Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunk tartalmából MEQVAN A HELYOK A földművessxövetkezetek életéből XV. évfolyam, 252. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1958. október 25. Egész heti rádióműsor Megnőtt a Hazafias Népfront tekintélye Az elmúlt hetekben lezajlott jelölőgyűlések megmozgatták a falvak népét. Ez persze nem a véletlen műve, hanem a köz­ségekben lévő párt- és tömeg­szervezetek, a helyi népfront­bizottságok lelkes munkájának eredménye. Szántó Józse­fe t, a Hazafias Népfront me­gyei titkárát kértük meg, tá­jékoztassa olvasóinkat a nép­front-bizottságok tevékenysé­géről, arról, hogy jelenleg mi­lyen fontos feladatok állnak előttük. — Ml volt az elmúlt hó­napok legnagyobb eredmé­nye? —- Az elmúlt hónapokban mindenütt kiegészítették a népfront-bizottságokat. A me­gyében a Hazafias Népfront­nak 248 bizottsága tevékeny­kedik 1017S taggal. 57 száza­lékuk dolgozó paraszt. Legna­gyobb eredményünk, hogy si­került a kezdetben tapasztalt bizalmatlanságot eloszlatni. A pártszervezetek, tömegszerve­zetek és a kívül álló emberek ma már látják, hogy a nép­front nemcsak választási szerv, hanem fontos szerepe van a községek, az egyes emberek jövőjének, sorsának formálá­sában is­— Hogyan segíti a nép­front a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését? — A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének támoga­tása egyike legnagyobb felada­tainknak. Ezért segítünk a ter­melőszövetkezetek, szakcsopor­tok, géphasználati társulások szervezésében. Kezdeményezé­sünkre Kaposvárott, Kereki- ben és Vörsön zöldségtermelő szakcsoport létesült. Látogatá­sokat szerveztünk és szerve­zünk egyénileg dolgozó parasz­tokkal tsz-ekbe és állami gaz­daságokba. Fontos feladatunk­nak tartjuk a mezőgazdasági termelés fokozásának elősegí­tését is. Ezért indítottunk moz­galmat a 240 ezer kát. hold savanyú és homoktalaj megja­vításáért. Eredménye: tíz ta­lajjavítási társulás alakult. Nagybajomban a termelőszö­vetkezet és a legeltetési bi­zottság 20 kát. holdon minta talajjavítási parcellát létesít. Tervünkben szerepel a Bala- ton-part gyümölccsel való el­látásának megjavítása és az, hogy a gazdák szőlőket és gyü­mölcsösöket telepítsenek. — Segítettek-e a község­fejlesztési tervek előkészí­tésében? — Természetesen. De nem­csak a tervek elkészítésében segítenek a népfront-bizottsá­gok, hanem a megvalósításhoz szükséges társadalmi munka szervezésében is. Miklósiban például a villany bevezetésé­hez 60 ezer forint, Somogyeg- resen a járdaépítésnél 50 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek a gazdák. Kis- bárapátiban orvoslakás, Há- cson kultúrház építésében vet­Megnyílt a cukrászipari kiállítás Tegnap délelőtt bensőséges keretek között nyílt meg a Kaposvári Vendéglátóipari Vállalat és a földművesiszövet- kezetek rendezésében a cuk­rászipara kiállítás és verseny. A megnyitón jelen volt dr. László István, a megyei tanács elnöke és a vb. számos tagja, Budapestről Havas Ottó, a Mi nisztertanács képviseletében, Földes Jenő a Belkereskedel­mi Minisztériumból, Kopnicz- ki Dezső, a SZŐ VOSZ központ cukrászipari előadója, vala­mint Monfera Róbert a VOKSZ-tól. Megjelent a kiál­lítás megnyitóján Kaposvár párt- és társadalmi életének több kiválósága. A megnyitó szavakat Haj­dú István, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tője mondotta el. Üdvözölte a megjelenteket és a cukrász­verseny résztvevőit, majd szá­mos adattal bizonyította a szocialista vendéglátóipar s ezen belül a cukrászipar me­gyénkben is elért eredményeit. Csak Kaposvárott 1952-ben 1 860 000 forintos forgalmat bonyolítottak le, ez a szám 1958-ra 3 millióra növekedik. A dolgozók szívesen keresik fel a vendéglátóipari vállalat különböző üzemeit. A föld­művesszövetkezeti vendéglátás is igen sokat fejlődött — mon­dotta Hajdú elvtárs. A föld­művesszövetkezetek cukrász­dái nemcsak a járási székhe­lyeken, hanem egyre több fa­luban is jó forgalmat bonyo­lítanak le. Helyes az a törek­vés, mely a MÉSZÖV vendég­látóipari osztálya részéről a községi cukrászdák további növelését és korszerűsítését tűzte ki célul. Befejezésül a megnyitó rámutatott a cuk­rászipari kiállítás és verseny jelentőségére. Közben működésbe lépett a verseny bíráló bizottsága. Szekrénytől szekrényig járt a bizottság három tágja: Föl­des Jenő, Kopriiczki Dezső, valamint Tolnai Györgyné, a megyei tanács kereskedelmi osztályának dolgozója. Egy- egy készítmény 10 pontot kap­hatott. Az értékelés eredmé­nyét nem sokkal dél előtt, a kiállítás megnyitásának idő­pontja előtt hirdették ki, hosszas megfontolás után. Ezek szerint Horváth Jenő (Csurgó) kapta meg az első díjat, Tóth Lajos (Kaposvár) a másodikat és Tamás János (Fonyód) a harmadik díjat. Figyelemre méltó a fiatalok jó szereplése: Szentgróti Ilo­na és Czinkóczi József ötödik, Pál József nyolcadik helyezést ért el. Mindhárman fél évvel ezelőtt szabadultak fel. Ki­lencedik lett Grünsberger De­zső, a tabi földszöv. cukrásza, aki nemrégiben képezte át magát, mivel azelőtt pék volt. Horváth Jenő tehát művészi készítményeivel, a virágokkal, diszpárnával és apró sütemé­nyekkel részt vehet a januári országos cukrászipari kiállítá­son is. Pontosan 12 órakor a kö­zönség elözönlötte a Béke Szálló nagytermét, hogy gyö­nyörködjék a somogyi cuk­rásziparosok készítményeiben. lek részt. 1957-ben egymillió. 1958-ban pedig már 3 millió 625 ezer forint a társadalmi munka értéke Somogybán. Az eredményhez tartozik az is, hogy ez évben a gazdák által befizetett községfejlesztési hozzájárulás 32 370 000 forin­tot tesz ki. — Hány jelölőgyűlést tar­tottak, mennyien vettek részt ezeken, s hány jelöl­tet fogadtak el? — A népfront-bizottságok augusztus 20-tól szeptember 10-ig 108 községben tartottak gyűlést, melyeken a község­fejlesztési terveket, a három­éves tervet, valamint a tana csők és a népfront kapcsola tát vitatták meg. A megyében összesen 3050 jelölőgyűlést tar­tottak, melyeken a 254 ezer választóból 163 ezer vett részt. Ez is bizonyítja, hogy a me­gye lakói mennyire szívükön viselik községük, a megye és az ország sorsát. A jelölőgyű­léseken 18 országgyűlési kép­viselő- — 12 rendes, 6 pót­képviselő —, 74 megyei ta nácstag-, 361 járási tanácstag-, 112 városi tanácstag- és 6417 községi tanácstagjelöltet fo­gadtak el. — A párt- és a tömegszer vezetőkkel való együttmű­ködést sikerült-e kellően megvalósítani? — Az együttműködés párt- és tömegszervezetekkel a jelölőgyűlések előkészítésekor és lefolyásakor alakult külö­nösen jól. A megyei pártbi­zottság, a csurgói, a marcali, a fonyódi járási pártbizottság minden segítséget megad a népfront-bizottságnak. A taná­csokkal azóta jó a kapcsolat, mióta a népfront és a tanács határozatot hozott az együtt­működés megjavítására. A KISZ-szel közösen az ifjú vá­lasztók, a nőtanáccsal pedig a női választók részére tartunk nagygyűlést. Törekszünk a me­gye különböző társadalmi ré­tegeivel való kapcsolat elmé­lyítésére. Erre törekszünk a falvakban is. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a gazda- és olvasókörök közül tizenkettő vette fel a Hazafias Népfront Kör nevet. — Milyen fontos felada­tok állnak a Hazafias Nép­front bizottságai előtt? — Haladni tovább az eddig megkezdett úton — így lehet­ne összefoglalni a legfontosabb feladatokat — mondotta a me­gyei titkár. — Továbbfolytatni a munkát a tsz-ek, szakcsopor­tok, géphasználati társulások szervezése terén, szaporítani a termelőszövetkezetek látogatá­sának a számát. Segíteni a mezőgazdasági termelés foko­zását, a szőlő- p* gyümölcste­lepítést, folytatni a talajjaví­tási mozgalmat, szervezni az ezüstkalászos gazdatanfolyamo­kat. Részt venni a községek egyéves fejlesztési tervének elkészítésében — s ahogy Ka­posvárott tették — a lakosság széles rétegét belevonni azok megvitatásába. Kaposvárott nyolc körzetben tárgyalták meg a városfejlesztési tervet. Javítani kell az együttműkö­dést a párt- és tömegszerveze­tekkel, szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a lakosság min­den rétegével. Ezek a legfon­tosabb feladatok. Ha mindezt megvalósítjuk, akkor még to­vább erősödik a népfront és a tömegek kapcsolata, nő a Hazafias Népfront tekintélye — fejezte be nyilatkozatát Szántó József elvtárs. Szalai László Kádár János elvtárs látogatása Egerben Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára pénteken Egerbe látogatott. Délelőtt a párt- és gaz­dasági vezetőkkel tanácsko­zott a megye életéről, fejlő­déséről. Délután az egri do­hánygyárban hosszan elbeszél­getett a különböző üzemrészek dolgozóival. Előállították az első hazai kaprolaktámot Újabb jelentős lépés történt ,a magyar műanyagipar elma­radottságának felszámolásá­hoz. A Hungária Vegyiművek­ben pénteken előállították az első hazai gyártmányú kapro­laktámot, a műanyagiparnak ezt a fontos anyagát. A jövő év elejéről, amikor áttérnek a terv szerinti ter­melésre, a gyár egy esztendő alatt háromszáz tonna kapro­laktámot állít elő. Ez tízszere­se a jelenleg külföldről be­hozott és itt feldolgozott meny- nyiségnek. A háromszáz tonna kaprolaktám a jövő évben már fedezi a nyergesújfalui mű- -szálgyár teljes szükségletét és a nagytétényi műanyaggyár szükségletének jelentős részét. Megnyílt az országos bélyegkiállítás A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége a XXXL bélyegnap alkalmából orszá­gos kiállítást rendezett a Ma­gyar Nemzeti Bank művelő­dési termében. A kiállításon a világ minden tájáról származó bélyegek megtalálhatók, köz­tük számos ország úgynevezett klasszikus ősi bélyegeitől a legújabb kiadásúig. így példá­ul igen érdekes Magyarország 1871. évi — első önállóan ki­adott — bélyege, amely még kőnyomatú eljárással készült. Bemutatják az 1919-es Tanács- köztársaság bélyegeit, s azok­nak a bélyegeknek terveit, színpróbáit is, amelyek már nem kerültek kiadásra; JCátmáíi-ün fi&fi líq. Siófokon A Balaton somogyi főváro­sában kegyelettel őrzik a vi­lághírű operett-komponista, Kálmán Imre emlékét. Tiszte­lői és rajongói, a falu vezetői a múlt évben rendezték meg első ízben a Kálmán-ünnepsé- get a zeneköltő születésének 75. évfordulóján.. Szülőháza ma is ott áll a sétány mellett, s faláról emléktábla hirdeti, hogy itt látta meg a napvilá­got, innét indult el a világ­hírnév felé. Siófok vezetői már a múlt évben elhatározták, hogy ha­gyományossá teszik, s évente megrendezik a Kálmán-ünnep- ségeket. Az idei emiékhartg- versenyre már megtörténtek az előkészületek. Október 27-én, hétfőn este fél nyolc­kor a siófoki moziban ismét felcsendülnek Kálmán Imre legszebb dalai. A 76- születési évfordulón, a tavalyihoz ha­sonlóan, a Határőrség Közpon­ti Szimfonikus Zenekara mű­ködik közre Helényi Gyula vezényletével. Nagynevű ven­dégművészeket hívtak meg az est rendezői. Zentai Annám és Rátonyi Roberten kívül Rom­vári Gertrud és Szabó Miklós énekében gyönyörködhet majd a siófoki közönség. A műsor — melyet dr. Hegedűs János konferál — igen színvonalas­nak ígérkezik. Csinosodó cukrászda — ízletes sütemény Szó érte a csurgói földmű­vesszövetkezet háza elejét, mi­vel cukrászdája helyiségeit ízléstelenül festette ki. Azóta szinte újjávarázsolták a cuk­rászdát, s a megye járási székhelyein működő hasonló egységek között csaknem a legszebbé vált. A korszerű fel­szereléssel ellátott cukrászda rövidesen kívül is csinosodik, új portált kap. Sajnos, a község'lakói rit­kán nyitják rá az ajtót Hor­váth Jenő cukrászra, aki min­den igyekezetével azon van, hogy a vendégek igényeit ki­elégítse. Horváth Jenő az or­szágos versenyen a negyedik helyezést érte el, tegnap pe­dig a megyei kiállításon mu­tatta be cukrászsüteményeit Kaposvárott; Valet Magda, az egyetemet végzett gyakornok, van szol­gálatban. Éjfél után kettőig az ő irányí­tásával dolgozik a présház. Kint gumi- herekű kocsik sora­koznak. Az emberek lapáttal szórják U szőlőt a csúszdába. A villanymotoros bo- gyozógép percenként egy mázsa szemet szed le a koesányok- ról. Csak a zúzott bo­gyó kerül a kádba. Az egyenként tíz mázsa cefre bekebe­lezésére méretezett négy hidraulikus prés kifacsarja a bogyó édes levét. A gumitömlő mind­járt kihörpinti a színmustot. Cseng az induktoros tele­fon. A szőlész-borász gyakornok szól: »Ké­rem átteni a negy­vennégyesbe a kutya- fejet-«. Egy perc sem telik belé, máris meg­érkezett a visszaje­lentés a pincéből: ''Áttettük, jöhet a vegyes-fehér«. Ugyan mit mond ez a mi fülünknek szokatlan párbeszéd? A vála­szért menjünk le a pincébe. — A telefonálás előtt ebbe a hordóba jött a bánáti rizling mustja — mutat Mi­hály József pince­mester egy hetven hektós edényre.-> És most más­fajtát küld a prés­ház? — vágok rá. — Dehogy! Bánáti ez is, de a harmadik, negyedik préselésből való. Megtudom, hogy az Jöhet a vegyes fehér...” Éjjel-nappal üzemben a présház és a pince első és második prés alatti a, fnjtajelleget teljesen megőrző must gyűlik a káéiba. Ezt a nedűt külön hordókba engedik. Az utolsó prések szorí­tásából származó ugyancsak bánáti riz­ling a vegyes-fehér névre hallgat. (Bár­kinek merjük aján­lani.) Mennyi, de meny­nyi nagyobb és még nagyobb hordó! Szüslcség van mind­egyikre, mert jó a termés: tavaly húsz hektót adott, most harmincötöt ígér a Balatonboglári Sző- lőoltványtermelö Ál­lamé Gazdaság egy- egy holdja. A száz­harminc hold termő­szőlőből csak tíz hold a régi telepítésű. Szerencsére el tud­tak adni huszonkét vagonnyi csemege- szőlőt, s a többi tőke tömött fürtjeiből — az eddigi mérések ta­núsága szerint —kéí- ezemyolcszáz hekto­liter bort várnak.. Régi hordóik öblös hasa »csak« kétezer hektónyi. Venni kel­lett új tárolóedénye­ket, összesen nyolc­száz hektoliter űr­tartalmát, és még vesznek is, mert hát­ha a vártnál több levet csurgat a hegy. — Miben találjuk a nagy termés magya­rázatát? Egyrészt a természet adományá­nak tekinthetjük; jó idő járt az idén . . — — a szőlőre, másrészt vi­szont — ez már az emberi akamt mű­ve — bebizonyított- nak látom, hogy megfelelő helyre telepítettük a szőlőt, és érdemes volt nagy adagban visszapótol­nunk a tápanyagot — mondja Lakatos András főkertész, a gazdaság hírneves szakembere. — Itt a pincében az a felada­tunk, hogy megőriz­zük, gondosan kezel­jük, ezt a drága kin­cset, amit a tőke adott, a természet és az ember munkáját meghálálandó. Állandóan zúg, friss levegőáramot hajt a két nagy telje­sítményű villanymo­toros ventillátor. Küldi kifelé a szén­dioxidot. — Azért nem árt az elővigyá­zatosság. Néha-néha megnézem a pince egyik vagy másik sarkában, hogy ég-e a láng. Vasárnap áramszünet volt: el is aludtak ám a gyertyák — mondja a pincemester. Másra is jó a lég­áramlás: csökkenti a hőmérsékletet, s így késlelteti az erjedést. — Erre azért van szükség — magyaráz­zák —, hogy letisz­tuljon a must. Sző­lőink zamatanyaga kiváló. A tavalyi 19-es átlaggal szem­ben most 22 cukor­fokos a must, en­nél jobbat nem is kí­vánhat az ember: lesz belőle 14 maiig ános bor. A hűvösebb pincé­ben tehát később indul erjedésnek a must. ' E folyamat kezdetét segíti el­odázni a nyálkázás is (a must kezelése megfelelő pasztillá­val). Pár nap múlva kisebb, húsz-huszon­öt hektós erjesztő hordákba fejtik át a mustot. — Fajélesztőt adunk neki, így nem lesz hajlamos a bar­natörésre, erre a ve­szedelmes bőrbeteg­ségre — jegyzi meg Hanti István nagy szakértelemmel. A főigazgató, Neu- genbauer elvtárs is figyeli, hogyan »ko­tyog« (zajosan er­jed) a háromnapos must. A csipősebbet ízlelgetve elégedetten állapítja meg: »Jól értik a szőlőtermelés, musterjesztés és új­bor késelés minden csinját-binját a bog­iáriak«. Kutas Jóasef

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents