Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-10 / 213. szám

Szerda, 1958. szeptember 10. 6 SOMOGYI NÉPLAP Könyvtáraink helyzete a számok és tervek tükrébe n A könyv, az olvasás em­bernevelő hatását már na­gyon sokszor, sok helyütt meg­állapították. Statisztikákban mutatták ki az írott betű térhódítását mindenütt a vi­lágon. De míg Nyugaton min­den statisztika mögött ott hú­zódik az üzlet, nálunk egy szempont szab irányt" a könyv- terjesztésnek: a szocialista szellemű nevelés. Ezért ren­dezünk könyvheteket, ezért adunk könyvet az olvasni vá­gyók igényeinek kielégítésére a könyvtárakba, melyeknek különösen ősszel és télen nö­vekedik meg a forgalmuk. A hosszúra nyúló esték sora, a parasztember viszonylag sza­badabb ideje ez, amikor mód­jában áll könyvet venni a ke­zébe. Más kérdés, hogy ezt a módot ki is használja-e. A megye könyvtárainak leg­utóbbi statisztikája azt mond­ja, hogy a könyv ma már se­hol sem. hozzálérhetetien. Az idén Somogybán 225 falusi könyvtarat tartanak nyilván, s jelenleg mindössze 33 község nem rendelkezik kölcsön- könyvtárral. Akadnak viszont olyan pusztáink, ahol az igen kevés lélekszámú település el­lenére is működik népkönyv­tár, illetve kölcsönző állo­más, mint például Gige pusz­tán, Sömye-pusztán, Bonnya- pusztán és Alsóhetényben, A tavalyinál 60uúü forinttal több a pénz könyvre Mivel a megye összlakossá­gának túlnyomó többsége fal­vakban lakik, elsősorban eb­ből a szempontból kell meg­vizsgálnunk az olvasómozga­lom tavalyi helyzetét, és le­vonni a következtetéseket az idei őszi-téli idényre. A falusi olvasók létszáma 1958-ra lé­nyegében már kialakult. Szá­zaiba ban kifejezve: a lakos­ság 10—11 százaléka olvasó. Országos szempontból nem rossz arány ez. Azonban hoz­zá kell tenni, hogy ezt a tíz százalékot könnyebb volt az olvasás gyönyörének meg­nyerni, mint újabb egy-két százalékot szerezni, mert hi­szen ez a törzsgárda lénye­gében a kulturális forradalom kezdete óta verbuválódott ösz- sze, amit az is mutat, hogy az utóbbi években állandóan 33— 40 OOO körül mozog az olvasók létszáma. Ennek ellenére a kormány 1958-ban anyagilag lényegesen többet nyújtott az olvasóknak, mint például 1957-ben. Az idén 270 000 fo­rint költségvetési hitelt bo­csátottak a Megyei Könyvtár rendelkezésére könyv vásár­lására, 60 000 forinttal többet, mint az elmúlt esztendőben. És hogy ezzel arányosan nem nőtt érezhetően az olvasók lét­száma, több körülménytől függ. Mint említettük, ma már minden olvasóért külön agi- tációt kell folytatni — s ez végeredményben nem rossz. A kellemetlen az, hogy sok helyütt a falvakban még min­dig lekicsinylő módon bánnak a könyvvel, a kölcsönkönyvtá- rak a legelemibb működési feltételeket sem kapják meg. Több gondot a könyvtárakra! Nézzük megint a statiszti­kát. Falun egy lakosra átlag­ban 0,33 könyv jut. Tehát még egy -fél sem. (A város könyv­vel való ellátottsága jobb: egy könyv jut fejenként, a fonyódi járásban pedig ez a szám meg­közelíti a kettőt is. A leg­rosszabb eredményeket a bar­csi és a kaposvári járásról közűi a statisztika.) Segesden pedig egy-egy lakos 0,08 kötet könyvet olvashatna el — mindössze néhány oldalnyit. (S a tanács saját erőből még egy fillémyiit sem adott könyvre.) Nagyatádon, ahol összesen 3 (három) paraszt olvasója van a könyvtárnak az 551 olvasó közül, még mindig nem tették lehetővé, hogy a nagyon szükséges bodvicai és henézi fiókkönyvtárat létre­hozzák! (Mindössze két szek­rényen múlik a dolog.) Né­hány faluban pedig az igazán legelemibb feltételeket sem biztosítják, helyiséget sem ad­nak a könyveknek. A nagy létszámú Göllében például az iskola zsúfolt kémiai szertá­rában vár sorsa jobbrafordu- lására a könyvtár. Az állam igen nagy összegeket ad könyv- vásárlásra, azt azonban nem lehet tőle elvárni, hogy min­den falusi könyvtárat be is rendezzen. Ez a tanácsok fel­adata. Sok helyen a község­fejlesztési alapból rendszere­sen bocsátanak bizonyos ösz- szeget a könyvtár fejlesztésé­re. Különösen ott teszik ezt, ahol a tanács vb tagjai is rendszeresen olvasnak. Érde­mes megemlíteni az alig ezer lelket számláló Szenyér köz­séget, ahol 2500 forintot for­dítottak a községfejlesztésből a könyvállomány gyarapításá­ra. Könyvek a padláson, könyvek a földön 1958-ban 10 000 kötettel gya­rapodik a Megyei Könyvtár könyvállománya. És mivel a könyvtár állandóan növekvő Intézmény, okvetlenül szük­ség van belső tágítására. Pillanatnyilag mintegy 8000 könyv több tízezer forint ér­tékben helyhiány miatt a pad­lásra szorult. De bent a polcok között is — a könyvtári sza­bályok kényszerű félredobásá- val — értékes könyvek he­vernek a földön. A Megyei Könyvtár évek óta egyetlen négyzetméter rakterülettel nem növekedett, holott az állomány évről évre nőtt, s jelenleg ott tart, hogy évi 60 négyzetméter területre lenne szükség, hogy a legelemibb könyvészeti szabályok szerint tárolhassák a könyveket. Sok új könyv és könyvismertetés az őszi tervekben Mint a megye könyvtárai­nak irányító szerve, az őszi­téli program összeállítására is a Megyei Könyvtár az Ille­tékes, éppen ezért munkája több irányú. Egyrészt a falusi, másrészt a városi igények ki­elégítésére törekszik. Mind­kettőt lényegesen segíti a nö­vekvő könyvállomány és a tervezett különböző célkitűzé­sek. Például azokon a helye­ken, ahol pártoktatás lesz, a könyvtárakat megerősítik, fő­ként társadalomtudományi anyaggal. Tovább folytatják a múlt évben kezdett mezőgaz­dasági szakkönyv-ismertetése- ket, amelyeken országos hírű tudások vesznek részt. A Kos­suth Kiadóval közösen több ismertetőt tartanak majd a tsz-ekben Szendrei József: Lesz még gyümölcs a fán cí­mű könyvéből. Rinyaúj népen, Gábor Andor szülőfalujában a tanácsköztársaság 40. évfor­dulója alkalmából a Hazafias Népfronttal közös rendezés­ben Gábor Andor-estet tar­tanak, és több helyen ismer­tetik Illés Béla: Ég a Tisza című, a tanácsköztársaság ide­jében lejátszódó regényét. A könyvtárszervezés új­donsága a mintakönyvtárak létrehozása lesz, azaz minden járásból egy-két könyvtár a legjobb feltételekkel, kiemelt könyvállománnyal dolgozhat, hogy ezek segítségével fel­mérjék, milyen módon szer­vezzék tovább az olvasómoz­galmat. De ez a terv is csak egy részmegoldása annak a feladatnak, melyet az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei tűztek az egész ország könyv­tárai elé, hangsúlyozva a könyv első számú jelentő­ségét: »Mielőbb be kell fe­jeznünk könyvtárhálózatunk kiépítését, elsősorban a még hiányzó járási és falusi könyv­tárak létrehozásával... A könyvtárak jó munkája ér­tékes hozzájárulást jelent a tömegek ízlésének, műveltsé­gének, erkölcsi és politikai ar­culatának formálásához.« Király Ernő ÉRDEKESSÉGEK f J URCSIStGBK csodalatos idők Bertrand Russel angol fi­lozófus a »Listener« című fo­lyóiratban a XX. század első felét szokatlanul békés idő­szaknak nevezi. Ugyanis 1850-től 1900-ig 48 háborút viseltek a világon, míg 1900- tól 1950-ig »mindössze« 27 háborús konfliktusra került sor. ROSSZ IDŐ JÁR A NUDISTÁKRA A bredfordi herceg park­jában rendezett nemzetközi nudista kongresszus nem büszkélkedhet sikarreL A hideg és nedves időjárás miatt a kongresszus tagjai- } mák nagy része már a meg- } nyitást követő első napon megszökött a parkból, és kelletlenül nadrágot és puló­vert öltött. A legidősebb résztvevő, a 81 éves Perty Wilford a sátrában kijelen­tette az újságíróknak: »Le­hetetlen napfürdöaéshez il­lően megjelenni, ha nincs nap. A nudisták éppúgy nem járnak mindig ruhát­lanul, mint ahogy egy fiatal leány sem visel mindig bi­kinit«. A NŐI FEHÉRNEMŰ SZERELMESE A momfereyi (Kalifornia) rendőrség a napokban az egyik ház pincéjében mint­egy 15 000 női nadrágot, mell­tartót és más női fehérne­műt talált A rendőrség megállapítot­ta, hogy a 29 éves Victor Mondragon 15 éven keresz­tül ruhaszárító kötelekről lopkodta a fehérnemű da­rabokat. Mondragon beisme­rő vallomást tett, azt állítva, J hogy »belső kényszer« hatá- j sára cselekedett, a belső kényszer rendszerint na­gyobb mennyiségű ital hatá­sára jelentkezett. ÓRIÁS RÁNTOTTÁ Kölnben egy holland te­herautó nekiszaladt egy fá­nak. A szerencsétlenség kö­vetkeztében szétszóródtak az úttesten az autóin lévő ládák, amelyekben 144 000 tojás volt. Négy kerület tűz­oltói 2 óra hosszat dolgoztak, amíg sikerült fecskendőik­kel megtisztítani az utat. Értekezlet évadnyitás előtt Hétfőn a kora esti órákiban értekezleten vettek részt városunk üzemeinek, vállalatai­nak szakszervezeti kultúrosai a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa székházénak nagytermé­ben, hogy közösen a színház képviselőivel megbeszéljék a szept. 20-án nyíló színhá­zi év közönségszervező munkájának főbb fel­adatait. Rí if f Béla szervezőtitkár ismertette az uj évad műsortervét — utalva a társulat friss erőkkel való gazdagodására —, majd a kö­zönség kívánságainak figyelembevételével el­készült bérletezési rendszerről tájékoztatta a megjelenteket Hangsúlyozta, hogy a színház igazgatóságának fő célkitűzése a nemsokára megnyíló színházi évadra vonatkozóan az, hogy a művelődésügyünket előbbre vivő párt­határozat szellemétől vezetve idén még kö­zelebb hozza a munkásokat, az egyszerű dol­gozó embereket a színházkultúrához. — Célkitűzéseink valóra váltásának sikere sokban függ önöktől — mondotta —. akikben odaadó, lelkes munkatársakat ^mertünk meg színházunk fennállásának elmúlt három éve­ben. Ezúttal nehezebb lesz közös munkáink, melyet vállvetve végzünk, hogy a _ neveles, művelődés, szórakozás fóruma, a színház va­lóban a széles tömegek sajátja, igénye le­gyen. Kérjék vállalataiknál, üzemeikben _a pártszervezetek és a szakszervezet segítséget, támogatását bérletezési munkánkban. Oda kell hatnunk, hogy minél több, eddig a szín­háztól távoa maradt mnnkásemíber váljék bérlettulajdonossá, rendszeres színiházlátoga- tóvá! Kánya János elvtárs, a megyei pártbizott­ság agit.-prop. osztályának munkatársa is szólt az értekezlet részvevőihez: — Mint láthatják, mind a műsorterv, mind az új bérletezési rendszer a közönség kíván­ságainak a legmesszebbmenő figyelembevéte­lével készült el. A most következő színházi évadban mindenki azt kapja meg a színház­tól, amit leginkább szeret. Nem panaszkod­hatnak a próza kedvelői, de azok sem, akik az operetteket szeretik. — Segítsék továbbra is fáradságot nem is­merő munkájukkal a színház ügyét munka­helyükön, legyenek közvetítők a dolgozók és a színház között abból a célból, hogy a szín- házk uitúra iránti érdeklődés fellobbanjon azokban is, akik eddig távol maradtak a szín­háztól. Bizonyos vagyok abban, hogy mind a vállalatok, mind az üzemek pártszervezetei és a szakszervezet megadja az önök közön­ségszervező munkájához a legtöbb segítséget! A szűk körben lefolyt értekezlet résztvevői közül ezután néhányan elmondták eddigi ta­pasztalataikat, kérdéseket tettek fel, elisme­rően nyilatkoztak a színház műsortaroéről. örömmel üdvözölték azt, hogy a lehetőségek határain belül a jövőben a közönségszerve­zők is részt vehetnek a főpróbákon, s a tulaj­donképpeni évadnyitást, az első bemutató előadást megelőzően műsoros est keretében megismerkedhetnek a társulat új tagjaival. Milyen filmeket- láhhakunk az év utolsó hónapjaiban? októberben tűzik műsorra a mozik a Csem­pészek című új magyar filmet amelynek története a harmin cas óvékben a iramán határ­szélén játszódik. A film írója Szabó Pál, rendezte Máriássy Félix, a két csempész szerepét Bara Margit és Agárdy Gábor játsszák. Két érdekesnek ígérkező bemutató lesz novemberben. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének filmváltoza­tát Fábri Zoltán rendezte, a címszerepet Töröcsik Mari ala­kítja. Az új Fábri-film a re­gényhez hűen, magasfokű mű­vészettel eleveníti meg a tiszta lelkű kis cselédlány tragikus sorsát. A Budapest Filmstúdió Razzia című játékfilmjét Nagy Lajos karcolata nyomán ren­dezte a fiatal Nádassá László, főszereplői: Bulla Elírna, Gör­be János és Szirtes Ádám. A decemberi két magyar filmbemutató egyike Keleti Márton Don Juan utolsó 'ka­landja című vígjátéka Várko- nyi Zoltán, Bara Margit és Pá- ger Antal főszerepléslével. Az októberi műsorban több ismert irodalmi mű külföldi filmváltozatával találkozunk. A kínaiak Gorkijának, Lu Hsun írónak az elbeszélése nyomán készült a színes, ma­gyarul beszélő Újévi áldozat című művészi kínai film, az 1957. évi Karlovy Vary-i fesz­Az 1958-as év utolsó negyedének terve változatos műsort ígér, többek között számos, világszerte sikert aratott, díjnyer- les film bemutatását. A 35 filmből álló programban a magyar filmgyártás 5 új alkotásán kívül 10 szovjet, 4 csehszlovák, '4 NDK, 2 olasz, 2 nyugatnémet, 2 amerikai, 1 lengyel, 1 ki-, nai, 1 francia, 1 spanyol, 1 norvég és 1 dán film szerepel. A legszebb fizetségként A szív jóságát csak virággal lehet köszönteni, meg­fizetni soha. Kár is megkísérelni. A balatonkilitiek 1 > nem próbálták meg, s jól tették. Idős tanítónőjüknek virágcsokrot fontak: hálából, szép szavakból, emlék­tárgyakból. Úgy köszönték, hogy negyvenegy esztendőn át hű tanítójuk volt. Negyvenegy év: milyen nagy idő! Bukovics Teréz tanító néni egyfolytában ennyi időn keresztül vetette a tudás magvait a kis gyerekfejekbe. Főként az első osz­tályosokkal való bíbelődés volt hivatása attól a perctől kezdve, mióta a faluba jött: akkor még kislányként érke­zett meg édesapjával, aki búcsúzóul meghagyta, hogy ossza meg szeretetét az iskola és a családja között. A kérést maradéktalanul teljesítette. Ezt vallják azok a tanítványok, akik, mióta kikerültek a kezéből, család­apák, nagyapák lettek, s azok a gyerekek is, akik még csak tavaly tanulták meg tőle az ábécé varázsbetűit. Sze­reti az egész balatonkiliti nép, és megbecsüli felettes ha­tósága is. Címzetes igazgatói kinevezést kapott, és negy­ven éves tanítói jubileumán szép pénzjutalmat. Most, szeptember 1-én, amikor elérkezett nyugdíjba vonulásá­nak napja, kicsi lett a moziterem, annyian jelen akartak lenni e gyönyörű, becsületben eltelt pályafutás vég­állomásán. Virágcsokrot fonták számára, nemcsak virá­gokból, de szavakból és hálából is: tanítványai verssel köszöntötték, a szülői munkaközösség rádióval lepte meg, nevelőtársai karádi párnái ajándékoztak, s egy ré­gi-régi tanítványa, emlékezvén, hogy hajdanán eltörte az egyik vázáját, most díszes, új vázával kárpótolta gyer­mekkori csínytevéséért. Megható gondolat volt. »A mi tanítónk is volt« — mondják a kilitiek, azok ■ is, akiket az iskolapadokban sohasem tanított. Ez látszott a könnytől csillogó szemeken azon. az ünnepségen, ahol negyvenegy év után Bukovics Teréz tanító néni elbúcsú­zott az iskolától. És ezek a könnyek többet érnek min­den fizetségnél... tivál díjának nyertese. A. Tolsztoj Golgota című világ­aim regényeúol háromrészes Ilim készült. Érmeik első sze a színes, magyarul neszek) Noverek kerül bemutatásra oktoueroen. Az olvasok és mo­zit atoga tok őrömére megjele­nik a usendes Don II. részé is. Az olasz Voscontit Dc&zlo- jevszicij novellája, a Fenér éj­szakák ihlette meg: Mana acneil, Marcello Masitroianni, es Jean Marais főszereplésével művészi filmet alkotott, az elbeszélés hőseit modern kör­nyezettje helyezve. Pergő cse- lekmenyű, maró saatínajú film készült a nyugatnémet Kínát regényétől: az Asch élvezető kalandos lázadása, élesen, mu­latságos köntösben leplezi lie a nácj hadigepezet kegyetlensé­get és vakregyelmét. Karel Ze­man cseh rendező itöob Verne­regény alapján, különleges teenmkávai készítette az Ör­dögi találmány című filmjét. Október egyik kiemelkedő bemutatója lesz a szovjet Mú­ló évek. A magyarra szinkro­nizált filmben egy generáció története elevenedik meg egy ház lakói sorsának tükrében, emberi hangon, művészi esz­közökkel: Még egy díjnyertes filmet előz meg nagy érdeklő­dés: Karlovy Vary-ban, az el­ső fődíjjal jutalmazott Teuton­kard akció-t. A Te, és annyi más bajtársiad című emlékeze­tes film rendezője, a Thomdi- # ke-házaspár ezúttal is eredeti f dokumentumokból állította t össze új, lélegzetelállító film- i jét, a Spiedel, NATO-paramcs- nok, Hitler volt bizalmasa el­leni megdöbbentő erejű vád­iratot. Sok mozilátogató várja már az idegenlégió poklába sodródott fiatalok somsát be­mutató Fekete zászlóalj című csehszlovák film megjelenését. Az októberi filmbemutatók sorát a Feleségem, a sztár cí­mű színes, zenés NDK-film és egy megrázó norvég filmdrá­ma, az Azon az éjszakán, s a Telefonhívás idegentől című amerikai film zárja be. meg, akit kiváló játékáért a Karlovy Vary-i fesztiválon díjjal tüntettek ki. A neoreaiis- ta filmek keaveiói a Hétköz­napok, tragédiák című erdcK.es társadalmi drámádon Pietro Gémű, a híres rendezö-tiim- szlnesz kitűnő játékáDan gyö- nyörKödnetneK. Berianga spa­nyol rendező eredeti témát vitt filmre Caiaourg című alkotá­sában: a világníru jakétaiter- vezo atomtudos nyomtalanul eltűnik, majd egy csendes ten­gerparti varoskaoan bukkan lel inkognitőiűán. A bunugyi filmek muíáját képviseli az Ismerték egymást című NDK- produkció, egy halálos szeren­csétlenséget okozó szabotázs leleplezésének 'története. A lengyel filmgyártás kiváló al­kotása, a fial ál tánc is. e hó­napban kerül bemutatásra. Rendezője, Kawalefowitz nagy művészettel viszi vászonra egy házas,pár drámáját Még két film szerepel a novemberi műsorban: az egész estét be­töltő színes szovjet rajzfilm, a Jégkirálynő és egy francia film, Mint hajszál a levesben. Az óv utolsó hónapjáéban négy magyarra szinkronizált filmmel találkozunk. Szovjet film A harmadik, egy »szerel­mi háromszög« újszerűén és művészien feldolgozott törté­nete. A Rita című szovjet film már több országban si­kert aratott Hősé egy bájos kislány, aki bátorságával fel­nőtté magasodik a megszállás éveiben. Meseitémát dolgoz fel a német demokratikus film­gyártás Csengő-bongó fácsika című színes filmje. A negye­dik magyarul beszélő film a csehszlovákok karácsonyi ajándéka az ifjúságnak, címe Mackószöktetés, és bemutatja a szép prágai állatkertet, kis­fiúk és mackók kalandos tör­ténetét DECEMBERBEN NOVEMBERBEN láthatjuk a Karlovy Vary-i fesztivál nagydíjámak nyerte- sét, a színes, magyarul beszé- ( lő Csendes Don Ill-at, a film- \ trioiógia befejező részét és a a szovjet filmgyártás még két kiemelkedő alkotását, a hősi- ^ esség és az akaraterő nagy I példáját, a színes, magyarul beszélő Életem árán-it, vala- J) mint a Történetek Leninről } című filmet, amelyben Lenin ■alakját Strauth személyesíti újabb filmben csodálhatjuk Maria Schell tehetségét. Ez­úttal a Rose Bernd című nyu­gatnémet filmben játszik fő­szerepet, partnere Raf Vallo­né, akit a Törvényenkívüli lo- vag-ból ismerünk. A romanti­kus filmek hívei örömmel vár­ják a felújított amerikai Ro­bin Hood című színes filmet, főszerepben a harmincas évek filmjeiből jól ismert Errol Flynn-nel. Az év filmmegjele­néseit a dán Vörös rétek, egy jugoszláv partizánfilm, az Üze­net érkezett és az Ott, a vég­állomásnál című mai témájú csehszlovák film teszi teljessé,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents