Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-16 / 193. szám

Szombat, 1958. augusztus 18. 2 SOMOGYI NÉPLAP FRÉDÉRIC JOLIOT-CVRIE HALÁLÁRA Szerteröpítették a rádiók, újságok hozták a hírt: meghalt Frédéric Joliot-Curie, a nagy francia tudós, aki­nek neve egyet jelentett a XX. század egyik legnagyobb tudományos ..eredményével, az atomerő felszabadításának korszakalkotó felfedezésével, és meghalt vele a kommu­nista békeharcos, aki ugyanolyan jelkép lett a világ bé­keszerető népei szemében, mint honfitársa, Picasso csap­zott szárnyú galambja. Akik hallották őt 1953-ban Budapesten beszélni, azoknak emlékezetesek lesznek szavai: »Nem elég, ha kinyilvánítjuk türelmetlenségünket; meg is keli keres­nünk a tudomány rossz felhasználásának okait, és fel kell vennünk ellenük a küzdelmet-«. Ezt tette Joliot-Cu­rie mint tudós, és ezt tette mint az egész emberiség jö­vőjét féltő francia hazafi. Ez, a türelmetlenség és a küz­delem kísérte egész életét mind a tudományos, mind a békéért való munkájában. Az előbbinél a Curie-házaspár rendkívül nagy értékű kutatásait fejlesztette tovább, az utóbbinál pedig a kommunista ember optimizmusa és akarata vezette munkájában. A Pere-Lachaise temető kommünár-vérrel festett fa­la elől megmenekült apja oltotta-c belé az eszmét, vagy a második világháborúban Franciaországot taposó német csizma volt rá nagyobb hatással? Nem tudni. De tény, hogy a háború befejezése óta mindenütt hallatta szavát, ahol az újabb világégés ellen tiltakoztak a népek. Egész élete végéig a tudós szavának súlyával és a békeszerető emberiség bizalmának és vágyainak ismeretében küzdött a nukleáris fegyverek gyártása ellen, és az atomrobban­tások betiltása mellett. Most a békeharcosok meghajtják zászlóikat a tanító és barát, a fegyvertárs és hadvezér, a népek barátsága lánglelkű hívének koporsója előtt. Amerikai lapok az ENSZ rendkívüli közgyűlésének szerdai ülésén elhangzott beszédekről New York (TASZSZ.) L. Ve- ficsanszkij, a TASZSZ tudósí­tója jelenti: »Az amerikai saj­tó bőségesen kommentálja az ENSZ rendkívüli közgyűlésé­nek szerdai ülését, amelyen kiderült, hogy két teljesen kü­lönböző módon kezelik a kö­zel-keleti veszedelmes válsá­got. Gromijkomak, a szovjet küldöttség vezetőjének felszó­lalását az a törekvés hatotta át, hogy gyakorlati megoldást találjanak a béke és biztonság megszilárdítására, ami elkép­zelhetetlen az amerikai és az angol csapatok haladéktalan kivonása nélkül. amellett a legjózanabb szem- leírók elárulják, hogy tudják, mi a tulajdonképpeni célja ezeknek az eltérő javaslatok­nak. Beismerik, hogy e javas­latokban nincs semmi olyasmi, ami biztosítaná a közel-keleti válság gyors megszüntetését. Elismerik azt is, hogy ha ösz- szethasomlítjuk Eisenhower és Gromiko szerdai beszédét, az összehasonlítás egyáltalán nem üt ki az Egyesült Álla­mok javára. A New York Herald Tribu­ne szemleírója párhuzamba állítja a két beszédet, és meg­állapítja, hogy Az Egyesült Államok el­nökének felszólalása ez­zel szemben csak azt a tö­rekvést tükrözte, hogy iga­zolja az Egyesült Államok libanoni beavatkozását, és ködös gazdasági segélyígé­retekkel elvonja a közgyűlés figyelmét a fő kérdésről: a csapatok kivonásának kérdé­séről. Sok lap az amerikai diplo­mácia mesterkedéseivel össz­hangban »építő jellegűnek« igyekszik feltüntetni az. ame­rikai elnök . javaslatait. Mind­1 * ........•••«•in................ l Gyakorlott l vontatóvezetőt s ♦ azonnali belépésre felveszünk. $ ♦ Jelentkezés: Kaposvár, Irányi J ♦ Dániel utca 2/a. sz. alatt. $ Tanácsi Téglagyár : ♦ ...................................................♦♦♦♦•»»♦♦♦ Á rverési hirdetmény Folyó hó 19-én délután 2 óra­kor a Somogy megyei Állat- forgalmi vállalat a kaposvári vásártéren 19 darab haszná­lati igáslovat nyilvános árve­résen a legtöbbet ígérőnek elad. Somogy megyei AUat- forgalmi Vállalat. A Somogy megyei Malom­ipari V. motorok és egyéb villamos berendezések javítá­sában jártas villanyszerelőt azonnali belépésre felvesz. Jelentkezés: a vállalat tele­pén, Malom utca 10. Akik Tóth Tibor, drága sze­retett férjem, gyermekünk és testvérünk elhunyta alkalmá­ból részvétükkel fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek, | azoknak ez úton mondunk köszönetét. Neje, szülei és testvérei. az amerikai elnök beszéde »szerfelett ködösnek« hangzott azokat az intéz­kedéseket illetően, ame­lyekre haladéktalanul szükség van a közel-keleti válság megszüntetése cél­jából. Ugyanakkor »a szovjet kül­ügyminiszter éppen ezekben a kérdésekben volt a legkonk­rétabb.« A többi szemleíró szintén kiemeli a szovjet javaslatok határozott jellegét, és megál­lapítja, hogy sok küldöttség, különösen az arab országok, valamint a többi ázsiai és af­rikai ország képviselői kedve­ző álláspontra helyezkednek a szovjet javaslatokkal kapcso­latban. A szemleíró különösen ki­emeli Groimikonak azt a kije­lentését, hogy a szovjet kül­döttség kész bármely pillanat­ban hivatalos vagy félhivata­los tanácskozást kezdeni bár­mely küldöttséggel is arra vo­natkozóan, hogy konstruktív megoldást készítsenek elő, amelyet azután a közgyűlés a béke érdekében elfogadhat. A Washington Post vezér­cikkében kénytelen beismerni, hogy »a rendelkezésre áQó té­nyek alapján kénytelenek vagyunk egyetérteni a szovjet külügyminiszter­nek azokkal a szavaival, amelyekben bírálta az Egyesült Államokat, hogy bűnbakot keres az ira­ki felkelésért, ez ország hatá­rain túl«. Ami Eisenhower gazdasági javaslatait illeti, ezek — a kommentátorok tanúsága sze­rint — az arab országok kül­döttei körében hideg fogadta­tásra találtak. A New York Times szemle- íioja közli, hogy az arab or­szágok küldötteinek vélemé­nye szerint az Egyesült Álla­mok amikor általános jellegű javaslatokat tett, mielőtt még megoldást nyert volna a csa­patok kivonásának kérdése, »a lovak elé fogta a szekeret«.­A jordániai és az ausztrállal küldött felszólalása az ENSZ-ben New York (MTI). Mint a Reuter jelenti, az ENSZ köz­gyűlés rendkívüli ülésszakán csütörtökön a szünet után Moneim Rifai jordániai kül­dött szólalt fel. Azt állította, hogy Nasszer elnök jordániai céljai »okozzák a konfliktust, és jelentik az arab országok mostani bajainak egyik alap­vető tényezőjét«. Rifai eluta­sította azt a tervet, hogy Jor­dániában ENSZ megfigyelő csapattal felváltsák a briteket. Ronald Walker ausztráliai küldött azt javasolta a köz­gyűlésnek, hogy alakítsanak egy külön »ténymegállapító bizottságot« a Közép-Kelet számára. Szerinte a közép-ke­leti béke megteremtéséhez el­sősorban az szükséges, hogy »olyan légkör jöjjön létre, amelyben az egyes közép-ke­leti kormányok külső nyomás­tól mentesen dolgozhatják majd ki politikájukat.« A bizottságnak az lenne a feladata, hogy »nyomozó és ténymegállapító munkát vé­gezzen minden külső fenye­getéssel és felforgatással kap­csolatban, mely a Közép-Kelet országai ellen irányul, akár közvetlen cselekedetekről le­gyen is szó. A bizottság erről a munkájáról terjesszen je­lentést az ENSZ elé«. A bizottság vizsgáló tevé­kenységét kiegészítenék az pNSZ rendőri erői, amelyek ellenőrizhetnék a »fenyegetett határokat.«. Kormánya helyeselné egy nemzetközi szervezet létreho­zását, amely »segitené a Kö­zép-Kelet országait, hogy ki­fejlesszék erőforrásaikat, és kölcsönösen hasznot hajtó ke­reskedelmet folytassanak a vi­lág többi részével«. A PRAVDA VEZÉRCIKKE o közel-keleti béke helyreállításának helyes útjáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda a közel-keleti béke helyreállításának helyes útja címmel vezércikkben ismerte­ti a szovjet kormánynak a közel- és közép-keleti ameri­kai és angol agresszió meg­szüntetésére irányuló javasla­tait, s részletesen foglalkozik Gromiko külügyminiszternek az ENSZ rendívüli közgyűlé­sén elmondott beszédével. A vezércikk ezután meg­állapítja: a békeszerető erők hatalmas tiltakozása és az arab népek egyhangú állásfog­lalása arra kényszerítette az amerikai és az angol agresszív köröket, hogy feladják a kö­zel- és közép-keleti agresszív tevékenységük növelésére irá­nyuló terveiket. Az Egyesült Államok és Anglia uralkodó körei azt sze­retnék valami módon elérni, hogy csapataik továbbra is Libanonban és Jordániában maradhassanak. Sőt, fenntart­ják maguknak a jogot, hogy ugyanilyen, megszálláshoz fo­lyamodjanak más kis orszá­gokban is. Erről nyíltan be­szélt Eisenhower elnök a rendkívüli közgyűlésen el­mondott beszédében. Mindez még világosabbá teszi, milyen veszély fenyegeti a békét, ha folytatódik az arab országok külföldi megszállása. A lap a továbbiakban fel­veti: Az amerikai és az angol körök miért akarják a közgyű­lés és a világ közvéleményé­nek figyelmét éppen most a gazdasági segítség kérdésére összpontosítani. Tökéletesen világos: ennek az a célja, hogy elvonják az Egyesült Nemzetek Szervezetét a leg­főbb kérdés: a külföldi csa­patok Libanonból és Jordániá­ból való kivonásának meg­oldásától. Súlyos veszélybe kerülhet a béke ügye, ha az agresszív köröknek sikerül efféle mes­terkedéseikkel elaltatni a né­pek éberségét. A szovjet kor­mány éppen ezért a leghatá­rozottabban követeli, hogy az amerikai és az angol csapatok Libanonból és Jordániából va­ló kivonásának kérdését ha­ladéktalanul és elsősorban oldják meg. A Pravda ezután kifejezi azt a reményét, hogy a köz­gyűlés kedvezően dönt a szovjet határozati javaslatot illetően. Libanont nem kötelezi az ENSZ-nek semmiféle olyan döntése, amely az ország önrendelkezési jogát érinti Kairó (MTI). Sehab libanoni elnök közölte a Bejrutban akk­reditált nyugati diplomatákkal, hogy Libanont nem kötelezi az ENSZ-nek semmiféle olyan döntése, amely az ország ön­rendelkezési jogát érinti. ! Ebből az alkalomból emlé­keztetnek arra, hogy Sehab a leghatározottabban tiltakozott Maliknak, a Chamoun-rezsim külügyminiszterének az ENSZ közgyűlésre való kiküldése el­len. Sehab elnök álláspontja szerint Libanont állandó ENSZ küldöttségnek kell képviselnie a rendkívüli közgyűlésen, s az állandó ENSZ-küldöttségnek megfigyelői szerepre kell kor­látoznia tevékenységét mindad­dig, amíg megalakult az új li­banoni kormány. A beiruti kikötőben egyéb­ként folyik az 1700 amerikai tengerészgyalogos hajóra szál­lása. Jellemző azonban, hogy az alakulat nem hagyja el véglegesen Libanont, hanem hadihajókra száll, amelyek a libanoni partok közelében cir­kálnak. Az iraki kormány új diplomáciai kapcsolatokat létesít I Bagdad (AFP). Az iraki kormány csütörtökön elhatá­rozta, hogy diplomáciai kap- j csőlátókat létesít Kínával, ! Csehszlovákiával, Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával, Albániával, Magyarországgal és Jugoszláviával. A kormány egyúttal úgy döntött, hogy »ez idő szerint« csupán gazdasági kapcsolatokat tart fenn a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal. A japán külügyminisztérium szóvivője Eisenhower tervéről A Krasznaja Zvezda a Nautilus alomhaftású amerikai tengeralattjáró útjáról Tokió (AP). A japán külügy­minisztérium egyik szóvivője közölte, hogy Eisenhower ame­rikai elnök hat pontból álló közel-keleti terve semmilyen kézzelfogható javaslattal nem szolgál a libanoni és jordániai problémák megoldására. E javaslatok — amelyeket az ENSZ közgyűlés szerdai ülésén . terjesztettek elő — mindössze az Egyesült Álla­mok alapvető problémáival foglalkoznak — mondotta a szóvivő. Japán elvárja, hogy az Egyesült Államok és Anglia terjesszen elő tervet az angol —amerikai csapatok mielőbbi kivonására Libanonból és Jor­dániából. Az Egyesült Államok prob­lémái »nem jelentéktelenek, de mégis elsőbbséget kell biz­tosítani annak, hogy Libanon és Jordánia problémáit oldják meg a közgyűlés rendkívüli ülésén« — tette hozzá a szó­vivő. New York (DPA). Dulles amerikai külügyminiszter csü­törtökön a késő délutáni órák­ban az ENSZ-közgyűlés ülés­szünetében megbeszélést foly­tatott Favzival, az Egyesült Arab Köztársaság külügymi­niszterével. Moszkva (TASZSZ). Az amerikai sajtó nagy reklámot csapott a Nautilus útja körül. Szinte úgy állították be ezt az esetet, mint »amerikai vá­laszt a szputnyikra* — írja a pénteki számában a Krasznaja Zvezda. Ugyanakkor — mutat rá a lap — Washington hiva­talos képviselői kijelentik: a Nautilus útja az északi jégóce­án jégpáncélja alatt jeltárja az utat a további kutatások számára, és lehetővé teszi, hogy esetleg atomhajtású ten­geralattjáró teherhajók szá­mára használják fel ezt az út­vonalat,\ amely új kereskedel­mi tengeri útvonal. lenne a vi­lág két legfontosabb óceánja között. Ez volt a célja talán azok- nak, akik atomhajtású tenger­alattjárót küldtek erre az út­ra? — Nem! — válaszolja a Krasznaja Zvezda. Korántsem tudományos problémák, nem az Északi-sark békés célú ta­nulmányozása érdekelte az Egyesült Államokat. Az atom­hajtású, rakétafegyverrel fel­szerelt tengeralattjárókat há­borús célra akarják felhasz­nálni a Szovjetunió ellen. VASÚTÉPÍTÉS kinaban A népi Kínában . 1949 — a vonal Hanoit, a Vietnami De- —Kanton vasútvonalon fekvő Vuhan városánál, azaz a Jang- felszabadulás éve — óta ha- mbkratikus Köztársaság fő- Jingtan állomástól elágazó cet átívelő 1600 méter hosszú, talmas ütemben folyó építési városát is érinti. Hanoit Pe- Hsziamen (Amoj) kikötőjébe kétemeletes vasüti és közúti munkálatok egyik jelentős fe- kinggel jelenleg egy másik vezető szárnyvonal is, mely híd, melyet 1957 szeptemberé­jezete a kínai vasúthálózat új- vasútvonal is összeköti, mely- Fukien tartományt kapcsolja ben avattak fel. jáépítése és kibővítése. 1049 nek Litangtól a kínai határ- be Kína vasúthálózatába. Bár nem vasúti jellegű, de óta több ezer kilométer hosz- állomás Munankuanig terjedő Egyéb jelentősebb új vasút- világviszonylatban is nagy el- szű új vasútvonalat építet- szakasza nemrég készült el, építések közé tartozik a ismerést váltott ki a Lan­tek nehéz terepen és mostoha Litangtól Csangcsiang kikötőig Hangcsou—Ningpo, valamint a csou—Lhassza, valamint a természeti körülmények kö- 320 km hosszú szárnyvonal se- Santung-félszigeten a Laucun Csengtu—Lhassza közötti zott. Az új vasútvonalak elő- gítségével Kína legdélibb ré- —Csifu vonal is. Közlekedési autóút, melynek legnagyobb segítik a gazdaságilag elma- szének áruforgalmát bonyolít- szempontból nagy jelentőségű része 4000 m tengerszint fe- radt területek fejlődését, és a ják le. Igen fontos a Sanghaj a hanoi—pekingi útszakaszon letti magasságban vezet, kínai nemzetközi szállítási kapcsolatokat jelentősen meg­növelik. A Csiningtől Erhlienig ve­zető vasútvonal egyike a leg­jelentősebbeknek. A vonal folytatása Mongólián át Ulan Bator érintésével a szovjet tá­vol-keleti vasúthálózatba kap­csolódik be, segítségévéi a Moszkva—Peking közötti vas­úti távolság majd 1150 km-rel rövidült meg. Jelenleg építés alatt áll a Lancsou—Urumcsi—Alma Ata (Szovjetunió) vasútvonal is, melynek Lancsoutól észak­nyugatra futó mintegy e/er kilométeres szakaszát már át­adták a személyforgalomnak E vasútvonal köti be a kínai népgazdasági rendszerbe a jü- meni olajvidéket is. A napokban került átadásra a nagyjából észak—délP irá­nyú, ezer kilométer hosszú Paotcu—Lancsou közötti vo­nalrész is. A Lancsou—Paoki—Csengtu —Csunking szakaszt is 1949 óta építették. A vietnami kikötőváros, Haifong és Kunming közötti 850 km-es szakaszt ez év ele­jén adták át a forgalomnak. A

Next

/
Thumbnails
Contents