Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

Szombat, 1958. október 25. 2 SOMOGYI NÉPLAP Suites „családi hagyományai“ Az Új Kína kommentárja Peking (Uj Kina). Dulles amerikai külügyminiszter Tajpejben szerdán este po- háiköszöntőt mondott azon a Vacsorán, ahol Csöng Kaj- Bék volt a házigazda. Beszéde ismét leplezetlenül megmutatta: az Egyesült Ál­lamiknak a kínai néppel szembeni ellenséges politikája végső céljának a Kínai Nép­köztársaság megdöntését te­kinti. Dulles most ugyanazt han­goztatta, amit tavaly június­ban hírhedt San Francisco-i beszédében. Mint ismeretes, akkor is azt mondta, az Egyesült Államoknak »min­dent el kell követnie, hogy hozzájáruljon a kínai kom­munista rendszer elmúlásá­hoz«. Szerdán este Dulles ki­emelte, hogy San Francisco-i kijelentéseit »nem szónoki fordulatnak szánta, hanem azok őszinte meggyőződését fejezték ki«. , Dulles kijelentette: az Egyesült Államok »különös szerencséjének« tekinti, hogy a Csang Kaj-sek bandában és Csang Kaj-sek személyében »szövetségesre és vezetőre« tett szert. Rögtönzött beszédében Dul­les azzal kérkedett, hogy csa­ládjának »szoros kapcsolatai« vannak Kínával. Elmondotta, hogy anyai nagyapja mint az Egyesült Államok akkori kül­ügyminisztere az 1894. évi kí­nai—japán háborút követően 1895-ben közreműködött a Kí­na és Japán közötti szerző­dés létrehozásában, amelynek eredményeképpen Kína kény­telen volt átadni Tajvant Ja­pánnak. Dulles nagyapja tehát tevé­keny segítséget nyújtott a japán imperializmusnak, hogy elragadja Tajvant Kínától, így Dulles a »családi hagyó-- mányakat« követi, amikor ma cselszövéseivel tartóssá akar­ja tenni Tajvan amerikai im­perialista megszállását, és ki akarja szélesíteni az Egyesült Államok Kína elleni agresz- szióját. De Gaulle Algériára vonatkozó 5 visszhangjai New York (AFP—Reuter). De Gaulle tábornok csü­törtöki kijelentései Algériáról nagy érdeklődést keltettek az ENSZ-ben. A nyugati küldöt­teiken kívül az afrikai—ázsiai csoport képviselői is kedvezően fogadták azokat. Az afrikai—ázsiai csoport körében hangoztatják, hogy a tárgyalások felajánlása csak a; tűzszünetre vonatkozák, poli- ’ tikai problémákra nem. Úgy! vélik azonban, hogy de Gaulle! tábornok csütörtöki lépése azt! eredményezheti, hogy talán! olyan tárgyalásra is sor ke-! rül, amelyen nemcsak kizáró-! lag katonai kérdéseket vitat-' nak meg. A francia sajtó oldalakon keresztül számol be de Gaulle sajtókonferenciájáról, közli az ezzel kapcsolatos megnyilatko­zásokat, és bőven kommentálja a de Gaulle-nyilatkozatböl adódó lehetőséget. »A klasz- szikus jobboldal« általában elégtétellel fogadja a tábornok nyilatkozatát, s ugyanez áll a degaulleista sajtóra is. A baloldali lapok közül a Libération megállapítja, hogy ha nem is szabad túlzott illú­ziókat táplálni az algériai fel- szabadítási front és a de Gaul- le-kormány közötti megbeszé­Közös közlemény Dulles és Csang Kaj-sek megbeszéléseiről Peking (Uj Kína). Csütörtö­kön közös közleményt adtak ki azokról a megbeszélésekről, amelyeket Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere folytatott Csang Kaj-sekkel. A közlemény beismeri, hogy nem sikerült megvalósítani az Egyesült Államoknak azt az eredeti tervét, hogy Kimoj ágyúzásának Kína részéről tör­tént felfüggesztését »állandó tűzszünetté« tegyék. Azt a büntető ágyúzást, ame­lyet a kínai nép a Kimoj ban állomásozó csangkajsekista csapatok ellen folytatott, »új agressziónak« rágalmazva a közlemény hangoztatja: »a tárgyaló felek felismerték, hogy a jelenlegi körülmények közepette‘Kimoj és Macu vé­delme szorosát! hozzátartozik Tajvan és Penghu védelmé­hez«. A közlemény ilyenfor­mán újból leleplezte, hogy az Egyesült Államok vezető kö­rei ragaszkodnak ahhoz a po­litikájukhoz, amellyel agresz- sziójuk méreteit Kínára igye­keznék kiterjeszteni. A közlemény megkísérli azt állítani, hogy a kínai nép és Csang Kaj-sek között folyó polgárháború nemzetközi vi­szály, amelyben Kína és a Szovjetunió áll szemben az Egyesült Államokkal és Csang Kaj-sekkel. A közlemény »általános há­borúval« is fenyegeti a kínai népet, megkísérelve, hogy ezt rábírja területi sérthetetlensé­ge és szuverenitása megőrzé­séért folytatott küzdelmének feladására. A nyilatkozat a továbbiak­ban a jelenlegi katonai hely­zettel foglalkozva kijelenti, hogy »tanulmányozták kap­csolataik széleskörű és hosszú- lejáratú kilátásait«. A nyilatkozat világosan megmutatja, hogy az Egyesült Államok nemcsak játszadozik a »két Kína« agresszív tervé­vél, de még leplezni sem pró­bálja, hogy »két Kína« létre­hozására irányuló »hosszúle­járatú« politikájával tulajdon­képpen a Kínai Népköztársa­ság megdöntését tervezi. A tábornok nyilatkozata élénk visszhangot keltett Franciaországban is 4 lésekhez, elvben le kell sző- 4 gezni azt, hogy a dialógusnak 4 mindig van pozitív vonása. Az 4 első lépések a legnehezebbek, 4 de mihelyt megtették őket, ' messzebb is vihetnek. A l’Humanitében Léon F e i x megállapítja: jelentős tény, hogy a miniszterelnök ki- A jelentette: kormánya hajlandó” Franciaországban megvitatni az algériai kormány küldötteié­vel az »ellenségeskedések be­fejezését«. — Hogyan is ne üdvözölnénk azt, hogy azok az elgondolások, amelyekért annyi éven át majdnem egyedül harcoltunk, ma olyannyira helyeseknek bi­zonyulnak, hogy többé ezeken az elgondolásokon kívül nem lehet elképzelni az algériai dráma esetleges megoldását — írja Léon Feix. A kommunisták, akik any- . nyit tettek az algériai békéért,- csak örülhetnek mindannak, ami közelebb hozza a tárgya­lások óráját. Léon Feixnék ugyanekkor vannak fenntartásai is. Nem komoly dolog — véli a l’Humanité cikkírója —, hogy az algériai harcosoktól a fegy­verek letételét követelik, mint­ha megvert hadseregről lenne szó, pedig általános vélemény szerint az algériai felszaba­Revansísfa hangok Nyugat-Némefországbao Berlin (TASZSZ). Mint az ADN hírügynökség jelenti, Regensburgan a revansisták gyűlésén, amelyet az úgyneve­zett »Felső-Szilézia vidéke hí­vott össze, Stain bajor mun­kaügyi miniszter követelte a Lengyel Népköztársaság nyu­gati kerületeinek Nyugat-Né- metországhoz való visszacsato­lását. Stain a nyugatnémet kormányhoz intézve szavait arra buzdított, hogy fokozzák »az ideológiai harcot« a népi demokratikus országok ellen, Ä Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának felhívása a nyugatnémet lakossághoz Berlin. MTI). A Demokra­tikus Németország Nemzeti Frontjának országos taná­csa legutóbbi ülésén a nyugat­német lakossághoz szóló fel­hívásit bocsátott ki, amelyet szerdán közöltek a lapok. Tekintse meg a TI E Z é Sa ee o épkiAllitasAt az október 25—26-i kapos- posvári őszi vásáron (vil­lan ytelep előtt). Szakta­nácsadás vételkényszer nélkül. A felhívás a többi között hangoztatja, hogy »... népünk csak békében élhet és gyara­podhat. Csakis a két német állam békés megállapodása alapján juthat el Németország újraegyesítéséhez. Csak egy út van, amely a német egységhez vezet, s ez az atomfegyverke­zés megszüntetése és a mili­taristák eltávolítása Nyugat- Németország területéről. Ezért az újraegyesítés előfeltétele a békeszerződés megkötése. A béke és kölcsönös megértés a német kérdés alapvető problé­mája. Az atomfegyverkezés és a békés újraegyesítés ellen­tétes, mint a tűz és víz. Atom­bombáikkal szét lehet rombol­ni Németországot, de újraegye­síteni sohasem«. Téglát, ajtót, ablakot vásároljon a Kaposvá­ri TÜZÉP-nél. Árusítás a vásárban isi Ugyan­ott építési tanácsadás. A közös nyilatkozat nem tesz említést azokról a súlyos nézeteltérésekről, amelyek a tárgyalások során felmerültek, és amelyek különböző körök közlései alapján kerültek nyil­vánosságra, hanem többször hivatkozik az Egyesült Álla­mok és Csang Kaj-sek közötti »egységre«. A nyilatkozat azt állítja, hogy Dulles és Csang Kaj-sek tárgyalásai »újabb bizonyítékát szolgáltatták az egységnek«. Valójában azon­ban a nyugati hírügynökségek j ditó hadsereg helyzete nem io- mar előre megjósoltak, hogy j . 1 gosit fel ilyen elkepzelesre. Az se komoly, hogy azt állítják: »A demokrácia útja nyitva áll Algériában«. A népszavazás eredményeiben »a bizalomteli és kölcsönös testvériség« '.bizo­nyítékát látni nevetséges do­log. Hasonlóan nevetséges azt állítani, hogy a novemberi tö­megek hivatott képviselőinek tekinthetők. Léon Feix végül megállapít­ja: igen pozitív tényező, hogy a lehetőség nagyobb, mint bár­mikor, arra, hogy végül is el­jussanak a harcoló algériaiak képviselőivel való tárgyaláso­kig. a nyilatkozat hangsúlyozni fogja a két fél »egységét«, mi­vel így akarja leplezni igazságot. az és a hírhedt »Szabad Európa« mintájára létesítsenek olyan rádióadást, amely rágalmakat terjesztene a szocialista tábor országairól. Strosche, a hajdani »össz- német tömb« bundestagi kép­viselője követelte München­ben, hogy teremtsenek »új ren­det« Európában. „Semmiféle háborút" New York (TASZSZ). Linus Pauling, a kaliforniai egyetem tanára, az ismert Nobel-díjas atomtudós »Semmiféle hábo­rút!« címmel könyvet írt. Ebben kifejti, hogy az utóbbi évek hatalmas felfedezései, az atom- és hidrogénfegyver al­kalmazásának lehetősége meg­követeli, hogy a világpolitikát gyökeresen felülvizsgálják. A továbbiakban Pauling tá­madja az úgynevezett »tiszta« bomba elméletet és kijelenti, Az olasz gyermekek 40 százaléka az elemi iskolát sem végzi el Olaszországban távolról sem si­került még megszüntetni az anal­fabétizmust és a félanalfabétiz­must. A hivatalos közoktatási ada­tok négy és félmilliónál többre becsülik az írástudatlanok számát Rendkívül nagy a »-lemorzsolódás-« az elemi iskolákban. Tíz gyermek közül négy nem fejezi be az ele­mi iskolát. A lemorzsolódás or­szágos átlaga 38 százalék. A leg­szegényebb déli vidékeken, Ca- labríában ez a szám eléri a 6,6 százalékot. A vásár alkalmával női és férfi <fj&drásjz­üzletünket 7—12-ig nyitva tartjuk. Május 1 utca 33, Kos­suth tér 3, Ady Endre utca 17. hogy a »tiszta« szó nemes ér­telmét csúfolja meg az, aki embertmilHák megsemmisíté­sére alkalmas bombával kap­csolatban ezt a jelzőt hasz­nálja. »A tudósok békét követel­nek« című fejezetben a szerző részletesen elemzi a világ tu­dósainak felhívásait, ame­lyekben követelik a nukleáris fegyverek gyártásának meg­szüntetését és alkalmazásának eltiltását. Emlékeztetett arra, hogy 9235 tudós az ENSZ-hez intézett levelében követelte, kössenek nemzetközi egyez­ményt a kísérleti robbantások megszüntetésére. Pauling válaszol azoknak, akik az ilyen egyezmények cél- szerűtlenségét azzal indokolják, hogy »az oroszokban nem le­het bízni«. Azt írja: »Egy vi­lágban élünk az oroszokkal és most, amikor ez a világ a nuk­leáris fegyverek világává vált, meg kell tanulnunk velük együtt élni... Olyan világ fe­lé kell haladnunk, amelyet az igazság és a nemzetközi jog irányít, nem pedig az erőszak«. Bérletbe adunk a Balaton partján vendéglátó Jelentkezés: Vendéglátó V. Kaposvár, Engels a. 2. Dt*ága egészség Milodrag Avramovics cikke alapján A recesszió lefaragta a csa­ládi jövedelmeket Amerikában. Minden megdrágult. Még az egészség fenntartása is többe kerül. Hat és félmillió teljes vagy részleges munkanélküli félve gondol rá: mi lesz, ha megbetegszik? A gyógykeze­lési költségek viszonylag ma­gasak. Azok számára is súlyos terhet jelentenek, akik dol­goznak, kivéve a módosabba­kat. A chicagói egyetem köz­véleménykutatása megmutat­ta, mH gondolnak erről az amerikaiak. A megkérdezet­tek válaszaiból kiderült, hogy a nyugdíjasok számára a gyógykezelési költségek je­lentik a legsúlyosabb terhet. A közepes jövedelmű hivatal­nokok többsége azt válaszol­ta, hogy egy komolyabb mű­tét elviszi minden megtaka­rított pénzüket, amennyiben van, ha meg nincs, komoly adósságba verik magukat. Kiderül, hogy csak az évi 40 000 dolláron felüli jöve­delemmel rendelkező csalá­dok nem érzik különösebb tehernek gyógykezeltetésüket. Általános rosszallást kelt, hogy az utolsó húsz év folya­mán a kórházi költségek kö­zel háromszorta jobban drá­gultak meg, mint az egyéb gyógykezelési költségek. Az általános orvosok szolgálatai két évtized alatt 72 száza­lékkal drágultak. A nagyvárosok kórházai nyugtalankodnak, mert a költségek, kivált a gyógyszer­árak állandó emelkedése miatt ráfizetéssel működnek. Vádat emelnek hat vállalat ellen, amely monopol árakon árusítja az antibiotikumokat. Az Egyesült Államokban a lakosság egyharmada ala­csony jövedelme miatt nincs biztosítva, mert nem tudja megfizetni a biztosítási díjat. Emellett a megkérdezettek véleményét abban lehet ösz- szefoglalni, hogy a legfejlet­tebb tőkés országban, ahol a legmagasabb az egy lakosra eső nemzeti jövedelem, a be­tegbiztosítás korlátozottabb, mint az Egyesült Államoknál gazdaságilag gyengébben ol­ló országokban, A szakemberek és a köz­vélemény között teljes az egyetértés abban, hogy kevés az orvos. Nyolcszázötven la­kosra jut egy, és általános az a vélemény, hogy az ország gazdasági lehetőségei többéi engednének meg. A legna­gyobb baj az, hogy az orvo­sok nem egyenlően oszlanak el. Zömmel az északnyugati államokban működnek, ahol jobban keresnek. A perifériá­kon és az ország közepén másfélezer lakosra jut egy orvos, vagy még annyi sem. Kétezer kisvárosban egyálta­lában nincs orvos. Baltimore egyik külvárosi kerülete már évek óta követeli a szövetsé­gi kormánytól, hogy engedé­lyezze ott egy japán körzeti orvos működését, mert egyet­len amerikai orvos sem akar­ja elviselhető feltételekkel vállalni a körzeti orvosi ál­lást. A falusi orvos lassan ismeretlen fogalommá vélik, pedig égető szükség volna ilyen orvosokra. Általános az a vélemény, hogy miután a lakosság évente 3 millióval növekszik, az orvosképzés jelenlegi ará­nyai mellett rövidesen még nagyobb lesz az orvoshiány. A szakemberek véleménye szerint ahhoz is, hogy a je­lenlegi helyzetet fenn tudják tartani, a jelenlegi évi 700 orvos helyett kétezret kelle­ne képezni évente. Közel 15 millió amerikai szenved valamilyen krónikus betegségben. Paralízis, ideg­baj és tüdőbaj a leggyakoribb ilyen betegség. Évente 9,5 millió ember kerül műtőasz­talra baleset következtében. Ez is, a közoktatás és a tu­domány elmaradása is ki­domborítja az amerikai tő­kés rendszer aránytalansága­it, az egyre fokozódó arány­talanságot egyrészt az im­produktív fegyverkezési cé­lokra, másrészt az úgyneve­zett »nem rentábilis«, de an­nál fontosabb társadalmi szükségletekre, közoktatásra, a tudomány fejlesztésére, az egészségvédelemre fordított költségvetési kiadások kö­zött. Eddig 400 disssidenn tért vissza Hollandiából Hága (MTI). Az AP hír­ügynökség jelentésében beszá­mol arról, hogy az 1956. évi el­lenforradalom után Hollandiá­ba került magyar disszidensek közül egyre többen térnek vissza Magyarországra. A disszidensek ügyeivel foglalko­zó szövetség csütörtökön Há­gában közölte, hogy Hollandiá­ból eddig már négyszáz ma­gyar állampolgár tért haza. A legtöbbjük bányász, akik a honvágyon kívül elsősorban azért mentek haza, mert a hol­landiai bányákban lényegeseb­ben kevesebb bért kaptak, mint hazájukban — közli a jelentés. CSlKY GERGELY SZÍNHÁZ Ma, szombaton délután 3 órakor MÓRICZ: Hsm élhetek muzsikaszó nélkül Vígjáték 4 felvonásban. Jegyelővétel Május 1 u. 23. Csfhy Gergely Színház STRAUSS: Cigánybáró Nagyoperett 3 felvonásban. ó MŰSORNAPTÁR-•.a, szombat este 7 órakor Rátkay bérlet Október 26, vasárnap, délután 3 órakor Kisfaludy bérlet Október, 26, vasárnap este 7 órakor Bérletsztinet Október 28, kedd este 7 órakor Odry bérlet Október 29, szerda este 7 órakor Blaháné bérlet Október 30, csütörtök este 7 órakor Déryné bérlet November 4, kedd délután 3 órakor Ady ifjúsági bérlet November 5. szerda este 7 órakor Jászai bérlet A további bérleti előadásokat a jövő pénteken itt is közöljük! Bérleti előadásokra rendesárú napijegyek előre válthatók a színházi jegyirodában. Tel.: 11-03.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents