Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

■A TANÁCSOK ÉLETÉBŐL' Nehogy elmenjen mellettük az élet... Fölösleges volna részleteseb­ben taglalni, hogy a vezető be- osztásúaknak miért van szük­ségük a valóság hű ismereté­re. Azt viszont helyénvaló szó­vá tenni, hogy akadnak tanács­funkcionáriusok, akik nem ép­pen pontos értesülésekre tá­maszkodnak munkájukban. Egyik járásunk mezőgazda- sági osztályvezetőjétől érdek­lődtünk; hogyan dolgozik egy termelőszövetkezet tavasszal felvett agronómusa. Csupa jót mondott róla válaszképpen. A szövetkezet tagjai ellenben másként vélekedtek idős mező­gazdászukról. Az elnök szerint nem segítője, hanem hátramoz- dítója a közös gazdálkodásnak. A vezetőség megbízta a mező­gazdászt: készítse el a vetés ütemtervét, és irányítsa a trak­torosokat, fogatosokat. — Nem munkát szervezni, hanem szak­tanácsot adni jöttem a szövet­kezetbe. Egyébként ráérünk még a vetéssel, hiszen hol van még a november — felelte. Nem meglepő, hogy ezek után néhány napig tarthat csak szá­mot a tsz-mezőgazdász cimre... Az osztályvezető szerint az egyik községben tsz-alakítás gondolata foglalkoztat több parasztembert. A helyi tanács­elnök — aki nyilván közelebb­ről ismeri a dolgot — ezzel szemben így nyilatkozik: »Nincs nagyüzemi épületünk. A táblás földünk is csupán 32 kh. Nem termelőszövetkezetbe, hanem szakcsoportba szeretné­nek 'páran beállni. Buzdítot­tam őket. Nekem viszont meg­mosták a fejemet a járásnál, hogy hagyjak fel szakcsoport- elméletemmcl. Most 'ehát nincs semmiféle mozgolódás. Pedig a szakcsoport fokozatosan nö­vénytermelő szövetkezetté, majd mezőgazdasági termelő- szövetkezetté válna. Ehhez idő, türelem és törődés kellene. És elsősorban az, hogy Induljanak el a parasztok, ha egyelőre egy lépéssel is, a közös gaz­dálkodás felé...« Tabon a járás községi ta­nácselnökei nemrégiben meg­vitatták a 3004-es kormányha­tározatot — amint erről be­számoltunk lapunkban. Rész­letesen elemezték a tsz-ek helyzetét, sok helyes kezdemé­nyezésnek és megoldandó gondnak adtak hangot. Meny­nyi tapasztalatot gyüjthettek volna itt a mezőgazdasági osz­tályvezetők — a tanácsi is meg a pártbizottsági is —, ha nem felejtik el meghívni őket erre az értekezletre ... Miről tanúskodnak a felso­rolt példák? Arról, hogy egyik­másik járási vezető — eny­hén szólva — torzképét látja a valóságnak. Orvosság kell erre a betegségre. Ne elavult jelentésekből próbáljanak »megélni«, hanem frissítsék fel kiszállásaik során az adott temárój szóló ismereteiket. Döbbenetes, hogy egy járási mezőgazdasági osztályvezető fehérre festi a gyakorlat feke­teségét. Szánalmas, hogy egy tsz-rői azt mondja — a tavaszi statisztikát felütve —, hogy ti­zenegy család dolgozik benne, amikor éppen ma állt munká­ba ott a huszonegyedik család minden tagja. Jól vezetni a valóság pontos ismerete nélkül nem lehet. Az aktákból tájékozódni az élet új érveréséről — megint csak nem lehet. Keressék hát a já­rási szervek vezetői a módját annak, hogy tudomást szerez­hessenek a községek életének minden új eseményéről. A helyszíni látogatás, a helyi em­berekkel történő beszélgetés meg a helyi vezetőkkel való értekezés — ezek a legjobb módja! az ismeretek fefrissité- •én-’­Megyénk hároméves tervéből Egymillió-háromszázezer forin­tos költséggel vegyesáruház épül Fonyódon. A mahagóni színű be­rendezés 500 ezer forintba keruL Ez az épület nemcsak Fonyód, ha­nem a Balaton büszkesége is lesz. A központi fütéses áruház hom­lokzata márványból készül. A ve- gvesdruház körül parkot is léte­sítenek. * * * Kaposvárott a Beloiannisz ut­cában december 31-ével 34 lakás építését fejezik be. E háztömb folytatásaként a Pete Lajos utcá­ban 42 új lakás alapjainak leraká­sához kezdenek hozzá. Továbbá a Bajcsy-Zsilinszky utcában a kór­ház mellett 12 lakásos bérház, a postával szembeni üres telken pe­dig 24 lakás épül. * * * Jövőre már négy tantermes gim­názium várja a tanulókat Tabon. Jelenleg ugyanis magánházban folyik az oktatás. Az új iskola és a hozzá tartozó szertárak, tornate­rem építési költsége 2 700 000 fo­rintra rúg. A gimnázium mellett pedagóguslakás is épüL * * * Belső elrendezésében a somogy- szobihoz hasonló iskolát kap Bü- hönye és Szöllősgyörök. Böhö- nyén az építkezés ez év decembe­rében megkezdődik. Az iskola 1 100 000 forintba kerül. * * * Lengyeltótiban két tanteremmel bővül az iskola. A bővítési mun­kálatokkal egyidejűleg hozzáfog­nak az épület korszerűsítéséhez is. * * * Még ebben az évben 36 férőhely- lyel bővítik a kaposvári kórház sebészeti osztályát. Jövőre pedig teljesen új, 120 ágyas pavilont »ra­gasztanak« hozzá. Az új épület- szárny második emeletére kerül majd az orr- és gégeosztály. Az alagsorban a fürdő kap helyet. Megoldódik a kórház vízellátása is: két 250 köbméteres víztároló medence épül. Ezekből a tartá­lyokból táplálják majd vízzel a kórházat és a hozzá tartozó gazda­sági épületeket. E tervek valóra váltása több mint 4 400 000 forin­tot igényel. * * * A volt Hazai Malommal szem­ben lévő saroktelken épül majd fel a II. Rákóczi Ferenc új álta­lános iskola. Az épület pavilon- rendszerben készül, bármikor le­het bővíteni az egyelőre négytan­termesre tervezett iskolát. Kapos­vár e részének iskolaproblémája tehát rövidesen megoldódik. * * * Siófokon új tanácsház épül. Az e célra fordított összeg kereken másfélmillió forint. * * * Babócsán péküzemet létesítenek. Ezután friss áruhoz jutnak a ba- bócsaiak és a fúrótornyok olaj- munkásai. A beruházás 400 ezer forint kiadást jelent. Üj iskola Csokonyavisontán Nemrég adták át rendelte­tésének Csokonyavisontán az új iskola épületét. A falu kö­zepén emelkedik az új iskola, s bár körülötte még tégla­rakások, kőhalmazok éktelen­kednek, benn már tanítás fo­lyik. Az épület építési költ­ségei elérték az egymillió-hat­százezer forintot, de a nagy beruházás szép termést érlelt: elsőrangú oktatási lehetőséget teremtett a Csokonyavisontai Állami Általános Iskola felső tagozata számára. A múlt tan­évben a felső osztályok tanu­lói négy-öt helyre jártak is­kolába, sötét, egészségtelen he­lyiségekben folyt a nevelő­munka. Az új épület tanter­meiben viszont kényelmesen elférnek a gyerekek, pedig számuk egyre növekszik. A felszabadulás előtt alig két­száz gyerek járt itt iskolába, ma csaknem négyszáz. Az építkezés befejezése után a szülői munkaközösség önkéntes brigádokat alakított, melyek fáradságot nem is­merve takarították ki a helyi­ségeket, tisztították meg az ajtókat, ablakokat. A gyere­kek pedig óvatos gonddal dí­szítették fel új osztálytermei­ket. Az állam erejéből és a társadalom összefogásából in­dulhatott meg tehát a tanítás most ősszel az új iskolában, melyről az egyik szülői érte­kezleten igy nyilatkozott a szakfelügyelő: »Itt még a kul­túrált magatartásra is köny- nyebb megtanítani a gyereke­ket. Barta bácsi, a résztvevő szülők egyike ezt mondta: »A múlt rendszerben sohasem kapott volna ilyen szép isko­lát Csokonyavisonta-». Három községet összekötő út épül Már 1956-ban tervezte a há­rom község tanácsa, hegy megépítik a Toponár—Őrei— Zimány közötti összekötő utat. Az ellenforradalom késleltette ugyan a terv megvalósítását, de megakadályozni nem tud­ta. Ez év június 2-án munkába kezdtek az emberek, hogy fel­építsék a több mint 7 km-er útszakaszból az elvállalt 2150 métert. Augusztus 20-ára a földmunkálatok már be is fe­jeződtek. Toponár 5730 gyalognapszá­mot, 1050 nap fogalmunkat, és 23 ezer forint készpénzt aján­lott fel erre a célra. Őrei 180 gyalognapszámot, 590 fogat­napszámot és 25 ezer forint készpénzt ígért. Zimány pedig 500 gyalognapszámot, 500 köb­méter kő kiszállítását és 160 ezer forint készpénz befizeté­sét vállalta. Még ötvenhatban elkészítet­te a KPM az útépítés tervdo­kumentációját, és a 2150 méter útszakasz megépítése után át­veszi a további rész építését. A kő megvételére az Orszá­gos Tervhivatal adott eddig 50 ezer forintot. Az úthenger munkájának fizetésére pedig a megyei tanács adott 100 ezer forintot, a többi munkálatok mind társadalmi munkából, önerőből folynak. A topanáriak közül Balogh Sándor, Tóth István tanácsta­gok, Járfás István, Péczeli Ist­ván, Varga József és Luki Lajos az elsők, akik példamu­tató munkájukkal kivették ré­szüket az útépítésből. November 30-ig az elvállalt utat átadják a KPM-nek, s az a tervek szerint jövő év tava­szán kezdi meg a további épít­kezést, s 1959-ben elkészül az egész út. Bővítik a mosdóst iskolát 6x8 méteres tanteremmel bővül az általános iskola Mosdóson. Társadalmi munkáyal segédkezik az építkezésnél a falu la­kos sága. Látogatás a „megyeházán“ Csoportról csoportra, részlegről részlegre A mezőgazdasági osztály nö­vénytermelési csoportjától csakúgy, mint a többi csoport­tól, mindig távol van valaki. Ez érthető is, hiszen a mezőgazda­sági osztály munkájának zöme nem az irodákra korlátozódik. Különösen most, vetegetós ide­jén nem. A főagronómus nincs idehaza. Hámori A. Ferenc ag- ronómus tegnap és tegnapelőtt volt vidéken. Jászberényi Jó­zsef holnap megy ki. A vetőmagkölcsön- és csere­akció lebonyolítása köti most le a növénytermelési csoport dolgozóinak legtöbb idejét. Azt akarják, hogy azokban a járásokban (barcsi, csurgói, fo- nyódi), ahol általános a vetö- magcsere-akció, ne csak a tsz-ek, hanem az egyéni gaz­dák is nemesített vetőmagot szórjanak a földbe. Ezzel kap­csolatosan aztán sok probléna vetődik fel. Több helyütt nem kielégítő a gazdasági felügye­lők felvilágosító munkája. Visz községben például szeptember 17-ig még egyetlen szem gabo­nát sem cseréltek a gazdák. Fonyódon mindössze egy má­zsa őszi árpa kelt el, bár az idei rozs- és búzatermés minő­sége nagyon rossz. Akadnak azonban szép ered­mények is. A fonyódi járásban — a tavalyi területet véve ala­pul — 120 százalékos árpacse- re-akclót bonyolítottak le: több mint 1300 mázsa vetőmagot Vittek el a raktárakból. A Battyány-pusztaiaknak búzá­ból 350, rozsból 250 mázsát mértek ki négy nap alatt. — Nem mindegy, hogy mi­lyen magot vetünk. Az is fon­tos, hogy mikor. Hívei va­gyunk a korai vetésnek — mondja Hámori A. Ferenc ag- ronómus —, de csak akikor, ha a föld már a mag előtt meg­kapta, amire szüksége van. Az istvándi tsz-ben szeptember 16-ig négy hold búza kivételé­vel mindent elvetettek, még mielőtt a műtrágyát kiszórták volna. Az ilyen túlzott sietség nem járhat haszonnal... A közeli irodában a a tsz-politikai csoport vezetője, Tóka Lajos és Gaj­di Imre főállattenyésztő be­szélgetnek. A tsz-ek részére középlejáratú hitel folyósítá­sáról van szó. — Napról napra más a kép — mondja Tóka elvtárs. — Három hónappal ezelőtt a csur­gói Szorgalom Tsz-nek még csak húsz tehénre volt szük­sége, időközben azonban gya­rapodott a taglétszám, több lett a föld, újabb húsz szarvasmar­hára tartanak igényt. Jelenleg hetven hasas tehén, hetven vemhes, negyven szűz üsző és 250 kocasüldő vásárlására kémek hitelt szövetkezeteink. A mezőgazdasági osztály eme két részlegében is sok a dolog. — Több példány kellene be­lőlünk — neveti el magát Tóka Lajos. 56 előtt nyolcán dolgoztak, ma csak négyen vannak a tsz- csoportnál. Megyénk 125 szö­vetkezetének összes problé­máira óik adnak választ. A tsz-ből 56-ban kilépettek vélt vagy jogos panaszaikra itt ke­resnek orvoslást. Nincs szom­bat délután, nincs vasárnap, nincs korán és késő. Négy ember közül kettőt teljesen le­köt a könyvelés. Pénzügyi, szervezési és egyéb ügyék in­tézése két emberre hárul A helyzet naponkénti új fölmé­rése egymagában is elég gon­dot okoz, hisz minden órában alakul, változik a tegnapi ered­mény. Ma itt, holnap amott alakul egy-egy új tsz. Gyorsan kell határozni. Felmérni az újonnan alakult szövetkezetek gazdasági lehetőségeit, java­solni vagy nemet mondani szinte pillanatok alatt — ez is Tóka elvtársék feladata. És ha ehhez még hozzávesszük a zárszámadásokra való felké­szülést, éppen elég. Az állattenyésztési csoport munkája sem könnyebb. Gaj- di Imre nagyon röviden így sűrítette össze a soron követ­kező tennivalókat: — Termelőszövetkezeteink állatállományának, takar­mánykészletének felülvizsgá­lása, hol van, hova kell apa­állat, sendelkeznék-e megfele­lő réttel, legelővel tsz-eink, ez most a mi legfontosabb mun­kánk. Persze, ez nem azt jelenti, hogy másra nem terjed ki a fi­gyelmük. Az andocsi Uj Elet Tsz-ben például borjúkifutót létesítettek a megyei emberek. A községi gazdasági felügyelő­nek nem tűnt fel — bár láto­gatja a tsz-t —, hogy a növen- dékállatok naphosszat a jászol előtt állnak, és se a járási fő­állattenyésztő, se az állatorvos nem vette észre, hogy húsz centis gödör van a tehenek előtt. Sokszor olyan dolgokban is a megyeiek intézkednek, me­lyeket a községi vagy a járási szakemberek is könnyűszerrel megoldhatnának. A zamárdi Alkotmány Tsz-ben helytele­nül takarmányozták az állato­kat. Ha a megyei főállatte­nyésztő nem szólt volna, talán még most ds rendszertelenül etetnék a teheneket. Földügyben egyre-másra kopogtatnak a Pa­naszosok Farkas László föld­rendezőnél. Ezerféle problé­mával hozakodnak elő az em­berek. A panasztárház szinte kimerithetetilen: mindig akad valami új. Alapos felkészülést kíván ez a »mesterség«. Sem­A nagyberki pedagógus-lakás mi se bizonyítja ezt jobban, mint az 1945 óta megjelent és érvényben lévő 1200 rendelet. És nem lehet tévedni, mert a melléfogás újabb reklamációra ad okot. Zarka Józsefné beáegi asz- szony éppen most diktálja be panaszát. 1945-ben a belegi ha­tárban nyolc katasztráiis nőid földet mértek ki. 52 őszéig mű­velték is a földet. Az év végén férje más munkakörbe ment dolgozni, s így a földről le­mondtak. A megyei tanács me­zőgazdasági osztálya a 614/b/33/ 64/1952. számú határozatában el is fogadta Zahkáék lemondá­sát. A földet pedig (erről is van írás), a Nagyatádi Járás­bíróság az államra kebelezte. Azonban 1953-ban a községi tanács — Zarkáné szerint — rájuk kényszerítette a földet. Művelték is mind ez ideig. De most már nem bírják tovább: Mindketten betegesek. A járá­si tanács nem segített, ezért keresték fel a megyei földren­dezőket. Farkas László végighallgat­ta az asszonyt. A panasz ki­vizsgálására rövidesen sort kerítenek, s érvényt szereznek az igazságnak. — Még nem minden termelő- szövetkezet küldte be a jövő évre szóló építkezési és beruházási terveket — mondja Somogyi Gyula műszaki főelőadó. — A somogyaszalói Béke, a somogy- jádi Augusztus 20, a ráksi Uj Élet és a szabadi Béke Tsz-től még nem hozott semmit a pos­ta. Pedig már a tervek felül­vizsgálatát és összesítését vé­gezzük. — A múlt évben — a tapaszta­latok bizonyítják — az építke­zési munkálatok nem voltak zökkenőmentesek. A jövőben ezt akarják elkerülni. S éppen ezért már július közepén hoz­záfogtak a számbavételhez. Szeptember utoljára már a mi­nisztériumban lesz az összesí­tés, pontosan feltüntetve, hogy mennyi anyagot, mennyi pénzt használnak föl termelőszövet­kezeteink építkezés és beruhá­zás céljára az 59-as évben. A kőröshegyi Alkotmány Tsz-ben jövőre húsz férőhelyes sertésfiaztató, 16 lónak és 100 tehénnek (magtárpadlásos) is­tálló épül, körülbelül egymillió forintos költséggel. A balatonki- liti Dózsa Tsz 100 négyzetmé­ter alapterületű melegház ké­szítését tervezi. Ezek csak kiragadott példák a jövő terveiből. A fásítások­ról, gépi beruházásokról még nem is szóltunk. — Az elgondolások szerint — mondja Somogyi Gyula — minden 400 holdnál nagyobb birtokkal rendelkező termelő­szövetkezetben szemlét tar­tunk: hova épüljön majd a központi major. Növénytermelési, állal te­nyésztési, és termelőszövetke­zeti csoport, a földrendezéssel, a beruházással foglalkozó rész­legek alkotják a mezőgazdasá­gi osztályt. Egy fél nap koránt­sem elegendő arra, hogy a szem átfogja az itt dolgozók minden munkáját, de neun is F? a ház a nagyberki tanítóknak készült. A kétszer kétszo­bás épületbe az idén költöztek be a pedagógusok. ez volt a célunk. Göbölös Sándor A nágocsi Szabadság utca minden háza 1952-ben épült. Har­minckilenc tsz-család költözött ide. A falunak ez a legfiatalabb része sem maradt ki a községfejlesztés idei tervéből. Betonjárdát kap vé­ges-végig, 850 méter hosszan. Hú- szonnyolcezer forintba kerül a sár tovaűzése. Az itt lakó családok mindegyike 300-300 forinttal járul hozzá az anyagi fedezet megte­remtéséhez. Bőhm Ferenc kőmű­ves azon igyekszik, hogy három hét múlva elkészüljön a gyalog­járó az utca mindkét oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents