Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-31 / 257. szám

A SZÁJÜREG HIGIÉNIÁJA A SZAJÜREG TISZTÁN­TARTÁS AR A már a legki­sebb gyermeknél ügyelnünk kell. A leghaladóbb szovjet or­vostudomány a betegségek megelőzésére fordítja a legna­gyobb figyelmet. A fogromlás megelőzését röviden a követ­kező alapelvekbe foglalhatjuk A gyermek helyes táplálása Az egyik legnehezebb fel­adat a gyerek helyes táplálá­sa. Nem mindegy, hogy mit és hogyan eszik a gyerek. Ezen a területen nagyon sok hibával találkozunk. A helyes szoká­sok kialakításához szakérte­lem, gondosság és sok-sok tü­relem kell. A nevelést már új­szülött kartól kezdjük, akkor, amikor a kicsinek szigorú idő­közökben adunk csalk enni. Ettől az alapszabálytól később sem szabad eltérni. Pontosság az időpontban, mennyiségben így a gyermek szervezete pon­tosan megszokja az étkezések idejét, s gyomorműiködése már erre állítódik be. A rendszer­telen etetés ezt a folyamatot megzavarja. Mindenki tudja magáról, ha előbb eszik a szo­kottnál nem ízlik úgy az étel, hiszen még nem emésztette meg az előbbi adagot. Ha pe­dig a szokottnál később étke­zik, először nagyon éhes lesz, majd később teljesen elveszti étvágyát. Épp ezért az evési szüneteket ne tölsük ki cukor­kával, mert az elveszi az étvá­gyat, idő előtt megtörni, s így fő étkezéskor már kevesebbet eszik. Ez azután azt jelenti, hogy pont a legfontosabb élel­miszerekből kevesebb jut a szervezetbe, a kellő mennyi­ségnél. Ráadásul a kedvetle­nül elfogyasztott étel nehezen emésztődik, s nem sok hasz­not hajt. De nemcsak az időpontban, hanem a mennyiségben is pon­tosak legyünk. A napi adagot úgy osszuk el, hogy ebédre jusson a mennyiség 40 száza­léka, vacsorára 30 százalék, míg a többit osszuk el a reg­geli stb. között. Ha egyik ét­kezésnél többet adunk a gye­reknek, nem tudja követke­ző adagját megenni. így az okozott rendszertelenség hosz- szú ideig étvágytalanságot okozhat. Á gyermeknek az evéshez elsősorban csendre, nyugalomra van szüksége, máskülönben nem eszik, csak majszol. Vi­szont a felnőtteknek is jobb, ha külön, a kisgyermekkel való vesződség nélkül, nyugod­tan étkezhetnek. Ettől a sza­bálytól csak 7—8 éves korban térjünk el, amikor a gyermek már kultúráltan, rendesen eszik. Ne igyekezzünk becsapni ízlésüket, mert az úgysem megy. Izlelőszervei finomab­bak a felnőttekénél. Ne ke­verjünk orvosságot az ételbe, mert azzal általános undort válthatunk ki mindennemű étellel szemben. Ne erőltessük, ne tömjük a gyereket. Teljesen fölösleges, hogy mesével vagy ígéretek­kel s még rosszabb esetben ijesztgetéssel kétszerannyi ételt tömjünk bele, mint amennyit egyébként elfogyasztana. Ne a tányérról mérjük, mennyit eszik a gyermek, hanem a tes­ti, szellemi fejlődést figyeljük. A% iskolai és családi nevelés összhangjáról Gyermekeink élete részben az iskolában, részben otthon zajlik le. Nevelésük csak ak­kor lehet eredményes, ha szü­lő és pedagógus összefog, hogy emberebb felnőtt kerüljön ki kezük alól. Az a gyermek, akit szülő és nevelő közös megértéssel, egymástól támo­gatva irányít, kiegyensúlyo­zott, derűs szemléletű felnőtt lesz, aki könnyen megtalálja helyét a társadalomban, a kö­zösségi életben. Kétségtelenül a legnagyobb a szülői buzgóság az első osz­tályosoknál. A mamák, papák szívesen érdeklődnek, türelme­sen meghallgatják, sőt meg is szívlelik a tanító útmutatásait. Ez a buzgalom azonban az évek múltával egyre jobban csökken. Ahogy az első csalódások érik a kedves mamákat, úgy lesznek egyre követelőbbék, keserűbbek. Nehezen vesszük tudomásul mi szülők, hogy ma már reálisan osztályoznak az első osztályban is, s a mi gyerekkorunk »-tiszta kitűnő« csak igen kevés bizonyítványát díszíthetik. Bármennyire is hiszünk és bízunk a nevelés hatalmas erejében, eredményesen cselt akkor vehetjük hasznát, ha tudjuk, hogy milyen hibákra számíthatunk elsősorban kis­lányunknál, kisfiúnknál. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a szülök legkönnyebben saját hibáikat találhatják meg gyer­mekeik természetében. Általános osztályfőnöki pa­nasz, hogy azoknak a gyerme­keknek szülei, akikkel a leg­több tanulmányi vagy fegyel­mi baj van, fordulnak meg legritkábban az iskolában, vagy éppen be sem teszik oda soha a lábukat. Sok szülő egy­két kellemetlen hír után kije­lenti, hogy többé nem megy be az iskolába, nem szégyenkezik a többi szü­lő vagy pedagógus előtt, hogy milyen haszontalan a gyerme­ke. Ilyen esetben aztán ok és Okozat váltogatva súlyosbít­A függöny Korszerű lakásban a füg- összemegy, meg lehessen hosz- gönynek nemcsak az a szere­pe, hogy díszítsen, hanem az is, hogy meghittebbé, mele­gebbé varázsolja a helyiséget. ják a helyzetet: a szülő távol- maradása még jobban elősegí­ti a gyerek hanyatlását, mert az kicsúszik kezéből, és a pe­dagógussal való laza kapcso­lat az iskola nevelő hatását is visszaszorítja. Néha a szülő úgy fogalmazza meg panaszát: volna esze a gyereknek, jéles is lehetne, de nincs türelme, vagy nincs jó fellépése. Bi­zony, az elégségestől, a köze­pestől a jelesig igen nagy az út. Oda nem elegendő az ész egymagában, hanem akarat, kitartás szorgalom is kell. Nemegyszer az otthoni hi­bátlan leckefelmondás tévesz­ti meg a szülőket. Hányszor halljuk, hogy értetlenül cso­dálkoznak a rossz jegyek miatt, mert a gyermek odaha­za egy-két elolvasás után »ki­tűnően« tudta a leckéjét. Ez esetben ott a hiba forrása, hogy a gyereket csalóka kép­zelete másnapra cserbenhagy­ja, és hézagos tudásával csak gyenge feleletet nyújt. Még kívánatosabb a szülők és pedagógusok összefogása a középiskolában. Hiszen náluk a tanulmányi ellenőrzésnek más módon kell történnie, mint a kisebbeknél. A tudás megbecsülése, állandó érdek­lődés tanulmányai iránt, sze­retetteljes és határozott han­gú útmutatás a legcélraveze­tőbb serdülőinknél. Soha ne A függöny nélküli szobában úgy érezzük, hogy otthonunk ruhátlanul áll, berendezése be­fejezetlen. A függöny nem zárhatja ki lakásunkból az olyan fontos napfényt és a friss levegő beáramlását: ép­pen ezért anyaga világos szí­nű, könnyű, áttetsző, mosható anyag legyen. Lehet tüli, gre- nadin vagy csipkeszövet. A hímzéssel díszített tüll függönyöknek az az előnyük, hogy a háziasszony egyéni íz­léséneik kifejezői lehet­nek. Tüllbeszövés saját színű gyöngyfonallal a leghatásosabb és leghálásabb, mert házilag mosható, míg a színes fonallal hímzett vagy rátétmunkával díszített függönyt csak vegyi­leg lehet tisztítani. A korszerű sztárt vagy füg­gönyt otthon is el lehet készí­teni. Mérjük le az ablak szé­lességét és magasságát. A magassághoz adjunk hozzá 15 cm-t, és csináljunk egy sze­gélyt rá, hogyha mosás után . ,, , . I feledjük, hogy akár jeles szabbitam. A szelesseget két- gyermekünk, akár — uram bo­szeresen kell venni, hogy a , csá’: — esetleg meg is bukott, függöny gazdag redőkben ^ mindenképpen az a célunk, omoljon. Az aljára rajtot varr- \ ]v>^Y becsületes, derék felnőtt iunk a felső részét beszédük 1 legyen belőle- Egyre nagy°bb 3 ’ 1 részét oeszcgjuK, tehát annak szükségessége, és karikákat erősítünk a sze- hogy a 13. évtől a 18. életévig gélyhez: ezután könnyen gör- j a szülő és nevelő még inkább dűlő fémtartóra szereljük. \ összefogva egyengesse a ser­Ha az anyag nem elég széles. ^ülő életútját. Mi szülők akkor géppel össze kell tolda-, ni a két szélességet. Ehhez d sztárhoz ugyanolyan bőségű drapériát szabunk 15—30 cm szélességben. A felsőbb szegé­lyét szintén erősebb szálú anyaggal szegjük. Az aljára 5 cm széles rojtot gépeljünk. Ehhez nem kell függöny­szárny. Ha azonban van ah­hoz való anyag a háznál, ak­kor készítsük a drapériái ugyanabból az anyagból, mint a függönyszárnyat. a szájüreg higiéniája, a helyes táplálkozás, a fogsor rendszeres ellenőrzése kétszer évente, és a romlott fog azon­nali kikezelése. Bár a higiénia csak egyike azoknak a ténye­zőknek, amelyek a fogaik rom­lásának terjedését meggátol­ják, mégis nagyon fontos. A ■szülők nagy gonddal kísérik gyermekük első fogainak ki­búvását. Büszkék, ha megje­lennek az első, rendszerint az alsó nagy metszőfogak. Elfe­lejtik azonban, hogy ezeket a« fogacskákat is tisztítani kell. f . , , • n j ' Természetesen nem fogkefé- ♦ d tlClycS VlSGlkGClGS vei, hanem langyos vízbe már­tott vattával. HA A GYERMEKNEK már! valamennyi tejfoga kinőtt, j tisztításukhoz fogkefét kell j használni. A gyermek úgy; tanulja meg legkönnyebben a< fogtisztítást, ha a szülők egyi­ke vele együtt tisztítja a fo-j gát. Ha a két és fél, három-j italokat is. Étkezés után a gyermeknek kemény gyümöl­csöt: almát, körtét és zöldsé­get, sárgarépát és karalábét adunk, ezek jól tisztítják a fo­gakat, és megóvják a romlás­tól. HA EZZEL AZ ELŐVIGYÁ­ZATOSSÁGGAL nem is tud­juk teljesen megakadályozni a fogak romlását, mégis fontos tényezők a gyermek egészséges fogsorának fejlődése szem­pontjából. ne szépítgessünk tehát, ha gyermekünk osz­tályfőnökével, nevelőivel be­szélünk. Higgyük el, hogy a legjobb szándék vezeti őket, hiszen hivatásuk világító fák­lyája az emberszeretet. Le­gyünk nagyon őszinték, mond­juk el otthoni tapasztalatain­kat, aggodalmainkat, és szív­leljük meg a pedagógusok ta­nácsait, véleményét. Ne olyan­formán, hogy hazatérve ki­fogyhatatlan szemrehányás áradatot zúdítsunk gyerme­TÜKRE Minden kulturált ember kö­telessége, hogy elsajátítsa a társasági szokásokat, ame­lyek alapját a családi környe­zet formázza. _ _ A gyermeknek joga van a éves gyermek még ügyetlenül! nyugodt és örömteljes családi mossa fogát, ez nem jelenti ? életre otthon, olyan életre, azt, hogy várjon még a fog- i amelyben nem keli hallgatnia mosással. Ellenkezőleg, tűre-1 a szülők civalkodását, és lemmel rá kell szoktatni a ♦ amelyben nem éri szüleit ha- gyermeket, hogy reggel és es- J zugságon. te rendszeresen mossa a fogát. | A gyermek kitűnő létékbú- A szülők rossz szokása, hogy I vár, nem hagyja magát rá- a gyermeknek gyakran fogmo-1 szedni, hamar elsajátítja a jó, sás után, alvás előtt még nya-Ide a rossz tulajdonságot is. lánkságot adnak. Ez a fogak-* így már otthon alapot kap a nak a legártalmasabb. A fogak | gyermek gondolkozása, érzése közti hézagokban mindig ma-|és cselekvése, rád étel, s ez, ha elromlik, igen! A gyermeknek szüleitől kell ártalmas a fogzománcra. | elsajátítania az összes jó tu- Helyes dolog a gyermekeket | lajdonságokat, mint az ószin- megtanítani arra, hogy száját | teséget, igazmondást, szorgal­múidén étkezés után langyos t mat stb. vízzel kiöblítse. A fogsor he-| Abban a családban, ahol az lyes fejlődése szempontjából | anya munkába jár, a gyermek nagy veszélyt jelent a hü-1 rá van utalva a bölcsődére, velykujj vagy dudli szopoga- 1 óvodára stb. Ezekben a kollek- tása. Ez a rossz szokás gyak-| tívákban megtanulják a gye- ran az egész fogsor deformá- f rekek az együttélést, elítélik lódását okozza, ami végered-1 az önzést, de a nevelés alapját menyben nemcsak egészség-1 mindig otthon kapják meg. ügyi, hanem esztétikai szem- i Hisz a dolgozó anya is talál pontból sem kívánatos. A de-» annyi időt gyermeke szamara, formált fogsor fokozza a fogak!hogy megfigyelje: miiként romlásának lehetőségét, hely-1 eszik, jól mosakszik-e, hogyan télén lélegzést (ennek velejá- i viselkedik — főiképp vasárna- rója a felső légutak megbete-: pokon, melyeket a szülők tel- gedése), helytelen rágást okoz, | iesen a gyermekeknek szentel- ami az emésztőszervek megbe- j hetik. tegedéséhez vezethet. ! Sok szülő azt hiszi, hogy ott­A HELYES TAPLÁLKO- | hon nem kell úgy viselkedni, ZÁS is igen fontos a fogak ? mint az idegeneknél, látogató- romlás'ának megakadályozása f ban vagy ott, ahol senki sem szempontjából. Már a jövendői látja az embert. Ez úgy fest, anyának tudnia kell, hogy tér- f mintha valaki megmossa az Tavasszal lehetőleg cserél-| küni^’,hhan®m.t I^.fontolt^5?' .. .... 'az idősebb barat bőlcsessege­jük ki a »téli« függönyöket, vej beszélgessünk fiunkkal, egyszerű, virágos kretonnal. ^ leányunkkal. Ha tőlünk is A függönyök élettartamát ez- meggyőző erővel hallják mind- álial lényegesen meghosszab- j azt; amit nevelőiktől, kevesebb bithatjuk, és változatossá te­hetjük otthonunkat. A függöny a lakás szeme: tartsuk tisztán és frissen. zökkenővel teszi meg az ifjúvá érés útját. arcát és a nyakát, de füle piszkos maradna. Aki gyermekeket akar nevel­ni, annak elsősorban saját ma­gát kell nevelnie. És ezért, fő­képp apák, evés előtt mos­sátok meg kezeteket. Ne ol­vassatok az evésnél, és ne ül­jetek hamarább az asztalhoz, mint az anya, várva a kiszol­gálást és nem törődve azzal, hogy ő mikor eszik. A reggeli­hez üljetek felöltözve és meg­fésülve. A házi munkában való segít­ség is természetes dolog kell, r-------- legyen számotokra. Ma mán á ltalában | nem azokban az időkben korlátozott | élünk, amikor az ilyen mun- mennyiségben adjunk a gyér- ♦ ka sértette a férfiak önérze- meknek. Ha észrevesszük, i tét. Éppen ellenkezőleg. Ha a hogy a fogak romlása terjed,! férj segít otthon, megmutatja ne csak a cukrot és édességet | a gyermekeiknek, hogy minden korlátozzuk, hanem a tésztáié-í munka becsületes, és hogy* se­téket, befőtteket és édesített i gítenünk kell egymásnak. hesség alatti táplálkozása be­folyásolja a magzat fogcsírái­nak fejlődését. A fogak fejlő­déséhez és a fogromlás meg­akadályozására a legelőnyö­sebb a sok ásványi anyagot, vitamint és fehérjét tartalma­zó táplálék (tej, tejtermékeik, hús, hal, tojás, zöldség, hüve­lyesek és gyümölcs). Gyerme­keknél a keményebb táplálé­kot részesítsük előnyben. Nemcsak a gyermek fogaira, hanem általános egészségi ál­lapotára nézve is hasznosabb a jól megsült barna kenyér, mint a fehér vagy a péksüte­mény. Cukrot és édességet csak MIT SÜSSÜNK? Túrós szeletek 25 deka vajat 25 deka liszt­tel összedörzsölünk, s 25 deka, szitán áttört tehéntúróval, ke­vés sóval összegyúrjuk, és egy óráig pihentetjük. Azután késfoknyire nyújtjuk, dere- lyevágóval kockára szabjuk. Az egyik felére ízt kenünk, a másik felét ráhajtjuk. Meg­kenjük tojásfehérjével, és megsütés után cukorral meg­hintjük. Qtqqtzziik miq, Iwqq... — evésnél nem könyökölünk az asztalra; — nem csámcsogunk, hanem csukott szájjal eszünk; levest, vizet nem szürcsölünk; — nem vesszük a kést szánkba, s nem nyúlunk kéz­zel a tálba; — egyenesen ülünk, nyugod­tan eszünk; — nem beszélünk teli száj­1*1: — nyelénél fogjuk az evő­eszközt; «- étkezés után nem Lesz­szük vissza a piszkos evőesz­közt az asztalra, hanem egy­más mellé fektetjük a tányér­ra; — nem tesszük Ujjúnkat a kés peremére; — ivás előtt szánkat megtö­röljük; — evés közben nem olva­sunk; — nem ülünk mosatlan kézzel, fésületlen hajjal asz­talhoz; —- törjük, és nem harapjuk 3 kenyeret. Rácsos linzer (burgonyából) ( GYERMEKEKNEK ) Jfiáh^áSL király. é£ cl na (Íkőctej(,a. Két község volt Hozzávalók: (5 személyre) határos egymással. 25 deka burgonya héjában Az egyik község ki- megfőzve és áttörve, 25 deka sebb volt, a másik liszt, 9 deka cukor, 5 deka nagyobb. Éppen a őrölt dió, 1 tojássárgája, 5 de-. határukon volt egy ka zsír, csipetnyi só, késhegy-, vadkörtefa. Sokat ve- nyi szódabikarbóna, kevés cit- j szekedett rajta a két romhéj, szegfűszeg. Mindezt falu, de nem tudtak gyorsan összegyúrjuk, felét ki­nyújtjuk, és sütőlemezre tesz- szü'k. Tetszés szerinti lekvárral megkenjük, és a fennmaradt tésztából rácsot teszünk rá. Forró sütőben sütjük, porcu­korral meghintve felvágjuk. V áradj szeletkék megegyezni, hogy me­lyiké legyen. Gondolt egyet a kisebbik község bí­rája, felment igaz­ságot keresni Má­tyás királyhoz. Vitt magával ajándékba egy csutora bort, meg a körtefa le­lő deka mogyorót vagy diót,) véből egy üveg ece- 15 deka cukrot 1 tojásfehérjé- tét. vei és fél citrom tévével gyű-1 Kérte, hogy adja ródeszkán összegyúrunk, és oda nekik a vadkör- kisujjnyi vékonyra kinyújtjuk, tefát. Bevonjuk a következő habbal: Mátyás király meg- 11 deka cukorból, 1 tojásfe­hérjéből és fél citrom levéből kemény keveréket készítünk. Ezt rákenjük a tésztára, ame­lyet egyenlő szeletekre vá­gunk, Kikent, kilisztezett tep­sibe tesszük, és lassú tűznél inkább szárítjuk, mint sütjük. hallgatta a panaszt, és megkérdezte, hogy milyen annak a fá­nak a gyümölcse, édes-e, vagy sava­nyú. — Savanyú az — felelte a bíró. — No, majd elme­gyek, megnézem, amikor terem — mondta a király. Az­zal elbocsátotta a bírót, meg is aján­dékozta. Adott néki egy papagáj madarat. Meghallotta ezt a nagyobbik község bí­rája. ö is gondolt egyet, felment Má­tyás királyhoz. Vitt ajándékba egy fél akó bort meg egy üveg ecetet a körte­fa levéből. Meghallgatta őt is a király. A bíró a maga községéneik kérte a vadkörtefát. Mikor elmondta a panaszát, tőle is megkérdezte Mátyás, hogy édes-e, vagy savanyú-e a fának a gyümölcse. — Édes az — fe­lelte a bíró. — No, majd elme­gyek, megnézem, amikor térem — mondta a király. Majd őt is megaján­dékozta. Adott neki egy szerecsent. Hazamegy a fa­lujába a bíró. Lát­ták a szomszéd falu­beliek, hogy milyen ajándékot hozott. Azt mondták: — Ejnye, a nagyob­bik falut jobban megajándékozta a király, mint minket. Hanem egyszeri­ben megvigasztalód­tak, amikor megkér­dezték a szerecsent, hogy mit eszik: — Citromot, na­rancsot meg fügét. — Akkor már még­is többet ér a mi ajándékunk, mert ez csak kendermagot eszik, meg beszélni is tud. A másik évben, amikor a vadkörtefa megérett, Mátyás ki­rály csakugyan be­ment a faluba. A fá­hoz hívatta mindkét falu népét. Aztán fel­szólította a nagyob­bik falu bíróját, hogy vegyen le egy kör­tét, és kóstolja meg. — Édes-e vagy sa­vanyú? — kérdezte tőle. — Édes. Aztán a kisebbik falu bírójával sza­kasztott le egy kör­tét. Tőle is megkér­dezte: — Édes-e vagy sa­vanyú? — Savanyú. Iga­zad van! — szólt Mátyás király. — Tietek a vadkörtefa, mert ti igazat be­széltek. A vadkörte­fa sohasem lehet édes, az mindig sa­vanyú. Aki pedig kis dologban nem mond igazat, annak a nagy­ban sem lehet hinni. így nyertek a ki­sebbik falusiak, akik igazat beszéltek.

Next

/
Thumbnails
Contents