Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Péntek, 1958. október, 17. Az ifjúkori pattanások gyógyítása ♦ A kozmetikus orvost gyak- | ran keresik fel fiatalkorú pá- I ciefisek, hogy ajánljon valami ♦ hathatós szert az arcukon fel- ! lépő pattanások eltüntetésére. A baj az, hogy legtöbbször önmaguk kísérleteznek »kipró- bált« háziszerekkel, s csak az- J után fordulnak orvoshoz, mi­Választunk Igen, asszonyok, választunk mi nők is, éppen úgy, mint a férfiak. Választunk és ben­nünket is választanak. Nem úgy, mint régen, a sokat em­legetett »szép« világban, ami­kor három gyermek, vagy ele­mi iskolai végzettség vagy meghatározott ideig tartó egyhelybenlakás kelleti ah­hoz, hogy a nő választhasson. Ma a választójogi törvény nem ismer különbséget, nincs női választó és férfi válasz­tó. Csak választópolgár van. És hogy ez mit jelent, mennyit ér számunkra? Ezt mindannyian tudjuk, hiszen ebben a világban élünk, itt dolgozunk a férfiakkal egy sorban, ugyanannyi bérért, Ott ülünk az iskolákban, hi­vatalokban, aa élet minden területén, és ott vagyunk a választási bizottságokban, a tanácstagjelöltek között. Ott vagyunk ugyan, de nem elegen. Nem elegen, pedig törvényeink a férfiakkal egyenlő lehetőséget adnak a nőknek a közéletben való szereplésre. Államunk nem­csak engedi, hanem igényli is a nők munkáját a gyárban és földeken, közigazgatásban és intézményekben. Még több nőnek kell részt vennie, veze­tést vállalnia az élet minden területén. Élnünk kell jo­gainkkal, hallatni szavunkat mindig és mindenütt. Első­sorban most, a választások előkészületeiben. Legyünk ott a jelölőgyűléseken, segítsünk abban, hogy a népből való, népért dolgozó tanácstagokat jelöljék, különösképpen se­gítsük a női jelöltek megvá­lasztását — és jó kiválasztá­sát! A választás most igazi vá­lasztás lesz. Múlt és jelen kö­zött kell választanunk. Arról kell döntenünk, szükség van-e a földre, a textilműre, a ruhagyárra és a többi to­vábbfejlődő üzemre, kelle- nek-e a napközik, a bölcső­dék, a kultúrházak, a női ta­nácstagok és női képviselők. Választanunk kell a munka és a főzőkanál, az egyenlő bér és a »női munkabér« között. Szavaznunk kell a békére, a fejlődésre, a sok új isko­lára és a benne tanuló gyere­keinkre. Eddigi eredmé­nyeinkre kérnek tőlünk vá­laszt, jövőnk terveiről kell ha­tároznunk, ha szavazni me­gyünk. Hogy hogyan, azt tudják a somogyi asszonyok. Nem két­séges, hogy a békére, a szo­cializmus építésére szavaz­nak. Virághagymák haj tatása Ki nem látott már kará­csonyfa alatt dúsan illatozó jácintot vagy vörös fejű tuli­pánt? Bizonyára sokan, de nem tudják, a hagymákból hogyan lehet idő előtt kicsalni a virá­got. Októberban vegyük elő a hagymákat, s ültessük el cse­répbe. Sötét, hűvös helyre te­gyük a cserepet, előszobába vagy éléskamrába. A cserepe­ket naponta gyengén locsol­juk meg. Mikor a hagymák már egypár centiméteres levél­két hajtottak, tegyük ki a cse­repet az ablakba. A gyenge hajtást azonban takarjuk le papírsüveggel. Ezt mindaddig a virágon hagyjuk, míg a sza­rával együtt ki nem emelke­dett a levelek közül. Akkor le­dobjuk a sapkákat, és a fény hatására napok alatt megszí­nesednek, majd ülatosan ki- bomlanak a virágok. Az így hajtatott hagymákat később felhasználni már nem lehet, mert kimerültek. Rendes idő­ben kertbe ültetve kivirágza- nak ugyan, de már nem hoz­nak olyan szép virágot, mint MZ első alkalommal. Az idegen nyelvek tanulásáról A legnagyobb gondot és legtöbb nehézséget talán az idegen nyelv elsajátítása okoz­za tanulóinknak. A tanulási nehézségek részben az idegen nyelv nyelvtanának meg nem értéséből, részben a szókincs nem eléggé szilárd elsajátítá­sából adódnak. Jól kell ismernünk anyanyelvűnket Világosan kell látnunk: ah­hoz, hogy megértsük az álta­lunk tanult idegen nyelv nyelvtani szabályait, ismer­nünk kell a magyar nyelvben annak megfelelőit. Ha például nem ismerjük anyanyelvűnk­ben az eszközhatározó fogal­mát, nehezen fogjuk megérte­ni az orosz főnévi ragozás esz- közhatározós esetét. Nemcsak a hasonló és megegyező nyelvi szerkezet megértéséhez szük­séges a magyar nyelv ismere­te, hanem az eltérő nyelvtani és mondatbeli szerkezeteket is a magyar nyelvből kiindulva (magyarázzák meg az iskolá­ban. Az eddigiekből tehát két következtetés vonható le: ala­posan kell ismerni anyanyel­vűnket, hogy megfelelően ta­nulhassuk az idegen nyelvet. A másik következtetés — ez a szülőkhöz szól —, hogy az ott­honi ellenőrzés során vegyük komolyan a nyelvtani anyag elsajátítását. Ne fogadjuk el tehát az ilyen kijelentéseket: »Ma nincs oroszból feladva. Igaz, a tanár bácsi kijelölt pár ser nyelvtant, de azt az óra előtt elolvaiäc.m és tudom«. Nem hibátlan tanulóink módszere sem az idegen nyelv tanulásában. A legtöbb tanuló először írásbeli feladat elké­szítésébe fog, és ilyenkor írja ki a feladott szövegben talál­ható ismeretlen szavakat. Ezek elkészítése után igyekszik le­fordítani a szöveget. Ez így hibás, mert nem veszi figye­lembe a lecke felépítését. A helyes módszer Először írjuk ki a lefordítan­dó szövegből és tanuljuk meg kezdő Háziasszonyoknak A dicbelet éppúgy lehámoz­hatjuk, mint a mandulát, ha a diót pár percre forró vízbe tesszük. A húst és halat sohase te­gyük el papírosban másnapra, hanem vásárlás után azonnal tegyük porcelántálba, és szi­tával takarjuk le. Nem árt, ha kevés ecetet vagy tejet ön­tünk rá. Sült tésztára mázat úgy ké­szíthetünk, ha a kisült tésztát sűrűn beszórjuk kristálycukor­ral, és addig hagyjuk a sütő­ben, amíg a cukor megolvad. (Vigyázat, hamar megég!) Teasüteményt hetekig is el­tehetünk, ha nem nyitott tál­ban, hanem műanyag — ny­lon — zacskóba tesszük. és alumínium- vagy bádogdoboz­ban tartjuk. A margarint csak melegíte­ni szabad, mert ha kisütjük, kellemetlen mellékizt kap. A tükörtojást ne a tojásra szórva sózzuk meg, hanem a zsírba tegyünk kevés sót. Főtt tészta főzővizébe te­gyünk kanálka zsírt, hogy ne ragadjon össze a metélt. Mákos pite zsemléket kisebb karikákra vágjuk, és zsírban megpirít­juk. Lágy galuskatésztát ké­szítünk tojással, sóval, tejjel vagy tejes vízzel. Belevegyít- jük a kockákat, és evőkanál­lal szaggatva sós vízben kifőz­zük. (Legalább 10 percig kell főnie!) A gombócokat kiszed­jük, jól lecsurgatjuk, - és zsír­ban megforgatva forrón tá­laljuk. jo 35 dkg lisztből, 2 tojássárgájá­val, kevés sóval, 3 evőkanál cukorral, fél citrom levével és lereszelt héjával, 10 deka mar­garinnal tésztát gyúrunk, szer lehet így felönteni. BEFOZES CSIPKEBOGYÖ-SZÖRP 1 kg gyümölcsöt (csakis érett) megmosunk, a bogyók végét ollóval levágjuk. Fél li­ter vizet öntünk rá, három na­pig állni hagyjuk. Aztán szi­tán áttörjük, és a pürét 1 kg cukorral egy óráig keverjük. Konzerváló szert teszünk hoz­zá, üvegbe, töltjük, lekötjük. Ásványvízzel vagy szódavízzel fogyasztjuk. CSIPKEBOGYÓ ASZTALI BOR 1 kg gyümölcsöt megmo­sunk, megtisztítunk. 2 liter vi­zet öntünk rá, hozzáadunk egy kiló cukrot, és három hétig áll­ni hagyjuk. Leszűrés után fo­gyasztható. A gyümölcsöt két­A tészta nagyabb részé­ből lapot nyújtunk, kis tep­si aljára valót. 18 deka darált mákot befőzünk jó édes tej­jel, kanálnyi vajjal és a két tojás habját adjuk hozzá. Ezt a tölteléket rákenjük a pite­tésztára, és a tészta kisebb ré­széből rácsokat sodrunk a te­tejére. Megsütjük, langyosan vágjuk fel. Egyszerű zsemlegombóc Személyenként 1 zsemlét és 3 deka lisztet számítunk. A CSIPKEBOGYÓ ASZŰBOR 1 kg csipkebogyót megmo­sunk, megtisztítunk. Üvegbe rakjuk. 1 kg cukrot felfőzünk két liter vízzel. Ha langyos, ráöntjük a gyümölcsre, átlyu­kasztott papírral lekötjük, me­leg helyen tartjuk 2 hónapig. Ezután légmentesen lekötjük, és 1 hónapra tesszük félre. Vé­gül átöntjük szürőpapiroson. Évekig eltartható. ALFRED KERR ÉS A FÜTYÜLŐ NÉZŐ Alfred Kerr egy alkalommal az Operában szerencsétlensé­gére olyan ember mellé ült, aki az előadott zenedráma közismert motívumait saját füttyeivel kísérte. Kerr sokáig türtőztette magát, de végül is halkan felszólt a színpadra, ahol éppen a hőstenor énekelt: »Nem hallgatsz, te gazfickó!« Kerr szomszédja abbahagyta a fütyülést, és gyermeki ártat­lansággal kérdezte: »Kérem, mi a kifogása van éppen a te­norista ellen, aki igazan ki­tűnően énekel?« Kerr így fe­lelt: »önnek igaza van, de sajnos olyan hangosan énekel, hogy nem tudom élvezni az ön fütyülését!« AZ ÉLET RÖVID Picassot meghívták Oxford- ha, hogy díszdoktorrá avassák a híres angol egyetemen. A meghívásra a több mint 70 éves Picasso a következőket válaszolta: »Díszdoktori ün­nepségen nem vehetek részt. Nincs időm egyetemre járni. Az élet rövid. Festek. — Pi­casso.« az ismeretlen szavakat és ki­fejezéseket. A szavak tanulá­sa a bevésés megkönnyítése és emlékezetben tartása céljából feltétlenül hangosan történjék. Fordítsunk nagy gondot a ki­fejezések és közmondások be­vésésére is. A sajátos kifejezé­sek az illető nyelv sajátos lo­gikáját tükrözik, amelyek megtanulása megkönnyíti az illető nyelvben való gondolko­dást. A szótanulás ellenőrzé­sekor ügyeljünk arra, hogy ne csak a megfelelő magyar je­lentést kérdezzük vissza. Pél­dául: Mit jelent daragoj? Történjék visszafelé is: Mit je­lent drága oroszul? A szavakat összevissza, kihagyásokkal, és ne a szótár sorrendjének meg­felelően kérdezzük vissza. Csak az ilyen formájú ellenőrzés után beszélhetünk helyes és pontos szótanulásról. A szavakat — ha nem hasz­náljuk — hamar elfelejtjük. A felejtés megelőzésének egyik módszere a következő: Szánjunk 10—10 percet min­den res gél és este a szavak is­métlésére. Ez idő alatt 30—40 szót könnyen elismételhetünk. Visszatérve a nyelvtanulás módszerére, a szótanulás után következzék a szöveg többszö­ri hangos elolvasása és lefor- d'tása. Majd ezt kövesse az íréibe!! feladat elkészítése. Az utóbbinak ugyanis az olvas­mány helyes lefordítása a fel­tétele. mert az írásbeli feladat legtöbbször az olvasmányhoz kapcsolódik. Kiejtésünket elősegíti az idegen nyelvű felolvasások és a rádió idegen nyelvű adá­sainak hallgatása. Ez még ak­kor is hasznos, ha csak pár szót értünk belőle. Szinte ész­revétlenül hozzászokik fülünk a nvelvhez, amit követ kiejté­sünk helyes irányban történő változása. Több nyelv egyide­jű tanulása esetén szokott fel­lépni a szavak felcserélése. Például angol nyelvre történő fordításba orosz szavakat ke­vernek tanulóink. Ilyenkor még fokozottabb gondot for­dítsunk a szótanulásra. A nyelvtanulás nagy erőfe­szítést, sok energiát igényel. Mindezt azonban megéri. Az elkövetkező idő, amelyet a fo­kozott nemzetközi együttmű­ködés jellemez majd, elképzel­hetetlen művelt, nyelveket be­szélő nemzedék nélkül. kor látják, hogy próbálkozá­suk meddő marad. Ezeket a kísérletezéseket az arcbőr sínyli meg, és komoly dolga akad az orvosnak, míg a »cso­daszerek« nyomait véglegesen sikerül kiküszöbölnie. Az egyszerű ifjúkori patta­nások az arcon, főképpen a homlok táján, az orr szom­szédságában, az ajkak környé­kén, a mellen, a háton és a vállak területén fordulnak elő. A pattanás helyét először vö­rös foltocska jelzi, melynek közepén hamarosan apró ki­emelkedések keletkeznek. Ezek érintésre, nyomásra igen ér­zékenyek. Az ifjúkori pattaná­sok többnyire nyom nélkül gyógyulnak, csupán azok hagy­nak hegedőseket, ahol na- gvobbfokú gennyesedés és szö- vetroncsolás történik. A gyógykezelés kétirányú: általános és helyi. Első feladat a kiváltó kóros állapot meg­szüntetése (vérszegénység, emésztési zavar stb.) Előbbit arzén-, vas- és májkészítmé­ny ekkel, utóbbit diétával sza­bályozzuk (fűszeres, zsíros éte­lek, füstölt hús, alkohol tilal­ma!). Makacs esetekben rend­szeres tüdővizsgálat (röntgen) végzendő. A helyi kezelésnél vezérlő elv a bőr zsíros, korpázó ka- rEkterének enyhítése. Jó ha­tású az arc gőzölése, amit há­zilag, forró borogatásokkal is elvégezhetünk. Zsíros, pattaná­sos bőrnél helyes, ha gyógy- szappanokat alkalmazunk, mégpedig kán-, szalicil- vagy resorin-tartalmú szappanokat. Jó, lúgos vegyhatású a közön­séges háziszappan is. Az arc zsírtalanítását szolgálja, és apró gennyes pattanásoknál használható az alábbi összeté­telű oldat, melyet vatta segít­ségével kenünk a bőrre, és es­te több órán át a bőrön ha­gyunk: 2 g szalicilsav, 2 g ge- sorcin 100 Dániában nagy sikere van a magyar ruháknak Brüsszelben a divatkollék- ciónk nagydíjat kapott. Ezt az anyagot Dániában is bemutat­tuk most, és folytatódott a si­kersorozat. A dán lapok, napo­kon át közöltek képekkel il­lusztrált cikkeket a finom íz­léssel készült és praktikus szempontokat figyelembe vevő modellekről. Hangsúlyozzák a dán lapok, hogy a magyar ru­hák nem viselik magukon azo­kat a túlzásokat, amelyek gyakran láthatók a francia és olasz modelleken. Ez előnyére vált a magyar ruháknak. Hogyan távolíthat juh el a vízkövet ? Az edényekben lerakodott vízkő eltávolításakor számítás­ba kell venni, hogy a lerakó­dásnak mi az anyaga. Legtöbb­ször a meszes vizből kivált mészkarbonátok és szulfátok­ból álló réteg vonja be az edényt. Ezt a réteget úgy old­juk le a mázas vasedényekróT, ha vizet forralunk benne, s a vízbe kevés sósavat töltünk. A folyadékot az edényben áll­ni hagyjuk, majd alaposan ki­öblítjük. Ha alumínium edényben képződik, legcélszerűbb az edényt erre elkészített tisztí­tószerrel tisztogatni. Ha az alu­mínium edény elvesztette fé­nyét, kevés gyümölcshulla­dékot, paradicsomot forral­junk benne, és újból fényes lesz. A fahamu jól hasznosítható A fahamú a szódával egyenérté­kű, jelentős mennyiségű lúgos anyagot tartalmaz. Közvetlenül (elhasználható vízvezeték-kagyló, lábosok stb. súrolására. A lúgos ___ ____ hamu — csiszoló hatásán kívül — o híaiYntt Ulkohol- ragyogóan tisztít. Nagyobb n.cny- g hígított oiKOnoi ! nyiséRŰ fahamuból vízzel klóid­ban oldva. I hatjuk a lúgos anyagot, Ezek természetesen csak ál- j amit mosásnál vízlágyltásra talános tudnivalók az ifjúkori I S^^ük^T^haníS; pattanások gyógyítására VO~ Vízzel úgy, hogy a folyadék ellep- natkozóan. Az orvostudomány le, és többször megkeverve hagy- a felsoroltakon kívül még szá- íuk másnapig. A leülepedett ha­____ __ • - muról óvatosan öntsük le a tisztá­m os más gyógymódot ismer, ját, amelyet, ha mosáshoz hasz- amelyek azonban egyénenként náijuk, célszerű nagyon átszűrni, változók, és csak a szakember hogy a lebegő hamurészektól meg­avatott annak eldöntésére me- 1 ('-«tűnőn. padló súrolására vagy avatott annas eiaomesere me h,son]ó háztartási munkákra az lyik eljárás vezet a mielőbbi 0idat s*űrés nélkül is feibasznái­gyógyuláshoz. * ható. Néha csodákat művel napi föl kiló szőlő fogyasztá­sa. Áthangolja a szervezetet, javítja a közérzetet, szépít, fiatalít. A szőlő héja ugyanis C-vitaminban gazdag, és vér­tisztító hatású. Jó szer az in- gyulladás gyógyítására, és a benne rejlő magvacskák fo­kozottabb tevékenységre ser­kentik a renyhe beleket, úgy­hogy megjavul az emésztés. Bebizonyított tény, hogy a szőlőkúra ellenállóbbá teszi a szervezetet a különféle gyul­ladásos és fertőző betegsé­gekkel szemben is. Nagy cu­kortartalmánál fogva enyhén hizlaló hatású, és bármilyen ellentmondásként hangzik, megfelelően alkalmazva ered­ményes fogyasztószer is. Mint minden fogyókúra, így a sző­lővel való fogyasztás is ká­ros lehet, ha szakszerűtlenül alkalmazzák. Orvosi előírás nélkül tehát még szőlővel se tartsunk soványító kúrát. Legfeljebb azt tehetjük, hogy kétszer egy héten ebéd he­lyett kizárólag fél kiló szőlőt fogyasztunk. A róka egyszer ott sündÖrgött a folyó partján, és törte a fejét, hogyan szerez­hetne magának friss halat. Amint ott néz, nézeget, látja, hogy egy fatuskó úszik a folyóban, s a tuskán két sirály tollászko­dik. — Mit csináltak, si­rályok? — kérdi tő­lük a róka. — Halászunk. — Vigyetek maga­tokkal! — Ugorj ide te is! Nagyot ugrott a róka, de a fatuskó fordult egyet a víz­ben, a sirályok fel­röppentek, a ravasz­di koma pedig a vízbe pottyant. Vit­te, sodorta a rókát a folyó, vitte egészen a tengerig. Körülnézett a róka, de csak vi­zet látott, partot se­hol. Ugyancsak biz­tatta magát: — No, mancsaim, legyetek evezők, te pedig lompos far­kam. légy kormány­lapát. Úszott is a róka, mintha csónakban ülne. Mancsai, akár az evezők, sebe­sen lapátolták a vi­zet, farka pedig akár a kormányla­pát, hol jobbra, hol balra fordult. De he­behurgya volt a róka, — Meg akarom tud­ni, vannak-e még állatok a tenger vi­zében. Azt hallottam ugyanis, hogy nem {gyermekeknek I A ravaszdi róka — Korjak népmese — elfelejtette megpa­rancsolni a farkának, hogy a part felé kor­mányozzon. így, ami­re körülnézett, a nyílt tengeren találta magát. Úszott, úszott a ravaszdi koma, de partot sehol sem látott. Nem tudta, merre felé tartson. Ekkor találkozott 29v fókával. — Hová úszol, ró­ka? — kérdezte a fóka. — Eltévedtél a tengeren? Bajba ke­rültél, pajtikám: úsz­va már nem éred el a partot! — Az én dolgom, hogy merre tartok — torkolta le a róka. sok maradt belőle­tek. — Badarság — til­takozott a fóka. — Sok állat van a ten­ger vízében. Sok van belőlünk, fókák­ból, de sok a rozmár meg a cet is. — Hiszem, ha lá­tom — tamáskodotta róka. — Ha nem látom, nem hiszem. Jöjjetek csak föl mindmegannyian a tenger mélyéből, és sorakozzatok egymás mellé egészen a par­tig, hogy megszámol­hassalak benneteket! Nemsokára fölbuk­kant a hullámok te­tején minden jóka, rozmár és cet, ahány csak volt. Nagy igyekezettel sorakoztak egymás mellé, míg csak so­ruk a partig nem ért. | A róka pedig úgy ♦ szaladt a hátukon, i mint egy hídon. S | miközben szaporán ♦ szedte lábait, szám- | lálta őket: | — Egy fóka, két i fóka, három fóka.., ♦ Egy rozmár, két roz- | már, három rozmár. Egy cet, két cet, há­rom cet... A vízilakók hátán el is érte a partot. A partról aztán oda­kiáltotta a fókának: — Igazat mondtál, fóka pajtás: sok os­toba állat él még a tenger vízében. Olyan sok, hogy hidat lehet belőletek építeni a partig! Most már úszkálhattok ked­vetekre, én lefek­szem, s kifújom ma­gamP A tengeri állatok lebuktak a viz alá, a róka pedig levetette bundáját, s kiakasz­totta egy bokorra, farkát pedig egy kő­re terítette — hadd száradjon.,,

Next

/
Thumbnails
Contents