Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

Redd, 1958. szeptember 23, 6 SOMOGYI NÉPLAP A bosszú... M i tagadás, Fintor Má­tyás cipészmester és felesége furcsa emberpár. A kis falu lakói nemigen állják meg mosolygás nélkül, ha nem mondta —, a Lajkó ép­pen téged keres..., valami munkát hozott neked. — Igen, igen szól bele a fiú is fellélegezve... — egy együtt látják őket. A mester cipőt szeretnék, olyan váro- alacsony, kopasz, hajlott há­tú, erősen rövidlátó emberke. Hátát meggörbítette az idő, a kaptafák, a sok rossz cipő, csizma és bakancs fölé hajól- gatás. Szeme is a munkában ment tönkre, mert bizony sok éjszakát dolgozott a pipics pis­lákoló fényénél. Az asszony azonban, mint az élet. Már erősen benne Van abban a korban, amikor a nők nemigen dicsekszenek éveik számával, de ez nem látszik rajta. Magas, karcsú, siast... — Velem városi cipőt? — néz rájuk kerekre tágult szemmel a mester. — De hi­szen én ilyet nem szoktam vállalni. — Hát én azt gondoltam — feleli a fiú —, maga is megcsinálná, de ha nem, ak­kor jó éjszakát :— s menne az ajtó felé. A mester szava azonban megállítja. — No, várjon egy kicsit... Ha már annyira szeretné ép­pen velem megcsináltatni, hát telt idomú, ringó járású, fúr- megcsinálom. — Magában pe- csa, vágyódó szemű, igazi dig arra gondolt: »Megállj szépasszony. Igaz, gyerek csak, így akartál rajtam ki- — Ne tegyen velem ilyen szé­gényt, egyetlen rántással föld­re teperi. Kezében megvillan a cipészek félelmetes szerszáma, a dikics. A legény elsápadt... A lecsapni készülő kéz azonban megáll fél­úton. A mester elereszti a legényt, és int. — Szaladj — szólt a boldo­gan felugró legénynek —, de még egyszer erre ne lássalak. Az pedig kapná az ágy előtt heverő cipőt, de a mester sza­va megállítja. — A cipő marad... A legény erre mezítláb ug­rik ki az ablakon, s rövid ideig hallani mezítlábas tal­pának csattogását. A szaladó léptek azonban megállnák, majd visszafelé haladnak. — Mester úr — hallani az ablak alól a legény hangját. nincs, dolgozni se kellett túl- fogni? Azt hitted, mivel falusi ságosan sokat, így hát nem t>olt, ami tönkretegye. Az asz- szonyok legtöbbje sápadtan az irigységtől, a férfiak pedig felcsillanó szemmel, elismerő­en bólogatva nézegették, va­lahányszor végigment a fafa, egyetlen utcáján. Fintorék nemcsak külső­ben, de magatartásban, és életfelfogásban is merőben különböztek egymástól. Az embernek a munka meg a kocsmába járás volt a szen­cipész vagyok, nem merem a kényes munkát elvállalni, s ezzel megszabadulsz? Nem, barátocskám...« Mit volt mit tenni, a fiú­nak meg kellett állapodnia a mesterrel, aki bizony borsos árat kért, mivelhogy a cipő különleges munkának számí­tott. S9 ovid idő alatt el is ké- **• szült a cipő, a mester alaposan kitelt magáért. Bi­gyent. Különben is a cipő az enyém, hiszen kifizettem be­csülettel. — Igaz, a cipő a tied — szól a mester, kifizetted be­csülettel, de becstelenül hord- tad. De azért megkapod... — Máris villan kezében a dikics, s a gondos munkával készült cipő darabokra hullik elő­ször a mester, majdpedig az ablakon keresztül a legény lá­ba elé. A szobában ottmaradt a zony húsz évvel ezelőtt, ami- mester az ágyon síró asszonyá­vedélye. Nézegette a kuglizó- kor szabadult, akkor sem esi- val. Lenéz a földre, s meglát egy sárga bőrdarabkát, amely a feldarabolt cipőből maradt ott. Kezébe veszi, nézi. Húsz éve cipész mester, de ez volt az első ilyen remekbe szabott munkája. JV ézi a bőrdarabkát, s ar- J-'1 ra gondol, hogy a le­rnest siratja drága kát, majd odaállt kibicelni a nált ilyen remekbe szabott kártyázok mögé. De soha nem cipőt. Becsületére vált volna játszott. Megitta néhány ez bármelyik városi mester- fröccsét esténként, és csend- nek. Lajkó gyerek büszkén ben, szófián mosolygással mutogatta gyönyörű lábbelijét, hallgatta a pletykát, hogy fe- melyhez hasonlót nemcsak a lesége az ő távollétében má­sok udvarlását fogadja. Leg­alábbis ezzel ugratták ivó- pimborái. nedig a szóbeszéd nem •* volt alaptalan. Fintoráé unatkozott, és szívesen fogad­ta a férfinépség vigasztaló sza­vait. No persze, ennél nem mindig állt meg. Állítólag — ez is csak szóbeszéd — Wir- thigli Lajkó, a jó vágású, bar­na fiatalember vigasztalhatta a leghűségesebben. A mester ugyan nem hitt a suttogásnak, de annyira szöget ütött fejé­ben a dolog, a sok mende­monda, hogy elhatározta, pró­bára teszi szépséges neje hű­ségét. Az egyik este szokás szerint elment hazulról. De nem tért be a kocsmába, hanem alig egy órai sétálás után hazafelé vette az utat. Hátul, a kiska­pun ment be, s váratlanul nyitotta be az ajtót. S bizony az asszonyt borozgatás köz­ben és nem egyedül látta a szobában, ahogy az udvar felőli ablakon belesett. Ko­pogtatás nélkül nyitotta rájuk az ajtót. Felesége azonban fel­találta magát. — Jó, hogy jöttél... — fo­gadja férjét —, hogy magá­ban mit gondolt, azt persze községben, de még a környé­ken sem lehetett látni. Csak éppen azzal nem dicsekedett, ő&Jtl LátiiqxitÚJ CBöA&mqbi hogy miképpen rendelte meg, ^ - xtZ iZ s mennyiért készült el. penzen csinált°**t ^őjet. De Hetek múltak el. Fintor mester talán el is felejtette a történteket, merthogy azóta nem észlelt semmi gyamísat. Az egyik este szokás szerint ismét a kocsmába vette útját. Ivócimborái alaposan besze- szelve, nevetgélve fogadják. — Hallod-e komám — mond­ja egyik —, fáin lábravalót csináltál a feleséged szerető­jének. — Az ám! — folytatja a má­sik, éppen az imént látták a Wirthigli gyereket titokban beosonni hozzá. A mester sarkon fordult, ro­hant haza. Otthon sötétséget talál, s ez mindjárt gyanús volt neki. Kopogtatás nélkül nyit be az ajtón, gyújtja a villanyt... Az első, ami sze­mébe ötlött, az ágy előtt he­verő, az általa nemrégen ké­szített remekbe szabott sárga félcipő. Halk sikoly az asz- szonytól, a rajtakapott legény pedig ugrana az ablak felé, de Fintor Mátyás megelőzi. Hihetetlen erő szállta meg a hitvány, vézna emberkét. El­kapja a nála jóval erősebb le­azért, ki tudja, miért, vala­hogy nem ' érezte a sikeres bosszú, az elégtétel örömét. Szálát László A FALU MAR KORAN NYUGODNI TÉR ilyenkor, szeptember derekán. Este hét­kor olyanok az egymáshoz és a lombjukat vésziéjtő fák ár­nyékában megbúvó házak, mintha legalábbis éjfél felé járna az óra mutatója. Böhö- nye elpihent. Olyan békésen, olyan gyermekien, mint az az ember, aki tudja, hogy megtett mindent, amit megtehetett, s immár átadhatja magát a pihe­nésnek. Néptelenék az utcák, csak néhány ablak mögött sejthe­tünk ébren levőket az utcára és az udvarra vetődő fénynya- láboícból. Dr. Bertók Ferencné tanító­nőhöz térünk be ebben a ké­sőnek számító esti órában. Akárkit keresünk, a tanítónőt vagy a kultúrház igazgatóját, mindkettőt a vékonyka, kis­termetű Bertókné személyében találjuk meg. Tehát illetékes nyilatkozni a faluról, s még jó is, hogy ilyenkor jöttünk, ami­kor már nincs más elfoglalt­sága. A törékeny asszony hihe­tetlen munkabírással vezeti már évek óta a falu kulturális életét. Valóságos csoda, hogyan jut ideje mindenre. Mindenütt ott van, ahol szükség van rá. S ha más segítség nem kerül kd idő szűke miatt, tanácsaival azért kimondhatatlanul sokat tud tenni, segíteni. — MI ÚJSÁG A FALUBAN? — Azt mondhatnám semmi, és mégis sok. Régen jártak ná­lunk, ha jói emlékszem, akkor utoljára, amikor megindítottuk a népközépiskolát huszonkét hallgatóval. Nos, a népközépis- kola tizenöt tanulóval zárta el­ső évét. A hallgatóit oklevelet kaptak. S ők maguk kérték, hogy az idén is indítsuk meg a középiskolát, mert sok hasznos dolgot tanultak már eddig is. Tájékoztató a bortermés bejelentéséről Minden híreszteléssel ellen­tétben idén is a 16/1955. P. M. számú rendelet érvényes a borforgalmi adó fizetésére. Minden termelő köteles be­jelenteni a területileg illeté­kes pénzügyőri szakaszon a szüret befejezését követő 6 (hat) napon belül a termett és szűrt must mennyiségét; a törkölybort és a gyümölcsből előállítött erjesztett gyümölcs­lét, azonban a törkölyön er­jesztett borok esetében nem az előállított bort, hanem a kádakban elhelyezett szőlőcef­re mennyiségét; az előző évről megmaradt óborkészletet és az esetleg előállított seprűbort; a bejelentés előtt eladott, elfo­gyasztott, elajándékozott stb. cé Jll ej tei' er k ú ie s e Együtt ült már a felvételi bizottság. A sárga selyemmel leterített asztal mögött négy sötét bőrű benszülött merev­re fagyott arccal várta a kö­vetkező pályázót. Közömbö­sek voltak, gondolatuk, ki tudja, hol kóborgott, de tes­tük itt pihent. — Csak legalább az is szállt volna el valamerre — gondolta bosszúsan az egyik bizottsági tag, akinek a leg­nagyobb és legfényesebb ka­rikák lógtak a füléről, és csupasz mellén élénkpirosra mázolva nemzeti hangsze­rük, egy nyenyere ábrája vi­rított. E külsődleges jeleken kívül egy öndicséretből és hatalomvágyból font koszorú is ékeskedett egyenes nya­kon ülő fején, amit azonban ő még akkor sem vett észre, ha a tükörbe nézett. E te­kintélyes férfiú volt a nye­nyere Nagymestere. Hozzá képest minden e szerszám­mal foglalkozó földi halandó csak tehetségtelen kezdő, és soha nem jut annak a magas­latnak még csak a derekáig sem, ahol ő áll. Szerinte!.,. Várták hát a következő vállalkozót, aki a kerület nyenyereképző tanfolyamán jutányosán el akarja sajátí­tani e nagy élvezetet nyújtó, kellemesen csikorgó hangú zeneeszköz kezelését. Lassan húzódik félre a gaz­dag hímzésű ajtóul szolgáló függöny, és anyja kezét fog­va félénken sompolyog be egy kis csillogó fekete szemű fiú. A jövevények tisztes tá­volságban megállnak az aj­tó előtt és várnak. A Mester felemel egy nyenyerét, ét szintén vár. A gyerek meg­szeppenve nézi a látásból már ismert instrumentumot, anyjára néz segélykérőén, majd a Mesterre veti tekin­tetét. De a bizakodó szemsu­gár merev és hideget árasz­tó arcon törik meg. Az anya biztatóan veri hátba cseme­téjét, aki erre önkéntelenül is megrántja a nyenyere húzóját. Bántó, nyikkantú hang tölti be a tágas helyisé, set. — Elég! Tanfolyamra nem alkalmas — hangzik a meg­fellebbezhetetlen ítélet. A többiek bólogatnak, hisz ők minden máshoz inkább értenek, mint a nyenyeré- hez: az egyik a Tömegbázis képviselője, a másik a Bam­buszfeldolgozó V. kiküldötte. Az ő gyermekkorukban ugyanis még nem volt intéz­i ♦ ♦ menyes és jutányos nyenye- | reoktaíás. Az anya szomorúan húzza j maga után gyermekét. Alig * lebben azonban össze az aj- ; tó két szárnya, a Mester bi- • zonyos okokra hivatkozva i bejelenti távozását. Méltó- } ságteljesen lépdel a bejá- J ratig, kint azonban izgatot- : tan néz körül, fürgén, az í imént távozottak után lohol, ♦ és merevségét a kővetkező S szavakkal olvasztja fel: — Kérem, a gyerek nem J egészen tehetségtelen, de | ugye... a tanfolyamon nincs ♦ rá mód, hogy... tetszik ér- | teni... Inkább magánokta- ♦ tót bátorkodom ajánlani. ; — Mondjon valakit, drága i mesteri _ kérleli az anya. • — Hát... jöjjenek el hoz- ♦ zám ma este, majd megegye- j zünk. Mert. ugye. az mégis- | csak más, egyénileg! Már ♦ maga az a tény, hogy többe $ kerül, meg hát azért a név j is számit valamit. Hiszen I megérti... mustot, bort. Akinek nincs szőleje, de vásárolt szőlőből mustot állít elő, szintén köte­les jelenteni. Ha a termelő óborát újborral kívánja ke­verni, ezt is köteles bejelen­teni és a pénzügyőri szakasz ellenőrzésével végezni a keve­rést. Aki a termésbejelentést el­mulasztja, termését részben vagy egészében elrejti, pénz­ügyi szabálysértést követ el. Aki a termésbejelentést el­mulasztja, bírságot fizet, aki termését elrejti az a megbír­ságoláson kívül adókedvezmé­nyét is elveszti. A pénzügyőri szakasz termésbejelentés el­mulasztásának veszi azt is, ha a termelő hiányosan tölti I*’ a bejelentőlapot. Bejelentőlapot a községi tanácson, vagy a pénzügyőri szakaszon lehet beszerezni, amit pontosan kitöltve az il­letékes területi pénzügyőri szakaszhoz kell bevinni, vagy postán beküldeni. Aki rész­letekben szüretel, az a rész­szüret befejezése utáni hat napon belül külön-külön be­jelentőlapon jelenti az ered­ményt. Az előzőleg bejelentett mennyiséget azonban nem kell felvenni a későbbi bejelentés­be. Ha a termelő a borát máshol tárolja, mint szüre­telte, a tárolóhely szerint il­letékes pénzügyőri szakaszon kell bejelentenie. Az egyénileg dolgozó ter­melőt minden gazdasági év­ben 180 liter bor után, 16 éven felülj önálló keresettel nem rendelkező családtagjait, egyenként 50 liter bor után il­leti meg adókedvezmény, ami literenként nyolcvan fillér. A kedvezményesen elfogyasztha­tó bor családonként a 300 li­tert nem haladhatja meg. Somogy megyei pénzügyőrség parancstioka. Eleget teszünk e kívánságuk­nak, de most már bővül a népközépiskola. Ugyanis első osztályt indítunk. Jobbára azoknak a parasztfiataloknak a számára, akik most végeztékéi az általános iskola VIII. osz­tályát, s megmaradnak a föld­művelés mellett. — Már megkapták az új év tantervét? — Sejtjük, hogy a temati­kával ismét baj lesz. Nem, egyelőre nem küldték meg az anyagot, pedig jó lenne idejé­ben megkapnunk, hogy el­mondhassuk kifogásainkat ve­le kapcsolatban. A tavalyi te­matika maximalista volt az ál­talános műveltség szélesítését célzó tárgyaikban. Ilyeneket ol­vashattunk benne: »Szemel­vény az Iliászból«. Kérdezem: az a parasztember, aki azért lát hasznot a népközépiskoló- ban, ahol a mezőgazdasági technikumok anyagát hallgat­hatja, mert mindjárt értékesíti is tudományát a gyakorlatban, mit tud kezdeni Homérosszal? Eddig nem hallott róla. Nem is érdekli. Érdeklődéséhez nincs meg az alap. — Szóval megindul ismét a népközépiskola. És mikor? — Ez attól függ, mikor kap­juk meg az anyagot. — AZ ISKOLÁBAN mi új­ság? Hány tanerős a böhömyei iskola? , — Tizennyolcán vagyunk. Kaptunk néhány fiatal kollé­gát, akiknek nagyon örülünk, mert lelkesek, segíteni készek mindenben. Mondhatnám, hogy lassan ők lesznek a régi tan­testület lelki ismerete. Minden­ből részt kívánnak, s reméljük, a jó példa ragadóssá válik. — A kultúrházban is meg­kezdődik a munka? — Természetesen. Az ősz az az időszak, amikor a kultúr­• ház élete felpezsdül. Szeptem­ber 28-án körzeti KlSZ-talál- kozót tartunk. Fiatal színját­szóink műsorral készülnek er­re. A nőbizotitság a Sckat pró­bált vőlegény előadására, a szövetkezeti nöbizottság Afi- nogenov: Kisunokám című da­rabjának előadására készül. A bevételből mosógépet szeret­nénk venni, árának a fele már meg is van. A kiszes színját­szók, tehát a kultúrház törzs színjátszó gárdája a Majd a papa című vígjátékot akarja előadni. — Ez valóban szép. Van újabb hír is? — Hogyne volna — mondja, mintha a világ legtermészéíé- sebb dolga lenne, hogy Böhö- nyén így nekilendült a kultu­rális élet, s nem áll gazdátla­nul a művelődési ház. — A KIOSZ alakított egy szalonze­nekart, s úgy tervezik, hogy szilveszterkor mutatkoznak be első ízben. — Qfc mit szándékoznak venni a bevételből? — Hangszereket, hogy to­vább fejleszthessék a zenekart. — Tehát a művelődésügyet szolgáló beruházásokra gyűj­tik a különböző, de a kultúr­házban élő szervezetek rendez­vényeik bevételeit? — Igen. Bár a mosógép nem szolgálja közvetlenül a műve­lődésügyet — mondja nevetve —, mégis a haladás fogható bizonysága ez. örülünk, hogy az asszonyok maguktól hatá­rozták el: vesznek egyet, hogy megkönnyítsék az egyik legne­hezebb háztartási munkát, a mosást. , — NEM FAKASZTJA az önként vállalt munka? — kér­dezzük Bertóknétol, akit, mióta ismerjük, először találtuk az otthonában. — Van, amikor fáraszt, rend­szerint olyankor, amikor lát­szólag semmi eredménye a munkánknak. Egyébként n'em. rég jöttem haza, most gyengél­kedem kicsit, a szívem ren­detlenkedik. — Miért nem pihen? — Már most kénytelen le­szek — válaszolja kicsit ironi­kus mosollyal szája körül —, mert az orvos is ezt kérdezte. Sok a dolog, és eltemeti az embert, ha kiszakad egy időre a munkából. Búcsúzáskor kezet szorítunk. Talán megérezte a futó kéz­fogásból ez a külsőre gyenge, de beiül annál erősebb, szívó- sabb tanítónő tiszteletünket személye iránt, s őszinte aggo­dalmunkat is érte. BÖHÖNYE GYORSULÓ IRAMBA LENDÜLŐ KULTU­RÁLIS ÉLETE arról szól, hogy a művelődési ház igaz­gatónőjének helyén van a szi­ve; sem áldozatkészsége, sem lelkesedése nem csökkent, de azért mégis jő lenne, ha szót fogadna nemcsak az orvosnak, hanem azoknak is, akik őt fa­lujában tisztelik, szeretik. László Ibolya Apróit irdeíéselc ADÁS-VÉTEL Halálozás miatt fogorvosi ren­delő, műszerek eladók. Dombóvár, Erzsébet u. 24. özv. Schmieder Jó- zsefné. (1363) Es-alto saxofon Buescher igé­nyesnek eladó. Zsolnai, Május 3 u. 39. (1343) Pulyka, sen eladók Péterpusztán. Gyula, tel.: 25-90. 3 és 2 hónaposak sürgő- Kovács (1373) Életjáradékra ház eladó. Berzse­nyi u. 32. Déli 1 órától lehet érdek­lődi Vigh Jánosnénál. (3934) Eladnám vagy elcserélném Bala­ton melletti házért vagy villáért kaposvári, Beloiannisz u. 71. sz. házamat (2 szoba, 1 előszoba, szu- terénos. azonnal beköltözhető) és sarokházhelyemet. Bővebbet ugyan­ott. (3927) DKW 350-es eladó Rabati, Lenin u. 5. sz. (3926) Beköltözhető kétszobás ház gaz­dasági éDületekkel. felszereléssel. 3 hold föld, valamint kovácsszer­szám olcsón eladó. Kánya, Balikó. (3920) Géza u. 40-es ház eladó. Érdek­lődni: Beloiannisz u. 40. Bagiék- nál. (3924) CSERE Szoba, konyha, mellékhelyiség­ből álló lakásomat elcserélném cUcznótartásosért. Május 1 u. 72. Fülöp.-wwnBYiaeaWmen-*------------­Á LLÁS Könyvszervezőt megállapodás szerint és jutalékos könyvterjesz­tőt felveszünk. FJK Könyvesbolt, Kaposvár, Lenin u. 11. (1370) A Nemesvidi Földművesszövetke­zet pályázatot hirdet a szövetke­zetnél vezető könyvelői állás be­töltésére. Jelentkezés az fmsz köz­ponti irodájában személyesen, írásban, vagy Nemesvid 10. tele­fonon. Az állás betöltéséhez köny- elői képesítés szükséges. (1371) VEGYES Belvárosban sürgősen különbé já­ratú bútorozott szobát keresek. Cím a Hirdetőben. (3929) Újfajta védőöltősset nagy hőség ellen _________ . A szovjet Munkavédelmi j külső réteg légmentesen szí M egértette. És még rajta J Tudományos Kutatóintézetben getelt éghetetlen szövetből, a kívül sokan, összesen há romszor annyian, mint ahá- : nvan a nyenyereképző tan- | folyamra felvételt nyertek... • P. L. f olyan védőöltözetet készítet- | belső pedig különleges daróc- tek, amely 120 fok melegben | bői készül. A kísérletek meg­mutatták, hogy ebben az öl­tözékben minden káros hatás is lehetővé teszi a munkát: kemencék, kohók, stb. javí­tását. Az öltözet két rétege közé pumpált levegő megvédi a dolgozót a forróságtól. A nélkül körülbelül egy órát tölthetnek a szerelők rend­kívül magas hőmérsékletű he­lyiségekben. Keresek bérbe vagy megvételre jó állapotban lévő, használt kifli- gépet és okt. 1-ére jól képzett pék­segédet felvennék. Tánczos pék­mester, Kötcse. _________ (1376) A lbérleti szoba nő részére azon- nalra kiadó. Cím a Hirdetőben. (3928) 4sónnali felvételre keres ács, bádogos, villanysze­relő, vízvezetékszerelő szakmunkásokat a 44. Építőipari Vállalat. Szál­lást biztosítunk. Cím: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. SOMOGYI NÉPLAP Szerkeszti a szerkesztőbizottság, felelős kiadó: az MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottsága. Szerkesztőség: Kaposvár Sztálin üt 14. — Telefon: 15-10 15-11. Kiadóhivatal: Latinka S. u. 2/a. Telefon: 15-16 Somogy megyei Nyomdalp. Váll. Nyomdáért felel: László Tüxuá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents