Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

Vasárnap, 1958. augusztus 10. 4 SOMOGYI NÉPLAP Az ENSZ rendkívüli közgyűlésével összefüggéslen i nem hivatalos külügyminiszteri megbeszélések is lesznek! Ne MZ ET KÖZI Sz EMLE New York (DPA). Az ENSZ folyosóin továbbra is tartják magukat azok a hírek, hogy Eisenhower elnök is eljön majd a rendkívüli közgyűlésre. Lehetségesnek tartják továbbá, hogy a hivatalos üléseken kí­vül nemhivatalos megbeszélé­sek is folynak majd a kül­ügyminiszterek között. ügy hírlik, hogy egyes országok — mint, például Japán, Svédor­szág, Mexico, Jugoszlávia és| A csúcstalálkozó körül hetek Írország —, amelyek a közel-| óta kavargó vitában, melyet a kelet; válságban semleges ma- J békéért szorongó emberiség gatartást tanúsítanak, köz-1 napjainak feszültséggel terhes vetítő javaslatokat készítenek | légkörében égő reménységgel elő. ♦ és sóvárgó várakozással kísér, LEGÚJABB HÍREK BAGDAD (Reuter). Nigel Ryan írja: Irak forradalmi kormánya szombaton új törvényt lépte­tett életbe, mely kényszer- munkával súlyosbított élet­fogytiglani börtönnel bünteti az állam biztonsága ellen szőtt összeesküvést. (MTI). Nyugati hírügynök­ségek és rádióállomások jelen­tik, hogy a Nautilus nevű atomerővel hajtott amerikai tengeralattjáró négy nap alatt 1800 mérföldes utat tett meg az északi sarkvidék jégpáncélja alatt, LAPAZ (AFP). A Luisa de Toro-i közkórház pénteken közölte, hogy augusztus 4-én ötösikrek — 5 fiú — születtek Lapaz- ban. Az öt jó egészségben lévő csecsemőt melegítő készülék­ben helyezték el. Súlyuk 1,50— 1,70 kilogramm, hosszúságuk pedig 30—35 centiméter. Bár a szülés négy óra hosszat tartott, az anya egészséges. MOSZKVA (MTI). A szovjet főváros la­kosságának száma az elmúlt években megközelítette az öt milliót. Rendkívül gyors ütem- * 1 2 3 HammarskiSId ENSZ-főtitkár javaslata a közép-keleti helyzet rendezésére ! új fejezetet nyitott I a Szovjetunió válasza a nyu­gati hatalmakhoz. Kétségtelen, Hruscsovnak Eisenhowerhez intézett üzenete változott heiy- kedett forgalom igényeinek ki-1 zetet teremtett. Aki azonban elégítésére meg hat-nyolcszo-1 figyelemmel kísérte az elmúlt ros közlekedés sem elégséges | hetek eseményeit, annak szá- és különösen a^ gyalogosforga- ♦ mára nem jelentett váratlan lom miatt a város több pont-1 fordulatot, hogy a Szovjetunió ján gyakori a torlódás. Meg-jüjböl az ENSZ közgyűlésének növekedett a balesetek vészé- * összehívását követeli a válság- lye. A moszkvai városi tanács | gaj fenyegető közép-keleti elhatározta, hogy a város túl- % helyzet megoldására. terheltebb, legnagyobb forgal-| Tekintsük ál al eseméisyek mu pontjain gyalogos es SaP“ | alakulását a nyugati hatalmak kocsiforgalmu alagutak, atja- liba5,oni és jo/dá*iai interven­rók építésevei oldja meg a koz | ciójaíól napjainkig, és egyszer- lekedés problémáit. Ezeken a í re világossá válik, hogy a szín­helyeken a forgalom egy részét | Jc^ kormány lspése logikus, | magától értetődő s természe- | tes következménye annak a J huzavonának, időhúzó taktiká- ♦ nak, kétszínű játéknak, amely- ♦ lyel a nyugatiak angolna mód- 5 jára igyekeztek kisiklani a kér- | dések tisztázása, a békés meg- í oldást jelentő csúcstalálkozó : elől. a föld alá terelik. New York (Reuter). Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár az ENSZ közgyűlés pénteki ta­nácskozásán beszédet mondott. Beszédében javaslatokat tett a közép-keleti helyzet meg­oldására. Elképzelései öt pont­ban foglalhatók össze: Ezek a következők: 1. A libanoni ENSZ megfi­gyelő csoport további kiszéle­sítése és a megfigyelő csoport munkájának olyan esetleges megváltoztatása, amely kife­jezné azt, hogy »az ENSZ állandóan szem előtt tartja Libanon függetlenségét és sérthetetlenségét.-« 2. »Különleges intézkedések« Jordániában, ide értve az iz­raeli fegyverszüneti ellenőrző bizottság bizonyos mértékű megerősítését. 3. Az Arab Ligához tartozó államok ismét jelentsék ki, hogy ragaszkodnak a liga alapelveihez: »Egymás területi sérthetetlenségének és függet­lenségének tiszteletben tar­tásához, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáshoz, egymás meg nem támadásá­hoz«. 4. Gazdasági és segítség nyújtása a leti országoknak az ENSZ szervezetén keresztül. A fő­titkár itt megemlítette az olaj­termelő és a tranzit-országok együttműködését és a víz] elő helyek közös kihasználását, a. Tiszteletben kell tartani I Mikor az amerikai és angol : beavatkozás Közép-Keleten ki- « robbantotta a válságot, a Szov- ! jetunió már július 18-án, a í nyugati agressziót követő első > napokban javaslatot tett as ! ENSZ-közgyülés haladéktalan í összehívására. Ugyanakkor in­technikai közép-ke­Fo&tos tanácskozások Londonban a közép-keleti kérdésekről Izrael „diplomáciai támadást“folytat London (MTI). Mint John Karle, a Reuter-iroda diplo­máciai tudósítója jelenti, a kö­zeli napokban fontos tanács­kozások lesznek Londonban a közép-keleti kérdésekről. An­gol vezetők megbeszélést foly­tatnak majd Golda Meir izra­eli külügyminiszterrel, vala­mint Murphy amerikai kül­ügyi államtitkárral, aki kö­zép-keleti útjáról hazatérve megszakítja útját Londonban. Diplomáciai megfigyelők vé­leménye szerint a londoni ta­nácskozásokon elsősorban ar­ról tárgyalnak, hogyan ren­dezzék a helyzetet Libanon­ban. ahol amerikai csapatok szálltak partra, és Jordániá­ban, ahol angol csapatok van­nak. A két kérdés közül a jordániai látszik bonyolultabb­nak. Angol körökben azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy »a brit csapatok feladatát vala­milyen módon áthárítsák az ENSZ-re« — jelenti a tudósí­tó. Ezenkívül úgy tudják, az angol vezetők biztosítékot kérnek majd Izraeltől arra vo­natkozóan, hogy Izrael nem vonulna be Jordánia nyugati részébe, ha Jordánia felbom- lana. Ami a libanoni kérdést ille­ti, a bagdadi egyezmény lon­doni értekezlete óta olyan terveket fontolgatnak, hogy a nagyhatalmaknak szavatol­niuk kellene Libanon semle­gességét, talán az osztrák ál­lamszerződés mintájára. Cha- moun, a most távozó libanoni elnök állítólag helyesli ezt a tervet Kérdés, milyen lesz Sehab tábornoknak, az új elnöknek a magatartása a terv iránt. Arthur Gawson, az AP tu­dósítója írja: Úgy látszik, Iz­rael teret nyer abban a heves diplomáciai támadásban, ame­lyet azért indított, hogy meg­védje érdekeit a közép-keleti válságban. Anglia vonakodva, az Egyesült Államok és Fran­ciaország pedig készségeseb­ben kezdi elismerni azt a* álláspontot, amelyet az izraeli diplomaták az utóbbi napok­ban a nyugati fővárosokban «rőteljesen képviselnek. Az izraeli diplomaták e há­rom fő követelést terjesztik a nyugati hatalmak elé: 1. Szavatolják Izrael poli­tikai függetlenségét és terü­leti biztonságát közvetett, vagy közvetlen arab támadás ellen; 2. Szállítsanak Izraelnek korszerű védelmi fegyvereket és felszerelést annak a fegy­verzetnek az ellensúlyozására, amelyeket az amerikaiak és angolok szállítottak az iraki forradalom előtt, most pedig Husszein király számára kül­denek ; 3. Világosan szögezzék le, hogy milyen szándékai vannak az Egyesült Államoknak és Angliának a Közép-Keleten, különösen abban az esetben, ha Jordánia összeomlana. Hajlandók-e például megígér­ni Izrael igényeinek támoga­tását olyan rendezésben, ami az arab népek »problémáit és * dítványozta a kormányfők ^ ta- törekvéseit«, biztosítani kell t nácskozasáiiiik meg valósítását őket, ho<?v »dönthetnek saját | *s* Néhány nap múlva összeült sorsuk felől Úgy, ahogy ez * a Rwtnnssd Tanán® Ar ülésen érdekeiknek a legjobban meg­felel. A főtitkár kijelentette, ha ezt a programot meg lehet valósítani, akkor az ENSZ remélheti más komoly kérdé­sek megoldását is, gondolva itt elsősorban a 900 000 izraeli menekült sorsára. Valószínű, hogy az ENSZ szerdai ülésén a külügymi­niszterek vesznek részt. Meg­figyelők szerint ez alkalmat ád majd Hammarskjöld főtitkár­nak arra, hogy magánjellegű megbeszéléseket folytasson a külügyminiszterekkel. Diplomácia körökben fő­ként Hammarskjöldnek az a kijelentése keltett érdeklő- i dést, amely a Jordániával ősz- • szefüggő »különleges intézke- i désekre« vonatkozott. Az el- ♦ múlt napokban sok olyan ki-? a Biztonsági Tanács, az ülésen azonban a kérdés lényegét be- lefulíasztották egy terméketlen javaslathalmazba, majd bi­zonytalan időre elhalasztották a tanácskozást. Ekkor jelen­tette ki Szoboljev szovjet kül­dött, hogy ha a Biztonsági Ta- náes tovább halogatja az ügy érdemi tárgyalását, az ENSZ felsőbb szervéhez, a közgyű­léshez kell fordulnia. Hang­súlyoznunk, kail, hogy ..ekkor már napokkal előbb elhang­zott a konkrét szovjet javas­lat, hogy a négy nagyhatalom kormányfői, Nehru indiai mi­niszterelnök és Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára haladékta­lanul üljenek össze, beszéljék meg a világbákét veszélyezte­tő közép-keleti probléma megoldásának módját. Ez az üzenet, mely komoly figyel­meztetésként mutatott rá a helyzet veszélyes voltára, serleti jellegű tervről érkézéit ♦ ugyanakkor határozott irány- jelentős, amely azzal fogialko- | mutatást jelentett a békás el- z-O'ti, hogy Anglia kivonja csa-£ ;nj£j^s Nem kétséges, Pa*?ÍtA Hírek sze- ? hogy ez a határozott hangú fi­nnt Anglia ezt szívesen meg-1 jelmez tét és vetett gátat ha »az angol csapatok j vaisag továbbterjedésének, ä^V?I!a t .fel€losseget~ az t döntő szercoe volt abban, hogy ENSZ átvenne. • na amerikai—angol bsa.vatko­^ey7 York-ban altalaDan az j -,as nem terjedt át Irakra, a velemeny alakult ki, hogy i . . , , , „ az Egyesült Államok meg- \ A nyugati h^almak nem fo­kezdi csapatai legalább egy ré-f 'aatak eI a válság megoldasa­szének kivonását Libanonból, t5ak «““J ' més mielőtt a közgyűlés i«mét t;at A legközvetlenebb, legrea- ELTSSLi T Ivl I 'isabb út, a kormányfői érie­összeül. Cabot Lodge pénteken ismét hangoztatta, hogy az amerikai csapatokat kivonják Libanonból, »ha a libanoni kormány úgy kívánja, vagy ha esetleg Jordánia felbomlását j az ENSZ saját kezébe veszi az követné? I ügyet«. Kéziét helyett a Biztonsági Tu nacson belül tartandó csúcsér- : fekczleíet javasolták. Hamaro­san kiderült azonban, hogy ez a javaslat csak manőver a ré­szükről. Mikor ugyanis kínos meglepetésükre A Kínai Népkii társaság hormon? ónok ♦ a szovjet kormány nyilatkozata Peking (TASZSZ). A Kínai Népköztársaság külügymi­nisztériuma pénteken az esti órákban nyilatkozatot adott át a sajtónak, amely egyebek közt a következőket mondja: — A Kínai Népköztársaság kormánya teljes mértékben támogatja a szovjet kormány­nak azt a javaslatát, hogy az ENSZ közgyűlésének rend­kívüli külön ülése vitassa meg az amerikai csapatok Li­a háborús } veszély halasztást nem tűrő | elhárítása érdekében ezt a ja- banonból és az angol csapatok i vasiatot is elfogadta, fordítot- Jordániából való haladéktalan t tak a köpönyegen, es most kivonásának kérdését. ; mar azt k™u?ta£> .•“W’ ,terT A nyilatkozat megállapítja, | ““/ZS S hogy minden békeszerető or- i “e*,a /%£*£$fffl szagnak meg kell tennie min- 5 keU közép_keIeti államok és aen lehetőt avégett hogy az $ India képviselöje nem rendel. Egyesült Államokat es Ang- j kezik szavazati joggal, mivel hat rakenyszentse: haladekta- J Irak kivételével Jegyikük sem lanul vonjak ki agresszív csa-1 ta ja a Biztonsági Tanácsnak, patáikat Libanonod es Jor- ; Vagyis a ieg.égetőbb probléma damabol, hogy helyreálljon a - megoldását, a súlyos közép-ke- kozel- es kozep-keleti beke. t leti válság ügyét nem a kor­--------------—^------------- | mányfőkre, hanem a Bizton­T T . , , ... , , . t sági Tanács állandó tagjaira xlusszein király amerikai csapatokat kér |bízták volna. Ez egyben azt ♦ jelentette, hogy mivel a ta- Jordándában tartózkodó an-gci i nács többségében a NATO— katonaságot, és kérte, hogy | SEATO és bagdadi paktum- küldjenek az országba újabb | hoz tartozó országok képvise- erősítéseket. | iőiből áll, az Egyesült Allcmok Az A1 Ahbar azt írja, hogy { készséges szavazógépének ke- az angol koimány elhatározta: ♦ zébe kerültek volna ezek a vi- sürgősen újabb csapatokat I lág sorsára, az emberiség be­küld Jordániába. Ezek a csa-1 kéjére döntően fontos kérdé- patok már meg is érkeztek ♦ sek. Az amerikai sajtó maga Akaba kikötőjébe. Innen repü-1 leplezte íe például azt a fonák lőgépen mennek tovább Am-1 helyzetet, hogy a Biztonsági manba, ' " • Tanácsban az USA felhasznál-1 Kairó (TASZSZ). Az A1 Ah­bar című lap jelentése szerint Husszein király kérte az Egye­sült Államokat, hogy küldjön megszálló csapatokat Jordán’á- ba. A király Murphy útján juttatta el kérését Eisenhower elnökhöz. A lap szerint Husszein ki­rály közölte az angol parancs­noksággal is, hogy kevesli a hatja a csangkajsekista küldött szavazatát, s annak vétójával megakadályozhatja índia rész­vételét a tanácskozásokon. A Biztonsági Tanács egyébként is eljátszotta már egyszer szere­pét ebben az ügyben, amikor meggátolta a közép-keleti vál­ság megoldását. Az a tény te­hát, hogy a tanácsban az an­gol—amerikai agressziót olyan államok képviselői vizsgálták volna meg, amelyek maguk is tagjai a háborús tömböknek, s az amerikai politika szekér­tolói: eleve illuzórikussá tette a felvetett súlyos problémák megoldásának lehetőségét e szerv által. Kiderült azonban hamarosan, hogy a nyugati ja­vaslat csak az Egyesült Álla­mok és Anglia béke-offenzívájának célja: a nagyhatalmak igazi csúcsértekezlete, melyről a Hruscsov-üzenet egy pillanatra sem mond le. Egyee nyugati sajtóorgánumok, meg­hamisítva az üzenet valódi ér­telmét, azt hangoztatják, mint­ha a szovjet kormány elállt volna ettől a kezdeményezésé­től. Ezzel széniben a valóság az, hogy az üzenet világosan kifejti: továbbra is meg van győződve arról, hogy a legma­gasabb szintű találkozó a szov­jet javaslat által indítványo­zott összetételben hozzásegít ahhoz, hogy a ».agyhatalmak megtalálják a hidegháború fel­számolásának és a háborús ve­időhúzó taktikáját szolgálja. Míg ugyanis az Egyesült Ál­lamok egyrészről a közbevetett indítványaival a csúcstalálko­zó kérdését halogatta, másrész­ről Murphy külügyi államtit­kár közép-keleti tárgyalásai által a békés megoldás szán­dékának látszatát igyekezett kelteni, addig egyre újabb fegyveres erők szálltak partra Libanonban, számtalan harci repülőgép érkezett bombater- hével megrakottan a kiépített hídfőállásokra. Nagyarányú csapaicsszevonások történtek. Mind olyan intézkedések, ame­lyek egyáltalán nem támasz­tották alá a harsányan hangoz­tatott békés megoldásra törek­vést, viszont annál inkább ki­mutatták, hogy mindezek az időnyerés érdekében hangzot­tak el nyugati részről. /V közép-keleti válság tehát olyan fázishoz érkezett, ami­kor sürgős cselekvés vált szükségessé a feszültség meg­szüntetése, az egyre növekvő háborús veszély elhárítása érdekében. A szov­jet válasz ezért felújította a korábbi javaslatát az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására. Az ENSZ veze­tő szerve minden tekintetben alkalmasabb a közép-keleti helyzet kérdésének megvitatá­sára a Biztonsági Tanácsnál, hiszen ebben a világ csaknem valamennyi állama részt vesz, tehát minden nép hangot ad­hat véleményének. Ez helyes és szükséges, hiszen az embe­riség békéje minden nép közös ügye, annak megőrzése, a há­borús tűzfészek megszüntetése, a veszélyes problémák békés úton való megoldása a világ minden népének egyaránt ér­deke. Ebben a teremtő vitában ki­alakulhat az a légkör is, mely­ben megvalósulhat a szovjet diplomácia szívós, állhatatos szély elhárításának módját. Hruscsov elv társ újból, ezúttal is hangsúlyozza: »Tegyünk meg minden szükségeset, hogy ez a találkozó, amelyet vala­mennyi nép vár, ne húzódjék el a végtelenségig. Mi készek vagyunk bármikor részt venni egy ilyen találkozón«. Arra is utal az üzenet, hogy a kor­mányfőknek a problémák szé­lesebb körét kellene megvitat­niuk, s dönteniük kellene a háborús veszély tartós elhárí­tásáról. A szovjet javaslat tehát egyenes folytatása annak a vi­lág minden részén az egysze­rű emberek milliói által mély együttérzéssel kísért békeharc­nak, amelynek legújabb meg­nyilvánulása volt a pekingi ta­lálkozó alkalmával Hruscsov és Mao Ce-t.ung kijelentése, hogy a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság minden tőle telhe­tőt megtesz a nemzetközi fe­szültség enyhítésére és az új háború borzalmainak elhárítá­sára. Bizonyosra vehető, hogy a leleplezett agresszorok to­vább folytatják manővereiket, és a .»közvetett agresszióról« szóló dajkamesékkel próbál­ják elterelni a figyelmet az egész világot veszélyeztető őrült terveikről. Átlátszó mes­terkedéseik azonban nem áll­hatnak a békét, nyugalmat óhajtó emberiség útjába. Nagy alkalmat kapott a békére áhítozó emberiség a most összehívott ENSZ-köz- gyűléssel, hogy megszüntesse a közép-keleti lőporos hordó ve­szélyét, az odázó, halogató ja­vaslatok helyett gyors intéz­kedésekkel teremtsen enyhü­lést a feszült nemzetközi lég­körben. További tárgyalások útján pedig a nagyhatalmak között megegyezéssel elűzze az atomháború, az emberiség pusztulásának rémét, és nyu­galmat, biztonságot teremtsen a népek számára. Dtttlles elismerte as / aki Köztársaságot, de nem akarja elismerni a Kínai Népköztársaságot London (MTI). A Munkás­párt vezetőségéhez közelálló Forward írja: — A nemzetközi színtér egyik legbámulalosabb látvá­nyát Dulles nyújtotta, midőn rohant, hogy elismerje a forra­dalmat. Július 14-én heves és véres politikai robbanás tört ki Bagdadban. Dulles köteles- ságszerűen elítélte ezeket az eseményeket, azután augusztus 2-án elismerte a forradalmá­rokat, akiket nemrég elítélt, mert »megölték királyukat és törvényes kormányukat«. Dul­les jól tette, hogy ennyire sie­tett. Az elismerés annak a va­ló ténynek az elfogadása, hogy valamely kormány tényleg az ország kormánya. Dulles eljárásában az a rejtély, miképp ismerhet­te el az iraki forradalmi kormányt, alig három hé­ten belül, de nem ismeri el Kína forradalmi kormá­nyát kilenc év után sem. Amerika azz&l, hogy csökönyö­sen vonakodik eiúnnerni a va­ló tényeket a Távol-Kek-ten, súlyosan gyengíti az ENSZ-et, mert ahhoz a komédiához ve­zet, hogy Csang Kaj-sek szóvivője képviseli Kínát az ENSZ-ben. Amerika a kis Taj­van szigetet tette meg a Biz­tonsági Tanács állandó tagjá­vá, míg az igazi Kínát, a világ egyik legnagyobb hatalmát ve­szedelmes módom sértegeti és kizárja. Amerikának ez az őrültsé­ge lerontja azt az okossá­got, hogy elismerte Irakot. Lehetetlenné tette a csúcsta­lálkozót a Biztonsági Tanács keretében. Ez a válság aláhúz­za annak szükségességét, hogy el kell ismerni a nemzetközi politika döntő tényeit, és meg kell adni Kínának az öt meg­illető helyet az ENSZ-ben. öttalálatos szelvény nincs, 22-en érték el a négy találatot a lottón A 32. játékhéten, nem vég­leges megállapítás szerint, 2 560 883 szelvény vett részt a játékban, öttalálatos szelvény nincs. A nyertes szelvények száma és a nyereményeit össze­ge a következő: Négy találatos szelvénye 22 fogadónak van, nyereményük egyenként 87 302 forint. Három találatot 1277 Ecgadó ért el, ezek szelvényé­re 753 forintot fizetnek. Az ér­tékelők 38 406 kéttalálatos szelvényt találtak, ezekre 25 forintot fizetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents