Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-08 / 186. szám

Péntek, 1958. augusztus 8. 2 SOMOGYI NÉPLAP ENSZ-körökben arra számítanak, hogy a közgyűlés rendkívüli ülésszaka e héten összeül még New York (MTI). Mint az AP New Yor,k-i tudósítója je­lenti, ENSZ-delegátusok arra számítanak, hogy a közgyűlés rendkívüli ülésszaka még va­sárnap előtt összeül. Valószí­nűnek tartják, hogy a Bizton­sági Tanács még csütörtökön este, legkésőbb péntekén elfo­gadja az amerikai határozatot, és akkor a közgyűlés pénteker vagy szombaton megkezdi munkáját. A szabály az, hogy a közgyűlésnek »24 órán belül kell összeülni, ha Hammarsk­jöld főtitkárhoz a Biztonsági Tanács legalább hét tagjának jóváhagyásával kérelem érke­zik a rendkívüli ülés összehí­vására-«. Diplomáciai körök szerint a rendkívüli ülésszak megnyitó ülése csupán formális jellegű lesz, és a vita csak hétfőn vagy kedden kezdődik meg. Az ülés­szak előreláthatólag 10—14 napig tart. Washingtoni jelentések sze­rint — mondja a továbbiak­ban az AP — beavatott ame­rikai kormánytisztviselők úgy tudják: Eisenhower elnök an­nak lehetőségét fontolgatja, be­szédet mond majd a közgyűlés rendkívüli ülésszakán, hogy így »a lehető legnagyobb pub­licitást biztosítsa az Egyesült Államok közép-keleti tervei­nek«. Jól értesült körök szerint az Egyesült Államok tervet ter­jeszt majd elő a Közép-Kelet­nek az ENSZ segítségével való stabilitására, hogy megoldják az arab nacionalizmus prob­lémáit, a vízhiány és a Palesz­tinái arab menekültek kérdé­sét. AP-jelentés a szovjet módosított javaslatról New York (AP). A Szovjet­unió szerdán délután módosí­tott formában terjesztette elő a Biztonsági Tanácsban hatá­rozati javaslatát. Az. eredeti határozati javaslat arra szólí­totta fel a közgyűlés rendkívü­li ülését, hogy vizsgálja meg az amerikai és brit csapatok Li­banonban és Jordániában való jelenlétét. A határozati javas­lat módosított formájában a csapatok azonnali visszavoná­sának megvizsgálását kéri. Szovjet határozati javaslat a Biztonsági Tanácsban New York (TASZSZ). A Szovjetunió ENSZ-küldöttsége a következő módosított határo­zati javaslatot terjesztette a Biztonsági Tanács elé, hogy azt a tanács csütörtöki ülésén megvitassák: »A Biztonsági Tanács, mi­után megvizsgálta az amerikai fegyveres erők libanoni és a brit fegyveres erők jordániai bevonulása nyomán előállott közel- és közép-keleti helyze­tet, figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok és , Nagy­Britannia ezen intézkedései ve­szélyeztetik a nemzetközi bé­két és biztonságot, megjegyez­ve, hogy a Biztonsági Tanács nem bizonyult képesnek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában reá háruló fe­lelősség betöltésére. Elhatározta, hogy összehívja a közgyűlés rendkívüli ülés­szakát az Egyesült Államok Libanoniban és Nagy-Britannda Jordániában állomásozó csapa­tai haladéktalan kivonásának megvitatására.« Kína túlszárnyalja Angliát a széntermelésben Csatig Lin-chih szénipari miniszter, a pekingi Néplap­ban írt cikkében kijelentette, hogy Kína 1959-ben túlszár­nyalja Angliát a szénterme­lésben. Az eddigi termelési ered­mények — írja a miniszter — azt mutatják, hogy idén szénbányászatunk 180 mil­lió tonna szenet hoz felszín­re^ vagyis 38 százalékkal többet, mint tavaly. A tér­mozgalom sikere biztosított. A termelés az év eleje óta szakadatlanul emelkedik. Ez évben több új aknát nyitot­tak meg. A miniszter néhány példá­val bemutatta, milyen intéz­kedéseket tesznek az illeté­kes szervek Kína hatalmas széntartalékainak mind tel­jesebb kiaknázására. Az NDK külügyminisztériumának nyilatkozata Berlin (TASZSZ). Az ADN hírügynökség közölte a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma hivata­los képviselőjének nyilatkoza­tát arról a nyugatnémet kor­mány-nyilatkozatról, amely szerint az NSZK ratifikálta a nemzetközi atomerő-ügvnökség alapszabályzatát, s amely sze­rint ez az alapszabályzat ki­terjed Berlinre is. A hivatalos képviselő azt mondotta, hogy ez a lépés újabb kísérlet a bonni kormány részéről arra, hogy Berlint bekapcsolja a Szövetségi Köztársaságba. A2 ilyenféle próbálkozás — mon­dotta a külügyminisztérium képviselője — szöges ellentét­ben áll a fennálló nemzetközi jogi helyzettel. A bonni kor­mány nem jogosult nyilatkoza­tot tenni Berlin államközi egyezményekben való részvé­teléről avagy nemzetközi szer­vezetekben való közreműkö­déséről, minthogy Berlin a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosa. Angol lapok Kína ENSZ tagságáról London (MTI). Mint a Reu­ter jelentéséből kitűnik, több angol napilap, miközben ellen­séges hangú kommentárban foglalkozik: a Szovjetunió és Kína viszonyával, egyben fel­veti a népi Kína ENSZ-tagsá- gának kérdését is. A Daily Telegraph hangoz­tatja, ma már világos, hogy Kína nemcsak Ázsiában nagy­hatalom, hanem az egész vilá­gon. A Daily Mirror azt írja: »Az ENSZ-ben nem Csang Kaj-sek bábkormányának, ha.nem Kína képviselőjének kell helyetfog- lalnia«. A Daily Express hangoztat­ja: »Az elmúlt két nap zűrza­varából virágosán látszik, hogy a Mao Ce-tung által vezetett Kínát fel kell venni az ENSZ- be, ha ez a balsorsú intézmény egyáltalán folytatja működé­sét. Ha csúcsértekezlet lesz, Mao Ce-tungnak a csúcsérte­kezleten is részt kell vennie«. Szovjet biokémikusok a bécsi nemzetközi kongresszusra készülnek Beszélgetés Vaclav Kro- tovics professzorral, a bio­lógiai tudományok dokto­rával. — Milyen kongresszusra készülnek a szovjet biokémi­kusok? — Ez év szeptemberében Becsben rendezik meg a bioké­mikusok IV. nemzetközi kong­resszusát. Ezen az eseményen a világ minden részéből legki­válóbb kollégáink vesznek majd részt. — Milyen programja lesz a kongresszusnak? — A tanácskozásokon a kö­vetkező főbb kérdésekkel fog­lalkozunk majd: »A fehérjék és vírusok kémiája és bioké­miája«, »Az antibiotikumok biokémiája«, »A biológiailag fontos, magas polimer tartal­mú vegyületek kémiája«, »A növények biokémiája« és sok más hasonló kérdés. — Hogyan veszik ki részü­ket a szovjet iudósok a kongresszus munkájából? Hazánkat mintegy 50 ta­gú küldöttség képrtseli majd. A szovjet tudósok -íözött meg­találhatjuk majd Alekszandr Oparin és Vlagyimir Engel- gardt akadémikusokat, Norair Sziszakjan és Andrej Belo- zerszkij akadémiai levelező tagokat is. Oparin akadémikus előadá­sában az úgynevezett kaacer- vátumokkal végzett kísérletek­ről számol be. Sziszakjan pro­fesszor előadásában a növé­nyek lélegzésének vegyi vonat­kozásaival foglalkozik. Én a növényekben található fontos amincsavakrol beszélek majd. Remélem, hogy ez a kong­resszus még inkább hozzájárul majd a világ tudósai barátsá­gának megszilárdításához, az egyéni kapcsolatok kiszélesíté­séhez és a kölcsönös megértés biztosításához, amelyek mind­mind oly fontosaik a népek kö­zötti béke és barátság megte­remtése érdekében. Újfajta mesterséges holdakat terveznek a szovjet tudósok — Magyarország is kéri felvételét a Nemzetközi Űrhajózási Szövetségbe — Augusztus 25-én Amszterdamban ül össze az űrhajózási kongresszus Az űrhajózás, e fiatal tudo­mányág szerteágazó területét a Nemzetközi Űrhajózási Szö­vetség fogja össze és irányítja. A szövetség megalakulásáról, tevékenységéről, a további tervekről Sinka József, a ma­gyar űrhajózási bizottság tit­kára a következő tájékoztatást adta az MTI munka társának. A Nemzetközi Űrhajózási Szövetség az I. A. F. (Interna­tional Astoronautical Federa­tion) 1950-ben alakult az USA- ban. Célja, hogy egyesítse a világ olyan tudományos szer­vek szerint jövőre elérjük af 240 millió tonnát is, mígf Anglia széntermelése csak körülbelül 230 millió tonna lesz. A kínai szénbányászat fej­lődésében az idei év forduló­pontot jelent. Idén már meg­mutatkoznak azok az ered­mények, amelyeket a szocia­Olaj és agresszió írta: G. Mirszkij »MOZGÓ ERŐINKET úgy lista építés irányvonala és af felépítenünk, hogy megfe- munkastílus megjavítás! éljenek az esetleges koriato Japán afompolítikájáról zott háborúk méreteinek, amelyek néhány ország közötti konfliktustól kisebb politikai akciókig terjedhetnek.« Ezt a mondatot abban a je­lentésben olvashattuk, ame­lyet az ismert amerikai tőké­sek egy csoportja, Nelson Tokió (Reuter). Szerdán több f Rockefeller vezetésével 18 hó- mint 30 000 ember vett részt#napon át szerkesztett, és ez Hirosimában az első atombom-fév január 6-án nyilvánosságra ba ledobásának 13. évforduló-#hozott. A sajtó ezt a 25 000 ja alkalmából rendezett meg-f szavas jelentést »Rockefeller- emlékezéseni A szónokok kije-j doktrínának nevezte el. A lentették: »Soha többé Hirosi-ffenti terjedelmes anyagban mát«. Ugyanakkor a japán' atomkutató intézetekben a ja-i pán tudósok tovább folytatják' kísérleteiket, hogy az országot megfelelően ellássák nukleáris' felszereléssel. A tudósok ei munkája ellentétben áll a népi kívánságával. A japán újsá-i gok és orvosok hangsúlyozzák, hogy az 1945-ös atomrobbaná-i sok Hirosima és Nagasaki fe-i lett még mindig a íakbsság ez-i reit fenyegeti halállal. Az év eleje'óta 15 ember halt meg a hirosimai atombomba- robbanás következtében, ési további 106 áll rendszeres or-i vosi kezelés alatt. amerikai lapvéf érnének Washington (MTI). A Was-| hington Post csütörtöki szá­mában kijelenti, »naiv dolog lenne a rendkívüli ENSZ köz­gyűléstől "azt várni, hogy meg-, szünteti a hidegháborút a Kö-, zép-Keleten. A legtöbb, amit, remélhetünk, hogy a közgyűlés megfelelő ellenszert fog talál-, ni a fertőzés további terjedése, ellen. Ha a kérdés gyökeréig, akarunk hatolni, továbbra is nyitva kell tartani az utat a Szovjetunióval való közvetlen tárgyalások előtt«. A New York Times a követ­kezőket írja: A feszültség eny­hült, és bár az ENSZ-közgyű- lés nem fogja megoldani az összes problémát, megfelelő fórumot biztosit majd az Egye­sült Államoknak és a Szovjet­uniónak, hogy kifejtsék elkép-, zeléseiket kevés említést találhatunk a közel-keleti országokról, s ál­talánosságban a világ keleti térségéről. A szerzők általá­ban nem szeretik a dolgokat nevükön nevezni, s óvakodtak attól, hogy beismerjék: a kor­látozott háborúk célja a nem­zeti felszabadító harcok le­verése. De amit nem mondtak ki az amerikai tőkések, azt szemléltetően ország-világ étié tárta a 6. amerikai flotta, amely Libanonba szállította az amerikai csapatokat. A »Perspectives« című fran­cia folyóirat egy ízben Dullest »az olajvallás legfőbb papjá«- nak nevezte. Egyetlen ameri­kai külügyminiszter sem for­dított olyan nagy figyelmet a közép-keleti országokra, vagy­is az amerikai ojajkirályok busás hasznot nyújtó területé­re, mint Dulles. A természet csodálatos gaz­dagsággal áldotta meg a Per­zsa-öböl környékét, s ez a gaz­dagság a kiapadhatatlan olaj­források képében jelenik meg. Jelenleg ezen a területen éven­te 200 millió tonna olajat hoz­nak felszínre, ami azt jelenti, hogy Közel-Kelet a világ má­sodik olajlelőhelye. Ezek a számok talán érthetővé te­szik, miért fordultak az ame­rikai olajmágnások fokozott érdeklődéssel az itt lévő orszá­gok felé. Az amerikaiak négy évtizedes szakadatlan, kitartó harc során elhódították az an­goloktól a távol-keleti olajüzlet számottevő pozícióit. Anglia ma már csak az itt felszínre hozott olaj 30 százalékával rendelkezhet, míg az Egyesült Államok részesedése 65 száza­lékhoz közeledik. Az olajkiter­melésben 22 amerikai cég ér­dekelt, s ezek között az első helyet Rockefeller »Standard Oil« társasága foglalja el. Az amerikai olajmonopóliumok 1,7 milliárd dollárt fektetnek a fenti üzletbe. Ugyanakkor évi tiszta hasznuk 1 milliárd dollárt tesz ki. Bátran mond­hatjuk, hogy sehol a földön nincs olyan terület, amely a beruházáshoz viszonyítva ily csodás hasznot biztosítana. A profitot a közel-keleti olaj rendkívül alacsony önköltsége is növeli. A. Szantalov szovjet közgazdász számításai szerint a Perzsa-öböl térségében folyó olajtermelés költségei csupán 13—16-od részét alkotják az Egyesült Államokban lévő olajipar kiadásainak. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy az amerikai monopó­liumok haszna időnként a 400 százalékot is meghaladja! Ép­pen ezért ezek a tőkések sem­miféle cselekedettől sem riad­nak vissza, ha mesébe illő jövedelmük megőrzéséről van szó. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a háború után közvetlenül még nem vetette meg szilárdan lábát Közel-Keleten, mert ezt a területeit az angol gyarmato­sítók tartották ellenőrzésük alatt. 1947-ben azonban meg­jelent a Truman-doktrina, amely Görögországot és Tö­rökországot az Egyesült Ál­lamok erős ellenőrzése alá vonta. Ez a tény egyben ugró­deszkát is jelentett a közel-ke­leti olajlelőhelyek felé, és a sajtó akkoriban találóan je­gyezte meg, hogy Truman ola­joshordóról jelentette be dok­trínáját. Könnyen nyomon kö­vethetjük, hogy az amerikaiak közel-keleti politikája egyenes arányban aktivizálódott az olajtermelés növekedésével. Vizsgáljunk meg néhány szá­mot, amelyek az amerikai mo­nopóliumok számára legfonto­sabb két ország olajtermelését tükrözik. Az egyik Szaud-Ará- bia, amely olaját száz százalé­kig az amerikaiaknak adja, a másik pedig Kuwait, ahol az amerikai tőke a felszínre ho­zott olajnak csupán a felével rendelkezik, mert a többit an-1 goi cégek szállítják el. (A szá-1 mok mindenhol millió tonná­kat jelentenek): Szaud Arábia Kuwait 1944 -46 1,0 8,2 — 0,8-48 19,0 6,4-50 26,6 17,2-52 40,3 37,6-54 46,4 47,7-55 47,0 54,7-56 48,6 55 Az olajtermelés ily nagyará­nyú fejlődése Washington szá­mára szükségessé tette, hogy közel-keleti politikáját újabb, még agresszívabb utakra te­relje. Ezt a célt szolgálta a Duüles—Eisenhower-doktrina, amelyben az Egyesült Álla­mok Közel-Kelet egyetlen »védszentjének« nevezte el magát a nemlétező »szovjet veszéllyel szemben«. Az ame­rikaiak felhasználták Anglia befolyásának katasztrofális csökkenését az arab világ kö­rében, és óriási területet csa­toltak az úgynevezett amerikai védelmi területhez. Ugyanak­kor fenntartották maguknak azt a Jogot, hogy megállapít­sák, milyen események ad­hatnak okot a fegyveres be­avatkozásra. Ilyen körülmé­nyek között a »Közel-Kelet« kifejezés rendkívül sokat ta­kar és a New York Times vé­leménye szerint az amerikai külügyminisztérium ideszámít­ja Észak-Afrikát, Etiópiát, Belga-Kongót, Kenyát, s a többi afrikai országot is. Az egyik amerikai folyóirat ki­jelentette, hogy »az Eisenho­wer-doktrina bejelenti igé­nyét egy óriási afrikai-ázsiai birodalom megteremtésére.« »HELYI HÁBORÚK«, »kor­látozott háborúk« — mind­ezek Dulles régi vesszőpari­pái. Eddig azonban azt hit­tük, hogy ilyen háborúkban csak az Egyesült Államok szö­vetségesei harcolnak majd, vagyis az amerikai imperia­listák idegen erőkkel »csinál­nak rendet« a lázadozó orszá­gokban. A szuezi kaland már kissé megingatta ezt az elképzelést, a Rookefeller- jelentés pedig már nyílt tanácsokat tartalmaz az amerikai kormány számára: »Szükséges, hogy olyan kato­nai egységeket hozzunk létre, amelyek gyors intervenciókra is képesek...« A szerzők azon­ban cinizmusukban még ezen Is túlmennek, és egyenesen azt ajánlják, hogy »korlátozott atomháború« (!) megvívására alkalmas különleges egysége­ket alakítsanak ki. Ez még az Eisenhower-doktrinán is túl­tesz, hiszen nyíltan kimondja: az atomfegyverekkel felsze­relt amerikai csapatokat köz­vetlenül használják fel a nem­zeti felszabadító harcok le­verésére. Rockefellerék tehát atombombával fenyegetik azo­kat a népeket, amelyek nem hajlandók rabszolgasorsban él­ni az amerikai gyarmatosítók uralma alatt. Az extraprofit megőrzése nevében néptöme gek fizikai elpusztítását vetetik. vezetett, amelyek az űrhajó­zás kérdésének megoldásán fá­radoznak. A nemzetközi szö­vetség minden évben kongresz- szusokat rendez, ahol a tagál­lamok kutatói szekciókban fo­lyó üléseken számolnak be a különböző témakörökben vég­zett munkáikról. Az idén au­gusztus 25 és 30 között Amsz­terdamban tartja kongresszu­sát a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség. Jelenleg húsz ál­lam tagja a nemzetközi szer­vezetnek. Magyarország mos1 kérte felvételét, s remélhető­leg rövidesen a magyar kuta­tók és tudósok is részt vehet­nek majd a nemzetközi tanács­kozásokon. A közeljövő terveiről elmon­dotta Sin-ka József, hogy Allar Maszjevics, a Szovjetunió Tu­dományos akadémiája melleti működő asztronautikai bizott­ság titkára bejelentette, hogy a szovjet tudósok olyan mes­terséges hold megépítésén dol­goznak, amely á benne elhelye­zett kísérleti állatot a Föle felszínének előre meghatáro­zott pontjára épségben vissza­juttatja. Ezenkívül munka fo­lyik olyan mesterséges hole megépítésén, is, amely televí­ziós tájékoztatást nyújtana í földfelszín azon részeiről amely felett elvonul, beleértve a felhőzeti viszonyokat is. Ké szül olyan terv is, amely mes­terséges holdak segítségéve megoldja majd a televíziós vi­lágadást. Oz Egyesült arab ; Köztársaság honvédelmi miniszterének Szaud-arábial tárgyalásairól Az Egyesült Államok arab­keleti agressziója a Rockéiel- ler-doktrina szavait testesíti meg. Az amerikai hadsereg ugyanakkor katonai demon­strációval akarja megíélemlí­Kairó (AP). Abdel Hakirr Amer, az Egyesült Arab Köz- kö-f társaság honvédelmi miniszte­re és haderejének főparancs­noka szerdáin Szaud királlyal s Fejszal trónörökössel és mi- n iszterelnökkél tárgyalt — je­lenti a középkeleti hírügynök­ség. A találkozó híre megle­petést keltett, hiszen Szaud- Arábia és az Egyesült Arat tem Közel-Kelet többi népét, * Köztársaság között meglehető- amelyek esetleg szinten ^"fsen fagyos volt a viszony ja­nuár óta, amikor Nasszer be­lázadhatnak, és veszélyeztet hetik a Standard Oil érdekeit. Mindezt az Egyesült Államok vezető körei — hogy a Rocke- feller-doktrina szavaival él­jünk — »kisebb politikai ak­ciónak« tekintik, amelyre ez óv elején a fenti tőkés cső- port már felhívta az amerikai# kormány figyelmét. Az imperi- * király az c jelentette, hogy Szaud összeesküvést pénzelt meggyilkolására. Nyugati megfigyelők véle- f ménye szerint Amer azért utá­nzóit Szaud-Aráibiába, hogy ki­békítse Szaud királyt alizmus logikája Washingtont i Izrael beleegyezett abba, hogy egy népetlenes csoport fegy- # amerikai gépek területe felet veres támogatásába taszította, s ezáltal — Walter Lippmann szaval szerint — »az amerikai­ak szembe kerültek az arab forradalommal«. Az Egyesült Államok tehát a tűzzel játszik- amelynek fénye már messzire világít. S ezt a játékot a vi­lág szabadságszerető népei nem tűrhetik. I átrepülve utánpótlást szállít­sanak Jordániába Washington (Reuter-AP). íz- 1 rael szerdán engedélyt adotl 1 arra, hogy amerikai gépek te- 1 rülete felett átrepülve után­pótlást szállítsanak a Jordá- 1 niában állomásozó csapatok­nak. Az egyezményt Abba 'B’oan izraeli nagykövet és Her- 'ter államtitkár írták alá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents