Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

Vasárnap, 1958. november 23. 6 SOMOGYI NÉPLAP Egy huncut lány a Kaposvári Textilművek tánccsoportjából. Megvan az oka, miért mosolyog: nagy sikere volt táncuknak a Kilián György Ifjúsági Házban. Udvariassági verseny A Kereskedelmi, Pénzügyi és i Vendéglátóipari Dolgozók j Szakszervezetének Somogy me- ] gyei bizottsága, a Somogy me-i gyei Tanács Kereskedelmi Ősz-1 tálya és a Szövetkezetek So­mogy megyei Központja felhí-' vással fordult a kereskedtem: és vendéglátóipari dolgozók- ] hoz, melyben udvariassági ver-: senyt indít a boltegységek,: vállalatok, szövetkezetek kö­zött. A verseny első szakasza: a párt megalakulásának 40.: évfordulóján kezdődött, és ha-; zánk felszabadulásának 14. év-: fordulójáig, 1959. április 4-ig: tart. < Hat versenypontot kell kifo-í gástalanul teljesíteni: hibátlan: bolti és belső rend; szép és ót-] letes kirakat: jó és ízléses cső-] magolás; előzékeny kiszolgá- lás, udvarias köszönés; az áru- választék bősége; a számolás] és mérés pontossága. A versenyben kitűnő bolt-i egységek, kollektívák jutalma-] kát kapnak, és elnyerhetik a; "Kiváló bolt«, a dolgozók a: "Kiváló dolgozó« címet. A vál­lalatok — ha egyébként teljesí­tik is a "Kiváló vállalat« és: "Kiváló szövetkezet« szinteket' — csak a versenyeredmények] figyelembevétele után pályáz-: hatnak arra. Pillanahfelvéhel I. Koromsötét van a váróteremben, a vil­lanyt még nem gyúj­tották fel. — Mire várnak, tapsra ? — mór ran egyet egy keszeg, pi­pázó atyafi. — Az, a..-. — mor­fondíroz el a kijelen­tésen egy kövér nő, aki eddig még egy szót sem szólt. A beszélgetés se­bes patakja egyre szélesebben hömpö­lyög. Ebből a sarok­ból is, abból is mond valaki valamit. Végre huncut hu- nyorítással beköszönt a fény a piciny vá­róterembe. Az em­berek mosolyogva fo­gadják. Kivágódik az ajtó. Szél süvít be. Egy hórihorgas férfi áll a küszöbön. Dülledt, véres a szeme. Betán­torog, s lerogv a pád­ra. Cingár asszony­ka sompolyog utána, óvatosan beteszi ctz ajtóit Odaáll a férfi mellé, de nem ül le, kosarát is féltve szorongatja. — Az istenit an­nak a rohadt pofád­nak! — ordítja el magát a férfi hirte­len. Rumszag csap elő szájából. Az emr berek szánakozva merednek a remegő asszonyra. — Csendesen, Józsi — csillapítaná sut­togva urát, de az nem hallgat rá, eről­ködve feláll. Úgy im- bolyog, mint facseme­te a szélben. Arca el­torzul, valami állati düh ragadja el, ar­cába sújt feleségének. Egyszer. Kétszer. Há­romszor. A nő ar­cát vér önti el. Dermedten ülnek a vonatra váró férfiak, nők. —i Józsikám, ne bánts! — remeg az asszony, s könyökével letörli a vért szája szegletéből. öreg paraszt bácsi áll fel a pádról. Oda- sántikál — botjával ütemesen kocogva a kövön — a férfi elé. Farkasszemet néz ve­le egy darabig. — Te, aljas, .i ré­szeg disznó. Nem sül le a képedről a bőr? Bénult volna meg a kezed, amikor erre a gyenge asszonyra emelted. A részeg megjuhá- szodik az öreg szem­rehányó szavai hal­latán, sírva borul le a padra. — Az ital, testvé­rek— Ne ítéljetek el... bűnös vagyok — zokogja a haját tép­ve. Az öreg felsegíti a sarokban vacogó asz- szonyt, s kiviszi a kúthoz, lemosni ar­cáról a vért. 2. A függöny lassan összemegy. Még lát- szódnak a levegőben szálló röpcédulák. Nagy sóhaj szakad ki a nézőkből. Az em­ber szinte azt hiszi, ez a sóhajból lett szél viszi felfelé a napsugaras égre a párt igazát hirdető röpcédulákat ott a vásznon. Néhány te­nyér összeverődik. Hogy kinek-minek szól ez a taps? Ta­lán a filmnek? An­nak, hogy a nyomda­gép alkatrészei még­sem kerültek a rend­őrök kezébe ? Vagy talán a harcosok tiszteletére verődtek össze a tenyerek, az életüket kockáztató és feláldozó hősök tisz­teletére?. Együttvéve, mindezért. A hála és emlékezés tapsa volt ez, a hősök és az őket megelevenítő művészek kapták —< megérdemelten a "Razzia« c. éj ma­gyar film csütörtök esti előadásán. L. G. cAzúvkék tengem A KÖNNYEK FÁTYLÁN KERESZTÜL írta: Leonyid Lenes Jlfég nem állapították meg pontosan, hol volt egy­kor a Paradicsom. A teológusok különböző né­zeteket vallanak erről az egész emberiséget foglalkoztató kér­désről. Egyesek azt állítják, hogy a Hawai-szigeteken játszódott le a bibliai dráma, amely azzal végződött, hogy Adámot és Évát adminisztratív úton ki­telepítették lakásukból. Mások, akik Európa ősi be­csületét védelmezik, Francia- ország azúrkék tengerpartja mellett törnek lándzsát: itt, Cannes mellett nyújtotta át az arkangyal a megrémült első embérpárnak az égi lakáshi­vatal végzését, mely szerint 24 órán belül el kell hagyják pa­radicsomi lakosztályukat. A vita merőben skolasztikus jellegű. Ma mindenesetre nem a Mindenható türelmétől, ha­nem a folyószámlától függ, hogy az ember mennyi időt tölthet az azúrkék francia ten­gerpart paradicsomi vidékein. Közismert dolog, hogy a burzsoá újságírás orpheusai nem szeretnek leszállni az "al­világba,«. A munkáslakta vi­dékek nyomorral és bánattal teli élete nem ihleti bértollu- kat. A gazdagok paradicsomát azonban szívesen látogatják, és elragadtatott kifejezésekkel, mámoros hangon írnak az ott folyó életről. Az egyik ilyen Orpheus ■— Art Buchwald — Párizsban élő amerikai, Amerika legis­mertebb folyóiratainak szállít humoros riportokat. Nemrégen a "Paris Match« című burzsoá folyóirat megbízásából elláto­gatott a francia tengerpartra. Röviddel ezután a folyóirat­ban meg is jelent riportja — szellemes csevegésből, vidám anekdotákból és nagyvilági pletykákból összefőzött koty- valék, az enyhe, ártalmatlan B irónia pikáns mártásával nya­konöntve. ichwald szerint az azúr­kék tengerpart lakói három kategóriára oszlanak: jacht-tulajdonosokra, villa- tulajdonosokra és a fényűző hotelekben lakosztályokat bér­lő pénzeszsákokra. A három csoport közötti bé­kés egymás mellett élés prob­lémája még nincs megoldva. A jacht-tulajdonosok háború­ban állnak a villa-tulajdono­sokkal. Az ellenségeskedés tárgya: a hotel-lakó, akit a jacht-tulajdonosok is meg akarnak hívni vendégségbe, meg a villa-tulajdonosok is. A jacht-tulajdonosok fedél­zetmestereiket és kormányo­saikat Küldik vendégeket ver­buválni, a villa-tulajdonosok pedig sofőrjeiket. A hű szolgák egymást lök- dösve kapkodnak a vendég után, és könyörögnek neki: — Hozzánk jöjjön, kegyel­mes úr, az úrnőm villájába. Húsz szoba áll a vendégek ren­delkezésére, 18 fürdőszoba, 18 kutya, 18 lakáj és fürdőmeden­ce! — Ne hallgasson rá, uram! Hiszen abban a fürdőmeden­cében bolhás kutyákat fiirösz- tenek! Jöjjön inkább hozzánk a jachtra! Pompás tengeri le­vegő, televízió, rádió, vidám háziasszony várja önt. Eláru­lom: Brigitte Bardot is meg­ígérte, hogy eljön, sőt a wind- sori herceg is a feleségével! A gazdag hotel-lakót csá­bítja a gondolat, hogy egy asz­tal mellé ülhet a híres film­csillaggal, és elmegy a jacht­ra. Ott aztán kiderül, hogy Brigitte nem jött el, mert a legutóbbi felvételeknél meg­fázott, a hercegi család pedig nem fogadta el a meghívást. A továbbiakban azonban nem csalódik: az asztalon finom porcelán, az ebéd kitűnő. A milliárdos háziasszony nem­csak jókedvű, hanem betartja a bibliai szolzásokat is: úgy iszik, mint Noé atyánk, és csaknem úgy öltözködik, mint Éva. Utána a vendéget bevezetik a kajütbe, hogy lefeküdjön, és kipihenje az ebéd fáradalmait. Amikor felébred, már a nyílt tengeren száguld a jacht ... Art Buchwald elárulja, hogy a jacht bérlete havonta 3—5 millió frankba kerül, s ebben még nincs benne a finom éte­lek, borok és a személyzet költsége... A »Paris Match«-ban közölt riport nem lenne érdekes, ' ha vele egyidőben nem jelent vol­na meg a l’Humanitében egy másik riport az azúrkék fran­cia tengerpartról. A Nizza kö­zelében élő 34 éves Andrée Tonneau asszony, hat gyermek anyja, hirdetést küldött külföl­di lapok szerkesztőségeinek. El akarja adni a szemét, hogy pénzt szerezzen, ép emberhez méltóbb lakást biztosíthasson gyermekeinek. Más kiútja nincs. Talán valami gazdag, vak ember megvásárolja a sze­mét. Nagyon szép kék szemek, hiszen a tengerparton lakik, és itt az emberek szemében visszatükröződik az azúrkék tenger! Andrée Tonneau asz- szony hallotta, hogy a sebé­szek át tudnak ültetni eleven emberi szemet. Szívesen tűri két-három hétig, sőt tovább is a fájdalmat — ez még mindig jobb, mintha egész életében sír, látva gyermekei szenvedé­sét. A sebészek azonban nem végeznek ilyen operá­ciót. A 34 éves Andrée Ton­neau asszony rettenetes vágya nem fog teljesülni. Arra van kárhoztatva, hogy két szemmel éljen, és könnyei fátylán át nézze kis kamrájának ablaká­ból a gazdagok azúrkék para­dicsomát, amely az ő számára maga a pokol. A megyei nőtanács terveiből A megyei nőtanács ülést tartott a Hazafias Népfront, a megyei művelődésügyi osztály, a MÉSZÖV, a vöröskereszt küldöttének és az úttörő me­gyei titkár részvételével. A nőtanács munkatársa ismertet­te a Télapó- és karácsonyi ün­nepségek előkészítő munkái­nak terveit és az oktatási ter­vet. Az ünnepségeket a nőtanács és a szülői munkaközösség együttműködésével kívánják lebonyolítani. Megyeszerte operatív bizottságok alakul­nak, amelyek az előkészítő munkákat szervezik. A KISZ- lányok részvételével a szülői munkaközösség és a nőtanács szakköröket in­dít, melyeken játékokat, ajándékokat, apróbb cso­magokat készítenek. Az ajándékozásnál előtérbe kerülnek az állami gondozott gyerekek és a szociális ottho­nokban élő öregek. Nagyon előnyös és célszerű lenne, ha ] iskolában nagyobb lányok is , szerveznének játékkészítő tan- j folyamokat, az elkészített já- _ tékökból rendeznének ünnepi vásárt, s a bevételt erre a cél­ra fordítanák. Az irányelv az, hogy ne történjék túlmérete­zett egyéni ajándékozás, ha­nem az óvoda, iskola közössé­gének megfelelő meglepetés­ben legyen részük a gyerme­keknek. A Télapó-ünnepségeket kultúrműsorral, ha lehet filmvetítéssel, mesemon­dással kell színessé tenni. Ezek az ünnepségek az óvo­dákban és az általános iskolák első, második osztályában de­cember 5-én zajlanak le, szin­tén ezen a napon tartják meg központilag az állami gondo­zott gyerekek Télapó-ünnepsé­gét. A nőtanács körlevelet bo­csátott ki, amelyben az el­végzendő feladatokat ismertet­te. A karácsonyi ünnepségeket hasonlóképpen' kell megszer­vezni, ha lehet, ez az ünne­pély legyen kiemelkedőbb. Le­het szervezni műsoros karne­vált, de arra kell' törekedni, műsora olyan legyen, hogy a gyerekek a szórakozás mellett tanuljanak is. Az ünnepséget mindenütt december 21—24-e között kell megtartani. Az előkészületi időkben nagy gondot kell fordítani a gyerekek erkölcsi nevelésére, felébresztve bennük a szüleik, pedagógusaik és az öregek Iránti tisztelet, szeretet érzé­sét. Ezért a gyerekek is ké­szítenek apró ajándékokat — rajzokat, kézimunkákat, játé­kokat — tehetségüknek és koruknak megfelelőn. Cél, hogy a gyerekek ne csak aján­dékozottak, hanem ajándé­kozók is legyenek, ismer­jék meg az ajándékozás örömeit. A Télapó- és karácsonyi ün­nepségeket — a béke és a sze­retet ünnepeit — jellemezze az egymás «iránti barátság, köl­csönös örömszerzés, meglepe­tés és családi összetartás ér­zése. Második napirendi pontként a megyei nőtanács oktatási tervét ismertették. A munika- tervet a pártbizottság és az Országos Nőtanács irányítá­sával készítették el. A fő elvi szempont a nők szakmai, po­litikai és kulturális ismeretei­nek emelése. A cél az, hogy a program minden nőréteget érintsen és érdekeljen. Előadássorozatot indítanak a család és iskola össz­hangjának megteremtésé­ről — a szülői munkaközösség be­vonásával —; gazdasszonykö- röket, ankétokat és egyéb ren­dezvényeket szerveznek. Há­romszáz pedagógiai, ötven irodalmi, harminc mezőgazda- sági, húsz természettudományi és húsz orvosi, egészségügyi előadást tartanak. A tervek szerint létrehoznak egy értel­miségi nőbizottságot, amely az értelmiségi asszonyokat vonja be ebbe a munkába. A TIT rendezésében vidéken is tarta­nak »Ismerd meg hazádat« címmel előadásokat, melyek kapcsolódnak az IBUSZ tár­sasutazásához. Az üzemekbe pedagógusok fognak ellátogat­ni, aihol a szülőkkel beszélget­ve rámutatnak a szülői érte­kezletek látogatásának szük­ségességére. Kétszáz szakkört indítanak, aihová a KISZ-lá-, nyokat és az általános iskolák nyolcadik osztályos tanulóit is bevonják. Decemberben indul a há­romhónapos csipkeverő tanfolyam, mély kereseti lehetőséghez juttatja az állás nélküli érettségizett lányokat. A terv ismertetése után a különböző szervek küldötted megvitatták és elfogadták a tervet, ígéretet téve, hogy tá­mogatni fogják a megyei nő­tanács munkáját. V. M.-----------—«»aian»—-------------­Ú j szövetkezeti bolt Mernyeszentmiklóson A felsőmocsoládi földműves- szövetkezet Memyeszentmikló- son lakó tagsága nagymérték­ben hozzájárult társadalmi munkával az ott épülő bolt létrehozásához. A szentmikló- si legeltetési bizottság fel­ajánlotta egy rossz épület mintegy 60 000 forintot érő anyagát. Az épületet a szövet­kezeti tagság bontotta szét. Eddig csaknem 10 000 forint értékű társadalmi munkát is végeztek a helybeliek. A ki­vitelezést a felsőmocsoládi ktsz végzi. A munkálatok úgy állnak, hogy remélhető, az új boltban vásárolhatnak kará­csonyra a szentmiklósiak. A I EERTEKELT AR OLTJA Óriási áruválaszték ruházati cikkekben! Május 1 ii. 27. sz. glatt KAPOSVÁRI kiskereskedelmi VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents