Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

Kedd, 1958. október 28. 2 SOMOGYI NÉPLAP Nagygyűlés Moszkvában a üiomszomol megalakulásának 40. évfordulóján Moszkva (TASZSZ). A moszkvai Vörös téren 25 000 fiú és leány részvételével va­sárnap nagygyűlést tartottak a Komszomol megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. A megjelentek nagy éljen­zéssel fogadták a mauzóleum emelvényén megjelenő Kom- szamol-vezetöket,, valamint Nyikita Hruscsovot, Kliment Vorosilovot, továbbá a párt és a szovjet kormány más vezetőit, Gomulkát, a len­gyel kormányküldöttség ve­zetőjét. A gyűlésen Szemicsasztnij, a Komszomol Központi Bi­zottságának titkára, Usztyinov, az SZKP moszkvai városi bi­zottságának titkára, az ifjú­munkások, a diákok és a had­sereg képviselői mondtak be­szédet. Kifejtették, hogy a Komszomol negyvenéves fenn­állása során mindenkor hűsé­gesen segítette a kommunista pártot, a szocializmus építé­sének első soraiban haladt. A moszkvai kömszomolisták felhívásukban megfogadták, hogy hűségesen követik a nagy Lenin mindent legyőző esz­méit: egész erejükkel segítik a pártot a kommunista társada­lom felépítéséért folytatott harcában. 4 kínai nemzetvédelmi minisztérium s zóvivője visszautasítja Smoot nyilatkozatát Peking (Uj Kína). Smoot al- tengemagy, a tajvani agresszív amerikai haderők parancsno­ka vasárnapi nyilatkozatában azt a rágalmat hangoztatta, hogy a fucsieni arcvonalon lé­vő kínai katonai egységek vasárnap Kimojra ágyútüzet zúdítottak, s ezzel megszegték Peng Tö-huaj nemzetvédelmi miniszteri október 25-én ki­adott parancsát. A Kínai Nép­köztársaság nemzetvédelmi mi­nisztériumának szóvivője Smoot nyilatkozatával kapcso­Elalszol! Budapesten Üde! Hskia firner marsall, az EIK elnökhelyettese és fiadfigymiulsziere A Szovjetunióból hazafelé utaztában hétfőn reggel átuta­zott Budapesten Abdel Hakim Amer marsall, az Egyesült Arab Köztársaság élnökheíyet- tese és hadügyminisztere. Fo­gadására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökhelyettese, Sík Endre külügyminiszter, Ugrai Ferenc honvédelmi miniszter- helyettes, a magyar néphadse­reg vezérkari főnöke, Csatcr- day Károly rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium proto­koll osztályának vezetője. Ott volt J. I. Gromov, a Szovjet­unió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Abd-el Hamid Nafeh Zade, az Egyesült Arab Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének vezetésével a nagykövetség munkatársai, La- dislav Vince, a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvi­vője. Abdel Hakim Amer marsall a szovjetunióbeli látogatásáról szólva kijelentette: — Rendkívül sikeresnek tar­tom szovjetunióbeli tárgyalá­saimat. Ügy vélem, hogy ez új szakasz kezdetét jelenti az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasá­gi együttműködésben. A szov­jet kormányban és a szovjet népben igaz barátokat talál­tunk. Örömmel láttam, hogy az egész szovjet nép lelkesen dolgozik hazájáért és a világ­békéért. Az a véleményem, hogy szívesen működnek együtt olyan országokkal, ame­lyek szintén a békét akarják. Az EAK magyarországi kap­csolatait érintve Amer mar­sall hangsúlyozta: — A magyar nép és a ma­gyar kormány mindig kiállt ügyünk mellett, különösen az imperialisták legutóbbi jordá- niai és libanoni beavatkozása idején. Ami gazdasági kapcso­latainkat illeti, úgy vélem, hogy azok erősek, s minden bi­zonnyal tovább fognak fejlőd­Rendelet a sertéfrliisrJaláfti szerződések ről és a szerződéses árakról A Magyar Közlöny október 26-i száma közli az élelmezés- ügyi miniszter rendeletét az 1959. évi átadásra kötött ser­téshizlalási szerződésekről és ezek alapján kifizetendő ser­tésárakról. Kimondja a ren­delet, hogy az állatforgalmi vállalatok a fehér hússertésért 106—126 kiló között kilogram­monként 15,50 forintot, hús- és húsjellegű sertésekért 106 ki­lón felül 14,80 forintot, a zsír-, és zsírjellegű sertésekért 126— 165 kilóig 14,50 forintot, az ugyanezen csoportba tartozó 155 kilón felüli sertésekért 14,80, a tenyésztésbe fogott (hús, zsír jellegű) sertésekért 170 kilón felül 14,— forintot fizethetnek. Bacon sertésekre 1959. évi átadásra sertéshizlalási szer­ződést kötni nem lehet. A to­vábbiakban megállapítja a rendelet, hogy az 1959. évi átadásra kötött seriéshizla ási szerződések alapján egy-egy gazdaságban egy tételben hiz­lalt, azonos típusú és érettségű sertéseknek ugyanazon időben való átadása esetén a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tek, termelőszövetkezeti cso­portok, termelési szaicc,söpör­tök, szakszövetkezetek és me­zőgazdasági társulások részé­re a nagyüzemi felárat a ko­rábbi rendelkezés szerint vál­tozatlanul ki kell fizetni. A nagyüzemi felér szempontjából azoncs típusú és érSttségű ser­téseknek az oiyan azonos mi­nőségű és fajtajellegű sertése­ket kell tekinteni, amelyeknél az átadott falkán belül a leg­kisebb ts legnagyobb súlyú sertés között 20 kilónál na­gyobb egyedi súlykülönbség nincs. latban kijelentette, hogy a fucsieni fronton lévő katonai egységek szigorúan végrehajt­ják a nemzetvédelmi minisz­ter parancsát, és Kimoj ágyú­zásakor nem lőtték a kimoji repülőteret, a rakpartot, sem a Liaolo-öbölben lévő hajó­kat. A szóvivő hangoztatta: Smoot altengernagy nyilatko­zatában önkényesen kiforgat­ta a nemzetvédelmi miniszter parancsát. Hogy haderőink lö­vik-e Kimojt vagy sem és hogyan lövik, az Kína bel- ügye, és nem tűri el, hogy eb­be idegen hatalmak beavat­kozzanak. Különösen pedig a Tajvanon lévő amerikai ag­resszív haderők főparancsno­kának nincsen joga ahhoz, hogy bármit is mondjon eb­ben a kérdésben. „A Nyűgöt nem győzhet.. Montgomery előadása f# London, okt. 26. (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, Montgomery tábornagy a mi­nap előadást tartott a londoni Egyesült Királyi Katonai Aka­démián. »Világhadjárat a kom­munizmus ellene, »A NATO gépezetének revíziója harcké­pességének növelése céljából« — ezek voltak előadásának fő tézisei. Montgomeryt — úgy látszik — páni félelem fogta el. A Nyugat ma — jelentette ki — »globálisan véve a verseny s-zem pontjából, kedvezőtlen helyzetben van«. »Az Egyesült Államok és európai szövetsé­gesei képtelenek közös, átfogó politika kidolgozására« — si­ránkozott Montgomery, majd hangoztatta, hogy »a legköze­lebbi tíz évben a harc politi­kai, gazdasági és pénzügyi sí­kon fog folyni«. Montgomery csüggedten jósolja, hogy »a Nyugat nem győzhet ebben a harcban«. Még ékesen szólóbb Montgomerynek az a beisme­rése, hogy a nyugati hatalmak »Ázsiában és Afrikában el­vesztették a kezdeményezés**. Montgomery bírálata folytán fokozódik i nyomás, hogy szervezzék át a NÁTO-t London (AP). Azt követően, hogy Montgomery pénteken nyíltan támadta a NATO-szer- vezetét, egyre fokozódik a nyomás, hogy gyorsan és be­hatóan szervezzék át a NA- TO-t. A 15 NATO-ország kül- ügy- és hadügyminiszteréből álló Atlanti Tanács december 16-i ülésének napirendjén a legfőbb pont valószínűleg a NATO messszemenő átszerve­zése lesz — az átszervezésre irányuló kívánság mind több oldalról, katonai és politikai körökből egyaránt jelentkezik. Montgomery bírálatát az angol sajtó erősen támogatta. A Daily Mail például a követ­kezőket írja: »Bármit is gon­doljunk Montgomerynek a vi­lág politikájáról alkotott né­zeteiről, mindenkinek fel kell figyelnie, ha a NATO-t bírálja, hiszen hét évig volt a NATO helyettes főparancsnoka, en­nél fogva ebben a kérdésben mértékadó szakértő. Az egész szervezet alapos vizsgálatot kíván és akár egyetértünk Montgomery részletes javasla­taival, akár nem, azonnal meg kellene kezdeni a vizsgá­latot.« A riadalomra elegendő ok van. Anglia például elkesere­detten viaskodik az európai közös piac hat tagországával a tervbe vett európai szabad ke­reskedelmi térség ügyében. Ennek a kimondottan gazdasá­gi civakodásnak elkerülhetet­lenül meg lesz a politikai és gazdasági visszahatása. Itt van azután az elkeseredett angol —görög—török viszály Ciprus ügyében, amely egyre mélyül és Görögország NATO-tagsá- gát fenyegeti. Ide sorolható ezek után még az Anglia és Izland közötti halászati vita is. Négy nap egy elszabadult jégtáblán Az Északi-Jeges-tenger egy szigetén elhelyezett szovjet meteorológiai kuta­tóállomás négy munkatársa: az állomás mérnöke, hidro- í meteorológusa, rádiót ?chni- <; Jcusa és gépésze a kózel- r múltban) veszélyes kalandot r élt át. Az a jégtábla ugyan- t is amelyen tartózkodtak, el- 4 szabadult a sziget partjáról, f és belesodródott az úszó jégáramlatba. A négy ku- taió — mintegy harminc tonna értékes teherrel tőid) napig tartózkodott az úszó jégtáblán. Rádióutasításra a helyszínre sietett a szovjet északi-tengeri kereskedelmi jlotta egyik jégtörő hajója. A hajó másfélnapos mun­kával megközelítette az el­szabadult jégtáblát és meg­mentette a négy kutatót. Kifütyülték Strausst Indiában hevesen bírálják az USÄ tajvani politikáját A TASZSZ jelenti, hogy az indiai lapok élesen bírálják Dulles és Csang Kaj-sek közös nyilatkozatát. »Washington szemmel láthatóan egyáltalán nem kíván rendezést« — írja az Amrita Bazar Patrika című lap. A Nav Dzsivan megálla­pítja: »Ma e térségben tovább- é’ezűdik a helyzet és kitör a világháború, az egész világ­nak az lesz a véleménye, hogy a háborúért az Egyesült Álla­mok felelős«. A Szvadhinata hangoztatja: »Minden ameri­kai csapatot ki kell vonni a Tajvani-szoros térségéből, nincs más megoldás«. Az AFP jelentés szerint ille­tékes amerikai körökben »hosszú formozai válságra« számítanak. Nem titkolják, hogy a választások után a kor­mány merevebb magatartást tanúsít majd a formozai vál­ságban. | Berlin (MTI). Strauss bonni hadügy miniszter szombaton este választási beszédet mon­dott Offenbachbaiv A gyűlé­sen megjelent • fiatalok fütty­koncerttel, bűzbcmbákkal és a katonai szolgálat ellen tilta- (kozó röpcédulákkal szálltak < szembe Strauss kardcsörtető ^kijelentéseivel. A rendőrség és f a CDU rendezőgárdájának be- é avatkozása után nagyszabású ((verekedés tört ki a gyűléste- (remben. A választási gyűlés ^utón a katonai szolgálat ellen- f zői fáklyás tömegtüntetést ((rendeztek Strauss ellen a vá- f ros utcáin. 0 Görög részről véglegesen elutasították a Ciprusra vonatkozó értekezlet összehívását Athén (AFP). A görög kor­mány dip'omáciui úton közöl­te a NATO vezető kormányai­val, hogy nem hajlandó a cip­rusi kérdést Paul-Henri Spaak javasolta értekezleten megvi­tatni — mondják tájékozott athéni körökben. Melasz, Görögország NATO- megbízotíja a NATO tanácsá­nak legközelebbi ülésén hi­vatalosan is közli ezt a hatá­rozatot a tanáccsal. Görög részről mindenesetre hangoztatják, hogy az elutasí­tást Makariosz érsek kezde­ményezte, aki — mint a cipru­si görögök vezetője — az utol­só percben még az értekezlet elvét is elutasította, jóllehet Karamanlisz kormánya — hír szerint — hajlandó lett volna az értekezleten részt venni. Tudni vélik, hogy Makariosz érsek és Averoff külügymi­niszter között feszült viszony alakult ki. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya nem utasítja el a tárgyalások lehetőségét ! Kairól (AFP). Az Algériai Köztársaság ideiglenes kor­mányának szóvivője vasárnap kijelentette, hogy a Francia- országgal folytatandó tárgya­lások előtt még nyitva állhat a kapu, ha e tárgyalásokra el­fogadható szilárd alapot talál­nak. »Mi nem utasítottuk el a Franciaországgal folytatandó tárgyalások elvét, elvetettük viszont azokat a tárgyalási feltételeket, amelyeket de Gaulle tábornok szabott« — mondotta a szóvivő. Zaszlavszkij cikke a Pravdában Pasxternak Nobel-díjáról A Pravda D. Zaszlavszkij szovjet újságíró és publicista cikkét közli abból az alka­lomból, hogy B. Paszternákot Nöbel-díjjal tüntették ki. — Paszternák regénye — hangsúlyozza Zaszlavszkij ;— politikai vitairat, nem pedig szépirodalmi mű. A regény alantas, reakciós förmedvény, irodalmi, mezben. Irodalmi ér­téke nincs. Erkölcsileg elferdült hősét, dr. Zsivagot Paszternák a régi orosz értelmiség legjobb képviselőjének tünteti fel. Ezzel szemben — írja Zasz­lavszkij — az értelmiség leg­jobbjai azokban az időkben Tyimirjazewel, Pavlovval, Mi­csurinnal, Ciolkovszkdjjal tar­tottak. Zaszlavszkij nevetségesnek mondja azokat az ostoba hí­reszteléseket, hogy Paszterná­kot »üldözik«, nem teszik szá­mára lehetővé, hogy írhasson. — A külföldiek látták — írja Zaszlavszkij —, hogy Paszter­nák nagyon jól él a szovjet kenyéren, megvan mindene, ami szükséges, magas tisztelet­díjakat kap klasszikus művek fordításáért, szép villája van és akármelyik nyugat-euró­pai vagy amerikai író meg­irigyelhetné. Zaszlavszkij túlzottnak ne­vezi a Paszternák tehetségéről terjesztett legendákat. Megál­lapítja, hogy ez a tehetség igen korlátozott és Paszternák soha, még aranykorában sem számított az elsőrangú művé­szek közé. B üápaválasztás első két szavazass nem bozo« eredményi Vatikánváros, október 26. (Reuter1—AP) A korábban bejelentett terv szerint a bíborosok vasárnap reggel körülbelül GMT 9 óra­kor kezdték meg a szavazást. A szavazás előtt részt vettek a Sixtusi kápolnában rendezett misén. A délelőtti órákban nagy tömeg gyűlt össze a Szent Péter téren, várva a Sixtusi kápolnából kiáramló, s a választás negatív vagy po­zitív eredményét jelző füstöt. Abban az esetben ugyanis, ha a bíborosok szavazásának eredményeként sikerült új pá­pát választani, fehér füstfel­hőt bocsátanak ki a kápolná­ból, ha nem, akkor feketét. Az első szavazás eredménye­ként, fekete füstfelhőt láttak az egybegyűltek. A második sza­vazás utáni füst megpillantá­sakor zűrzavar támadt a téren, ugyanis körülbelül fél percen át fehér füstfelhőt láttak. Már-már azt hitték, hogy ti­zenhét nappal XII. Pius pápa halála után a konklávé szava­zásának első napján sikerült megegyezni az utódban. Rö­videsen kiderült azonban, hogy a füstfelhő mégiscsak fe­kete volt, ami azt jelezte, hogy a bíborosok második szavazá­sának eredményeként sem si­került új pápát választani. Egy botrány- és ami mögötte van A nyugati sajtó változatla­nul feltűnő helyen foglalkozik Riccardo Galeazzi-Lisi pro­fesszornak, az elhunyt XII. plus pápa háziorvosának bot­rányával. Galeazzl-Lisi 30 esz­tendeig volt a pápa bizalmasa, jelen volt a pápa halálos ágyá­nál, s a halál bekövetkezése után üzletet csinált kivételes helyzetéből. A botrányt Galeazzi-Lisinek két tényekedése okozta. A pá­pa halálos ágyánál fényképe­ket készített és naplót írt a haldoklás lefolyásáról, s ezeket a fényképeket és fel­jegyzéseket eladta a nemzet­közi nagy lapoknak. Egy dol­lárt kért egy szóért, akárcsak annak idején Churchill a nap­lójáért. A botrány akkor rob­bant ki, amikor az II Tempo című olasz lap közölni kezdte a naplót, sőt egy bevezető cikkében megjegyezte, hogy kénytelen volt kihagyni belő­le olyan részleteket, amelyek nem valók a nyilvánosság elé. Természetesen ilyesmik orvosi feljegyzésekben bőven vannak, a professzor azonban fenn­tartás nélkül adta el a közlés jogát. Még olyan fényképeket is a sajtó rendelkezésére bo­csátott, amelyek például a gyomor szondázását mutatják. A Stampa című milánói lap szintén megvásárolta a »Négy nap a haldokló pápa ágyánál« című naplót és szintén azzal a megjegyzéssel közölte, hogy kénytelen volt megrövidíteni a szöveget, amely »nem kímé­li ama ember haldoklásának egyetlen lélektani részletét sem, akit a legtiszteletremél­tóbb titoktartással szeretnénk övezni«. Galeazzi-Lisi azzal is fokoz­ta a botrányt, hogy 24 órával a pápa halála után sajtóér­tekezletre hívta össze az új­ságírókat, elmondta a pápa bebalzsamozásának a részle­teit. — Sok ostobaságot beszél­tek Őszentsége halotti arcá­nak színéről — mondotta az értekezleten. — Egyesek zöld­nek, mások szürkének, ismét mások barnának látták. Az igazság az, hogy a balzsamo­zás kitűnően sikerült. Fényképekkel igazolta sza­vait, amelyek már ott a hely­színen felháborodást keltettek, mert nyilvánvaló, hogy az or­vos balzsamozó-művészetének akar reklámot csinálni. Egy Újságíró nyomban megkérdez­te, mi a véleménye, nem üt­közik-e törvénybe, hogy ilyen bizalmas részletekkel szolgál. Galeazzi-Lisi cinikusan Vála­szolt: — Nem vagyok ügyvéd. Az önreklámozás szinte osz­tatlan felháborodást keltett, Galeazzi-Lisit pénzmohóság­gal és magántitok elárulásá­val vádolták. Az olasz or­vosszövetség úgy döntött, hogy három hetes vizsgálatot tart. A professzor orvos­kollégáinak irigységéről be­szélt, de mindenesetre lemon­dott a Vatikánban viselt tiszt­ségeiről. Nemsokára nyilvá­nosságra került egy döntő el­határozása is, amelynek meg­értéséhez azonban be kell pil­lantani egy kicsit a profesz- szor múltjába. Négy esztendővel ezelőtt XII. Plus betegeskedett. »Hű­séges háziorvosa« akkor is naplót és fényképeket készí­tett állapotáról. A fényképe­ket igen magas áron egy ame­rikai képeslap vásárolta meg, amely megegyezett egy német folyóirattal az anyag egyidejű közlésében. A német lap azonban annyira megrettent a fényképek jellegétől, hogy ta­nácsért a bonni külügyminisz­tériumhoz folyamodott. Ez a képeket a Szentszék rendelke­zésére bocsátotta. Galeazzi-Li­sit napokig nem fogadták a Vatikánban. A professzor belekeveredett a Montessi-ügybe is. Az ügy egyik szereplőjének, a hírhedt és züllött Hugo Montana már­kinak volt a barátja. Törzs­vendége volt a capoccotai vil­lának is, ahol a különös or­giák folytak, és ahol kábító­szerrel kereskedtek. Ebből a villából indult végzetes út­jára Vilma Montesi, akit aztán a tengerparton találtak meg­gyilkolva. Egy olasz rádióriporter a mostani botrány kitörésekor megkérdezte Galeazzi-Lisit, igaz-e, hogy hatalmas jogdíjat vett fel. — Ól — felelt — még nem kaptam egy fillért sem. Nemsokára közölte azonban elhatározását, hogy Ameriká­ba költözik. Itt summás jogdíj vár rá, ezenkívül sem megy üres kézzel, mert jelentékeny örökséget hagyott rá a pápa, akinek emlékét meggyalázt*,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents