Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-08 / 186. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Péntek, 1958. augusztus 8. Amit az anyáknak feltétlenül tudniok kell a csecsemők megbetegedéséről Nagyon fontos, hogy az anyáik tisztában legyenek az­zal, hogyan, mitől betegszenek meg leggyakrabban a csecse­mők, hogyan kezdődnek a kü­lönböző betegségek, mit te­gyenek, amíg az orvos nem lát­ja a csecsemőt, és mire ügyel­jenek elsősorban ápolás köz­ben. így jobban meg tudják előzni azokat a mindennapos, látszólag kis betegségeket, amelyek, ha nem veszik őket elég komolyan, igen súlyossá válhatnak. Jobban meg tudják ítélni látszólag kis zavarokból is, miikor fontos orvossal meg­beszélni a bajt. Meg tudják esetleg óvni súlyosabb megbe­tegedéstől a csecsemőt, és jobb ápolással hamarabb meggyó­gyítani, ha beteg. Hurutos csecsemő A csecsemő leggyakrabban előforduló hurutos megbetege­dése a nátha. A nátha felisme­rése: A náthás csecsemő szu­szog, többet prüszköl, mint az­előtt, mellre téve levegő után kapkod, és el-elengedi a bim­bót. Ilyenkor mutassuk meg orvosnak! Mitől lesz náthás a csecse­mő? A náthás fertőzés nem magától jön, hanem kórokozó baktériumok hozzák létre. A náthás ember kileheli, ha tüsz- szög, köhög, több méterre szét­szórja a levegőbe kiürített ap­ró cseppekkei a kórokozókat, így terjed tovább a betegség mindenkire, aki vele egy szo­bában tartózkodik. (Ezt nevez­zük *cseppfertőzés«-nek.) Óv­juk a náthás felnőttől, gyer­mektől a csecsemőt. Ha az anya náthás, és nincs más, aki ellássa a csecsemőt, kösse be orrát, száját, ha a csecsemőhöz megy. Hiába gondozzuk meg oly jól csecsemőnket, ha nem óvjuk a náthás embertől, mert a felnőttek, nagyobb gyerme kék náthája, átragad a csecse­mőre, sok esetben tüdőgyulla dást okoz, ami a csecsemőnek egyik legsúlyosabb betegsége. Hogyan tisztítjuk a náthás csecsemő orrát? A váladékot kamillateába mártott vattával letöröljük, miután az orrnyila­sokat összenyomtuk. Ne pö dörjünk vattát, ne piszkáljuk belül az orrát, mert ezzel még inkább izgatjuk a nyálkahár­tyát, és rosszabbítjtík a helyze­tet. Kenjük be a bőrt az orr alatt hajszálvékonyan tiszta vazelinnal, hogy a váladék ki ne marja. Az orvos utasítására gőzöl­hetjük, ettől, sokszor kitisztul az orra. Az orvos esetleg gyógykenő­csöt rendel, ami az orrlyukba kenve könnyít a -gyermeken. Ne használjunk az orrtörlés­hez se pelenkát, se zsebkendőt! Ezektől — ha újra használjuk őket — a csecsemő újabb fer­tőzést kap. De semmi szín alatt ne használjuk az anya zsebkendőjét sem. Legjobb, ha papírvattát veszünk, darabok­ra vágjuk, és azzal töröljük a csecsemő orrát. A használt pa­pírvattát dobjuk azonnal a tűzbe vagy a szemétbe. Tiszta kis vászonrongyokat is hasz­nálhatunk ugyanígy. Sokszor »folyik a füle' a náthás csecsemőnek. Gyak­ran — mielőtt még észreven- nők a váladékot — azt látjuk, hogy a csecsemő nyugtalan, nyűgös, és a füléhez kapkod, de nem engedi, hogy más a fűjéhez nyúljon. Ilyenkor je­lentkezhet láz is. Minél előbb mutassuk meg orvosnak, még ha nem is látszik komolynak a baj, mert könnyen lehet, hogy középfülgyulladása van. Ha nyomban orvosi segítsé­get kap, amikor érzékeny lesz vagv folyik a füle, könnyebben elejét vehetjük, a súlyosabb következményeknek (szövőd­ményeknek). Sose törődjenek bele abba, hogy a csecsemőnek hosszú ideig -tartó fülfolyása van. Van úgy, hogy a csontban gyülem- lik fel a genny, és csak akkor gyógyul a fülfolyás, ha a csont­ból kiengedik a gennyet. Ez csak műtét útján lehetséges. Hogy szükség van-e erre vagy sem, azt az orvos dönti el. Az a gyermek, akinek sokáig folyt a füle, és mégsem kapott or­vosi kezelést, esetleg nagyot­halló lesz. Ha. a náthás vagy fülfolyós csecsemő nem lázas, ne tartsuk szobában, hanem vigyük minél többet a szabad levegőre. Mindig komoly dolog, ha kö­hög a csecsemő. Lehet, hogy csak kissé hurutos, de lehet szamárköhögése, tüdőgyulladá­sa is stb. Ezért, ha köhög, or­vos; ellenőrzésre van szüksége. Az is előfordulhat, hogy a tüdőgyulladásos csecsemő csak keveset köhög, de kapkodva lélegzik, sápadt lesz. Ha ilyes­mit észlelünk, sürgősen mu­tassuk meg orvosnak. Hasznos tanácsok A családtagok általában kö­zösen használják a bőr- és kö- römvágó ollót és más kozmeti­kai műszert. Hogy elkerüljük az esetleges fertőzést, tartsuk őket jól záró fa- vagy mű­anyag-dobozban, amelyben három vagy négy formalin- tablettát is elhelyezünk. For­maiint minden patikában le­het kapni. Ezáltal a közösen használt műszerek mindig tisz­ták lesznek. * * * A kabát- és nadrágzsebeket időnként keféljük ki belül is. Különösen azt, amelyben a cigarettát tartjuk. * * * A legtöbb háziasszony tör­vénynek tartja, hogy az ágy­neműt nyáron napoztatni kell, lehetőleg forró napon, hogy szépen megduzzadjon. A forró napfény azonban elvonja a toll finom zsírtartalmát, s ettől tö­redezni kezd. Az ágyneműt vagy félárnyékban, vagy lepe­dővel letakarva szellőztessük. Kivétel a beteg ágyneműje. Azt okvetlenül tegyük ki a forró napra, mert a forró nap megöli a bacilusokat. Jó hjdnL ... hogy a politúros bútoro­don azokat a foltokat, amelyek meleg edény ráállítása követ­keztében keletkeztek, megned­vesített szdvamkahamuval lehet eltávolítani. ... hogy képkeretet, ha légy­foltos vagy piszkos, négy rész szappan, spiritusz és egy rész szalmiákszesz keverékébe mártott puha ronggyal kell ki­tisztítani. Egyszerűbb eljárás: a keretet egy fél hagymának vágott felével dörzsöljük, az minden piszkot magába szív. MIT SÜSSÜNK? Vizen kelt kifli: Hozzávalók: fél kiló liszt, 2 deka élesztő, 2 deci tejföl, 10 deka vaj vagy margarin, 2 tojássárgája, 1 deci tej, só, cit­romhéj, 20 deka .kristálycukor hintésre. Langyos tejben az élesztőt felfuttatjuk. A lisztet a vaj­jal elmorzsoljuk, és a hozzávaló anyagokkal meggyúrjuk, jól kidolgozzuk. Egy tiszta asztalkendőt liszttel meghintünk, és a tésztát lazán belekötjük, hogy a növekedésre hely marad­jon. Fakanál nyelére felfüggesztve, hideg vízzel telt fazékba tesszük, és addig hagyjuk benne (tob. 1 óra), amíg feljön a víz tetejére. A deszkát kristálycukorral meghintjük, a (ész­tét kiborítjuk rá, apró cipókat vágunk, és a cukorban meg­forgatva Hl centi hosszú rudakat sodrunk, kifliket formá­lunk belőle. Közepén megcsavarva sütőlapra helyezzük 5 centi távolságra egymástól, és középhőmérsékletű tűznél vi­lágos rózsaszínűre sütjük. Hamis dióstorta Áztassunk be előző este három deci tejbe három deci bú­zadarát, másnap adjunk hozzá 16 d.kg cukrot, vaníliát, sütőport és 10 dkg őrölt diót. Zsírozott, lisztezett formában megsütjük, óvatosan kiborítjuk. Hidegen elvágjuk, lekvárral töltjük. Egytojásos püspökkenyér összekeverünk egy egész tojást, három deka zsírt, 20 deka cukrot, fél sütőport, negyed liter tejet, 28 dkg lisztben elkeverjük a tölteléket, hogy a lisztszemcsék ráragadjanak, és így egyenletesen oszoljanak el a süteményben. A töltelék lehet: elvágott tömblekvár, birssajt, vagy a közértben kap­ható, celofánba csomagolt cukrozott gyümölcs elvágva, a cukorral együtt. Kikent, lisztezett püspökkenyér-formábar átsütjük. Papirost teszünk a tetejére, hogy meg ne égjen ... hogy nikkeltárgyakat I rozsdától úgy óvhatunk meg, J ha azokat a következő vegyü- j lettel időnként bevonjuk: 37 ♦ gramm borszeszben oldjunk i fel 25 gramm benzint, 121 gramm szalmiákszeszt, 50 $ gramm sztearin olajat, össze-J keverjük, jól zárható üvegben { tartjuk, és használat előtt fel-j rázzuk. j ♦ ♦ ... hogy új szekrényeket, fio- í kokat szénmag-főzettel keilt alaposan kimosni, így elveszi-; tik jellegzetes szagukat. Ez; különösen olyan szekrényeknél 5 fontos, amelyekben élelmiszert j tartunk. j ♦ ... hogy vasserpenyőt hasz- ♦ : nálat után azonnal sóval kell í : kidörzsölni, ahelyett, hogy ki-1 : mosnánk. J---------------------------- : Magyar írók könyvei a Szovjetunióban Ismét számos magyar mű je­lent meg a Szovjetunióban orosz nyelven. így kiadták Jó­zsef Attila verseit 25 000, Pe­tőfi Sándor válogatott verseit 25 000, Hidas Antal Ficzek úr című regényét 75 000, Illés Bé­la elbeszéléseit 150 000 pél­dányban. Megjelent továbbá és már megérkezett az Állami Gorkij Könyvtárba a 75 000 példányban kiadott Móricz Zsigmond válogatott művek (2 kötetben), továbbá Németh László Galilei című színműve, valamint Heltai Jenő Jaguár című regénye. Ukrán nyelven kiadták 28 {ezer példányban Kovái Lőrinc | Parker matróz igazsága című J könyvét. 50 000 példányban je- ;lent meg oroszul újból Hidas ; Antal Petőfi tanulmánya, í Kiadták még orosz nyelven Junger Béla: Aranydió című '■’ábjátékát, és komi nyelven magyar népmesegyújteményét; : : Í Kozmetikai apróságok A CITROM nagyon hatásos szer a szépség- ápolás szolgálatában. Külsőleg: a citromos bedörzsölés fehéríti a bőrt, meghalványítja a szép­iákét, mitesszereket lehet vele eltüntetni naponkénti bedör- zsöléssel, s a bőr zsírosságát is csökkenti. Belsőleg: a citrom­lé fogyasztásával sóik C-vita- mint juttatunk a szervezetbe, s nem csupán az általános egész­ségre hasznos, hanem különbö­ző bőrbetegségek gyógyulását is meggyorsítja. [ A BOR BÁRSONYOSSÁGA, i A korpaíürdők lágyítják a bőrt és bársonyos fehérséget adnak neki. Ilyen fürdőt a követke­zőképpen készíthetünk: beszer- zünk 5 liter durva korpát, és beletesszük egy durva szálú vászon zacskóba, e zacskót a fürdőkád vizébe helyezzük, és fürdés közben időnként nyo­mogatjuk. A keményítő is igen kellemes bőrlágyító. Leg­inkább kánikula idején látják hasznát a hölgyek. Fél kiló keményítőt előbb hideg, majd langyos vízben feloldunk, for­ró vizet öntünk hozzá, s így öntsük az egészet a fürdővízbe. fésulködés előtt, bármilyen rövid is a haj, ke­félni kell azt. Keféléssel együtt maszírozzuik is a fejbőrt. A vér keringését ez serkenti, s a hajhagymák táplálkozását elősegíti. A kefélés mindig a homlokból kifelé, felfelé tör­ténjék, gyors, ritmikus moz­gással. A haj csak kefélés után lesz igazán ápolt és fényes. A NYAK SZÉPSÉGÁPOLÁSA. Sokan az arcuk szépségápolá­sára nagy gondot fordítanak, viszont a nyakukkal nem tö­rődnek. Pedig, akinek száraz a bőre, annak nemcsak az arcát, hanem a nyakát is kréméznie kell. A dupla toka sem szép­ségideái! Aki ezt nem akarja, ne csak a szigorított étrendet tartsa be, hanem hordja min­dig büszkén a fejét. A sovány, vékony nyak gyakran ráncos. Meleg- és hidegvizes borogatás váltogatása élénkíti a vérke­ringést, és így kisimítja a bőrt. ! Képek a lakásban j A jó kép a lakásban a művészi érzék fokmérője, bizo­* nyítéka a szép iránti érzékünknek. Járjunk kiállításokra, * tárlatokra, tanulmányozzuk a képeket, szobrokat — amikor í csak tehetjük. Tanuljunk, képezzük magunkat ezen a té- | ren is. S ne gondoljuk, hogy csak a nagynevű, elismert » mesterek müveivel díszíthetjük lakásunkat Ha kis összeg áll rendelkezésünkre, vegyünk réz- vagy I fametszetet, esetleg krétarajzot vagy vízfestményt. Az a | felfogás, hogy például a csendéletet csak ebédlőbe és akt { képet csak hálószobába tehetünk, már régen megdőlt. Csu- | pán kétféle kép van: jó és rossz. A kép keretezése is fon- i tos. A keret által nyerhet, de ugyanúgy veszíthet is a kép. Erre szabály nincs, legfeljebb az, hogy a dúsan díszített, | pompás keret az egyszerűen berendezett lakásba nem va- i ló. A léckeretek erre a célra a legalkalmasabbak. Válogat­* hatunk arany, vagy ezüst, színes vagy sötét, mély tónusú t keretek között. A hatást a képien kell kipróbálni. Tájfény­| képeket, ha jók, egyszerű keretben is falra tehetünk. Sze- | mélyeket ábrázoló fényképeket íróasztalra, kommódra áil- I Iftha/fcunk, a leghelyesebb azonban, ha ezeket albumba t gyűjtjük össze. A kép elhelyezését a falon ki kell próbálni nappali es ; mesterséges fénynél egyaránt. Amint látjuk, a kép kiválasztása és elhelyezése nehez I feladat, de megéri a gondos körültekintést, a fáradságot, í mert sok öröm forrásává válhat otthonunkban. MIBŐL MIT KÉSZÍTSÜNK ? BÜTORVÉDÖK Kárpitozott bútorainkat a por és fakulás ellen véde­nünk kell. Legcélszerűbben csíkos mintájú, jól elkészített huzatokkal tudjuk ezt elérni. Ha nem áU módunkban ilye­neket készíteni, akár különfé­le színű és mintájú maglévő anyagból készíthetünk házilag is huzatokat, ezeket azonban csak a takarítás idején hagy­juk bútorainkon. Ha átnézzük ruhatárunkat, talán találunk olyan pongyolát vagy ruhát, amely erre a célra alkalmas, vagy az állami áruházban ve­szünk valami olcsó anyagot. A szék, illetve karosszék huzata ülő- és támlarészböl áll. Kü- lön-külön szabjuk ki először újságpapírból, utána az anyagból ezeket a részeltet, majd összegépeljiik, kipróbál­juk, és a formához idomítjuk. A heverőre egy hosszrészt sza­bunk, majd a sarkokat lej ér- celjük a heverőn, és aszerint varrjuk össze. A hátrészt egye­nes darabokból könnyű ki­szabni. KÖNYVESPOLCOT ha van gyalult deszkánk, vagy értünk a gyaluláshoz, készít­hetünk mi magunk is. A polc­nak szánt deszkákat pontosan derékszögbe elfűrészeljük, vi­gyázva arra, hogy egyenletes legyen a fűrészelés vonala. A polcoknak egymástól való tá­volságát a könyvek magassá­ga szabja meg. Enyvvel ösz- szeillesztjük, présbe tesszük, ha teljesen száraz, bádogsa­rokkal erősítjük meg. A kész polcot bútorpáccal bevonjuk, majd triásszal átdörzsölve ki­fényesítjük, vagy színesre festjük és lakkozzuk. . LÁMPAERNYÖ Fehér vagy apró mintás se­lyemből készíthetünk — hasz­nált régi ruha vagy hálóing javából — nagyon csinos lám­paernyőt. Az anyagot kimos­suk, kivasaljuk. Készíttessünk a bádogosnál 10 cm magas és 60—70 cm átmérőjű keretet. A vázat tekerjük szorosan körül 2 cm széles danűbia- szalaggal. Majd vegyünk két és fél méter hosszú, 38 cm szé­les grenadint, vagy batisztot, amíg feszesen nem áll. Most a váz felső és alsó keretén varrjuk hozzá. E fölé jön a selyem, szintén ferdén fek­tetve és feszítve, és a keret felső és alsó körvonalán apró öltésekkel levarrva. Vé­kony gyöngyzsinórral szegjük körül. Gyermekeknek A legerősebb — Nanáj mese — A nanáj gyerekek egy télen kimentek a jégre csúszkálni. Eleinte szépen elját­szottak, csúszkáltak. Aztán összevere­kedtek. Az egyik fiú, Nameka megverte a társát, Kurbut. Meg­verte, aztán kérked­ni kezdett: — Én vagyok a legerősebb! Akkor megcsúszott, hanyatt esett, és jól megütötte a lejét. Azt mondta neki Kurbu: — Látod, nem te vagy a legerősebb, hiszen a jég meg­ütött. Nézd, vérzik a fejed. Ismerd el, hogy a jég erősebb. Nameka megkér­dezte a jégtől: — Hallod-e jég, van-e nálad erősebb? — Van bizony! — felelte a jég. — A Nap erősebb, mint én. Amint kisüt, én olvadni kezdek. Eredj, hódolj a Nap­nak; Ment a két kisfiú a Naphoz. Sokáig men­tek. Végre megérkez­tek. Megszólította Nameka a Napot: — Hé, Nap apó! Én megvertem Kur- ba jég engem ütött meg, te pedig felolvasztod a jeget — erősebb vagy hát, mint mi! Azért jöt­tem, hogy hódoljak neked. Gondolkodott a Nap, törte a fejét. — A felhő erősebb, mint én — mondta végül. — Ha eltakar engem, nem tudnak áthatolni rajta a su­garaim, és hideg lesz a Földön. Elindult, felkere­kedett hát a két fiú, hogy megkeresse a felhőt. Felkapaszkod­tak -gy magas hegy­oromra. Körülöttük köd, hideg. Mire el­érték a felhőt, átned­vesedett, és kemény­re fagyott a ruhájuk. Felkiáltott Nameka a felhőnek: — Felhő anyó! É" erősebb vagyok Kur- bunál, a jég erősebb nálam, a Nap erő­sebb a jégnél, te erősebb vagy a Nap­nál. Te vagy hát a legerősebb. Azért jöttem, hogy hódol­jak neked! A felhőnek még válaszolni sem volt ideje — hirtelen szél kerekedett, szágulda­ni kezdett, fütyült, zúgott, és szétfújta a felhőt. Az imént még hi­deg, nyirkos volt a levegő, a gyerekek alig láttak tovább a/ orruknál, s most egyszerre felfénylett minden, meleg lett, szivárvány tündök­lőit. ragyogott a Nap, végig lehetett látni az egész Amú- ron, eredetétől a tor­kolatáig. Nameka ek­kor felkiáltott a szél­nek: — Hallod-e, szél! Én megvertem Kur­but, a jég megütött engem, a Nap felol­vasztotta a jeget, a felhő eltakarta a Napot, te szétfújtad a felhőket! Te mind- annyiunknál erősebb vagy. Fogadd hát hó­dolatomat; Nameka meghajolt a szél előtt. Kurbu pedig azt kérdezte a széltől: — El tudod-e moz­dítani a hegyet? Fújni kezdett a szél. De akárhogy duzzasztotta a képét, a hegy meg sem mozdult. Csak a homok kavarodott fel a tetején. — E-ej! — kiáltot­ta Nameka —, sok időbe telik, míg a hegyet el bírod hor­dani egyik helyről a másikra. Úgy látszik, mégsem te vagy a legerősebb, hanem a hegy. Meghajolt a két fiú a hegy előtt. — Hegy, hegy. hal­lod-e! — kiáltott fel neki Nameka. — Te vagy-e a legerősebb a világon? Krákogott a hegy, gondolkodott. — Nem — mondta aztán. — A fa erő­sebb nálam. Nő-nő a hátamon, és a gyöke­reivel morzsol en­gem. Nameka meghajolt a fa előtt: — Hallod-e, fa! Én megvertem Kurbut, a jég megütött engem, a Nap legyőzte a je­get, a felhő legyőzte a Napot, a szél le­győzte a felhőt, a hegy a szelet, te meg a hegyet. Te va<rv hát a legerő­sebb, igaz-e? A fa susogta tni kezdte leveleit. — Igen, én vagyok a legerősebb — felel­te. — Az már ugyan nem igaz — mondta Nameka. Azzal fogta a fejszéjét, és kivág­ta a fát. Minden meghajolt ekkor Nameka előtt: a hegy, a szél, a fel­hő, a Nap, a jég. Azóta Is azt tart­ják, hogy az ember a legerősebb a vil^ gon.

Next

/
Thumbnails
Contents