Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-12 / 189. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. augusztus 12. A BALATON AZ IRODALOMBAN Nagysikerű irodalmi és zenei est Bogláron Szombaton este a Hazafias Népfront Somogy megyei Tit­kársága és a Somogy megyei Tanács VB Művelődési Osztá­lya »A Balaton az irodalom­ban-« címmel nagy sikerű iro­dalmi és zenei estet rendezett a bogiári művelődési ház szín­háztermében. A nagy érdeklődéssel várt irodalmi és zenei est kereté­ben neves fővárosi írókat, előadóművészeket látott ven­dégül a Balaton-part e fürdő- városkájának közönsége, s mint az a tartalmas és szín­vonalas műsorból kiderült, vendégszeretetét nem fecsé­relte illetéktelenekre, érdeklő­désével nem mindennapos kulturális eseményt tisztelt meg. Külön dicsérendő a rende­ző szervek bátorsága, hogy merték bebizonyítani: a nyá­ri Balaton-part nemcsak a könnyű szórakozást igényli, hanem szomjúhozza a tartal­mas, maradandóbb élményt kínáló rendezvényeket, mint a bogiári irodalmi és zenei est is volt! A majd háromórás műsor­ról a legigényesebb hallgató is csak az elismerés hangján szólhat, olyan szerencsés arányban forrt össze benne a líra a prózával, a zenével és az előadóművészettel. Semmi­ből sem kapott a hallgatóság aránytalanul sokat vagy elé­gedetlenségre alapot adó ke­veset. A bogiári születésű Somlyó György, valamint Cseres Ti­bor, Koppányi György, Ta- káts Gyula, Tatay Sándor köl­tők és írók, a Balaton szerelme­sei: Farkas Ferenc Kossuth- díjas zeneszerző; Koltay Va­léria és Udvardy Tibor érde­mes művész, a Magyar Álla­mi Operaház magánénekesei; Gabos Gábor Margaret Long- díjas zongoraművész; Nagy Marianne, az Irodalmi Szín­pad és Zách János, a Magyar Néphadsereg Színházának művészei valahányan meleg fogadtatásban, ünneplésben részesültek, s hozzá kell ten­ni, nagyon megérdemelten. A műsorközlő szerepét Ka­nyar József dr. látta el; né­hány műsorszám előtt szük­ségtelenül beszélt szuDerlatí- vuszokban. A művek elég ékesen tudtak szólni alkotói­kért. Ez utóbbinál — mármint a műveiméi — mi sem ajánl­ja szebben az írót, zeneszer­zőt, előadóművészt a közön­ség kinyílt szívébe vagy jó­indulatába. Szép és hasznos eseménye volt a nyári Balaton-partnak a bogiári irodalmi és zenei est. Szívesen vennénk,, ha másutt is sorra kerülnének hasonló rendezvények. Lelke­sedéssel üdvözölnénk, ha itt, Kaposvárott, a megye székhe­lyén is tartanának a bogiári­hoz hasonló irodalmi és zenei estet! Tudja csoda, kitörőbb örömmel fogadnánk, mint a nyári *hakni«-őrület hullá­main hozzánk érkező Ipafai lakodalmakat és egyéb köny- nyű műfaj címén a kaposvári közönségnek prezentált si­lányságokat, melyeknek a kultúrához egyre kevesebb közük lesz! Hallani véljük a. hivatalos körök ellenvetését: — Nem lenne közönsége az irodalmi estnek. Tiltakozunk, mert szent meggyőződésünk, hogy lenne. Ott, ahol klasszikusok és élők, versek, novellák adnak talál­kozót a zenének és a pódium legközvetlenebb művészeté­nek, ott nem fog hiányozni az érdeklődés. Érdemes próbát tenni. A kaposvári közönség legalább úgy megállja a próbát — ha nem jobban —, mint a bog­iári! Négy község hároméves íerve Még az idegen is észreveszi a községeiket járva, hogy itt egy művelődési házat, ott égy iskolát építenek, emitt járda készül, amott bekötő út. Fej­lődnek, gazdagodnak a közsé­gek. S talán már nem is figye­lünk fel annyira a községfej­lesztés e tényétre, pedig érde­mes, hisz akad olyan hely, ahol a lakosság többet kapott négy-öt év alatt, mint azelőtt évtizedeikig. Nézzük meg né­hány község terveit: mi készül idén, mi épül a következő két évben. 4900 méter betonjárda, 2 strand, új óvoda, orvoslakás, VÉSE hidak, utak Az eredeti terv szerint 350 ezer forintos beruházással kul- túrházat építettek volna há­rom év alatt. Ki is szemelték a I helyet, csak egy romépületét I kellett volna elbontani. Az en « gedélyt meg is kapták. Időköz­iben arról értesült a tanács, | hogy a nagykanizsai uitat kor- | szerűsítik a közeljövőben, s j ahova a kul túrház épülne, az í a sarok épp bontásra kerül az í út szélesítése és a 'kanyarok le- | vágása miatt. Azonnal meg- ♦ született az új terv: elég lesz a I régi kultúrházat bővíteni. Jó- I részt társadalmi munkával, a {bontásból eredő tízezer darab {téglával kezdenek neki a vé­Í ’seiek az építkezésnek. Férfi és női öltözőt ragasztanak a meglévő épülethez. Télen, ha {nincs műsoros est, klubszohá- i nak is használhatják. A fiatal­ság igényeit elégíti ki a 80 | négyzetméteres táncterem. | Építenek egy szuterén belyisé- { get is, hogy a mulatságok ide- { jén megfelelő italmérő büfé | álljon a földiművesszövetkezet ■ rendelkezésére. 1500 forintot költöttek idén a tűzoltó őrszoba rendbehoza­talára. Tízezer forintba kerül az iskola renoválása. Mire a tanév megkezdődik, kívül-be- lül megúj'hodott iskola várja a gyerekeket. Amire talán leg­büszkébbek a véseiefk, szep­tember 10-én megnyílik az óvo­da. A Vöröshadsereg utcában húszezer forintos költséggel át­alakítottak egy üresen álló há­zat. Keresve sem találtaik vol­na szebbet óvodának, gyönyö­rű park közepén áll az épület. S mi várja a gyerekeket, ha el­készül? Egy 10x6 méteres fog­lalkoztató terem, egy élőké, ahol a ruhát leveszik az apró­ságok. Ezenkívül konyha és fektető is lesz. A berendezést a Felsőbpgátpusztai Állami Gazdaság bocsátotta a községi tanács rendelkezésére. Vesén is van üzemegységük, s így a saját dolgozóik is elhelyezhe­tik gyerekeiket az óvodában. Idén már háromezer forin­tért rendbehozatja a tanács a Szabadság utcában a járdát. 1959-ben a Vöröshadsereg ut­ca keleti része mindkét olda­lon földjárdát kap. Jórészt tár­sadalmilag végzik el a mun­kát. 500 méteres szakaszon be­tonjárdát építenek a Rákóczi utcában. A Dózsa György utca mindkét oldalát kiárkoltatja a tanács. 1960-iban a Vöröshadsereg utca nyugati része is mindkét oldalon földjárdát kap. A Pe­tőfi Sándor utcában pedig 450 méteres betonjárdát építenek. javítást társadalmi munkában a község lakói végezték el. Jövő évben toválbbi néhány hi­dat renoválnak. Kétezer forin­tot költenek a dűlőutak javí­tására. A Fő utcában beton­járdát csinálnak. Erre a cél­ra negyvenezer forintot irá­nyoztak elő. Nem vész kárba az a tégla sem, amit innen felszednek: a mellékutcákból száműzik velük a bokáig érő sarat, ötvenkilencben még az óvoda épületének felújítására is marad pénz. Igaz, hogy 38 ezer forintba kerül, de meg­éri. 1960-ban 15 ezer forintért közhidat kap a község, 60 000 forintért pedig betonjárdát. CSURGÓ ANDOCS ; Egyre gazdagodik ez a köz- j ség is. Megoldódik az egyik • legégetőbb kérdés: 70 000 fo- > rintért orvoslakást vásárol a í községi tanács. Uj betonhíd épült 12 ezer forintos költség­gel a töltési híd helyére. A fa- hidak igen elhanyagoltaik, roz­zantak voltak. A községi ta­nács csak a faanyagot adta, a A községi tanács azt az el­vet követte, hogy valamit min­denhol megvalósítanak a la­kosság kívánságaiból. Az Eöt­vös utca páratlan oldalán ezer négyzetméteres szakaszon jár­da épül. A 60 ezer forint költ­séggel épülő járdához 8800 fo­rint értékű társadalmi munká­val járul hozzá a lakosság. A múlt rendszerben ötven éven át minden képviselő megígérte Csurgón, hogy a Nagyvátihy utcában megépítik az utat. Azonban a megvalósulás min­dig elmaradt. Idén végre meg­épül az oly régóta várt út. A házak két méterrel magasab­ban vannak ebben az utcában, mint a föld, mivel az esővíz kimosta az utat. 88 ezer forint költséggel, 58 ezer forintnyi társadalmi munkával 600 mé­teres szakaszon épül meg az új út. 550 köbméter salakkal 5500 négyzetméter területen épül salakjárda. Az építés költsége előreláthatóan 15l>00 forint. Régóta kérték az alsoki kul­túrotthon rend'behozását is. .Most erre is sor került. Belül Első üzenete így 13. — Olyan gyorsan kell le­bonyolítani, ahogy csak lehet ■— folytatta Gyementyev vi­dáman —, talán még Berlin védelmében is részt vehetünk. Úgy viszket a tenyerem. Az oroszok nem is sejtik, hogy amíg az utolsó emberünk el nem hull, Németország küzde­ni fog, sőt még akkor sem fejeződik be a háború. Sandel gúnyosan nézte Gye- mentyevet. Rájött, hogy Ruc­ken nem alkalmas az őszinte beszélgetésre, neki nem önt­heti ki a lelkét.' — Jaj, egész megfájdult a fejem. Bocsásson meg, kapi­tány, de megyek haza, s le­fekszem. Isten őrizz, hogy épp most betegedjek meg, soh- sem bocsátaná meg nekem Melch! Sandel elment. Gyementyev visszaült az asztalhoz, fejét tenyerébe hajtotta. Végre meg­kezdődik a kiürítéS, amiért őt ideküldték. Eddig minden jól ment. Sikerült feltűnés nélkül elkeverednie a városban a tisztek között, sőt a parancs­nokság bizalmát is megszerez­te. A sors kegye olyan mun­kát juttatott neki, ami ösz- szefüggésben van a szállítás­sal is. Azonban nem ér az egész egy hajítófát sem, ha nem tud pontos adatokat sze­rezni d hajók indulásáról. Mindenesetre az első érte­sülése megvan, ha nem is pontos: ma éjjel megkezdődik m kiürítés. Erről haladéktala­nul értesíteni kell a parancs­nokságot. Gyementyev gyor­san felöttözködött, s elindult Pavel Arvidovics lakására a rádióadó-készülékért. A város teljesen sötét volt, mintha nem is volna élet. Néha fel­tűnt egy gépkocsi lámpájának tompított fénye, azután újra csend és sötétség. A Sesztyi- grannaja tér előtt megállította a járőr. Gyementyev bemond­ta a jelszót, a katonák tisz­telegtek, ő pedig ment tovább. Pavel Arvidovics mindennap várta Gyementyevet, már ki­készítette a bőröndbe rejtett adókészüléket, bár remegett, hátha a lakója észreveszi a kapitányt, amikor eljön, s megneszel valamit. — Ma este a szokásosnál tovább volt bent az irodában Grimm, s Gyementyev épp be­lebotlott a kapuban. Némán tisztelegtek egymásnak, s egy­más mellett baktattak felfelé a lépcsőn. Egyszerre álltak meg Pavel Arvidovics ajtaja előtt. — Szintén ide? — kérdezte a Gestapo-tiszt meglepetten. — Á, akkor maga az én vé- télytársam? — mosolygott Gyementyev. — Lakást keres­tem, s ide tévedtem este. Erre mondták, hogy itt már laknak. Nem. akartam bő­rönddel bólyongani a város­ban, megkértem hát a házi­gazdát, hogy nála hagyhassam egy órára. Most jövök érte, csak attól félek, ledobnak a lépcsőn, amiért ilyen későn zavarok. A Gestapo-tiszt nem szólt egy szót sem, csak megnyomta a csengőt. Az ajtóban Pavel Arvidovics jelent meg. Ami­kor megpillantotta Gyemen­tyevet a lakójával együtt, majd kővé vált. — Jó estét kívánok, ne ha­ragudjék, könyörgöm, de még csak most találtam magam­nak szobát. Megkérném, hoz­za ki a bőröndömet — mond­ta Gyementyev vidáman. — Ja, a bőröndöt, egy pil­lanat, egy pillanat... — Pavel az adót. szólt: »A 11—17 jelentkezik. A kiürítés, lehet, még ma éjjel megkezdődik. Pontos adatok még nin­csenek birtokomban.-« Elrakta a bőröndöt, s bebújt az ágyba. Azon törte a fejét, miért nem szólt neki Melch a kiürítésről, amikor Sandellel közölte. Igaz, hogy délután ők már nem találkoztak. Külön­ben nem is fontos. Az a fő, átalakítás és tatarozás, kívül csak tatarozás teszi szebbé az épületet. S ami igen kellett, fiók-könyvtár nyílik meg itt. Az átalakítás 15 ezer forintjá­ba került a tanácsnak. A la­kosság ezer forint értékű tár­sadalmi munkával járult hoz­zá a tatarozáshoz. Idén még 750 méter árok metszé­sét is elvégezteti a tanács. Er­re ötezer forintot irányoztak elő, számítanak ezenfelül négyezer forint értékű társa­dalmi munkára is. A Basalfcúti utcában és a Szabadság téren néhány ház­ban még nincs villany. Mivel csupán egy pár oszlop kellett, a tanács tervbe vette a villa­mosítást, ami egyben a közvi­lágítás fejlesztését is jelenti. Legnagyobb és legtöbb pénzt felemésztő terve a ta­nácsnak a három medencés strandfürdő megépítése. 1959- ben és 60-ban 280 ezer főtant költséggel, 55 ezer forint tár­sadalmi munkával épülne meg. Az eddig kihasználatlan árté- zi kút látná el a strandot víz­zel. Kissé bizarr a terv; a kút melletti vizenyős területet akarják feltölteni. Legalább ötezer köbméter földet kell megmozgatni ehhez. Remél­jük azonban, hogy a sokszor megígért fürdő mégis megépül 1960-ra. BARCS tőbe. Olyan izgatott volt, hogy sokáig nem jött álom a sze­mére. .. Arvidovicsnak azonnal vilá- sejtette, miért gyanakodtak rá gosság gyűlt az agyában, s a járőrök. beszaUidt a szobába a bőrön- A parancsnokságon már h eljusson holnap a kikö dert. A Gestapo-tiszt bement több elcsípett tiszt várakozott. hnm az előszobába, de nem moz- Egyenként hívtak be okét az dúlt el a nyitott ajtó közeié- ügyeletes szobájába. Gyemen- böl. tyev maradt utolsónak. Be­— Hol talált lakást? — kér- ment a szobába a bőrönddel, dezte Pavel Arvidovics, ami- Az ügyeletes gúnyosan nézeti kor átadta a bőröndöt. rá. — Basztyionnaja utca 4, 7-es — Az iratait... — Gyemen­lakás. tyev odadta. Az ügyeletes Gyementyevet hatkor egy — Kinél? Mindenkit isme- hosszasan tanulmányozta. — katona ébresztette, akit Melch rek ott. Igen... S hova igyekezett, ha küldött. Mire beén az osztály­— Rubisz festőművészéknél, szabad kérdeznem? ra, csaknem az összes tiszt Annál, aki most halt — Szobát vettem ki, s oda ott volt. Melch parancsokat igyekeztem a szállodából. osztogatott, a tisztek futva — Melyik szállóban lakott? hagyták el a helyiséget. A — A Bristolban, a 35-ös szó- kapitány várta, mikor kerül rá bábán. a sor, de mintha észre sem Az ügyeletes felhívta tele- vette volna a parancsnok, fonon a szállodát, s meggyő- Végre, amikor az utolsó tiszt- a bekísért tel is végzett, odafordult Gye- mentyevhez. meg? — Igen. Legalább megürese­dett egy szoba — mosolygott Gyementyev —-, még egyszer kérem, bocsásson meg a késő zavarásért, jó éjszakát. Az ajtó becsukódott, és ződött arról, hogy Gyementyev lement a lépcsőn, tiszt igazat mond. Amikor kiért a térre, jól ősz- — S most hol lakik? . szeszidta magát utolsó szavai- — Basztyionnaja utca 4. , - yltsa el a villanyt, a re­ért, hisz nem gondolt az őt Az ügyeletes hívta a két onVt me9 huzza fel. fenyegető veszélyre, ami köny- járőrt. A hatalmas irodát a hajnal nyen meglephette volna. Va- — Hol fogták el a kapi- kékes fénye öntötte el. Oda- lóságos csoda, hogy ilyen si- tánVt? kint nedves hó szállingózott, mán megúszta... A végére — A Basztyionnaja utca — Magával külön szeretnék még nem érhetett gondolatai- sarkán, beszélni, Ruckert kapitány, nak, mert mintha föld alól — Kísérjék el a lakásáig. — Melch otthagyta az író­pattant volna elő, két járőr Segítsenek neki, fogja meg asztalt, s leült Gyementyevvel állt előtte. Bemondta a jel- valamelyikük a bőröndöt, bo- szemben a karosszékbe. — szót, de a katonák nem enged- csásson meg Ruckert kapi- Azért épp magával, mert az ték tovább, sugdostak egy- tány, de a kötelesség, az kö- egész gárdában — rámutatott másnak valamit. telesség. a megüresedett székekre — A parancsnokság félt attól, — Értem, kérem. Viszontlá- maga az egyetlen, aki tiszteli hogy egyes tisztek esetleg ön- fásra. ^ a parancsot, s nem tesz fö­kényesen hajóra szállnak, A járőrök Gyementyev mel- lösleges kérdéseket. — Melch ezért parancsba adta a jár- lett lépdeltek. Az egyik a bő- pillanatra sem vette le szemét őröknek, hogy figyeljék a gya- röndöt vitte. Gyementyev aka- Gyementyevröl. — Lázálom nús katonai személyeket. S ratlanul felkacagott, mert hir- csak, hogy a birodalomnak vé- kellett-e gyanúsabb illető, télén Majakovszkij szavai ju- ge. Ha az oroszok romhalmazt mint Gyementyev, aki bő- tottak eszébe: »A hordár so- csinálnak Berlinből, akkor se rönddel a kezében sétált a ki- katjelentőn rámkacsint, s vi- következik be. Nem lehet kötő közelében. A járőrök rö- szi a bőröndöt akár ingyen megsemmisíteni egy olyan or- vid tanácskozás után felszólí- is.« szagot, mint a mienk. Lesz­tották Gyementyevet, hogy — Mi csak azt csináljuk, nek, akik rövidesen talpraál­kövease őket a parancsnok- amit parancsolnak kapitány lítják. Azonban ahhoz, hogy Ságra. úr, mi csak kisemberek va- elkezdhessék az ügyet elölről, *■Meglepetés, meglepetés gyünk... — mondta az a ka- pénzre van szükségünk. Ezért után!« — gondolta Gyemen- tona, aki a bőröndöt cipelte. kell innen minden mozdítható tyev ingerülten, keményen — Annyi baj, tudom én ta- értéket elvinni. S ezért a mi lépkedve a katonák előtt. A pasztalatból, hogy sok fonák osztályunk és egyben ön is parancsnokságtól csöppet sem dolog előfordul katonáéknáX... felel, félt, olyan biztos és szilárd Otthon azonnal kinyitotta a volt a helyzete. Különben isböröndöt, és működésbe hozta (Folytatjuk,) A községi tanács sürgősségi szempontból több olyan mun­kát elvégzett idén, amit csak 1959-re tervezett. így például ebben az évben elkészül a fa­híd a vágóhídmái, megoldották a Nagyhíd és Damjanich utca közti rész vízlevezetését. Meg­épült a cigánylápi híd is. Még ez évben megoldják az Oncsa- telep vízlevezetését. A Deák Ferenc utcában gyönyörű par­kot létesítettek. Nagyon régóta vajúdó kére­lem: villamosítsa a tanács a Deák Ferenc utcát, az On- csa-telepet és a Papp-földet. A tervben negyvenegyezer Ft-ot irányoztak elő a három utca villamosítására. Azonban a DÁV azóta más minőségű dróttal és vasbeton-oszlopok­kal dolgozik, s a tárgyalás során kiderült, hogy az erede­ti terv végrehajtásához 180 ezer forintra lenne szükség. Kénytelen volt a tanács le­mondani a Deák Ferenc utca és a Papp-föld villamosításá­ról. Idén csak az Oncsa-tele- pen vezetik be a villanyt 72 ezer forintos költséggel. 1959- ben a Darányi utcában és a Szabó-dombon húszezer forin­tot költenek vízlevezetésre. A barcsiak régi óhaja a strand. A jövő éviben kezdik el és 1960-ra teljesen megépül az 50 méteres medence. Erre 286 ezer forintot irányzott elő a tanács. Jövőre a körzeti ren­delőhöz vezető fél kilométeres utat is kikövezik 18 ezer forin­tos költséggel. 1960-ig 1350 négyzetméter betonjárda épül a Bajosy-Zsilinszky és Béke utcában. A teljes költség 120 ezer forint. Néhány község, néhány szá­raz adat, mégis az állandó fej­lődés, gazdagodás olvasható ki mindegyik tervből. L. G,

Next

/
Thumbnails
Contents