Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-25 / 252. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1958. október 25. A mezőgazdasági szakemberek fóruma Mellőzzük az őszi mélyszántást homoktalajon Hozzászólás Lapunk október 21-i számában közöltük Németh Lajos gi- gei mezőgazdasági felügyelő írását »Őszi mélyszántás homoktalajon« címmel. Az alábbiakban helyt adunk a Keszthelyen székelő Délnyugat-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Marietta-pusztal ki- rendeltsége egyik szakembere, Váradi Gyula hozzászólásának. A somogyi savanyú homoktalajok okszerű művelésének és a rajtuk való gazdálkodásnak megközelítőleg sincs olyan kiterjedt irodalma, mint például a szabolcsi homoktalajodnak. Számos nyitott kérdés van még, melyekre feleletet kell adnunk. Mi üzemi kísérleteket állítottunk be a homoki talajművelés módszereinek vizsgálatára a tarlóműveléstől a tavaszi szántásig. Mindenekelőtt le kell rögzítenünk Németh Lajos megállapításával szemben, hogy míg kötött talajokon a talajművelés módszere a termés mennyiségére igen nagy hatással van, a homoktalajokon a talaj mozgatásának, forgatásának módja kevésbé befolyásolja a termés eredményét. A talajszerkezet kialakítása sem lehet cél ezeken a talajtípusokon, mivel ezeknél a váz nélküli talajoknál a talaj állandó összetömődöttségét kell megszüntetni fizikai eszközökkel. A sok csapadék miatt — átlagos évi csapadék 800 mm körül, mélyből november 1-től március 1-ig átlagosan 250—300 mm jut — az őszi és a tavaszi idényben a homoktalajok pórustérfogata vízzel telített, s ha ennek szellőztetéséről nem gondoskodunk, a talajban visszamaradt tarló- és gyökérmaradványok szerves tömege, de az istállótrágya sem tud lebomlani levegő hiánya miatt. Ha tehát ősszel mélyen szántunk alá homoktalajon istállótrágyát, vagy zöldtömeget, annak kedvező lebontása a tél folyamán a levegőtlen, szerkezet nélküli talajban nem történhet meg, kész tápanyag nem áll a növény rendelkezésére. De nézzünk egy másik gyakorlati tényezőt is. A tavasziak közül általában burgonya alá trágyázunk. Ha a trágyát őszszel mélyen szántjuk alá, a burgomyaveftés előtt szükséges mélyszántással — mely el nem hanyagolható — az ősszel leszállított és a fentiek miatt el nem bomlott istálló-trágyát a talaj felszínére hozzuk. Ha pedig a burgonya alá — helytelenül — tavasszal trágyázunk, a trágyát a mélyszántással ismét mélyre, tahá-t levegőtlen viszonyok közé juttatjuk, ahol annak kedvező lebomlása és a növény részére a tápanyag biztosítása lehetetlenné válik. Hol van tehát az okszerű művelése ebből a szempontból a homoktalajoknak? Kísérleteink tapasztalatai és a belőlük levont elvi megállapítósók alapján javasolhatjuk az őszi mélyszántás mellőzését a csapadékos éghajlatú somogyi homoktalajokon. A tarlószántás után feltört gyomállományt vagy istállótrágyát szántsuk le 10—15 cm mélyen, hogy így a talaj felső rétegében, levegő jelenlétében a kedvező bomlási folyamaton átmehessen, és a tavasszal valóban végezzük el a mélyszántást. Ha tavasszal a hó elolvadása után megnézzük az ősszel sekélyen és mélyen szántott homoktalajt, semmi különbséget nem találunk! a kettő között. Mindkettő egyformán összeülepedett — az idézett cikknek a téli fagy porhanyí- tó hatásáról tett megállapításának nyoma sincs —, kissé rugalmasan kemény, a lépések nyomán víz serken fel.- Ilyen talajokon a tavaszi szántás, mélyszántás elvégzése nélkülözhetetlen. Erre a fontos kérdésre hosz- szabban lehetne és kellene is felelni, mert a homoktalajok alacsony termésátlagainak emelése jelentős népgazdasági érdek. Néhány sorban megpróbáltam helyes magyarázatot adni a kérdés lényegére. Tény az, hogy a szerkezet nélküli homokon a talajművelésnek — mint termésfekozó tényezőnek — kisebb szerepe van, mint kötött talajokon, de figyelmen kívül hagyni nagy hiba volna. Jó tanácsok a legeltetési idény végén Az állami, a termelőszövetkezeti és egyéni gazdaságok használják ki a kedvező időjárás adta lehetőséget: az alkalmi legelők és minden fűtermő hely igénybevételével legeltessenek minél tovább. Már most számolni kell azzal, hogy az esetleges korábban érkező esős időszak istállóba kényszeríti állatainkat. Ezért jó előre a legalaposabban fel kell készülnünk a téli tartásra, és el kell végeznünk a bekötés körüli tennivalókat. Mindenekelőtt -az istállókban kell rendet és tisztaságot teremtenünk. Bekötés előtt az állatállományt különös gonddal vizsgáltassuk meg egészségügyi szempontból, tartsuk meg az állatorvos előírásait. A beteg vagy betegségre gyanús állatokat különítsük el. Válogassuk ki a tenyésztésre, tovább- tartásra alkalmatlan egyede- ket, s a téli takarmányéi] átás megkönnyítése céljából a vágóra szánt állatokat — lehetőség szerint — mielőbb értékesítsük. A hizlalásra, feljavításra érdemes egyedekre pedig kössünk szerződést. Vegyük számba az álláshelyeket, és a bekötött szarvas- marhákat megfelelően csoportosítsuk. A tél folyamán is gondoskodjunk az állatok mozgatáséA választási harc eddigi tapasztalatairól, a kommunisták aktivitásáról Beszélgetés Szigeti Istvánnal, a marcali járási pártbizottság titkárával Váradi Gyula | ról, jártatásáról. Nehéz most az 'irodában találni a hivatásos pártmunkásokat. Az ő hivataluk kora reggeltől késő éjszakáig ott van a vidéken, az emberek között. Szerencsénkre mégis sikerült benn találni Szigeti István elvtársat, a Marcali járási Pártbizottság titkárát. Am hamarosan azt is megtudjuk, hogy vidékre készülődik. Annyi a munka most, csak győzzék erővel. A pártoktatás, a taggyűlések ellenőrzése egymagában is sok munkát ad, nem is beszélve arról, hogy a falusi vezető elvfcársak ma jobban elvárják, mint bármikor, hogy a járási pártbizottságon dolgozók gyakorta látogassák őket; tanácsot, eligazítást kapjanak tőlük és bátorítást is: helyes, pártszerű álláspontot foglaltak-e el egyik vagy másik dologban; vagy hányszor megesik, hogy nem mernek dönteni, amíg a járási elvtársakat meg nem kérdezik. S itt van a választási munka, amely szintén megköveteli, hogy a kommunisták egész szív vel-léletekel állják meg helyüket a maguk posztján. — Szeretnénk, ha Szigeti elvtárs elmondaná: hogyan veszik ki részüket a választási agitációból, általában a választási munkából a kommunisták és a pártszervezetek? — Már a választási előkészületek első pillanatában arra kértük pártszervezeteinket és minden elvtársunkat, hogy a legteljesebb összhangban dőlMEC/VAN A HELYÜK — Havas Béla előadása a műszaki értelmiség szerepéről — A Hazafias Népfront és a TIT rendezésében a minap Kaposvárott tartott előadást Havas Béla, az Országos Viltöbb mint kétszerese az 1938. ; emelkedését szolgálja. — A évinek, és 1965-re elérjük, becsületes műszaki értelmiség hogy lakosonként évi 400—450 — mondotta Havas elvtárs — kilowatt áram jusson. Nem nyugodtan dolgozhat, a szocializmusban megvan erre minlamossági Felügyelőség igaz- kis erőfeszítésbe kerül ez, hi- . gatója. Mintegy hatvan főnyi szén a villamosáram előállí- ■ den lehetősége... hallgatóságnak világította meg tása költséges. Ahhoz, hogy i A hozzászólók a dieselmoziparunk eddigi és további fej lődésének irányát. Rámutatott, mennyire szükséges volt a — különösen az ellenforradalom által — sokat kárhoztatott nehézipar, az összes iparág alapjának a fejlesztése. A körülbelül hatmilliárd forinton felépült Sztálinváros most érezteti igazán (jótékony hatását az ország iparára; most látjuk, hogy milyen helyes volt a szénbányászat előtérbe helyezése. Az Amerikából importált szén mintegy 350 forintba kerülne tonnánként a határig. Itthon 200 forintért előállítjuk, s vele nagyon sok bányásznak adunk munkát, kenyeret. A nehézipar kapacitásának növelésével vált lehetővé — mondotta Havas Béla —, hogy Magyarországon egy-egy család vi'lamos- energia fogyasztása ma már egy lakásban két rezsót be le- donyokról, a távvezetékrend hessen kapcsolni, mintegy szer gazdaságosságáról, a ha- 12 500 forint beruházásra van . zai atomreaktorok energiater- szükség. I meléséről érdek1 ődtek. A továbbiakban arról be- Az előadó válaszában rá szélt Havas elvtárs, hogy a mutatott a többi között arra, magyar ipar szerkezeti és tu- j hogy még nem eldöntött kér- dományos felépítéséből első- dés: vajon a dieselesített vagy sorban a műszaki értelmiség | a távvezetékes vontatású közvette ki részét. A mi becsüle- lekedés olcsóbb-e. Mindkettő tes műszaki értelmiségi gárdánk eddig se »lógott ki« a szocialista társadalomból, és a jövőben a koksz előállításában, a kőolajtermékek felhasználásában, a műszergyártásban még nagyobb feladatokat, igen szép munkaterületet kap. Kibonthatja tehetségét, alkotóképességét, gyümölcsöztetheti gazdag fantáziáját valameny- nyi munkaterületen. Minden modem és gazdaságos műszaki, tudományos alkotással népének jólétét, további felmellett nyomós érvek szóinak, ahielyek körülbelül kiegyenlítik egymást. Mindkettőt használják már Magyarországon is. Kifejtette, hogy az atomreaktorok még kísérleti stádiumban vannak, amikor is energiatermelésük éppen olyan költséges, mintha más úton állítanák elő, és egyelőre csak olyan hatalmas országok, mint a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia tudják biztosítani ezeknek a nagyobb arányú üzemeltetését. Később természetesen jóval olcsóbb energiaforrássá válnak az atomreaktorok, és az atom békés célokra történő felhasználásával szinte beláthatatlan előnyökhöz juthat az emberiség. | A hozzászólások után Szán- j tó József, a Hazafias Népfront I megyei titkára beszélt a régi | értelmiség szomorú heiyzeté- , ről, arról az időről, amikor Kaposvárott is sok diplomás örült, ha a cukorgyárban láda- szegezéshez alkalmazták. I — A mi értelmiségünk — ! mondotta — most, a tanácsválasztósok idején a szocializmusban számára kínálkozó gazdag lehetőségekre is szavazatát adja. Sz. N. Szocialista iparosításunk legnagyobb alkotása az új nehézipari központ: Sztáliruváros. A képen: a Dunai Vasmű egy részlete. A nagyolvasztó két kohójából eddig több mini 1 millió tonna vasat csapoltak. A jelölőgyűlés után világosan láthatják a balatonőszö- dielc, hogy érdemes volt szólni Valkó Györgynek, az 1-es számú kerület tanácstag jelöltjének. A javaslat megvalósult: négy oszlopra villanyégőt szereltek fel a Szabadság utca északi oldalán. A József Attila utca lakói is örülnek neki, hogy ma vagy holnap kigyulladnak az égők ebben a közvilágításból eddig kimaradt utcában. tét. Az egyik községi jelölő- gyűlésen a szegénypanaszt jelöltet semmiképpen sem akarta a körzet egyetlen középparaszt lakója a jelöltlistára felvétetni. Vita kezdődött, végül is a körzet lakói a pár- tonkívüli szegényparasztot választották jelölteknek. A bizalmat azért kapta meg, mert olyan keményen elítélte az ellenforradalmat, hogy a jelenlévő pártemberek, is csak egymásra néztek: milyen éles politikai tisztánlátással rendelkezik ez az emberj Másutt a jelölőgyűlésre a hívás ellenére se ment el az ötvenhatos helybeli »forradalmi nemzeti bizottság« elnöke. A résztvevők kijelentették: »Nem baj, az illető már úgyis kiközösítette magát közülünk, most legalább ismerjük politikai beállítottságát, úgy látszik, nem bánta meg, amit 56 októberében tett«. Napnál világosabban látszik, hogy dolgozó parasztságunk zöme a hatalom kérdésében nem ismer tréfát* — Az értelmiség soraiban tapasztalható-e változás? — Igen, rájuk is vonatkozik a parasztság többségére tett megállapításom, hogy a néphatalom egyre jobban tetszik nekik, ügy érzem, a pedagógusok után most az orvosoknál megy végbe nagyon egészséges fordulat. Egyre több veti le közülük a bizalmatlanság köpenyét. és látja be, hogy a kommunistáknak igazuk volt és van. Az a hatvanéves orvos, aki nemrég küldöttséggel járt a Szovjetunióban, most elragadtatással beszél arról, amit saját bevallása szerint azelőtt maga sem hitt, s most azt ajánlja, hogy tömegestül kellene az embereket látogatóba küldeni a Szovjetunióba és a többi szocialista országba, hitet, szocializmust tanulná. Vagy nem a bizalom jele-e, hogy az orvosfeleség elmegy a pártfunkcionáriushoz »megnézni, hogy van«; a tanító meg ráébred: »szép a politikai munka, sok érdekeset lát, hall az ember a nép között«. S az állatorvos-feleség, aki nemrég Pesten lakott, most azt kérdi a párttitkártól: miért nem mehetnének ők, az orvos» és pedagógusféleségek a cigányasszonyokat tanítani, nevelni. — Úgy gondolom, a választási harc jó alkalom a párt további erősítésére is. Áttörtanulságokat vont le Szigeti ^a,,Í3.ŰVÖS elvtárs az eddied miinkáhnl? megcáfolja azokat, akik folyton amiatt siránkoztak: nincs ember, nem tudják ezt vagy azt a posztot kivel betölteni. Azt mondjuk ezeknek az elvtársaknak: íme, az aranytartalék, gazdálkodjatok vele okosan. gozzanak együtt a Hazafias Népfront-bizottságokkal, a tö- megszervezeteikikel, az ezekben dolgozó jószándékú pártonkí- vüli barátainkkal — mondotta Szigeti elvtárs.. — Ezt a célkitűzés,ünket a járástól a legkisebb faluig sikerült elérni. Bizonyítja ezt, hogy a választási bizottságokban a pártszervezetek irányította agitációs csoportokban a hétszáz kommunistán kívül mintegy 2300 pár- tonkívüli dolgozik. Azt hiszem, ez is a kommunisták jó munkáját bizonyítja. Azonkívül elmondhatom, hogy az október 2-től 22-ig megtartott csaknem nyolcszáz jelölőgyűlésen a járás választópolgárai közül annyian jelentek meg és szólaltak fel, mint még egy választás előtt sem. Olyan embereket sikerült munkába állítani, akik .azelőtt fáztak, visszahúzódtak, ha társadalmi munkáról volt szó. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy ma sokkal nagyobb rangja van a tanácstagnak, mint bármikor azelőtt. A gyűléseken minden kommunista tanácstagjelöltet elfogadtak — ez azt tanúsítja, hogy az emberek bíznak a kommunistákban, szeretik őket. — Adódtak ellenvetések, kifogások a gyűléseken? — Ami a párt politikáját illeti, helyeslik az emberek, és azt kívánják, hogy így maradjon továbbra is. Azt azonban észrevettük, hogy e gyűlésekből kimaradt a fiatalok és a nők jelentős hányada. Általában a családfők, az idősebbek jöttek össze, a fiatalok kevesebben. Sok fiatal úgy gondolta:1 minek gyűlésezzeik vagy vitatkozzak az apámmal: döntsék el ők, -kit látnak jónak jelöltnek, ők az okosabbak. tapasztaltabbak. Ezért azt tanácsoltuk a pártszervezetek- neát, a KISZ-nek és a nőtanácsoknak. szervezzenek beszélgetéseket a fiatalokkal, az először szavazókkal, a nőikkel, vitassák meg sajátos gondjaikat, problémáikat. Egyébként az eddigi tapasztalatok megtárgyalására a népfronttal közösen tájértekezletre hívtuk össze a községi párttitkárokat, népfront-bizottsági és tanácselnököket, s közösen szabtunk irányt a következő hetekre. Az a tervünk, hogy minden községbe, még a legkisebb pusztára is küldünk jó felkészültségű gyűlési előadókat. — Milyen tapasztalatokat, tanulságokat vont le Szigeti elvtárs az eddigi munkából? — Először is azt, hogy nagyfokú politikai érettségről tesz tanúságot népünk. Néha már el is fog a gyanakvás, hogy némelyikünk nem eléggé ismeri a nép érzéseit, gondolatait. Elmondok néhány eseVarga József A nagyatádi járás népművelési munkája a vb. napirendjén (Tudósítónktól.) A Nagyatádi járási Tanács VB a legutóbbi ülésén megtárgyalta a járás népművelési munkáját és a járási könyvtár tevékenységét. A népművelési munkákról Váradi Gyula felügyelő, a könyvtárak helyzetéről Illés Imre könyvtárvezető terjesztette beszámolóját a vb. elé. A beszámolót követő vitában szinte minden vb.-tag és meghívott részt vett. Gémesi Sándor arról szólott, hogy a népművelési apparátusnak szorosabb kapcsolatot kell fenntartania a TIT járási szervezetével, előadó gárdájával. Beszélt az üzemekben és a mezőgazdaság szocialista szektorában folyó kulturális tevékenység elősegítéséről is. Hangsúlyozta, hogy minden eszközt meg kell ragadni a könyvek népszerűsítésére. Szükséges az is, hogy a falusi népkönyvtárak a jövőben nagyobb támogatást kapjanak a községi tanácsoktól és tömegszervezetektől. Ser ess László főleg a, könyvtár munkájával foglalkozott. Véleménye szerint Nagyatádon sokkal többet kell törődni az olvasótábor kiszélesítésével, különösen a munkások, a parasztok és az értelmiség körében. Dr. Bányai Lajos a TIT programját ismertette. Elmondotta, hogy a járási TXT előadói szívesen tartanak előadásokat az üzemekben és a nagyobb községekben. Horváth Imre a kulturális seregszemle tapasztalataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az elkövetett hibákat az újabb seregszemlén feltétlenül ki kell küszöbölni. Szita Ferenc, a megyei könyvtár munkatársa a járásiban lévő népkönyvtárakról és a járási könyvtárról szerzett tapasztalatairól mondotta el véleményét. Horváth Ferenc a könyvállományban bekövetkezett károk megtérítéséről, a hiányok pótlásáról szólott. Az igen hasznos vitát Sasvári Ferenc vb.-elnök zárta le, összegezve a tapasztaltakat és megszabta az újabb feladatokat,
