Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-03 / 233. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1958. október 3. 25000 forint csak tojásért! cAz ujijmUiIl kíüáii&ág. — Nagyon szeretjük őket, anyus is, meg én is. No, gyertek csak közelebb, gyertek — hívogatja a tollászkodó gyönyörű szárnyasokat Starcz Gizella, a répási Első Ötéves Terv Tsz baromfigondozója. A tyúkház előtt szinte ellepik a földet. Nemrég érkezett 900 darab fajta tiszta hempsir baromfi (amerikai fajta, színük rokon a sárga magyaréval) a Taksonyi Állami Gazdaságból. De úgy látszik, már megbarátkoztak a környezettel, még az idegenektől sem riadnak meg. —i Ha ebédelünk, karikába odagyűlnek körénk —1 mondja Starcz Gizella. — Ha együtt van valamennyi, még csak akkor szépek igazán. Már régóta tartanak baromfit a tsz-bem. Először libák gyöpöltek a -portán, később pulykákat »honosítottak« meg. Özv. Vajda Jánosné és Starcz Gizella neveli és gondozza a szövetkezetnek nem is jelentéktelen jövedelmet hozó baromfiállományt. Tavaly 360 pulykát értékesítettek. Egykét év alatt nevelődött fel a három és félszáz pulyka. Kezdetben ugyanis csak tizenháromra ügyelt Vajda néni. Ebben az évben több mint 18 000 darab tojást adtak el, pedig nem volt több 150 to- jóstyúkmál. Répéspusztai kel- tetésű kacsából háromszáz került piacra. — Csak a rókákat tudnánk valahogy elszoktatni innen, már eddig is nagy kárt tettek *— panaszkodnak az asszonyok. — Még csak négy hónaposak ezek az állatok — simogatja irneg tekintetével újra és újra a fürge hempsireket Vajda néni —, de mikorra évesek lesznek, megnyom ják a két kilót darabonként. A napokban már lesz egy nagy kondér — folytatja —, abban főzünk nekik krumplit. A főtt burgonyára árpadarát kapnak, erősödhetnek tőle. Legalább százezer tojásra számítanak. Ennyi lehet, ha a 150 magyar sárga alól 18 ezret szedtek össze. — Úgy, tudjuk, hogy még -hoznak kétszázat ebből a faj« tából — veszi át a szót a fiatalabb baromfigondozó.-— És hely? Hol fér el eny- nyi tyúk? — Hát a tizenhét holdas gyümölcsösben. A tervek szerint ott épül majd az űj farm, ott aztán futkoshatnak kövükre. Szöllősi Ferenc, az elnök is megerősítette az asszonyok állítását. A tyúkokon kívül még kétezer kacsát is vásárolnak az ősszel. S a gyümölcsösben nemcsak a szárnyasok kapnak helyet, ott telepítik le majd a százcsaládos méhest is. Hogy mennyire fizetődik ki a termelőszövetkezeteknek a baromfitartás, bizonyítéknak egymagában is elég volna az alábbi: A répáspusztaiak — csak tojásért — 25 000 forintot kaptak ebben az évben. — A tavasszal még több pénz jön a tojásért Ezek tenyésztésre alkalmas tojások, s darabjáért négy forint nyolc- • Egymást soha nem vanat fizet a keltető, mert l látott két ember he- od a visszük — mondják az| lyezkedik el a kupé- asszonyok. * btun. Csakhamar A baromfi és tojás mindig ♦ megered a szavuk. keresett cikk. Talán nincs isf Kaposvárra vgye- emfoar, aki ne szeretné. A kül-} kéznek a reggep, földiek is jó pénzt adnak ér- J gyorssal. Az utazás te. Ahol a feltételek megvan-1 hét perc htján öt nak, vétek nem foglalkozni ba-} órát követel — ez az romiitenyésztéssel és tartás- | alsó beszédtémájuk. sál. Ez az üzemág is jó jőve-»»Diósgyőr 1906« — delemforrás. Kellő szakisme- í hirdeti számos vas- ret és gondosság hozzáadása-! úti síndarab, nem val aránylag rövid idő alatti bírna el sebesebb kamatozik a befektetés. I vonat-száguldást az (Gőbölös) ♦ öreg pálya. Megfiata- —} Utasához nincs most c/L „&akcwíkoL mozgalom sikerei a\ A Cegléd példája nyomán megkezdett takarékossági mozgalom eredményesen terjed városunkban. A nőtanács tagjai az üzemekben, a hivatalokban és a háziasszonyokkal igen sók beszélgetést folytattak, hogy megtakarított pénzüket ne otthon, hanem a takarékba gyűjtsék. Varga Fe- rencné munkáját dicséri, hogy a Patyolat Vállalatnál negyvennégyen lettek tagjai a kölcsönös segítő takarékpénztárnak. A városi tanács dolgozója, Németh Pálné munkája nyomán 87-en váltottak takarékbetétkönyvet. A Kossuth X elég pénze hazánk- ' nak — állapítják meg tárgyilagosan. A hatvanadikat tapossa (jövőre tnegy nyugdíjba) a hiva- Lajos utcai óvodában dolgozó | talnoknak látszó, ga- Streit Laura óvónő meggyőző X lambősz hajú, szemszavaira hatvan szülő váltott | üveges ember, aki takarékbetétkönyvet. j Kaposvárra ^ való. A mintaóvodában Zeke Ilo-1 Szemközti útitársa na 35 szülővel értette meg, hogy mennyivel előnyösebb a takarékban való pénzgyűjtés. A Szigetvári utcai, a Cseri úti óvoda körzetében is sokan váltottak takarékbetétkönyvet. Amióta a mozgalom megin- , ■ dúlt, Kaposvárott mintegy 420 J szmten belefurja te- —430 új takarékbetétkönyv * kmtetet. talált gazdára. Valószínűleg célt, az megszerzését. Köszönetét mondok azért az anyagi és egyéb támogatásért, segítségért az Élelmiszeripari Dolgozók Szak- szervezetének, az élelmezési Minisztérium Tejipari Igazgatóságának, és az Egészség- ügyi Minisztériumnak, hogy betegségem helyreállítása érdekében lehetővé tették számomra a 45 napos csehszlovákiai gyógykezelést. Hosszú évek óta betegeskedtem, több alkalommal és több helyen gyógyítottak már, ami eddig kevés eredménnyel járt. A negyvenöt napi szanatóriumi kezelés ideje alatt a csehszlovák elvtársak, az orvosok és ápolók nagy szeretettel és kitartó munkával fáradoztak betegségem lelcüzdéséért. Lel- lUismeretes, áldozatos munkájukért köszönetét és elismerés illeti őket. SAMU GYÖRGY, Kaposvár, Pázmány Péter utca 82. szám. Kibővített KISZ-bizottgági ülést negyvenesnek gondolom — háttal ül a menetiránynak, s vissza-visszanéz lakhelye, a főváros felé. De visszapillant az időbe is, s a jövőbe Nem hallgatózom, hamarosan elérjük a kitűzött X úe hallom beszélge$ beszédévé álakul át. X Tajvant hozza szó- I ba. — örült módon | játszik a háborús ; tűzzel az imperiáliz, mus. .. .Kaposvár, tartott a napokban a Siófoki | Kaposvár. Várjon járási KISZ Bizottság. Meg- ♦ tárgyalták az alapszervezetek előtt álló legközelebbi feladatokat. Pál János élvtárs, a Járási KISZ Bizottság titkára ismertette a főbb szempontokat. Különösen nagy szerep hárul az ifjúságra a választások előkészítésében és a téti kulturális munkák elvégzésében. Elfogadták a vitában kialakult határozatot, mely szerint az alap- szervezetek tagjai a párt- és a itömggszervezetek útmutatásai alapján kiveszik részüket a választási harcból, és arra törekszenek, hogy az alapszer- vezeteket még jobban megerősítsék. Rövid időn belül elkészítik a községi ikultúrházak- kal közösen a téli és tavaszi kulturális terveket, és megszervezik az ifjúságot érdeklő szakköröket. csak, lakott ott egy katonakollégám, Dévai autószerelő.. — Most is ott lakik, a Petőfi tér 3., vagy 5. szám alatt van motorjavító műhelye — mondja a szemüveges. Végigszenvedtem a második világháborút — nyitja meg emlékeinek zsilipjét a pesti ember. — Tartalékos főhadnagyként küldtek az orosz frontra... Azok a velőtfaggasztó, kemény, hideg telek! — Helységneveket sorol, merre vonultak vissza. — A Dunántúlról háromezer katonámat hazák üldtem, ennyivel kevesebb áldozatot szedett a háború. Mindnek szabályszerű igazolványt adtam a kezébe. Mi, tartalékos tisztek is otthonunk után vágyódtunk. Fehérvárnál egy csoportba verődtünk azzal a szándékkal, hogy meneküljünk. .. Nem igy sikerült... Nyugatra tsodródtunk. Odakinn így fogadták bennünket a tényleges magyar tisztek: »gyávák, hazaárwlók, lesz gondunk rátok, nem kerülitek el a hadbíróságot«. Mondtuk nekik: mi majd csak hazatérünk, de ti aligha teszitek ismét magyar földre a lábatokat. Közbevetőleg egy epizódot mesél el, amelynek szörnyűsége felejthetetlenül él emlékezetében. — Negyvenháromban történt. Egy sebesült társam vergődött a hordágyon. Fölé hajoltam. Szólni már nem volt ereje. Utoljára húzta vérző karját a zubbonyzsebéhez. Levelet vettem ki onnan. Meg egy fényképet. A felesége és párhetes ikergyerekei mosolyogtak arról. Mire végigolvastam a sorokat, amelyekből ez a hívő hang csendült ki: gyere haza, minél előbb visszavárunk, bajtársam már nem mozdult többé. Akik ott voltunk, mind keserves sírásra fakadtunk. Zokogtunk, mint a megvert kisgyerek. Miért, miért ez az esztelenség? Ezt mondtam mindenütt, ahol hajléktalanná vált embereket láttam, akiket a bombazápor tett földönfutóvá... Homlokának kamór barázdáit csák lassan egyengeti el valami vidítóbb élmény felelevenedése. — Párizsban ért 1945. május 9-e. Nem tudom, hányféle náció találkozott dk* kor a francia fővárosban. Magyarok, oroszok, franciák, né* metek, lengyelek), mindannyian egymás nyakába borultunk. Egyetlen kíván- Ságunk volt mindnyájunknak: soha többé háborút... Es hosszú évek után újra itthoni Lehetetlen szavakba önteni ezt a határtalan boldogságot. Nincs lövöldözés, nincs embermészárlás, nincs bombázás, nincs légiakna. És igaz, hogy nincs dus- kálás az ennivalóban, de van nyugalom, van meghitt családi élet, van béke. A repülő bú- gásra még két-há- rom esztendő múltán is környékezett a rosszullét. Az idegeimet, azokat kikészítette a front. Ezért mondom, hogy a mi generációnkat, amely átszenvedte a háború borzalmait, nem lehet újabb világégésbe sodorni. Egy porcikánk sem kívánja a háborút. Bejár a vonat a kaposvári pályaudvarra. Mindketten leszállónk. Az idevalósi mutatja az utat a fővárosinak: \arra menjen, ott a Petőfi tért K. J. KÖZOKTATÁSÜGYÜNK fejlődéséről, PEDAGÓGUSAINK HELYZETÉRŐL nyilatkozott PÉTER ERNŐ, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára A közoktatásnak a felszabadulás óta elért jelentős fejlődéséről, a pedagógusok helyzetéről, a tennivalókról beszélgetett az MTI munkatársa Péter Ernővel, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkárával, aki az alábbiakat mondotta el: — Az államosítás lehetőséget adott arra, hogy megteremtsük az általános iskolákat. Jelenleg több mint hatezer általános iskolánk működik. 1937-ben, 1938-ban 26 017 pedagógus tanított a népiskolákA siófoM járás vöröskereszt szervezetei' Mostohagyerekek a f jlődés útján vagyunk? röskereszt lelkes tagjaival, j minden támogatást megadtak, akik az egész siófoki járásban j s a vöröskereszt járási veze- új tagokat toboroztak, ülé- tőségének tagjai is kivették seket tartottak, alapszervezete- , részüket a szervező munkákét alakítottak, egyszóval Iá- ból. Dr. Sándor Ferenc, a zasan készültek valamire, vöröskereszt járási elnöke ké- Eppen ezért kíváncsian kopog- ! szítette elő. és szervezte BaAz elmúlt hetekben gyakran ! járási pártbizottságok, a ta- . Józsefné és dr. Csapiáros lm- ^ találkoztunk a Magyar Vö- | nácsok és a tömegszervezetek j re is. — Vannak-e ifjúsági vörös- > kereszt szervezetek a járásban? > — Jelenleg 9 ifjúsági vö- : röskereszt szervezet működik a , .. , , , járásban. Ugyanezeken a he-^ t<ís-7e,n igeretet « lyeken még ez évben ifjúságig * «f** ^nacs úletekesei- egészségügyi állomásokat isi *?}’ az úttestet es a jartattunk be Bódis Tibor elvtárshoz, a vöröskereszt siófoki járási titkárához, hogy latonszemesen és Ádándon a küldő ttváíasztó taggyűléseket. Nagy segítséget adott azzial is, megtudjuk, minek köszönhető hogy az egészségügyi dolgoa vöröskereszt szervezetek erőteljes munkája. — A nagy készülődésnek — mondotta — egyik legfőbb oka, hogy jövőre, 1959-ben ünnepli a Magyar Vöröskereszt fennállásának 80. évfordulóját, ekkor tartja meg első országos kongresszusát, melyen megválasztják a vezetőséget is. A járásban október másodikéval befejeződtek a küldöttválasztó gyűlések. A járás 17 szervezetéből 50 küldött vesz részt az október j 12-i járási konferencián. — Milyen a lakosság érdek- ' lődése a vöröskereszt szervezetek iránt? — Most már elmondhatjuk, hogy a vöröskereszt tömegszervezetté vált, hiszen a lakosság majd minden rétege képviselve van benne. Az érdeklődésre jellemző, hogy a taggyűléseken általában 80—120- an vettek részt. Az elmúlt két hónapban 11-ről 17-re emelkedett az alapszervezetek és 320-ról 630-ra a tagok száma. — Minek köszönhető ez a nagy érdeklődés és fejlődés? — Elsősorban annak, hogy a izók között lelkes munkatársakat toborzott. Balatonszárszón Kelemen András, a vöröskereszt helyi szervezetének taglétszámát a kongresszus tiszteletére 45-ről 110-re emelte. De kiemelkedő munkát végezték még Ábrahám Józsefné, Illés Zoltán, Varga Szülői munkaközösségi ülés Kéthelyen Szeptember 28-án. vasárnap délután tartották Kéthelyen a szülői munkaközösség választó gyűlését. Több mint 200 szülőnek számolt be munkájáról Csöndör Józsefné volt munkaközösségi elnök, majd lemondott tisztségéről. Kérte az új vezetőséget, úgy dolgozzanak, hogy a család és az iskola közötti kapcsolat még jobban elmélyüljön. Ezután Mészégető elvtárs, az iskola igazgatója tartott előadást a gyermeknevelésről és a szülői munkaközösség feladatairól. A munkaközösség új elnökévé Sárosi Sándornét választották meg. Ez év tavaszán a Berzsenyi Dániel Általános Iskolában megtartott városfejlesztési ankéton már szóvá tettük utcánk, — a Buzsáki utca — nem megfelelő közlekedési viszonyait. Annak kaptunk fogunk felállítani. A pedagó- f gusok segítségével további 11 é ifjúsági szervezetet létesítünk, f Egyik legfontosabb felada-é tunknak tekintjük az ifjúsági közötti munkát, s főleg a ser-f dűlő fiatalok nevelésével és ® problémáival kívánunk foglalkozni. Megtudtuk még, hogy tartalmas terveik vannak a téli. időszakra is. 4 tan folyamot indítanak: »Egészségvédelemre? kész«, »Anya- és gyermekvé- ^ delem«, »Közegészségügy«, * dát is megjavítják, annál inkább, mert az utca lakói az építkezéshez társadalmi munkát is felajánlottak. A helyzet azonban azóta sem változott. A járda kopott és gödrös, helyenként kitöredezett, leomlott lépcsőkkel. Közlekedni rajta elég veszedelmes, különösen sötétben és idegennek, aki nem ismeri a járda váratlan, kellemetlen meglepetéseit. A Klapka és a Puskin utHázi betegápolás« címmel, a átjárói pedig szinte miA — — — A _ \ 41 tM-fA /»f/»f Át 1 7 Cím +Jl/T-Vl nösithetetlen állapotban vannak. Bokáig érő por, ez idő szerint már sár fedi itt az utat, mely egyenetlen, Gondoskodnak az egészség- a ügyi állomások aktivistáinak j kiképzéséről. Még ebben a ne- z gvedévben Siófok üzemi szer- $ vezeteiben 4 új egészségügyi f állomást és 3 első segélynyújtó ^ mint a hullámvasút. helyet állítanák fel. Az egész- ^ Az úttest az őszi esőzések ségügyi_ állomások tagjai $ beálltává!, a tavaszi alva- anya- es gyermekvédelemmel.^ t közegészségügyi és szociális fi végéig járhatatlan. Ko- r problémákkal foglalkoznak. ^ csival, autóval lehetetlen \ Gondjuk lesz a 6 és annál több $ rajta közlekedni. gyermekes anyák anyaságig Szeretnénk, ha nem kel- J segelvezesere es az elhagyott é __’ , T 7 . J ő re«* szociális otthonba való (I mostohagyerekeknek t ban, jelenleg az általános iskolai tanítók, illetve tanárok száma meghaladja az ötvenháromezret. A 26 017 nevelőből annak idején mindössze 5868 volt szakpedagógus, ma viszont csaknem 22 000 a szaktanár. 1937—38-ban országosan több mint 42 tanulóra jutott egy nevelő, ma 23,5 tanulóra jut egy pedagógus. — Ma már az összes felső tagozatú tanulók 80,5 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban, ez az arány 1937—38-ban csak 36,5 százalék volt. Az általános iskolai napközi otthonok száma már megközelíti az ezret. Ezekben több mint hatvanezer tanulónak biztosítottunk elhelyezést. — Az iskolai tantermek száma fokozatosan növekedett. Amíg 1945—46-ban 17 442 volt, ma meghaladja a 28 ezret. — Alapvetően megváltozott a pedagógusok helyzete is. Az 1955-ös bérrendezés során bevezettük a területi bérezések olyan rendszerét, hogy a tanyai pedagógusok 200, a falusiak 100 forinttal magasabb alapbért kapnak. A kiválóan végzett oktató- nevelő munka elismeréseként évente a pedagógusok öt százaléka rendkívüli előléptetésben részesül. A nagyobb felelősséggel, több munkával járó munkakörökben az alapbéren felül külön pótlékot rendszeresítettünk. Például az igazgatók 250-től 850 forintig, a szakfelügyelők 250-től 400, az otthonok nevelői 100-tól 300 forintig terjedő pótlékot kapnak. A fel- szabadulás előtt a pedagógusok többletmunkáját semmilyen formában nem díjazták. — A falusi és tanyai pedagógus-ellátás javítására rendszeresítettük a letelepedési segélyt, amelynek összege 2000 forint. helyezésére is. Az egészség-( ügyi munka megjavítása cél- ( jáK' mindent megtesznek ( e"’ 'ügyi állomások létre- < hr 'a termelőszövetkezete általában a szocia- ( li; klórban. Fodor János* Az anyagi lehetőségekhez mérten emelkedik az új iskolák mellett, illetve azoktól függetlenül épített szolgálati lakások száma. . , . tf Az 1957—58-as tanévben pélerezni magunkat, ha a mi ^ dául 1Q1 ilyen lakás épült> utcánk is megfelelő járdát i ezenkívül évente mintegy 200 és utat kapna végre az ígé- f—250 új lakást kapnak a neretek után. t velők tanácsi kiutalás alapiján. Tanácsaink évről évre Buzsáki utcai lakók / biztosítják a vidéki nevelőket nek az egy, egy és fél, illetve kétholdas háztáji földet. Ez évben a becslések szerint tizenötezer katasztrá- lis hold földjuttatásban részesültek a pedagógusok. — Döntő a változás a felsőfokú oktatás különböző területein is. Igen jól tükrözi ezt néhány szemléltető adat. 1937 —38-ban Magyarországon az egyetemi és főiskolai hallgatók 40 százaléka joghallgató volt, és csak 9 százaléka járt műszaki egyetemre. Jelenleg a joghallgatók aránya lényegesen kevesebb, ugyanakkor a különböző műszaki egyetemek hallgatóinak számaránya az elmúlt oktatási évben 31,7 százalék volt. 1937—38-ban 11 737 volt az egyetemi hallgatók száma hazánkban^ Az 1957—58-as tanévben nappali tagozaton több mint húszezren, levelező tagozaton csaknem nyolcezren, esti tagozaton pedig több mint kilencszázan tanultak egyetemeinken és főiskoláinkon. — Államunk nem feledkezik el az idős pedagógusokról sem. Szakszervezetünk javaslatára miniszteri rendelet írta elő pedagógus-otthonok létesítését. — Évről évre több pedagógus kap lehetőséget üdülésre. Amíg 1949-ben nem sokkal több mint négy és félezer nevelő üdült, az ez évben üdülésben részesült nevelők száma megközelíti a 17 500-at. — Az általános fizetésrendezések során a pedagógusok bérezésének javítására 1955-ben évi átlagban 200 millió, 1957- ben pedig ugyancsak évi átlagban 240 millió forint jutott. A felsőoktatás területén dolgozók — egyetemi tanárok, tanársegédek stb. — részére biztosított 1956. szeptember 1; hatályú béremelés évi átlagban 30 millió forintot jelentett. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy pedagógusaink bérezése — más értelmiségi rétegekhez képest — még mindig elmaradt, és lakáshelyzetük sem kielégítő. Reméljük azonban, hogy hároméves tervünk sikeres megvalósítása, országunk gazdasági életének fejlődése e tekintetben is lényeges javulást hoz majd — fejezte be nyilatkozatát Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára.
