Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

Vasárnap, 1958. SI. 2 SOMOGYI NÉPLAP MEGYÉNK NEPM AZ ELMÚLT ÉVEKBEN Sssneretes, hogy népszámlá­lást áltáléiban csak 10 éven­ként tartanak. Ne gondolja azonban senki azt, hogy a la­kosság számában, összetételé­ben végbement változásokról csak évtizedenként szerzünk tudomást A népesség állan­dóan «mozgásban« van. Ez a mozgás a születésekben, há­zasságkötésekben, halálozá­sokban, la kóhelyváátoztatások- ban nyilvánul meg, s annyira folyamatos, hogyha minden 10 évben egyszer vizsgálnánk, nem tudnánk a végbement vál­tozást nyomon követni. Az említett »mozgást« ép­pen ezért — anélkül, hogy nép­számlálást hajtanánk végre — évenként is megfigyeljük, mégpedig a születési-, házassá­ga- stb. anyakönyvi bejegyzé­sek, ki- és bejelentkezések megszámlálásával Házasságkötés és válás Az ilyen számlálásból kitű­nik, hogy megyénkben 1957- ben a házasságkötések száma emelkedett, a születések száma csökkent^ a halálozásoké szin­tén emelkedett az előző évhez viszonyítva. 1957-ben 3455 házasságot kö­töttek, 121-gyei többet, mint egy évvel korábban. A megkö­tött házasságból 195 olyan há­zasság volt, ahol az ifjú férj még nem élte el a 20. életévet, s 330 olyan házasság, ahol a feleség nem töltötte be a 17. életévét. Az elmúlt évben a megyében 1000 lakosra 9,6 há­zasságkötés jutott, országos át­lagban pedig kereken 10. Ér­demes megjegyezni, hogy az európai országok közül csak Romániában és a Szovjetunió­ban jut ennél több házasság 1000 lakosra (11,7, illetve 11,8). A házasságkötések emelke­désével — sajnos — együtt jár a válások számának növekedé­se is. Az elmúlt évben 453 há­zasságot bontottak fel, vagy érvénytelenítettek, 50 száza­lékkal többet, mint 1956-ban. E nagyarányú növekedéshez hoz­zájárult az a körülmény is, hogy az 1956. IV. negyedévé­ben folyamatban volt válópe­rek csak 1957-ben nyertek be­fejezést A válások száma azon­ban 1955-höz viszonyítva is je­lentősen emelkedett. Az 1957- ben felbontott házasságokból 12 esetben egy évnél kevesebb ideig, 38 esetben egy évig, 253 esetben 2—9 évig, 82 esetben 10—19 évig tartó, 68 esetben pedig 20, vagy több évi házas­ság után következett be a vá­lás Á felbontott házasságok 44 százalékából nem született gyermek, a többiből már gyer­mek is született (összesen mintegy 400 gyermekről van szó!). Születés, halálozás Az elmúlt évben — élve — 6160 gyermek született, lénye­gesen kevesebb, mint az el­múlt években. 1000 lakosra 17 élveszületés jutott (ugyanany- nyi, mint az országos átlag). Ez az arány 1955-ben 21,8, 1956-ban pedig 20,6 volt. A születések ilyen nagyarányú csökkenésének okát pontosan kimutatni nem lehet. Kézen­fekvő azonban, hogy az 1956. évi ellenforradalmi események ezen a területen is éreztették hatásukat. Ezenkívül ez a csökkenés részben természetes visszahatása lehet az előző évek magas születési arányainak, valamint a terhesség megsza­kítást megkönnyítő rendel­kezéseknek. Ez utóbbiak kö­vetkeztében gyakoribbak a művi úton történő terhesség megszakítások. 1957-ben me­gyénkben 3794, 1956-ban 2264, 1955-ben 342 ilyen esetet jelen­tettek. Az kétségtelen, hogy a terhesség megszakítások szá ma emelkedett, de a valóság­ban nem olyan nagy mérték­ben, mint az említett számok­ból kitűnik. Ezek a számok ugyanis csak a bejelentett ter­hesség megszakításokat tar talmazzák. Tudvalevő viszont, hogy a szigorú rendelkezések következtében a terhesség megszakítások nagy részét a korábbi években eltitkolták. Somogy megyében 1957-ben 4584 haláleset fordult elő, né­mileg több, mint egy évvel ko­rábban. A halálozások aránya országos viszonylatban már övék óta megyénkben a leg- magasaob, az elmúlt évben 1000 lajtos közül 13 halt meg. Ez az arányszám országosan 11 volt Az országiban legma­gasabb halálozási arány kiala­kulásában valószínű, hogy kor­megoszlási különbség is közre játszott, de elősegítette az or­szágos átlagnál jóval maga­sabb csecsemőhalandóság és halálos, balesetek számának emelkedése is. A természetes szaporodás Az erdők üzemterv készítőinél Városunkban, a Május 1. utca 63. szám alatti épület­ben, az egykori kocsmahelyi­ségben érdekes és komoly munka folyik. A kapu alatti bejáratnál elhelyezett táblán ez olvasható: Erdőrendezőség. Somogy erdeinek üzemterv készítő mérnökei, techniku­sai dolgoznak itt. Kezük alól kerülnek ki a szép, mérnöki pontossággal felvett térképek, az erdőleírások, hogy hosszú évekre meghatározhassák egy- egy erdőgazdaság számára: mikor, mennyi fát és hol le­het kitermelni. Somogyiak erre bizonyára azt felelik: mit, hogy mennyi fát lehet ki­vágni, hiszen a Drávától egé­szen a Balatonig az erdők ezer holdjai terülnek el... — Igen, de azért mégsem olyan egyszerű ez, — világosít fel Sümegh Nándor, az Erdőren­dezőség vezetője. Hazánk fában szegény. Mindössze 13 százalék az erdősültség, ahhoz hogy önel­látók legyünk, 20—25 %-nak kellene lenni. Évente majd­nem 3 millió köbméter fát ho­zunk be azért, hogy azt a ha­talmas építkezést, amely or­szágunkban folyik, fával el tudjuk látni. Ezenkívül sok­ezer köbméter tűzifát is ve­szünk külföldről, hogy minél több szobában duruzsoló kály­hák mellett tölthessék a csa­ládok a téli hideg napokat. Az importált fa nem éppen olcsó. Ezért tölt be rendkívül fon­tos szerepet népgazdaságunk életében az Erdőrendezőség■ Somogybán az ország erdejé­nek majdnem 10 százaléka terül el. Évente 1200 hektárnyi terület hosszúlejáratú tervét kell elkészíteni, hogy tíz év alatt a 120 ezer hektár erdő üzemtervvel rendelkezzék és okos gazdálkodással csökkent­sük a fabehozatalt. Tíz évre szabályozzák a véghasznála­tot, a gyérítést, az erdősítést. Azt is megszabják, hol kell az úthálózatot kiegészíteni Szak- szempontból elbírálják, helyes volt-e az erdészet fagazdal- kodása. Hogy milyen nagy probléma t,z egész világon a fa, azt leg­inkább az bizonyítja, hogy a FAO erdőgazdasági albizott­sága a 17. helyről 2. helyre sorolta a fát. S nekünk, fában szegény országnak nem lehet gondatlanul bánnunk a zöld­arannyal. A legértéktelenebb- nek tűnő ágakat, hulladékokat is fel kell használni. Ezt a célt szolgálja a Mohácson épülő farostlemezgyár is. Az Erd,Őrendezöség szakem­berei rügyfakadástól egészen lombhullásig járják az erdők t rengetegeit, sokszor esőben, f sárban, sűrű tüskés bozótok közt bolyongva, tűző napsü­tésben végzik munkájukat. Minden részét felkutatják az erdőnek, hogy a lehető leg­pontosabban felmérjék 10 éves * korosztályonként és fafajon- - ként: hány köbméter A születések és halálozások számának és arányának előbb említett ellentétes alakulása következtében csökkent a ter­mészetes szaporodás (az élve- születések és halálozások szá­mának különbsége) is. 1956 ban 1000 lakosra 8, 1957-ben pedig 4 fő természetes szapo­rodás jutott. Ez az arány az elmúlt évben országosan Szabolcs-Szatmár megyében — ahol a legmagasabb — 12 fő volt. Ha kis mértékben is, de « természetes szaporodás követ keztéiben növekedni kellett volna megyénk lakosságának. Aj múlt évben azonban a megyéből 42 984 tizenhat éven felüli sze­mély költözött el, s csak 39 041 személy költözött be. A megyé- öből történő »-elvándorlást« te­hát a természetes szaporodás nagyrészt ellensúlyozta, s megye lakosságának száma az elmúlt évhez viszonyítva lé nyegesen nem változott, szá mított adatok szerint 1957 vé gén 360 ezer fő volt, Poor Csaba KONQRESSZUSRA KÉSZÜL A VÖRÖSKERESZT Jövőre, 1959-ben tartja első országos kongresszusát a Ma­gyar Vöröskereszt. Hosszú hó­napok választanak el még a kongresszus napjától, de a ké­szülődés országszerte, s így Somogybán is megkezdődött. Az aktívák mindenütt ott vannsk A megye életében sok he­lyen nyújtanak segítséget a vöröskeresztes aktívák. Első­segélynyújtó tanfolyamokon megtanulták feladataikat, s nyáron a cséplőgépek mellett ott voltak készenlétben, hogy­ha szükséges, akkor segítsenek. A Balaton mellett lakó szak­képzett aktivisták pedig az üdülők, szórakozóhelyek .kony­háit, azok tisztaságát ellen­őrizték, s a tapasztalatokat je­lentették a körzeti orvosok­nak. E téren különösen jó munkát végzett Kelemen Já­nos, a balatonszárszói egész­ségügyi állomás vezetője és a zamárdi egészségügyi állomás vezetője, Kókai János. De ott lehetett látni a Vörös" kereszt elsősegélynyújtó sátrát az augusztus 20-i kaposvári vásárban is. Dr. Fehér Viktor orvos irányításával Varga Er­nőiig, Szenyéri Istvánná, Szik­lai Józsefné, Tuboly Kár oly né, özv. Thurós Józsefné, Mateevi- cie Valómé a vásár két napja alatt több mint 20 esetben bi­zonyították be, hogy jól képzett aktivisták, akikre a bajbaju­tott emberek mindig számít­hatnak. Tí ggyűlések A Vöröskereszt megyei veze­tői jelenleg azt tartják leg­fontosabb feladatuknak, hogy ismertessék a kongresszus na­pirendi pontjait és a kongresz- szussal kapcsolatos tennivaló­kat a szervezet tagjai előtt. Evégett a függetlenített járási titkárokat, s a területi titkáro­kat értekezleteken látják el megfelelő tájékoztatással. Minden alapszervezetben ve­zetőségválasztó és küldöttvá­lasztó taggyűléseket tartanak. Ezek már a megye s a város több alapszervezetében le is zajlottak. Október 1-e és 15-e között Kaposvár városban és a járásban tartják meg a városi és a járási küldött választó tag­gyűlést. Október 15-e és 31-e között pedig a megyei küldött- választó értekezlet megtartásá­ra kerül sor. Felajánlások, vállalások Néhány hete kezdték el a kongresszusra való készülő­dést, de már igen sok alapszer­vezetben felajánlásokat, válla­lásokat tettek, melyekkel a kongresszus sikerét akarják elősegíteni. Kaposvárott például 24 alap­szervezet működik 827 taggal. Ezek az alapszervezetek vál­lalták, hogy egészségügyi állo­másokat hoznak létre, s oda megfelelően képzett aktivistá­kat állítanak. Elsősegélynyújtó, közegészségügyi, házi beteg­ápolói tanfolyamokat, anyák iskoláját, összesen 16 tanfo­lyamot szerveznek a város te­rületén. Az iskolákban a tanév megkezdése után ifjúsági vö­röskeresztes tanfolyamot indí­tanak. Tavaly a hasonló tan­folyamokon ötszáz fiatal vett részt, ezt a számot most növel­ni kívánják. A városban négy és félezer véradó van, akik ré­szére rendszeres előadásokat tartanak. Nagy segítséget vár­nak a városban lévő 27 tagú egészségügyi csoporttól, amely­nek tagjait egyenruhával lát­ták el. Fonyódon kilenc elsősegély- nyújtó, hat házi betegápoló, há­rom anyák iskolája, hat köz­egészségügyi, Csurgón tizenöt elsősegélynj'-újtó, három házi betegápoló, négy közegészség- ügyi, három anyák iskolája tanfolyamot indítanak, ezeken kívül tizenhat egészségügyi ál­lomást hoznak létre a járás te­rületén. A marcali járásban is sok vállalást tettek a kongresz- szus tiszteletére. Tizenkét el­sősegélynyújtó, tizenkét házi betegápoló, nyolc közegészség- ügyi, tíz anyák iskolája tanfo­lyamot, valamint tizennyolc egészségügyi állomást hoznak létre. Növelni a taglétszámot Egyik célkitűzése a Vörös- keresztnek, hogy a kongresz- szusra való készülődés fokoz­za a szervezet eredményeit, s ezzel egyidőben kívánják nö­velni a taglétszámot is. Most már könnyebb a Vöröskereszt munkája, hiszen a nagyatádi és a kaposvári iárás kivételé­vel valamennyi járás élén füg­getlenített titkár áll. A párt- szervezetek, tömegszervezetek most már jóval nagyobb se­gítséget adnak munkájukhoz, mint néhány hónappal ezelőtt. ^ rj Iái' HP HAGYJUK A LEHETÖSEGRKET Import helyett gyártsunk itthon tetőfedő cserepet fánk ? Mit mond a szakember? ______HP .___ Erről van" szó: szüntessük' nehéz lenne pontosan megmon­v an'a megyében. Ezt 30esz-tmeS az importot tetőfedő-cse- dani, de ölhetett kézzel aligha tendőre készítik ’el és a tíz- { répbnl, amenyire saját lehető- szemlélhetjük ezt a problémát. éves üzemterv lejárta után új- , ségeink erre módot adnak. A bál hozzálátnak munkájuk- \ minap hallottam, hogy a Bel­hoz újabb gazdasági üzem- \ kereskedelmi Minisztérium terv elkészítéséhez. Jelenleg \ kollégiuma felszólította a So­lt Délsomogyi Állami Erdőgaz- J ™>gy megyei TÜZÉP-et. bizo- daság területén, Tarany, So- $ nyos összegű beruházásból mi- mogyudvarhely Balhé, Inke, \elobb kezdjen hozza az Ortilos, Zákány községek ha- ? úgynevezett. betoncserep-gyar- tárában végzik a felmérést ési1^02: ** a miniszte­az összegyűjtőtt adatokat Ka-is tudja, hogy megyénk ÍOV 1 gyon is gyenge láb°n áll, leg- , az összegyűjtött posvárott dolgozzák fel. nagy térképasztalokon . .... . . .. . , ., . rajzolódnak ki Somogy erdő- \ *^bbis, aml * helyi termelést területének határai. EzidelO f uteu- mér mintegy 40 ezer hektár- q j i - -it ' r l nyi terület üzemtervét Vészi - ^ ól hárommillió jBl6 . , tették el az erdőmémökök. Ez a cikk nem azért íródott, hogy részletesen boncolgassa, mik a nehézségeink e téren. Sokkal inkább feladata, hogy segítsen megoldani a problé­mát. Ezért mielőtt sor kerülne Munkájuk minden elismerést ( megérdemel. Hiszen nagy épí­tőmunkánk során az Országos | Tervhivatal az 6 áltahik ki-1 dolgozott adatokra támasz-1 kodva állapítja meg, mikor,, mennyi fát tudunk saját er-1 deinkből felhasználni. A nagy munka talán még' örömteljesebb volna, ha 12 mérnök megfelelő helyen végezhetné jelaOatat.' Egyetlen somogyi téglagyár­ban foglalkoztak cserépkészí­téssel. Amikor a tahi tégla­gyár berendezéseit is leszerel­ték, a megye zsindely-ellátása a központi árualapra szorítko­zott csupán. Az igényeikről nem szükséges különösebben be­szélni, hiszen tudjuk, hogy a gombamódra szaporodó állami és magánépitkezések nagy mennyiségű ilyen építőanyagot emésztenek fel. Évenként Mert ez a régi kocsmahelyi- i mjntegy hárommillió zsindely' séa 12 ember számára, akkor,\ ... ... , y.. , . f re van szükségünk a megye­amikor a rajzasztaloktól es t, lehet J ben. Ennek egy részét köz­beruházására, megkérdeztem a szakembereket, hogyan véle­kednek a betoncserép minősé­géről és használhatóságáról. A válasz nem volt valami bizta­tó: a betoncserép törik, nem szállítható, jóval nehezebb az agyagcserépnél, éppen ezért a családi házak tetőszerkezetei nemigen bírják hosszabb ideig megtartani. Nagyobb az ön­költsége is, és igen nagyfokú a vele szemben megnyilvánuló bizalmatlanság. Lám, nem is annyira alaptalanul! Ennyit dióhéjban a betoncserépről, de többet sírról, hogy érdemes-e ezek után lállalkozni a gyár­tására? egyéb bútoroktól alig megmozdulni, nem nyújt ké- ) ponti árualapból, a másik fe­lt veimet ilyen kényes műszaki s j^t külföldi államokból i-mpor­^hkához. táljuk, nem is éppen mindig illetékes osztálya bizonyára 1 .... „ , • méltányolia ezt a körülményt,)'****1 országból. Hogy a ko- és megtesz mindent avégből,) zeljövőben megszaporodó ter- hogy megfelelő helyet bocsás-) melöszövetkezeti építkezések son rendelkezésükre. ) mennyivel több tetőfedő-csere­(Káplár) pet kívánnak majd meg, még Kézenfekvő ajánlat A megyei tanács ipari osz­tálya is felfigyelt a betoncse­rép-gyártásra. Joggal kérdezte ugyanezt: érdemes-e hozzákez­deni, amikor a tanács kéthelyi téglagyáránál kitűnő anyag volna a »-közönséges« agyag­cserép készítéséhez is hosszú időre, ha... Ha a TÜZÉP be­ruházását a kereskedelmi tár­A Kaposvári járási Pártbi­zottság például rendszeresei támogatja a járásban léví alapszervezeteket és segí újabb alapszervezetek létreho zásában. A KISZ, a nőtanácsol és a népfront-bizottságok ii segítik a vöröskereszt munka ját. Barcson a nőtanács, Csűr gón a népfront, Siófokon pedij a járási úttörő vezetőség nyűj kiemelkedő segítséget. Siófo kon például Kovácsné, a járás úttörőtitkár a Vöröskeresz kongresszusára azt a felaján iást tette, hogy segít mindéi iskolában létrehozni az ifjúság vöröskeresztes tanfolyamokai s hogy minden iskolábai egészségügyi állomást létesíte nek. De az orvosok között is egy re többen vannak, akik rend szeresen segítik, irányítják vöröskeresztes aktívák munká ját. Kaposváron Dr. Szabó Zol tán, Siófokon Dr. Sándor Fe r enc, Fonyódon Dr. Bér end Er nő, Barcson Dr. Bakács Tibo\ Balatonlellén Dr. Takács Jó zsef, Szulokon Dr. Fárbás Fe renc, Fonyódon Dr. Berend Er Kispál István végez jó mun kát. A megyében összesen 2 egészségügyi állomás vai Ezek számát is növelni kivár ják. Az a cél vezeti a Vörös kereszt vezetőit, hogy mindé olyan községben, ahol alap szervezet van, egészségügyi á lomást hozzanak létre. Somogybán a Vöröskeres: 112 alapiszervezete négyezer U got számlál. Az első országé kongresszusig az alapszervez« tek számát 144-re, a tagok szá mát pedig 10 000-re akarja növelni. Szalai Lászl Pillanat— felvéte ca átadná az ipari tárcának, hogy a Kéthelyen meglévő prés és más felszerelés mellé a tanács megépíthesse a cserép­gyártáshoz szükséges keretszá­rítókat. Mennyivel reálisabb, célravezetőbb, életrevalóbb ez az elképzelés, mint az előbb idézett. Hiszen a sokkal gyor­sabban megindítható kéthelyi gyár szállítható agyagzsinde­lyeivel csökkentené az építő­anyaghiányt anélkül, hogy hol­mi kísérleti kockáztatásoknak tennénk ki a tízezreket. Mi egyelőre nagyon örülnénk an­nak, ha normál-zsindellyel tud­nánk kielégíteni a megye szük­ségleteit, legalábbis a behoza­tal erejéig. (Szegedi) Tizenöt évvel ezelőtt, amik faluról a városba felkerii még Marikámnak hívták i caszerte, ma azonban Maris nénémnek tisztelik ismerős ízes beszédét, hej, de megci dúltuk eleinte. Szerettük vol magunkba szívni azt a temt dek népdalt, amit reggel; estig dudorászott. Akkor m lány volt, dalos, jókedvű p csírta, akinek öröme a népd vagyona két dolgos keze gyönyörű hangja volt. Azt férjhez ment, gyerekeket szi A napokban nála jártam, h rom kislánya épp körbe ülte türelmetlen leste, milyen »né dalt« íaníf meg nekik az ar juk. A hang a régi volt, de dalok, amire a gyerekeket c tatfa, teljesen kétségbeejte »Gyere ülj kedves mellém — fújták a gyerekek áhíta\ san a bárgyú slágert anyj száját figyelve. — Hát a népdal? Amit tizenöt évvel ezelőtt dalo Miért nem arra tanítja a ffi rekeket? — kérdeztem megi vön. A földrengés ketté­vágott egy hegyláncot A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának folyóirata részleteket közöl arról a föld­rengésről, amely a múlt év de­cemberében megreszíkettette egész Mongóliát. Florencov professzor beszámolója sze­rint a földrengés következté­ben az A1 táj-hegylánc 27 kilo­méter hosszúságban és helyen­ként 800 méter szélességben kettévált. A földrengést — írja Floren­cov —, egész Mongóliában, sőt Kínának, valamint a Szovjet­uniónak Mongóliához közel- fekvő területein is érezték. — Ezt danolja most a nép A gyerekek a rádióban is c a tánczenét hallgatják szí sen védekezett zavartan. Felálltam és elbúcsúzó Olyan lehangoltan bandu1 tam haza, mint még soha. — Nézd anyu, kis csikók! kiáltja a szöszke fiú anyjána aki belcgörnyed a tömött k sár cipelésébe. — Az — hagyja rá az as szony a gyerekre, de nem n oda. — Látod, az picuribb, mi a másik. Erre már az anya is felka ja a fejét, odanéz, aztán n gyot szusszantva kijavítja mondatot: »-Nem picuribb, h nem kisebb. Érted? Ez kisel csikó, az meg nagyobb«. A gyerek bizalmatlanul ür get. S szomorúan fojtja mag ba: »Jaj, milyen korán kiöl az emberből az egyéniséget! L. i

Next

/
Thumbnails
Contents