Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-24 / 225. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1958. szeptember 24. Megvalósulnak A SÁGVÁRIAK ALMAI CIAGVARON az első dolog, ami megra- ^ gad minden odaérkezőt, hogy a tanács igyekszik közelebb kerülni az emberek szí­véhez, osztozkodni a lakosok mindennapi örömében, bánatában. Ha valahol gyerek szü­letik, vagy esküvő van, a tanács dísztávirat­ban gratulál, halálozás esetén pedig rész­véttáviratban fejezi ki együttérzését a gyá­szoló családdal. Ezen túlmenően a tanácselnök személyesen is elmegy a temetésre, vagy táncol a menyasszonnyal az esküvőn, és végigcirógatja az újszülöttet a pólyában. Szép, emberi dolog ez, örülnek is a község lakói, hogy a tanács ilyen gonddal figyeli a családi eseményeket és sehonnan se marad el. Nemsokára még ünnepélyesebbek lesznek a tanácsházán kötött házasságok is, külön es­ketőterem várja a házasulandókat. S amikor az aláírás bekerül a »nagykönyvbe«, a falba rejtett hangszóróból felhangzik a nászinduló. A község lakói szívesen segítik tervei megvalósításában a tanácsot, mert érzik és látják, hogy értük dolgozik, az ő érdekeiket szem előtt tartva tervez. Idén a Május 1. téren parkot létesítettek, hadd gyönyörködje­nek az arra járók a zöld pázsitban, a szi­várvány színű virágokban. A parkosítás 14 000 forintba került, ebből ötezer forint ér­tékű munkát a község lakói végeztek el. Régi vágya volt a sárváriaknak még egy autó- buszmegálló. Ez az idén végre megvalósult. A gyönyörű, modern épületben kellemesebb szeles, esős időben a buszra várakozni, ahol földszöv-büfé is van, így annak, aki meg­éhezik, megszomjazik, nem kell messzire mennie. Amíg az egy megálló idején öt volt a járatok száma, most naponta 11 járat hoz- za-viszi Tábra, Siófokra, Kaposvárra s onnan vissza Ságvár lakóit. Az építkezésre 14 ezer forintot költött a tanács. f J 7A.K KARBANTARTÁSÁRA, építé- sere húszezer forintot fordítanak eb­ben az évben, ebből a társadalmi munka értéke 10 ezer forint. Az óvoda tűzhelyet, konyhafelszerelést, fektetőt kap még az idén 10 ezer forint értékben. Az orvosi rendelőre és lakásra 25 000 fo­rintot költöttek. — Ha már új autóbuszmeg­állónk van, legyen autóbuszforduló is, hisz a járatok száma 11-re emelkedett — döntött a ki tanács, s erre a célra ötezer forintot szc zott meg. /# JÁRDAÉPÍTÉS sem maradhatott az idei tervből. Ez évben 850 méteren helyezik le a betonlapokat. Csak az anyag került pénzbe (20 ezer forint), mert a munkát az érdekeltek — ki-ki a háza előtt — elvég­zik. Ráfér a kültúrházra is a külső-belső ta­tarozás és korszerűsítés. A színpadot 70 cm- rel meg kell emelni, hogy a Csiky Gergely Színház művészei ide is eljöhessenek elő­adást tartani. Ebből a nagy munkából a köz- ;g minden kisiparosa kiveszi a részét, így ötezer forint elég lesz a tatarozásra. Létesíte­nek még egy játszóteret is, hogy a gyerekek­nek legyen hol homokozniuk, ugrálniuk. Erre háromezer forintot szán a tanács. Bővül idén a villanyhálózat is, mégpedig a Ságvári utcában, ahol nyolc házban még petróleummal világítanak. A gazdák öröm­mel elvállalták az oszlopok fuvarozását és az oszlopok helyének kiásását, társadalmi munkában. A 200 méter vezeték ötezer fo­rintjába kerül a községnek. Legnagyobb építkezés kétségtelenül az új kéttantermes iskola lesz. A megye segítségé­vel épül s az összes költség 440 000 forint, ebből 120 ezer forintot a tanács vállal ma­gára, a gazdák pedig 35 ezer forint érték­ben végeznek társadalmi munkát. Az idei tervekről szólva ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a tanácsházát is tatarozzák. Jövőre nem tudnak Ságváron sokat be­ruházni, mert az iskolára fordítandó 120 000 forint az 1959-es évet terheli. Járdaépítésre mégis jut majd 10 000 forint. 1960-ban a tanács újra nagy fába vágja a fejszéjét, 200 ezer forintos költséggel ön­állói egészségházat épít, amelyben orvosi ren­delő, orvoslakás, gyógyszertár kap majd he­lyet. A nagyarányú építkezésből a község lakói se maradnak ki, 50 000 forint értékben végeznek majd társadalmi munkát. A TANÁCS SZÜNTELENÜL figyeli az emberek mindennapi gondjait, csak olyat tervez és olyat valósít meg, ami a köz­ség egész lakosságának érdeke. S ez helyes, mert így mindenki támogatja munkáját, ezért is tud Ságvár olyan nagyot lépni előre. L. G. A szövetkezeti munka megbecsülése A termelőszövetkezeti moz­galom megindulásának tize­dik évfordulója alkalmával a kormány és a földművelésügyi miniszter oklevelet adományo­zott az 1948-ban alakult ter­melőszövetkezeteknek, több alapító tagnak, valamint a párt- és állami apparátus a szövetkezetekkel tíz éve fog­lalkozó dolgozóinak. Megyénk­ben a barcsi Vörös Csillag, az ötvöskónyi Uj Barázda Tsz működik egy évtized óta, s ugyancsak 1948-ban jött létre a mai patosfai Uj Élet és kiir- löspusztai Laíinka Tsz előd­jeként a földbérlő szövetkezet. Amint lapunk tegnapi számá­ban beszámoltunk róla, va­sárnap két tsz-ban tartottak jubileumi ünnepséget. Kürtös- pusztán a Latinka Termelő- szövetkezet, és egyik alapító tagja Véger János, valamint Szigeti István, a Marcali já­rási Pártbizottság első titkára, Farkas József, a megyei ta­nács tsz-főkönyvelője és Né- zer Nándor, a Kaposvári já­rási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője kapott okleve­let. Barcson a Vörös Csillag és alapító tagjai közül Loson- czi Pál, Losonczi Pálné, Der- gecz Mihály, Dcrgecz Miháiy- né, valamint Berkics Mihály és Berkics Mihályné; a patos­fai Uj Élet és egyik alapító tagja, Németh György; vala­mint az ötvöskónyi Uj Baráz­da Tsz és két alapítója, Ko­vács József és Kovács Vendel s Tóka Lajos, a me­gyei tsz-csoport vezetője vette át oklevelét. Kürtös­pusztán Dögéi Imre. földmű­velésügyi miniszter, Barcson pedig Tömpe István, a föld­művelésügyi miniszter első he­lyettese adta át az okleveleket. Két üzem — KÉT K1SZ-SZERVEZET A Nagyatádi járási KISZ hozzászólások és az azokra Bizottság a legutóbbi végre- adott válaszok alapján a kö- hajtó bizottsági ülésen a kon- vetkezőkben irom u a zervgyan es fonalgyan KISZ. .................. a lapszervezetek munkáját tár- üzemi ifjúsági szervezet eddi- gyalta meg. A beszámoló, a gi munkáját. KONZERVGYÁRI KISZ Tessék félretenni, majd visszajövök... Vásárlók, nézelődő emberek jönnek-mennek a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat Ady Endre utca elején lévő nagy­áruházában. Sokakat vevő szándék, de akad akit csak a kíváncsiság hozott be. Nem könnyű a pult mögött állók dolga. Ajkukon barátságos mosoly, s szinte harcot vívnak egy-egy vásárló megnyeré­séért. Drágább nem volna? Egy őszülő, középkorú fér­fi sötét öltönyt kíván venni. Nagy Károly, a konfekcióosz­tály vezetője készségesen mu­tatja a ként ruhát. Amaz fel­veszi, nézegeti magát a tükör­ben, néhányszor megfordul felesége előtt, aki elkísérte őt, majd megszólal: "Mintha (ki­esi volna...« Másikat adnák, egy számmal nagyobbat. Ki­húzza magát, hajladozik, pró­bálja a kabát hosszát, a nad­rágot, aztán így szól: "Ez pe­dig egy kicsit nagy...-« Má­sik öltönyt kap, majd egy harmadikat, negyediket. Az egyik kicsi, a másik szűk. En­nél a nadrág (hosszú, a másik­nál a kabát szűk, al'iig-alig tá­lal megfelelőt. De mégiscsak akad, s az árat kérdezi: — 1370 forint — mondja az eladó. — Drágább nem volna? — kérdi a vásárolni szándékozó, s Látni arcán, hogy csalódott. Nem is a minőséget nézi, ha­nem az árat Drágábbat akar, pedig a felpróbált öltöny sza­bása és minősége kifogásta­lan. Ha ugyanezt az anyagot szabóval készíttetné el, talán 2000 főninítba is belekerülne. Leteszi a kabátot a pultra: — Tessék félretenni, majd visszajövök. írják fel a ne­vem, egész biztosan elviszem. Elmegy, s ahogy ennél a tí­pusnál legtöbbször történni szokott, nem jön vissza... Csombárdi vásárlók Fejkendős, falusi öltözetű nénike 13 éves fia kásénetében éűMit be a kanfekcióosztályra. — Egy sötét öltönyt tessék adni a kisfiamnak, ha lehet, kéket — szól az eladóhoz. László Zoli nyolcadik osztá­lyé« csombárdi tanuló máris próbálja a kifogástalan kabá­tot, nadrágot. Édesanyja nem­sokára fizeti is a pénztárnál a 600 forintot, s viszik haza a ruhát. Szép ünneplője lesz majd a Zoli gyereknek. Szabó Pálné csombárdi pa­rasztasszony László fiát kí­sérte el ugyancsak ruhavásár­lásra. Nekik sem okozott külö­nösebb gondot kiválasztani a sok jó minőségű, különböző színű öltönyből a megfelelőt... Kérdezem Lászlónál és Sza­ténét, miért kész ruhát vásá­rolnak. Válaszukból kiderül, hogy mindketten gondolkodó, számító falusi emberek. — Jó ez a kész ruha, ké­nyelmes és olcsó is. A szabó majd annyit kéme a megvar- rásáért, mint amennyiért megvásároltuk... Igazuk van, érdemes kész ruhát venni. A füredi családi tanács Alacsony, copfos, szőke kis­lányt négy asszony és egy fia­tal férfi áll körül. Kaposfüre- diek. Hegedűs írónkét kísér­ték el, hogy segítségére legye­nek egy ballankaibát kiválasz­tásában. A kislány a kör köze­pén áll, rajta a már kiválasz­tott ballon. Ujja kicsit hosz- szabb, eltakarja keze fejét, válla is szélesebb a kelleté­nél, a mama mégis aggodal­maskodik. — Kicsit nagyobb kellene... Hamar kinövi ... A család többi tagja azon­ban lebeszéld: — Ugyan, mit akarsz — mondja egyikük —, hát mekko­rát vennél ennek a gyerek­nek? Végül diadalmaskodik a család többsége, a mama in­dul a pénztárhoz, s kifizeti a 340 forintot. Arcán azonban látni, hogy fél, hátha hiába vette meg a ballont, s a (kis­lány nem sokáig viselheti majd. Az eladók: Kóró János, Túrt József né, aki 38 éve dolgozik a szakmában, Máté Já- nosné, és Nagy Károly osz­tályvezető minden dicséretet megérdemelnek, amiért még a legválogatósabb '* vásárlóval is -barátságosan, ^ türelmesen foglalkoznak... Most is, ezután is bő a választék Nagy Gyulát, az áruház igazgatóját is meglátogattuk, hogy tájékozódjunk a forga­lomról, és arról, miként ké­szült fel az áruház az őszi, té­li forgalomra. — A jelenlegi forgalom, saj­nos, nem a legkedvezőbb — halljuk a választ —, s enned? talán a -meleg időjárás az oka. A konfekcióosztály harmadik negyedévi terve 2 800 000 fo­rint. Naponta átlag 30—33 ezer forint értékű árut adnak el. De reméljük, hogy a ter­vet sikerül teljesíteni. Havon­ta három-négyezer vevőt is ki­szolgálnak a konfekcióosztály dolgozói. A negyedik negyed­évben vár majd rájuk nagy fel­adat, amikor is a terv 5 400 000 forint lesz. Ebben az időszak­ban 13 ezernél is több vásárlót kell kiszolgálniuk. Az őszi, téli forgalomra kellően felkészül­tünk. Öltönyök 400 forinttól 1370 forintig szinte minden színben és kiváló minőségben állnak a vásárlók rendelkezé­sére. Osztályon felüli férfi té­likabát 1500—2100 forint kö­zött, női téli-kabátok pedig 400 forinttól 1500 forintig kapha­tók bő választékban. A ta­vasszal nem volt elegendő fér­fi ballcrikabát. Most van. Pil­lanatnyilag hiány van a női ballonokból és a férfi csizma­nadrágból, de reméljük, mind­kettőből rövidesem kapunk utánpótlást. Megnövekedett a vásárlók igénye, s keresik a jó minőségű árut. Készleteink azonban a legkényesebb ízlé- sűe-ket is kielégítik. Ennyit mond az igazgató, s ennek valódiságáról meggyő- ződhet a vásárló is. Az áruház konfekcióosztályán gazdag vá­lasztékú, jó szabású és kifo­gástalan minőségű anyagból készült öltönyök, kabátok, női és gyermekruhák várják őket. Szalai László Szervezetük 1957 áprilisá­ban — hamarosan a KISZ zászlóbontása után — alakult meg 9 taggal. Rövid idő alatt taglétszámuk 17-re szaporo­dott. A szervezet első tagjai a tánccsoportból kerültek ki. Az üzemben sok fiatal dolgozik, különösen az idény három- négy hónapjában. Az ő mun­kaviszonyuk azonban október elején megszűnik. Ennek elle­nére is akadtak belépők szép számmal, de sokam közülük csak érdekképviseletnek tart­ják a KISZ-t, arra gondolva, hogy a tagsági könyv megszer­zése révén sikerül véglegesen az üzemiben maradniuk. Né- hányan közülük miután bizto­sították maguknak a folyama­tos és végleges munkalehető­séget, abbahagyták a KISZ- munkát, nem jártak taggyűlé­seikre stb. A tagság mintegy ötven szá­zaléka vett részt a szakmai továbbképző tanfolyamon, a politikai tárgyú előadásokon azonban igen kevesen jelentek meg. A szervezeti élet akkor élénkült meg némileg, amikor az üzem vezetősége helyiséget biztosított a fiataloknak, örö­mük azonban nem tartott so­káig, mert lakóházzá alakítot­ták át a KISZ alapszervezet helyiségét. Igaz, a lakás fon­tos, de a fiatalok sem marad­hatnak helyiség nélkül. Mit tett a szervezet kulturá­lis téren? Tánccsoportjuk — amely a járási seregszemlén kiváló minősítést kapott — a kultúrfedelős leváltása után feloszlott. Még máig sem si­került újjászervezni, arra az elfogadhatatlan indokra hi­vatkoznak, hogy most szezon van! A szakszervezeti nő ta­náccsal közösem rendeztek műsoros estet, néhány község­ben is szerepeltek. Elmaradt ez is. Hogy miben merül ki kulturális tevékenységük? Bá­lok rendezésében. Ezeket is csak azért rendezik, hogy pénzhez jusson a szervezet. Sajnos, nevelési feladatokra nem gondolnak, pedig egy-egy, műsorral tarkított táncmulat­ság keretében erre is mód vol­na. A vezetőség, élén Csonka Endre titkárral, Bognár Gyula kultúrfelelőssel és Landi János szervezővel, nagyon szeretné kijuttatni a szervezetet a hul­lámvölgyből. Elkészítették már őszi-téli tervüket is erre vonatkozólag. Elsősorban a kultúrcsoportot szeretnék lét­rehozni. Tervbe vették, hogy az ősszel előadássorozatot in­dítanak, amelyet kisfilmek ve­títésével tesznek majd színes­sé, élvezhetőbbé. (Mindkét üzemnek van keskenyfilmve- títő-gépe.) Az alapfokú KISZ politikai kört már szervezik, s remélik, hogy ebben nemcsak a tagok, hanem a szervezeten kívüli fiatalok is részt vesznek majd. Jó kapcsolatot terem- tetteik a Magyar Honvédelmi Sportszövetséggel, és a már működő alapfokú rádiólkörbem több KISZ-tag is tevékenyke­dik. A FONALGYÄRI KISZ 1957 tavaszán jött létre 44 taggal. Ez az aránylag elég magas létszám azonban ké­sőbb 25-re csökkent, mert töb­ben eltávoztak az üzemből. Szervezetükben eddig még semmilyen előadást sem tar­tottak. Helyiséghiányra nem hivatkozhatnak, mert _ a szer­vezetnek külön helyiséget biz­tosított az üzem vezetősége. Sőt, azt hiszem, annak sem lenne különösebb akadálya, hogy az üzem most létesített művelődési otthonát is igény­be vehessék egyes alkalmak­kor. Kulturális téren sem igen dicsekedhetnek. Igaz, van egy tánccsoportjuk, de ennél többre nemigen vitték. Egy üzemi műsoros est megrende­zésében is részt vettet? és sze­repeltek. Ezzel nagyjából ki is merült munkásságuk. Terveik ugyan vannak, remélhetőleg eleven valósággá is válnak majd rövid idő múlva. Pillant­sunk beléjük: a taranyi iskola ! úttörőcsapatának a patronálá- Isá. A közeljövőben ajándékoz­zák meg a csapatot egy szép csapatzászlóval. Szeretnének kultúrcsoportot alakítani. Sőt, talán sikerül majd egy atléta- és egy női kosárlabda-csapat (létrehozása is. Szervezőik a "Vi­liág térképe körül« politikai tanfolyamot. Az anyagltakaré- kossági és selejtcsökkentési versenyben már eddig is szép eredményeket értek el, szeret­nének továbbra is méltó ver­senytársai lenni az Újpesti ; Cérnagyár KlSZ-szervezeté- nek. » * * Két üzem, két KlSZ-szer- vezet, de egy közös cél kell vezérelje őket: a Magyar [Kommunista Ifjúsági Szövet­ség céljainak valóra váltása. Eleven, mozgalmas és sok oldalú, színes KISZ-életet kall teremteni. Mindez csak _ úgy érhető el, ha a két üzem pártszervezetének vezetősége az eddiginél nagyobb segítsé­get ad munkájukhoz. Fiaital kommunisták kapjanak KISZ- megbízatást, öreg 19-es vete­ránok pedig tartsanak elő­adásokat a kiszistáknak, be­szélgessenek velük. Hívják meg a szervezet tagjait nyil­vános pártnapokra, az arra ér­demes KlSZ-tagokat pedig vegyék fel tagjelöltnek a párt- szervezetbe. Mindkét szerve­zetnek erkölcsi és anyagi tá­mogatásra van szüksége ah­hoz, hogy megindulhasson a munka, a két üzemi ifjúsági szervezetben felpezsdüljön az élet. Az alapszervezetek vezetői vonzó, érdekes és színes mun­kaprogrammal lépjenek a fia­talok elé. Szervezzenek ta­pasztalatcserét, tartsanak kö­zös rendezvényeket. Az üze­mi KISZ-szervezetek tagjai pedig, ha annak idején kérték felvételüket a Kommunista ifjúsági Szövetségbe, és alá­írták a belépési nyilatkozatot, akkor érezzenek annyi fe­lelősséget, hogy a gyűléseken megjelenjenek, okos hozzá­szólásaikkal előbbre vigyék a szervezet munkáját. Nem­csak jogokkal, hanem köte­lességekkel is jár a KISZ- tagság, és erről nem szabad elfeledkezni. Hibái kijavítá­sával mindkét szervezet sok­kal jobb, komolyabb munkát végezhet, és akkor majd mél­tán nevezhetik magukat kom­munista- ifjaknak, méltán vallhatják magukat a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tag­jainak. D. S. Vizsgáznak az újítást előadók-;Egy kis vasárnapi kuglipa < ::Az érdeklődők feszülten lesd'. ilii.MftttiiUlilíliltitttUiítUÜHüHilliUitttTlUliiiiU'.UtüHiUiiilliílíiíünjliiilíliiiiHIúüjiüiiiüiHHiií §é Az üzemekben előforduló, jigyakran tudatlanságból eredő ^hibákat igyekeznek leküzdeni gaz ipar vezetői azzal, hogy gvizsgára szólítják a Somogy gmegyei vállalatok újítási elő- padóit. g A kormány újítási rendele- pteit alaposan áttanulmányozó kulturház udvarán.peiőadckat korínban már rész- iny bábut üt le apietesen tájékoztatták az újí- ptAsok törvény szerinti tovább- Hjuttatásáról, illetve azok do­tálásával, az újítási mozgalom­mal kapcsolatos rájuk háruló teendőkről, amelyeket csak úgy valósíthatnak meg sike­resen, ha ők maguk is tisz­tában lesznek a törvény adta lehetőségekkel, az előírt sza­bályokkal. A megyei tanács ipar} osz­tálya csütörtökre tűzte ki a vizsga idejét, amikor is a szakemberekből és a szakszer­vezet képviselőjéből álló vizs­gabizottság előtt a tanács mintegy tíz könnyűipari üze­mének újítási előadója tesz majd ismereteiről tanúságot,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents