Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1958. október 1> u Majd a Gombai elintézi..." — AMIKOR A JÁRÁSI TA­NÁCSON SZÓBA KERÜLT, hogy Vésén ideje már nyélbe­ütni a földcserét, néhányan aggályoskodni kezdtek: egy se­reg embert kell küldeni ahhoz, hogy sikerüljön. «-Nem kell oda egy fél sem, kimegy a föld- nyilvántartó, a többit pedig majd elintézi a Gombai« —• zárta le a vitát az egyik elv­társ, aki jól ismeri az elnökün­ket — meséli Horváth József párttitkár. — így is történt. A földnyilvántartó csak ült az asztalnál, és jegyezte a dolgo­kat, a többit olyan simán el­intézte a Jani, hogy csak na! Úgy ismeri ő a vései viszonyo­kat, mint a saját tenyerét. Tudja, kinek mennyi a földje, melyik táblában van, az embe­rek természetét, kívánságát is ismeri, nem csoda, hogy ilyen jól sikerült az önként« föld­csere ... Szeretik az elnököt. Fiatalember, még csak a har­minchatodik évét tapossa, jól vág az esze, könnyen tanul, talpraesetten elintéz mindent. Emlékszem, amikor 48-ban ha­zajött a fogságból, milyen lel­kesen magyarázta, mit látott a Szovjetunióban. Kolhozban dolgozott, s igyekezett mindent megjegyezni, amit hallott, lá­tott, hogy itthon majd haszno­síthassa. GOMBAI JÁNOST A TA- NACSHÄZÄN találtuk meg iratokba merülve. Hiába, az élet sose áll meg, az egyik fel­adat megoldása után érkezik a másik, mindig jönnek a gaz­dák ügyes-bajos dolgaikkal, s ezeknek minél előbb a végére kell járni. — Négy napig azon munkál­kodtunk, hogy sikeresen lebo­nyolítsuk a földcserét. Azelőtt meg hónapokig a termelőszö­vetkezet megalakításán fára­doztunk. Nemhiába szaladgál­tunk annyit ebben az ügyben. Munkánk sikerrel járt. — Úgy hallottuk, néhányan a maga meggyőző szavaira lép­tek be. — Igen. Szabó József 9 hol­das, Németh János 5 holdas, Leposa Ferenc 7 holdas, Ador­ján Sándor 9 holdas gazdálko­dó. Mind a négyen az ellen- forradalom előtt is tagjai vol­tak a termelőszövetkezetnek. Szabó József meg elnök volt akkoriban. Kishíján őt válasz­tották meg most is, csak egy­két szavazattal maradt le Bog­nár János mögött, aki végül a Búzakalász Termelőszövetke­zet elnöke lett. Gombai elvtárs szülei kö­zépparasztok voltak, 16 hol­don gazdálkodtak. Ó se akar­ón lemaradni mögöttük, el­végezte Kaposvárott a téli me­zőgazdasági iskolát 1941-ben. Jött a háború, őt is elsodorta. Negyvennyolcban került haza a fogságból, s hozzáfogott újra a földműveléshez. 1950-ben megválasztották elnöknek. Is­kolákat végzett közben: 1952- ben a háromhónapos közigaz­gatásit, 1954-ben az öthónapos államigazgatásit, ezenkívül még több tanfolyamot. Azon- ban tartja magát a közmondás­hoz: »a jó pap holtig tamil«. — Idén elkezdtem a tanács- akadémiát, s ha ezzel végez­tem, szeretném a jogot is ki­járni — mondja lelkesen. Ar­cáról az olvasható le: sokat kell tanulnom, hogy mint el­nök valóban mindenben jára­tos legyek. AZ ELLENFORRADALOM őt is elsodorta a község élé­ről. Azonban hamar kézbe fog­ták az eldobott gyeplőt az el­lenforradalom leverése után. Már november 12-én vb-ülést hívtak össze, november 16-án pedig teljes tanácsülést tartot­tak. Sokat tett a falu életé­nek rendes, megszokott meder­be tereléséért Gombai János tanácselnök. 1952 óta harcol a párt katonájaként. Erről azon­ban nem hajlandó többet mon­dani, inkább a napi gondokat sorolja félj — Sokszor jönnek olyan pa­naszokkal, amiket ha nem in­téznénk el villámgyorsan, igen megkeserítenénk a panaszté­vők életét. Beállít hozzám Pongrác József, a termelőszö­vetkezet volt tagja, s elpana­szolja, hogy követelése van a tsz-en, azonban valamilyen té­vedés folytán, ami épp neki járna, azt tőle akarják behaj­tani tartozásként. Azonnal el­intéztem az ügyet, nehogy fö­löslegesen zaklassák ezt a gaz­dát. A kínai nép nagy ünnepén tézni, addig nem Vésén. lesz hiba Lajos Géza ^ Az őszi-téli programról tanácskoztak a nagyatádi járás KISZ-titkárai (Tudósítónktól.) A Nagyatádi járási KISZ Bizottság legutóbbi kibővített ülésén részt vettek a községi aiapszervezetek titkárai, vala­mint Bogó László elvtárs, a tették ki. Téli tervükben szín­játszó csoport szervezése és a politikai oktatás megindítása szerepei. Lukács József, a fcutasi KlSZ-sizervezet titkára a sport­KISZ Megyei Bizottság titkára ban elért eredményeikről tájé­és Suri György, a járási párt- bizottság osztályvezetője is. Az ülésen Tóth János a járási KlSZ-titkár a tagkönyvcseré- vel kapcsolatos feladatokról és az összeírás technikai lebonyo­lításáról beszélt. Bokor Antal, a JTSB elnöke a spartakiádok megrendezésé­ről szólt, mivel azt szeretnék elérni, hogy • minden szervezet benevezzen a járási spartafciád- ra. Kiss Katalin, a Nagyatádi Fonalgyár KlSZ-szervezetének vezetőségi tagja hozzászólásá­■koztatta az értekezlet részve­vőit. Elmondta, hogy náluk saikk, röplabda. asztalitenisz, teke és labdarúgó szakosztály működik. Szeretnének egy ko­sárlabda-csapatot is alakítani, azonban ezt anyagi nehézsé­geik hátráltatják. Még a télen foto szakkört és főzőtanfolya­mot indítanak, és politikai ok­tatást tartanak a fiatalok szá­mára. Művészeti szakcsoport­juk is dolgozik. A község pe­dagógusai szívesen segítik a. KlSZ-szervezet munkáját — hozzászólása ban elmondta, hogy szükség volna a községben egy női tor- állapította meg nacsapatra. Az üzemben a té- végén. len kézimunka szakkört szer- Wirth Ferenc, az erdőgazda- veznek. és szeretnének főző- ság KISZ-titkára a szervezet tanfolyamot is indítani. Ro- sporttevékenységéről, majd a mán Imre. a területi KISZ- téli terveikről beszélt. Juhász szervezet vezetőségi tagja be- elvtárs, a felsőbogáti KISZ-tit~ számoit arról, hogy tíz taggal kár, a járási sipartakiád msg- Ifjú Gárdát alakítottak, s min- rendezéséről szólott. Szervize­den szerdán tartanak összejö- tűk téli programjával és a tag­ve telt. A járási művelődési ház könyvcserévél kapcsolatban rendelkezésükre bocsátott tér- szólalt fel még Horváth János mét társadalmi munkában fes- és a kaszói szervezet titkára. Egy ősz hajú békeharcos Alacsony termetű, nemcsak éltették a kének áldozatkész, hófehér hajú, kedves tanácshatalmat, de mindig tevékeny- öregember Balogh fegyverrel is védték, ségre kész harcosa. Béla nyugdíjas kö- Érsekújváron har- Amikor tavaly a népiskolai tanár. »Bé- colt a vöröskatonáik megyei békebizottság la bácsi« — így szó- soraiban, segített a elnökéül javasolták, lítják, így tisztelik őt város visszafoglalása- így szólt: »-Barátaim, mindenfelé. Hetven ban. Ezért nem tanít- öreg ember vagyok, s hatott a Horthy-Ma- nem sok az erőm, de Szép nyugdíjat kap, gyarországon húszon- ami tőlem telik, bár gondtalanabb le- öt esztendeig. Nem Örömmel és boldogan hetne élete, tói a kaposvári Köz- engedték, hogy fia- vállalom.« Ezek nem gazdasági Techni- tatokat neveljen, csupán szavak, igé­mért féltek, hogy retek voltak. Ha va- kommunista eszmé- laki kellett, hogy be­vel itatja át az ifjú- széljen a város, a ságot. Pedig nem is megye lakóival a hé­véit kommunista, ke ügyéről, Béla bá- vékenységéért arany- Ember volt, aki sze- csira mindig számi- koszorús békejel- rette és szereti az tani lehetett. A kö- vényt kapott. Úgy életet, szeretett és zelmúltban még Bér- érezzük azonban, ez- zencére is elment, a zel nincs kellően elis­esztendőt hagyott már a háta mögött. Tizenkét évig, 1946­kumban tanárosko- dofct. Ismerik őt so­kan alacsony terme­téről, elmaradhatat­lan botjáról, mely egyre gyengülő Iába erejét pótolja, halk szaváról, és arról, hogy rajongással tud szeretne továbbra is beszélni, de cseleked- nyugodtan, békében ni is, ha a békéről élni. A huszonöt esz­van szó. Valamikor 1914- ben, negyvennégy évvel ezelőtt szerezte meg tanári diplomá­teindőt ügynököskö- déssel kellett eltölte- nie. Most már nem só- hat vár az élettől. ját. Ide került So- így mondja: »»Érzem, mogyba, s 1919-ben már csak néhány itt ismerkedett össze esztendőm van hát- talság hazafias neve- galomban végzett lel- Latinka Sándorral, ra«. S ezt néhánv ióu „„a.a-Ai,.,.. „aw ■ ______».^ .-----­S ándorral, ra«. S ezt a néhány lése érdekében, azért, akinek emberisme- évet békében, nyu- hogy bekapcsoljuk rétéről, tudásáról ma godt öregségben M- is elismerően emléke- vánja eltölteni. De zik. Béla bácsi egy- nem is annyira a szerű parasztember maga öreg napjait, gyereke, érthető te- mint inkább gyerme- felső osztályos tanu- hát, hogy ő is odaállt kei, unokái, a ma- lóit is vonjuk be a azok közé a fiatal pe- gyár fiatalok jövőjét szervezett békemoz- dagógusok közé, akik félti. Ezért lett a bé- galomba«. És kidol­őket a békeharcba, sokat kell tevékeny­kednünk. Javaslom, hogy a középiskolák A kínai nép, a szocialista államok testvéri közössége és az egész haladó emberiség ok­tóber 1-én ünnepli a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulóját. A kínai nép e dicső nemzeti ünnepén hazafias büszkeséggel tekint vissza a népi hatalom évei során meg­tett történelmi jelentőségű útra. Ugyanakkor még inkább összpontosítja erejét az új fel­adatok megoldására. Kína Kommunista Pártja VIII. kongresz- szusának 2. ülésszaka ez év májusában ki­dolgozta a szocializmus építésének fő irány­vonalát. Ezt így foglalhatjuk össze: Minden erőnket megfeszítve haladjunk előre, és a többet, gyorsabban, jobbam, és gazdaságosabb ban-elv alapján építsük a szocializmust.« , , , A kínai nép előtt az a feladat áll, hogy or­LEHET, PONGRÁC JÖZSE- szágát a legrövidebb idő alatt szocialista FET IS valamelyik ismerőse nagyhatalommá változtassa, amely korszerű úgy küldte el a tanácselnök- j iparral, mezőgazdasággal, kultúrával és tű­höz, hogy nagyot kacsintva ol- dománnyal rendelkezik. dalba bökte: »Te, majd a Gom- | A technikai forradalom alapvető feladata bai eh.nfcézi!« S amíg így él az ■ v^an rejlik, hogy a korszerű ipari-műszaki emberek tudatában^ a tanács- j ^zist az egész népgazdaság, s ezen belül a elnök, hogy ahhoz érdemes el- mezőgazdaság és a kézműipar szolgálatába ál- menni, mert olyan ember, aki -ftsa. A kulturális forradalom pedig arra minden Jgaz ügyet el^tud^ in- hivat0tt, hogy a technikai forradalom sikeres végrehajtását biztosítsa. A kínai nép mindben ere kH olyan ipar megteremtésére összpontosítja, amely fedezni tudja a népgazdaság szükségleteit, vagyis ön­állóan bármilyen gépet és berendezést el­készít. Mindez azonban csak akkor képzelhető el, ha az ország korszerű kohó-, gép-, energeti­kai- és vegyi-iparral, valamint a nehézipar több más ágával rendelkezik. Kína ipara utoléri Angliáét Az első ötéves tervben (1953—1957) Kíná­ban lefektették a szocialista iparosítás alap­jait. Ebben az időszakban az országban 825 nagyipari objektumot építettek, amelyek kö­zül 450-et teljesen vagy részlegesen már üzembe is helyeztek. Az iparosítás sikeres megvalósítása eredményeként az első ötéves (érv utolsó évében az ipar 5 240 000 tonna acélt, 5 900 000 tonna öntöttvasat, 128 000 000 tonna szenet és 19 milliárd kilowattóra elekt­romos energiát adott a népgazdaságnak. Az első ötéves terv teljesítése kellő alapot adott arra, hogy a kommunista párt újabb feladatokat tűzzön a nép elé. Ez pedig a kö­vetkező: az elkövetkezendő 15 év során a leg­fontosabb iparcikkek termelésében utol kell érni Angliát. Ez a cél teljesen reáljs. A kínai sajtó arra is rámutat, hogy egyes fontos ipar­ágakban az előbbi határidőnél korábban ér­hetik utol Angliát. Nézzük csak, a kohászatot. Jelenleg Angliá­ban évente 22 000 000 tonna acélt állítanak elő. Ha figyelembe vesszük az acéltermelés növekedésének lassú ütemét, (évente átlag 4 százalék), akkor kiszámíthatjuk, hogy 1972-ben Anglia mintegy 40 000 000 tonna acélt olvaszt majd. Kínában ugyanakkor az első ötéves tervben az acélgyártás átlagos évi növekedése 31,2 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy Kína nem 15 év alatt, hanem sokkal hamarabb utolérheti Angliát az acél­olvasztásban. Gyors ütemben növekszik a kőszénbányá­szat termelése is. 1958-ban a Kínai Népköz- társaságban mintegy 180 000 000 tonna szenet hoznak felszínre. Ezzel szemben tavaly a bá­nyászat csak 130 000 000 tonnát adott a nép­gazdaságnak. 1959-ben ez a szám már 240 000 000 tonnára emelkedik. Angliában a tervek szerint jö­vőre ugyanennyi mennyiségű szenet bányász­nak majd ki, tehát Kína a szénbányászatban már 1959-ben utoléri Angliát. Ami a többi iparágat illeti — a gépgyártás, a vegyipar stb. —, szintén minden lehetőség megvan arra, hogy 15 évnél jóval hamarabb érjék utol Angliát. A szocialista iparosításban elért kínai ered­ményeket nem lehet kellőképpen értékelni. Hiszen ma már a Kínai Népköztársaságban repülőgépeket, gépkocsikat, traktorokat, mé­rőműszereket, csapágyakat, kohászati, bányá­szán, energetikai, rádiótechnikai és más ipari berendezéseket, valamint sok olyan iparcikket gyártanak, amelyeket azelőtt so­hasem készítettek Kínában. Kína történelmében egyedülálló tér méser edmény ek A kínai nép nagyszerű sikerekre tekinthet vissza a mezőgazdaságban is. Az első ötéves terv során Kína népgazdasága nehéz időket élt át, mert a mezőgazdasági termelés nem állt összhangban az ipar termelésével és a lakosság számának növekedésével. A mezőgazdaság elmaradásának alapvető okát abban kereshetjük, hogy a kínai parasz­tok nem rendelkeztek korszerű technikai be­rendezésekkel, és munkájukat az elemi csa­pások nagyban hátráltatták. Amikor azonban a fenti tervidőszak során lerakták a szocia­lista iparosítás alapjait, már nagyobb lehe­tőségek mutatkoztak a mezőgazdasági beru­házások növelésére is. Kína Kommunista Pártjának Központi Rizottsága a mezőgazdaság elmaradásának felszámolása céljából 1957 végén a következő jelszót adta ki: »A nehézipar fejlesztésének elsődlegességét figyelembe véve fejleszteni kell a többi iparágat és a mezőgazdaságot is«. A fenti cél megvalósítását segítő intézkedése­ket a »Kínai mezőgazdaság fejlesztésének alapvető feladatai 1956—1967 években« című könyv tartalmazza. Ezt a tervet a párt köz­ponti bizottsága 1957 októberében megtár­gyalta, maid a VIII. kongresszus 2. ülés­szaka megvitatta. A terv legfontosabb fel­adatként azt jelöli meg, hogy 1956-tól kezdve gozott egy tervezetet, ezt elküldte a Müve- J lódésügyj Miniszté-, riumba. Béla bácsi egyedül,, özvegyen. éldegél: ( gyermekei, unokái < Budapesten vannak. , ha meg- 4 kapná a kért szemé- } lyi pótlékot, ami — i szerintünk is — meg­illeti. A közelmúlt- i ban a békemozga- t lomban kifejtett te­megye távoli helyére, merve a munkája, s ott is megnyerte a Igaz, Béla bácsi < község lakóit csendes nem vár különösebb ’ szavaiy&l. elismerést, elégedett1 A Megyei Békebi- az életével, s a jövő-* zottság legutóbbi tői már nem sokat( gyűlésén javaslattal vár. Mi, akik tisztel-( állott fel. »Barátaim! jük, szeretjük, mert * — szólott. — A fia- ismerjük a békemoz- * kés munkáját, bízunk abban, hogy még sok­sok éven át ott lát- , juk őt a békeharco­sok soraiban, és hall- ! juk csendes szavát, j mellyel oly meggyő­zően tud beszélni a, békéről... SZALAI LÁSZLÓ i 12 év leforgása alatt, a földrajzi viszonyoktól függően, minden mu (1 mu—1/15 hektár) földterületről 400—500—800 csin gabonát (átszámítva: hektáronként 30—37—50—60 mázsát) termeljenek. Gyapotból műnként 60—80—100 csines (átszámítva hektáronként 4—5—6—7,5 mázsás) termést kell elérni. Ezzel egyidőben az elkövetkezendő 3—5 év alatt valamennyi szövetkezetben dolgozó pa­raszt számára jómódú életet kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy Kínában a megmű­velhető földterület nem elegendő (1 főre át­lag 0,17 hektárnyi szántóföld jut), s a lakos­ság gyorsan növekszik, a mezőgazdasági fej­lesztési fő iránya csakis a meglevő szántó- területek terméshozamának növelése lehet. A terméshozam növelésének egyik legfonto­sabb eszköze az öntözés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntözött területekről átlag 50—100 száza’ék kai több termést takarítanak be, mint az öntözetlen területekről 1957 telén Kínában gyors ütemű fejlődés­nek indult a mezőgazdaság, amely mindenek­előtt az öntözés kiterjesztésében mutatkozott meg. Míg 1957 októberében naponta 20—30 millió ember dolgozott a különböző öntöző létesítmények építésén, 1958 januárjában már mintegy 100 millióan végezték ezt a munkát. Ez a fellendülés, valamint a nagy- és középméretű öntöző létesítmények építé­sének egybehangolása lehetővé teszi, hogy 1962-re az öntözött területek elérjék a 80 millió hektárt, vagyis az ország szántóterü­letének több mint 70 százalékát. Az országban egyre inkább diadalmaskodó technikai forradalom egyik legfontosabb cél­ja, hogy korszerű gépekkel lássa el a mező- gazdaságot. A követelmény az, hogy az ön­töző-berendezéseket építő, a földet művelő, a szárazsággal és az áradással harcoló parasz­tok munkáját gépek könnyítsék és segítsék. Az ipar azonban ma még nem képes elegen­dő korszerű mezőgazdasági gépet szállítani falura Éppen ezért a parasztok között moz­galom indult a meglévő mezőgazdasági eszkö­zök tökéletesítése érdekében. E mozgalom el­terjedését szemléltetően bizonyítja a követ­kező szám: az országban több mint 90 000 kü­lönféle mezőgazdasági eszközt tökéletesítet­tek. Ez együtt jár a mezőgazdaság általános gépesítésével. Hiszen a kínai ipar idén 20 000 gépkocsit és 40 000 traktort ad a mezőgaz­daságnak. A terméshozam növelése azonban csak akkor képzelhető el, ha a parasztok több műtrágyát kapnak. A forradalom előtti Kíná­ban egyáltalán nem gyártottak műtrágyát. Ma már számtalan vegyi gyár szállítja ezt a fontos anyagot falura. Kínában egyre több falusi vízierőmű épül, amelyek szintén segítik az öntözés kiterjesz­tését. A kommunista párt harca a mezőgazdasá­gi termelés fellendítéséért már komoly ered­ményeket hozott. Előzetes számítások szerint idén nyáron gabonafélékből 50,5 millió ton­nát termesztettek, vagyis 69 százalékkal töb­bet, mint tavaly. Ezek az eredmények Kína eddigi történelmében egyedülállóak. Idén 2 millió tonnával szárnyalják túl az Egyesült Államok búzatermelését. Ebben az évben mintegy 40 millió tonna korai rizst termesz­tenek majd, vagyis kétszer annyit, mint tavaly.: A szovjet emberek és a népi demokráciák dolgozó milliói nagy örömmel veszik tudo­másul a kínai nép megújuló sikereit. A szov­jet nép büszke arra, hogy segítséget nyújthat Kínának a szocializmus felépítésében. A Szovjetunió 21 nagy ipari objektum létre­hozásában vett közvetlenül részt, amelyek a kínai nehézipar első alapegységei voltak. A hékefábor hatalmas ereje A szovjet és a kínai nép megbonthatatlan barátsága hatalmas erőt jelent a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcban. Ezt a barátságot fejezte ki a nem­régiben kiadott történelmi jelentőségű közös nyilatkozat, amely Hruscsov és Mao Ce-tung találkozóján készült Ez a dokumentum új­ból bebizonyítja a világnak, hogy a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság minden le­hetőt megtesz a nemzetközi feszültség eny­hítése és az új világháború megakadályozása érdekében. Ha azonban a háború után vá­gyódó imperialisták háborúba merészkednek a népek ellen, akkor valamennyi béke- és szabadságszerető állam egyesíti erejét, vég­érvényesen leszámol az imperialista agresz- szorokkal, és megteremti a világbékét. A Kínai Népköztársaság óriási világha­talom, amely kiemelkedő szerepet játszik korunk nemzetközi életében. Kudarcba fúl­nak azok az amerikai próbálkozások, ame­lyek célja Kína nemzetközi tekintélyének és befolyásának csorbítása. A Kínai Népköztársaság kormányának külpolitikája, amely a népek közötti béke és barátság megszilárdítását szolgálja, s támo­gatja az ázsiai és az afrikai népek igazságos harcát szabadsági kért és nemzeti független­ségükért, megfelel az egész emberiség lét­érdekeinek. Éppen ezért az ellenség minden próbálkozása ellenére, továbbra is növekedni fog a nagy kínai hatalom nemzetközi te­kintélye. Kínát testvéri barátság, valamint a célok és érdekek azonossága ezernyi szállal köti össze a Szovjetunióval, az egész szocialista 1 áborral. S e megbonthatatlan egységben rej­lik a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harc új győzelmeinek biztosítéka, az emberiség szebb jövője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents