Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-22 / 276. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat. 1958. november 22. Számúk, adatok a termeltetésről és az egyszerű szövetkezeti formákról (Tudósítónktól.) Nam a legjobb eredménnyel dicsekedhetnek a kaposvári já­rás földmű vesszővé tkezeteinek mezőgazdasági üzemágai a leg­utóbbi hónap munkájának nyomán. Alinak érdekében hogy a járás mezőgazdasági üzemágvezetői megtalálják az utat az előttük álló feladatok maradéktalan' végrehajtásához, értekezletre jöttek össze a mi­nap. A legjobb eredményt a cu­korrépa-szerződtetésben érték el: 78,2 százalékra teljesítették tervüket. A rostnövények ter­vét már csak 69,3, az őszi ap­rómagvakét 65,1, a gyógynö- vénytervet 5, a MÉK által adott zöldség- és gyümölcs­szerződési tervet 24,7, és ; konzervipari növények tervét 34,7 százalékra valósították meg. Az-éves gépi munka-szer­ződési tervüknek 74,3 százalék­ban tettek eleget. Az alacsonyabb fokú szövet­kezeti formák dolgában arány­lag jól áll a járás: 65 szakcso­port, társulás és más egyszerű szövetkezeti forma működik a járás községeiben. Az értekez­leten megjelent mezőgazdasá­gi üzemágivezetők elmondták, milyen eredményeket értek el a legutóbbi másfél hónap alatt. KAPOSVÁR A kaposvári fmsz körzeté­ben — Kaposfüreden — no­vember 17-én növénytermelő szakcsoport alakult 15 tag részvételével. 40 kát. hold terü­leten. Géphasználati társulás jött létre Kaposvárott 25 hol­don, 12 taggal. A géphasznála­ti társulás alapja az a zöld­ségtermelő szakcsoport, amely ugyancsak ez év őszén alakult meg. A szakcsoporton kívül még egyéni gazdák is csatla­koztak a géphasználati társu­láshoz. Gépi munka szerződési tervét 89 százalékra teljesítet­te az fmsz. Az őszi vetésű ma­gok szerződéses termelési ter­vét maradéktalanul végrehaj­totta a kaposvári üzemág. SOMOGYSÄRD Az ősszel burgonyatermelő társulás alakult 11 holdon, 7 tag összefogásából. A járás szövetkezetei közül elsőnek teljesítette -túl cukorrépa-szer­ződési tervét a somoigysérdi fmsz: az előirányzott 69 hold­dal szemben 73 holdra kötött szerződést. MAGYARATÁD Október közepén lentermelő társulás jött létre 14 taggal, 10 holdon. Elnöknek Zsobrák Sándort választották meg. TOPONÄR Október 20-án alakult Topo- náron cukorrépatermelő társu­lás 34 holdon, 22 taggal. E te­rületből 11 holdon minden munkát közösen végeznek el. A toponá-ri nőbizottság tagjai­ból 11 asszony összefogása alapján burgonyatermelői szakcsoport alakult 17 hold földterületen. A toponáriak géphasználati társulást is hoz­tak létre ebben az időben 34 holdon. GÖLLE A göltet fmsz-nek 302 holdra -kell cukorrépa-termelési szer­ződést kötnie, és ebből már 234 hold — a tervezettnek 77 szá­zaléka — megvan. Rostkender­ből a teljesítés mértéke: 100 százalék. IGAL Géphasználati társulás ala­kult november 19-én Igáiban 18 hold területen 6 gazda rész­vételével. A társulás elnöke Bodó József lett. SZENTBALÄZS 114 százalékra teljesítette a rostlen szerződési tervét a szö­vetkezet. A cukorrépából csak 72 százalékra állnak. Sánto- son géphasználati társulást alakítottak 20 hold területen, 11 taggal. KADARKÚT A napokban alakult meg a kadarkúti fmsz-hez tartozó Kőkút ‘községben 10 család összefogásából. 26 holdon a gyümölcstermelő szakcsoport. Újabb burgonya termelő szak­csoport van alakulóban Ka­dar kút on. A cukorrépa-terme­lési szerződést 85 százalékra teljesítette a szövetkezet. FELSÖMOCSOLÄD 30 taggal, 13 holdon burgo­nyatermelő társulás alakult nemrégiben. A társulás a véde­kezést kívánja majd közösen végezni. A cukorrépa-szerző­dés tervét 85,5, a gépi munka szerződési tervét 85 százalékra teljesítette a szövetkezet. CSOMA Jó az eredmény Csornában a rost'kender termelési szerző­déskötésben, melyet 120 szá­zalékra teljesítettek. Gépi munkából 77 százaléknál tar­tanak. MERNYE A 300 holdas cukorrépa-terv­vel szemben 226-ra megkötöt­ték a szerződést. A gépi mun­ka szerződést 80, az apróanag- vak tervét 100 százalékra tel­jesítették. Október közepén géphasználati társulás alakult 70 holdon, 16 családdal. Somo­doron gyümölcstermelő szak­csoport és Mennyén cukorrépa­termelő társulás van alakuló­ban. BÜSSO Egyéves múltra tekint vissza a büssűl' növénytermelő szak­csoport. Igen jól sikerült a hibridkukoricájuk, melyet 13 holdon termeltek. Erről'a terü­letről 300 mázsányi tengerit takarítottak be, amelyből 200 mázsa vetőmag lesz. NAGYBAJOM A községiben eddig kát bur­gonyatermelő szakcsoport mű­ködött, amelyek a következő gazdasági évre átalakultak nö~ v ányterm-elő sz akcs opor tokká. Elhatározták, hogy esősorban szerződéses növényeket — szöszösfcükkönyt,. bíborherét, cukorrépát, csillágfürtöt. ta­vaszi bükkönyt és burgonyát — fognak termelni. Az elmúlt áv eredménye igen jelentős a két szakcsoportnál: átlagosan holdanként 135 má­zsás hozamot értek el. A szak­csoport 1 holdra jutó jövedel­me 22 000 forintra tehető. A csokonyavisontaiak gazdasági felügyelője Ha Chilét hosszú országnak könyvel­jük el, akkor Cso- konyavisontát is jog­gal nevezhetjük hosz- szú falunak. Hét és fél kilométeres főut­cáján még a szél is elfárad, s azt beszé­lik, hogy csak feléig ér el, s ott lecsilla­podva, erőtlenül meg­áll. De Laki István­nak, a falu gazdasá­gi felügyelőjének vé­gig kell járnia. Es végig is járja. — Szorgalmas, ki­tartó, igyekvő ember — mondja róla He­gedűs Ferenc vb- elnök Tanácsokat ad a gazdáknak, s hogy minél jobban ellát­hassa munkáját, ál­landóan képezi ma­gát. Az idén fejezte be a mezőgazdasági technikumot, most az Agrártudományi Egyetem levelező tag­ja. ötvennégyig a helyi gépállomáson dolgozott, megismerte tehát a falu, sőt a környék dolgozó pa­rasztjait. Tavaly burgonya- termelő szakcsopor­tot és termelőszövet­kezetet segített ala­kítani, s ezüstkalá­szos tanfolyamon ok­tatta, tanította az ér­deklődőket a jobb, korszerűbb gazdálko­dás módszereire. Hagy gonddal és felelősséggel járó munkáját lelkiisme­retesen végzi. Pedig ez nem könnyű do­log. 950 család gaz­dálkodik Csökön yavi- sontán és közülük már szinte egy sincs, aki ne használna mű­trágyát. Ez ma már termé­szetes, hiszen a mű­trágyázás eredmé­nyességéről a gaz­dák a gyakorlat­ban meggyőződtek. De nem volt így pár évvel ezelőtt. Agi- tációra, széleskörű felvilágosító munkára volt szükség. (A ta­valyi húsz vagon mű­trágya helyett most huszonöt vagonnal hozatnak.) A szerződtetésekről érdeklődünk. — Folyamatban vannak — válaszolja a gazdasági felügye­lő. — Cukorrépából 27 hold a tervünk, 15 holdra már megkö­töttük. Szarvaskerep- ből is meglesz a ter­vezett 30 hold. Az édescsillagfürtnél lesz egy kis baj, mert az idén a szárazság miatt nem vagyon sikerült, s ez elked­vetlenítette a gazdá­kat. A krumpliter­melési szerződéseket a szakcsoporttal és termelőszövetkezettel kötik, de az egyéniek is hozatnak két va­gon Gülbabát • vetés céljára csereképpen. Laki elvtárs, aki, mint már említettük, segítette megalakíta­ni a termelőszövetke­zetet, ma sem áll el tőle. Ifjú Tóth Im­rével, a fiatal terme­lőszövetkezet elnöké­vel együtt latolgat­ják az első év ered­ményeit s a jövő évi tennivalókat. — Ma még nem tudunk pontos ered­ményeket felmutatni az egy munkaegy­ségre eső összeget il­letően — magyarázza —, mert még csak most folynak a zár­számadás előkészüle­tei. De hozzávetőlege­sen 35—36 forintra számítunk. Tizenegy család, tizenhét taggal 189 holdon kezdte meg a közös életet. Nö­vényeik egy-két hol­das parcellákon ter­mettek, ami a beta­karítást nehezítette. Állatállományuk két pár ló, hét tehén és négy választóborjú volt. Jövőre jól elő­készített talajban és egy tagban lesznek már vetéseik. Állat­állományuk is meg­növekszik. Vásároltak nyolc tenyészkocát, négy hasas üszőt, és még az ősszel tíz te­henet meg harminc süldőt vesznek és fognak be hizlalásba. — Minden kezdet nehéz — tartja a közmondás — és ez így igaz — mosolyö- dik el Laki elvtárs. S beszélgetésünk vé- i,ezt- vei -máris újabb tennivalóba kezd: fel­készül esti előadásá­ra. amelyben az őszi mélyszántás előnyeit ismerteti majd. . Sz. S. ■ « A4 «♦♦♦♦> »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ < JÓ, HA TUDJÁK A GAZDÁK As őssi mélyszántásról Évről évre hangsúlyozzuk az őszi mélyszántás szükségessé­gét. Mégis, ha kint járunk a határban, sajnálattal kell meg­állapítanunk, hogy kevés a mélyszántott terület. TSgyik- másik határrészen pedig még hozzá sem fogtak az őszi mély­szántáshoz. Sok a lábonálló kukoricaszár, amely gátolja e fontos munka elvégzését. Csak a futóhomok talajon és a laza szerkezetű tőzegtalajon nem helyes az őszi mély­szántás elvégzése, egyéb tala­jokon azonban elengedhetet­len. Mit kell tudni az őszi mély­szántásról? A belterjes gazdálkodásban nélkülözhetetlen, mivel ez az egyik legfontosabb követelmé­nye a magas és biztosabb ter­A somi tanács figyelmébe 1955. évi november 7-től december 7-ig a somi tanács kezelésében levő szeszfőzde al­kalmazottja voltam — írja Pöczön Jenő somi olva­sónk. — Havi járandóságom 686 forint lett volna, de ebből mind ez ideig csak 300 forin­tot kaptam kézhez. Az elmúlt években már többször fordul­tam a községi tanácshoz, hogy megkapjam munkabérem tel­jes összegét, de a tanács az el­múlt három év után sem in­tézkedett Ügyem megfelelő el­intézése végett — fejezi be le­velét panaszosunk. VÁLASZOL A 27-ES AKÖV Az október 29-én megjelent »Ho­va vigyen a MAVAUT? — Ahova akar?« című írásunkkal kapcsolat­ban a keszthelyi 27. sz. Autóköz­lekedési Vállalat az alábbiakat vá­laszolja: >*A cikkben közölt esettel kap­csolatban a vizsgálatot lefolytat­tuk. Ennek során megállapítást nyert, hogy a közlemény a való­ságnak megfelel. Bár az rugótörés valóban fennállt, ez nem menti személyzetünk helytelen, ön­kényes, és teljesen szabálytalan eljárását. Ezért a kérdéses járaton szolgálatot teljesítő gépkocsiveze­tőt és jegykezelőt fegyelmi úton felelősségre vontam, és kioktattam a jövőben követendő helyes eljá­rásról. KOSKAN LÁSZLÓ igazgató. a Szerkesztőség Rostájából „A rosseb egye meg!. . . Pont ide áll!“ Ezzel a somogyi szólással előrebocsátolt méltatlankodás hangzott el nemrégiben egy középkorú munkásasszony szájából az Arany János téri autóbuszmegállónál, mert bizony sáros helyen állt meg a busz. Az utasok nem léphettek száraz járdára, sem más száraz helyre, mert ilyen nincs a megállónál. Sem ő, sem a többi utas bizonyára nem gondolt arra, hogy a gépkocsi vezetők csak az arra kijelölt helyeken állhatnak meg kocsijukkal. Nem állhatunk meg útkereszteződésnél, gya­logátjáróknál, kapu ki- és bejáróknál, mert tiltják a közlekedésrendészet szabályai. S ha mindezeket tudjuk, nem éppen könnyű eldön­teni: kik vannak nehezebb helyzetben: az utasok-e, vagy az autóbusz vezetői. Vegyük sorra a megállóhelyeket: Sáros a szentjakabi megálló is és a Ná- dasdi utca mindkét megállója. A cseri so­rompónál levő megálló sáros mindkét oldalon, s ráadásul a lejtős út miatt majd felborul sokszor a kocsi. Ha átmegy a síneken, és ott' áll meg, akkor a sorompó alákerül az autó­busz fele ami megint baj.' A Gyár utcai megálló is sáros, mert a köves rész éppen az utca kereszteződésében van. A cukorgyár­nál van elég jó, betonozott hely a megállásra, de itt sincs meg a KRESZ által előirt 15 mé­ter. A kórháznál is csak egyik megálló jó, mert a másik oldalon két kapubejárat és egy bűzös szemétláda teszi kellemetlenné a fel- és leszállást. A Béke Szállónál van jó megálló, de itt csaknem mindig van parki­említett | >ozó kocsi. Az állomásnál levő megálló egy j kis rendezéssel megfelel a célnak. A Széche­nyi téri autóbuszmegállót már nagyon sokan, nagyon sokszor bírálták. A Berzsenyi utca ’ ' gyógyszertár előtti megálló lenne az előírá­soknak legjobban megfelelő, ha az úttest és a járda össze volna kötve. Tüskevárnak var három megállója, de mindegyik sáros, amint a Textilművek napközi otthonának megálló ja is az. A város másik irányú járatánál esős időben csupa sár a Füredi utcai megálló is. Az Arany utcai megálló útkereszteződésnél és gyálog- átjárónál van. A Textilművek leányotthoná­nál sincs semmi kötözés, bár most szélesítet­ték, javították erre az utat. A Nagyszeben és Kisfaludy utcai megálló is sáros, nyáron pe­dig gyepes — nem 85 mázsás. 60 személyes kocsi részére tervezték. Ez a tér feltétlenül i endezést kíván! A Damjanich utcai megálló megfelelne, ha nem volna parkosítva, de így az utasok legázolják a gyepet, virágokat — ami megint kár. j Utasoknak és vezetőknek egyaránt az a kívánságuk, hogy vizsgálják meg az illetéke­sek a megállóhelyeket. Jelöljék ki olyan hely­re a megállókat, vagy tegyék e célra alkal­massá a már meglévőket, hogy ne legyen pa­nasza sem az utazóknak, sem kifogása a KRESZ-nek. A megállók és a járdák közötti részt téglával vagy salakkal is szárazzá, a rossz idő beálltakor is járhatóvá lehetne tenni. Kívánatos lenne az is, ha a megyei tanács utasítaná a községi tanácsokat, hogy autó- buszmegállóikat tegyék a kívánalmaknak megfelelően használhatóvá. A sáros csizmák és egyéb lábravalák a fűtött kocsiban gőzö- 'ögnek, ami nemcsak kellemetlen szagot, de táros gőzt is jelent az egészségre. Az ötven- latvan pár sáros lábbeli után takarítani sem gyszerü dolog. Bodrog községet külön meg \ell említeni: itt olyan nagy a sár, hogy az Isiillyedés veszélye fenyegeti a kocsikat. így i vezetők kénytelenek voltak megtagadni a özség érintését, amíg a tanács nem rendezi '■ falu érdekében a megállót. A bevezetőben említett méltatlankodás kész­ített, hogy ezeket elmondjam; így látjuk ni, autóbuszvezetők ezt a problémát. Szólja- :ak hozzá az utazók és az illetékesek, milyen megoldást látnak ők, mit javasolnak, mit agy mint kellene tenni, hogy ezek a közle­kedési helytelenségek megszűnjenek. Bakonyi Dániel MÁVAUT gépkocsivezető, Kaposvár, Hársfa u. IV./3. méseredményeknék. Általá­ban 25 cm mélyen járjon az eke. A termőtalajt csak foko­zatosan szabad vastagíta- ni, nehogy sok nyerstalajt hozzunk a felszínre. Ahol eddig csak 15—16 centi mélyen szántottak, nem szabad egyszerre 25 centiig lemenni, mert a felszínre hozott vadföld a termés csökkenését idézheti elő. A leghelyesebb évente 2- centivel növelni a mélységet, természetesen mindenkor az altalaj minősége szerint. Az őszi mélyszántással tehát á talaj nyers növényi tápanyag- feltáródását is jobban előse­gítjük. Az őszi mélyszántás esz­köze a gép. A ló- és tehén­fogattal a kívánt mélysé­get csak a legritkább eset­ben biztosíthatjuk, legtöbb­ször azonban nem. A gépi szántás jó, és sok fá­radságos munkától kíméli meg a gazdákat és állataikat. A föleim ü vessző ve tkeze tek segít­ségükre sietnek a gazdáknak. Az őszi mélyszántás elvégzé­séhez megfelelő gép áll ren­delkezésre. Mindazoknak a gazdáknak, akik a földműves- szövetkezetekkel jövő évre ipa­ri növényekre termelési szer­ződést kötöttek, és leszerződött területük felszántását ‘kérik, a gépi munkát kamatmentes hi­telben végzik el. A szántási díjat csak a ter­més betakarítása és leszál­lítása után, az elszámolás­kor kell kifizetni. A földművesszövetkezeték kedvezményes díjú szántáso­kat is szerveznek. Ha egy dű­lőben a gazdák összefognak 2 km-es körzetnek legalább 12 katasztrális holdján, akikor egy-egy hold felszántásáért 189 forint helyett 173 forintot kell fizetni. A dolgozó parasz­tok tehát csak azért, mert az őszi mélyszántásra társulnak, már kedvezményben részesül­nek. Sőt, a kihelyezett gépe­ket a gazdák közül választott megbízott irányíthatja. Hasz­nálják ki a dolgozó parasztok ezt a lehetőséget. Csak megfelelően művelt ta­lajban erőteljes a növények fejlődése. Az őszi mélyszántás­sal megvethetjük a biztosabb termés alapját. Termésfokozó hatásáról már sok gazda ma­ga is meggyőződött. Ebben az évben a szárazság ellenére is nagyobb termést adott az a növény, amelyet az őszi mély­szántásban részesített terület­be vetettek, mint a tavaszi szántásba került növény. Az őszi mélyszántás javít­ja a talaj szerkezetét, nö­vekszik a hézagtérfogat, s így lehetővé válik a na­gyobb mennyiségű istálló­trágya és műtrágya hasz­nálata, a növények számá­ra kedvező fejlődési lehető­séget teremtünk. Növeljük a talaj csapadékfel­fogó és raktározó képességét, ami a szárazság elleni védeke­zés legfontosabb feltétele. Az ilyen talajba vetett növény kevesebbet szenved a száraz­ságtól. Az őszi mélyszántás­nak nagy szerepe van a gyo­mok és az állati kártevők vagy éppen a növényi be­tegségek elleni védekezés­ben is. Az ősszel mélyszántott, té­len át porhanyóra fagyott ta­lajba a kitavaszodáskor min­den késedelem nélkül vethet­jük a tavaszi növények mag­ját. Az őszi mélyszántás ta­vaszi munkája a simítózás ak­kor, amikor a talajra veszély nélkül rámehetünk. Szükség van erre azért, hogy a talaj nedvességkészletét megőrizzük a növény számára. Nagy gon­dot fordítsunk a vetésig fejlő­dő gyom irtására, mert ezek a növények sok vizet párologtat­nak el. A gyomokat fogassal, lókapával vagy kultávátorral irtsuk, ezzel egyidejűleg a ta­laj felületét is lazítjuk. Az őszi mélyszántásban ré­szesített földet nem szabad ta­vasszal újra szántani, még ak­kor sem, ha a tavaszi esőzések összetömörítik. A tavaszi szán­tás kiszárítja a talajt, ezért ilyen esetben például a fogast és a k ultivá tort használjuk. Az őszi mélyszántás elvégzé­se nagyon fontos a jövő esz­tendei, termés, a talajszerkezet alakulása szempontjából. En­nek jelentőségét szünet nél­kül magyarázni — különösen napjainkban — minden mező­gazdásznak szakmai kötelessé­ge. Szabó Zoltán Új mezőgazdasági szakkönyvek 1958-ban jelent meg vagy lát napvilágot: Hajas József Gazdaságos méretezés a mező- gazdaságban, Bartos Lajos A termésbecslők kézikönyve, Gonda Béla szerkesztésében A nagyüzemi gazdálkodás mes­terfogásai, Ubrdzsy Gábor Vegyszeres gyomirtás, Katona József Kertészek kézikönyve, Alcser Jenő Öntözés-üzemelé­si zsebkönyv, Giovannind— Szathmáry Gyógynövényeink, Jávor k a—Csapodi Erdő-mező virágai. Fenyves Pál A gyü­mölcsfák ápolása, Csepreghi Pál A szőlő metszése, Török Imre Versenyló és lóverseny, Fehér—Glósz Háziállatok bon­colása című mezőgazdasági szakkönyv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents