Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-31 / 257. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1958. október Sí, Hizlaldába vagy kutricába? Hosszasan latolgatták ezt a kérdést egyik szövetkezetünkben. A dolog ugyanis úgy esett, hogy ötven gyönyörű malacot fialtak a tsz. fehér- hús kocái. Az apróságok a jó táplálás és a lelkiismeretes gondozás révén csakhamar felcseperedtek, örömmel fogadták a tagok az Állatfor- galmi Vállalat megbízottjának ajánlatát: szerződést kötöttek az összes süldő bacon- sertéssé nevelésére. Jött a leadási határidő, október 31-e, közben pedig szemügyre vette a törzsállattenyésztő állomás szakembere ezt az ötven jószágot. Közülük pontosan harmincat továbbtenyésztés- re alkalmasnak talált. Javasolta is a szövetkezetbelieknek, hogy ne hizlaldába — főleg pedig ne vágóhídra ■— küldjék, hanem tenyész- anyagként értékesítsék e szép kocasüldőket. Ezt diktálja a népgazdaság érdeke, de ezt kívánja meg a szövetkezet anyagi érdeke is. Kapva kapták a javaslaton. Az Állatforgalmi Vállalat is beleegyezését adta az ügyhöz — egy feltétellel: a leadási határidőt meghosszabbította három hónappal. A szövetkezet késlekedett a válasszál, és kimondta: »az állatforgalmiak ellene vannak a sertéstenyésztésnek«. Idáig jutott el a bonyodalom, amikor tudomást szereztünk a vitáról. Utánajártunk a dolognak, és a másik felet is meghallgatva határozottan állíthatjuk: a vállalatnak van igaza. Miért? A sertéshizlalási szerződés megkötésekor darabonként hatszáz forint előleget ad a vállalat — tehát az állam — a szövetkezetnek. A süldő vételára sem nagyobb ennél, tehát az állam valójában megvásárolta a szerződött malacot! Az csak természetes ebben az esetben is —, hogy az állam igényt tart a magáéra. Azért kötött szerződést a vállalat a tsz-szel, hogy tervfeladatát válóban tervszerűen megoldhassa: a megállapított időben meghatározott mennyiségű húst adhasson az országnak vagy külföldnek. Érthető az is, hogy a tenyészállatot visszahagyja, vagy hozzájárul ahhoz, hogy az illetékes másik vállalat rendelkezzék vele — hiszen jövőre meg azután is kell hízónak való. Ha a szövetkezet is szívügyének tekinti a sertéstenyésztés sorsát, akkor a jó egyedeket nem vágóhídra, hanem a kutricába küldi. Jobb árat kap érte, mint a hízottért. Ebből a pénzből vehet süldőket — sőt abrakot is és a három hónappal későbbi időpontban eleget tehet szerződésben vállalt kötelezettségének. A marcali járás asszonyai is készülnek a választásra (Tudósítónktól.) A marcali járás nőtanácsai kisgyűléseket, beszélgető estéket tartanak, hogy az asszonyokkal megismertessék a választás jelentőségét. Marcaliban húsz asszony vesz részt kisgyűlések vezetésében. Ne- mesviden falugyűlést tartottak, ahol Pados Józsefné Szovjetunióban tett látogatásáról tartott élménybeszámolót. A község asszonyai békelevelet küldtek a falu tanácstagjelöltjeihez. Dávodpusztán jól sikerült kisgyűlésen határozták el az asszonyok, hogy a kora reggeli órákban elsőként mennek szavazni Böhönyérqí. Szenyérben hét község asszonyainak részvételével nőtalálkozót tartottak, amelyen többek között elhatározták, hogy a választás napján kék szalaggal ajándékozzák meg a szavazó nőket. 5 Javuló eredmények h somosyszobi fmsz-ben f Az elmúlt év munkálja alap- (' ján nem dicsekedhettek a so- mogyszobi ítmsz vezetői, dolgozód. Sajnos, a járás összes f földművesszövetkezetei kö- fzött legrosszabbul ők dolgoztak. Ennek oka legnagyobb- részt a szervezetlenség és a f gyenge vezetés volt. Káló 9 miatt 19 436 forintot, hiány f miatt 68 764 forintot, árurom- * lás, valamint az előző évi vesz- *! teség miatt 61 647 forintot kel- ^ lett az évi nyereségből levonom. A legnagyobb szervezetlenÍ- ség a kiskereskedelem területén mutatkozott, amely 126 ezer forinttal volt ludas a hibákban. Gyökeresen megváltozott a somogyszobi földművesszövetkezet munkája ebben az évben. Eddig mindhárom negyedévet nyereséggel zárta, s jó munkájuk következtében 148 ezer forinttal növelték vaI gyanúkat. Különösen a harmadik negyedév munkája kiemelkedő. Ma mór egyetlen veszteséges üzemáguk sincs, és a harmadik negyedévben a tervezett 55 ezer forinttal szemben 59 449 forint 20 fillér nyereséget értek el. Legeredményesebben a kiskereskedelem dolgozott — több mint 33 ezer forint nyereséggel —, a vendéglátóipar 15, a felvásárlás 5, az ipar 2, a mezőgazda- sági üzemág, 3 ezer forinttal volt eredményes. Idén sem számottevő áru romlás, sem jelentékenyebb hiány nem fordult elő. Mi az oka az idei jó munkának? A szövetkezet a tavasz- szal újjáválasztotta a vezetőséget, és olyan emberek kerültek az igazgatóságba, akik nagyobb felelősségérzettel, lelki- ismeretesen végzik feladatukat. A szövetkezet új igazgató elnöke erélyes kézzel fogja össze a szövetkezet dolgozóinak munkáját. A jó szervezésben nagy része van a körzeti ellenőrnek, Kocsis Imrének, ö segít megoldani a szövetkezetre háruló nehéz lei- adatokat. Jó, ha tudják a gazdák Arvolinft a pockoknak! A kedvező időjárás következtében a mezei pockot sok község határában a szántóföldéken, legelőkön, réteken, parlagokon éppen úgy megtaláljuk, mint a kertekben és gyümölcsösökben. Mindenütt főleg növényi anyagokkal él. Száma a mezőgazdaságilag művelt területeken az egyes években szinte hihetetlenül megnövekszik. Egyipár pocok A megnyugtató renden kívül a délutáni órákban nemigen találni mást a zákány! téglagyár telepén. Korán kezdenék ugyanis reggel a munkások, és koráin mennek is el délután. Amíg Magyar Sándor telepvezető előkerül a műkőüzem tájékáról, rövid szemlélődés után is könnyen megállapíthatja — aki valaha itt járt —, hogy változás történt a zákányi téglagyárban. Külsőleg annyi, hogy most hatalmas betons zári tó-s z ín tartja »•szárnyai alatt-« a kitermelt nyerstégla jó részét, amelyből szépen, rendbe rakva több mint 2 500 000 darab várja a kiégetést. Ez a »több mint« • azt is jelenti egyúttal, hogy a zákányi téglagyárban — az államosítás óta először — sikerül teljesíteni, sőt — mint a mostani adatok mutatják — valamivel túlteljesíteni a tervet. Igaz, az elmúlt esztendőkben sem a munkásokon múlott, hogy nem érték el a kitűzött célt. Mert hogy többek között csak azt említsük, a betonszín nélküli nyerstégla tárolása megnehezítette a termelést. És most már azt is. világosan látják a zákányiak, hogy • volt üzemgépész makacssával, hanem túrásával, furkálá- sával is felbecsülhetetlen kárt okoz. Ha a tavaszi szántáskor alig látunk egy-két pockot, aratásra már minden rög mozog tőlük. Ezek aztán összehordják és megeszik az elvetett magot, lerágják a kikelő zsenge vetést, az érő kalászt, tengericsövet, érő szőlőbogyót, összerágják a répát és burgonyát. A meglepett területen ga, hozzánemértése, sokszor hanyagsága visszavetette a többiek igyekezetének eredményét. Mert mégiscsak nagy szó — és főként meglátszik a tervteljesitésen — az, hogy az idén egyetlen nap kiesés sem volt géphiba miatt. De egyébként sem volt szükség arra, hogy leálljanak. A munkások megtették a magukét és — mint a tavalyi átlag 2000 forintos nyereségrészesedés is megmutatta — jól tették meg. Idén nagyobb feladatokat kaptak ugyan, de úgy dolgoztak, hogy . ismét fizethetnek nyereségrészesedést. Pontosan ugyan még nem tudják, hogy mennyit, de amint beszélik, előreláthatólag annyit mindenképpen, mint tavaly. Ez a tudat további alapos, felelősségteljes munkára ösztönöz mindenkit a februárig tartó égetés idején éppen úgy, mint a november 1-én kezdődő földkitermelésben, ahol a brigádok majd munkaversenyben mérik össze igyekezetüket. Ez a munkalendület, a szerszámok nagyobb megbecsülése az éwégi mérlegnél minden bizonnyal javítja a félévi, egyébként is igen szép, 26 százalékos önköltségcsökkentést. Sz. N. erős pocokjárásról panaszkodnak a gazdák. A nedves, hűvös időjárás bekövetkeztével sem szakadt vége a pocok-fertőzésnek. A kevésbé vízállásos dombokon tovább szaporodva tömörültek a lucernásokban, szérűskertekben, de átvonultak a friss gabonavetéseikbe és a gyümölcsösökbe is. Nagy kárt tettek azokban a fiatal gyümölcsösökben, ahol — helytelenül — évelő takarmányokat (lucerna, vöröshere, baltacím) telepítettek a gazdák. 4 Hogy e veszedelmes kártevőtől megvédjük kultúrnövényeinket, el kell végezni az egész községben (dűíőrészben) a közös védekezést. Az idevágó rendelet érteimében a fertőzött terültet tulajdonosának kötelessége részt venni a községi szervezett védekezési munkában az előírt napokon. A védekezést az Arvalin nevű méreggel kell végezni, melyből kát. holdanként gyenge fertőzéskor 10 dkg, közepes fertőzés esetén 15—20 dkg, erős fertőzéskor 20—25 dkg szükséges. Az Arvalin igen erős méreg, emberre és állatra egyaránt veszélyes. A lemérgezett területen 4 hétig legeltetni vagy az onnan hozott szálastakarmányt feletetni tilos. Az irtás végrehajtása két részből áll. Első teendő az ösz- szes pocokjáratok betemetése a községi tanács által meghatározott napon, a földtulajdonosok közös munkájával. A szántáson a járatok betakará- sa fogassal is történhet, vetésen esetleg hengerrel. Az évelő takarmánynövényeken a lyukakat be kell taposni. Másodszorra az előző napon betakart és a következő napon ismét nyitva talált pocakjáratokba elhelyezzük a mérget. Ezt a munkát nem kis kanállal, hanem rézsútosan elvágott kisujjnyi vastagságú mádszállal végezzük. Minden nyitva talált lyukba 2—3 szem Arvalint teszünk. Horváth Gyula, növényvédelmi felügyelő. tavasztól őszig tartó tenyész- ideje alatt 2500 db-ra is felszaporodhat. Ekkor nemcsak a kultúrnövények elfogyasztásásokszor bokáig süllyed az ember a pocoktól fellazított talajban. Most ősszel 44 községiben Az első tervteljesítés Ismét lesz nyereségrészesedés a zákányi téglagyárban NEGYVEN ESZTENDEJE TÖRT KI az őszirózsás forradalom ][/[& van negyven esztendeje annak, hogy az első imperialista világháború a magyar nép számára befejeződött, Magyarország kivívta függetlenségét, és kitört az úgynevezett őszirózsás forradalom. A forradalom érlelődőben volt Magyarországon a háború utolsó éveiben. A néptömegek nyomora, nélkülözése, a megoldatlan belső ellentétek, az orosz példa erjedésbe hozta a magyar társadalmat. Az elnyomott, kizsákmányolt, vágóhídra hurcolt néptömegek elégedetlensége fokról fokra növekedett. A dolgozók körében egyre erőteljesebben tört fel az a vágy, hogy véget vessenek a pusztulást és nyomort fokozó háborúnak. A tüntetések 1917. november 25-től — amikor a »kövessük az orosz példát« jelszóval vonul fel a munkásság az utcára — állandóan napirenden vannak. 1917 végén már a munkástanácsok megalakítását követeli a tömeg. 1918 januárjában a breszt-litovszki béketárgyalások eredménytelenségének hírére monarchiát átfogó sztrájk tört ki. 1918 júniusában a magyar proletariátus ismét hatalmas politikai tömegsztrájkkal tiltakozott az imperialista háború folytatása ellen. A hadseregben is egyre fokozódik a nyugtalanság: 1918 februárjában Cattaróban a flotta, májusban a pécsi gyalogezred, októberben Polában a flotta lázadt fel. 1918 októberében bekövetkezett az osztrákmagyar monarchia teljes veresége: az antant és az USA imperialista blokkja legyőzte a császári Németországot és szövetségeseit. A népek forradalmi fellépése, a demokratikus népmozgalom elsöpörte a Habsburg-monarchiát. A forradalom ekkor már gyorsan érik itthon is és a frontokon is. A munkások egyre nagyobb erővel és egyre határozottabb követelésekkel lépnek fel, a frontokat pedig a katonaság tömegesen hagyja el. Október 25-én a tömegek nyomására megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Október 28-án a tömegek a Vár elé indulnak tüntetni, a Lánchídnál a rendőrség a tömegbe lő. A helyzet már érett, a tömegeket a véráldozat nem tántorítja el, sőt közelebb hozza a forradalomhoz. Míg a Nemzeti Tanács tétovázik, fél a forradalmi eszközöktől, a tömegek másképp gondolkoznak. Semmibe veszik a fennálló rend törvényeit, és a maguk forradalmi törvényei szerint cselekszenek. Október 30-án minden nagyobb gyárban tiltakozó gyűlések voltak a 29-i vérontás ellen. A budapesti munkástanácsba, mely az események fejlődése során elismert szerv lett, új tagokat választottak.- Az orosz katonák példájára Budapesten is megalakult a katonatanács. A fegyveres felkelt«; szinte a levegőben lógott. /'Vcíóber 31-én reggelre Budapest prole- tariátusa és a forradalomhoz csatlakozott katonaság a forradalmi szocialisták és a baloldali szociáldemokraták felhívására és Vezetésével elfoglalta a várost. Általános politikai sztrájk robbant ki, mely győzelmes fegyveres felkeléssé fejlődött. A forradalc r hatalmat a Nemzeti Tanács, illetőleg az ból alakult polgári demokratikus kormány kezébe tette. A Nemzeti Tanács és a kormány a tömegek szemében a forradalom jelképe volt, valójában azonban félt a forradalomtól, a tömegek követeléseit túlzónak tartotta, nem értette meg, elegendőnek tartotta a demokratikus reformokat, melyek pedig a tömegek számára csak az első lépést jelentették. Az önkényuralmi monarchia megdőlt, megszűnt egyben az osztrák fensőbbség is Magyarország felett. A polgári demokratikus forradalom a monarchista nagybirtokos osztálytól elragadta a politikai hatalmat, a nép kivívta politikai szabadságjogát. Az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalmat nem a polgári pártok vezették, hanem a munkásosztály, erejét nem a polgárság adta, hanem a dolgozó milliók. A magyar munkásosztály a forradalom vezetését marxista párt nélkül végezte, mivel a szociáldemokrata párt reformista-demokratikus intézkedésekkel megelégedő párt volt. A munkásosztály erői azonban mégsem voltak teljesen spontánok és szervezetlenek, mivel a baloldali szociáldemokraták, forradalmi szocialisták és volt orosz hadifoglyok — akik a demokratikus forradalom győzelme után kommunista párttá szerveződtek — a tömegmozgalmak megindulásának első percétől együtt harcoltak a dolgozókkal, tanították őket, közvetítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit, és ezzel valamennyire egységes színezetet és tettkészséget adtak a tömegek forradalmi megmozdulásainak. Nagy Októberi Szocialista Forradalom termékenyítő hatással volt a magyar társadalom megmozdulására, az 1918-as magyar forradalom azonban nem külső nemzetközi hatások eredménye, azok csak gyorsították az érését. A forradalom Magyarország sajátos történelmi fejlődésének, a háború végén kialakult társadalmi viszonyok természetes következménye. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc nem oldotta meg a nemzeti függetlenség és a társadalmi fejlődés egymással összefüggő kérdéseit. Mivel feudális kötöttséggel teli, puskaporos talajon fejlődött ki a kapitalizmus, a magyar munkásosztály a tőkés kizsákmányolás mellett a feudális maradványoktól is szenvedett, s ezért demokratikus és szocialista követelésekért egyaránt harcolt. 1918-ban a demokratikus forradalom eszméinek érésekor, itt-ott már felütötték fejüket a proletárforradalom eszméi és erői is. Bár az októberi forradalom győzelmét a munkásosztály és a katonák vívták ki, a hatalom mégis a burzsoázia kezébe ment át. Kettős hatalom jött létre: a burzsoá kormány mint az egyik hatalom és a munkás- és katonatanácsok, a jövendő proletár állam szervei mint a másik hatalom. A polgári demokratikus forradalom nem tudott következetesen harcolni a dolgozó milliók érdekéért, mivel a burzsoázia az imperializmus idején nem harcolhat következetesen a feudális maradványok eltörléséért, szüksége van azokra a munkásosztály megfékezése céljából. A munkás- osztály előtt az adott történelmi helyzetben épp ezért az a döntő feladat állt, hogy a burzsoáziának önszántából átengedett hatalmat vegye vissza, állítsa helyre a munkás- és katonatanácsok önállóságát, a burzsoáziától való függetlenségét, vigye győzelemre a szocialista forradalom ügyét, mely egyedül hozhatott megoldást a munkásság, a dolgozó parasztság milliói, a nemzetiségek megoldásra váró problémái számára. Az őszirózsás forradalom vívmányait: a nemzeti függetlenséget, polgári szabadságjogokat, a munkás- és paraszttömegek harcához adott szabadabb lehetőségeket ma is megbecsüljük, de maradandó értéket az összefüggő forradalmi folyamat — a polgári demokratikus forradalom és a tanácsköztársaság győzelme nyújt. A demokratikus forradalom adott teret és tapasztalatokat a proletárforradalom eszméinek széleskörű terjesztéséhez, a prole- tárforradalomért vívott harchoz, majd a proletariátus győzelemre viteléhez. Ma, amikor az őszirózsás forradalom negyvenedik évfordulóját ünnepeljük, erről semmiképp sem feledkezhetünk meg. Divatbemutató Homokszentgyörgyön Műsoros est a választások tiszteletére A Csurgói Járási Művelődési Ház az először választók tiszteletére műsoros estet rendez vasárnap este. A műsor előtt Szabó György járási KISZ-titkár üdvözli az ifjú választókat, és emléklapot ad át nekik. A műsorban szavalatok, népi táncok és énekszámok váltják egymást, majd bál következik. Kétezer gyermekkerékpár érkezett Csehszlovákiából A múlt évi mintegy 350 millió forint értékű csehszlovák— magyar szövetkezeti árucsere- forgalmi megállapodás sikeres, mindkét fél részére előnyös lebonyolítása után az idén is igen élénk és hasznos kereskedelmi kapcsolat alakult !ki a két ország szövetkezetei között. Az érvényes megállapodás szerint a szállítások zavartalanul folynak. A közeli napokban az üzletekbe kerül — karácsonyi ajándékelőlegként — a Csehszlovákiából szállított 'kétezer, húszas méretű gyermeikkerékpár. A csinos kis kerékpárok 10—12 éves gyermekek számára készültek. Ugyancsak a közeli napokban kiváló minőségű cseh írószerek kerülnek az üzletekbe. »Ilyen még nem volt Ho- mdkszentgyörgyön« — ezzel a mondattal volt tele a falu a múlt vasárnap. Mindenki lázasan készülődött, öregek, fiatalok egyaránt izgalommal várták az esti divatbemutatót. Zsúfolásig megtelt a nézőtér, s az amúgy elég nagy terem kicsinek bizonyult. Megkezdődött a műsor. A hangulatos zene hatására elhallgattafc a beszélgetők, s a színpadon megjelentek az első manekenek, az apróságok. Bájos ügyetlenséggel forogtak a csinos kis matrózruhákban, szövetruháikban, télikabátokban. A felnőttek divatbemutatóját színes változatosság jellemezte. Férfiöltönyök, kabátok, sálak között egy nő egész napi öltözete került bemutatásra. Csinos pongyolák, munkaruhák, esőkabátok, télikabátok, délutáni toalettek, kosztümök váltogatták egymást. A műsor utáni bálon elegáns kisestélyi- be öltözött párok nyitották meg a táncot. Jól sikerült a divatbemutató, nagy tetszést aratott, még az öregek is megelégedett mosolygással bólogattak. Felkerestük a nőtanács elnökét, özv. Vörös Sándomét. Kicsit nehezen találtuk meg, mert sürgőtt-forgott, mindenfelé intézkedett, nehogy fennakadás legyen valahol. — Igen, mi a földművesszövetkezet nőtanácsa rendeztük divatbemutatót — felelte kérdésünkre. — Bizony, hosz- szú, nehéz munka előzte meg, mivel sokfelé ellenkezésbe ütköztünk. »-Mire jó faluhelyen ilyesmivel foglalkozni«, hangzott el nemegyszer a vélemény. De mi azt szeretnénk, hogy ne csak városban, hanem vidéken is tudják meg az emberek, hogyan kell 1958-ban ízlésesen, szépen öltözködni. S amint látják, nem volt eredménytelen a munkánk, tetszett az embereknek, s reméljük — tette hozzá mosolyogva —, nagyobb kedvvel fognak ezután vásárolni szövetkezetünkben. — A bevételt mire fordítják? — Mosógépet veszünk, régi kívánságuk ez az asszonyoknak, s így segítünk magunkon. Mielőtt eljöttünk Homok- szentgyörgyről, körülnéztünk a bálban: a vidáman táncoló fiatalok nagy részén már csinos taft ruha suhogott. Hazafelé jövet az, úton, két öreg néniké ballagott előttünk, beszélgettek: — Hát szép volt ez, szomszédasszony! Nagyot hallgatott a másik, aztán elgondolkodva ráfelelte: — Mégiscsak másképp van ez, mint a mi időnkben.., Elváltak. Ezek voltak az ellesett utószavak. Úgy gondoljuk, másutt is érdemes lenne megvalósítani ezt a hasznos kezdeményezést. V. M,
