Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-24 / 251. szám
Péntek, 1958. október 24. e SOMOGYI NÉPLAP SZÜLŐK AZ ÓVODÁBAN A Kossuth Lajos utcai miin- taóvoda lakói már hazatérteik. Az apró padokat, székeket most a szülők foglalták el, s talán épp olyan figyelemmel hallgatják a vezető óvónő, Z e- ke Ilona — az óvodások Ili nénije — szavait, mint a gyermekeik. Megérdemlik a szavak a figyelmet, hiszen azért hívták össze megbeszélésre őket, hogy még jobb legyen az együttműködés a szülők és az óvónők között, s ennek révén még eredményesebbé válhasson a gyermekek nevelése. Zeke Ilona először az óvoda rendjét ismerteti. — Négy csoportba osztottuk a gyermekeket: ikis, közepes, vegyes és nagy csoportba. — Bemutatja az óvónőket a szülőknek •—i Lujzi, Vali, Erzsi, Klári és Mária néni —, majd így folytatja: — Szeretnénk rendre, .pontosságra nevelni a gyermekeket, ezért kérjük a szülőket, hogy reggel 9 óráig hozzák el, délután 5 óráig pedig vigyék el őket. A mintaóvodában nagy gondot fordítanak a kicsinyek tisztaságára. Ezért leérte a vezető óvónő, ■ hogy minden gyermek részére külön fésűt és törülközőt vigyenék, s az utóbbit hetenként rendszeresen cseréljék. Tornacipőt, tornafelszerelést kért a gyermekek, főleg a nagyobbak részére, hogy a tornaórákat eredményesebben tarthassák meg. ' Ismertette a szülőkkel a takarékosság jelentőségét, és felkérte őket, hogy gyermekeik részére váltsanak takarékbetétkönyvet, melyben az iskolai felszerelésekre — táska, füzetek, könyvek stb. — szükséges pénzt gyűjtsék. Végül arról szólt, hogy az óvoda fejlesztéséhez magának az óvodának még ebben az évben nyolcezer forinttal kell hozzájárulnia. Szükséges a fejlesztés, hiszen a 67 férőhelyre tervezett óvodában már most 120-nál több gyermeket gondoznak. A pénzt a gyermekekkel megrendezett előadások bevételéből és a szülői munka- közösség segítségével kívánják előteremteni. Kérte a szülőket, járuljanak hozzá az óvoda széppé tételéhez, ajándékozzanak virágot stb. A megbeszélésen részt vevő szülők megválasztották a szülői munkaközösség elnökét Vass Gyuláné személyében, valamint nyolc másik asszonyt, akik munkájában segítik öt A betonjárdától a kultúrotthonig A tapsonyi vezetők megtanulták: mindennél többet ér a tett Amikor a múlt év elején Bozsek József elvtárs Tapsonyba került tanácselnöknek, ugyancsak sokat töprengett, és sok emberrel beszélgetett: miként tudnák, miként lehetne a tanács és a lakosság közti bizalmatlanság jégpáncélját megolvasztani. Tán Tap- sonyban rosszabbak az emberek, mint másutt? Szó sincs róla! Sőt, hogy mennyire tudnak lelkesedni, hogy még áldozatvállalástól sem riadnak vissza, ha életük szebbé tételéről van szó, lényegében erről szól ez az írás is. Másfélékét esztendő alatt többet változott a község, mint a múlt rendszer huszonöt évében, és többet tettek ötvenkét eleje óta, mint azt megelőzően a felszabadulásig visszamenőleg. Pedig ebben az időszakban is történt egy és más, nem ^ is kis változás. Mégis, a ha- i tárvonalat 1957 elejétől lehet meghúzni, mióta a falu népe egyre inkább ráébredt: maguknak tesznek jót, ha egy szívvel, egy akarattal összefognak. Addig talpalatnyi járdája sem volt a nagy falunak, ami igen csak bökte a tapsonyiak oldalát, ám mégsem kerestek rá orvosságot. Hanem akkor előállt Bozsek elvtárs, az újdonsült tanácselnök, s azt mondta a tanácsülésen: — Teljesen jogosan marasztalják el a tapsonyiak a tanácsot az elmaradottság miatt, mert válóban többet lehetett volna tenni a községért. S ha eddig megfeledkeztek is sok mindenről, a további mulasztás egyenesen bűn lenne. Nekiállhatnánk akár most is a járdaépítésnek, ha az erre szándékolt pénz nem az adófizetők erszényében, hanem a bankban volna. Vállalják a tanácstagok, hogy személyesen is felkeresik a hátralékosokat, s ha együtt lesz a pénz, nekifogunk a munkának, hogy lássa a falu népe, nem játszunk a szavunkkal, az ígéretekkel. Ettől az üléstől kezdve éles fordulat következett be a tanács munkájában. Amikor látták a falubeliek, hogy »nem babra megy a játék«, gyorsan rendezték községfejlesztési adósságukat. A tanács sem mulasztotta el kihasználni a kedvező alkalmat. Alighogy együtt volt 26 ezer forint, azonnal hozzáfogtak két és fél kilométeres szakaszon' a 116 ezer forintba kerülő betonjárda építéséhez. Ez a gyors intézkedés valóságos lökést adott, a lakosságnak. Többé senki sem kérdezte fontoskodva, minek kell fizetni a községfejlesztési hozzájárulást, mert előttük volt a cél. Igaz, négy kilométernyi szakaszon még megépítésre vár a járda, de ma már minden tapsonyi ember biztosan tudja, hogy eljut a legutolsó ház elé is az áhított járda. S aki egyszer megízlelte a jót, az már nem sajnál fáradságot, áldozatot hozni önmagáért, a közért — erről győződtek meg később is a tanács vezetői. A tapsonyi határon végighúzódik egy árok, melyre az utóbbi években egyre több átok szállt, mert medre megtelt iszappal, hordalékkal, s a vizet többé nem vezette le a földekről, rétekről. Sásnál, rossz fűnél egyéb nem is termett ezeken a réteken. Száznegyven gazdát érintett az árok. A tanács vezetői ismét a falu lakói elé álltak ezzel a mondással: segíts magadon, az állam is megsegít. Társuljatok! Ebben az esetben az állam magára vállalja a víztelenítési költségek felét. És úgy lett. A száznegyven gazda több mint 50 ezer forintot adott össze, ugyanany- nyit adott az állam is, és a sokat szidott árok medrét mintegy három és fél kilométeres szakaszon öt és fél méterre szélesítették, valamint mélyítették. Sok bosszúságtól szabadultak meg a gazdák. Jövőre, s az elkövetkező években már a víztelenített földek több és jobb minőségű termésében mérhetik le: érdemes volt megfogadni vezetőik tanácsát. Most például a legelő víztelenítésére alakítandó társulásról esik mind több szó a faluban. Idén májusban — ugyancsak a tavalyi tanácsülés határozatára — községfejlesztési alapból megnyitottak egy patikát. Erre lélegeztek fel csak igazán az emberek, egyre jobban kezdtek hinni saját erejükben, s bízni a tanácsban. A tanács vezetői többé nem mondtak le a kezdeményezésről, megtanulták, mily könnyű elveszíteni és milyen nehéz visszaszerezni a lakosság bizalmát. Nemrégiben újabb merész ötlettel álltak a falu elé: — 1 Antit eddig ígértünk, megvalósítottuk. De ez nem elég. Nincs még kultúrottho- nunk, de ha összefogunk, most itt a lehetőség, építhetünk. Előadták elképzeléseiket. Az egyik majorban volt egy igen romos uradalmi istálló, azt járási engedéllyel elbontották — persze társadalmi munkával —, s az anyagot a megépítendő kultúrotthon helyére szállították. Ezt is társadalmi munkával. A lakosság elhatározta: még az idén mintegy 160 fogatnap ingyen munkával földet hordanak a kultúrotthon helyének feltöltésére. Már elkészült a tervrajz, a költségvetés. A 350 személyt befogadó kultúrotthon építési költsé'- gének felét a falu teljesen magára vállalta. Az alapot még az idén szeretnék lerakni — van hozzá 60 ezer forint kölcsönök —, a jövő nyárra tető alá hoznák, 1960-ban pedig már kultúrműsorokat is rendeznének benne a falu kiszis- tái. A kultúrotthon megépítésének terve mozgásba hozta egész Tapsony népét. A foga- tosok, gyalogosok, iparosok, kiszesek, a falu értelmisége, egyszóval mindenki felajánlotta segítségét. Bozsek elvtárs, a tanács elnöke ezért is szűrheti le ezt a tapasztalatot: a bizalom megszerzésének egyetlen eszköze, ami minden propagandánál többet ér — a tett. Másutt és mások is tanulhatnának egyet s mást a tapsonyi vezetőktől. Varga József A nyárfásítás jelentőségéről 30 méter magasra száll az új játékhelikopter A gyermekeknek bizonyára nagy örömet szerez majd az új játékheliikopter, amit a Budapesti Lemezárugyár, valamint a Debreceni Mechanikai és Műanyaggyár közösen készít. Műanyagból gyártott alkatrészei igen nagy teljesítLsuiisa és Natale a lány apjának tilalma ellenére, titokban összeházasodnak. Luisa apja ugyanis kotornak tartotta az esküvőt, hiszen nincsen semmijük, még lakásuk sem. Natale kőművesként dolgozik az új lakóházaik építkezésein, és úgy határoznak, hogy egyelőre az 5 szüleinél laknak Rómában. Natale egész családja közös lakásban él. Nem sokáig bírják itt ki, más lakást kell keresniük. Találnak is, de mire kevéske holmijukkal A tető Magyarul beszélő olasz film oda alkarnak költözni, a lakást kiiiríttetik, az épület lebontásra kerül, mert életveszélyesnek találják. Többek tanácsára Natale úgy dönt, hogy önállóan építkezik. Kölcsönt szerez, megvásárolja az építőanyagot, jtársai pedig elhatározzák, hogy segítenek. Sürgős a dolog, mert felesége gyermeket vár. Az olasz törvények azonban akadályokat gördítenek az építkezés elé. Nem akarják, hogy a hatalmas lakóházak tövében gombamódra szaporodjanak a hajléktalanok vi- tyilSlói. Éjszakánként ezért járőrök cirkálnak a külvárosokban, és ahol engedély nélkül épülő házra bukkannak, azt könyörtelenül elbontják. Amelyik ház azonban tető alatt van, ajtaja zárható, oda nem lehet behatolni. A házat tehát egyetlen éjszaka fel kell építeni. Találnak is megfelelő helyet, odaszállítják az anyagot, megkezdik az építkezést, de rövid idő múlva rendőrök bukkannak elő. Uj helyet kell ikeresni. Találnak is, s egész éjszaka dolgoznak, segítenek a környéken lakó szegényemberek, és amikor a rendőrök jönnek, két munkás összeverekszik, hogy ezzel is feltartsák a járőrt. A szomszédok kölcsön adják gyermekeiket, hogy részvétet keltsenek. A járőr azonban mégis odaér. Látják a szerszámokat, a félig kész tetőn beszűrődő eget, de meghatják őket a síró gyerekek, a könyörgő tekintetű fiatalasz- szony, és eltávoznak. Erről szál a film, ismerteti két " olasz fiatal életét, hogy milyen boldogságot jelent számukra a magukénak mondható nyomorúságos vityiUó, amely miig láthatóan húzódik meg a modern bérpaloták árnyékában. menyre teszik képessé a helikoptert, akár 30—35 méter magasra is felszáll. Egyelőre tízezer, s ha ez elfogy, további 10 000 készül a magasröptű helikopterekből. NÉPSZERŰEK f A „KINCSES" KÖNYVEK A SZÖVOSZ »Kincses-« könyvei begyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a falusi olvasók táborában. A tavaly megjelent Je- ' szenszky-könyv, »A gyümölcsfák > metszése« már sok segítséget ) adott olvasóinak a gyümölcsfák I ápolásában. A földművesszövetke- ’zetek könyvesboltjaiban még min- I dig meg lehet vásárolni ezt a ) hasznos szakkönyvet. A közeljövőben jelenik meg a k »Termelőszövetkezetek üzemi kiskönyvtára« sorozat. Nyomdai eiö- ‘ állítás alatt áll Filla: Munkaszer- jvezési tapasztalatok a téli alma k szedésénél című műve, mindössze [6 forintos áron, valamint Borin: * A kukorica betakarítási munkái> nak megszervezése és Mohácsi— kPongrácz: Körte című mezőgazdasági szakkönyvei. Ezeket a szakkönyveket különösen a termelőszövetkezetek dol- | gozói és az állami gazdaságok k szakemberei használhatják fel, de rigen nagy segítséget nyújt az I egyéni gazdálkodók számára is, Imert növeli szaktudásukat. A FA IRÁNTI KERESLET szerte a világon egyre nagyobb méreteket ölt. Mind magasabb követelmények támadnak a felhasználandó fa mennyisége és minősége iránt. Népgazdaságunk faanyagszükségletének fedezésére csak fele-részben elégséges a hazai készlet. Behozatalra szorulunk, deviza ellenében. Ezen az állapoton változtatnunk kell. A fahiány leküzdésének kettős útja áll előttünk. Egyrészt: céltudatosabb munkával nagyobb hozamokat kaphatunk meglévő erdeinkből. Másrészt.: növeljük erdőterületünket. Jelenleg hazánk földjének 13,5 százalékát borítja erdő. Kívánatos, hogy 25 százalékosra emelkedjék az erdősültség. Csak a jövőben jutunk el a célhoz ezen az úton, de tétovázás nélkül el kell indulnunk rajta. MIELŐBB ÖNELLÁTÓKKÁ AKARUNK VÁLNI fában. Éhhez az szükséges, hogy gyorsain növő fafajtákkal végezzük el a fásítás zömét. A nemesnyá- ra-k például 30—40 esztendő alatt adnak akkora fatömeget, mint a bükk 80 év alatt. A gyorsan növő fák telepítésének hasznosságát már korábban felismerték a miénknél nagyobb erdősültséggel rendelkező országok. Ausztria, Francia- ország, Jugoszlávia és Olaszország hathatósan szorgalmazza és gyors ütemben végzi a nyárfásítást. Nekünk is ezt kell tennünk. Pártunk és kormányunk — megértve a feladat nagyságát és megoldásának elősegítése végett — Országos Nyárfabizottságot hívott létre. NEMCSAK GYORSAN FEJLŐDIK, hanem nagyon sokféle módon hasznosítható is a nyárfa. A fumir- és a lemezipar, a gyufa- és papírgyártás, a ládaipar és a most kezdődő farostlemez gyártás egyik legjobb alapanyagát adja ez a fafaj. A magánépítkezések szintén igénylik a nyárfát. Somogynak is vállalnia kell az országos nyárfásítási program ráeső részének megvalósítását, ezzel hosszú évek mulasztásainak pótlását. A fát szerető ember szeme gyönyörködve tekinthet végig például a Kadarkút és Gige közötti országutat szegélyező nyárfasoron. Szeretnénk ilyen fákat látni másutt is az utak, vasutak mentén, a folyók, patakok, csatornák és árkok partján. A mélyebb fekvésű rétek, a legelők szélei ugyancsak kiváló nemesnyár- termő helyek. Széleskörű társadalmi összefogást igényel a nyárfásítás. A tanácsok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, legeltetési bizottságok, a vízügyi igazgatóság, a közutak, a vasút fennhatóságai segítsék sikerre vinni ezt az akciót. Rövidesen hozzá lehet fogni az őszi fásításhoz. Már ebben az idényben is célszerű minél több nyárfát elültetni. A csemetéket, suhán- got és sorfákat a somogyi erdőgazdaságok ingyen adják a tsz-eknek, és egyéni gazdáknak. E GYORSAN NÖVŐ FAFAJOK telepítésének szorgalmazása, a munkák szakszerű végzésének megszervezése a közeljövőben megalakuló Somogy megyei Nyárfabizottság teendője lesz. Marton Tibor erdőmémök. Termelési tanácskozás Kisker-nél a Szerdán este termelési értekezletet tartottak a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói. Az értekezleten megjelent dr. László István, a megyei tanács elnöke, Hajdú István kereskedelmi osztály- vezető, valamint több nagykereskedelmi vállalat igazgatója is. Rajta Mihály, a kiskereskedelmi vállalat igazgatója tartotta a beszámolót. Beszédének elején kitért a nemzetközi helyzet alakulására, majd a vállalat harmadik negyedévi eredményeit értékelte. A tervteljesítés 100,7 százalék volt, ezen belül a ruházati főárucsoport 94,1, a vegyesipari főárucsoport 113,5 százalékot ért el. Ezután egyenként beszámolt a vállalathoz tartozó boltok munkájáról. Több ízben felhívta a figyelmet a fokozottabb udvariasságra, az üzletek Költöznek a vadak Az állami gazdaságok vadgazdálkodási területein az idén is költöztetik a vadakat. Azokról a területekről, ahol már nagymértékben elszaporodott az apróvad, 4000 élőnyulat és 2000 fácánt szállítanak át a vadban szegényebb vidékekre. Főleg a Dunántúl állományát gyarapítják az idén. A nyálakon és fácánokon kívül 150 őzet is áttelepítenek a nagy költözködés idején. tisztántartására, a számszaki tévedések elkerülésére. Megállapította, hogy a negyedév folyamán kísérletképpen bevezetett új szállítási módszer egyelőre nem vált be, de a nagykereskedelmi vállalatok minden segítséget megadtak a nehézségek leküzdésére. Az igazgató sorra vette a szakoktatás, nevelés, munkafegyelem, társadalmi tulajdon védelme, az újító mozgalom helyzetének kérdéseit, s azt a következtetést vonta le, hogy bár állandó javulás tapasztalható, még korántsem megfelelő a helyzet. A harmadik negyedév eredményeinek taglalása végén a készletösszetétel helyzetéről beszélt. Amint mondotta, egyes üzleteknek keresni kell azokat az árucikkeket, melyek a vásárlóközönség körében tetszésre találhatnak. A beszámoló második részében a negyedik negyedév mun- . kajáról esett szó. Az év utolsó ♦ negyede a kiskereskedelem Í legnehezebb időszaka, a csúcs- forgalom ideje. Az ünnepi vásárlásokra való felkészülés ♦ mellett komoly ügyet kell vet- I ni a választásokra is. A me- j gye lakosságának vásárlóereje t nagy, mivel a termés jó volt, ! különösebb nehézség nem fordulhat elő a tervteljesítésben. Végül Rajta elvtárs felhívta a | figyelmet az új kereskedelmi ♦ módszerek bevezetésének fon- {tosságára, a takarékosságra, az * udvariasságra és a versenymozgalom kifejlesztésének szükségességére. A népes termelési értekezlet |sok hasznos felszólalás után ’fejeződött be. Ismeretterjesztő előadások a KPVDSZ terveiben A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátói pari Dolgozók Szakszervezetének kulturális bizottsága az előző évekhez hasonlóan ez évben is indított J ismeretterjesztő előad ássoroza- t tót. Hat járási székhelyen. *Ta- bon. Csurgón, Nagyatádon, Siófokon, Marcaliban és Barcson tartanak irodalmi, tudományos, zene- és színháztörténeti előadásokat. Egy-egy ismeretterjesztő előadásra 50— 60 KPVDSZ-hez tartozó dolgozót hívnak meg, de szívesen látnak kívül álló érdeklődőket ; is. Az első két előadást már ’ megrendezték. Nagyatádon" A földi élet keletkezése és a műholdak címmel Szentes Imre, a TIT csillagászati szakosztályának vezetője tartott előadást, Tabon Móricz Béla tudományos kutató A Balaton keletkezése és Tab története címmel tartott előadást. A KPVDSZ terveiben sok érdekes előadás szerepel. Október 29-én Nagyatádon Olasz ég alatt címmel Hock János, a balatonboglári művelődési ház igazgatója tart előadást az opera történetéről. Előadását hanglemezekkel teszi színessé, érdekessé. Ugyanezt megismétli október 30-án Tabon. Marcaliban A Nyugat című folyóirat szerepe a XX. század elején címmel Béres Gyula tanár tart Irodalmi előadást. Szentes Imre A földi élet keletkezése és a műholdak című előadását október 30-án Barcson ismétli meg a járási művelődési ház helyiségében. Nagysikerűnek ígérkezik a november 19-ére Siófokra tervezett színháztudományi előadás, melynek megtartására dr. Cenner Mihályt, a Színháztudományi Intézet osztályvezetőjét, a Színháztörténeti Intézet igazgatóját kérték fel. Előadására, melynek címe A magyar színjátszás története, hanglemezeket' is hoz magával, melyek régi, nagy művészeink hangját örökítették meg.
