Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-24 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csökken a burgonya ára A kaposvári piacon nap mint nap csökken a burgonya ára. A felhozatal igen erős, a ke­reslet pedig már a télire el­rakható burgonyára irányul. Az üzemi konyhák, napközi otthonok, valamint a kórház már elkezdték a burgonya nagybani felvásárlását. A ta­valyi 1—1,10 forintos ár he­lyett az idén 0,80—1 forint a téli burgonya kilónkénti ára, de a kora reggeli órákban nem ritkaság a 70 filléres burgo­nya sem. Egyébként az alma ára is igen olcsó a kaposvári piacon, 1—1,50 forintért már jó minőségű almát lehet vásá­rolni. UzSetházat terveznek az Iszák-dombra Kaposvár egyik legújabb te­lepülése az Iszák-dombon te­rül el, szép, egészséges hely felé nyújtózkodik az egyre növekvő város. Az Iszák-dom­bon csaknem 2500 család ta­lált otthonra az önerőből épí­tett kis házakban; dolgozók, munkás emberek rakták e városközponttól aránylag messze eső helyre fészküket. Emiatt azután a gyaloglás mindennapivá lett. Ha csak két deka élesztőre van is szüksége valamelyik család­nak, legalább egy kilométer hosszú utat kell megtennie a legközelebbi boltig, a Sétatér Utcába. A napokban kerül a városi tanács végrehajtó bizottsága elé a javaslat, mely szerint az egyik iszák-dombi városi tu­lajdonban lévő üres telekre üz­letházat építenek fel. A ké­relmet több mint százan ír­ták alá, s ennek nyomán a terv szerint már a jövő évben sor kerül az építkezés meg­kezdésére, sőt be is fejezik azt. Az üzletházban vegyes- és fű- szerboltot, húsüzletet, va­lamint egy barátságos kis­vendéglőt találnak 1959-re a Szegfű sor, a Kandó Kál­mán és a Laborfalvi utca la­kói. : I Balatoni enyves híres embere, idős Kálmán István, a művészet mestere munka közben. nep­-Pista néni«, azaz Kálmán Istvánné kezében is jól áll ft faragókés. Maholnap ő is elnyerheti a »népművészet inest»­re« Gingt, Somogyi Néplap |h#ZMP MEGY El BfZOTTSÁGA ÉS A M EGYÉ I TANÁCS,, LAPJA Mai számunk tartalmából Két üzem — két KISZ-szervezet Mit tartalmam a marcali járás hároméves terve? XV. évfolyam, 225. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1958. szeptember 24. I Hagyományos babócsai mulatság Kilencmillió lesz-e „a kilenc­millió forintos“ megtakarítás? Mit mond a MÉSZÖV, a Népbolt, a Vasnagykereskedelmi Vállalat képviselője Nemrég a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma kí­sérletképpen új szállítási mó­dot vezetett be a kereskede­lemben. Három megyében — köztük Somogybán is azt fi­gyelik, vajon gazdaságosabb lesz-e, ha a jövőben nem a megrendelő kiskereskedelmi vállalat, hanem az eladó nagy­kereskedelem szállítja az árut. A kollégium szerint ez évenként országosan mint­egy kilencmillió forint meg­takarításához vezetne. Gazdasági szempontokat em'ii érvként elsőnek Kádas Pál, a Népbolt Vállalat veze­tője, amikor az új szállítási rendszeri edlen foglal állást, mondván, hogy a tonnakilo- méterenkénti 11,60 forintos költség — annyit tett ki ui. a saját kocsival történő szállí­tás — máris mintegy 30 szá­zalékkal emelkedett. — Az örökös göngyöleg- probléma csak súlyosbodott az­óta — mondta Kádas Pál —, hiszen eddig amit csak lehe­tett, ömlesztve szállítottunk. A nagykereskedelmi vállalatok pedig természetszerűen arra törekszenek, hogy mindent göngyölegben vigyenek a boltokba, egyrészt azért, hogy a kirakáskor ne kelljen vá­rakozniuk, másrészt pedig, hogy a göngyöleg után fel­számítható betétdíjjal saját pénzügyi helyzetüket segítsék. Csakhogy mindez a nehezen beszerezhető és drága gön­gyöleg árának háromszoros emelkedéséhez vezet. De mert a nagykereskedelmi vállalat elsősorban saját szempontjait tekinti, inkább elszakad az élettől, az áruellátásban na­ponként jelentkező új igények­től, amit a Népbolt — míg saját szállítóeszközzel rendel­kezett — igen rugalmasan elé­gített ki, sokszor más megyé­ből történő szállítások árán is. A gépkocsi tehát operatív eszköz volt a Népbolt kezé­ben! Látszólag a nagykereskedel­mi vállalat javára billenő mérleg ellenére sem fogadta valami lelkes ovációval a Vasnagykereskedelmi Válla­lat, hogy maga szállíthat. Számadatokkal még ők sem szolgálhatnak. De a Szűcs Lajos vállalatvezetővel foly­tatott beszélgetés közben ki­tűnt, hogy egyelőre ráfizetnek az új módszerre. Még hama­rább észrevették, hogy jóval többet költ majd rá a nép­gazdaság. Eddig az egyes nagykereskedelmi vállalatok a TEFU-hoz csoportosították ki­szállítandó áruikat, ott ki­válogatták az egy helyre szóló­kat, és mindjárt ki is szál­lították együtt. Most az öt valahány nagykereskedelmi vállalat saját árujával öt te­hergépkocsit indít el ugyan­azon az útvonalon, ugyanarra a helyre. Felmérte-e ezt már valaki kocsikopásban, üzemanyagfo­gyasztásban, kihasználásban és kocsikísérő költségben? Szűcs Lajos szerint minden alka­lommal legalább 400 km-t le­hetne megtakarítani, ha a ré­gi módszert alkalmaznák to­vábbra is. — Nem szabad elhamarko­dottan elítélni ezt a szállítási rendszert — mondja Temesi József, a MÉSZÖV kereskedel­mi főosztályvezetője — addig, címig a számok nem igazolják a feltevéseket. A szövetkeze­teket nem érinti hátrányosan, mert eddig TEFU-val szállítot­tak. De a régi, tíz-tizennégy napos kiszállítási időt — ész­revételünk szerint — az új módszerrel sem sikerült rö- videbbre fogni. Mi sem akarunk pálcát tömi, hiszen örömmel üdvö­zöljük a Belkereskedelmi Mi­nisztérium újat keresését. De az említettek arról szólnak, mintha többet veszítenénk a réven, mint amennyit nyerünk a vámon. S mégy egy: mivel foglalkozzék a TEFU, az álla­mi fuvarozási vállalat, ha most már a kereskedelmi szál­lításokat is kivesszük a ke­zéből? Hol jelentkezik a ki­lencmillió forintos megtakarí­tás, a gyorsabb áruellátás? Elgondolkoztató tények ezek. Mert nem olyan biztos, hogy közel áll az élethez, a gyakor­lathoz az a szállítási rend szer, amelyet mindenképpen egy kézben összpontosítunk. Szegedi Nándor Összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az alkotmány 12. parag­rafusának (2) bekezdése alap­ján az országgyűlést 1958. szeptember 26-án, pénteken délelőtt 10 órára összehívta. A pénteki ülésen az elnöki megnyitó után az Elnöki Ta­nács beszámol az országgyűlés legutóbbi ülése óta végzett munkáról, majd a Miniszter­tanács beszámolója hangzik el a Minisztertanács munkájáról. A Minisztertanács beszámo­lóját vita követi, majd az or­szággyűlés megtárgyalja az or­szággyűlési képviselők, vala­mint a tanácsok tagjainak vá­lasztásáról szóló jogszabályok módosításáról és kiegészítésé­ről készült törvényjavaslatot. Meddig . tűri még as ENSZ, hogy as amerikai politika essköseként hassnálják ? Az ENSZ-közgyűlés szeptember 22-i délutáni ülése Yehudi Menuhin elutazott Budapestről Yehudi Menuhin, a Buda­pesten ismét hatalmas siker­rel vendégszerepeit világhírű hegedűművész hétfő esti kon­certje után az éjszakai órák­ban feleségével együtt eluta­zott Budapestről. Búcsúzában elmondotta, hogy jól érezte magát hazánkban. Igen meg­nyerte tetszését a magyar fő­város eleven forgataga, a mozgalmas élet, és elismerő szavakkal nyilatkozott a ma­gyar zenei élet fejlettségéről. Mint mondotta, szívesen jön hazánkba máskor is. Beiktatták az új libanoni köztársasági elnököt Beirut (MTI). Nyugati hír- ügynökségi jelentések szerint a libanoni parlament keddi rend­kívüli ülésén beiktatták hiva­talába Sehab tábornokot, az ország újonnan megválasztott köztársasági elnökét. Sehab a beiktatása alkalmá­val mondott beszédében a töb­bi között kijelentette: a leg­fontosabb feladat a belbizton­ság, a terméskapacitás helyre- állítása, a többi arab ország­gal fennálló feszültség meg­szüntetése és a Libanonban tartózkodó külföldi csapatok kivonásának kérdése. New York (TASZSZ). Az j ENSZ-közgyűlés hétfő délutá­ni ülésén azt vitatták meg, felvegyék-e a 13. ülésszak na­pirendjére Kína ENSZ-képvi- seletének kérdését. Már az ülés elején 23-an jelentkeztek felszólalásra, ami ismét e kér­dés nagy jelentőségét bizonyít­ja. A közgyűlés előtt feleszik a főbizottság többsége által el­fogadott amerikai javaslat, amely szerint a jelenlegi ülés­szakon ne vitassák meg Kína képviseletének kérdését, továb­bá hét országnak (Afganisztán, Burma, Ceylon, India, Indo­nézia, Nepal, Egyesült Arab Köztársaság) e javaslathoz fű­zött módosításai, amelyek lé­nyegesen megváltoztatják az amerikai javaslat értelmét. Az első felszólaló Krisna Menőn, az indiai küldöttség vezetője volt. Hangsúlyozta, hogy Kína képviseletének kér­dése sokkal komolyabb, mint sok küldöttség gondolná. Me­nőn hangsúlyozta, hogy a főbi­zottság az amerikai javaslat elfogadásával túllépte hatáskö­rét, megsértette az ENSZ alap­okmányát és a közgyűlés ko­rábbi határozatait. Menőn hangsúlyozta, Kína képviseletének kér­dése szorosan összefügg a világbéke fenntartásával. Az indiai küldött hangsúlyoz­ta, hogy az ENSZ sok tagálla­ma az emberiség többségének képviseletében követeli, adják meg Kínának az ENSZ-ben megillető jogait. Lodge amerikai megbízott elemezte a hét ázsiai és afri­kai ország küldöttségének mó­dosító javaslatait. Ezután Gro- miko szovjet megbízott szólalt fel. Nem titok — mondotta a többi között Gromiko —, hogy Kína kizárólag azért nincs az ENSZ-ben, mert az Egyesült Államok kormánya ellenséges politikát folytat a kínai nép­pel és ennek államával szem­ben. Ehhez járul, hogy az ame­rikai kormány évek óta nyo­mást gyakorol sok országra is, hogy érvényesítse a maga ál­láspontját, mihelyt Kína kép­viseletéről van szó. Felmerül azonban a kérdés, meddig tűri még az ENSZ, hogy az ameri­kai politika eszközeként hasz­nálják. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy semmiféle olyan határozattal, amelyet az Egyesült Államok a tőle füg­gő országokra gyakorolt nyo­mással kényszerít ki, nem lehet megváltoztatni azt az elemi tényt, hogy Kína nagy, szuverén és független ország. Nemzet­közi ügyekben csak egyet­len létező Kínáról' lehet szó, bármennyire igyekezzenek is a Kína elleni amerikai ag­resszió szószólói felvonultatni ezzel szemben »elméleti alap­ként« azt az általuk kitalált hazug verziót, hogy »két Kína van«. A továbbiakban kijelentette: Semmiképpen sem lehet he­lyeselni azoknak az országok­nak az álláspontját, amelyek ebben a kérdésben az Egye­sült Államok uszályában ha­ladnak, mert ha az ENSZ bizonyos ame­rikai körök szája ízének megfelelően végzi tevé­kenységét, akkor még job­ban elterjed az amerikai megbízottaknak egyes or­szágokkal szemben gyako­rolt őrmesteri módszere. Azok, akik megakadályozzák, hogy a Kínai Népköztársaság az ENSZ tagja lehessen — folytatta Gromiko —, e szer­vezetet sikamlós és veszélyes útra akarják sodorni, tulaj­donképpen meg akarják szün­tetni A Szovjetunió úgy véleke­dik, hogy az ENSZ-nek nem az erőpolitika és a hideghábo­rú szószólóit kell követnie — a világ már torkig van ezzel a politikával —, hanem vala­mennyi állam békés egymás mellett élésének elveit. Ezért a Szovjetunió küldöttsége fel­tétlenül támogatja az indiai küldöttség javaslatát, amely­nek értelmében vissza kell ál­lítani Kína törvényes képvise­letét az ENSZ-ben. Ezután Lodge amerikai meg­bízott szólalt fel. Ellenezte, hogy Gromiko, a szovjet kül­döttség vezetője felszólalásá­ban nemcsak a kérdés ügyren­di oldalát, hanem lényegét is érintette. Lodge ügyrendi kérdésben szólalt fel ugyan, mégis fel­használta az alkalmat arra, hogy megismételje rosszindu­latú rágalmait a Kínai Nép- köztársasággal és a Szovjet­unióval szemben. Lodge után a csangkajsekis- ta klikk képviselője ismételte meg terjedelmes beszédben az amerikai megbízott rágalmait.­Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a csangkajse- kista küldött felszólalása után Ulla Lindstrom asszony, Svéd­ország képviselője kifejtette, hogy kormánya elismerte Kí­na kormányát, ezért természe­tesnek tartja, hogy az indiai javaslat a közgyűlés napi­rendjére kerüljön, R. Énekeli, Finnország ENSZ-képviselője közölte, kor­mánya nem helyesli az indiai javaslat elvetését. Kifejtette, nem tudja elképzelni, hogyan szolgálják az ENSZ érdekeit, ha nem foglalkoznának ezzel a kérdéssel. Vaclav David csehszlovák külügyminiszter, Csehszlová­kia képviselője szintén a kér­dés megvitatása mellett fog­lalt állást; Kario Lükannon, Bulgária ENSZ-küldötte hangsúlyozta, hogy e kérdés vitája kedvező légkört teremtene a varsói tárgyalások számára. Dixon, Anglia ENSZ-képvi­selője, valamint Sidney Smith, Kanada külügyminisztere az amerikai javaslatot támogatta, NÉPMŰVÉSZ HÁZASPÁR

Next

/
Thumbnails
Contents