Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-28 / 254. szám
,£\ KO/Vv «j. —---------^ ' ^Mpos^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 254. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1958. október 28. Mai számunk tartalmából Ahol mindenki megelégedett „A Nougat nem győzhet" A vasárnap sportja Meggyőződésünk, hogy dolgozó népünk a bizalomra továbbra is bizalommal válaszol VÁLASZTÁSI NAQYQYÜLÉSEK MEQYÉNKBEN A Hazafias Népfront vasárnap megyénk ■r®- több községében rendezett választási [ nagygyűlést. Nágocson délelőtt 10 órára a 770 választó közül 400 jött el a kultúrotthon- ba és annak udvarára, hogy meghallgassa | Dögéi Imre elvtársat, a Magyar Szocialista , Munkáspárt Közoonti Bizottságának tagja, a . megye országgyűlési képviselőjelöltje, föld- , művelésügyi miniszter beszédét. A nagygyű- I lés szónokát virágcsokorral köszöntötték fel (az úttörő pajtások. Hortobágyi Petemé, a (népfront helyi bizottsága elnökének megnyitó ) szavad után emelkedett szólásra Dögéi elv- >társ. 11 órára, hirdették Segesden a választási ) nagygyűlést, de az előadó, dr. Nezvál Ferenc, I a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi >Bizottságának tagja, Somogy megye ország- I gyűlési képviselőjelöltje, igazságügyminiszter I már kora reggel megérkezett a községbe. A (tanácsházán sokan várták: nemcsak a megye, (a járás és a község vezetői, hanem különböző kérelmekkel, panaszokkal érkező emberek (is, akik az igazságügyminisztertől vártak ba- i jaikra orvoslást. Ötvöskónyiból Krénusz, (Gyenis, Fábos gazdák és Fodor József, Se- (gesdről Szűcs István; valamennyiük panaszát (meghallgatták, s ígéretet tettek, hogy rövid I idő alatt intézkednek. A kultúrház zsúfolásig megtelt. Az utcán is mintegy félezer ember várakozott, amikor a nagygyűlés szónoka, dr. Nezvál Ferenc Hevesi János, a megyei párt- bizottság másodtitkára, özv. Tóth Vende Iné, a Nagyatádi párási Pártbizottság titkára, Sasvári Ferenc járási tanácselnök, Vitman József gépállomási igazgató, Szabó István, a Hazafias Népfront járási titkára, Bakos Imre községi tanácselnök és Filó József párttitkár kíséretében elfoglalta helyét. Úttörők köszöntötték virággal a kedves vendégeket, majd az általános iskolások adtak kultúrműsort. Filó József iskolaigazgatónak, a község párt-J titkárának megnyitó szavai után Nezvál elv- \ társ mondta el választási programbeszédét. Göllén 11 óra körül csoportosan vonultak az emberek a felszabadulás után épített kul- túrházba, hogy tanúi legyenek Szirmai Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselőjelölt beszédének. Sokan a katolikus pappal együtt a templomból érkeztek ide. Mintegy 400 ember jött el a nagygyűlésre. Tele volt a kultúrház, sokan pedig az udvaron szorongva hallgatták a szónokot. Úttörők, a község KISZ-szervezetének tagjai köszöntötték Szirmai Jenő képviselő- jelöltet. Bemát Jenő pedagógus nyitotta meg a nagygyűlést, s ezután emelkedett Szirmai elvtárs szólásra. otthon épült 70 ezer forintos beruházással. A község lakossága életszínvonalának emelkedését mutatja az is, hogy mortorkerékpánból 1945-Jben három, most pedig huszonhat van a községben. A felsorolt eredmények, amelyek korántsem teljesek, minden szónál meggyőzőbben bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk alapjában véve helyes politikát folytat, hogy az út, amelyen haladunk, bár nem sima, de jó út, a munkás-paraszt szövetség további elmélyítésének, a munkáshatalom, a proletárdiktatúra további megszilárdításának, dolgozó népünk életszínvonala további emelésének, hazánkban a szocializmus felépítésének az útja. Ezért van az, hogy pártunk és kormányunk politikáját helyesli és támogatja dolgozó népünk döntő többsége. Feladatunk: többet, jobbat, olcsóbban termelni Dögéi Imre elvi ár» beszéde Nágocson November 18-án új ország- gyűlési 'képviselőket és új tanácstagokat választ a magyar nép. A város és a falu dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek a választásokra, mert tudják, hogy november 16-án a legfontosafabról, arról kell dönteniük, hogy az elkövetkezendő négy esztendőre kikre hízzák az ország, a megye, a járás, a város és a falu irányítását, valamint arról, hogy helyeslik a párt és a kormány politikáját. A választás tehát egyiben szavazás is — mondta bevezetőben Dögéi elvtáns —, majd a továbbiakban így folytatta: — Az ország gazdasági és politikai helyzete mindig érdekelte az embereiket. Most azonban a választásokra való tekintettel sokkal inikább érdekli, mint máskor. Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány nagy gondot fordít arra, hogy az ország dolgozó népe tisztában legyen hazánk gazdasági és politikai helyzetével, valamint a párt és a kormány gazdasági, bel- és külpolitikai célkitűzéseivel. — Ezután az ellenforradalmat követő két esztendő alatt elért gazdasági és politikai eredményeinkről szólva a mezőgazdasági termelés fejlesztésének sikereit vette sorra. Mezőgazdaságttnk fejlődése az elmúlt két évben — Állattenyésztésünk nagyrészt kiheverte az ellenforradalom által okozott károkat. Az egy tehénre jutó átlagos évi tejtermelés 1957- ben 200 literrel növekedett, s ez az átlag 1958 végéig előreláthatóan eléri a 2100 kilogrammot. Az .állami gazdaságokban lévő mintegy 54 000 tehén évi átlagos tejtermelése meghaladja a 3000 litert, és az országosan törzskönyvi ellenőrzés alatt álló 65 ezer tehén 1957. évi át- lagtejtermelése 3214 liter volt. A vágómarha átlagsúlya az 1957. évi 426 kg-ról 473 kg-ra emelkedett. A sertéstenyésztés eredményei is biztatóak. — Két esztendő alatt jelentős eredményeket értünk el a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében is. Az ellen- forradalom által szétvert termelőszövetkezetek közül már mintegy 1220 újjáalakult. Jelenleg mintegy 2840 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik 145 ezer taggal, 1 031 000 kát. hold szántóföldön. Termelőszövetkezeteink többsége szervezetileg és gazdaságilag megszilárdult. Gazdálkodásuk javulását mutatja, hogy a termelőszövetkezetek termésátlagai az elmúlt évben is és az idén is általában meghaladták az egyéni termelőkét. így pl. amíg az egyéni parasztok holdanként! termésátlaga az elmúlt esztendőben búzából 8,5 mázsa volt, addig a termelőszövetkezeteké 10,5 mázsa. Ebben az évben búzából a termelőszövetkezeteik 24, rozsból 27, őszi árpából 17 százalékkal szárnyalták túl az egyéni gazdák termésátlagait. Ezek országos adatok. De itt a tahi járásban is ez a helyzet. A tahi járás egyéni gazdái búzából 6,9, rozsból 5,5, Őszi árpából 9,1 mázsás átlagtermést takarítottak be holdanként, a termelő- szövetkezetek pedig búzából 7,3, rozsból 7,7, őszi árpából pedig 9,3 mázsás átlagtermést értele el az idén. Ezek az eredmények arról tanúskodnak, hogy a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás kedvezőtlen időjárás esetén is nagyobb termés- eredményeket tesz lehetővé, mint a kisparcellás gazdálkodás. A terméshozamok állandó növelését, a dolgozók életszínvonalának emelését és ellátását, a dolgozó parasztok számára biztonságos termelést, megalapozott jövőt csak a termelőszövetkezeti gazdálkodás nyújtja. Az eredmények politikánk helyességét bizonyítják A mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért eredményeinkben benne van a párt és a kormány hathatós támogatása. — Javítottuk a műtrágyaellátást. 1957-ben a mező- gazdaság 36 ezer vagon műtrágyát kapott az előző évi 25 500 vagonnal szemben. Az állattenyésztés fejlesztését nagyban elősegítette a tenyész- és vágómarha. valamint a tej árának rendezése. A mezőgazdasági termelést nem a korábban alkalmazott bürokratikus módszerekkel, mint pl. a kötelező vetésterv, hanem átgondolt, a termelő anyagi érdekeltségét is szem előtt tartó gazdasági intézkedésekkel igyekeztünk befolyásolni. Jobban építettünk a termelők, a dolgozó parasztok tapasztalatára. A tények azt bizonyítják, hogy ez helyes volt — De nemcsak a termelést fokoztuk, hanem a termelés növekedésénél nagyobb mértékben emelkedett a dolgozók jövedelme, életszínvonala is. A parasztság áruértékesítésből és termelési előlegből származó pénzbevétele 1957-ben mintegy 27 százalékkal" volt több, mint 1956-ban. Ezután idézett az előadó hazánk fejlődésének országos, majd helyi adataiból. — Ná- gocs község 1948-ban villanyt, 1949-ben pedig mozit kapott. A felszabadulás után 69 lakás épült ebben a faluban. 1945-ben három tanító és három tantermes iskola volt, ma hét tanítója van a községnek, és öt tanteremben folyik az oktatás. 1953-ban bölcsőde és napközi Dögéi elvtárs ezután rátért pártunk és kormányunk gazdasági és politikai célkitűzéseinek ismertetésére. Szólt a mezőgazdaságunkban a felszabadulás óta bekövetkezett jelentős változásokról, a jelenlegi helyzetről — arról, hogy a többségben lévő kisparcellás gazdaságok nem képesek termelésük számottevő növelésére —, majd a jövőt illetően kijelentette: — A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének irányát pártunk és kormányunk a szocialista nagyüzemi gazdaságokon alapuló belterjes gazdálkodásban .jelöli meg. A továbbiakban így folytatta: — Népünk, benne a dolgozó parasztság életszínvonalának emelését csak úgy tudjuk biztosítani, ha a mezőgazdasági dolgozók, a (parasztság is többet, jobbat és olcsóbban termel. A dolgozó parasztságra is vonatkozik az a megállapítás, hogy jobban élni. szebben ru- házkodni csak úgy lehet, ha többet, jobbat, és olcsóbban termel. Mit kell tennünk ennek érdekében? Fokozottabban kell alkalmazni az alapvető és fejlett termelési módszereket. Tovább kell javítanunk a növénytermesztésben a vetésszerkezetet, elsősorban a takarmánytermő területek növelésével és a takar- ményféleségek helyes arányainak kialakításával. Jobban ki kell használni a vetőmag-, zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésben rendelkezésünkre álló kitűnő lehetőségeket. Biztosítani kell az ipar részére szükséges nyersanyagok megtermelését és a mező- gazdasági exportlehetőségek növelését. Az állattenyésztésben előttünk álló feladatok, a belterjesség követelményeinek vázolása után hangsúlyozta: — Mindezt azonban csak akkor lehet az életben megvalósítani, ha ehhez megvan a legfontosabb feltétel, az összefüggő nagy terület, ami nálunk gyakorlatilag mezőgazda- sági termelőszövetkezetet vagy állami gazdaságot jelent. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét különösen élesen veti fel az a körülmény, hogy a technika és a tudomány gyorsuló ütemben fejlődik világszerte. Az az ország, amely nem tart lépést a technika és a tudomány fejlődésével, lemarad, és a nép életszínvonala nemcsak, hogy nem emelkedik, hanem visszaesik. Ez vonatkozik a dolgozó parasztodéra is. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezését a dolgozó parasztsággal egyetértésben akarjuk megoldani — Nálunk az ellenforradalom leverése után voltak, sőt még ma is vannak — bár egyre kevesebben —, akik úgy vélték, illetve úgy vélik, hogy hazánkban lehetséges beláthatatlan ideig fenntartani az egyéni gazdálkodást. Súlyos hibát követnénk el, ha nem mondanánk meg nyíltan, hogy a jövő Magyarországa sem az egyéni kisparcellás gazdaságoké. hanem a termelőszövetkezeteké. A kisparcellás gazdálkodás. már elavult, a mezőgazdaság szocialista átszervezése számunkra létkérdés, amely elől nem lehet hosszabb ideig kitérni. A kisparcellás gazdálkodásnak ugyanis sehol a világon nincs perspektívája. Éppen ezért pártunk és kormányunk egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk korszerű, szocialista mezőgazdasággá alakuljon át. A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban nem öncél, hanem meghatározott célok magvalósítása érdekében történik. Ezek a meghatározott célok a következők: 1. a terméshozamok növelése és a termelési költsé(gek csökkentése; 2. a kizsákmányolás lehetőségének megszüntetése; 3. a dolgozó parasztság munkájának megkönnyítése, életszínvonalának állandó emelése; 4. a munkás-paraszt szövetség további elmélyítése, hazánkban a szocializmus felépítése. — Népgazdaságunkat kettősség jellemzi. Az iparban a termelés szocialista alapokon nyugszik, ugyanakkor a mezőgazdaságban a szétaprózott gazdaságodé vannak túlsúlyban. Ez az állapot már évek óta akadályozza mezőgazdaságunk egészséges fejlődését, dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Éppen ezért meg kell szüntetnünk a népgazdaság kettős jellegét, a szocialista ipar mellett, annak segítségével meg kell teremtenünk a szocialista mezőgazdaságot. Ezt a feladatot azonban nem a dolgozó parasztság akarata ellenére, hanem a vele való megegyezés alapján, vele együtt kell megoldanunk. Arra kell törekednünk, hogy meglévő termelőszövetkezeteink rövid időn belül sok árut termelő, szocialista gazdaságokká váljanak. Ez a legjobb módszer annak bebizonyítására, hogy termelőszövetkezetben érdemesebb dolgozni, mint egyénileg. Pártunk és kormányunk megad minden segítséget a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy kivívják fölényüket az egyéni, kisparcellás gazdálkodással szemben. De a kormány támogatja az egyénileg dolgozó parasztokat is abban, hogy saját erőforrásaikat felhasználva fokozzák a termelést, és ezáltal érjenek el nagyobb jövedelmet. Ez érdeke az országnak, de érdeke a dolgozó parasztságnak W — A magyar mezőgazdaság fejlesztésének megvannak . az alapvető feltételei. Megvan minden adottságunk ahhoz, hogy viszonylag rövid idő alatt megteremtsük hazánkban a mezőgazdasági termékek bőségét. Ezt a célt azonban csakis szorgalmas munkával, szakszerű gazdálkodással, a tudomány és technika vívmányainak észszerű felhasználásával, a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésével. a szocialista mezőgazdaság megteremtésével lehet elérni. Célkitűzéseink megvalósításáért Dögéi elvtárs, megyénk országgyűlési képviselőjelöltje a következőket mondotta beszéde végén: — Beszámoltam a párt és a kormány eddigi munkájáról, vázoltam jövőbeni célkitűzéseinket. Most, amikor a választások előtt számot adunk dolgozó népünknek az ellenforradalom leverése óta eltelt két esztendő alatt véigzett munkánkról és ismertetjük jövőbeni célkitűzéseinket^ azt kérjük a választóktól, hogy hagyják jóvá, amit eddig tettünk. És amennyiben helyeslik jövőbeni célkitűzéseinket, kérjük, hosszabbítsák meg a számunkra adott bizalmat, s adják meg a további támogatást feladataink, többek között hároméves népgazdasági tervünk megvalósításához. Pártunk és kormányunk bízik dolgozó népünkben, és meggyőződése, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk a bizalomra bizalommal, jobb munkával fog válaszolni. Csakis ez, a kölcsönös bizalom teremtheti meg azt az összhangot, ami elengedhetetlen feltétele célkitűzéseáník megvalósításának, a termelés fokozásának, a termelési költségek csökkentésének, dolgozó népünk életszínvonala további növekedésének, hazánkban a szocializmus felépítésének.
