Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-14 / 191. szám
ÍV UTTORO HÍRADÓ Somogysámsoni úttörők a Balatonon Az egiész évi szorgalmas tanulás és úttörömunka után sikerrel tették le a pajtások az újoncpróbáftat. A képzeletből július 13-án valóság lett, elindultunk a táborba. De míg a tárborba juthattunk, sok mindenről kellett gondoskodni: a táborhelyről, sátrakról, főző felszerelésről. Táborhelyet a Somogy megyei általános iskolák balaton- máriai üdülőjében kaptunk. Sátrakat a KISZ-táborból szereztünk. Felszerelésre, élelmezési és egyéb költségeikre pedig a helyi földművessaövetke- zet vezetősége 400, a kultúrotthon 400, a sportegyesület 150 forintot adott. A pajtások a tanévben gyűjtött ' takarékbélyegükből fejériként 50 forintot adtaik össze, a szülőik pedig zsírt, burgonyát, zöldségfélét és gyümölcsöt küldtek a táborozó gyerekekkel. A tervezett időben érkeztünk táborhelyünkre. Az ott táborozó KlSZ-fiataloknak és Batfky bácsinak — ahogy a pajtások mondták —, a helyi pártszervezet titkárának segítségével még azon a délutánon felvertünk egy nagy és nyolc kisebb sátrat. Éjfél körül teljesen elpihent a tábor. A hajnali órákban a korán ébredő pajtások ébresztették a többi sátorlakót. Gyorsan teltek a napok. Nemcsak szórakoztunk, játszottunk, de felelevenítettük az úttörőfoglalkozásokon tanultakat is. Volt, aki naplót vezetett, és karikatúrát rajzolt. Minden szülő meglátogatott bemmüniket. Hozták a finom házai utánpótlást, s azt közösen fogyasztották el a gyerekeik. Még a szódavizes palack is megérkezett tele narancsszörppel. Szüleiknek megértek dicsekedni a pajtások, hogy milyen kedvesek a kiszesek: csónakot, röplabdát adtak, sőt játszottak is velük. A vidám tíz napot a tihanyi kirándulás koronázta. Sok élménnyel gazdagodva tértek haza az úttörők. Úgy érezzük, hogy a táborozás felejthetetlen marad a gyerekek számára. Varga József úttörővezető. Már szövődik a barátság... Kíváncsi, álmos fejek néznek ki az ablakon. Szép idő van, s ez ma nagyon fontos, mert találkozóra készülnek a Megyei Tanács Gyermeküdülőjének úttörő lakói a német úttörőkkel, akik Balatonmá- rián, a Szakszervezet Gyermeküdülőjében nyaralnak. Frissen öltözködnek a Kossuth, Fetőfi és Táncsics szoba lakói. Minden reggel példás rendben várják a szobaszemlét, de most még csak egy gyűrődést sem lehet a lepedőkön látni. Lassan halad a nagymutató a 12-es felé, a kicsi már a 9-est mutatja; még néhány perc, és a kanyarban előtűnnek a német úttörők. A kapu nyitva várja őket. Pajtásaink felsorakoznak. A német pajtások már itt is vannak. Elhangzanak a szívből jövő köszöntő szavak. A pajtások alig várják, hogy a hivatalos résznek vége legyen, ők egymás között akarnak szét- téphetetlen barátságot kötni. Már szövődik a barátság, előkerülnek a jelvények, csakhamar gazdát cserélnek a nyakkendők. Magyar noteszokba német, német noteszokba magyar címek kerülnek, ők tudják, mit akarnak. Egy-cgy hangfoszlány hallatszik: Icb schreibe, te írsz... én is írok. Megbeszélik a levélváltást. ■ Az úttörő pajtások a pionírokat bevezetik a kultúrterembe, s megvendégelik őket jó magyar szőlővel és barackkal. A német és magyar vezetők is koccintanak a barátságra. Kattognak a fényképezőgépek, gazdát cserélnek az ajándékok, közben egymást szórakoztatják énekszámokkal és jelenetekkel, majd együtt táncolnak. Az óramutató könyörtelen, talán gyorsabban Is halad, mint akkor, amikor izgatottan vártuk a 9 órát. A német pajtásoknak A HALLÁS CSODÁI Még a legélesebb hallású ember is elcsodálkozik, ha megtudja, hogy a földben har- miinc-negyven centiméter mélyen élő giliszta meghallja, ha madár sétál felette. A fa ágán üldögélő madarak meghallják, ha jó pár lépésnyire bogár mászik az ágon. Szerencse, hogy a mi hallásunk nem olyan éles, mert különben megbolondulnánk, olyan lármás volna a világ körülöttünk. vissza kell menniük a táborba. Még sokáig integetnek egymásnak az úttörők, majd a kanyar elnyeli a távozókat. Az ebédnél, a fürdésnél mindenki dicsekszik valamivel, örülnek az új barátoknak. Amikor délutáni sétára indulnak, kivételesen nem Berényt akarják látni, s Balatonmárián se kívánnak sétálni. A nevelőket arra kérik, álljanak meg a Szakszervezeti Üdülőnél, ahol ismerőseik nyaralnak. S kinyílik a rácsos kapu, özönlenek be a mi pajtásaink még egy találkozásra a pionírokkal, önzetlen, igaz ez a szeretet, nem mesterkélt; a járókelők és nevelők könnyeket törölgetnek a szemükből. K. I.-né Úttörők és katonák találkozója Vasárnap reggel benépesedett a balhéi iskola környéke. Úttörők gyülekeztek. Virág a kezükben. 9 órakor fegyelmezetten, egyenruhában indult a csapat a honvédlaktanyába. Itt a parancsnok elvtárs, a KISZ- titkár és a katonák fogadtak bennünket. Miután átadtuk a virágcsokrokat, laktanyaszem- lére indultunk. A szobákban példás rendet találtunk. Megnéztük a különböző felszereléseket. Sok érdekes dolgot láttunk. Ellátogattunk a konyhára is, majd a kultúrszobát. néztük meg. Ezután következett a legérdekesebb: a lövészet. Miután a politikai tiszt elvtárs elmagyarázta a lövés szabályait, minden pajtás lőhetett egyet. A parancsnok elvtárs megmutatta, hogyan kell a sátorlapokat összehajtani. Majd birtokunkba vettük a röplabdát, a pingpongot, és sokáig játszottunk. A találkozó a politikai tiszt elvtárs zárszavával ért véget. A szíves látogatás fejében megfogadtuk, hogy segítünk a határőrök munkájában, ök megígérték, hogy nyári táborozásunkhoz 10 darab 2 személyes sátrat bocsátanak rendelkezésünkre. Ezúton is köszönöm a határőrség vezetőinek, katonáinak a szíves vendéglátást. ígérjük, hogy a jövőben még jobban igyekszünk segítségükre lenni. Kolics Pál, őrsvezető, BoJhó. rr LITORALUL MARII N Fekete-tengeri képeslap lö típus, aki a könyvek, a kiEjoire városából: egy vitorlás rándulások, az utazások, az kontúrjai, a széltől duzzadó úttörőélet élményeit nemcsak vásznon hat parányi kép: a magába szívja, hanem aprótengerről, a partról, amelyet pénzre váltva továbbadja a pihenő Jürdőzők serege népe- többieknek. Ezért küldte el öt sít be, egy csodálatos naple- ez a nagyobb család a kül- mente s a város néhány rész- földi táborozásra, s az érke- Icte. Egy levéllforiték, rajta zett levelek bizonyítják, hogy vörös nyomással a bukaresti Béluska egy távoli ország más Arcul de Triumf, a Győzelem nyelvet beszélő, de testvér-paj- kapuja, s egy másik boríték, tárainak hú követeként tér 20 leies bélyeggel, amelyen a haza. világűr első élő utasának,- La}- Az apuka aligha járt ezekán.ak a képe látható. (A levél ken a tájakon (vagy ha járt utóirata: »A bélyeget tartsátok is, nem önszántából került meg!!’-« — három felkiáltójel- oda). Az apukák a régi iskolás lel...) könyvekben ezekről a szomVörös Béla barcsi úttörő ir- széd népekről nagyon meg- ta ezeket a levele'et ha~a vető és fölényes hangú dol- Romániábui., a Fekete-tenger gokat tanultak, hogy ezek a partjáról, ahol harmadik hete népek alacsonyabb rendűek és üdül már több magyar úttörő- ellenségek, s ételük minden pajtásával együtt (legutóbb nyomorúságának ök az okai — jött levélé jelzi, hogy »vasár- a tankönyv állítása szerint, nap érkezem...«). A levelek A Bélvskák agyában nem apukának szólnak, aki a bar- fordulnak meg ilyen »propa- esi ktsz szabómiihelyének dől- gttndisztíkus« gondolatok... gozója, és anyukának, akinek Béluska 13 éves, úttörő, aki hiánya mind nehezebben el- együtt született a szabadság- viselhető, mert bár »nagyon gal, fogékony gyermeklelkét jól érzem magam, festői a környezet, szépek a városok, amelyeket láttunk«, de a harmadik hét után valami gyermeki nosztalgia is érződik már a levél hangjából: ».. .és igen, a három kistestvéremet is csókolom, majd otthon nagyon sokat mesélek nekik.« A kistestvéreknek küldött üdvözlet jelképesen értendő. A többieknek is szól, akik nem testvérek, de pajtások, s Vörös Béluska nekik is mindent elmesél majd. ö egyébként is olyan mindent elmeséHa Budapesten déli 12 óra van, akkor.. Algírban « • • * 11 óra Angliában • t Ausztráliában • é m 21 Ausztriában $ . • 12 Belgiumban . 11 Brazíliában f 8 Bulgáriában , 13 Dániában • . 12 Finnországban 13 Franciaországban 11 Görögországban » 13 Hollandiában • * 12 Japánban . * . 20 Kanadában . . 6 Kelet-Indiában . é 15 Kínában (Sangháj) # 19 Lengyelországban • • • 12 Marokkóban 11 Németországban 12 Norvégiában • * 12 Olaszországban 12 Portugáliában 11 Spanyolországban 11 Svájcban . . Svédországban 12 Szovjetunióban (Moszkva) 13 Törökországban 13 Tuniszban . . 12 USA (New York) 6 USA (Chicago) 5 USA (San-Francisco) • . 3 »♦ egy új világ egyszerű tényei rajzolták tele. Ö csak azt tudja — és ezt látta is —, hogy a román gyerekek is olyanok, mint ő, játékosak, tudásra szomjazók, néha kicsit csibészek, de gyerekek, akikkel pompásan megértik egymást (legtöbbször tolmács nélkül is. . .). Ez a gyermekkori élmény *felnő« majd velük együtt, s cáfolhatatlan igazságként megmarad, hogy az egyszerű emberek a világon mindenütt egyformák, közös vágyakkal, és nem ellenségei egymásnak, akkor sem, ha más nyelven beszélnek... »Egyébként ■ jól érzem magam. .. Ma és tegnap sparta- kiád volt, s sakkozásban harHIÁNYOS VERSSZAK Egy nagy magyar költő közismert versének első szakaszát írtuk le, de a mássalhangzókat kifelejtettük belőle: EIAÖÜAÓE AOAAAI I E A A O A I E Ó A O ö I E A E O A írjátok meg, melyik ez vers, és ki- a költője. Jó emlékekethagytak maguk után a csurgói I. sz. iskola úttörői, akik júliusban - háromnapos budapesti kirándulásukkor - a XV. kerületi Uttörőház szállóvendégei voltak. Bizony nem gondolták, hogy a , kényelmes, tiszta ágyakon kívül madik lettem, s diplomát ka- . legkülönfélébb tornaszerekkel fel- pok érte. Vasárnap érkezem | szerelt sportpályát, zuhanyozót, Pestre. Mindenkit csókol Bé- A la.« Utolsó utóirat: "A Lajkás bélyegre vigyázzatok!!! Nagyon sokat mesélek majd!« VERTES GYÖRGY JConyath — llatalaknak Az egér és a béka Bolgár népmese — Az égér elindult ennivalót keresni és* közben egy folyóhoz érkezett. A folyó túlsó partján végtelen búzatáblák ringatóztak, a kalászok zizegtek és pergett belőlük a szem. Az egér már előbb is éhes volt, de most még jobban megéhezett. — Ó, miért is nincs csónakom — gondolta az egér —, akkor átjuthatnék a túlsó partra, jóllakhatnék és eltehetnék valamit télire is. A parton egy béka sütkérezett. — Béka-testvérem, vigyél át a túlsó partra! — kérte az egér. — Hagyj békében! — válaszolta haragosan a béka. — Béka-testvérem, nagy jót tennél velem és egérfiókáim- mal ... — Kvá, kvá, eredj Vár innen! Most még jobban megharagudott a béka és elhatározta, . hogy elpusztítja az egeret. — Rendben van, átviszlek a túlsó partra, te undok egér. Kösd magad ezzel a zsineggel a lábamra, hogyha vízbe esnél, mindjárt kihúzhassalak. Amikor az egér hozzákötötte magát a béka lábához, a béka azonnyomhan el is indult a víz felé. — Várj egy kicsit, béka-testvérem, hogy felülhessek a hátadra! — szólt az egér. De a béka nem várt egy percig sem, hanem zsupsz! — beugrott a vízbe. — Állj meg, békatestvérem! — kiabált az egér, amikor látta, hogy a béka a folyófenék felé úsz'k és közben őt is ma gával hurcolja. Amikor az egér látta, hogy a béka a vízbe akarja fojtani, kapálózni kezdett és rángatta a zsineget. — Jaj, jaj, békatestvérem, miért akarsz a vízbe fojtani? De a béka csak húzta az egeret a folyó fenekére. Éppen ebben a pillanatban repült arra egy gólya. Mihelyt meghallotta a keserves cincogást, odalépett, hogy lássa, mi történt. Az egér rimánkodni kezdett a gólyának: — Gólya-testvérem ments meg, a béka a vízbe akar fojtani! A gólya odakapott hosszú csőrével, elcsípte az egeret és fölrepült. A béka Pedig közben a zsinegen legott és úgy brekegett a levegőben, ahogy csak a torkán kifért: — Egér-testvérem ments meg! Te mi úgyis a gólya szájában vagy, neked már mindegy. Kérlek, egér-testvérem, harapd el a zsineget. Apró gyermekeim vannak, akik árván maradnának. — Akkor miért akartál a vízbe fojtani? Nekem is apró gyermekeim vannak, azok is árván maradnának. — Egér-testvérem, harapd el a zsineget! — könyörgött a béka, de az egér rá sem hederített. A gólya leszállt egy tisztáson, elengedte az egeret, és bekapta a békát. Az egér elharapta *a zsineget és eltűnt a bozótban. A gólya pedig így morfondírozott magában: — így szokott ei’ lenni. Aki másnál vermet ás, mag" ~ ’k bele. o Marcsevs7’ feldolgozása Hazánk egyik legjelentősebb és legrégebben .feltárt szánterülete a ’ dorogi szénmedence. Ennek történetét dolgozza fel két fiatalember, akik néhány esztendővel ezelőtt maguk is bányászok voltak: Gáspár Sándor festőművész és Zerniik István egyetemi adjunktus. Az albumot 80—100 darab képre tervezik, és a történelmi tényeknek megfelelő, rö- szöveggel látják el. A sorozat első képe azt a pillanatot ábrázolja, amikor 1802-ben Annavölgy határában a favágó jobbágyok a két Ruhr-vi- déki bányászt — akik szén után kutattak a környéken — rávezetik a vízmosiásiban' lévő szénkibújásra. — »Itt az égő ' fekete kő« — mutogatják a jobbágyok. A két fiatal: Ze- nik István és Gáspár Sándor kezdeményezése értékes, merész vállalkozásinak számit. * * * Kőszegi Imre, akit a fiata- , lók első ifjúsági regényéért, a Diákszázad becsületéért szí- i vükbe zártak, most A pestj i lány c. könyvében érdekes mai X történetet mond el egy pesti i kislányről, aki nagy felfordu- ■ last okoz abban a Vidéki vá- ^ roeban, ahova látogatóba megy. Hogyan számítsuk ki a folyók gyorsaságát? A parton, ott, ahol a folyó se tJnem széles, se nem keskeny, kijelölünk egy pontot és ettől tíz méterre a part mentén lefelé megjelölünk egy másik pontot. Az ^első pont helyén a vízbe dobunk £egy darab kéregnélküli fát. Ugyan- 0 akkor megnézzük óránkat és a ja előtt a másik kijelölt pontig ^szaladunk. Mikor a fa odaér, isimét megnézzük az óránkat és látójuk, hogy hány másodpercre volt \ szükség, hogy a két pont közötti > távolságot megtegye. Ennek $lap- 'ján könnyen megállapíthatjuk, hogy percenként vagy óránként ' milyen a sebessége a folyónak. úszómedencét is találhatnak a táborban. Az is külön gyönyörűségükre szolgált, hogy az ágyak az udvar egyik árnyékos sarkában felütött sátrakban voltak. így nemcsak a sok látnivaló, de a »romantikus szálláshely _ is élményt jelentett. A főváros sok nevezetességét, középületét, múzeumát tekintették meg, jártak a budai hegyekben, utazlak az úttörő-vasúton, és egy egész délutánon át szórakoztak a Vidám Parkban. Az Uttörőház vendégkönyvébe írott őszinte búcsúszavaikra bizo- S: a körülötte nyüzssö diákok nyára még sokáig büszke lesz a kozuI vegre egyikbe mentbe- gondnoka, a kedves Józsi bácsi, tétlenül bele is szeret. Balogh Jolán FEJTSD MEQ! Nagy nyári rejtvény verseny (5.) 1 2 3 * I5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 iiiiiil15 16 17 I::::; 18 I 20 ItHSHl :::::: :::::: 21 22 líiHI 23 24 :::::: 25 26 üiiii t 1» 28 * 29 |30 üiiii 31 1 32 :::!::|33 :::::: iiilii 34 1 35 üiiii 36 37 üiiii 138 Iiilii 39 :Í:Ü: 40 iiilii 41 4?43 üiiii üiiii 44 45 iiiiiil iüüj 46 47 48 Üiiii 49 50 511 52 1 Vízszintes: 1. Úttörőéletünk egyik törvénye (folytatása: vízsz. 32. és 52.). 14. Semmi. 15. Bizonyos idő alatt elvégzendő munka mértéke. 16. Nem sok, nem is kevés. 17. Közlekedésre szolgáló területi. 19. «■íme« betűi keverve. 21. Becézett leánynév. 22. Kétszer - városnév. 23. Illemtelen igenlés. 25. Közületi Intéző Bizottság — röviden. 27. Zamat. 28. Szétbogoz. 29. Állandó rovat az újságban. 31. Vasgyár része. 32. Az úttörőtörvény folytatása. 33. Csak jót mondanak róla. 34. Nagy nép Kelet-Európábán. 35. Nem mi. 36. Vigyázó. 38. Csapadék. 40. Döcög alattunk. 41. Kicsinyítő képző. 42. Határozórag. 44. Szülő. 46. Harap. 47. Forma. 49. Hurkatöltéshez szükséges. 51. Vég nélkül gyomtalanítja a földet. 52. Az úttörőtörvény folytatása. Függőleges: 1. Egy m^sik úttörőtörvény kezdete (folyt.: függ. 13.) 2. Gárdonyi: A láthatatlan ember c. regényének egyik főszereplője. 3. Ilyen világ volt 1945 előtt. 4. Állóvíz. 5. Udvarias megszólítás. 6. Hégi vártöredék. 7. Az őr teszi. 8. Mutalószó. 9. Határozórag. 10. Tiltószó. 11. Becézett leánynév. 12. Ilyen szalámi is van. 13. A második törvény folytatása. 18. Sziget a Földközi-tenger keleti szélén. 20. Ahol a peres ügyeket intézik. 23. Úttörő köszöntés. 24. Földre bukó. 25. Kijön belőle. 26. A hátrányt csökkenti. 28. Ez — oroszul. 30. Lakáskarbantartó szerv, városokban. 37. Erősítő állomás, idegen szóval. 39. Foglalkozási ág. 41. Kapta vala — másként, de szintén régiesen. 42. Határozórag. 43. Égitest. 44. Egyik régi királyunk neve. 45. Igekötő. 46. Termés. 48. Régies, magázó megszólítás faluhelyen. 49. Le, el — németül. 50. Ilyen lap is van (vendéglőkben). 51. Mássalhangzó kimondva. Beküldendők: A két úttörőtörvény. Figyelem! A nagy nyári rejtvényverseny külön jutalomsorsolásán csak azok a pajtások vehetnek részt, akik valamennyi rejtvényt megfejtik, és a megfejtéseket beküldik. Igyekezzetek tehát minden rejtvényt megfejteni! Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesültek: Varga Teréz Kaposvár, ősz Agnes Marcali, Balogh Piroska Kaposvár.