Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-31 / 257. szám

A SZÁJÜREG HIGIÉNIÁJA

A SZAJÜREG TISZTÁNTARTÁS AR A már a legkisebb gyermeknél ügyelnünk kell. A leghaladóbb szovjet orvostudomány a betegségek megelőzésére fordítja a legnagyobb figyelmet. A fogromlás megelőzését röviden a következő alapelvekbe foglalhatjuk

A gyermek helyes táplálása

Az egyik legnehezebb feladat a gyerek helyes táplálása. Nem mindegy, hogy mit és hogyan eszik a gyerek. Ezen a területen nagyon sok hibával találkozunk. A helyes szokások kialakításához szakértelem, gondosság és sok-sok türelem kell. A nevelést már újszülött kartól kezdjük, akkor, amikor a kicsinek szigorú időközökben adunk csalk enni. Ettől az alapszabálytól később sem szabad eltérni.

Pontosság az időpontban, mennyiségben

így a gyermek szervezete pontosan megszokja az étkezések idejét, s gyomorműiködése már erre állítódik be. A rendszertelen etetés ezt a folyamatot megzavarja. Mindenki tudja magáról, ha előbb eszik a szokottnál nem ízlik úgy az étel, hiszen még nem emésztette meg az előbbi adagot. Ha pedig a szokottnál később étkezik, először nagyon éhes lesz, majd később teljesen elveszti étvágyát. Épp ezért az evési szüneteket ne tölsük ki cukorkával, mert az elveszi az étvágyat, idő előtt megtörni, s így fő étkezéskor már kevesebbet eszik. Ez azután azt jelenti, hogy pont a legfontosabb élelmiszerekből kevesebb jut a szervezetbe, a kellő mennyiségnél. Ráadásul a kedvetlenül elfogyasztott étel nehezen emésztődik, s nem sok hasznot hajt.

De nemcsak az időpontban, hanem a mennyiségben is pontosak legyünk. A napi adagot úgy osszuk el, hogy ebédre jusson a mennyiség 40 százaléka, vacsorára 30 százalék, míg a többit osszuk el a reggeli stb. között. Ha egyik étkezésnél többet adunk a gyereknek, nem tudja következő adagját megenni. így az okozott rendszertelenség hosz- szú ideig étvágytalanságot okozhat.

Á gyermeknek az evéshez elsősorban

csendre, nyugalomra

van szüksége, máskülönben nem eszik, csak majszol. Viszont a felnőtteknek is jobb, ha külön, a kisgyermekkel való vesződség nélkül, nyugodtan étkezhetnek. Ettől a szabálytól csak 7—8 éves korban térjünk el, amikor a gyermek már kultúráltan, rendesen eszik.

Ne igyekezzünk becsapni ízlésüket, mert az úgysem megy. Izlelőszervei finomabbak a felnőttekénél. Ne keverjünk orvosságot az ételbe, mert azzal általános undort válthatunk ki mindennemű étellel szemben.

Ne erőltessük, ne tömjük a gyereket. Teljesen fölösleges, hogy mesével vagy ígéretekkel s még rosszabb esetben ijesztgetéssel kétszerannyi ételt tömjünk bele, mint amennyit egyébként elfogyasztana. Ne a tányérról mérjük, mennyit eszik a gyermek, hanem a testi, szellemi fejlődést figyeljük.

A% iskolai és családi nevelés összhangjáról

Gyermekeink élete részben az iskolában, részben otthon zajlik le. Nevelésük csak akkor lehet eredményes, ha szülő és pedagógus összefog, hogy emberebb felnőtt kerüljön ki kezük alól. Az a gyermek, akit szülő és nevelő közös megértéssel, egymástól támogatva irányít, kiegyensúlyozott, derűs szemléletű felnőtt lesz, aki könnyen megtalálja helyét a társadalomban, a közösségi életben.

Kétségtelenül a legnagyobb a szülői buzgóság az első osztályosoknál. A mamák, papák szívesen érdeklődnek, türelmesen meghallgatják, sőt meg is szívlelik a tanító útmutatásait. Ez a buzgalom azonban az évek múltával egyre jobban csökken. Ahogy

az első csalódások

érik a kedves mamákat, úgy lesznek egyre követelőbbék, keserűbbek. Nehezen vesszük tudomásul mi szülők, hogy ma már reálisan osztályoznak az első osztályban is, s a mi gyerekkorunk »-tiszta kitűnő«

csak igen kevés bizonyítványát díszíthetik.

Bármennyire is hiszünk és bízunk a nevelés hatalmas erejében, eredményesen cselt akkor vehetjük hasznát, ha tudjuk, hogy milyen hibákra számíthatunk elsősorban kislányunknál, kisfiúnknál. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szülök legkönnyebben saját hibáikat találhatják meg gyermekeik természetében.

Általános osztályfőnöki panasz, hogy azoknak a gyermekeknek szülei, akikkel a legtöbb tanulmányi vagy fegyelmi baj van, fordulnak meg legritkábban az iskolában, vagy éppen be sem teszik oda soha a lábukat. Sok szülő egykét kellemetlen hír után kijelenti, hogy többé

nem megy be az iskolába,

nem szégyenkezik a többi szülő vagy pedagógus előtt, hogy milyen haszontalan a gyermeke. Ilyen esetben aztán ok és Okozat váltogatva súlyosbítA függöny

Korszerű lakásban a füg- összemegy, meg lehessen hosz- gönynek nemcsak az a szerepe, hogy díszítsen, hanem az is, hogy meghittebbé, melegebbé varázsolja a helyiséget.

ják a helyzetet: a szülő távol- maradása még jobban elősegíti a gyerek hanyatlását, mert az kicsúszik kezéből, és a pedagógussal való laza kapcsolat az iskola nevelő hatását is visszaszorítja. Néha a szülő úgy fogalmazza meg panaszát: volna esze a gyereknek, jéles is lehetne, de nincs türelme, vagy nincs jó fellépése. Bizony, az elégségestől, a közepestől a jelesig igen nagy az út. Oda nem elegendő az ész egymagában, hanem akarat, kitartás szorgalom is kell.

Nemegyszer az otthoni hibátlan leckefelmondás téveszti meg a szülőket. Hányszor halljuk, hogy értetlenül csodálkoznak a rossz jegyek miatt, mert a gyermek odahaza egy-két elolvasás után »kitűnően« tudta a leckéjét. Ez esetben ott a hiba forrása, hogy a gyereket csalóka képzelete másnapra cserbenhagyja, és hézagos tudásával csak gyenge feleletet nyújt.

Még kívánatosabb a szülők és pedagógusok összefogása a középiskolában. Hiszen náluk a tanulmányi ellenőrzésnek más módon kell történnie, mint a kisebbeknél. A tudás megbecsülése, állandó érdeklődés tanulmányai iránt, szeretetteljes és határozott hangú útmutatás a legcélravezetőbb serdülőinknél. Soha ne

A függöny nélküli szobában úgy érezzük, hogy otthonunk ruhátlanul áll, berendezése befejezetlen. A függöny nem zárhatja ki lakásunkból az olyan fontos napfényt és a friss levegő beáramlását: éppen ezért anyaga világos színű, könnyű, áttetsző, mosható anyag legyen. Lehet tüli, gre- nadin vagy csipkeszövet.

A hímzéssel díszített tüll függönyöknek az az előnyük, hogy a háziasszony egyéni ízléséneik kifejezői lehetnek. Tüllbeszövés saját színű gyöngyfonallal a leghatásosabb és leghálásabb, mert házilag mosható, míg a színes fonallal hímzett vagy rátétmunkával díszített függönyt csak vegyileg lehet tisztítani.

A korszerű sztárt vagy függönyt otthon is el lehet készíteni. Mérjük le az ablak szélességét és magasságát. A magassághoz adjunk hozzá 15 cm-t, és csináljunk egy szegélyt rá, hogyha mosás után

. ,, , . I feledjük, hogy akár jeles

szabbitam. A szelesseget két- gyermekünk, akár — uram boszeresen kell venni, hogy a , csá’: — esetleg meg is bukott,

függöny gazdag redőkben ^ mindenképpen az a célunk,

omoljon. Az aljára rajtot varr- \ ]v>^Y becsületes, derék felnőtt

iunk a felső részét beszédük 1 legyen belőle- Egyre nagy°bb 3 ’ 1 részét oeszcgjuK, tehát annak szükségessége,

és karikákat erősítünk a sze- hogy a 13. évtől a 18. életévig gélyhez: ezután könnyen gör- j a szülő és nevelő még inkább

dűlő fémtartóra szereljük. \ összefogva egyengesse a serHa az anyag nem elég széles. ^ülő életútját. Mi szülők akkor géppel össze kell tolda-, ni a két szélességet. Ehhez d sztárhoz ugyanolyan bőségű drapériát szabunk 15—30 cm szélességben. A felsőbb szegélyét szintén erősebb szálú anyaggal szegjük. Az aljára 5 cm széles rojtot gépeljünk.

Ehhez nem kell függönyszárny. Ha azonban van ahhoz való anyag a háznál, akkor készítsük a drapériái ugyanabból az anyagból, mint a függönyszárnyat.

a szájüreg higiéniája, a helyes táplálkozás, a fogsor rendszeres ellenőrzése kétszer évente, és a romlott fog azonnali kikezelése. Bár a higiénia csak egyike azoknak a tényezőknek, amelyek a fogaik romlásának terjedését meggátolják, mégis nagyon fontos. A ■szülők nagy gonddal kísérik gyermekük első fogainak kibúvását. Büszkék, ha megjelennek az első, rendszerint az alsó nagy metszőfogak. Elfelejtik azonban, hogy ezeket a« fogacskákat is tisztítani kell. f . , , • n j '

Természetesen nem fogkefé- ♦ d tlClycS VlSGlkGClGS vei, hanem langyos vízbe mártott vattával.

HA A GYERMEKNEK már! valamennyi tejfoga kinőtt, j

tisztításukhoz fogkefét kell j használni. A gyermek úgy; tanulja meg legkönnyebben a< fogtisztítást, ha a szülők egyike vele együtt tisztítja a fo-j gát. Ha a két és fél, három-j

italokat is. Étkezés után a gyermeknek kemény gyümölcsöt: almát, körtét és zöldséget, sárgarépát és karalábét adunk, ezek jól tisztítják a fogakat, és megóvják a romlástól.

HA EZZEL AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁGGAL nem is tudjuk teljesen megakadályozni a fogak romlását, mégis fontos tényezők a gyermek egészséges fogsorának fejlődése szempontjából.

ne szépítgessünk

tehát, ha gyermekünk osztályfőnökével, nevelőivel beszélünk. Higgyük el, hogy a legjobb szándék vezeti őket, hiszen hivatásuk világító fáklyája az emberszeretet. Legyünk nagyon őszinték, mondjuk el otthoni tapasztalatainkat, aggodalmainkat, és szívleljük meg a pedagógusok tanácsait, véleményét. Ne olyanformán, hogy hazatérve kifogyhatatlan szemrehányás áradatot zúdítsunk gyermeTÜKRE

Minden kulturált ember kötelessége, hogy elsajátítsa a társasági szokásokat, amelyek alapját a családi környezet formázza.

_ _ A gyermeknek joga van a

éves gyermek még ügyetlenül! nyugodt és örömteljes családi mossa fogát, ez nem jelenti ? életre otthon, olyan életre, azt, hogy várjon még a fog- i amelyben nem keli hallgatnia mosással. Ellenkezőleg, tűre-1 a szülők civalkodását, és lemmel rá kell szoktatni a ♦ amelyben nem éri szüleit ha- gyermeket, hogy reggel és es- J zugságon.

te rendszeresen mossa a fogát. | A gyermek kitűnő létékbú- A szülők rossz szokása, hogy I vár, nem hagyja magát rá- a gyermeknek gyakran fogmo-1 szedni, hamar elsajátítja a jó, sás után, alvás előtt még nya-Ide a rossz tulajdonságot is. lánkságot adnak. Ez a fogak-* így már otthon alapot kap a nak a legártalmasabb. A fogak | gyermek gondolkozása, érzése közti hézagokban mindig ma-|és cselekvése, rád étel, s ez, ha elromlik, igen! A gyermeknek szüleitől kell ártalmas a fogzománcra. | elsajátítania az összes jó tu- Helyes dolog a gyermekeket | lajdonságokat, mint az ószin- megtanítani arra, hogy száját | teséget, igazmondást, szorgalmúidén étkezés után langyos t mat stb.

vízzel kiöblítse. A fogsor he-| Abban a családban, ahol az lyes fejlődése szempontjából | anya munkába jár, a gyermek nagy veszélyt jelent a hü-1 rá van utalva a bölcsődére, velykujj vagy dudli szopoga- 1 óvodára stb. Ezekben a kollek- tása. Ez a rossz szokás gyak-| tívákban megtanulják a gye- ran az egész fogsor deformá- f rekek az együttélést, elítélik lódását okozza, ami végered-1 az önzést, de a nevelés alapját menyben nemcsak egészség-1 mindig otthon kapják meg. ügyi, hanem esztétikai szem- i Hisz a dolgozó anya is talál pontból sem kívánatos. A de-» annyi időt gyermeke szamara, formált fogsor fokozza a fogak!hogy megfigyelje: miiként

romlásának lehetőségét, hely-1 eszik, jól mosakszik-e, hogyan télén lélegzést (ennek velejá- i viselkedik — főiképp vasárna- rója a felső légutak megbete-: pokon, melyeket a szülők tel- gedése), helytelen rágást okoz, | iesen a gyermekeknek szentel- ami az emésztőszervek megbe- j hetik.

tegedéséhez vezethet. ! Sok szülő azt hiszi, hogy ottA HELYES TAPLÁLKO- | hon nem kell úgy viselkedni, ZÁS is igen fontos a fogak ? mint az idegeneknél, látogató- romlás'ának megakadályozása f ban vagy ott, ahol senki sem szempontjából. Már a jövendői látja az embert. Ez úgy fest, anyának tudnia kell, hogy tér- f mintha valaki megmossa az

Tavasszal lehetőleg cserél-| küni^’,hhan®m.t I^.fontolt^5?'

.. .... 'az idősebb barat bőlcsessegejük ki a »téli« függönyöket, vej beszélgessünk fiunkkal, egyszerű, virágos kretonnal. ^ leányunkkal. Ha tőlünk is A függönyök élettartamát ez- meggyőző erővel hallják mind- álial lényegesen meghosszab- j azt; amit nevelőiktől, kevesebb bithatjuk, és változatossá tehetjük otthonunkat.

A függöny a lakás szeme: tartsuk tisztán és frissen.

zökkenővel teszi meg az ifjúvá érés útját.

arcát és a nyakát, de füle piszkos maradna.

Aki gyermekeket akar nevelni, annak elsősorban saját magát kell nevelnie. És ezért, főképp apák, evés előtt mossátok meg kezeteket. Ne olvassatok az evésnél, és ne üljetek hamarább az asztalhoz, mint az anya, várva a kiszolgálást és nem törődve azzal, hogy ő mikor eszik. A reggelihez üljetek felöltözve és megfésülve.

A házi munkában való segítség is természetes dolog kell,

r-------- legyen számotokra. Ma mán

á

ltalában | nem azokban az időkben korlátozott | élünk, amikor az ilyen mun- mennyiségben adjunk a gyér- ♦ ka sértette a férfiak önérze- meknek. Ha észrevesszük, i tét. Éppen ellenkezőleg. Ha a hogy a fogak romlása terjed,! férj segít otthon, megmutatja ne csak a cukrot és édességet | a gyermekeiknek, hogy minden korlátozzuk, hanem a tésztáié-í munka becsületes, és hogy* setéket, befőtteket és édesített i gítenünk kell egymásnak.

hesség alatti táplálkozása befolyásolja a magzat fogcsíráinak fejlődését. A fogak fejlődéséhez és a fogromlás megakadályozására a legelőnyösebb a sok ásványi anyagot, vitamint és fehérjét tartalmazó táplálék (tej, tejtermékeik, hús, hal, tojás, zöldség, hüvelyesek és gyümölcs). Gyermekeknél a keményebb táplálékot részesítsük előnyben. Nemcsak a gyermek fogaira, hanem általános egészségi állapotára nézve is hasznosabb a jól megsült barna kenyér, mint a fehér vagy a péksütemény. Cukrot és édességet csak

MIT SÜSSÜNK?

Túrós szeletek

25 deka vajat 25 deka liszttel összedörzsölünk, s 25 deka, szitán áttört tehéntúróval, kevés sóval összegyúrjuk, és egy óráig pihentetjük. Azután késfoknyire nyújtjuk, dere- lyevágóval kockára szabjuk. Az egyik felére ízt kenünk, a másik felét ráhajtjuk. Megkenjük tojásfehérjével, és megsütés után cukorral meghintjük.

Qtqqtzziik miq, Iwqq...

— evésnél nem könyökölünk az asztalra;

— nem csámcsogunk, hanem csukott szájjal eszünk; levest, vizet nem szürcsölünk;

— nem vesszük a kést szánkba, s nem nyúlunk kézzel a tálba;

— egyenesen ülünk, nyugodtan eszünk;

— nem beszélünk teli száj1*1:

— nyelénél fogjuk az evőeszközt;

«- étkezés után nem Leszszük vissza a piszkos evőeszközt az asztalra, hanem egymás mellé fektetjük a tányérra;

— nem tesszük Ujjúnkat a kés peremére;

— ivás előtt szánkat megtöröljük;

— evés közben nem olvasunk;

— nem ülünk mosatlan kézzel, fésületlen hajjal asztalhoz;

—- törjük, és nem harapjuk 3 kenyeret.

Rácsos linzer

(burgonyából)

( GYERMEKEKNEK )

Jfiáh^áSL király. é£ cl na (Íkőctej(,a.

Két község volt Hozzávalók: (5 személyre) határos egymással.

25 deka burgonya héjában Az egyik község ki- megfőzve és áttörve, 25 deka sebb volt, a másik liszt, 9 deka cukor, 5 deka nagyobb. Éppen a őrölt dió, 1 tojássárgája, 5 de-. határukon volt egy ka zsír, csipetnyi só, késhegy-, vadkörtefa. Sokat ve- nyi szódabikarbóna, kevés cit- j szekedett rajta a két romhéj, szegfűszeg. Mindezt falu, de nem tudtak

gyorsan összegyúrjuk, felét kinyújtjuk, és sütőlemezre tesz- szü'k. Tetszés szerinti lekvárral megkenjük, és a fennmaradt tésztából rácsot teszünk rá. Forró sütőben sütjük, porcukorral meghintve felvágjuk.

V áradj szeletkék

megegyezni, hogy melyiké legyen.

Gondolt egyet a kisebbik község bírája, felment igazságot keresni Mátyás királyhoz. Vitt magával ajándékba egy csutora bort, meg a körtefa lelő deka mogyorót vagy diót,) véből egy üveg ece- 15 deka cukrot 1 tojásfehérjé- tét. vei és fél citrom tévével gyű-1 Kérte, hogy adja ródeszkán összegyúrunk, és oda nekik a vadkör- kisujjnyi vékonyra kinyújtjuk, tefát.

Bevonjuk a következő habbal: Mátyás király meg- 11 deka cukorból, 1 tojásfehérjéből és fél citrom levéből kemény keveréket készítünk.

Ezt rákenjük a tésztára, amelyet egyenlő szeletekre vágunk, Kikent, kilisztezett tepsibe tesszük, és lassú tűznél inkább szárítjuk, mint sütjük.

hallgatta a panaszt, és megkérdezte, hogy milyen annak a fának a gyümölcse, édes-e, vagy savanyú.

— Savanyú az — felelte a bíró.

— No, majd elmegyek, megnézem, amikor terem — mondta a király. Azzal elbocsátotta a bírót, meg is ajándékozta. Adott néki egy papagáj madarat.

Meghallotta ezt a nagyobbik község bírája. ö is gondolt egyet, felment Mátyás királyhoz. Vitt ajándékba egy fél akó bort meg egy üveg ecetet a körtefa levéből.

Meghallgatta őt is a király. A bíró a maga községéneik kérte a vadkörtefát. Mikor elmondta a panaszát, tőle is megkérdezte Mátyás, hogy édes-e, vagy savanyú-e a fának a gyümölcse.

— Édes az — felelte a bíró.

— No, majd elmegyek, megnézem, amikor térem —

mondta a király. Majd őt is megajándékozta. Adott neki egy szerecsent.

Hazamegy a falujába a bíró. Látták a szomszéd falubeliek, hogy milyen ajándékot hozott. Azt mondták:

— Ejnye, a nagyobbik falut jobban megajándékozta a király, mint minket.

Hanem egyszeriben megvigasztalódtak, amikor megkérdezték a szerecsent, hogy mit eszik:

— Citromot, narancsot meg fügét.

— Akkor már mégis többet ér a mi ajándékunk, mert ez csak kendermagot eszik, meg beszélni is tud.

A másik évben, amikor a vadkörtefa megérett, Mátyás király csakugyan bement a faluba. A fához hívatta mindkét falu népét. Aztán felszólította a nagyobbik falu bíróját, hogy vegyen le egy körtét, és kóstolja meg.

— Édes-e vagy savanyú? — kérdezte tőle.

— Édes.

Aztán a kisebbik falu bírójával szakasztott le egy körtét. Tőle is megkérdezte:

— Édes-e vagy savanyú?

— Savanyú. Igazad van! — szólt Mátyás király. — Tietek a vadkörtefa, mert ti igazat beszéltek. A vadkörtefa sohasem lehet édes, az mindig savanyú. Aki pedig kis dologban nem mond igazat, annak a nagyban sem lehet hinni.

így nyertek a kisebbik falusiak, akik igazat beszéltek.