati pénzgazdálkodás csoportvezetőjével — A párt és a kormány felhívására országszerte megindult a takarékossági mozgalom. A vállalatok célszerű takarékos- sági intézkedési terveket készítettek, amelyekben forint értékben is kimutatták, hogy hol, mivel, mennyit tudnak megtakarítani. Az intézkedési terveik felülvizsgálása és ösz- szesítése után az egyik megyei értekezleten közölték, hogy a takarékossági intézkedési tervek végrehajtásával mintegy 2 400 000 forint többletnyereséghez jut a megye. Egy hónap múlva az év végéhez érünk. A legilletékesebbet, Bárány Gyulát, a vállalati pénzgazdálkodás csoportvezetőjét megkérdeztük: Vajon hol állunk a takarékossági mozgalommal, elérjük-e a kitűzött 2 400 000 forint összeget? — Az évvégi mérlegbeszámolók eredményei még nincsenek birtokunkban — mondotta Bárány elvtárs. — A takarékossági mozgalom eredményéről tehát csak az első háromnegyedév alapján beszélhetünk. Annyi bizonyos, hogy a kitűzött 2 400 000 forintot máris elértük, ahogy ez a vállalati harmadik negyedévi nyereségekből kitűnik. A nyereség a jobb gazdálkodás tükre, és kétségtelen, hogy minden nyereségben benne van az igen sok lehetőséggel kecsegtető anyag- vagy pénz- takarékoskodás eredménye. Az ipari szakágazatban például, ahol az első negyedévi tervezett nyereség 3 681 000 forint volt, a tényleges nyereség 6137 000 forint lett. Ez a ta- korékossági mozgalom nélkül aligha lenne ilyen kedvező, csakhogy..; — Ebből mennyi írható pontosan a takarékoskodás számlájára. ..? — - • • Éppen ezt nem tudjuk ! kimutatni. Az a baj ugyanis, ' hogy bár minden vállalatnál! érezhető a takarékoskodás i intézkedések hatása, de hogy az egyes intézkedési tervek végrehajtásából pontosan hány forint többletnyereséghez jutottak, azt nemigen tartják számon a könyvelések. Véleményem szerint idei takarékossági mozgalmunkban ez a legfőbb hiba. — Mit kellene tenni, hogy a kétségtelenül minden téren jelentős anyagi és pénzbeli ta- korékossági mozgalom eredményeit, az egyes intézkedési tervek végrehajtását elhatá- roltabban is kimutathassák és ellenőrizhessék ? — Azonkívül, hogy most már valamennyi vállalat szinte minden egyes ügyviteli vagy műszaki csoportja a tervek kidolgozásakor messzemenően érvényesíti a takarékossági szempontokat, és a dolgozók nagy többsége takarékoskodik, jó lenne, ha a következő esztendőben minden vállalatnál gazdát találnának ennek a mozgalomnak. Arra gondolok itt, hogy a vállalatoknál bízzanak meg valakit, aki irányítja és fel is méri az egyes intézkedési tervek végrehajtásával jelentkező eredményeket. Ez nemcsak nagyobb tisztánlátáshoz, hanem az egyes intézkedési tervek végrehajtása során szerzett sok tapasztalathoz is hozzásegítené az üzemeket és vállalatokat. Sz. N. Bevált és tovább javult Aj bérgazdálkodási rendszerünk A Munkaügyi Minisztérium illetékes osztályától kapott tájékoztatás szerint bevált és tovább javul a múlt év elején bevezetett új bérgazdálkodási rendszer. Vállalatainknál általában a legmegfelelőbb bérezési formákat vezették be. Sok területen korlátozták a normák féktelen túlteljesítését, s ezzel elejét vették a minőség romlásának. A felszabadulás óta most történt .meg első ízben, hogy az átlagos bérszínvonal a tervezetten belül mozgott. Az 1957-ben kialakított átlagos keresetek aránya meglehetősen szilárd. Nagy segítséget nyújtottak a bérarányok javulásához a szakszervezetek irányításával létrejött társadalmi bérbizottságok. Sokszor felmerül a kérdés, hogy az átlagbér ellenőrzése nem akadályozza-e a termelékenység növelését. A tények' ennek ellentmondanak — hangzik a tájékoztatás. Ez év első felében több mint három százalékkal Magyar pulykákat vesznek karácsonyra a német, az olasz, a francia és az osztrák háziasszonyok Jó híre, becse van az ízletes magyar bronzpulykának ma is, különösen az egyes nyugati államokban, ahol hagyomány a karácsonyi pulykapecsenye, akár nálunk az újévi malac. Az exportra kerülő mennyiség két-háromszoro- sát is könnyűszerrel és jó áron értékesíthetnénk. Az idei szállítások november közepén kezdődtek, s máris több ezer tonnányi kopasztott, • vágott pulykát indítottak útnak hűtővagonokban Német-, Olasz-, Francia- és Olaszországba. cselei <s, Zárszámadás — melyen a jcvöé a szó nőtt a dolgozónkénti tel- jesitmény, s a vállalatok többsége túlteljesítette termelékenységi tervét. Hiba akkor következhet be, ha helytelen bérezési formát alkalmaznak, rosszul állapítják meg a követelményeket, ha meg nem felelő az átlagbér emelésének üteme. Figyelembe kell venni például azt, hogy az idő jobb kihasználásával a tervezettnél navy óbb mértékben növekedhetik egy-egy dolgozó teljesítménye, erre a célra helyes, ha a minisztériumok, tanácsok tartalékolnak bizonyos összegeket. Az üzemeknek lehetővé kell tenni, hogy megfelelő gazdasági eredmények esetén negyedévenként jutalom formájában szétosszák átlagbér tartalékaikat. Rövidesen illetékes fórum elé kerül az a javaslat is, hogy bizonyos esetekben a béralapból megtakarított ösz- szegnek egy részét átlagbéremelésre használhassák fel. Százezer forintot kapnak a szerződéskötésben legjobb eredményt elérő földműves- SEövetkezetek A SZŐ VOSZ igazgatósága határozatot hozott a szerződtetésben legjobb eredményt elérő földművesszövetikezetek jutalmazásáról. A határozat szerint összesem százezer forinttal jutalmazzák a földművesszövetkezeti szerveknek azokat a dolgozóit, akik a növénytermelésre előirányzott területi terveket határidőn belül teljesítik, valamint azokat, akik a teljesítést irányító és ellenőrző munkával segítik. Az igazgatósági határozat szerint külön értékelik a földművesszövetkezetek és külön a megyei, illetve a járási irányító szervek dolgozóinak tevékenységét. A díjakat 1959. március 31-ig osztják ki. A szerződéses terv teljesítésében kimagasló eredményekét elérő földművesszövetkezetek dolgozód a megyei központok útján külön jutalmazásban is részesülnek. A két termelőszövetkezet felbomlása után egyáltalán nem vették szívesen a Béke Tsz megalakulását. »Minek az, már megint kezdik, úgyis szétfújja őket a szél« — mondogatták egyesek. És mikor már nem volt mibe belekötni, új nótába kezdtek: »-Tartozásuk van, nem érdemes közéjük menni, sohasem lábalnak ki az adósságból«. így beszélt jó néhány kálmáncsai az ez év márciusában alakult szövetkezetről. Az új alapokat lerakó 12 tag mit sem törődve az ócsárolás- sal, a tavasz kezdetén munkához látott. Dolgos kéz ükön meg a négy lovon kívül nem sok számba venni valójuk volt akkor. De hitük és akaratuk túlsegítette őket a megpróbál tatásokon. És a zárszámadásra összegyülekezett emberek nem leejtett fővel hallgatták a beszámolót. A hét hónap alatt — ennyi idős a szövetkezet — az egy úton haladók, egy célért fáradozók olyan fundamentumot raktak, melyre lehet emeleteket építeni. Igaz, ma csak 34 és fél forintot ér egy munkaegység, de! És itt meg kell állni egy pillanatra. 52 hízósertésük van, 16 szarvasmarha áll a jászol előtt, és adtak is el jó párat. A földterület 155 holdról 300 fölé ugrott, 30-on felül van a taglétszám. Minden más magyarázat nélkül is bizonyítanak ezek a számok. A zárszámadáson a jövőé volt a szó. Hogy mit ért el, meddig jutott a közösség, azt I mindenki tudta. Szabó István elnök a holnap, az új gazdasági év lehetőségeit kutatta. — Benépesíteni az istállót és az ólat, ez a döntő — mondotta. — 16 gőbölyhöz kell még legalább 9, sertésből 100 db. Törzsállomány, jó tenyészegye- dek nélkül mit sem kezdhet a termelőszövetkezet. Az alaposan átgondolt tervet jóváhagyták a tagok. Helyeslésük több volt, mint bó- lintás. Saját maguk ügyében döntöttek alakuláskor és most is. Csak akkor nehezebb volt — nem a döntés, hanem a munka. Ha hátranéztek, nem láttak maguk mögött semmit. A mostani visszapillantás megnyugtató. Van honnét nézni a jövőbe. A szövetkezet tiszta vagyona 168 000 forint. Ha ezt is kiosztanák, bizonyára nem 34 forintot érne egy munkaegység. De nem ez a cél, és kár lenne ma megenni a jövőt. Nem mintha a többet nem szívesebben fogadták volna a tagok, de hat-hét hónapi munka után nem lehet tízezreket várni. Átlagban egy-egy szövetkezetbe li 900 forintot keresett havonta. A félretett forintok jövő ilyenkorra megsokszorozódnak. Az állatokba fektetett pénz hozza majd a hasznot. A menetközben hozzájuk csatlakozók sem bánták meg elhatározásukat. Jut minden tag asztalára kenyér, s az egykori, más földjén arató proletárok ajtaján nem kopogtat az ínség. özvegyBíróIstvánné tsz-nyugdíjat kap. hang Vendel hónapok óta nem bír dolgozni. A közgyűlésen két mázsa rozsot szavaztak meg neki a tagok. Ezt soha nem gondolták volna a szövetkezetre nem jó szemmel nézők. Pedig tény és igaz mind a kettő. Ilyenre is fut a tsz- ben dolgozók erejéből. A sörből kifelé hajló és beteg társaikról nem feledkeznek meg. Hogy mit jelent a közösség melegsége, gondossága, ezt talán Bíró néni tudná megmondani legjobban, öreg napjaira sem maradt egyedül, és ha kiesik kezéből a munka, nemcsak jó szót, megbecsülést, hanem kenyeret is kap. Érdemes ezen gondolkozni. A kívül állók látták, tanúi voltak a Béke Tsz erőfeszítésének. A zárszámadásra meghívott egyéni gazdák hallhatták, hogy mit csinált mostanáig, és mire készül a számban is meggyarapodott szövetkezet. Nem terveztek lehetetlent. Erejükhöz mérten szabták meg a feladatokat, melynek valóra váltása öles előrelépést jelent. Napok, hónapok múlásával egyre bővül előttük a tér, s célbaéréskor újabb cél bukkan föl, ezerféle módot és lehetőséget bont ki a gazdagodást hozó idő. Akár a növénytermelést, akár az állattenyésztést vizsgáljuk, egyik ágban sem juthatnak soha holtpontra. A nagyüzemi gazdálkodásban nincs ilyen fogalom, hogy tető, hogy ennél tovább pedig már nem mehet. Itt a maximum csak a pillanatnyi helyzet mércéje. A Béke Tsz 12 tagja mikor összefogott, nem volt közös állatállományuk. Fél év múltán meg szinte természetesnek tűnik, hogy van, és vesznek még száz sertést és híznivalót a jászol elé. Az is biztos, hogy jövő év ősién ismét változnak a számok és kedvezően. Mérhetnek, hasonlíthatnak az egyéni gazdák. Pedig a tsz- tagok sem dolgoznak többet, mint ők, csak annyi a különbség, hogy együtt és egy helyen végzik, ami sorra jön. Ez a mindenki által ismert titka az évről évre való gazdagodásnak. Azok a tagok, akik vittek be földet, kapnak földjáradékot a közöshöz csatolt terület után. Láng Vendel volt kilenc holdas gazda például 1520 forintot kap. Aranykoronánként 8 —8 forintot fizet ki a termelőszövetkezet. Zárszámadáskor Szabó József, Fodor János és Szabó János felvételéről döntött a tagság. Ezután három névvel több szerepel a nyilvántartásban. Hárommal több kéz készíti, formálja majd a saját és a kívülmaradottak számára az egyetlen és széles utat... Gőbölös Sándor KÉT KÉP - KÉT PROFIL ízelítő az új profilból. A Transzvil Vállalat lépésről lépésre készíti elő az átvett vaskombinát új termelését. Képünkön fő gyártmány az árbockapcsoló nullszériáján dolgoznak a munkások. . Szemre is tetszetős ez az oszlopos szárnyas fúrógép, noha nem most került a vaskombinátba. Még a régi gyártmány darabjait munkálja rajta Bazsó Imre. Előreláthatólag hosz- szabb ideig, hiszen a régebbi gyártmányok az átszervezés után is csak fokozatosan adják át helyüket az újaknak. Vadászból Bolháson Már napokkal ezelőtt élce- lődő plakátokat láthattak a bolhásiak. »A helyi vadásztársaság november 23-án vadászbált rendez. Vacsora: nyúlpör- költ-: S a felirat alatt apró rajzos vadászkalandok díszelegtek. Az egyiken Csikvár István vadőr ballag el a szarvas mellett, amit nem vesz észre. A másikon Sülé István, az állami gazdaság erdésze mászik fel a fára egy feldühödött vaddisznó elől. önkéntelenül eszembe jut egy valódi történet. A helybeli erdész egy reggel így szólt feleségéhez: »Te asszony, rakd meg a tüzet, süss egy kis hagymát, én meg kimegyek a rétre, hozok valami vadat-«. Azzal vállára dobta a puskáját és elment. Jó két óra múlva tért haza. Keserűen nézte a sistergő hagymát, s csak eny- nyit mondott feleségének: »Metélj bele egy kis krumplit«. A bolhási vadásztársaság vacsorája nem így készült el. Horváth István, a vadászok brigádvezetője előre gondoskodott mindenről. Százharminc- hét adag pörköltet mértek ki. Vacsora után egy fácánkakas került kisorsolásra, egy nyulat pedig árverés útján adtak el. Mindenki jól szórakozott Sz. S. Jó hír a vadászodnak — gyarapszik a vadállomány Az idén kétszer tartottak vad- számlálást az országban: az el: kora tavasszal, a második most ősszel. A nyúltörzsállomány a tavasszal körülbelül 780 000 volt, ami őszre — szaporulattal együtt — elérte a kétmilliót. Most a számlálási adatok alapján állapították meg az őszi kilövési keretet. A télen körülbelül 700 000 nyúl kerül terítékre. Egy részüket élve fogják be, egy-egy élő nyálért 75 forintot kapnak a vadásztársaságok. Ez évben kedvezett az időjárás a számyasvad szaporodásának is. A kétszeri vadszám: ^ás adatai szerint a fogoly- és a fácánállomány körülbelül 20—25 százalékkal nágyobb volt a tavalyinál. Nagyvad-állományunk sűrűdre általában kielégítő, sőt például a vaddisznó már túlszaporodott, ezért megkötés nélkül, bármikor lőhetik. A szarvasnál, őznél és muflonnál további minőségjavító selejtezésre vau «pyfrféff
