Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-08 / 237. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1958. október 8. „Finoman nyírják a szövetkezeteket...?" Az egyik termelőszövetkezet brigiádvezetőjétől érdeklődtem a minap: hol az elnök? — Kaposvárra ment, bevásárolni. Villanymotort, nádfonatot és más egyebet akarnak hazahozni — adta meg a választ Aztán folytatta: — Tudja, jobban szeretjük, ha az elnökünk megy ilyen dolgok után. Öt ismerik a vállalatoknál, s ha van portéka, nem merik neki azt mondani, hogy jöjjön 'holnap vagy egy hét múlva... Másutt hallottam: — Félkézzel elkormányozom az ötszáz holdas gazdaságot, de még tíz kezemnek kellene leírni ahhoz, hogy a különféle vállalatok jogtalan követeléseit visz- szaverjem. A mezőcsokonyai Uj Erő mezőgazdásza példát említ annak igazolására, hogy egyes szervek «finoman nyírják a szövetkezetét«: négy esztendeig húzódott a tsz-major villamosítása a Kaposvári Épületszerelő Vállalat hibájából. A transzformátort felszerelték, s azfcn évekig nem ment át áram, mégis meg kellett fizetni a ibérleti díjat. A patronálok segítettek. «Vétek József, a Vízművek igazgatója mozgatta meg az ügyet« — így mondta az agronómus. Azóta ég a villany, de nem mennek a motorok: darálni, szecskát, répát vágni, vizet szivattyúzni megpróbáltak ugyan, de a biztosíték rendre kicsapódik. A felsőmocsoládi Petőfi Tsz elnöke már korábban panaszkodott a Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata (FÖMÁV) kaposvári ki- rendeltségének egyik-másik alkalmazottjára. Vásárlás végett járt náluk. Azt mondták, hozzon nyolcezer forintról szóló fedezeti igazolást a banktól. Meghozta. Kiderült, hogy a számla összege 8200 forintra rúg. Ekkor ismét elmehetett a bankba újabb igazolásért. Hozzávetőlegesen ugyan, de pontosabban és előre számolhatnának a FÖMÁV-nál, hogy ne kelljen futkosással megnyújtani a kiszolgáláshoz szükséges félnapot (!). Hallottuk azt is, hogy a FÖMÁV könyvelői aláírt, lepecsételt, de ki nem töltött átutalási megbízást (kliring) követelnek ügyfeleiktől, teljesen szabálytalanul. Az itt leírtakból is látszik, hogy némelyik állami vállalatunk, intézményünk egyes dolgozói nem a legkörültekintőbben látják el a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos tennivalóikat. Sajnos, a sornak még nem értünk a végére. A nagybajomi Győzelem könyvelője, Maurer Árpád egész panasz- listát diktál. íme, néhány részlet belőle. A Kaposvári Tatarozó és Építő Vállalat alakítja át öt- vemférőhelyes istállójukat mag- tárpadlásossá. Az anyagot a vállalat adja. Meg is vette a szalufáikat, gerendákat, s a szerződésiben foglalt költségekhez utólag odaírt még húszezer forintot mondván: drágábban kapta a faanyagot, mint ahogy számította. A döntőbíróság elé kerül az ügy... A MÜNÖSZER kaposvári lerakatánál megrendelt 160 mázsa szuperfoszfátot a nagybajomi tsz. Kérte, hogy a helyi földművesszövetkezethez küldjék — zsákokban — a műtrágyát. Augusztusban mégis • azt az értesítést kapták Budapestről, hogy mehetnek a szuperfoszfátért — a jákói állomásra. ömlesztett műtrágyát találtak a vagonban. A MÜNÖ- SZER-nek persze mindegy, hogy több időt, fáradságot és költséget emésztett fel 160 mázsa szuperfoszfát hazaszállítása Jákóból, mintha Nagybajomba küldték volna — a megrendelés szerint. A tsz-nék viszont ez korántsem mindegy. A Terményforgalmi Zsákellátó Vállalat kaposvári leraka- tától 'béreltek zsákokat. Ezek egy részét felbontatlanul visz- szaküldték, mert nem volt rá szükségük. A TERZSÁK — ez a vállalat rövidített neve — tüstén megírta nekik: cafatokra téptek, elrongyoltak eny- nyi és ennyi zsákot — holott csak akikor nyúltak hozzá, amikor megkapták, és feladták a .postára. A zárszámadáskor biztosan jelentkezik a TERZSÁK olyan kár megtérítéséért, amelyet nem is a nagybajomi Győzelem okozott. A Termelőszövetkezeti Tanács Somogy megyei megbízottja, Antal László ismeri legjobban az efféle rendellenességeket. Hozzá fjitnak be a panaszok. Az ecsenyi Előre vezetői személyesen mondják el fájdalmukat. Tizenkét mázsa pannonbükkönyt termeltek szerződésesen. A MEZŐMAG Vállalat kaposvári kirendeltsége adta a vetőmagot. A terménynek csak a 65 százalékát fizette ki a memyei TV-telep, mert zúzott, törött és idegien magvakat talált benne. Rostáltatná meg a vállalat a pannonbükkönyt, a költséget fizetné a tsz, s a termény 35 százalékát — amelyet ellenszolgáltatás nélkül visz él a MEZÖ- MAG —. feletetné állataival az ecsenyi Előre. — Félmilliós pernek nézünk elébe — mondja Antal elvtárs. A Gülbaba burgonyáról van szó. Nyolc tsz szerződött 68 holdra, ebből a növényből — s a szelekció kidobta hat tsz 48 holdját. A termény mázsáját nem veszi át a MEZÖMAG — a szerződtető vállalat — 285, illetve 120 forintjával (I. és II. osztály), hanem a földművesszövetkezet vásárolja fel napi piaci áron. Ebből adódik az a félmilliós veszteség, ami az érdekelt tsz-eket éri. Honnan ered a baj? A Nagybaráti Állami Gazdaság az Országos Vetőmagfelügyelőség (ÖVE) által államilag ellenőrzötté nyilvánított vetőgumót küldött ezekbe a szövetkezeteikbe. A termésről az idén azt állapították meg, hogy nagyfokú vírusbetegségben szenved. Ki a hibás? Ezt majd a bíróság mondja meg. Sok szó esik arról, hogy tegyük társadalmi üggyé a tsz- mozgalom erősítését, fejlesztését. Az érdekelt vállalatok azzal tudhatják le ebbeli kötelességüket, ha akadékoskodás nélkül elintézik a szövetkezetek rájuk tartozó ügyeit. Nem kegyet gyakorolnak ennek révén, s nem jótéteményszámba megy cselekedetük, hanem írott törvények betűinek szellemét keltik életre. Természetesen a szerződés kétoldali egyezmény, ahhoz nemcsak a vállalatnak, hanem a szövetkezetnek is tartania kell magát. Ám e cikkünkben csak a tsz-ek jogai mellett szálltunk síkra. Tettük ezt pedig azért, hogy az amúgy- is sok-sok egyéb gonddal bajlódó fiatal közös gazdaságaink megsegítésére hívjuk fel a vállalatok dolgozóinak figyelmét. Azt kérjük és azt várjuk mindenkitől, akit illet, hogy ne küldjön egyetlen indokolatlanul zaklató levelet se bármelyik szövetkezetbe, s ha netán a tsz követett el mulasztást — következetesen, de jóindulatúan, emberségesen vezessék rá a helyes útra. Kutas József A. marxizmus újabb klasszikusai magyarul A Kossuth kiadónál az év hátralévő részében is számos nagy érdeklődésre számot tartó újdonság lát napvilágot. Megjelenik magyarul Marx Értéktöbblet elméletek című művének első kötete, amelyet Marx Károly a Tőke negyedik kötetének szánt. Marx—Engels válogatott műveinek sorozatában ezúttal a második kötet lát napvilágot. Kiadásra kerül a nagy érdeklődéssel várt nemzetközi almanach, amely csaknem ezer oldalon, számos fényképpel és rajzzal illusztrálva ad áttekintést a világpolitikai, gazdasági életről. A Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából kötetbe gyűjtötték össze a Tanácsköztársaság részvevőinek visszaemlékezéseit és ugyancsak gyűjteményt állítanak össze az 1919-es magyar vörös hadseregről. Jól felkészültek a pártokfatásra a marcali járásban A marcali járás alapszervei alaposan felkészültek az egy hét múlva meginduló pártoktatási évre. Öt alapszervben «Marxizmus—leninizmus«, tizenhétben pedig «Időszerű politikai kérdések« a tananyag első és másodfokon. Mindenütt kijelölték az előadókat, és a propagandaanyagra is megtörténtek a befizetések. Az idei oktatási év abban különbözik a tavalyitól, hogy szigorúan az önkéntesség elvén alapul, tehát olyanokat nem vonnak be, akik a múlt évi oktatáson — beiratkozásuk ellenére — nem vettek részt elfogadható indok nélkül. Legtöbb a jelentkező Két- helyen, ahoi az iskola igazgatója, Mészégető Imre vezeti a tanfolyamot, de szép létszámmal indul a marcali tűzoltóalosztály, valamint a járási tanács oktatása is. Nemesviden a helyi KISZ- szervezettel közösen rendesük meg a tanfolyamot, amelyre több mint harmincán jelentkeztek. Egyedül a marcali területi alapszervben halad vontatottan a szervezés, amely pedig a járás legnagyobb létszámú pártszervezete. Az alapszerv titkárának sokkal nagyobb felelősségtudattal kell munkához látnia, hogy a hátra lévő néhány nap alatt — a járás többi pártszervezetéhez hasonlóan — megteremtse az oktatás zavartalan megindulásának és lefolyásának minden feltételét. A Tejipari Vállalat dolgozóinak felajánlása a választások tiszteletére Közelednek a választások. A Tejipari Vállalatnál már többször előfordult, hogy a dolgozók egybeverődve vitatkoztak azon, mi az oka, hogy a vállalat vezetősége semmit sem ajánl fel a választás tiszteletére. összesúgtak-búgtak az idősebb és fiatalabb munkások, majd az üzemi bizottsághoz és a pártszervezethez fordultak, s elmondták javaslatukat. A kibővített párt- vezetőségi ülésen Horváth János KISZ-titkár ismertette a dolgozók elképzeléseit. A vezetőségi ülésen megszületett a határozat: dolgozzon ki a vállalat vezetősége, a pártszervezet és a szakszervezet egy tervezetet, amit aztán vitassanak meg a dolgozókkal. A kiegészített és elfogadott tervet pedig valósítsák meg. Hétfőn délután a párttag- gyűlés főleg az elkészített felajánlás-tervezettel foglalkozott. A hozzászólók többsége javallatokkal, észrevételekkel egészítette ki. Kűri Ferenc raktáros például szóvá tette, hogy a felajánlás csak úgy helytálló, ha a feladatok az üzem minden részlegére vonatkoznak. Ne maradjon ki a választási felajánlásból senki sem — ez volt Kűri elvtárs véleménye. Tegnap reggel a vállalat igazgatója és a főművezetők üzemrészenként ismertették a tervet a dolgozókkal, és meghallgatva a sok-sok észrevételt, végleges formába öntötték a felajánlást. A dolgozók örömmel vették, hogy kezdeményezésüket ilyen hamar felkarolták a vezetők, s lelkesen fogadták meg, hogy a vállalást maradéktalanul. teljesítik. A hozzászólók közül például Bíró Antal segédmunkás javasolta, hogy ne csak a választás idejére igyekezzenek a felajánlás helyes szempontjait megtartani, hanem a választások után is, hiszen így a vállalat kiemelkedőbb eredményt érhet el. A felajánlás végső formájában így hangzik.: A vállalat dolgozói megfogadják, hogy a választás tiszteletére az exportraj-tervet 130 százalékra, a kazein-tervet 120 százalékra teljesítik. Fokozzák a minőség javítását. Exportvajból 96 százalék, kazeinból 95 százalék elsőosztályú árut gyártanak. A felvásárlási tervet 105 százalékra teljesítik. (Ez a pont a dolgozók javaslatára került a felajánlási tervbe.) Mindkét üzem két százalékon belül dolgozik az alapanyagnormánál folyadékban és zsírban is. Az üzemi és egyéni higiénia követelményeit a legmesszebbmenőkig megtartják. A csurgói üzemrész felajánlása a következő: Kazein-tervét 140 százalékra teljesíti, ugyanakkor javítja a kazein minőségét is, 96 százalékban elsőosztályú árut gyárt. Növeli az exportképes roquefort termelését annyira, hogy az össztermelés hatvan százalékát tegye ki. A megbeszélésen azt is elhatározták a dolgozók és a vezetők, hogy a választásig három értékelést tartanak: az elsőt október 15-én, a másodikat október 30-án, a harmadikat pedig közvetlenül a választás előtt, november 15-én. A Tejüzem felajánlása a dolgozók kezdeményezésére született meg. Valamelyik üzemrész munkásai elindították, átvették a többiek is, aztán a vezetőség felkarolta az elképzelést, s most már megvalósítása felé halad az értékes javaslat. Ha az ember az okokat keresi, akkor az üzemben uralkodó politikai pezsgésben keresheti indítóját ennek a felajánlásnak. A dolgozók igyekszenek részt vállalni az üzem gondjaiból, bajaiból, javaslataikkal szeretnék a vállalat munkáját előbbre vinni. A pártszervezet tavaly csali nagy nehézségek árán szervezte meg a politikai oktatást. Csak az «Időszerű kérdések« tanfolyama indult meg* 12 résztvevővel, akik közt pártonkívüli nem volt. S idén? 41-en kívánnak részt venni az oktatásban. 26-an az «Időszerű kérdések«-re, 15-en pedig a «Marxizmus—leniniz- mus«-ra jelentkeztek. S az összjelentkezőkből 26 a pár- tonkívüliek száma. Ha a tavalyi érdeklődést az ideivel összehasonlítjuk, nincs is jelző, amivel a változást tökéletesen érzékelhetnénk. Ahol ilyen légkör van, a legtermészetesebb, hogy a dolgozók bátran kezdeményeznek. Érdemes még egy-két példát elmondani a Tejipari Vállalat dolgozóinak tettvágyáról. A párttaggyűlésen azok a tagok, akik nem kaptak meghívót agitációs munkára, szóvá tették, hogy ők se akarnak kimaradni, feltétlenül hozzá szeretnének járulni a választás sikeréhez meggyőző szavukkal. A taggyűlésen olyan összegezéssel zárták le ezt a kérdést, hogy minden tag jelentkezzék a lakásához közeleső választókerületben, s kérjen ott munkát. A fiatalok közül hárman jelentkeztek választási munkára. Ahol a párttagság Ilyen lelkesen és aktívan dolgozik, ott a pártonkívüliek tömege is lendületbe jön. Erre mutat az a tény is, hogy több pártonkívüli felkereste a pártvezetőséget, s kérte, hogy őket se hagyják ki a választási munkából. A Tejipari Vállalat dolgozóinak felajánlása bizonyítja, hogy ahol a kommunisták példát mutatnak, feladatokat adnak, s jó légkört teremtenek, ott a pártonkívüliek aktivitása megnövekszik. Lajos Géza A német munkás-paraszt állam élő valóság Irta: Dr. Siegfried Bock fZ'ILENC ESZTENDŐVEL EZELŐTT, 1949. október 7-én kiáltották ki a Német Demokratikus Köztársaságot, az első munkás-paraszt államot a német történelemiben. E kilenc év alatt az NDK, hála dolgozó népe erőfeszítéseinek, a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országa támogatásának, olyan tényezővé vált, amelyet a nemzetközi politikai és gazdasági életben már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az NDK léte, állami és társadalmi rendjének alapja, a legszorosabban összekapcsolódik az európai béke fenntartásával. Ugyanakkor az NDK egy békeszerető és demokratikus egységes német állam bázisa. Az NDK által követett politika nap nap után dokumentálja a munkás-paraszt állam fennállását, és lényegesen hozzájárul tekintélyének növeléséhez világszerte. Az NDK tekintélye nem utolsósorban állandóan növekvő gazdasági erején alapszik. Az NDK fennállásának kilenc esztendeje alatt a régi üzemek kiépítésével és új vaskohászati kombinátok, acél- és hengerművek, erőművek, hajógyárak és más nagyüzemek építésével tetemesen megnöveltük az ipar termelőképességét. Ma az NDK-nak atomreaktora van, és már lökihajtásos utasszállító repülőgépeket is gyárt. A barnaszén-termelésben és nemesítésben az NDK világelső. Gépgyártásának, vegyi, valamint finommechanikai-optikai iparának készítményeit világszerte ismerik és becsülik. Az NDK jelenleg magas fejlettségű ipari termelésével ötödik helyen áll az európai államok között. Mind a fejlődés üteme, mind a munkatermelékenység fokozása — a további gazdasági fejlődés két leglényegesebb tényezője — tekintetében a legjelentősebb ipari hatalmak közé tartozik. Ehhez jön még, hogy az NDK egyenjogú tagja és elválaszthatatlan része a 900 millió embert átfogó és a Csendes-óceántól Közép-Euró- páig terjedő szocialista tábornak. A varsói szerződésnek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállama, s politikai, gazdasági jelentőségével hozzájárul a szocialista tábor erősítéséhez. Az NDK és a többi szocialista állam között több mint 300 egyezmény és megállapodás jött eddig létre, amelyek baráti egyetértésben szabályozzák az államok, azok .intézményei és polgárai közötti sokrétű kapcsolatokat. Jó néhány állam, amely nem akarja elismerni az NDK létezését, távolról sem rendelkezik ilyen kiépített nemzetközi egyezményrendszerrel. A Z NDK NEMZETKÖZI ^ KAPCSOLATAI nem korlátozódnak a szocialista tábor államaira. A valósággal számolva más államok is elismerték az NDK-t, vagy sokrétű kapcsolatot tartanak vele. Ezeknek a kapcsolatoknak a skálája a diplomáciai elismeréstől a kereskedelmi kapcso latokon keresztül egészen a kulturális és sportterületen folyó együttműködésig terjed, így például az NDK és Jugoszlávia között diplomáciai kapcsolatok állnak fenn. Finnországban főkonzulátusa van az NDK-nak és Finnországnak az NDK-ban. A két ország egyre növekvő kereskedelme állami kereskedelmi és fizetési egyezményeken alapszik. Érthető, hogy az NDK és egész sor afrikai—ázsiai állam között szoros kapcsolat alakult ki, minthogy az NDK elítéli a gyarmatosítást, és egyenjogú partnereket lát ezekben az országokban. Éppen ezekben az országokban ismerik fel egyre világosabban, hogy ma Németország területén két állam van, amelyek közül az NDK barátjuk és természetes szövetségesük, míg a szövetségi köztársaság egyre nyíltabban kimutatja, hogy teljes mértékben a régi gyarmatosító hatalmak oldalán áll. Az afrikai—ázsiai országok közül az Egyesült Arab Köztársasággal fejlődtek ki leginkább az NDK kapcsolatai. A két ország kormánya már 1953-ban kereskedelmi és fizetési megállapodást kötött, amelyet további megállapodások követtek kereskedelmi téren. Az NDK-nak 1954 óta kereskedelmi képviselete van Kairóban, és 1958-ban egyiptomi kereskedelmi képviselet nyílt Berlinben. Damaszkuszban főköre zulátusa van az NDK-nak. Az NDK és az EAK kapcsolatait más téren kötött egyezmények is erősítik, így például egy kultúrmegállapodás és egy hajózási megállapodás. Jelentős megállapodás jött létre a két ország gazdasági és műszaki együttműködésére vonatkozóan is. Az NDK ezenkívül Jemenben, a Szudáni Köztársaságban, Libanonban és újabban a fiatal Iraki Köztársaságban is fenntart kereskedelmi képviseleteket. India, Burma és Indonézia délkelet-ázsiai államokkal ugyancsak jó kapcsolatot tart fenn. Ezekkel az országokkal kereskedelmi és fizetési megállapodások vannak érvényben. Az NDK India, Burma és Indonézia fővárosaiban kereskedelmi képviseleteket nyitott, amelyek különböző diplomáciai és konzuláris jogokkal rendelkeznek. Ezenkívül számos más kapitalista országgal különböző hivatalos és félhivatalos árucsereforgalmi megállapodásokat kötött, így például Franciaországgal, Belgiummal, Hollandiával, Norvégiával, Svédországgal, Ausztriával, Görögországgal és Törökországgal. Az NDK Argentínában, Columbiában és Uru- guayban kereskedelmi képviseleteket nyitott. Külkereskedelmi kamarája képviseletekkel rendelkezik Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Izlandon, Törökországban, Hollandiában, Norvégiában, Ausztriában, Svédországban és Olaszországban. A látogatók százezrei győződhettek meg a Párizsban, Stockholmban, Bécsben, Milánóban, Damaszkuszban, Kairóban és más városokban rendezett ipari kiállításokon és nemzetközi vásárokon az NDK létezéséről és gazdasági erejéről. A Z NDK MŰVÉSZEI kül- földi vendégszerepléseiken nagy elismerést szereztek hazájuknak. Moszkvában, Párizsban és más városokban az emberek tömegei ünnepelték lelkesén a Berlini Együttest, és köszönték meg ily módon az NDK-nak egy valóban humanista kultúra ápolását. A világ számos stadionjában vonultak fel az NDK zászlaja alatt sportolók, s a békés versengésben kiváló eredményeket értek el, európai és világbajnokságokat vívtak ki. Külföldi államférfiak és képviselők, valamint a legkülönbözőbb körökbe és rétegekbe tartozó személyek látogattak az NDK-ba, és saját szemükkel győződhettek meg az ország gyors ütemű fejlődéséről. Sok külföldi állam küldött diákokat és tudósokat az NDK-ba, hogy itt hazájuk hasznára tudományos és műszaki ismereteket szerezzenek. A Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi szervezetekben és egyezményekben is megbecsült helyet foglal el. 130 nemzetközi szervezetnek tagja, köztük az ENSZ egy speciális szervezetének, az Általános Postauniónak. Ezenkívül 35 nemzetközi egyezménynek tagja. Más szervezetekkel és egyezményekkel, amelyeknek még nem tagja, hivatalos és nem hivatalos kapcsolatokat tart fenn. Az elmúlt években az NDK számos küldöttsége vett részt nemzetközi ülésszakokon és kongresszusokon, szakemberei közreműködtek különböző bizottságokban, s ott kifejtett eredményes munkájuk általános elismerésre talált. Az NDK belső erejét, szilárdságát és a nemzetközi életben elfoglalt helyét tekintve, valósággal .nevetséges, hogy egyes kormányok és politikusok — mint például az Egyesült Államoké, Nyugat-Németországé és néhány más tőkés államé — azt állítják, hogy az NDK nem létezik, hogy az egyetlen német állam a bonni állam. Ez az állítás egyrészt világosan mutatja az NDK meghódítására irányuló szándékot, másrészt az állandóan növekvő befolyásától való rettegést. A NÉMET DEMOKRA- TIKUS KÖZTÁRSASÁG LÉTEZIK, az első német munkás-paraszt állam élő valóság. S nincs messze a nap, amikor ezek a kormányok és politikusok kénytelenek lesznek struccpolitikájukkal felhagyni.
