Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-14 / 217. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1958. szeptember 14Két kép a kötcseiJóreménységTsz-ből|Családias körben ........ . k ézit erdöoiérnöktk geniliairol Alig várják a tagok, hogy tető alá kerüljön az új tehénistálló. Csak ennek elkészülte után kerülhet sor állatállományuk fejlesztésére. .«áh. Dajka, a tsz legfcltetteb tehene. Tejhozama: 6594 kg. Tejének zsírszázaléka: 4. Jó, ha tudják a gazdák ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Talaj el őkészít és, trágyázás Szeptember hónap a kora őszi és az ő_szi vetésű növények talajelőkészítő munkáinak legdöntőbb időszaka. Ezért a munkatorlódás elkerülése végett ebben a hónapban a rendelkezésre álló erőgépeket, fogatokat már most munkába kell állítani. A korán betakarított növények után a talajelőkészitést azonnal meg kell kezdeni. Csak a korai talajelőkészítéssel tudunk a vetéshez megfelelően ülepedett és beérett magágyat készíteni. A növények kelése és fejlődése a megfelelően ülepedett és intenzív talajélet következtében kialakult aprómorzsás magágyban egyenletes lesz. Az őszi vetések talajelőkészítésénél és a betakarításnál nem foglalkoztatott gépi erővel az őszi mélyszántást is meg kell kezdeni. Szeptemberben van az ideje a nyárvégi, őszi istállótrágyázás végrehajtásának is. A kihordott és megfelelően alászántott Istállótrágya a kedvező hőmérséklet és talajnedvesség hatására gyorsan átalakul, és tevékeny talajélet kialakítását teszi lehetővé. Ezért az összegyűlt vagy szarvasokba kihordott istállótrágyát még a kora ősz folyamán célszerű beleraunkálni a talajba. A hároméves terv gabonatermés-átlagainak növelése céljából az ősszel a gabonavetések alá jelentős mennyiségű műtrágyát kívánatos felhasználni. Az őszi vetésekhez a műtrágyát a vetőszántás alkalmával legcélszerűbb a talajba dolgozni. A termelők a terméseredmények növelése végett — a helyi viszonyoknak megfelelően — minél nagyobb adagú műtrágyát használjanak. Az alaptrágyázáshoz a foszfát műtrágyán kívül őszszel, különösen a sok tarlóma- radványt visszahagyott növények után vetendő gabona alá célszerű nitrogén műtrágyát is használni. A Közép-Somogyi Állami Erdőgazdaság kaposvári igazgatóságához hét erdészet tartozik: Kaposvár, Kisbárapáti, Nagyberki, Szentbalázs, Kardosfa, Lipótfa és Nagybajom. Az igazgatóság pártszervezetének kezdeményezésére a párt- és szak- szervezet és a vállalat vezetősége nem hivatalos értekezletre hívta be az összes erdészet mérnök-szakelőadóit. — Az a célunk — mondotta Németh Vilmos igazgató —, hogy beszélgessünk a fiatal mérnökök problémáiról. Módot adtunk arra, hogy szemtől szembe elmondhassák panaszaikat. Mert van mondanivalójuk. Az erdészeteinkben dolgozó kilenc szakelőadó nemrég hagyta ott a főiskolát. Elméleti tudásuk nem kétséges, de hiányoznak a gyakorlati élettapasztalataik, és mi tagadás, mi sem adtunk meg I munkájukhoz minden segítséget. Ezen akarunk változtatni. Elvtársi, emberi kapcsolatot is akarunk a hivataloson kívül. Ez az első eset, hogy így találkozunk. Bízunk abban, hogy haszonnal járnak az ilyen beszélgetések. Németh elvtárs szavait a későbbiek valóban igazolták. Kitárultak a szívek, s a mérnökök sok mindent elmondtak abból, ami lelkűket nyomta. Nem kiabáló, nem követelőző volt a hangnem, s nem az egyéni problémák kerültek előtérbe. Minden érv vagy felhozott indok valamilyen formában kapcsolódott a közös érdekhez, s az előbbrejutás, a jobb munka útjait egyengette. Knapp István üzemanyagot kért az iparvasút részére, hogy ne legyen fennakadás az óévi tervek teljesítése közben. Dr, Tarjánné vegyszeres akácirtási kísérleteit szeretné folytatni. S hogy pont kerüljön a kezdeményezés végére, anyagi támogatást vár. Németh László javasolta, hogy a főiskolákból, technikumokból kikerülő szakembereket ne helyezzék azonnal erdészetekbe. Ugyanis az akkor még csak elméleti szakismeretekkel rendelkező kezdők hirtelen nem is tudnak mihez fogni. Sok helyen az erdészetvezetők és az öregebb kollégák féltékenységből vagy más okok miatt hidegen fogadják a fiatalokat, vagy éppen tudatosan gördítenek aka dályokat elóbük. Lehetőséget kell adni arra, hogy a technikusok és mérnökök legalább alapjában megismerjék a szakmába vágó feladatokat, s próbáljanak végig mindent. Többen panaszkodtak amiatt, hogy az erdészetvezetők bizalmatlanok velük szemben. Nem bíznak rájuk teljes értékű és felelősségteljes munkát. Leszűkítik feladatkörüket, gondolván, hogy önállóan úgyse tudnák ezt és ezt a munkát elvégezni. Ezek után nem csoda, ha csökken a munkakedvük. Ezen a családi jellegű megbeszélésen a mérnökök nagy ambícióról tettek bizonyságot. A házi értekezés elérte célját. A vezetők és vezetettek, mint emberek is közelebb kerültek egymáshoz. Kiköszörülni a csorbákat, kihúzni a töviseket, simábbá tenni az utat, ezt akarták, és ez sikerült is. Csak így lehet Nyíltan, őszintén, hátsó és akadékoskodó gondo- Lat nélkül feltárni a hibákat Az enyémet is, a másikét is, de nem vádként, hanem segítő szándékkal. Egy közösségben egymás nélkül nem tudnak létezni az emberek. Az »istenkedő«, »én vagyok a minden« gondolkodásnak nincs értelme. A gépezet valamennyi alkatrészére szükség van. Hogy a témánál maradjunk: az erdészetvezető ne mondja azt, hogy felesleges a szakelőadó, nélküle is meglennének, a szakelőadó meg ne becsülje le a kerületvezetők munkáját és így tovább. Az egyik is, a másik is a maga posztján végezze el a ráesőt, s közben gyarapítsa tudását, s akkor nem kerül nagy megerőltetésbe a gazdálkodás szakmai színvonalának emelése. A fiatal mérnökök »-a tanulni soha és senkitől sem szégyen« elv alapján állanak. Természetesnek tartják, hogy az idősebb szakmabeliektől — még ha kerületvezetőkről van is szó — tanuljanak. Sok gyakorlati dolgot lestek el tőlük, amit az iskolában nem tanítottak, És ez így van rendjén. Az elméleti tudás egymagában nem minden, s csak úgy válik értékké, ha a gyakorlatban hasznosítjuk... A minap délutáni értekezleten sem oldódott meg minden. De az a tudat, hogy a jövőben már nem állnak egyedül a mérnökök, s hogy van hova fordulniuk, megnyugvást szül. A vezetőség és a köztük lévő távolság igencsak megrövidült. Számíthatnak idősebb kollégáik segítségére. Ezentúl már megkapják az eddig sök esetben annyira hiányzott erkölcsi és szakmai támogatást. A feltételek is jobbak lesznek, de többet is várnak tőlük. Az idősebb generáció mindig és mindenkor felelős az utána jövőért. Itt különösen érvényes ez a tétel, hisz a kiöregedő erdészek munkáját a most még fiatalok, vagy amazok unokái fejezik csak be. Sok év múlik el, míg erdő tesz a cseinetesorokból. Gondoljanak arra a maiak, hogy az általuk plántált tölgyeseket és fenyveserdőket egyszer át kell adni, s nem mindegy az, hogy hogyan, és ki viseli gondját, ki jár majd bennük. Amit tudnak, adják hát tovább — kérés nélkül. Bízzanak a fiatalokban, neveljék őket — ez nem parancs, de íratlan kötelesség. Gőbölös Sándor A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN LÁTOGATÁS A HÁROMFAI ÁLLAMI GAZDAS4GB4N Indulhat a szeszgyár — Géppel szántják ki a burgonyát — Jó magágyat készítenek az őszieknek 'T>ÉRÜL-FORDUL a tar- -* tályok, csövek körül fí uj b e r Jenő, a szakmában negyven esztendeje dolgozó mester. A gyár berendezését sorra, alaposan szemügyre veszi, s tekintetével is azt kutatja: minden rendben van-e. Odaszól a nála jóval fiatalabb Hantos Istvánnak: — Főagronómus kantárs, írja meg, hogy 16-ára jöhet az ellenőrző mérnök Pestről. A kazán nyomásvizsgálata után, 20-a körül kezdhetjük a főzést. Befejeződött a nyári karbantartás a Háromfai AVami Gazdaság szeszgyárában. Volt mit tennie Hujber Jenő bácsinak, aki nemcsak a főzést, hanem a gépek, berendezések javítását is irányította. De arra is szakított időt, hogy savmeghatározó készüléket is szerkesszen. — Ez, kérem, a következőképpen működik — kezdi a szakmai magyarázatot. — Ebbe a kis tányérkába beleteszek a pipettával húsz köbcenti savas cefre szürletet. Fogom a kék lakmuszpapírt (mert savat keresek), s üveg- pálcával rácseppentek a folyadékból. A papír megvörösödik. A tizedköbcentis beosztású üvegcsőből annyi normállúgot engedek a cefrébe, hogy a lúg éppen megkösse a tányérkában lévő szürlet sávját. Aztán leolvasom, mennyi lúg kellett ehhez a közömbösitéshez. A köbcentit aztán átszámítom literre vagy hektóra. Ez a veleje annak a tudományos gyakorlati eljárásnál- Ami arra vigyáz, hogy megfelelő vegyi összetételű legyen a cefre, a szesz, no meg a melléktermék. Ha a fokoló 0,8 —0,9-nél többet mutat, akkor a "sav ellen küzd« Hujber bácsi. A nagyon savas krumplimoslék ugyanis csömört ad az állatnak«. Hogy jót tesz-e a moslék a tehénnek? De jót ám! Egy literrel megemeli a napi istállóátlagot. Itt, Baratinban — ahol a szeszgyár van — 119 fejőstehenet tartanak. Jut krumplimoslék nekik meg annak a negyven szarvasjószágnak is, amik Kis-pusztán (innen 15 km-re) telelnek majd. Vagy megisszák, vagy a silóra, száraz szecskára kapják ezt a. tejgyarapítót, «■fejenként« 30- 40 liternyit naponta. Akármilyen gyenge takarmányt öntenek nyakon moslékkal — nem marad abból egy falásnyi sem a tehenek jászolában. Nyersanyag — burgonya — bizony kevés lesz. Százötven vagonnal is feldolgozna a gyár, de csak feleannyi szeszburgonyájuk terem. így naponta csupán egyszer főzhetnek, hogy a téli hónapokat »kifussa« a moslék. .. * * * fk KROS SZEKEREK HORDJAK a gyár táplálékát, a frissen szedett krumplit. Amott, a húszholdas táblán lányok, asszonyok hajladoznak. Kapa nincs náluk, csak véka. A Zetor-Super ekéje szántja ki a burgonyagumókat, az elmés szerkezet forgós villája pedig szétteríti azokat. A krumpliföld szélén fony- vyadt szárral betakart burgonyakupacok — azok mellé hajtanak a fogatok. Errébb pedig 8—10 soron virít a növény, aztán megint felszedett keskeny sáv következik, váltakozva. A táblát egy-egy holdas parcellákra szabdalták — ekkora földön kapkodja össze a burgonyát egy-egy szedőpár. Nem unatkoznak. Ad nekik munkát a Zstor. Végigrobog a hosszú_ földön, egymásután négy sort fordít ki minden parcellán — ennyi elég egy napra két lánynak. Estére kelve ez a négy rend is kimon- dá-tja a refrént a hajladozókkal: »■jaj, a derekam!« G r o s i c s Irén és Horváth Mária vékája telik a legszaporábban. A két Mariska — S o ó s és S i m o n k a — sem marad el az elsőktől. Fürgén jár a Nyári lányok — Ilona és Mária keze is. Simon Mariska és társa, Hóbor Anna ugyancsak mit sem törődik a derékfájással. Csak Tak ác s József- n é kényszerül kétfelől megfogni a véka fülét: partnere, Kovács Istvánná nem jött meg mára. Idézzünk néhány számadatot: mit tud a gép és az ember, ha összefog. Burgonyából nyolcvan mázsás holdankénti átlagtermésre számítanak — szerényen — a háromfai gazdaságban. Ennyi gumói kézi kapával kivágni és összeszedni — huszonnégy munkanapba kerül. Egy hold, traktorekével kiforgatott burgonya összekapkodásához hat munkanap szükséges. Gyorsabban és könnyebben dolgoznak tehát a »vékás«-lányok, mivel kapát nem kell a kezükbe ( venniük. A BARATINt ÜZEM- EGYSÉG vezetője ki- f lencszáz hold szántónak viseli? gondját. Csupán ez a kissé £ kötöttebb talajú terület fizet f valamivel gazdagabban, mint # a gazdaság 3600 holdnyi ho- r mokja. Mintegy tizenkét és fél J vagon őszi árpa termett ittf százöt holdon. A hatvankét < holdas búzatábla hold ja tizen- * három mázsa ötven kilós át-r lagtermést hozott. Miért? Merít most már »hízik a talaj« — t amint Nagy János, az\ üzemegység vezetője mondja. £ Százhúsz holdon vetnek őszi * árpát. Kövér földbe hull a j mag az utolsó szemig. Pillan- ■ gós. zöldtrágyaként alászántott l | csillagfürt — ez volt az ősziek ■ elöveteménye. A többi gabona '. istállótrágyával hizlalt, nyáron pihentetett takarmány földbe a kerül. Három szántással vagy j tárcsázással készítik, illetve . készítették elő a talajt. Száz \ kiló pétisót és másfél mázsa i szuperfoszfálot munkálnak be- >■ le a vetőágy minden holdjába.. Ahol soványabb volt a termés,r ott kétszer ennyi, vagyis háromszáz kiló foszfort adnak a földnek. Kísérlettel faggatják ki minden táblájukat: ekkora és ekkora műtrágyaadag ellenében ennyi búzát, árpát terem egy-egy hold. Aztán dúsított tőzegről és az előtte vagy utána beszántott zöldtrágyáról is kiderül majd, hogy meghonosodhat-e a Háromfai Állami Gazdaság baratini — vagy má-, sik — üzemegységében. f KUTAS JÓZSEFI A 3004-es kormányhatározat megjelenése után szinte ugrásszerű termelőszövetkezeteink gazdasági erősödése. Emelkedik a terméshozam, szemmel láthatóan javul és számbelileg is gyarapodik a szövetkezetek állatállománya, több a beruházás, építkezés, műtrágyafelhasználás, s a pillangósok javára változott a vetésterület aránya. Megfigyelhető a belterjes gazdálkodás egyre nagyobb térhódítása. íme, néhány, a fentieket igazoló bizonyíték a kaposvári járás tsz-einek életéből. Az 1957—58-as gazdasági évben a járás termelőszövetkezetei eredeti tervezés szerint szántóterületük 14,4 százalékát akarták pillangósvirágú szálastakarmánnyal elvetni. A 3004-es megjelenése után megváltoztatták előbbi elgondolásukat: átlagban szántójuk 21,7 százalékán termelnek pillangósokat. ♦ * * Az igaii Alkotmány Tsz területének 30 százalékát, a kaposvári Szabadság 36,1, a kisasszondi Csokonai 21, a mező- csokonyai Uj Erő 21,1, az osztopáni Győzelem 25, a ráksi Uj Élet 26, a répáspusztai Első Ötéves Terv 25, a somogyjádi Augusztus 20 Termelőszövetkezet 24,4 százalékát istállótrágyázta. * * * Istállótrágya pótlására három termelőszövetkezet alkalmazott zöldtrágyázást: a felsomoesoládi Petőfi 9, a hencsei Győzelem 25, a visnyei Néphadsereg pedig 15 kát. holdon; ... A járás termelőszövetkezetei egy holdra átlagban 130 kilogramm műtrágya kiszórását tervezték. Augusztus elejéig az ecsenyi Előre 190, a felsomoesoládi Petőfi 103, a hedrehelyi Új Tavasz 104, a somogyaszalói Béke 156, a répáspusztai Első ötéves Terv 153, a somogyjádi Augusztus 20 Tsz 107, a somogyszili Petőfi 153 kg műtrágyát használt fel kát. holdanként. ... Az 19.57—58-as gazdasági évben 25 hold rét és legelő műtrágyázását határozták el. Ezzel szemben összesen 244 hold rét és legelő kapott talajerőpótlást. Tíz termelőszövetkezet végzett talajjavítást 316 kát. holdon. ... A járás minden tsz-ének van közös szarvasmarhaállománya. Sertésállománnyal nem rendelkezett a somodori Új Élet, a somogyaszalói Vörös Csillag, a visnyei Néphadsereg és a tavasszal alakult három új termelőszövetkezet. Jelenleg csak a visnyei Néphadsereg és a hencsei Győzelem Tsz-eknek nincs közös sertésállománya. ... Nem régi számbavétel szerint a járás termelőszövetkezeteiben 240 ló, 1087 szarvasmarha (ebből 369 tehén), 2749 sertés (ebből 285 koca) és 2042 juh van. Ez az állomány 1520,8 számosállatot tesz ki. Száz kát. hold szántóra 24,5 számosállat jut. ... Hat termelőszövetkezetnek van baromfiállománya. Ju- okkal hét tsz. rendelkezik. A hencsei és a hedrehelyi terme- őszövetkezetek most igényeltek 100—100 darabból álló törzs- 'uhálloményt. * • • Épületre és más létesítményekre saját erőből 412 111 fo- ; ntot költenek termelőszövetkezeteink. ... 52 férőhelyes, magtárpadlásos istálló épül a kadarkúti zabadság Tsz-ben. December 10-re fejeződik be a ráksi új 'let istállójának átalakítása magtárpadlásossá. A somogyjádi Vugusztus 20 Tsz-ben szintén decemberben kerül tető alá a 0 férőhelyes, magtárpadlásos tehénistálló. A nagybajom i Győzelem Termelőszövetkezet a sertés- iaztatón, hizlaldán és sertésszálláson kívül az 50 férőhelyes istálló magtárpadlásosra való átépítését is megkezdte.
