Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-30 / 256. szám

Csütörtök, 1958. október 30. 2 SOMOGYI NÉPLAP fl Szovjetunió csatlakozik a nukleáris robbantások megszüntetésire beterjesztett indiai javaslathoz? New York (AFP). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága szerdán délelőtt nem tart ülést, sőt lehetséges, hogy a szóban forgó tárgyalások miatt a délutánra kitűzött ülé­sét is elnapolják. A békéltetési kísérleteknek ezúttal is India a kezdemé­nyezője, és Lali indiai kül­dött kedden a politikai bizott­ság ülése után hosszabb meg­beszélést folytatott Zorin szovjet küldöttel. Zorin egyébként a politikai bizottság keddi ülésen el­hangzott felszólalásában beje­lentette, hogy esetleg csatla­kozik az indiai határozati ja­vaslathoz. India ebben a ja­vaslatban — mint ismeretes — követeli a nukleáris kísérleti robbantások haladéktalan megszüntetését már addig is, amíg az érdekelt államok kö­zött megállapodás jön létre a robbantások megszüntetésének műszaki vonatkozásairól és a kellő ellenőrzésről. Azt a szándékot, amely el­választja az indiai határozati javaslatot az angolszász állás­ponttól — nem is szólva a francia álláspontról —, már nehezebb áthidalni. Washing­ton és London ugyanis fel­ajánlotta a nukleáris robban­tások egyévi megszüntetését, de ellenezte a kísérleti rob­bantások végleges megszünte­tését megfelelő leszerelési in­tézkedések nélkül. A Szovjetuniónak a politi­kai bizottságban tanúsított hajthatatlan magatartása és az a tény, hogy elvben elutasít­ja az angolszász javaslatot, ar­ra készteti az amerikai körö­ket, hogy összpontosítsák fi­gyelmüket az október 31-én kezdődő genfi tárgyalásokra, amelyeken a Szovjetunió is részt vesz. Angol és amerikai részről hajlamosak kisebb je­lentőséget tulajdonítani a po­litikai bizottság leszerelési vi­tájának, mert azt inkább pro­paganda jellegű vitának tart­ják. November 9-én koronázzák meg a pápát i MINT HAL A VÍZBEN... Hogy mennyire tartja reá­lisnak Pinay, de Gaulle pénzügyminisztere a saját, Vatikánváros (MTI) Az AFP| hivatalos költségvetését, azt jelentése szerint XXIII. János | — némi öngúnnyal — az aláb­pápát november 9-én, sárnap koronázzák meg Szent Péter bazilikában. * * * Vatikánváros (Reuter). XXIII. János pápa közvetle­nül megválasztása után, a konklávé terméből rádióüze- j netet intézett a világhoz. Az | országok vezetőit a pápa meg- { értésre, egyetértésre és kére hívta fel. A pápa szerdán reggel tóttá első főpapi miséjét. I Az angol alsóház ülése London (Reuter). II. Erzsé­bet angol királynő kedden megnyitotta az angol parla­ment új ülésszakát. Az ünnepélyes megnyitás után külpolitikai vita kezdő­dött az alsóházban, amelynek során Gaitskell, a munkáspár­ti ellenzék vezére éles sza­vakkal bírálta a kormány kö­zép-keleti politikáját. A ciprusi kérdésről szólva áz ellenzék vezére hangoztat­ta: »őszintén sajnálja, hogy a kormány nem fogadta el Ma- kariosz érsek javaslatát, tud­niillik azt, hogy Ciprus kap­jon független státuszt ENSZ- szavatosság mellett. Felszólalt a vitában Mac­millan miniszterelnök, s a ciprusi kérdésről szólva kije­lentette, reméli, hogy a kerek- asztal-értekezleten való rész­vételt megtagadó görög el­határozás nem semmisíti meg az értekezlet megvalósulásá­hoz fűzött reményeket. A kormány közép-keleti po­litikájával kapcsolatban Mac­millan kijelentette: »Világosan meg kell mondanom, hogy fenn fogjuk tartani összes szövet­ségeinket és szerződéseinket a Közép-Keleten, beleértve a bagdadi paktumban elfoglalt helyünket is. E szövetségek és szerződések egyike sem fenye­get egyetlen arab országot sem«. Dzsumblat nyilatkozata az amerikai csapatok kivonásáról Beirut (Uj Kína); Kamal Dzsumblat, a libanoni szocia­lista haladó párt elnöke az Uj Kínának adott interjújában ar­ra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok sohasem változtatja meg az arab álla­mok iránti beavatkozási poli­tikáját. »Libanon amerikai megszállása törvényellenes volt, és mi nagyon örülünk, 870 QQO spanyol gyermek nem járhat iskolába Franco Spanyolországában ez év őszén kb. 870 000 isko- Mkötéles korbari, lévő gyer­mek nem mehet iskolába. En­nek oka:, nincs kiég iskola, !kevés a tanerő. A Reuter an­gol hírügynökség közlése sze­rint kb. 25 000 új iskolára volna szükség ahhoz, hogy Spanyolországban az anal­fabétizmust felszámolják. Az ország felnőtt lakosságának 10 százaléka. nem tud ími- olvasni. A spanyol hatóságok azon siránkoznak, hogy -na­gyon kevés fiatal választja a tanítói pályát. Ez pedig ért­hető, ha tekintetbe vesszük, hogy Franco Spanyolországá­ban egy népiskolai tanító fi­zetése havi 1800 pezeta. (Egy madridi kőműves havi kere­sete 3000—4000 pezeta, ami körülbelül megfelel a létmi­nimumnak.) Minthogy kevés a tanító, sok faluban a pap vállalja, hogy a gyerekeket megtanítja az egyszeregyre. »Csakhogy a papoknak más feladataik is vannak, s ettől eltekintve sokszor nincs meg hogy eltávoztak« — mondotta. A Libanon belügyeibe történt amerikai beavatkozás akadá­lyozta a libanoni nép erőfeszí­téseit. Dzsumblat azt mondot­ta, hogy a jelenlegi libanoni kormány »kompromisszumos és átmeneti«. Hangsúlyozta, itt van az ideje, hogy közös front alakuljon az ország népe egy­ségének megteremtésére, eb­ben képviselve lennének a na­cionalisták, a kommunisták, a szocialisták és különféle libe­rálisok. Dzsumblat háláját fe­jezte ki a Szovjetunió iránt az Egyesült Arab Köztársaság­nak az asszuáni gát építéséhez nyújtott segítségéért. Angol figyelmeztetés Nyugat-Nemetországhoz a háborús kártérítések elmaradása miatt va-l bi történetben ő maga mond- a Í ja el. ♦ A francia pénzügyminisz­♦ tériumban csöng a telefon. A vonal másik végén megszólal egy vékony hangocska: »A miniszterrel szeretnék be­szélni«. — Kapcsolják a vo­nalat. A miniszter felveszi a kagylót. — Hallói Miniszter úr? Szeretném közölni, hogy nem bé- ♦ értettem teljesen egyet ön- | nel abban, amit legutóbbi be- tar_ | szédében egy házaspár átla- » gos költségvetéséről mon- t dott... j Miniszteri felhorkanás: I — Ejenye! Ejnye! Hisz a ♦ mi szakértőink,.okmánya- : ink... összehasonlító vizs­gálatainkból is kitűnik... A vé kony hangocska köz­bevág: Igen, igen! Itt van pél­dául a feleségem és én! Mi nem költünk hetenként 100 franknál többet élelemre... Recsegés a vonalban. A miniszter karosszéke recseg— — Hogyan? S a vézna hang folytatja: — Megmondtam: heten­ként 100 franknál többet nem költünk élelemre... Erre elsimulnak a redök a • miniszter homlokán, s lelke­sen szól a kagylóba: — Csodálatos! Látnom kell önt! Ki ön? Mire a vékony hangocska elérzékenyülten így válaszol: — Egy kis aranyhal, mi­niszter uram! (A Figaróból.) London (MTI). A Daily Ex­press jelenti: Anglia emlékez­tette Nyugat-Németországot, hogy mindeddig nem fizetett kártérítést a náci támadás angol áldozatainak. A jegyzé­ket a múlt héten küldték meg a bonni kormánynak, mintegy arculcsapásként Heuss angliai látogatásának kellős közepén. Nyugat-Németország eddig csupán kegyes adományokat ajánlott fel az ínséget szen­vedő angol áldozatoknak, ezt azonban Anglia visszautasítot­ta. A németek nem hivatalo­san azzal érvelnek, hogy 1. ) a méltányos elintézés milliókba kerülne; 2. ) ha sietnének a fizetéssel, túl sokan fogják igényeiket bejelenteni. Bonn különösen a meggyil­koltak rokonainak kártérítési követeléseitől fél, mert ezek­nek az áldozatoknak a száma ismeretlen ugyan, de kétségkí­vül igen nagy. Von Brentano a NÁTO politikai munkájának megjavításáról és a német kérdésről Bonn (MTI). »A NATO tag­államai már hosszú idő óta latolgatják, hogyan lehetne javítani az északatlanti szö­vetség politikai munkáján. En­nélfogva tehát csak örömmel üdvözölhetjük a de Gaulle el­nök kezdeményezte vitát« — mondta kedden Brentano nyu­gatnémet külügyminiszter né­met újságíróknak adott nyilat­kozatában. Brentano bejelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ságnak pillanatnyilag nincs szándékában megújítani dip­lomáciai kapcsolatait sem Lengyelországgal, sem Ju­goszláviával. Azokról a javaslatokról szól­va, amelyeket a bonni kor­mány a közeljövőben a szov­jet kormány elé kíván ter­jeszteni, von Brentano kije­lentette, hogy Németország újraegyesítésének és a német békeszerződés előkészítésének kérdései »nem választhatók el egymástól«. Brentano egyéb­ként hangoztatta, hogy a bonni kormány továbbra sem hajlandó »közvetlenül, vagy közvetve« tárgyalásokba bo­csátkozni az NDK-val. A Francia Kommunista Párt választási nagygyűlése Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt kedden este a párizsi téli cirkusz nézőterét zsúfolásig megtöltő munkások és értelmiségiek előtt nagysza­bású választási gyűlés kereté­ben mutatta be a francia fő­város 55 választókerületének kommunista képviselőjelölt­jeit. A gyűlésen Maurice Tho- rez, a Francia Kommunista Párt főtitkára elnökölt. Beszédében Thorez rámuta­tott arra, hogy az elnöki rend­szer alkotmányának elfogadá­sa súlyos helyzetet teremt Franciaországban. Az alkot­mány korlátozza a népképvise­let jogait és lehetőségeit. Eh­hez járul azután, hogy az az ember, aki előzőleg arról be­szélt, hogy újat hoz, exhumál­ta a legszégyenletesebb múlt­ból az »állóvizek« választási rendszerét. Thorez elsőnek az algériai háború problémáját említette. Szólt a de Gaulle-kormány el­vakult követeléséről, amellyel Évente 20 000-en vándorolnak ki Görögországból Az 1951-től 1956-ig terjedő statisztikai adatok szerint Görögország lakóinak száma évi százezerrel gyarapodott, ugyanakkor viszont évenként 20 000-en vándoroltak ki az országból. Ez nyilvánvalóan a munkanélküliséggel magya­rázható. Jelenleg 360 000 mun­kanélküli van Görögország­ban, imgyis a keresetből élők 40 százaléka nem tud mun­kához jutni.' Akik hazugságban nevelkedtek, egyszerű kapitulációra hívta fel az algériai felkelést. Bár késznek mondja magát a tár­gyalásokra, elutasította a meg­adásra szólító felhívást. Thorez ezután szólt a máso­dik nagy, időszerű problémá­ról, a kezdődő gazdasági vál­ságról. Helyes és célszerű a munkásság két nagy követe­lése: a tőkés költségén mun­kanélküli biztosítást kell lét­rehozni és vissza kell térni a negyven órás munkahéthez a munkabérek csökkentése nél­kül. A Francia Kommunista Párt főtitkára ezután az ország kül­politikájáról szólt, ez a har­madik nagy francia probléma. A francia kormány külpoliti­kája továbbra is az amerikai imperialisták uszályában ma­rad. Ezután méltatta a szocialista tábor sikereit és hangoztatta, hogy a szocializmus gondolata éppen úgy megnyeri majd Franciaország népét, mint ahogy megnyerte földünk egv- millárd lakóját az Elbától a Csendes-óceánig, A novemberi képviselővá­lasztásokról szólva Thorez hangoztatta, a párt kiáll vilá­gos programjával, kiáll jelölt­jeivel, akiket sohasem szeny- nyezett be a botrány sara. Waldeck Rochet, a párt po­litikai irodájának tagja fejtet­te ki a párt akcióprogramját: a független francia békepoli- tika létrehozásáért. Ezután a beteg Jacques Duclos helyett, akinek orvosa egy heti pihe­nőt írt elő, Raymond Guyet fmutatta be a párt 55 párizsi f képviselőjelöltjét. ___________ r o ktatásához... Reuter. Föld alatti tengerre bukkantak Kínában A nankingi egyetem geo- lógiai_ szakának tanárai és diákjai a Jangce folyam ős­medrére bukkanva felfedeztek ( egy 200 000 négyzetkilométer l kiterjedésű alagutat. A föld{ alatti tenger nyugat—keleti) irányban egészen Sanghájigi húzódik. Legmélyebb pontjai 400 méterre van a tenger szintjétől, vizét négyszáz mii- ( liárd tonnára becsülik, ame­lyet a mezőgazdasági terme-{ lésben kívánnak majd haszno-, titani. Az alábbiakban közöljük egy 27 éves, Franciaországba me­nekült spanyol fiatalember Mendes-France politikai heti­lapjának adott nyilatkozatát. A z én nemzedékem már nem ismerte a köztár­sasági Spanyolországot. Minket Francóék neveltek. Közvetlenül a polgárháború után, amely az országot fizi­kailag és erkölcsileg összetör­te, az új rendszer nagylelkűen »gazdag és szabad« Spanyol- országot ígért, olyan hazát, amely megmenekült »a káosz­ból«. Arra tanítottak, hogy imádjuk a diktátort, »akit Is­ten küldött Spanyolország és a Hit védelmére«. Belénk ol­tották a totalitárius és theok- rata állam tiszteletét, és azon teshadjáratot hirdettek az »anti-Spanyolország« ellen, amely a vörösök és pogányok világa. Gondosan vigyáztak, hogy meg ne lássuk ennek az anti-Spanyolországnak társa­dalmi alapjait. Meghamisítot­ták Spanyolország történel­mét, mondván, hogy a politi­kai bizonytalanság és gazda­sági elmaradottság »a libera­lizmus sötét századának« kö­vetkezménye. S zörnyű hazugságban ne­velkedtünk. Magunk­nak kellett rájönnünk, hogy hol végződik ez a hazugság, és hol kezdődik a valóság. Nem volt könnyű kiismerni magun­kat. Ezzel magyarázható gya­nakvásunk, szkeptikusságunk, a felkészültségük a gyerekek 1 J^gy■ fondM- előlünk' a "múlS 1 — lri<» a * ránk kényszerítettek egy tűr­és börtönben keresik a sza $ Lí "* umeVV függetlenségét N sunkat teljesen elködösítsék, lehetetlenné téve, hogy egy na­pon úgy gondolkozhassunk, mint egy ország normális ál­lampolgárai. Azt akarták, hogy olyanná váljunk, mint egy ré­gen letűnt történelmi kor fia­talsága. Idézni szeretném az »Egye­temes Spanyol Enciklopédia« egyik jellemző szakaszát: »Az állami oktatást a keresztény elveknek megfelelően kell ala­kítani, lehetetlenné kell tenni minden ideológiai semlegessé­get, ki kell irtani minden lai- cizmust*, és olyan új típusú fiatalságot kell nevelni, ame­lyet az a szellem éltet, mint a nagy középkori szenteket«. En­nek az elképzelésnek a meg­valósítására semmiféle fárad­ságot nem kíméltek. Keresz­* Az egyház és az állam ketté­választását célzó, az egyház hatás­körét a vallási kérdésekre korlá­tozni akaró irányzat. heteden jelent, és elrabolták tőlünk a jövőt. A semmiben lebegtünk. Bárhová fordultunk, napról napra igazságtalansá­gokkal találtuk szembe ma­gunkat: büntetlen korrupció­val, az emberek állandó le- aljasításával, minden emberi érték tagadásával. Hogyan reagáltunk erre? Kezdetben, a védekezés ref­lexével belső száműzetésbe vonultunk. Magunkba húzód­tunk, hogy ne essünk áldozatul a fertőzésnek. Később rájöt­tünk, hogy a beletörődés, a fá­sultság cinkossá tesz. Rá kel­lett jönnünk arra, miképpen kell élnünk, hogy békében él­hessünk saját lelki ismeretünk­kel. Sokan közülünk úgy látták, hogy csak a börtönökben ta­lálják meg azt a néhány köb­méter levegőt, amely még tisz­ta maradt Franco Spanyolor­szágában. Sokan külföldre menekültek. Egyre többen lép­tünk ki a visszavonultságból, hogy belevessük magunkat a küzdelembe. Apránként visz- szatért a hitünk a kollektív akciókban, megtaláltuk a jö­vőről alkotott helyes elképze­lést, a célt, amelyért érdemes küzdeni. Aki ismeri a mai spanyol valóságot, az tudja, milyen mélyenszántó forrada­lomnak kellett végbemennie m •' n d a nny iunkba n. m egyéni élményeimet akarom elmondani, ha­nem megszólaltatni a közösség hangját. 1957 áprilisában az egyetemi diákság körében egy dokumentum terjedt kézről kézre. Címe: »A polgárháború tanulsága«. Ezt az írást fiatal egyetemi hallgatók egy cso­portja adta ki, jellemző mó­don a következő aláírással: »Egyetem nélküli egyetemis­ták«. íme, egy idézet a szö­vegből: »Senki nem mondhat­ja, hogy külföldi ideológiák hódítottak meg minket. Köny­vesboltjainkból és könyvtá­rainkból sokkal hamarább tűntek el azok a könyvek és brosúrák, amelyek ilyen ideo­lógiákkal foglalkozták, mint ahogyan mi politikai öntudat­ra ébredtünk. Azokat az em­bereket, akik politikus gondol­kodásra taníthattak volna, el­űzték az országból. Tehát nem a könyvek és nem a propagan­da nyitotta ki szemünket, ha­nem saját tapasztalataink. A kérdések, amelyeket apáink­hoz intéztünk, és amelyekre kitérő választ kaptunk vagy mélységes hallgatást, amikor keservesen igyekeztünk őszin­te válaszokat kapni«. Az írás keményen vádolja az igazság­szolgáltatást, ahol a bírák meg­vásárolhatók, és ahol maga a törvénykezés tiporja lábbal a törvény adta polgári jogokat; beszél az orvosról, aki látja a társadalombiztosító intézet pompás bürokratikus épüle­teit, de ugyanakkor a kerületi rendelőkben a legelemibb gyógyszerkészlet sem áll ren­delkezésre. Tehetet’enül kény­telen végignézni a szegény be­tegek kínlódását és halálát, mert hatásos kezelést csak a gazdagok kaphatnak. Spanyolországban nem egye­dül a diákság az, amely ma forradalmi módon szemben áll a rendszerrel. A proletár fia­talság is megtörte a halál dermedt csendjét, amikor az elmúlt évek során egymásután robbantott ki sztrájkokat. Az ipari munkásság és a paraszt­ság viseli a jelenlegi rendszer? legszörnyűbb terheit. Kjorgo ? gyomorral tudják lemérni^ .helyzetük egész súlyosságát, t /Varsó (PAP). A. Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke távirat­ban tudatta Sekou Touréval, a Guineái Köztársaság elnöké­vel, hogy Lengyelország nagy megelégedéssel üdvözli a füg­getlen Guineái Köztársaság megalakulását, egyszersmind osztja a Guineái Köztársaság­nak azt a törekvését, hogy diplomáciai kapcsolat létesül­jön, és a két ország javát szolgáló együttműködés fej­lődjék ki a két ország között. Módosítás a lottó szabályzatában A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság döntése szerint 25 forinton aluli nyereményekből felvilágosultabb, ezért áll a ^ezentúl csak annyi ületéket harc^ élvonalában, ^hogy jegy-jí vonnak le, hogy a fogadó min­denképpen kapjon húsz fo­M ivel az egyetemi fiatal- j ság politikailag a leg- < séget teremtsen a írancóizmus áldozatainak óriási tömegével. Természetes, hogy a kormány­zat dühe elsősorban a diákság ellen fordul. Az egyetemeken hemzsegnek a rendőrök, akik az Opus Dei nevű klerikális, szervezet besúgóinak segítsé- ? előfordult rintot. Eddig ugyanis a húsz forinton alig valamivel ma­gasabb nyereményekből is le­vontak húsz százalékot. így például, hogy azok, gével végzik aljas munkájú-\ kát. Egyre több a letartózta-\ . __________, . , , t ás, egyre nagyobb a terror. < fonntot nyertes, csak 18,40 fo I akik kettes találatukkal 23 meg- f rintot kaptak kézhez. Ezen ? változtatott most az igazgató­............... , . iság intézkedése a lottó sza­réi is íol tudjak, hogy a fran-, e óizmus irog, belülről bomlik, \ balyzat módosításával, amely és halálra ítéltetett. f már a 44. héten érvényes. De még ezt a terrort is mert az állami szervek embe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents