Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-16 / 218. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. szeptember 16. 875 000 tonna gabonával több teremhetne Csaknem négyszázan vettek részt a kötcsei szövetkezeti ünnepélyen Forrón tűz a szeptemberi nap a kötcsei sportpályán gyü­lekező emberekre, de azért türelmesen ülnek — már akik­nek jutott hely a padokon Akik meg megunták az álldo- gálást, azok leheveredtek sárguló gyepre. Vasárnap délelőtt... Tizen­egy óra előtt pár perccel községi, járási és megyei szer­vek képviselői felmennek piros- és nemzetiszínű lobo­gókkal felékesített emelvény­re. Mikei Vilmos, a községi tanács elnöke köszönti az egy­begyűlteket, majd Horváth István, a Földművelésügyi Minisztérium Építési és Be­ruházási Igazgatóságának £ vezetője lép a mikrofon elé, hogy méltassa a termelőszö vetkezeti mozgalom küzdel­mekkel, eredményekkel és megpróbáltatásokkal teletűz­delt egy évtizedes útját. — Az első törést 1953 nya­rán szenvedte el mozgalmunk amikor pedig már az ország szántóföldjeinek 30 százaléka volt szövetkezeti kézen. A másik megpróbáltatás 1956 októberében érte a mozgal mat, azután, hogy a revizio­nista árulók felnagyítva, el­túlozva a mozgalomban tény­legesen elkövetett hibákat, vele együtt el akarták temetni a szocializmust is. Tisztelet és elismerés azoknak, akik a súlyos napokban is helytálltak, s megvédtek szövetkezetü­ket a gaz támadástól '• « — mondta a szónok. Horvath elvtárs ezután a termelőszö­vetkezetek tízéves eredményei­ről, a mozgalom életképessé­géről, nagyra hivatottságáról beszélt. — 1955 óta a termelőszövet­kezetek a növénytermelésben országos méretekben is le­hagyták az egyéni gazdaságo­kat — mondotta. — Búzából 25, rozsból 28, cukorrépából 13,8, burgonyából 11,5 szá­zalékkal magasabbak termés­hozamaik. &■ A kötcsei és a környező tsz-ek őszi árpából 3, bú­zából 3,6, rozsból 2 má­zsával többet hoztak le idén minden hold földjük­ről, mint az egyéni terme­lők. Ha a kisparaszti gazdaságok elérnék a szövetkezeteket, akkor kenyérgabonából a je­lenlegi vetésterület növelése nélkül 875 000 tonnával több teremne az országban. Ezután arról beszélt a szó­nok, hogy fellendülés tapasz­talható a szövetkezetek állat- tenyésztésében is. Egyre több tsz rendelkezik közös állat- állománnyal, és csupán az idei első félévben tíz- és -tíz­ezerrel gyarapodott a szarvas- marha-, a sertés-, a juh- és a baromfiállomány. A szónok annak a reményének adott hangot, hogy tsz-eink rövid idő alatt elérik és túlszárnyalják az egyéni gazdaságokat az állattenyésztésben is, s ez­zel visszavonhatatlanul be­bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Horváth elvtárs ezután rá­mutatott; bármily nagy előre­haladást értek is el szövetke­zeteink a termelésben, mező­gazdaságunk egésze azonban 1945 óta alig fejlődött. Ennek fő oka, hogy a terméshozamok csak a szocialista nagyüze­mekben nőttek. Mezőgazdasá­gunk még igen elmarad a környező országokétól. A drá­ga termelhet mutatja, hogy míg nálunk egy-egy mázsa kenyérgabona előállítása 9— 10 munkaórába; telik, addig az Egyesült Államokban 85 percre rövidült le ez az idő, a Szovjetunió egyes szovho- zaiban pedig még ennél is lényegesen rövidebb a mun­kaidő ráfordítás. Ugyanez a helyzet az állattenyésztésben is. Nálunk 14—15 forintot kap a paraszt az élősertés ki­lójáért, míg a világpiacon 9 forintot fizetnek érte. Az előadó ezt követően le­szögezte, hogy a mezőgazda­ságot a belterjesség irányába kell fejleszteni, mégpedig az alapvető és fejlett termelési módszerek, a technika vív­mányainak alkalmazása ré­vén. Hazánk sűrűn lakott or­szág, a földterület növelésére nincs mód, de óriási lehetősé­gek kínálkoznak a hozamok növelésére. Ezután külföldi példákkal bizonyította, hogy a tudomány, a technika világ­szerte gyors léptekkel halad előre, s bármerre nézünk, azt látjuk, mindenütt a nagy­üzemek lépnek fölénybe, mert csak ezek bírják a versenyt. Ha nem tartunk lépést ezzel a fejlődéssel, akkor országunk elszegényedik, ez pedig nem érdeke sem a parasztságnak, sem a munkásságnak. — Súlyos hibát követnénk el — mondta Horváth elvtárs —, ha nem mondanánk meg mindezt a parasztságnak. — Hangsúlyozta, hogy a paraszt­ság, ha látja a kollektív gaz­daságok fölényét, minden bi­zonnyal erre az útra lép. Hogy ezt megértse és a szövetkeze­tét megszeresse, lehetővé kell tenni, hogy a parasztság a szövetke­zésnek azt a formáját vá­lassza, amelyikhez legin­kább kedve van. Ahol nincs kellő feltétel ter­melőszövetkezet alakítására, ott meg kell engedni, hogy szakcsoportokat, társulásokat hozzanak létre. Ma még sok gazda nem szívesen válik meg jó­szágaitól, de a nagyüzemi növénytermelés fölényé­ről már meg van győződ­ve. Az ilyeneknek lehető­vé kell tenni, hogy nö­vénytermelő szövetkezete­ket alakítsanak. Végül kifejtette: a párt, a kormány ragaszkodik elvi ál­láspontjához, hogy az át­szervezés csak a parasztság teljes egyetértésével valósítha­tó meg, de az egyéni gaz­dálkodás örökkévalóságába ve­tett hitet el kell oszlatni. Iga­zat adott azoknak a parasztok­nak, akik azt mondják, ne küldjék, hanem hívják őket a termelőszövetkezetbe ma­guk a szövetkezeti tagok. Horváth elvtársnak a kör­nyék parasztságához címzett jókívánságait tapssal kö­szönte meg a hallgatóság. A gyűlés után ebédelni mentek az emberek, majd délután to­vább folyt a vigalom. (Varga) Mi! kell tudni a választók összeírásáról? Mivel egyrészt a választói névjegyzékek több községben megsemmisültek vagy meg­rongálódták, másrészt viszont az egyes hely­ségek lakosságában lényeges változások áll­tak be, újabb korosztályok érik el a választói jogosultságot, szükségessé vált a választók névjegyzé­kének összeállítása. A névjegyzékek összeállítása összeírás útján történik. Szeptember 15-e és 22-e között a kijelölt összeíró biztosak működési területü­kön összeírólapokat osztanak ki, ezeket a vá­lasztópolgároknak kell kitölteni, majd kitöl­tés után az összeíró biztosnak visszaadni. Oiyan esetekben, amikor a választópolgár számára nehézséget jelentene az összeírólap kitöltése, mert idős, beteg, vagy írásbeli mun­kában járatlan, az összeírólapot helyette más vagy az összeíró biztos is kitöltheti. Mindenkit állandó lakóhelyén kell ösz- szeírmi. Aki tehát munkavállalás, üdülés vagy kór­házi kezelés stb. miatt lakóhelyétől ideigle­nesen távol tartózkodik, annak a részére hoz­zátartozói vagy szomszédjai kérjenek és tölt­senek ki összeírólapot. Az ideiglenes tartózkodási helyen tehát sen­kit nem szabad összeírni, illetve senki részére nem szabad összeírólapot adni, hogy ezáltal elkerülhető legyen a kettős felvétel. A néphadsereg valamennyi tagját és pol­gári alkalmazottját az illetékes parancs­nokságok írják össze, tehát részükre a polgári összeíró biztosok nem adnak összeírólapokat. A rendőrség, határőr­ség, karhatalom, büntetés végrehajtási őr­ség, tűzoltóság és hivatásos légoltalmi szer­vezet laktanyában vagy laktanyaszerű elhe­lyezésben lévő tagjait ugyancsak az illetékes parancsnokság írja össze, még abban az eset­ben is, ha ők kint lakók, de laktanya-elhe­lyezésben lévő egység állományához tartoz­nak. A fegyveres testületek tagjainak hozzátar­tozóit azonban — hacsak azok nem a laktanya zárt területében laknak — a polgári összeíró biztosok írják össze. Azok a személyek, akik az összeírásból tévedésből kimarad­nak, október 23-a után az illetékes köz­ségi, városi tanács végrehajtó bizottsá­gánál kérhetnek összeírólapot, amelyet ki­töltve ugyanott adnak le. A magyar munkásosztály és az egész dol­gozó nép a felszabadulás előtt évtizedeken át harcolt az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog elnyeréséért. A felszabadu­lás után népi demokratikus rendszerünk biz­tosította ezt. Minden állampolgárnak állam­polgári joga és kötelessége, figyelemmel kí­sérni a választók összeírását és közreműköd­ni abban, hogy minden választójogosultat fel­vegyenek a választók névjegyzékébe. Összeírólapot kell kitölteni minden nagy­korú személyről, valamint azokról, akik ez év december 31-ig betöltik a 18. életévüket. Nagykorúak azok a 18. életéven aluli sze­mélyek is, akik házasságot kötötték. Önx&ii naftak Si&l&k&n Elnéptelenedtek a siófoki üdülőtelep utcái is. Az üdü­lők nagy 'része már bezárt, A hajóállomás melletti Matróz­csárda kerthelyiségében fehér kabátos pincérek ülnek az asztalnál, és várják a betéve­Ellenőrzik az iparitanuló-tartást Tanácskoztak a kisiparosok A városi tanács ipari cso­portjának vezetésével a leg­utóbbi 9-es ipartörvényt be­szélték meg a város kisiparo­sai. Elmondták, hogy teljes megelégedésüket váltotta ki a legutóbbi törvényerejű ren­delet, amely a többi között az eddigi háromhónapi ipar­szüneteltetést hat hónapra hosszabbította meg, és lehe­tővé tette azt is, hogy a kis­iparos ez idő alatt vállalatok­nál munkásként helyezkedjék el anélkül, hogy ez iparának megvonásával járna. A megbeszélésen kitértek az iparitanuló-tartás problémái­ba is. A szocialista törvények megtartására hívták fel a fi­gyelmet, és az iparitanuló-tar­tás fokozottabb ellenőrzésével akadályozzák meg az egyes helyeken előforduló törvény- sértéseket. Döntöttek a kisiparosok el­len beérkező panaszok elinté­zési módjáról is. A jövőben — szögezte le a tanácskozás — élnek a törvényadta felelős- ségrevonás lehetőségeivel, és attól a kisiparostól, aki ellen a lakosság részéről többször panasz érkezik a városi tanács iparügyi csoportja mint első­fokú iparhatóság megvonja az iparengedélyt. dő vendégeket. Alig száz méterre Wien azonban még mindig lüktet az élet. A bá­gyadtabban sütő szeptemberi napsugár csókolgatja a Bá­nyász-üdülő udvarában és környékén parkírozó személy- gépkocsikat. Bent az üdy£y dísztermében folynak a so- mogyi orvosi napok előadását' Szeptember 12-én délelőtt Németi László, a Somogy megyei Tanács VB elnökhelyet­tese nagyszámú érdeklődő előtt nyitotta meg a Somogy me­gyei orvosi napokat. Megnyi­tó beszédében hangsúlyozta, hogy most találkoznak először ilyen szervezett formában Somogy megye orvosai, akik különböző területen ugyan, de egy célért dolgoznak. Az or­vosi napokon elhangzó elő­adások tájékoztatást adnak az orvosi téren elért eredmények­ről, és hozzásegítik Somogy megye orvosi karát e tudo­mányos eredmények gyakor­lati felhasználásához, az or­vosi munka további javításá­hoz. örömmel üdvözölte a családtagoknak, elsősorban a feleségeknek a jelenlétét, — Holtszezon van, rosszkor jöttek — fogad bennünket Os­toros István, a BARNEVÁL igazgatója. De szavai inkább a vállalat felvásárlási tevékeny­ségére vonatkoznak, mert bár­merre nézünk, az irodákban és az üzemrészekben minde­nütt szorgoskodó embereket látunk. Hétezer csirke hízik a baromfifeldolgozó hizlaldá­jában. Szerződéses állatok. A tavasszal a «vállalat 100—100 csirkét ingyen adott a gazdák­nak azzal, hogy ebből 25 kg búst szerződött áron visszaad nak. — Sajhos — mondja az igazgató —, sdk gazda nem tesz eleget kötelezettségének. Arra hivatkoznak, hogy elpusz­tulták az állatok, közben pedig magasabb áron a piacon érté­kesítik. Inkább megfizetik a darabonkénti 3,50 forintos vé­telárat és az 5 forint kötbért. Emiatt máris öt vagon lema­radás mutatkozik. Nyolc és fél vagon naposcsibét adtunk ki, s ebből 85 000 csirkére számí­tottunk. Hassanak oda a köz­ségi tanácsok, hogy a gazdák tegyenek eleget szerződéses kö­telezettségüknek. A hizlalásra fogott csirkék kukorica, árpadara és sovány­tej keverékéből készült feje­delmi lakomát kapnák hat na­pon át. Naponta másfél dekát Amíg a baromfi és a tojás a fogyasztóhoz jut újabb és újabb vágnivalót, de az ő keze gyorsabban mozog. Ollóval elkábítja a csirkéket, majd élvágja ütőerüket. Egy- egy műszakban 3000—3500 da­rab baromfit vág le. Tíz év óta végzi ezt a munkát Ambrus Ferenc. A vágó mellett ülő munkás a nagyja tollát letépi, majd a levágott baromfi a bu­kó gátas forrázó kádba kerül. Itt 54—58 fokos vízzel lefor­rázzák, a szalag tovább viszi a nagyoló kopasztóba, ahol gu­mikorbácsok lekopasztják. A nyakon maradt tollat ismét le­forrázzák, s a nyakkopasztó dörzsgép után már másik teremben halad a szalag Itt először a begyet távolítják el, és a béltől tisztítják meg. Majd Walter Gézáné minősítő kezén halad keresztül, ő füzet­be jegyzi a vágó, a dörzsölő és begyező által esetleg elkövetett hibákat Walter néni húsz év óta ezt csinálja. A lekopasz- tott, .belülről is megtisztított baromfi egy tíztagú utósimító brigád kezein halad át. Alapo­híznak. Amikor már szemre is j 8311 megvizsgálják a baromfi kigömbölyödtek, egy állan­dóan mozgó szalag végére akasztják őket. Ambrus Ferenc vágómester fogadj, két a szalag elején. A szalag szüntelenül hozza az minden részét, s a rajt maradt pihe tollat letépkedik. A bri­gádot Bencze Istvánná irá­nyítja, aki 1914-től, fiatal lány kora óta ebben a szakmában dolgozik. A szalagon lógó baromfi ez­keresztül. Ez a szerkezet min­den állatnál három peré mun­kamegtakarítást. jelent. Ugyan­is a szalagon lógó baromfi megérint egy kart, ez "felvil­lantja az állandóan égő bután- gázt, mely a visszamaradt pi­áét leperzseli. A szalag utolsó állomása a mosógép: itt friss vízzel tisztára mossák, végül lemérik, súly szerint ládákba csomagolják, s a hűtőházba szállítják a baromfit. Nem irigylésre méltó a hűtőházban dolgozók munká­ja. Télen, nyáron meleg vatta­kabátban kell ellátni feladatu­kat. Pápai István, az itt dol­gozó részleg vezetője szerint jelenleg 130 mázsa baromfit tartósítanak. Kovács Józsefné osztályozó minősíti nagyság és minőség szerint az eléje kerü­lő állatokat. 1938 óta végzi ezt a munkát nagy szakértelemmel. A szezonban naponta 5000— 6000 darabot osztályoz kifogás­talanul. A zsírpapírba, ládákba csomagolt állatokat a hűtőház termeiben tartósítják, majd in­nen indulnak a belföldi vagy a külföldi megrendelőkhöz. Az NDK-iba, Csehszlovákiába, a Német Szövetségi Köztársaság­ba, Angliába, Olaszországba és Svájcba is szállítanak. 57 000 000 darab tojást vásárolt fel idén a BARNE­ban. A tojásfeldolgozó üzem részbe kerülő tojás először a lámpázókihoz jut. Közöttük dolgozik Kühár Józsefné, aki 1953-ban jó munkájáért a »Szakma Kiváló Dolgozója« jelvényt, az idén augusztus 20-án pedig az »Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója« kitüntetést kapta. Dicséretet érdemel Nad- rai Jánosné is, aki ugyancsak húszéves szakmunkás. S hogy a lámpázóktól ne kerülhessen hibás tojás az osztályozó gé­pekhez, erről Tóth Sándorné minőségi ellenőr gondoskodik. A tojás gumiszalagon érke­zik az osztályozó góp>ekihez, melyek súly szerint válogatják szét Egy német gyártmányú gépük nemcsak súly szerint válogatja, hanem a megrende­lők kívánsága szerint betűje­lekkel is ellátja a tojást: A (apró), K (közepes), P (pisz­kos) stb. Ládázás után innen szállítják a tojást a belföldi és a külföldi fogyasztókhoz. Ez évben 164 vagon tojást ex­portáltak az NDK-ba, Cseh­szlovákiába, Svájcba, Angliá­ba, a Német Szövetségi Köz­társaságba, A tojástfeldolgozó üzemrész alatti pincében hatalmas be­uián a perzselő gépen halad | VÁL Baranyában és Somogy-í tonkádak sorakoznak. Ezek­ben meszes vízben 1 100 000 darab tojást tartósítanak. Ha­sonló pincéjük van Tabán, Pé­csen, Pécsváradon, s ezekben összesen négy és félmillió to­jást tudnak tárolni. A meszes vízben november végéig tart­ják, azután kerül bélföldi fo­gyasztásra az úgynevezett me­szes tojás. Terven felül 3 700 000 forint nyereséget ért el a BARNE­VÁL az első félévben. Ez 158 százalékos tervtel jesítés- nek felel meg. Dr. Váczi Ist­vánná, a MERT (Minőségi El­lenőrző Részvény Társaság) ellenőre szerint a külföldre szállított áru jóformán kifogás­talan minőségű volt. Minden hulladékanyagot gondosan fel­használnak. A tollat megszá­rítják és exportálják. A ba­romfifeldolgozáskor visszama­radó vérrel és belsőséggel ser­téseket hizlalnak. Csupán ezekből a melléktermékekből évente 300 sonkasüldőt nevel­nek. Bővítik a tojásfeldolgozó üzemet, úgyhogy Közép-Európa legmodernebb ilyen üzeme lesz — büszkélkedik Ostoros István igazgató. Az új üzemrész alatt pince is épül, benne 2,5 millió darab tojás befogadására al­kalmas tároló kádak lesznek. Átadása december 31-én lenne, de ahogy a munkálatok állnak, erre valószínűleg csak később 'kerül sor. Szalaj László akik igen nagyra becsült se­gítőtársai az orvosoknak. Majd arról beszélt, hogy a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács vb. az elmúlt években is nagy figyelmet fordított a megye egészség- ügyi ellátásának és az orvo­sok munkakörülményeinek megjavítására. A jövőben pe­dig egyik fő feladatának tart­ja az egészségüggyel való fo­kozott foglalkozást és az or­vosok munka- és egyéb körül­ményeinek megjavítását. A cél az, hogy a szakmai színvonal emelése egészség- ügyi téren is jelentkezzék, hogy a Somogy megyei kórház klinikai színvonalra emel­kedjék, hogy kiépítésre ke­rüljön a járási kórházak há­lózata, amelynek előfeltételei már kezdenek megteremtődni, mint pl. Siófokon, Nagyatá­don és Barcson. A továbbiak­ban kiemelte, hogy milyen nagy jelentősége van az orvo­si napoknak, és hogy milyen nagy feladatok állnak az or­vosok előtt a szocializmus építésének jelenlegi szakaszá­ban. Az orvosok sok segítsé­get adhatnak a megyei tanács végrehajtó bizottságának is a vezetéshez, ha feltárják az orvosokat foglalkoztató, a dol­gozó nép érdekeit szolgáló problémáikat, és őszintén el­mondják véleményüket. Ezeknek a gondolatoknak jegyében nyitotta meg Néme­ti László elv társ a Somogy megyei orvosi napokat. A továbbiakban kilenc szakmai előadást hallgattak végig a részvevők. Az elő­adások egy részét filmvetítés­sel is szemléltették. Az elő­adók dr. Sivó József e. m. ta­nár, főorvos, dr. Wirth Fe­renc, dr. Szundy Aladár, dr. Szabó Béla, dr. Prtevara Já­nos, dr. Bárd Rudolf főorvo­sok, dr. Széky Antal e. m. tanár, főorvos és dr. Svastits Pál e. m. tanár, főorvos voltak. A szakmai előadásokat mintegy százötven orvos hall­gatta meg. Az orvosi napok tartama alatt, 12-én este a Magyar Állami Operaház tag­jai szórakoztatták a részve­vőket. Ezenkívül két hajóki­ránduláson is részt vettek ez érdeklődők. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, az Or­vos-Egészségügyi Szakszerve­zet és a Kaposvári Megyei Kórház rendezésében össze­hívott orvosi napoknak je­lentősége előttünk sem két­séges. Ezután a jól sikerült és szakmai színvonalban is nívós orvosi napok után azt tervezik, hogy a következő év­ben még nagyobb körben fog­ják megrendezni. FODOR JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents