Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-16 / 218. szám

Kedd, X958. szeptember 16. 2 SOMOGYI NÉPLAP A párizsi sajtó a de Gaulle—Adenauer találkozóról Párizs (MTI). A de Gaulle— Adenauer találkozó áll a hét­fői párizsi sajtó érdeklődésé­nek középpontjában. nel de Gaulle fogadta há­zában a »Deutschland über alles-« kancellárját. A jobboldali lapok dicshim- , A l’H^anité cikke kiemeli, találva hogy a degaulleista alkotmány nuszokat zengenek a találkozó résztvevőiről, és túláradó örömmel számolnak be a fran­cia—német együttműködésről. A polgári sajtó véleménye megegyezik abban is, hogy az európai közös piac és a sza­badkereskedelmi övezet prob­lémája vezető szerepet foglal­hatott el a francia—német megbeszélések napirendjén. A l’Humanité »A colombeyi kézszorítás« című cikkében Yves Moreau megállapítja, hogy Adenauernek sohasem volt olyan nagy, bensőséges vendégszeretetben része egyetlen francia kormány­fő részéről sem, amilyen­számos szakasza szemmel lát­hatólag az adenaueri alkot­mányból merített. így a poli­tikai pártokra vonatkozó sza­kasz csaknem szó szerinti for­dítása annak a német szöveg­nek, amelynek alapján Aden­auer törvényen kívül helyezte a kommunista pártot és szá­mos más demokratikus szerve­zetet. A l’Humanité cikkírója jel­lemzőnek tartja, hogy az Adenauer—de Gaulle találko­zót megelőzték a nyugatnémet kancellár olyan megnyilatko­zásai, amelyek jóváhagyták de Gaulle atomtörekvéseit. Adenauer nyilvánvalóan nem Franciaország katonai hatalmát akarja növelni, hanem fenn akarja tarta­ni azt a lehetőséget, hogy a Bundeswehrt nukleáris fegyverekkel lássa el j Magyar katona I mentett meg egy szovjet tisztet * j Moszkva (MTI). N. Lebe- | gyev tartalékos tiszt, aki a i második világháború idején j német hadifogságba került, NEMZETKÖZI SZEMLE Lassan és nehezen rendeződnek a világ problémái — írja a l’Humanité, majd i nemrég érdekes levelet inté- hangoztatja, hogy nem igazít tett a Komszomolszkaja Prav- nemzetközi együttműködésről, t da szerkesztőségéhez. Leve- hanem a tömbpolitika megerő-f lében elmondja, hogy 1945 fá­sításéról van szó, amely pedig?vaszán megszökött a hadifo- olyan nagy veszélyeket rejt I goly-táborból és Regensburg magában a békére. A colom-1 környékén. bujkált. Bujkálása beyí találkozásnak az volt a »során egyszer egy magyar célja, hogy Franciaország és i katonai alakulattal találkozott Nyugat-Németország is részt lösszé. Az alakulat egyik ka- vegyen az atomfegyverkezési | tonája segítette őt, hogy el- hajszában Speidel tábornoki rejtőzzék a fasiszták elől, te- égisze alatt, a2t célozva, hogyjjet is adott az éhező szovjet Franciaország is igazodjék at katonatisztnek. Bonnban megteremtett reak-| a lap szerkesztősége Le.be- ciós rendszerhez, amely újraeu levelét továbbította a megteremti a francia—német * Magyar Ifjúság című magyar »kollaborálást«, megcsúfolva l lap szerkesztőségéhez. Franciaország nemzeti érde-| Az a magyar katona, aki Bizonyára sok újságolvasó véleményét fejezi ki az a ka­rikatúra, amely az egyik ame­rikai lapban, a New York Ti- mesben jelent meg a napok­ban. A rajz egyik felén egy ember sétál a földgömbön új­ságját olvasva. Arca derült: »Véget ért a közép-keleti vál­ság« — hirdeti újságja főcíme. A rajz másik oldalán azon­ban emberünk már kétségbe­esetten viszi az irháját. Sűrű füsitfelles a háta mögött. A még mindig kezében őrzött újság ezt hirdeti: »Kitört a válság a Távol-Keleten«. A rajz igazát, találó képét nem lehet tagadni. Sok-sok millió egyszerű dolgozó érzé­sét, kedélyét, gondolatát tük­rözi a földgolyóbison sétáló, megkönnyebbülő és újra ré­müldöző emberke. Nemzetközi válság. De miért? keit. Csangkajsekista kalozolc újabb gaztette Peking (TASZSZ). Amint az Uj Kína hírügynökség köz­li, szeptember 8-án a csang- kajsekista klikk nyolc hadi­hajója, amely hét amerikai hadihajó fedezetével a Fu- csien tartományhoz tartozó Tungtingtao-szigettől észak­ra 3,4 tengeri mérföldre haladt el, tüzet nyitott a »Csinlijue- an« halászhajóra. A halászhajó elsüllyedt, 18 főnyi személy­zetéből négyen meghaltak, az életben maradottaknak csóna­kokon sikerült megmenekül­niük. A kínai haditengerészeti parancsnokság hajókat küldött a térségbe, s felvették a halá­szokat. A halászhajó elsüllyesztésé­nek híre nagy felháborodást keltett a partmenti területek lakossága körében. n Pravda Eisenhower beszédének visszhamiárél lentétben áll az ország valódi: katonatisztet. érdekeivel. 11945-ben segített a hadifogoly- í táborból szökött szovjet tiszt­inek, Szepesi Ferenc volt. Sze- ipesi Ferenc ma Perkupa köz- Iségben él. Szepesi — aki a | Magyar Ifjúságban olvasta i Lebegyev levelét — most le­lnél ben köszöntötte a szovjet Moszkva (TASZSZ). Sz. Svisnyevszkij a Pravda hétfői számában Eisenhower elnök szeptember 11-i televíziós be­szédét kommentálja. Megálla­pítja, hogy áz amerikai lapok többsége kénytelen tolmácsol­ni a közvélemény felháboro­dását a beszéd nyomán. Sok amerikai lap rámutat arra, hogy Eisenhower voltaképpen megismételte Dulles harcias j november—decemberére mint- ' bál indul el, és a norvég, va­kijelentéseit. Nem adott vá- egy hatezer kilométeres ex- lamint a belga déli-sarki ál­laszt az amerikaiakat foglal- j pedíciót terveznek, amely át- I lomások között lévő Lazarev koztató legfőbb kérdésre, ne- ^ haladna a déli mágneses sár-1 állomáson fejezi be útját, hoz­ama, szándékozik-e | kon, o viszonylagos megköze- j závetőleg a 10. keleti hosszú­A szovjet déli-sarki expedíció nagyszabású tervei Moszkva (TASZSZ). A szov-. rajzi Déli-sarkon. Az expedi­T vezetesen az Egyesült Államok kormá­nya reális lépéseket tenni a távol-keleti háborús góc meg­szüntetésére. A cikkíró megjegyzi: az Egyesült Államok sajtóorgá­numai, közéleti személyiségei és politikusai hangoztatják, hogy Washington provokáci­ókra, erőszakra és zsarolásra épített politikája szöges ei­Fasiszta provokációk Franciaországban Hihetetlenség sarkán és a föld- ságon. Jjzsjlűrteú-b- hiA&UM> m A kitűnő karikatúra egyben | azonban hibázott Ezt a válság í—enyhülés—válság sorozatot * valahogy úgy kezelte, mint a természeti tünemények egy­másutánját. Van eső, van szélvész, hó és napsütés — mit tehet itt az ember? I De ha egy 600 milliós ország ( szárazföldjének partjai mellett fekvő szigeteli egy konokul ellenséges nagyhatalom kezén Ivánnak, ha ezeket a szigeteket |a szóban forgó nagyhatalom teletömeti katonákkal, ha ezek­ről a szigetekről állandóan za­varják a 600 milliós nép ten­geri forgalmát és veszélyezte­tik a partvidék biztonságát — az már nem természet) jelen­ség. És ha emiatt a helyzet miatt világfeszültséget okozó távol- keleti válság támad, ha ezért világkatasztrófa fenyeget —■ ez már nem természeti jelenség. Ez igenis emberek, emberek csoportjának műve. Ez maradt ki a karikatúrából. Vagyis, ahogy a tekintélyes polgári lap, a Le Monde írja: »Valójában kevéssé fontos, hogy ezek a szigetek a kínai Párizs (TASZSZ). Amint közeledik a franciaországi népszavazás időpontja, a re-, akció egyre gyakrabban szer­vez provokációkat a Francia Kommunista Párt ellen. Saj­tójelentések szerint a szombat­ra virradó éjszaka fasiszta su- hancok felgyújtották Morbihan megye kommunista pártszer­vezetének székhazát. Az épü­let teljesen leégett. Vlagyivosztok (TASZSZ). A »Vityaz« nevű szovjet expedí- ciós hajó, amely a Csendes- Óceán északnyugati részén egy hónapos expedíciós út keretében hidrobiológiái, geo­lógiai és akusztikai vizsgálato­kat végzett, visszaérkezett Vlagyivosztokba. A hajó sze­mélyzete megállapította, hogy az augusztus elején végzett Vasárnapra virradó éjszaka ! amerikai atomfegyverkiserle- fasiszták gránátot dobtak ‘ í?k következteben a Csenoes- Marseilleben a kommunista , óceán nyugati részén lenyege- párt egyik kerületi szervezeté- sen fokozódott a rádióaktivi- , i tás. Mint ismeretes, a »Vityaz« neü helyisegere. | volt az a sz0Vjet hajó, ameiy­Franciaország demokratikus nek júniusban meg kellett sza­köreiben viharos felháborodást keltettek a fasiszta banditák merényletei. A Távol-Keleten tovább tart a feszültség kítani a csendes-óceáni útját a rádióaktív bomlástermék fel- halmozódása következtében. * * * Peking (TASZSZ). Kínában .országszerte mozgalom folyik Ja nép felfegyverzésére. Az ön- E kéntesek katonai kiképzésben részesülnek. Az Uj Kína hír- ügynökség jelentése szerint az önkéntesek hamar elsajá­títják a fegyverforgatást ' és ugyanakkor éber figyelemmel kísérik a Tajvan-szorosban kialakult helyzet fejleményeit. Az országban már sok kiváló önkéntes alakulat létesült. * * * London (AP). Az angol kül­ügyminisztérium szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az angol kormány nem tekinti érvényesnek Kína parti vizei­nek 12 mérföldes övezetre történt kiterjesztését. Párizs (AFP). A Soustelle el­len intézett hétfőn délelőtti merénylet alkalmával a lövöl­dözés következtében öt járó­kelő megsebesült. Mind az ötöt kórházba szállították, ahol egyikük belehalt sérüléseibe. vizeken belül terülnek-e el jogilag vagy sem. A parthoz, való közelségük, s az a tény, hogy mindig a szárazföldtől függitek, elutasíthatatlan érvet jelent a kommunista Kínához való csatolására. Elképesztő lenne, ha világ- konfliktus születne ebből az ügyből keletkezett vitából. És hadd idézzük tovább a fenti francia újságot, mikor egy másik cikkében washingtoni tudósítója felveti a kérdést, hogy kik is állanak ennek az »örvény szélén táncoló poli­tikának az élén«. Az ameri­kai népet — olvashatjuk — szinte anélkül, hogy tudná, egy világ-összeütközésbe von­szolhatja a Robertson törzs irányította külügyminiszté­rium funkcionáriusainak egy csoportja (Robertson állam­titkár a külügyminisztérium­ban. Szerk. megj.), Foster Dulles és. veszélyes szemlélet- módja, s azoknak a katonai vezetőknek a csoportja, akik nem fogadták el Kína »el­vesztését«, és rosszul »emész­tették meg« a kínai beavatko­zást Koreában.« Szuezi gondolkodásmód? Az Amerikai Egyesült Ál­lamok csapatai az agressziós politikai vezetők parancsai értelmében nemcsak Tajvant és a környező szigeteket száll­ták meg, hanem Kimoj térsé­gében behatoltak a Kínai Népköztársaság felségvizeire, és megsértették légiterét. Am USA hadügyminisztéri­uma az amerikai partoktól több mint tízezer kilométer távolságra fekvő tajvani szo­rosban összevont VII. flottá­hoz további erősítéseket kül­dött, hogv ezzel a cselekede­tével is fokozza a feszültséget a Távol-Keleten. Térképünkön fekete színű­ek az Amerikai Egyesült Ál­lamok és a politikai befolyá­sa alatt álló területek. Fehér színűek a Szovjetunió, vala­mint a szocializmust építő ázsiai országok. R siarvasmarhagiimőhór elleni védekezésről Az a körülmény, hogy a nyugat-európai polgári sajtó jelentős része is nyíltan állást foglalt a katasztrófapolitika ellen, nem lebecsülendő ténye­ző lehet a jelen válság további alakulásában. A tajvani hely­zet, hogy az angol Reuter londoni véleményét idézzük, »továbbra is súlyos lehetősé­gektől - terhes«, Eisenhower péntek hajnalban elmondott beszéde után is. Ez a beszéd még mindig kitart amellett, hogy a Kimoj és Macu szige­tek »védelme« végeredmény­ben az Egyesült Államok biz­tonságának védelmét jelentik. Amerika kész esetleg a leg­nagyobb kockázatvállalásra is. Vagyis az amerikai külpoliti- j ka, a Washington Post szavai- | val élve, »a kátyúból kikerü­lésnek azt a módját választot­ta, hogy még jobban beássa magát..« Ez a kardcsörtetés pedig súlyos eseményekhez vezethet, és épp erre figyel­meztetett szombaton reggel a nyugat-európai polgári saj­tó többsége is. »Megvan an­nak a veszélye — írja a lon­doni tekintélyes Times —, hogy a fejleményeket nem le­het megállítani.« Jelenleg — fűzi hozzá az angol lap —, amikör a tekintély forog koc­kán, legjobb esetben hallgató­lagos és átmeneti enyhülést remélhetünk. Az amerikai sajtó egy része is látja az Eisenhower-nyilatkozatban rejlő veszélyeket. A legjobb, j amit ' mondani lehet — írja j szombat reggel a már idézett I Washington Post —, hogy ez , az eltévelyedés — noha a kö- I rülmények semmiképp sem összehasonlíthatók — a szuezi angol—francia gondolkodás- mód egyenértéke, és jobb, ha I tudja ezt a világ. Ezt követő- : en felveti azonban a »diplo­máciai tárgyalások« és a »ki- j vezető út megtalálásának« gon­dolatát, majd kijelenti: »Meg- 1 felelő intézkedéseket lehet i tenni, amelyek biztosíthatják, hogy a partmenti szigetek ne legyenek tüskék a béke olda­lában« ♦ A földművelésügyi minisz- 1 tér az egészségügyi és az élel- I mezésügyi miniszterrel egyet- | értésben rendeletet, adott ki a : szarvasmarhagümőkór elleni védekezésről. A rendelet le­szögezi, hogy a szarvasmarha­gümőkór ellen országosan rendszeres védekezést kell folytatni. Ennek megszervezé­sét, irányítását, ellenőrzését a mezőgazdasági szakigazgatási szervek kötelesek ellátni. A járási mezőgazdasági osztályok továbbképző előadásokat, ta­pasztalatcseréket és gyakorlati bemutatókat rendeznek a vé­dekezés ismertetése és népsze­rűsítése érdekében. Ne legyenek tüskék a béke oldalában... Eisenhower azonban ezeket a tüskéket jó alaposan be­nyomta a béke oldalába. Nem lesz azokat könnyű kihúzni, még akkor se, ha beszédének második részében igyekezeti némi visszavonulási lehetősé­get biztosítani a? amerikai külpolitika számára. Igyeke­zett, mert erre intette őt és kormányát Kína és a Szovjet­unió határozottsága, saját szövetségeseinek tartózkodó és óvatosságra intő magatartása, és nem utolsósorban az ázsiai közvélemény ingerült nyug­talansága. Sajnos, nem lenne meglepő, ha e beszédet követően a fe­szültség növekedését kellene tapasztalnia a világnak. Ha a józanságra ösztönző belső amerikai erők nyomására és még annál is inkább a külső erőviszonyok hatására mégis a feszültség csökkenése vál­taná fel a robbanással fenye­gető légkört, a világ bizonyá­rp • r Tárj an Jugoszláviában Belgrád (MTI). Belgrádban vendégszerepei dr. Tarján Ta­más operaénekes. A magyar művész részt vett a nemzetkö­zi énekhangversenyen és fellép ra nyomban könnyebben lé- legzene. Joggal... Joggal, de talán nem eléggé előrelátóan. Ha a probléma megmarad és csak elodázódik, a tények és a körülmények változatlan elemei újra meg­teremthetik ugyanezt a gyúlé­kony állapotot. Ahhoz, hogy a mi kis em­berünk nyugodtan sétálhasson a karikatúrabeli földteke tete­jén, és újságjában szívderítő híreken mosolyogjon a szeme, a kérdés lényegéhez kell nyúl­ni a Távol-Keleten éppúgy, mint a világ más neuralgikus gócain. Ez pedig Tajvan ho­vatartozása és a népi Kína ENSZ-tagsága. Lehet, hogy az út idáig nagyon hosszú lesz. Az amerikai vezetőknek azonban, ha a békés rende­zést, nem pedig a »leszámolás vagy a kalkulált kockázat« po­litikáját akarják, rá kell lép­niük előbb vagy utóbb. Tamás vendégszerepei a jugoszláv zeneművész szö­vetség ünnepi koncertjén. Tarján Tamást oklevéllel tü»- tették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents