Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

I

SOMOGYI NÉPLAP

Redd, 1958. szeptember 0.

Megvette, használja a földet

—de nincs a nevén

Szűcs Lajosne (Hajdú Júlia) eladta az igali határban (Dadái dűlő) 3464 15. helyrajzi számú 2400 négyszögöl földjét A vevő, Kovács Lajos kis. is fizette az érte járó pénzt. Naponként előforduló eset az ilyen, bonyodalommentes. Ezt gondolja az ember. De nem mindig van így. Kovács Lajos nevére máig sem írták át a földet Az előzmény? Elmondjuk.

Szűcs Lajosné elköltözött Igáiból. Ottani földjeit bérbe \ adta. A kérdéses területet Cziráki József munkálta. A bérlő később lemondott a földről. Egy évig a kazsoki tanács hasznosította, majd az igali vette át, s csereingatlanként kiadta.

A történtekről Szűcs Lajos- nét senki nem értesítette. Ö át sem adta, le sem mondott a földről. Telekkönyvileg még mindig az ő nevén van. A 2400 ölet a vevő, Kovács Lajos műveli. De nincs a nevén, írják már át! Mire jó ez a huzavona?

A lengyeltótiak adóforintjainak

nagy része a községben marad

(Tudósítónktól.)

A fonyódi járás egyik legnagyobb községe Lengyeltóti. Szép középületeivel, parkjával, a környező kicsi falvak központja. Lakói nagyon jól tudják, hogy a falu további fejlesztése csak anyagi áldozatokkal lehetséges. Lassan a község fiatalabb nemzedéke is belátja: lehet vidékein is kulturáltabb, magasabb színvonalú az élet, nem okvetlenül szükséges a városokba rohanni.

Az a cél, hogy az ország minden kis községét, az oitt lakó emberek növekvő igényeinek megfelelően, igazi otthonná varázsoljuk. Lengyeltótinak van már kórháza, kultúr- háza, iskolája (nem egy), bölcsődéje, s a község egy részének jó útja. Nagyon sok faluban mindezek még megvalósításra várnáik.

De Lengyeltótiban is van még tennivaló. Ebben az évben makadámút építését tervezte a tanács a Damjanich utcában. A Táncsics Mihály sor jövőre kap jó utat. A kultúrotthon‘tatarozása az idei év feladatai közé tartozik. A bölcsőde nagyon jó, de kevés a férőhely. Még sok anya szeret23000 forint jutalom — 43 jutalmazott

Szépen sikerült a babócsai bányásznap

Babócsa már több ízben a

nyilvánosság elé »lépett«. A

VIII. bányásznap reggelén a

párt központi (lapjának tudósításában találkozhattak nevével az olvasók: »Olajipari központtá fejleszti a Kőolajipari Tröszt Babócsét... — írta a

Népszabadság. Ahogy feltűnt előttünk a hatalmas«- park piros drapériiás dísz-emelvényével, sörös sátraival, a parkba tartó elegánsan kiöltözött bányászokkal, nagyon is igazoltnak láttuk a lap tudósítását.

Pontban tíz órakor elhangzott a hatalmas rezgő nyárfára szerelt mikrofonban a bányászinduló utolsó akkordja is, majd Kutas Jánofe, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője a megyei párt- bizottság üdvözletét , tolmácsolta az olajbányászoknak.

Ünnepi beszédében rámutatott a jelenlegi nemzetközi helyzetre, a közel- és távol-keleti amerikai provokációkra, és hangsúlyozta, hogy a népek békemozgalma elég erős abhoz, hogy lefogja a háborús gyújtogatok kezét. A pusztulásra kárhoztatott kapitalizmus hiába próbálkozik, mert a szocialista tudomány és ipar már; maga mögött hagyta és meg- ♦ pecsételte a tőkés világ sor-? sát... A babócsai bányászok! is a fejlett, szocialista ipar ♦ harcosai, és a nyári (hónapok |

116, ezen belül a júliusi 107,6? százalékos, s a hasonló szép ? tervteljesítésekkel megterem-1

tik az alapot ahhoz, hogy Ba-? c

______ ' , ,

b

ocsa hamarosan.’ olajipariUé^Tn ger eZáJts központtá váljék. •ZraszthZbT lakik

Fülöp Eoitán a DunántúlfiZlsofecz Imre, a

Koolajuzem képviselőjének : Gőzelem Tsz ^ ja. szavai .után Ferencz Zoltán, a; _4 községben min_ babócsai üzemegység vezetője . denki tameri szereti. szoktatta a hallgatóság sorai- - Becsületes, jó dolgos bol az emelvényhez azt a 43íember sorsával eléolaj bányászt, aki a bányász- ? gedett> az wén is nap alkalmával j-utalorpiban. szépen jvt osztalék a részesült. Molnár József, Kan- ? zárszámadás után a csalics Győző, Kovács Károly, | Győzelem tagjainak.

ban • feltűntek a vidéki falvak látogatói is, hiszen a délutáni órákban a bányászj áratok hozták a környező falvak szórakozni vágyóit Babócsára. De találkoztunk a pécsi meg a komlói bányászok egyenruhásaival 'is itt-ott.

Babócsa sokat jelent a környéknek, az országnak és talán az az idő sincs messze — ha a megye is úgy akarja —, hogy a közeid föld alatti kincs Somogy iparának továbbfejlesztője legyen.

A film gyorsan pergő kockái tudnák csak igazán megjeleníteni azt a színes forgatagot, amely Somssich gróf egykori parkjában, a ma bányászainak birodalmában életet, vidámságot sugárzott.

És amíg ez történt, az olaj- mezőkön szünet nélkül zúgtak a gépek. De a még ezen a napon is rendületlenül műszakban helytállókon kívül, itt volt mindenki, akinek »...erős keze — jövőt — jó szerencsét kovácsol«.

(Szegedi)

né munkaidő alatt biztonságban tudni gyermekét 1959-ben bővül az általános iskola. A községi tanács az újításokon, bővítéseken kívül a már működő intézmények fenntartására is jelentős összeget fordít Az állam kiadásainak egy részét a lakosság adójából fedezi. Lengyeltóti a befizetett adó 57 százalékát visszakapja, új beruházások megvalósítására, a meglévő intézmények fenntartására.

A község általában mindig teljesítette adóbevételi tervét, özv. Dóra Józsefmé már az egész évi, együttesen kezelt adóját, megváltási ártartozását, a községfejlesztési hozzájárulást, valamint földmérési díj tartozását kifizette. Ugyancsak példamutató a kötelesség teljesítésében Kiss József 8 holdas egyéni gazda is. Valamennyi tartozását határidő előtt (kifizette. ,

Az utóbbi negyedévben azonban az adófizetők egy része elhanyagolta állampolgári kötelességét.

Az adófizetés elhanyagolása anyagi károsodást jelent. Herceg Imre ebben az évben már 220 forint adópótlékot és 101 forint behajtási illetéket fizetett. Ezt a pénzt megtakaríthatta volna, ha betartja a fizetési határidőket.

A községi tanács végrehajtó bizottsága — helytelenül — mellőzte eddig a zálogolást, transzferálást az adóhátralékosokkal szemben. Itt az ideje, hogy a lakosság rendezze hátralékait. Nem csoda, ha a pontos adófizetők nem jó szemmel néznek azokra, akik az (államnak járó pénzt saját céljaikra fordítják. A fentiekből kitűnik: nem potyára fizetnek adót a lengyeltótiak.

Tizennégy éve szabadult fel Bulgária

Petőfi műveinek új gyűjteményes kiadása bolgár nyelven

Ez év júliusában Szófiában újból kiadták Petőfi Sándor műveinek gyűjteményét bolgár nyelven. Petőfi a bolgár olváfsóK keflyene költője. Müveinek fordításait közvetlenül az 1878. évi török iga alóli felszabadulás után megkezdték. 1944. szeptember 9., a felszabadulás után két kötetben jelentek meg Petőfi költeményei bolgár nyelven. Ezekben a kötetekben Petőfi legismertebb versei szerepeltek. A most megjelent »Dalok Magyarországról« című kötet verseit Georgi Krumov, a fiatal Petőfi-fordító ültette át bolgár nyelvre. A »Dalok Magyarországról« című kötet versei közül alig néhány jelent meg idáig bolgárul. A kötet két ciklusra oszlik: a »Kard és bilincs«, valamint a »Lírai versek«-re. A »Kard és bilincs« ciklus Petőfi forradalom előtti verseit, valamint az 1848-as év mozgalmas napjaiban írt költeményeit tartalmazza. A »Lírai versek« című ciklus Petőfi alkotó munkájának első időszakában írt. igen népszerű verseit foglalja magában.

4 lig szabadult fel 1878-BAN Bulgária az 500 éves Ottoman elnyomás alól, nemsokára a hazai és külföldi kapitalisták karmaiba került. A kizsákmányoló burzsoázia nem törődött az ország felemelkedésével, a dolgozók jólétéivel, ezért Bulgária iparilag fejletlen ország maradt, korszerűtlen, primitiv mezőgazdasággal. Az áruló, néipellenes kormányok két világháborúba is beüeso- dorták Bulgáriát, s ezzel hallatlan szenvedésnek tették ki a bolgár népet.

A létszámra kicsiny bolgár ■ munkásosztály kezdettől fogva vezetőereje volt a bolgár nép felszabadító harcának. Sztrájkok, tüntetések Szervezése volt az a fegyver, amely- lyel a bolgár munkásosztály az elnyomás ellen küzdött. 1923-ban a burzsoázia nyílt fasiszta rendszert vezetett be, amely ellen 1923 júliusában és szeptemberében fegyveresen felkelt a bolgár munkásság és dolgozó parasztság. Harcuk azonban elszigetelt maradt, az álliig felfegyverzett fasizmus külön-külön legyőzte őket.

Az 1923 szeptemberi felkelést leverte ugyan a fasiszta diktatúra, de dicső emléke tovább élt a munkások és parasztok szívóbeú. Nem hiába mondta Georgi Dimitrov:

— 1923 szeptembere nélkül soha nem következhetett volna el 1944. szeptember.

Az egyre fokozódó elnyomásra már kevés volt a bolgár burzsoázia ereje, és ezért életre-haláilra szövetkezett a hitleri fasizmussal. A hitlerista hadsereg megszállta Bulgáriát, és napról napra jobban kifosztotta az országot. A második világháború legsötétebb óráinak egyikén. 1942. július 17-én, amikor a bolgár nép legjobb fiai is már-már elvesztettek hitüket, az éterben megszólalt egy érces, tüzes hang:

— Figyelem! Figyelem! Itt

a Hriszto Botev rádióállomás beszél... A világuralomra törő őrült hitlerista terv ve- . resége elkerülhetetlen. Az az áruló politika, amelyet az ország jelenlegi urai folytatnak, azt jelenti, hogy a bolgár népet tudatosan a mélybe taszítják, nemzeti függetlenségét sárba tiporják. A bolgár nép, a hadsereg és a hazafias értelmiség ' iégtfontosalbb kötelessége ebben a pillanatban, hogy egy hatalmas Hazafias Arcvonalhan tömörüljön Bulgária megmentéséért!

|7 Z VOLT GEORGI DI* Á MITROVNAK, a bolgár történelem legnagyobb alakjának felhívása. Ezzel ' kezdődött Bulgáriában a Hazafias Anavomal megalapítása. Az új antifasiszta szervezet bizottságai hamarosan behálózták az egész országot.

A Hazafias Arcvonal bizottságai népszerűsítették a Hazafias Arcvonal programját, feltárták a németbarát propaganda hazugságait, leleplezték a hazaárulókat, a Gestapo és a fasiszta rendszer besúgóit, megszerveztek az üldözött hazafiak és családjuk anyagi és erkölcsi támogatását, segítették a partizán alakulatokat.

A Hazafias Arovoma! zászlaja alatt a Bolgár Kommunista Párt vezetésével a bolgár nép döntő harcot indított a hitlerista megszállók és a fasiszta diktatúra ellen. Hála a szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulásának, ezt a harcot siker koronázta. 1944, szeptember 9-én a bolgár nép fegyveres felkeléssel kiragadta a hatalmat a kapitalista burzsoázia és a kizsákmányoló monarchofasisz- ta (kisebbség kezéből.

Az 1944. . szeptember 9-i győzelem új fejezetet nyitott a bolgár nép életében. Georgi Dimitrov ezekkel a szavak- ' 'kai szabta meg a programot:

— Ifjú népköztársaságunknak 10—-15 év alatt kell elérnie azt, amit más államok

100 esztendő alatt értek el. Ha ez nem sikerülne nekünk, nem valósíthatnánk meg azokat a nagy eszményeket, amelyeket mint nép és mint kommunista pánt tűztünk magunk elé.

A feladatok óriásiak voltak, méltók egy felszabadult néphez. Mindenekelőtt az ország iparosítása. A felszabadulás előtt Bulgáriában körülbelül 5300 iparvállalat működött átlag 40—50 dolgozóval Ezek. az iparvállalatok nagyrészt könnyű- és élelmiszeripari gyárak, üzemek voltak. A félszabadulás után egész sor hatalmas nehézipari vállalat született, mint a »Sztálin« vegyikombinát, a »Kliment Vorosilov« 'gyengeáramú berendezések gyára, a »Vaszii Kolarov« erősáramú berendezések gyára, az »Ernst Thälmann« gyapotfonógyár, a penicillingyár, a cellulózgyár, a »Lenin« kohászati üzem, a »Marx Károly« szódagyár, az ólomcink gyár stb. A régi ipari központok mellett egészen új iparvárosok nőttek ki a földből, mint például Di- mitravgrád, Madan, Rudozem, Sztrasimir stb.

Nem feledkezett meg a népi hatalom a mezőgazdaságról sem. A termelőszövetkezeti mozgalom sikereként ma már az ország megművelhető földjének több mint 90 százaléka tömörült a szocialista szektorban. A Bolgár Kommunista Párt nemrég tartott VII. kongresszusán történelmi győzelemként ünnepelték a mezőgazdaság teljes szocialista átalakulását.

4 BOLGÁR NÉP most harmadik 5 éves tervének teljesítésén dolgozik. Az eddigi eredmények alapján nem kétséges, hogy a bolgár dolgozók ezt az 5 éves tervet is maradéktalanul teljesítik. Bulgária gyors léptekkel halad előre a minden irányú fejlődés útján.

... És mindezt 1944. szeptember 9-e hozta meg a bolgár népnek.

MUNKÁJUK DICSÉRI ŐKET

A Tabi Műszaki Ktsz munkáját nemcsak Somogybán, hanem a megye határain túl is jól ismerik. A szövetkezet 1954-íben építette korszerű műhelyházát, de minden évben toldani kell hozzá valamit, hisz a létszám fokozatosan nő, több árut termelnek, annak is hely kell. Tavaly garázzsal, idén eg-ir 8x8 méteres raktárhelyiséggel gyarapodott a ktsz.

A szövetkezet elnökétől, Futó Tibor elvtárstól, a ktsz

Ä

n épművésze f

( CÍMZETLEW MESTERE )

Pata Károly, Horváth István mag a többi kitüntetett és jutalmazott nevének Ihallatára egymásután csattant fel a taps.

A babócsai bányászok m»un- $ népművészeti tár- káját nemcsak a jó szerencse, ? gya,kat, szőtteseket és de az igyekezet és erőfeszítés is végigkísérte az év folyamán, és méltán szolgáltak rá a 23 ezer forint jutalomra a legkiválóbbak.

A máskor csendes és népte- len Babócsát egyik napról a másikra szinte átalakítja az ipar, mert megváltozik az élet. a munka arculata ott, ahol megjelenik a munkásosztály bázisa. A nyolcadik, de Babó- csán először megrendezett bá-íaz értékes faragvá nyásznap megmozgatta a falut | nyok. Ezek a művek is, és a délutáni bábelőadásra ? képezték a nagyatádi már zsúfolásig megtelt a nagy j járási kiállítás legér- park. Együtt ropták a táncot • tékesebb részét. Má- munkások és parasztok. A bü-' sodszor ped!g a múl1 fők előtt és a parki forgatag-. héten látogattam

Imre bácsival ez

év márciusában ismerkedtem meg, amikor Szabáson járfaragványokat gyűjtöttünk a járási kiállításra. A falu tanítója küldött hozzá, mert úgy tudta, hogy Imre bácsi jó faragó ember. Elmentünk hozzá, és nem sokat kellett unszolni, hogy mutassa meg műveit. Csakhamar előkerültek a sublót aljából

meg, amikor azért jártam Szabáson, hogy ezeket az értékes faragványokat eljuttassam a megyei népművészeti kiállításra. Érdekelt, hogy Imre bácsi kitől tanulta, mikor sajátította el a faragás művészetét.

így emlékezett vissza azokra az évekre, amikor először fogott kést a kezébe:

— 14 éves koromban már juhászbojtárként dolgoztam Inkei báró birtokán. A sokszor unalmas, hosszú nyári napokat agyon kellett valamivel csapni. Elővettem hát bicskámat. és először furulyát, ostornyelet és botokat faragtam. Egyszer a főintéző meglátta az egyik iaragott botot, és elkérte tőlem. . Faragjam az urakndk eiga- rettászipkákat és táraikat is. De még »köszönöm szépen«-! sem kaptam értük.

Később faragtam dobozt is, azt egy kisleánynak ajándékoztam, mivel más ajándékra nem telt akkor a pásztornak.

— A felszabadulásig cselédember voltam. Amikor 1952- ben Szabáson megalakult a szövetkezet, én is tagja lettem. Azóta ott dolgozom. Jelenlegi munkaköröm azonban — a növénytermesztési brigádban vagyok — nem teszi lehetővé, hogy faragjak. Az elnök megígérte, ha a hihoik megérkeznek újra pásztor lehetek Ez a legfőbb vágyán mert akkor jobba iut idő a faragásra Nagyon szeretek ve1 foglalkozni. Edd

persze csak ígéret' kaptam arra, hoc támogatnak, segít

«ek. A Népművész' Tntézet is megígér le ennél többet ne 's tett. Szívesen adc ia most újra a f agásokat a még* kiállításra, és va

munkájáról, jelenlegi problémáiról érdeklődünk.

— Három fő profilunk a fa-, vas- és építőipar. Asztalos, bognár, bádogos, motorszerelő, lakatos, kovács, kőműves, festő, cementárukészítő stb. részlegünk van.

— Milyen árukat gyártanak?

— Fel sem tudnám mind sorolni. A bádogosok a tejeskannától a locsolóig mindent készítenek. Legkeresettebb azonban az asztalo&műhely munkája. Főleg festett bútorokat kéS

" szítenek. Konyhabútort például négy-ötféle változatban. | A második félévben 23 garni- ? túra háló-, 16 garnitúra kony- ? habútor került ki az asztalos- i műhelyből. A BÚTORÉRT 100 ? darab kétajtós szekrényt ren- I delt tőlünk. Nagyon örülünk ? annak, hogy ismét' felvettük a sárnap én is ott le- ? kapcsolatot a BUTORÉRT-tel. szék a megnyitón. 1 Két éve dolgoztunk nékik utol* * * I jára, s munkánkkal már akJalsovecz Imre ott | kor is meg voltak elégedve. is volt a bogiári meg-% Nagyon -keresett cikk a kerí- nyitón. Ott láthatta a ♦ tésfonat is. Negyedévenként kiállított faragványok t 30 mázsát gyártunk ebből. Az között az övéit is .felső félévben összesen 6000

Nem vallottunk vele ? négyzetméter kerítésdrót ké- szégyent. Az elsők ♦ szül-t a műhelyiben. Az idő között van az Vlő I lassan hidegre fordul, ezért vadász c. szobra, a ? megkezdtük a füstcső gyártá- Szovjet katona kézfő- J sát is. A harmadik negyedév- gása a magyar pa- ? ben összesen 4000 darabot ké- raszttal c. szobra, a í szítunk.

szépen, aprólékos ? — Van-e elég munkája a

munkával elkészített * szövetkezetnek? kazetta és a. népi ele- ? — Nem panaszkodhatunk,

nekkel gazdagon _ di- ? ugyanis nem várt módon jó szitett cigarettatarca ? a mUnkaellátottság. Első fél- a kiállítás }eg-tévi eredményemfoem is tükrö- e tárgyait kepe- ; ződik ez. Készáru termelésünk JalsovecZ} 200 ezer forintot tett w> a la_

e hivatalosan ♦ kosságnak pedig 80—90 ezer

N%mZész^th me^\l°Vm>í értékben végeztünk ja- - P ™J-1 vitasokat. A múlt évhez vi- ’ ® ♦ szonyítva igen nagyot léptünk

(előre. Termelésünk legalább : másfélszerese a tavalyinak. A > múlt évihez képest két százalékkal csökkent az anyagkölt- : ségünk.

: — Mennyi nyereségrészese: dést osztottak szét a márciusi : közgyűlésen?

— 80 ezer forintot. Az első

ncs igazolványa és j •lvénye sem, de a] igyatádi járás!

3is büszkén te- ‘ nti a népművészet \ ’sterének. Remél- j hogy a megyeiI llítás után a hi-! slos szervek is] nyelnek rá. ]

Dorcsi Sándor ? félévi mérleg alapján számí1 tunk rá, hogy az idén is meglesz ennyi.

— Javult-e az utóbbi időben

az építőipari -részleg munkája? »

— Sajnos, itt még bajok vannak. Először is nagy a munkaerő-fluktuáció. Ezenkívül a lakosság még mindig nem veszi kellőképpen igénybe a kislakásópítkezésekhez a szövetkezet munkáját. Oka ennek az idegenkedésnek az is, hogy a családi házak építését nem tudjuk a korlátozó rendelkezések miatt rugalmasan kezelni. Érthető, hogy a legtöbb dolgozó minél kisebb költséggel szeretné felépíteni házát, ezért maga is beáll családjával dolgozni, fuvart vállal stb. A szövetkezet azonban ezt képtelen könyvelni. Ha változtatnának ezeken a rendelkezéseken, rugalmasabbá tenfték a szövetkezet munkáját, biztosan emelkedne a szövetkezettel végeztetett tois- lakásépítkezések száma is.

— Hogyan gondoskodik a szövetkezet a dolgozók szociális, kulturális ellátottságáról?

— Van hideg-meleg vizes üzemi fürdőnk. Jól felszerelt kultúrtermünkben vasárnaponként bil-iárdozhatnak, sakkozhatnak, kártyázhatnak a dolgozók, megtalálják az újságokat, könyveket is. Rádiót hallgathatnak. A kerthelyiségben a kugli hívei tölthetik kedvükre idejüket. Kultúrtermünkbe egyébként most készítettünk saját magunk 100 darab széket.

A Tahi Műszaki Ktsz minden műhelyében találhatunk gépeket, amelyeket a dolgozók itt készítettek el, hogy ezzel is több tízezer forintot takarítsanak meg. A szövetkezet jó hírét növelik azok a kisgépek is — szalagfűrész, cipő talpvágó

gép. sorozatsai tprés —, melyeket az ország több üzemébe szállítanak.

Aki kíváncsi a tabiak munkájára, szeptember 14-től Kaoosvói—.M- meittekintheti • KISZÖV Termék-kiállításán.

Lajos Géz»