Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

Csütörtök, 1958. október 16. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kádár János elvtárs üdvöslő távirata Enver Hodssa elvtárshos Enver Hodzsa elvtársnak, az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának Tirana. Kedves Hodzsa elvtárs! Engedje meg, hogy 50. szü­letésnapja alkalmából átad­jam önnek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívből jövő jó­kívánságait. Népünk az ön személyében a marxizmus—leninizmus ta­nításához mindig hű, harcos kommunistát becsüli, aki egész életét az albán nép sza­badságának kivívásáért, a nép életkörülményeinek megjaví­tásáért és az Albán Kommu­nista Párt, mint e harcok ve­zető erejének megalakítására és fejlesztésére szentelte. Ismeretesek előttünk azok a nagyszerű harcok, amelye­ket az albán nép vívott az idegen hódítók albán földről való kiűzéséért és nagyra ér­tékeljük azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket az albán nép szabadságának ki­vívása után, kommunista párt­jának vezetésével, a Szovjet­unió és a testvéri népi de­mokratikus országok segítsé- 1 gével élért, s amelyekben Ön­nek kiemelkedő érdemei van­nak. Tiszta szívünkből kívánjuk, kedves Hodzsa elvtárs, hogy jó erőben és egészségben még sok-sok éven át munkálkodjék az Albán Népköztársaság to­vábbi felvirágoztatása, a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének megszilárdí­tása, a magyar és albán nép testvéri barátságának meg­erősítése és a béke érdekében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Amerikai lapok az ENSZ-beli erőviszonyok megváltozásáról New York (MTI). A Magyar Távirati Iroda New York-i tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok sajtó­ját egyre jobban foglalkoztat­ja az ENSZ erőviszonyainak megváltozása. A Christian Science Mo­nitor keddi számában »Az új nemzetek és az ENSZ« című cikkében emlékeztet arra, hogy ma harminccal több tag­ja van az ENSZ-nek, mint megalakulásakor. Ez a válto­zás befolyásolhatja az egyen­súlyt a kommunista Kelet és a »szabad világ« között. Sok olyan nép került be az ENSZ-be, amely még emlék­ül Egyesült Államok tovább folytatja agresszív politikáját a tajvani kérdésben Dulles sajtóértekezletéről Washington (MTI). Dulles amerikai külügyminiszter ok­tóber 14-én sajtóértekezleten nyilatkozott az Egyesült Ál­lamoknak á tajvani kérdésben folytatott politikájáról. Dul­les nyilatkozatából kitűnik, hogy a Kínai Népköztársaság békés, megegyezésre kész lé­pései ellenére az Egyesült Ál­lamok továbbra is kitart ag­resszív és provokatív politi­kája mellett a tajvani kérdés­ben. Erre vall az amerikai külügyminiszter ama kijelen­tése, hogy a népi Kína »tűz- szüneti taktikájával éket akar verni a nacionalista Kí­na (azaz a csangkajsekisták) és az Egyesült Államok közé a formozai térségben«. Dulles ellentmondásba ke­veredett az előző sajtóértekez­leten lett kijelentéseivel. Az amerikai külügyminiszter ugyanis (most hangoztatta: »nincsenek olyan terveim, hogy Csang Kaj-sek genera- lisszimuszt' sürgessem Kimoj és Macu szigetén állomásozó védelmi erőinek csökkentésé­re«. Ismeretes viszont, hogy szeptember 30-án Dulles »os­tobaságnak« minősítette, hogy Csang Kaj-sek nagy erőket összpontosított a partmenti szigeteken. Dulles megjegyez­te ugyan, hogy »a nacionalis­ta erők nagyobb rugalmasság­gal éa hatóerővel rendelkez­nének, ha nem Kimojon és Macun, hanem Formozán ál­lomásoznának« —, de mind­járt hozzáfűzte: »Az Egyesült Államok nem kíván befolyást gyakorolni Csang Kaj-sekre avégből, hogy bármit is tegyen legjobb meggyőződése elle­nére«. Mindezek után Dulles nem átallotta hangoztatni, hogy »a kínai kommunisták egyáltalán' nem érdeklődnek olyan al­kudozások iránt, amelyek ar­ra vezethetnének, hogy Csang Kaj-sek csökkentse haderőit a partmenti szigeteken«. Ezek után Dulles mégis megkockáz­tatta azt a kijelentést: »Re­mélem, a kimoji tűzszünet legutóbbi meghosszabbítását újabb hosszabbítás fogja kö­vetni«. Az amerikai külügymi­niszter sejtetni engedte: »Mcelroy amerikai hadügymi­niszter, aki ez idő szerint Taj­vanon tartózkodik, feltételez­A csangkajsekisták aggódnak a tűzszünet miatt Peking (Uj Kína). Tajpeji hírek szerint a csangkajsekis­ták körében növekvő aggodal­mat és kétségbeesést keltett az a hír, hogy a Kínai Népköz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere elrendelte, további két hétre függesszék fel Kimoj ágyúzását. A csangkajsekisták attól tartanak, hogy meglazul hadseregük »erkölcse«, de ag­godalom tölti el őket az Egye­sült Államok magatartását il­letően is. A kínai kormánynak a taj­vani lakossághoz intézett bé­kefelhívása aggasztja a tajva­ni hatóságokat, »mert az effé­le propaganda megingathatja a katonák morálját«. Riadal­mat okozott a csangkajsekis­+ VÄrAhpn 37 i« hrvPV1 ták körében az is, hogVWasb ington a közeljövőben esetleg nyomást gyakorol Csang Kaj- sekre, hogy csökkentsék a partmenti szigeteken állomá­sozó katonák számát, majd ezt követően demilitarizálják e szigeteket. hetően arról tárgyal Csang Kaj-sekkel, hogy egyrészt Csang Kaj-sek fokozza a partmenti szigeteken lévő hadseregének túzerejét, más­részt csoportosítsa át had­erőit. Dulles egy újságíró kér­désére válaszolva tagadta, hogy a »tűzerő fokozásába« az atomfegyvereket is beleértené. Dulles a Kínai Népköztársa­ság jogos követeléseiről ezt mondotta: »A kínai kommu­nisták nyilatkozatainak fő motívuma, hogy az amerikai­aknak fel kell adniuk Taj­vant, valamint a Csang Kaj- sekkel való szövetséget... és haza kell menniük.« Dulles nyilatkozatában nem hagyott kétséget afelől, hogy az ame­rikaiak maradni kívánnak, Dulles igyekezett bizonygat­ni, hogy »az Egyesült Álla­mok szövetségesei a legtelje­sebb mértékben egyetértenek az amerikai kormány erőteljes és határozott magatartásával«. Magyar művészek utaztak Kínába A magyar—kínai kulturális egyezmény alapján szerdán magyar művészdelegáció uta­zott Kínába. A több héÍTg vendégszereplő magyar mű­vészküldöttség tagjai: Dános Lili, Dénes Vera, Erdélyi Aliz, Maros Éva, Neményi Lili, Stinert Mária, Balassa György, Baecher Mihály, Bozsó Ár­pád, Gabos Gábor, Kovács Dénes, Palócz László, Perlusz Sándor és Simor András. Viszály az Egyesült Arab Köztársaság és Tunézia között Kairó (AFP). A kairói rá­dió hírmagyarázatában ki­emeli: Burgiba azt szeretné, ha az Arab Liga annak a kül­földi hatalomnak eszközévé válna, amelynek utasításait elfogadja és amelyre támasz­kodik. A rádió szerint Burgiba létre akarta hozni »a Földkö­zi-tenger nyugati térségének szövetségét«, hogy így ellen­súlyozza az Egyesült Arab Köztársaság befolyását. Az Amerikai Egyesült Államok diplomáciája arra ösztönzi a tunéziai kormány fejét, hogy terelje el az arabok figyel­mét Izrael felfegyverzéséről és mindarról, ami ellenük készül. * * * Tunisz (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint Tunézia elhatározta, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Arab Köztársasággal. A Reuter jelentése szerint Mokkádem tunéziai külügy­miniszter a nap folyamán ma­gához kérette az Egyesült Arab Köztársaság tuniszi nagykövetét és — a nagykö­vetség egyik (tisztviselőjének értesülései szerint — közölte vele a diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó el­határozását. szik a nyugati imperializmus­ra. Ez a tény komolyan fe­nyegeti az Egyesült Államok vezető szerepét. A lap foglalkozik azokkal az elgondolásokkal, hogy el kellene fogadni a közgyűlés­ben a »mérlegelt szavazatok« rendszerét. A mérlegelt szavazatok el^ vének érvényesítése sokak szerint, akik kezdettől fogva tanulmányozzák a világszer­vezet munkáját, megakadá­lyozná, hogy a Föld népeinek kisebbségét jelentő államok szuverenitásukat kifejező sza­vazatuk gyakorlásával többség­re jussanak. A lap végkö­vetkeztetése az, hogy a kér­dés megoldása nem abban keresendő, melyik ország, me­lyik nép jelenti a nagyobb súlyt az ENSZ-ben, hanem hogy »az ENSZ akkor lehet a béke megbízható bástyája, ha egyben az egyéni szabadság, az igazi liberalizmus bástyája is«. A New Yorkban megjelenő Editor című lap már messzebb­menő következtetéseket is le­von az ENSZ-ben kialakuló új helyzetből. Foglalkozik az »egy ország egy szavazat« kér­désével. amely szerinte nem tükrözi ugyan az erőviszonyo­kat, de megfelel a szuvereni­tás elvének. A kevésbé fejlett országok egyre növekvő sze­repével kapcsolatban a töb­bi között ezeket írja: J »Ritkán ismerjük el, hogy I azoknak a két- és többoldalú I szerződéseknek, amelyeket 1959-ben vólasztják meg az új francia szenátust Párizs (MTI). A de Gaulle- kormány előkészíti az új nem­zetgyűlés és új szenátus mű­ködésére vonatkozó törvénye­ket. A nemzetgyűlés megbíza­tása öt esztendőre terjed, a szenátus mandátuma kilenc évig tart. A szenátusi válasz­tások 1959-ben kerülnek sor­ra. A szenátus tagjainak egy- harmadát háromévenként vá­lasztják újra. A szenátus tag­A feji megkülönböztetés az emberi méltóságra mért csapás New York (MTI). Mint a Reuter jelenti, az ENSZ-köz- eyűlés különleges politikai bi­zottsága kedden délután ülést tartott. Ezen a dél-afrikai faji megkülönböztetés kérdésével foglalkoztak. Eamon L. Ken­nedy, Írország küldötte felszó­lalásában kifejtette, »Írország véleménye szerint a faji meg­különböztetés mindenféle for­mája az emberi méltóságra és az emberi jogok alapjaira mért csapás«. Nem értett egyet a dél-afrikai kormánynak azzal az álláspontjával, hogy a fa­jok közötti viszály kérdésé ki­zárólag a kormány hatásköré­be tartozó probléma. »Az e kérdésben folytatott politika nemcsak a dél-afrikai uniót érinti — mondotta. — Kétség­telen tény, hogy ennek a po­litikának sötét árnyéka túl­vetődik a dél-afrikai unió ha­tárain«. Piercede Gaiffier d’Hestrcy belga küldött vitatta, hogy a kérdés az ENSZ hatáskörébe tartoznék. jainak számát is csökkentik, hasonlóan a nemzetgyűléshez, viszont emelik az Algériát képviselő szenátorok számát. Még nem történt döntés a nemzetgyűlési képviselők pót­lásának kérdésében. A novem­ber 23-i és 30-i választásokon minden képviselővel együtt egy-egy pótképviselőt is meg­választanak. A pártok és a párizsi sajtó egyaránt helytelenítik a pót­képviselőnek a képviselővel együtt történő megválasztását, Dulles külügyminiszter világ­szerte kötött, ha nem is egyet­len, de fő célkitűzése az volt, hogy biztosítsák az Egyesült Államok számára a kétharma­dos többséget az ENSZ-ben. Az ENSZ-szakértők már régen felismerték: a nincstelen or­szágok hatalmában áll, hogy az ENSZ-et a hidegháború színteréből, a nagyhatalmak propaganda fórumából valódi békét teremtő eszközzé vál­toztassák«. A cikk megállapítja, hogy a világszervezetben egyre job­ban nő az ázsiai—afrikai cso­port szerepe, és a semleges befolyás központi tényező lett az ENSZ-ben, ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok uralkodó helyzete ingadozik. A cikk szerzője utal a Kína ENSZ-képviselete napirendre tűzésének kérdésében az el­múlt évhez képest a szavazati arányok tekintetében beállott eltolódásra és arra, hogy Ma­lik elnökké választásához az egyszerű többséget is csak úgy tudta megszerezni az Egyesült Államok, hogy az utolsó ti­zenkét órában igen nagy dip­lomáciai nyomást fejtett ki. Ezekben a kérdésekben nem győzött volna az Egyesült Ál­lamok, ha kétharmados szó­többségre lett volna szükség — állapítja meg a cikk. A közgyűlés plenáris ülése élé kerülő érdemi határoza­tok elfogadása csak kéthar­mad szótöbbséggel lehetséges, s itt az Egyesült Államok és szövetségesei — amint az idé­zett cikkből is kitűnik — egy­re növekvő nehézséggel fog­nak találkozni. Nyolcadszor ülésezett a kínai—amerikai nagykorét Varsó (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentették, hogy Varsóban szerdán délután há­rom órakor megkezdődött a kínai—amerikai nagyköveti tárgyalások nyolcadik ülése. (A nyugati hírügynökségek a nagyköveti tárgyalások idén ősszel történt újrakezdésétől számítják az üléseket. — Szerk.) Hasúnk hatodik a Brüsszelben nagydíjat nyert országok ranglistáján Brüsszelben nyilvánosságra hozták a nagydijak alapján készült statisztikát. Az eddig közzétett statisztika szerint Franciaország 16S, Belgium 153, Szovjetunió 82, Csehszlo­vákia. 50, Olaszország 25, Ma­gyarország 20 Grand Prix-et nyert el. Magyarország hato­dik helyezésével igen elő­kelő helyet kapott az országok ranglistáján. M A MÁR SZINTE KÖZ­HELYNEK SZÁMÍT ar­ról írni, hogy a Pentagon a lehető legszorosabb kapcsolat­ban van a tőzsdével. De lehet­ne-« másképpen, ha az Egye­sült Államok költségvetésének több mint 70 százalékát a ka­tonai minisztériumok kiadá­sainak fedezésére fordítják! Ismeretes, hogy e minisztériu­mok mögött atomfegyvereket, repülőgépeket és rakétafegy­vereket gyártó konszernek áll­nak, amelyeknek igazgatósá­gaiban sok nyugalmazott tá­bornok és tengernagy műkö­dik. Természetesen a profit oroszlánrészét nem az »arany­sapkások« kapják, hanem a gazdáik. Azonban a vezérkari főnökök nyilatkozatai és koc­kázatos tettei után ítélve ezek a gazdák nagyon jól fizetnek. A mozgósítás időpontja és a vele kapcsolatos adatok rend­szerint szent és sérthetetlen katonai titkok. Azonban egy nyugati szerző az első világhá­borúról szóló regényében le­írja egy angol úr történetét, aki a Németország elleni moz­gósítás előtt néhány nappal szép csendesen minden pén­zét összeszedte és lovakat vá­sárolt, pedig akkor csak a ka­binet tagjai és a legfelső had­vezetés tudhatott a mozgósítás tervéről. Az angol úr nyert néhány napot és a csodálatos lovacskák jelentős összegre rúgó fontsterlinggé változtak. Ám Nyugaton nemcsak a re­gényekben fordultak és for­dulnak elő ilyen esetek. Viktor Perlő, haladó ameri­kai közgazdász, egyik nemrégi cikkében leírja, hogy nem az iraki , monarchia megdöntése szolgáltatott okot a közép-ke­Seftelés a háborúval írta: I. Iszakot, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja leti helyzet újabb kiélezésé­hez. Ez csak kedvező ürügy volt a régen tervbe vett liba­noni intervenció megvalósítá­sára. Jó néhány nappal az in­tervenció előtt »rendkívül sok új katonai szerződést kötöt­tek«; »július első 11 napjában a katonai kiadások hihetetlen összeget értek el... « Július elején az üzemanyag vásárlás »olyan nagy volt, hogy jelen­tősen kimerítette az ipari kész­leteket«. És mindez július 14-e előtt történt, amikor is az iraki nép az Egyesült Államok hír­szerző szolgálata számára is váratlanul megdöntötte a mo­narchiát ..; T EHÁT ETTŐL AZ ESE­MÉNYTŐL függetlenül, sőt jóval előtte nemcsak az Egyesült Államok katonai kö­rei készültek fel a közel-keleti fegyveres agresszióra, hanem a fegyveres erőknek szállító monopóliumok is. Nehéz lenne leleplezőbb tényt találni an­nak bizonyítására, hogy ki az agresszió igazi kezdeményező­je! A Közel-Keletre való csa­pat áthelyezések, a 6. flotta összpontosítása azzal járt együtt, hogy az Egyesült Ál­lamokból fokozott mértékben indult meg a különböző hadi­anyagok, felszerelések, élelmi­szerek stb. szállítása. Az J ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának az amerikai csa- ' patok Libanonból való kivoná­sára vonatkozó határozata máig sem valósult meg, mivel minden napi halogatás hatal­mas nyereséget jelent az ame­rikai hadiiparnak és a szállító cégeknek. Most, amikor az Egyesült Államok újabb provokációt hajtott végre a Tajvani-szoros­ban, nehéz lenne meghatároz­ni, tulajdonképpen hol kez­dődik az Egyesült Államok ve­zérkari főnökeinek egyesült csoportja és hol végződik a gyárosok országos szövetsége. Már megkezdődött a mester­séges árfolyamfelhajtás és ha az agresszoroknak nem is si­kerül háborút kirobbantaniuk, a monopóliumok akkor is óriási összegeket nyernek a provokáción. A FLOTTA, A LÉGIERŐ és a tengerészgyalogság összpontosítása, a fegyveres erők és katonai felszerelések átdobása Közép- és Távol-Ke­letre, a repülőgépek és a ha­dihajók állandó cirkálésa, az összes fegyveres erők készen­létbe helyezése és a naponta ismétlődő hadgyakorlatok szá­mokban kifejezve ezer és ezer tonna üzemanyagot, elromló szerkezeteket, motorokat je­lentenek, amelyeket állandóan javítani, vagy pótolni kell. Ha el akarjuk képzelni, hogy az Egyesült Államok 6. és 7. flottájának az anyaországtól távol eső vidékeken való ös6z­nontosítása mennyibe kerül. pusztán csak az üzemanyag- költségeket tekintve — elég a koreai háborúra hivatkozni. A koreai intervenció alatt az amerikai tartályhajók 21,8 mil­lió tonna üzemanyagot szállí­tottak, ami egy évben több mint hétmillió tonnát jelent. Pedig akkor sem voltak ten­geri ütközetek, s a haditenge­részeti flotta és a légierő állo­mánya sem volt nagyobb, mint a tajvani térségben összponto­sított amerikai hajók és repü­lőgépek száma. A burzsoá közgazdászok ci­nikus hangon írnak arról, hogy Irakban, vagy Kuvaitben sok­kal kevesebbe kerül a nyers­olaj kitermelése, mint Texas­ban és ez óriási profitot je­lent — természetesen az ara­bok rovására. Ami a repülő­gépek, tankok, vagy rakéta­fegyverek gyártását illeti — mivel ezeknek az árát a mo­nopóliumok diktálják —, a té­nyek alapján ítélve ez az üz­let is rendkívül kifizetődő, füg­getlenül attól, hogy Közép­vagy Távol-Keletre küldik a katonai felszerelésit. Ez utóbbi esetben az extraprofitot az amerikai munkások és az adó­fizetők fizetik meg. Ennek az üzletnek a jövedelmezőségéről azonban mélységesen hallgat­nak az illetékesek. Ez üzleti titok... A Z AMERIKAI SAJTÓ az utóbbi időben rend­kívül tanulságos adatokat kö­zöl. A távol-keleti válság első három hetében az Egyesült Ál­lamok kb. 90 millió dollár ér­tékű hadianyagot küldött Taj­vanra. A New York Times er­ről így ír: »Ez másfélszer is több, mint az a katonai se­gély, amelyet a program kere­tében az 1959. június 30-án zá­ródó pénzügyi év folyamán kellett volna Tajvannak nyúj­tani«. A Tajvan szigetén működő amerikai katonai szakértők száma 4500 főre emelkedett. Ezek a szakértők irányítják a csangkajsekista csapatok ki­képzését és ellátását. Azonban közismert tény, hogy a foko­zott katonai készenlét, a meg­növekedett hadianyagszállítás nemcsak az amerikai megszál­lás alatt lévő kínai szigetekre terjed ki, hanem az Egyesült Államok Japánban lévő kato­nai támaszpontjaira, Okinava szigetére, a Éülöp-szigetekre és a Csendes-óceán más vidé­keire is. Teljesen nyilvánvaló, hogy elsősorban® üzleti szempontból fontosak a nagy katonai pro­vokációk. A stratégiai műve­letekkel párhuzamosan nagy­arányú tőzsde- és bank-műve­leteket bonyolítanak le. Éppen ezért a konfliktus megszünte­tése a mesés profitok végét is jelentené. Ez az oka, hogy ha a világ egy-egy részén kudar­cot vall a provokáció, vagy a »lokális háború«, akkor azon­nal újabb provokációra tesz­nek kísérletet. A Z IS NYILVÁNVALÓ, hogy a »lokális hábo­rúkra« épülő stratégiában nem a katonai vezetőké a döntő szó, hanem a monopóliumoké és a bankoké.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents