Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

Szerda, 1958. szeptember 3. 2 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov üzenetei küldött a genfi atomértekezletnek Moszkva (TASZSZ). Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke üdvözletét küldött az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó második nemzetközi értekez­letnek. Az üzenetben egyebek között hangsúlyozta, hogy az értekezlet összehívása nagy lehetőségeket nyit meg az együttműködésre, s az atom- tudomány és technika terüle­tén szerzett legújabb ismere­tek és tapasztalatok kicserélé­sére. Ez- az együttműködés összehasonlíthatatlanul több haszonnal járna, ha megegye­zés jönne létre az atomfegyver megtiltásáról. Ebben az eset­ben az atomipar egész erejét a béke és a haladás szolgála­tába lehetne állítani — han­goztatja a szovjet kormány fe­je. Mafcariosz érsek nyilatkozata a ciprusi ansol tervről Izland hivatalosan tiltakozott az angol hadihajók beavatkozása ellen Reykjavik (Reuter—AP). Az izlandi külügyminiszter hétfőn rádióbeszédben jelentette be, hogy Izland párizsi nagyköve­te útján tiltakozást juttatott el a NATO főtitkárához, mivel az angolok erőszakot alkalmaztak az izlandi vizeken. A külügy­miniszter kijelentette, hogy tiltakozást juttatott el Anglia reykjaviki nagykövetéhez is. A külügyminiszter rádióbe­szédében hangoztatta, az iz­landiak még mindi g remélik, hogy a kérdést sikeresen meg lehet oldani a környező álla­mokkal fenntartott barátság megszakítása nélkül. Az iz­landi kormány továbbra is mindent megtesz — nemzetközi vonatkozásban is — ennek ér­dekében — mondotta a külügy­miniszter. Befejezésül felhívta az izlandiakat, hogy szilárdan és tömör egységben védelmez­zék meg az ország jogait és becsületét. Londonban tovább folytatódnak a négerellenes zavargások Athén (Reuter). Makariosz érsek Lezbosz szigetén tartott beszédében kijelentette, hogy »az angol kormánynak félmil­lió ciprusi holttestén kell át­lépnie, mielőtt alkalmazni tud­ná ciprusi tervét«. Hadgyakorlat a La Manche-csatornán Az angol hadügyminiszté­rium közlése szerint a NATO szeptember 18-től kezdődően nyolcnapos tengeri hadgyakor­latot tart a csatornán és az At­lanti-óceán keleti részén. A hadgyakorlaton Belgium, Fran­ciaország, Nyugat-Németor- szág, Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia hajói, valamint repülőgépei vesznek részt. Kék tavak, a rózsAk és a régiségek hazAja Délkelet-Európában, a Fe­kete-tengertől nyugatra, a Du­na, Jugoszlávia és az európai Törökország között terül el a kicsi, de természeti szépsé­gekben gazdag Bulgária. Az ország közepén húzódik végig az egész Balkán félsziget leg­nagyobb hegysége, a Sztara Planina, azaz a Balkán hegy­ség. A hegységet jól ismerték az ókorban is, amikor Hemusz volt a neve. Hemusz fia volt Boreaisznak, az északi szélnek és Oritija nimfának, a könnyű ködnek. Hemusz felesége Ro- dope volt, gyermekük pedig Hebrosz, a mai Marica-folyó. Bulgária legnevesebb kolosto­Távolról nézve Eredményes voit a népi ellenőrzés London (Reuter). London Netting Hill-« negyedében hét­főn tovább folytatódtak a né­gerellenes zavargások. Fiatal huligán elemek több ezres tö­mege verődött össze az angol főváros négerlakta negyedé­ben. A megtámadottak tejes- üvegekkel és otthon készített gyújtóbombákkal védekeztek a tüntetés ellen. A tüntetők kö­veket, tégláikat és üvegeket do­báltak be az ablakokon. Megerősített rendőrosztagok vonultak ki, és teherautókkal torlaszolták el az utcákat. A tömeg növekedett. A fiatal za­vargók megtámadtak egy né­ger férfit és nőt. Csészékkel, tányérokkal és üvegekkel do­bálták meg őket, miközben a tö­meg kórusban üvöltötte: »Kap­játok el a feketéket!« A rend­őrség este 11-ig már 25 em­bert tartóztatott le. A lakosok kénytelenek voltak elbariká- dozni otthonaikat. Motorkerék­páros és riadókocsis rendőrök próbálták szétszórni a tömeget. Késő éjszakai hivatalos jelen­tés szerint 37 embert tartóztat­tak le, ezek között tizenhat színest és egy fehér nőt. A zavargók disznóölő kése­ket, borotvákat, tőröket, üveg­cserepeket, csákányokat és ki­élezett kerékpárláncokat hasz­náltak fegyverként, és égő petróleumos palackokat dob­tak a színes bőrűek otthoná­ba. Két házban néhány ja­maikai el torlaszolta magát és kétségbeesetten védekezett a csőcselék ellen, amely téglá­kat, vaskerítések kitépett rudjait, szurokfáklyákat és saját készítésű benzinbombá­kat dobott a lakásokra. Haj­nalra kevés ablak maradt épen a csatatéren. A járdákat üvegszilánkok borították, akár­csak légitámadás után. LEGÚJABB JELENTÉS A ZAVARGÁSOKRÓL: London (MTI). Londonban a Notting-Hill-negyedben har­madik éjszaka tomboltak a heves és véres utcai csaták fe­hérek és színesbőrűek között. Ezrekre menő fehér tömegek ezúttal első ízben ordítozták a színesek láttára: »Lincseljétek meg!« Egy nyugat-afrikai diákot, aki véletlenül haladt el a za­vargók közelében, a felbőszült csőcselék üldözőbe vette és az ifjú csak annak köszönhette megmenekülését, hogy egy kö­zeli zöldségboltba futott be, amelynek tulajdonosa a rend­őrség megérkezéséi g be rete­szelte az ajtót A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt napokban terjesztette a Minisztertanács elé országos vizsgálatainak ta­pasztalatait. Beszámolt többek között arról, hogy a népi el­lenőrök milyen fogyatékossá­gokkal találkoztak a földmű­vesszövetkezeteknél és \a bu­dapesti házkezelési igazgató­ságoknál. Az MTI munkatár­sa tájékoztatást kért az illeté­kesektől : milyen intézkedése­ket tesznek a feltárt hibák megszüntetésére? Nyers Rezső, a SZÖVOSZ el­nöke a következőket mondot­ta: — A népi ellenőrök egyebek között szóvá tették — teljes joggal — a földművesszövetke­zetek hiányos, a szakértelmet gyakran nélkülöző ellenőrzé­sét. A SZÖVOSZ vezetősége ezért elhatározta, hogy a já­rási és a körzeti ellenőrök, re­vizorok számát megkétszerezi. Nagy gondot fordítunk az el­lenőrök szaktudásának növelé­sere. — A népi ellenőrök megál­lapították azt is, hogy a föld­művesszövetkezeteknek kevés a raktáruk, s a raktártér hiá­nya nem egy esetben súlyos károkat okoz népgazdaságunk­nak. Ezen úgy akarunk segí­teni, hogy beruházási keretünk jelentős részét új raktárak épí­tésére fordítjuk. ! — Foglalkoztak a népi ellen­őrzési bizottságok a boltokban előforduló, gyakran elég tete­mes összegű leltártöbbletekkel és hiányokkal. Csakugyan fel kell figyelni arra, hogy pél­dául ez év első felében a hiány megközelítette a húszmillió fo­rintot, amiből alig több mint tizenhárom millió térült meg. Kimutatásaink azt bizonyítják, hogy az említett számok lé­nyegesen kedvezőbbek az 1957. évinél, de ezzel nem elégedhe­tünk meg. Jól képzett, lelkiis­meretes, odaadóan dolgozó törzsgárdát kívánunk kialakí­tani bolthálózatunkban, s bi­zonyos, hogy ennek hatása a leltárhiányok csökkenésében is megmutatkozik majd. Még mindig igen nagy összegűek a leltártöbbletek, s nincs meg­nyugtatóan tisztázva, mi okoz­za ezt. A népi ellenőrök észrevé­telei alapján most minden esetre utasítást adtunk ki. gyönyörű látvány a Balkán hegység, de viharban és ködben titokzatos és félel­metes. Csendesek és rejtelme­sek itt az erdők. A Botev- csúcsra (Jumruvcsa) felkapasz­kodó már kora tavasszal érzi az erdők leheletét, gyönyör­ködhet az ébredező természet­ben, a hatalmas gyöngyszemek­nek tűnő forrásokban, melyek­ből a gyors hegyi patakok erednek. Innen a Sztara Pla­nina csúcsáról feltárul a látó­határ, a dombok végtelen ten­gere, amely a távoli messze­ségben vész el. Ettől délre terül el a csodálatos Rózsa­völgy, amely a korai májusi reggeleken, amikor a rózsa virágzik, édes illattal tölti meg a levegőt. A völgyekben tu­catnyi kisebb-nagyobb zöld környezetbe ágyazott község és városka terül el, festői fa­házakkal, széles udvarokkal és szűk utcákkal. Ezen a hegységen, közel a Fekete-tengerhez keltek át Dáriusz perzsa király kato­nái (i. e. 513-ban). A Sztara Planina hágóin haladt át több alkalommal Nagy Sán­dor is (i. e. 335 körül), afmi- kor hadjáratot folytatott a du­nai thrák törzsek ellen. • A Sztara Planinától délre fekszik a Szredna Gora (Kö­zéphegység), amely azonban kisebb és alacsonyabb nagy testvérénél. A hegyek szelí- debbek, az élet sohasem hal el ebben a hegységben, amely mindig biztos védelmet nyúj­tott az arra rászorulóknak. Csendes és nyugodt az ettől délre eső Rodope-hegység is, az egyes hegyek felmérhetet­len labirintusa. A Rodopet már az ókorban ismerték, hi­szen Ovidius is megemlékezik róla. Ez a hegység egyébként igen gazdag erdőkben és ás­ványi kincsekben. A monda szerint ezekben az erdőkben hogy szakembereink széles i kóborolt Orfeusz, a legendás körben vizsgálják meg: pon­tosan miből adódnak a leltári többletek. Jemeljanov professzor a szovjet atomenergia jövőjéről Genf (TASZSZ). Az atom­energia békés felhasználásának kérdéseivel foglalkozó máso­dik nemzetközi értekezleten Vaszilij Jemeljanov profesz- szor, a szovjet küldöttség ve­zetője hétfőn előadást tartott. A professzor a Szovjetunió atomenergetikájának jövőjéről beszélt. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban több kü­lönböző, nagyméretű ter­monukleáris berendezést építettek. Ezenkívül a Szovjetunióban olyan atom-villanytelepet hoz­tak létre, amely újratermeli az általa felhasznált üzemanya­got. Befejezéséhez közeledik egy vándor atom-villanytelep építése is, ennek teljesítőké­pessége kétezer kilowatt lesz. Megnyílik a lehetőség arra is, hogy atom-gázturbinás energe­tikai berendezéseket létesítse­nek. Az Uraiban, a leningrádi és a voronyezsi területen nagy atcm-villanytelepek épülnek. A Volgán, az uljanovszki területen hatalmas tudo­mányos és műszaki kísér­leti központ létesült, itt az atomenergetika kérdései­vel foglalkoznak majd. A továbbiakban kifejtette, hogy minden valószínűség sze­rint elsőként olyan ipari atom­reaktorok készülnek, amelyek deutérium és tritérium keve­rékkel dolgoznak. »Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a termonukleáris reak­ciók tanulmányozásának — mondja Jemeljanov profesz- szor —, ki akarjuk kényszeríteni a természettől azt a titkot, hogyan szabályozhatók azok az energetikai folya­matok, amelyek következ­tében az állat- és növény­világ léte lehetséges«. A professzor előadása után az értekezlet résztvevői kö­zött szétosztottak egy négykö­tetes munkát, amely kifejti a szabályozható termonukleáris reakció kérdéseivel kapcsolat­ban végzett szovjet tanulmá­nyok és kutatások eredmé­nyeit. Eddig ezeket a tanulmá­nyokat még sehol sem tették közzé. A professzor szakelőadásá­nak sok más részlete is igen nagy érdeklődésre tarthat szá­mot. énekes is, aki csodálatos já­tékával embereket és állatokat egyaránt elbűvölt. A Rodope-hegységben megszámlálhatatlan emlék maradt fenn a régi korszakok­ból, különösen a thrákok ide­jéből. Erődök, őrtornyok, szentélyek, továbbá régi vá­rosok és kolostorok romjai mutatják, milyen régóta él­nek emberek ezen a vidéken. Bulgária legnagyszerűbb hegysége azonban a Rila. Ezt a hatalmas és felmérhetetlen hegységet már Thukididesz is ismerte (i. e. V. század). Csú­csait örök hó fedi. Ide veti a nap első sugarait, és alko­nyaikor is a Rila csúcsain hal­nak el utolsó sugarai. A Rila csúcsai és hegyei számtalan kis hegyi tavacskát rejtegetnek. Itt találjuk a több mint ezer esztendős világhírű rilai kolostort. A széles ud­var körül, a hegy havas csú­csa alatt oszlopsoron körbe építve áll a kolostor, köze pén maga a kolostor templo­ma. A templomhoz tartozik a középkori torony, amelyet Hrel vajda építtetett 1335-ben. rának építését a X. század elején kezdték meg. A legen­da szerint a kolostor alapítója maga szent Iván volt. A Rilától délre terül el egy másik havas hegycsúcsokban bővelkedő hegység, a Pirin. Sok népdal szól ennek a hegységnek gyors patakjairól, erdőiről és rétjeiről, kristály- tiszta tavairól. A Pirin kör­zetében folyik a Sztrumma- folyó, amelynek keskeny part­ján terem a legszebb sárga dohány és a legkoraibb gyü­mölcs. Szófia, a bolgár főváros na­gyon büszke a maga hegysé­gére, a Titosára. Ez a hegység hozzátartozik Szófiához, mint Nápolyhoz a Vezúv. Az örök rózsa hazájában igen sok fajta nép lakott. Ezeknek a népeknek és tör­zseknek emlékei a mai napig fennmaradtak. Már a paleloit kor embere (100 000—30 000 év előtt) is otthont talált a bar­langokban, de maradtak emlé­kek a neolit és a későbbi kor­szakokból is. Ismeretesek az ókori váro­sok a Fekete-tenger partján, mint például Apollonia, Ode- szosz Moszemvrija, Dionize- pel, Anghiale stb., amelyek nagyrészt régi görög gyarma­tok voltak az időszámításunk előtti VI.—IV. századból. Ezek a városrómok a hellenisztikus kultúra emlékeit őrizték meg, tanúsítva annak a kornak élénk kereskedelmét. Bolgár földön tárták fel a mykenei korszak legnagyobb temetőjét a Dél-Bulgáriában levő Mezek határában. Ez a temető i~ e. a IV. században keletkezett. Kazanlk közelében pedig egy thrák kupolás sírhelyet tártak fel, amelyet dekorativ rajzok díszítenek. | Nem csekély a római kor­szakból visszamaradt emlé­kek száma sem. A Duna mel­lett fekvő Eskus az V. mace­dón légió tábora a Szvistov közelében lévő Nőve az első római légió tábora volt. Du- rosterum, Nikapolis, Mantiano- pol, August, Truiana, Ser- dica, Pautalia, valamint a hí­res Asklepieh voltak a legje­lentősebb római városok a mai bolgár földön. Az első bolgár állam (681— 1018) fővárosából, Pliszkából és Praszlavból igen sok emlék maradt vissza. A maga nemé­ben páratlan azonban a Mada- ra-folyó feletti sziklába vé­sett hatalmas lovas emlékmű, amely az első bolgár cárság idejéből egy győzelmes földes­urat ábrázol. A lovas emlék­mű körül görög nyelven írt felirat eseményeket mond el az első bolgár kánok, Tervei, Kormeszíj és Omurtag (VII.— IX. század) idejéből. Hol lát­ható olyan csodálatos fekvé­sű város, mint Traove, a má­sodik bolgár cárság (1186— 1396) fővárosa, hogy ne be­széljünk a kolarovgradi (su- meni) Tumbul-mecsetről. A Bulgáriában utazó ideget sehol nem talál egyhangú tá­jat. Gyorsan változik a kép a szem gyönyörködve csapon(, a hegységek csúcsain, ellát a távoli horizontig, amely fe­lett könnyű felhők úsznak. Szíves figyelmébe ajánljuk a kiárusításra kerülő cikkeinkből az alábbiakat: Gyermek bakancs Régi ár 136.— Ft Új ár 78.— Ft Béby gyapjú tipegő Régi ár 205.— Ft Új ár 110.- Ft Női szandál 251.50 „ 150.— „ Leányka kardigán 210.- „ 148.— »> Férfi öltöny 1.300— „ 880 ____ N ői kötött ruha 210.- „ 110.— 99 Női ruha 360__„ 1 90.- „ Női gyapjú huligán 380- „ 280.— 99 Ezenkívül sok száz árucikk közül válogathat. Női kartolt huligán 180____ 1 48__ 9 9 Kaphatók kizárólag a Kossuth téri áruházban. KAPOSVÁRI KIS h ERES h EDEL Ml VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents