Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-30 / 256. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1958. október 30. A mezőgazdasági szakemberek fóruma Az őszi zab termesztésének tapasztalataiból kísérletezés megbukott. Hazánkban az 1900-as évek elején kezdtek az őszi zab termesztésével foglalkozni, de a legtöbb helyen hosszabb-rövi- debb ideig tartott kísérletezés és nemesítés után termesztésével felhagytak gyenge fagyállósága miatt. Tapasztalataink szerint nem is annyira a téli, mint inkább a kora tavaszi fagyok okozzák az állomány kisebb-nagyobb mértékű ritkulását. Vagyis a felfagyás veszélyétől kell tartani — elsősorban a cserepesedésre hajlamos talajokon —, amikor a nappal felengedett talajfelszín éjszaka lefagy. Ennek veszélye homoktalajokon kevésbé áll fenn; őszi zabunk eddig észrevehető fagykárt egyik évben sem szenvedett, még a hótalanított szakaszon sem. A kísérleti terület egy réfezét ugyanis egész télen hómentesen tartjuk, hogy így a legnagyobb hideg esetleges káÄ Délnyugat-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Marietta-pusztai telepén Homokszentgyörgy mellett — több éve folytatunk kísérleteket őszi zabbal. Nem érdektelen tehát, hogy a somogyi homokvidék állami gazdaságait, szövetkezeti tagjait és egyéni gazdáit tájékoztatjuk a kísérletek eddigi tapasztalatairól. Az őszi zabról 1. a magtermesztés és 2. a zöldtakar- má'nytermesztés szempontjából szólunk. Nézzük először milyenek az őszi zab magtermesztési lehetőségei A tavaszi zab a mezőgazdaságban általában mostoha- gyerekként kezelt növény. Ahol van vetésforgó, ott a forgó utolsó növénye, tehát a legrégebben istállótrágyázott földbe kerül; ahol pedig vetésforgó sincs, ott még sanyarúbb a sorsa. A zöldtrágyázás kisegítő hatásáról nem beszélhetünk, mert ez a homoktalajokon oly fontos kérdés teljesen elhanyagolt állapotban van. Ha mindehhez még hozzávesszük az esetleges kedvezőtlen száraz vagy hideg tavaszi időjárást — mint amilyen az idén volt —, akkor nem csodálkozhatunk, hogy a tavaszi zab átlagtermése rendkívül alacsony. Például 1958-ban Homokszentgyörgy község átlagtermése tavaszi zabból 3,33 mázsa volt. Tipikusan somogyi savanyú homoktalajú község, melyen az előbb említett hiányokat — istállótrágya, zöldtrágya, vetésforgó — a zab terméseredményei világosan jelzik. Vagy nézzük a barcsi járás eredményét. A járási átlag 5,47 mázsa. Érdemes megjegyezni, hogy ezen a számon belül az egyéni termelők átlaga 4,79, viszont a termelőszövetkezeteké 6,15 mázsa. Lám, a nagyüzemi gazdaságban, ahol a fejlettebb állattenyésztés révén jobb és több a trágya, bizonyos törekvés nyilvánul meg a helyes forgótrendszerű gazdálkodás felé, még a mostohán kezelt zab is viszonylag jobb körülmények közé került, mint a legtöbb esetben ötletszerűen gazdálkodó egyéni termelőknél. Kétségtelen, hogy idén elsősorban a meleg, aszályos tavasz befolyásolta kedvezőtlenül a zab terméseredményeit. Ennek ellenére kísérleti telepünkön az őszi zab szaporítás — tehát nem kisparcelláá kísérlet — 11,18 mázsás termést adott. Átlagosan normális időjárás esetén az őszi zab szemtermése 20—40 százalékkal haladja meg a tavaszi zab terméseredményét. A szalmater- mésnél is 30—50 százalék súlytöbblet mutatkozik az őszi zab javára. Az őszi zab vetésforgóba állítása elsősorban üzemszervezési problémaként jelentkezik. A tavaszi zab helyére be nem állítható egyrészt a későn lekerülő elővetemény miatt, másrészt, mivel a tavaszi zab általában a forgó végén, a leggyengébb talajerejű földben van. Sok gazdaságban azonban még egyáltalán nincs kialakult forgórendszer, így új forgó kialakításánál könnyebb a megfelelő helyre beiktatni. A másik lehetőség, hogy a belterjesség fokozásával, a hozamok lényeges növelésével az őszi búza, de még inkább a rozs vetésterületének csökkentésével is kaphat megfelelő helyet az őszi zab. Az legyen az elv, hogy ne kerüljön két évnél régebben istállótfágyá- zott vagy nem zöldtrágyázott földbe. Korai vetéséhez feltétlenül ragaszkodjunk, mert így kellően megerősödve és bokrosodva megy a télbe, fagyállósága — fajtától függetlenül — biztosítottaibb lesz. Egyébként a fagyállóság kérdése a pártszervezet irányítása •z, amelyen az 1700-as évek mindenütt megnyilvánult. Hi- éta sok országban számosba volt azonban, hogy kezdetrosító hatását is megfigyelhessük. Az őszi zab a vetés iránt érzékenyebb, mint tavaszi változata: simára elmunkált és eléggé ülepedett talajt kíván, mely kellő nedvességet tartalmaz. Száraz talajba lehetőleg ne vessünk, mert kelése egyenetlen lesz, inkább várjunk esőig a vetésével. Ősszel és tavasszal feltétlenül adjunk neki nitrogénműtrágyát fej- trágyaként. Az őszi zab különösen száraz tavaszú évben mutatja a tavaszi zabbal szemben, hogy mennyire fontos az őszi erőteljes bokroso- dás és kifejlődés. Egyébként is viszonyaink között a tavaszi zab vetése március közepe előtt ritkán végezhető el és száraz tavasz esetén még jobb erőben lévő talajon is csak sínylődik. Ez év száraz tavaszán, például június 3-án az őszi zab átlagmagassága 58 cm, ugyanakkor a tavaszi zab átlagmagassága 18 cm volt. takarékszövetkezeti betétszerzésről Takarékszövetkezeteink hivatva vannak a falu pénzügyi életének részbeni irányítására. Ez megnyilvánul abban a feladatban, mely szerint a takarékszövetkezet a lakosság megtakarított pénzét összegyűjti, és az indokolt kölcsönigényeket kielégíti. A betétgyűjtés a takarékszövetkezetek legalapvetőbb feladata. Ahhoz ugyanis, hogy jól műkcM- hessék a szövetkezet, az szükséges, hogy megfelelő betétállománnyal rendelkezzék. A betét- gyűjtés bizalmat, jó szervező munkát és mindenekelőtt hozzáértést kíván. Takarékszövetkezeteink vezetősége a mostani kedvező időben fogjanak hozzá a betétszerzéshez. Nem arról van szó, hogy csak nagy betétet gyűjtsenek, hanem a kis betétek nagy mennyiségét érjék el. Minden embernek van megtakarított pénze. El kell indítani az előtakarékosságot, ami abból áll, hogy meghatározott cél elérése végett az emberek pénzüket ne otthon, hanem betétkönyvben gyűjtsék. A betét kezelése biztonságos, a betét kamatozik, és bármikor kivehető, amikor a betétes kívánja. A meghatározatlan időre elhelyezett betét után a takarékszövetkezet 3, a tartósan elhelyezett betét után 5 százalékos kamatot fizet. A tartós elhelyezés alapján a betétes legalább 90 napra leköti a betétjét, ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a 90 nap eltelte után lehet azt kivenni, hanem előbb is, amikor arra neki szüksége van. Ebben az esetben azonban nem 5, hanem 3 százalékos kamatot kap. A betéttel kapcsolatban tudni kell, hogy azért az állam szavatosságot vállal, és teljesen titkos. A betétről senki sem tudhat, azokról még az irányító szervek sem kérhetnek felvilágosítást. A takarékszövetkezetek szervezésében, a tagszervezésben, a részjegyalap növelésében megyénk jelentős eredményt ért el. Műkő désükkel mégsem vagyunk meg me igen lassú. Ahhoz pedig, hogy takarékszövetkezeteink kölcsönt nyújtsanak, az is szükséges, hogy rendelkezzenek megfelelő alappal. Kölcsönként kihelyezhető az egész részjegyalap és a betétállomány fele. A tagok azt várják, hogy előbb vagy utóbb kölcsönt kapjanak. A kezdeti 10 000 fpriníos részjegyalapból csak 4—5 ember kaphat kölcsönt. A további kölcsönigények kielégítése csak úgy lehetséges, ha a takarékszövetkezetnek legalább 200 000 forintos betétállománya van. Indítsák el a takarékszövetkezeteink is az »Ahány ház, annyi betétkönyv-« mozgalmat. Ehhez a munkához adjanak segítséget a földművesszövetkezeteink is, de elsősorban maguk a takarékszövetkezeti tagok, vezetők és alkalmazottak. Ha tudott szép eredményt felmutatni a nagybajomi, igali és somogysárdi takarékszövetkezet, megvan a lehetősége annak, hogy a balatonszemesi, bala- tonszárszói, somogyszili, nagyberki, karádi, gamási, lábodi, valamint a kétheiyi takarékszövetkezet is rövid időn beiül számottevő bevétellel rendelkezzék. Nem kell várni azt, hogy a betétesek maguktól jönnek, és hozzák megtakarított pénzüket, hanem el kell hozzájuk menni és meggyőzni őket a betét előnyéről. így mind több lesz azoknak a tagoknak a száma, akiknek kölcsönt adhatnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kölcsönt kapott tagok később betétesei lesznek saját szövetkezetüknek. HALASZ JANOS — 500 méter betonjárda épül Szabáson körülbelül 20 ezer forintos költséggel. A község lakói mintegy nyolcezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a járda- etégcdve, mert a betétszerzés *üte- építéshez. Nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az őszi zabos takarmánykeverékek termesztésének is. Az ősziek közül majdnem egyedüli ro- zsosbükköny keverék rövid ideig etethető a rozs elvénülé- se miatt; ezenkívül csaknem általánosan helytelenül állapítják meg a rozs és bükk arányát a rozs javára, és a túl sűrű, gyors fejlődésű rozsban gyenge a bükköny fejlődése, különösen száraz tavaszú évben. Az őszi zabos keverékek etetése a rozsos keverékek lekerülése után kezdhető meg, és a tavasziak kaszálásáig fedezi az állatok zöldtakarmány szükségletét elsőrendű minőségben. A jól összeállított őszi zabos keverék a helyes agrotechnika alkalmazásával elvetve súlyban sem marad el a rozsos keverékektől. Az őszi zab — látva a kísérletekben való szereplését — sokkal inkább alkalmas támasztónövénynek, mint a rozs, mert együtt nő az aljnövényzettel, kellő levegőt és napfényt biztosítva számukra. Számos tár- sítási kísérletünkből megemlítek néhány példát. Az őszi zabot — a rozs és búza mellett — a következő alj növényekkel társítottuk: őszi borsó, szöszösbükköny, pannonbükköny, bíborhere, bíborhere és olasz perje, pannonbükköny—szöszösbükköny —bíborhere, valamint őszi borsó—szöszösbükköny. Az állatok a keveréket mind egy szálig elfogyasztották. A vetés 1957. szeptember 10-én történt, a növényzet az ősz folyamán jól beállt. Fagykár egész csekély volt a borsónál, az őszi zabnál úgyszólván semmi. Az őszi zabos keverékek állománya egységes, tömör szintet mutatott. Az őszi zab nemesítésének tehát két szilárd típus kialakítására kell irányulnia. Az egyik: a fagyálló, korán érő, bő magtermő típus: a másik a nem kevésbé fagyálló. jól bokrosodó, későbbi érésű és dús, széles levelű típus kinemesítése. Ha ezzel a két típussal rendelkezünk, akkor lehetővé válik a savanyú homoktalajokon elég gyengén termő tavaszi zab helyett bőven termő őszi zab termesztésének széleskörű kiterjesztése. Az őszi zabos takarmány- keverékekkel pedig jelentős mértékben hozzájárulhatunk a homoki gazdaságok gyenge állattartási viszonyainak megjavításához. Váradi Gyula után az Állami Pinceaazdaságnál Az Állami Pincegazdaság ba latonboglári pincészete szeptember 29-én kezdte meg a szerződé ses és szabad must, bor átvételét. Azóta állandóan érkeznek a szekerek a környék községeiből. Amint a képen is látható, telik az üveglopó, lehet a mintát az ellenőrzőbe vinni. — Látja, János bácsi, 18 fokos a mustja — mondja Tüske Géza pin- cevezetö. Székely János bácsi 628 liter mustot hozott be Balaton- lelléről, s hazafelé menet villany hűtőszekrényt vásárolt a szerződéses must árából. Tele van-e már a 340 hektós cementhordó? — Magori István pincemester a szakértő szemével néz a töltönyíláson a hordóba, nem kell-e még néhány liter mustot pótlásnak beleengedni. Kedden reggel Csurgón a járási tanács nagytermében a járás községeinek tanácselnökei, párttitkárai gyülekeztek megbeszélésre. A járási pártbizottság hívta őket ösz- sze, hogy elmondják a tanácstag-jelölőgyűlések során szerzett tapasztalataikat, hogy azok közreadásával a jövőben még jobbá válhasson munkájuk. Hortobágyi István elvtárs, a járási pártbizottság titkára ismertette a pártbizottság tapasztalatait. Fokozódott a járás dolgozóinak érdeklődése — A járásban 482 községi tanácstag-, országgyűlési képviselő-, megyei tanácstag- és járási tanácstag-jelölőgyűlést összesen 33-at — tartottunk, kezdte beszámolóját Hortobágyi elvtárs. Majd így folytatta: —- Ezeken a gyűléseken 18 400 választó közül 11333 vett részt, bizonyítva a járás lakóinak megnövekedett érdeklődését. A jelöltekhez igen sok kérés hangzott el a községfejlesztési tervekkel és a tsz-ekkel kapcsolatban. De nemcsak a fokozott érdeklődés, hanem a bizalom megszilárdulását is igazolják a jelölőgyűlések, ment a 482 községi tanácstag] elölt közül csalj 13-at nem fogadtak el. — A jelölőgyűlések során A jelőlőgyülések tapasztalataiból ben sem a nőtanács, sem KISZ nem nyújtott kellő a I jelenlevőket. — A választási se- nagygyűlésen, melyet Sási Jágítséget. A nőtanácsnál utóbb | nos megyei tanácselnökhelyet- javulás állott be, a KISZ-nél tes, országgyűlési képviselője- azonban nem. Az is hiba volt, i lölt tartott, 300—400 ember hogy a választási előkészület ; vett részt — mondotta. — A ki' szesek nem sokat segítettek, kivéve a szervezet titkárát. A november 16-i választás előkészítése mellett nem hanyagoljuk el a többi feladatot munkáit nem mindenütt kapcsolták össze az egyéb feladatokkal. A legjobbakkal erősítjük pártunkat — A nőtanács sem sokat lésen a választási operatív bizottság tagjai is. Meghatároztuk a kisgyűlések ütemtervét, kijelöltük az előadókat és a népnevelőket. A választási munkálatokból minden kommunista kiveszi részét. Azonnal intézkedtek A felszólalók eddig főleg sem, s készülünk a november ; arról számoltak be a KISZszervezetak munkáját érintve, hogy azok nem sok segítséget 7-i ünnepségre is. A tanácstagjelölteket segített, bár vezetője tanács- összehívjuk, ismertetjük tagjelölt, és a KISZ is nagyobb lük a közsegfejlesztési tervet segítséget nyújthatott volna mondotta Dolonecz István zá- kányi tanácselnök. — Mégis az elmúlt években eredménye— szólalt fel Túri József gyékényest vb.-elnök. — A mi falunkban Is sokkal nagyobb az érdeklődés, mint az előző sen dolgozhattunk, mert igen ■ választások során. Mi is meg- sok aktíva tűnt ki, akik min- ; ünnepeljük november 7-ét. szíves-örömest ’ Délelőtt rendezzük meg az ün- I népségét, a KISZ és a nőta- ; nács közös műsorral készül. den feladatot elvégeztek. A legjobbakkal, akik bebizonyították, hogy ; munkájukra mindenkor szá- j míthatunk, pártunkat erősít- Taggyűlésén tárgyaltak jük. Felvesszük őket tagjelöl- - - teknek. — Ezután ismertette, hogy a választással kapcsolatban mindent előkészítve folyik az agitációs munka. Elkészítették a kisgyűlések ütemtervét, kijelölték az előadókat, a népnevelőket. Összekapcsolva más feladatokkal Horváth György berzencei tanácselnök a pártszervezet és a község lakói kapcsolatának megerősödéséről tájékoztatta a meg a feladatokat A tanácstag-jelölőgyűlések előtt s azok lefolyása alatt is sok egyéb feladat várt Inkén megoldásra. Először helyre kellett állítani a tanács tekintélyét, (hosszú ideje ugyanis nem volt vezetője). Kertész Károly, a község párttitkára arról számolt be, hogy ezt a feladatot sikerült megoldani. , Majd ezeket mondotta; — A választási feladatok megbeszélésére taggyűlést hívtunk egybe. Részt vettek a megbeszényújtottak. Gelencsér János porrogi vb.-elnök viszont arról beszélt, hogy ők mellőzték a fiatalokat, nem mertek komolyabb feladatot rájuk bízni. Megígérték, hogy a jövőben jobban támaszkodnak a fiatalokra. — A jelölőgyűléseken sok kérést terjesztettek elő a község lakói — folytatta. — A többi között egy régi híd újjáépítését kérték, (melyre a múltban már sok ígéret hangzott el). Mi nemcsak megígértük, hanem azonnal meg is kezdtük a híd javítását. Hasznos volt a tanácskozás, a jövőben is tartanak Simonovies József porrog- szentkirályi vb.-elnök is megemlítette, hogy nagyon sok kérés, javaslat hangzott el a jelölőgyűléseken. Sántosi György őrtilos* vb.elnök segítséget kért a járás vezetőitől. Ahogy mondotta: nincs a községnek gazdája, a KISZ csak papíron dolgozik, a nőtanács ugyancsak, a párt- szervezet sem segített kellően, egyedül a népfront-bizottság elnöke támogatta őt munkájában. Csóka János somogyudvar- helyi, Koósz Lajosné somogy- csicsói vb.-elnök a népfrontbizottság, Németh János csurgói párttitkár a fiatalok és a nőtanácsi aktívák jó munkáját dicsérte. Kálmán László, a Csurgói Tejüzem párttitkára a választások tiszteletére indított munkaversenyről tájékoztatta a jelenlévőket. Rudics Józsefné, a csurgói tanács vb. elnökhelyettese ismertette a jelölőgyűléseken felmerült ama kérést, hogy létesítsenek a községben fürdőt. S ezért a jövőben ennek megvalósítását tartják egyik legfontosabb feladatuknak. Novak Sándor pogányszent- péteri vb.-elnök az eredményekről is beszámolt. — Rövidesen elkészül a jövő évre tervezett orvosi lakás, s megkezdték a kultúrotthon és a tanácsház építését — mondotta. — Hasmos volt a tanácskozás — jelentette ki a megbeszélés végén Hortobágyi István, a pártbizottság titkára és Király Ferenc, a járási tanács vb. elnöke —; sok tapasztalat cserélődött ki, ezért a jövőben rendszeresíteni fogjuk a megbeszéléseket S zalai László
