Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

* Redd, 1938, augusztus 26. SOMOGYI NÉPLAP Dr. Sík Endre külügyminiszter rádiónyilatkozata • Dr. Sík Endre külügyminisz­ter héttőn este nyolc árakor a Magyar Rádió munkatársá­nak kérdéseire nyilatkozott a rendkívüli ENSZ-közgyűlés munkájáról, főbb tapasztala­tairól, az úgynevezett »magyar kérdésről«, s a rendes köz­gyűlés XIII. ülésszakáról. — Hogyan értékeli a ma­gyar delegáció a most le­zajlott rendkívüli ENSZ- közgyűlés munkáját? — A rendkívüli ENSZ-köz­gyűlés összehívását a Szovjet­unió javasolta abból a célból, hogy a közel-keleti angol— amerikai intervenció abbaha­gyását, az amerikai csapatok­nak Libanonból és az angol csapatoknak Jordániából való visszahívását elérje. Az Egye­sült Államok kormánya nem akarta ezj, a közgyűlést, de minthogy kitérni nem tudott előle a Biztonsági Tanácsban, ahol szavazattöbbséggel ren­delkezik, s olyan határozatot fogadtatott el, hogy a rendkí­vüli közgyűlést »a Biztonsági Tanácsban tárgyalt kérdés« megvitatására hívják össze. Az Egyesült Államok ezzel azt remélte elérni, hogy a köz­gyűlésen a szavazógép mozgó­sításával sikerülni fog olyan határozatot hozatnia, amely majd elítéli az Egyesült Arab Köztársaságot és a Szovjet­uniót, az angol~-amerikai csa­patok kivonásáról pedig 'még csak említést sem tesz. Az Egyesült Államoknak ez a szá­mítása azonban teljes csődöt mondott. Az ázsiai és afrikai országok, egy-két kivétellel, úgyszintén a latin-amerikai orjj^agok töbhsége is határozot­tan ragaszkodott az angol- amerikai csapatok kivonásának követeléséhez és még az ame­rikaiak által sugalmazott nor­vég kompromisszumos javasla­tot sem volt hajlandó elfogad­ni éppen azért, mert ez a ja­vaslat a lényegről — a csapa­tok kivonásáról — nem beszélt. Az arab- javaslatnak, amelyet a 'közgyűlés végül ‘is egyhangú­lag elfogadott, ha nem is olyan határozott hangú, mint az eredeti szovjet javaslat, lé­nyege ugyanaz, mint a szovjet javaslatnak: 'hangsúlyozza az angol—amerikai csapatok mi­előbbi kivonásának szükséges­ségét. Ez más szóval azt je­lenti, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor többi orszá­ga, amely a csapatok kivoná­sát követelte, a közgyűlésen győzelmet aratott. — Az amerikai imperialis­ták hármas vereséget szenved­tek: 1. Azt, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és a Szov­jetunió elleni rágalmaikkal előálljanak, meg sem kísérel­hették. 2. Az a próbálkozásuk, hogy a közgyűlés figyelmét a csapatok kivonásának kérdé­séről más, olyan problémákra tereljék, amelyeknek megvita­tása nem a rendkívüli közgyű­lés hatáskörébe tartozik (mint a közel-keleti országok gazda­sági megsegítése, állandó ENSZ-csapatok felállítása és hasonlók) — ugyanúgy cső­döt mondott. 3. Végül, hogy a világ közvéleménye előtt ar­cukat mentsék, kénytelenek voltak hozzájárulni ahhoz, hogy a közgyűlés egyhangú határozatában a főtitkár fel­adataként az angol—amerikai csapatok »mielőbbi kivonásá­nak elősegítését« jelöljék meg. — Hogyan lehetne rövi­den, néhány pontban ösz- szefoglalni a közgyűlés főbb tapasztalatait? — A rendkívüli közgyűlés fő tapasztalatait két pontban foglaln ám össze: 1. Az egész rendkívüli köz­gyűlés alatt érezhető volt az Egyesült Államok diplomáciá­jának zavart kapkodása. Egész közgyűlési szereplésükön lát­szott, mennyire védhetetlen ügyet képviselnek. 2. Már a XII. közgyűlés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az erőviszonyok eltolódtak. A rendkívüli köz­gyűlés alatt még világosabbá vált, hogy az Egyesült Álla­mok elvesztette régi fölényes szavazógépezetét, az automa­tikus többséget, s ezzel az ame­rikaiak vezette imperialista tá­bor és a szocialista tábor kö­zötti erőviszony, amely az ENSZ-en kívül világméretek­ben már régebben a szocialista tábor javára tolódott el, most már az ENSZ-en belül is a ha­ladó erők fokozottabb érvé­nyesülése felé halad. felszólalók közül sem támo­gatta senki, a magyar delegá­ció rövid visszautasító válasza viszont értesüléseink szerint még a nyugati delegációknál is jó hatást váltott ki. — A rendkívüli közgyűlé­sen szerzett tapasztalatok alapján milyennek ígérke­zik az ENSZ rendes köz­gyűlésének XIII. üléssza­ka? — Szerepelt-e a rendkívüli közgyűlésen az úgyneve­zett »magyar kérdés«? ^ Már a rendkívüli köz­gyűlés elején voltak kísérletek a közel-keleti kérdés vitájának megzavarására. Az úgyneve­zett »öttagú bizottság« egyes tagjai tapogatóztak különböző delegációknál, hogy nem kel- lene-e közvetlenül a közel-ke­leti kérdés lezárása után • a »magyar kérdésiben is rend­kívüli közgyűlést összehívni. Szándékuk azonban meghiú­sult, mert ezt a gondolatot nemcsak az ázsiai és az afri­kai országok, de a latin-ame­rikai országok többsége is a leghatározottabban elvetette. — A közelkeleti kérdés vi-, tájában a »magyar • kérdést« egyetlen egy szónok — a pro­vokációs felszólalásairól ismert kubai delegátus — próbálta bedobni, akit azonban senki sem vett komolyan. Példáját senki más nem követte és szá­mos delegátus — még a nyu­gatiak közül is — he’yeslőleg nyilatkozott a szovjet és ma­gyar delegációk magatartásá­ról, amelyek ezt a provokációt még válaszra sem méltatták. — A mandátumvizsgáló bi­zottság — amelyben az ame­rikaiaknak többségük van — s megismételte azt a tavalyi döntését, hogy a magyar dele­gáció mandátuma ügyében nem hoz határozatot. Ennek a döntésnek, mint ismeretes, semmi jogi jelentősége nincs, mert nem gátolja a magyar de­legációt abban, hogy a közgyű­lésen teljes joggal résztvegven. A mandátumvizsgá'ó bizottság jelentése feletti vitában a ma­gyar delegáció természetesen kifejtette álláspontját és a je­lentés elfogadása ellen szava­zott. A baráti szocialista orszá­gok delegációi — úgyszintén India, Ceylon és az Egyesült Arab Köztársaság képvise’ői — a jelentés megszavazásánál a magyar delegáció mandátu­mával szemben alkalmazott megkülönböztetés miatt fenn­tartással éltek. Jellemző, hogy az amerikai delegátusnak a bi­zottság döntése melletti ag­resszív felszólalását a többi — A XIII. ülésszakon, amely előreláthatólag szeptember má­sodik felében kezdődik, a béke megmentéséért és megerősíté­séért küzdő erők még fokozot­tabb érvényesülése várható. A közgyűlés érdeklődésének kö­zéppontjában a rendkívüli ülésszak középkeleti helyzetre vonatkozó határozatának vég­rehajtása lesz. S amennyiben a határozat végrehajtásánál nem érvényesülne kellő követ­kezeteséggel a rendkívüli ülés­szak felszólalásai túlnvcmó többségének az a szelleme, amely követelte az amerikai és angol csaDatck azonnali kivo­nását a Közép-Ke’et térségé­ből, akkor az ENSZ közgyűlé­sének újabb és még határozot­tabb intézkedéseket kell majd tennie a béke biztosítása érde­kében. Kétség nem fér hozzá, hogy a nemzetközi élet egvéb kérdéseiben is az imperialis­ták agresszív- és gyarmatosító szándékai további vereségeket fognak szenvedni. Az úgynez'e- zett »magyar kérdés« újabb felelevenítésére vonatkozó kí­sérleteket a magyar delegáció megfsle’ő felkészültséggé! vár­ja és az ilyen kísérletek nem hazánk ellenségei számára jár­nak majd sikerrel. Mindent összevetve, azt lehet mondani, hogy az erőviszonyoknak a szocia’ izmus, a béke és a hala­dás javára történt és egyre fo­kozódó eltolódása következté­ben a XTII. ülésszak jaleiTcs előrehaladast ígér a béke biz­tosítása és a béke erőinek győ­zelme felé. (MTI)-------------- —-------­M i rejlik az új francia alkotmánytervezet mögött' írta: G. RA.TIANI A FRANCIA KÖZVÉLE­MÉNY FIGYELMÉT fontos probléma köti le: a de Gaulle-kormány kjfthónapi előkészítő munka után a na­pokban nyilvánosságra hozta az új francia alkotmány »elő­zetes tervezetét«. A kormány hatalomrajutá- sakor kijelentette, hogy új al­kotmányt szándékozik kidol­gozni, s azt jóváhagyás végett népszavazásra bocsátja. Ugyanekkor elhatározták, hogy az alkotmánytervezetet e célból létrehozott »konzultatív alkotmány-bizottság« vitatja meg. A bizottság iö nemzet- gyűlési képviselőből, a köztár­sasági tanács 10 tagjából és a kormányfő által kinevezett 13 személyből áll. A konzultatív bizottság Paul Reynaud elnökletével ülésezik. De Gaulle tábornok 10 percig volt jelen a bizottság ülésén és előterjesztette az új alkotmány tervezetét. A bizottságnak 20 napot adtak arra, hogy meg­fogalmazza a tervezetre vonat­kozó elképzeléseit. Szeptember 23-án, vagyis az eredetileg megállapított időpontnál ko­rábban tartják meg a népsza­vazást, amelyet az uralkodó csoportok és pártok a maguk módja szerint készítenek elő. MHyen lesz az Uitffrö Szövetség nrommia az 1350 —53 es tanévre S/ovjet Könyv Ünnepi Heíe November 15-én nagyszabá­sú. szovjet könyviki állítás nyí­lik Budapesten, s ezzel egy- időben kezdődik meg hazánk­ban a szovíet könyv ünnepi hete. Néhány nagyobb vidéki városban, s az üzemekben, hi­vatalokban, állami gazdasá­gokban, gépállomásokon rész­ben kiállításokat, részben könyvvásárokat rendeznek. A szovjet irodalomról, a szovjet írok és költők műveiről elő­adásokat, olvasó megbeszélé­seket is tartanak az ■ üzemek­ben, művelődési otthonokban. Hétfőn a Magyar Úttörők Országos Szövetsége a közpon­ti, a megyei és járási vezetők, valamint az úttörő intézmé­nyek igazgatói részére egyhetes tanfolyamot indított a cs.lle- bérci nagy táborban. A megnyi­tón Burányi László, a Magyar Úttörők Országos Szövetségé­nek ügyvezető elnöke elmon­dotta: az 1958—59-es tanévben az úttörőcsapatok új progra­mokkal teszik gazdagabbá és változatosabbá a csapntélelet. A Tanácsköztársaság 40. év­fordulójának megünneplésére Csillebércen nemzeti nagylá- bort terveznek, amelynek ke­retében gazdag program várja a megyék és a főváros legjobb úttörőit. 1959 áprilisában a szövetség megrendezi a máso­dik országos találkozóját. A vidéki küldötteket a budapesti testvérkeriiletek úttörői lát­ják vendégül. A Magyar Úttörők Szövetsé­ge az 195s—59-es évre orszá­gos kulturális, művészeti, sport- és terepversenyt hirdet. XXXXJODOOOOCXXXXXXXXXXJCOOOOOOCOOCXXXXXXXXX A B4RÁTI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL IXöveknxik a gynpottermelés ilbániában Csou en-laj az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszakának határozatáról Peking (Uj Kína). Norodom Sziltanuk herceg, kambodzsai miniszterelnök, a Kínában tar­tózkodó kambodzsai kormány- küldöttség vezetője vasárnap fogadást adott a Kínai Nép- köztársaság kormánya tisztele­tére, amelyen Csou En-laj kí­nai miniszterelnök beszédében foglalkozott az ENSZ-közgyű­lés rendkívüli ülésszakán ho­zott határozattal. »Az ENSZ-közgyűlés néhány appal ezelőtt véget ért rend- :ívüli ülésszaka korunk jel- sgzetességeit tükrözte. Ezen z ülésszakon felülkerekedett béke és a nemzeti független­ég megóvására irányuló vágy, mely szorgalmazza a külföldi sapatok mielőbbi kivonását „ibanonhól és Jordániából. Jóllehet — folytatta Csou in-laj — a közgyűlésen elfo­gadott határozat nem megfe­lelően tükrözi a világ béke­szerető országainak és népei­nek óhajtását és követelését, de mégis világosan megmutat­ja, hogy az arab országok egy­séges akcióval, a baráti orszá­gok támogatásával képesek meghiúsítani az Egyesült Álla­moknak és Nagy-Britanniának azokat a próbálkozásait, hogy kitérjenek csapataik kivonása elől és beavatkozzanak az arab országok belügveibe. Bittől a győzelemtől fellelkesitve, min­den békeszerető országnak és népnek elszántan kell folytat­ni a harcot a közgyűlés rend­kívüli ülésszakán hozott hatá­rozat gyors és maradéktalan végrehajtásáért, valamint az angol és az amerikai csapatok kivonásának mindennemű há­zi felszabadulás előtt csu­pán Albánia néhány vidé­kén ismerték a gyapotot, s ez a növény jelentéktelen szerepet játszott az ország mezőgazdaságában. A felsza­badulás után, amikor Albá­nia dz iparosítás útjára lépett, a mezőgazdaságban is fokozottabb figyelmet- fordí­tottak az ipari növények és ‘így a gyapot termelésére. Tavaly például . az ország gyappttermése elérte a 16 000 tonnát és 1960-ra, a második ötéves terv utolsó évére kö­rülbelül 28.000 tonnára emel­kedik majd. ‘ Az ország fejlődő textil­ipara több nyersanyagot igé­nyel. Tavaly az iparág az 1938. évi 358 000 méterrel szemben több mint 19 millió méter gyapjutexti.lt biztosí­tott a belső fogyasztás és a kivitel szükségleteire. Lus- nyában a »Micsurin« Mező- gazdasági és Élettani Főisko­la kutatói eredményes kísér­leteket végeznek különböző gyapotféleségekkel, hogy meghatározzák egyes albán vidékek éghajlati és talajvi­szonyainak legjobban meg­felelő gyapotfajtát. Fejlődik a vietnami kéxműipar logatása ellen«. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kézműipara fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében. Ez az ipar mintegy félmil­lió embert foglalkoztat. s tavaly a közszükségleti cik­kek 66 százalékát állította elő. A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága nagy fontosságot tulajdonít a kézműipar továbbfejlesz­tésének, s ennek érdekében levelet intézett a pártszer­vezetekhez, s az államhatal­mi szervekhez. A levél hang­súlyozza, hogy az állami ipar fejlesztésével együtt bő­víteni kell a kézműipart is, mert ez elégíti ki a lakos­ság növekvő szükségleteit. Éppen ezért a kézműiparban is meghonosítják a fejlet­tebb szövetkezeti formákat. Ezeket a szövetkezeteket előnyben részesítik majd a nyersanyag-ellátásnál, a hi­telnyújtásnál és áruik érté­kesítésénél. A tervek sze­rint 1960-ra a kézműiparo- sok 90 százaléka szövetkeze­tekbe tömörül majd. Ez a hivatalos eljárás. Néz­zük, milyen alapvető vonásai vannak az új alkotmányterve­zetnek, amelynek segítségével a kormány meg akarja hatá­rozni a francia államberendez­kedés iövőjet! • A TERVEZET LEGFON­TOSABB RÉSZE a köz- társasági elnök meghatalma­zására vonatkozik. Az elnököt — az 1946. évi alkotmánytól el­térően — nem a parlament, hanem a képviselőkből, a me­gyei tanácsnokokból, a várcsi önkormányzatok és »a tenge­rentúli területek« képviselői­ből kikerülő elektorok testü­leté választja. A tervezet szerint az elnök hatásköre a következő: a par­lament jóváhagyása nélkül ki­nevezi, illetve leváltja a mi­niszterelnököt és a miniszte­reket, elnököl a kormány ülé­sein, közzéteszi a törvényeket, a jóváhagyott törvényeket fe­lülvizsgálás végett vissza,küld­heti a parlamentnek, végre­hajtja a népszavazást, joga van ea parlament feloszlatására, ki­nevezi a legmagasabb katonai és polgári tisztviselőket, tör­vényerejű kormányrendelete­ket ad ki. tárgyalásokat foly­tat a külföldi államokkal, ra­tifikálja a szerződéseket, s egyben ö a fegyveres erők fő- parancsnoka Ebben a részben a sajtó fi­gyelmét legjobban a tervezet 14. cikkelye ragadta meg, amely szerint a köztársasági elnök a felsorolt meghatalma­zásokon kívül — amennyiben ügy látja, hogy az ország hely­zete »komoly veszélyben« fo­rog — külön üzenetet intéz a Ip.kcssóehoz, amelyben beje­lenti, hogy személyesen teszi meg »a szükséges intézkedé­seket«. így tehát ebben az esetben az elnök kezében össz­pontosul a teljes végrehajtó és törvényhozó hatalom, mégpe­dig annyi időre, amennyire szök'éaesnék tartja. A 18. cikkely értelmében az elnök által kinevezett kor­mány formálisan a parlament­nek felelős. A 45. cikkely azon­ban kimondja, hogy a parla­ment csupán akkor kénysze­rítheti a kormányt lemondás­ra. ha a képviselők abszolút többsévé kifejezésre juttatja a kormány iránti bizalmallansá- eát.. Ha a bizalmatlansági in­dítvány nem kanja meg a kép­viselők szavazatainak, abszolút többségét, úgv a parlamentnek az egész ülésszak folyamán nincs joga többé felvetni a bi­zalmatlansági kérdést. A ter­vezet azáltal, hogy az elnököt felruházza a parlament felosz­latásának jogáyal, lényegében a végrehajtó hatalmat mente­síti a pariament előtti reális felelősség alól. A kormány tag­jai nem lehetnek parlamenti tagok, s a képviselő, ha mi­niszterré nevezik ki, elveszti képviselői mandátumát. A Z ÚJ ALKOTMÁNY­TERVEZET a parla­ment törvényhozó jogait csu­pán meghatározott területekre korlátozza: költségvetés és adók, közoktatás, helyi önkor­mányzat., polgári jog, öröklési jog, hadüzenet és az ostrom­állapot kihirdetése. Egyéb kérdésekben a kormánynak nincs szüksége arra, hogy ha­tározatait a parlament jóvá­hagyja. A képviselőknek csu­pán a parlamenti ülésszakok idején van mentelmi joguk. Az ülésszakok évente 5—6 hónap­nál tovább nem tarthatnak. A parlament két házból áll: a közvetlen szavazással vá­lasztott nemzetgyűlésből és a kétlépcsős szavazással válasz­tott szenátusból. Az »átmeneti időszakra« vonatkozó fejezet szerint a jelenlegi kormány maga dolgozza ki az új válasz­tási törvényt. Ugyanezen fejezet értelmé­ben a jelenlegi parlamentnek nincs joga többé összeülni, ha a kormány nem hívja össze. Az új választásokat az alkot­mány kérdésében megtartott népszavazás után négy hónap­pal tervezik. így tehát a je­lenlegi kormány a 6 hónapra kapott, rendkívüli meghatalma­zását legalább 1959 februárjáig meg akarja hosszabbítani. Az új tervezetben »a Fran­cia Unió« kifejezés, amely az 1946-os alkotmányban a fran­cia gyarmati impériumot je­lentette, nem szerepel. A ter­vezet ugyancsak semmiféle említést sem tesz annak leh tőségéről, hogy a gyarmatok jövőben elnyerik függetlens güket, ami pedig az 1946-os a kotmányban benne van. Az alkotmánytervezetbe amelyet sok francia jogé máris antidemokratikusne minősített, a konzultatív a kotmány-bizottság újabb m dosítást eszközölt. Ennek az lényege, hogy az orszagb? működő politikai pártokns »meg kell felelniük« azon e veknek, amelyeket a javasc alkotmánytervezet tartalma A módosítás kilátásba helyei hogy ha a szeptember 28-j né) szavazás jóváhagyja az alko mánvtervezetet, úgv gyakori: tilag egy különleges »szerv: törvény« »pontosan meghat: rozza« majd e kiegészítésbi következő intézkedéseket. Az új alkotmánytervez: egyes szerzőihez és szerkesztő hez közelálló Paris Presse íg ír: »A szerves törvény pont: san meghatározza az alko mány ezen új cikkelyének a kalmazását... Ez az újítás j: gi jelentőségű, mivel lehetőv teszi, hogy ne csak a pái egyes tagjait, hanem a párt: egészében felelősségre vonjál Nyugat-Németonszágban az a. kotmány.iogi bíróság ilyen joj eljárással már döntést hozol a kommunista párt feloszlató sáról«. Az utóbbi napokban a Fisa ro arcátlan kampányt indítót a kommunista párt feloszlata sáért. A Z ALGÉRIAI MÁJUS • PUCCSOT fenntartó nélkül támogató hivatalos pro paganda máris hadjáratot in dított az új alkotmány tervez« mellett. Ugyanekkor a legkü lönbözőbb lapok olykor óvato és félénk, más esetekben éle és könyörtelen kritikával fo gadták a tervezetet. Még , jobboldali Figaro is rámuta vezércikkében, hogy az alkot -mánytervezet »nemcsak, hog, nem felel meg a köztársaság elveknek, hanem egyenesen . Franciaországban több min egy évszázados liberális hagyó mányok ellen irányul«. A Monde megírja, hogy a új alkotmány tervezet olyan be rendeakedést teremt, amelybe: a parlamenti köztársaság rendszerből csupán a díszle marad meg. A l’Express című hetiiá] még kategorikusadban kije lenti, hogy az alkotmányterve zetben javasolt új köztársasá »csupán nevében köztársa ság..." A 14. cikkelyre utal va rámutat, hogy a terveze lehetővé teszi az elnöknek hogy »személyes és teljesen el lenőrizetlen döntésének erejé nél fogva diktátorrá váljék a önmaga által megállapítot időre«. A napokban a Francia Szó cialista Párt. ellenzéki rész országot? konferenciát tartót Párizsban —- az utóbbi észtén dőkben először —, amelyen 5( megye helyi pártszervezetei nek képviselői vettek részt, t konferencia számos küldött é neves szocialista funkcionáriu: felszólalása után' határozató hozott, amelyben követeli: ha tározottan utasítsák vissza a: új alkotmánytervezetet és : szocialista párt szeptember 11 re kitűzött kongresszusán tö­rekedjenek a párt képviselői­nek visszahívására a kor­mányból. Az új alkotmánytervezette szemben élesen visszautasít: álláspontra helyezkedett, a; Emberi Jogok Ligája és sok más demokratikus szervezet. A FRANCIA KOMME NISTA PART, amel; az utóbbi hónapok során szé leskörű és tevékeny harco folytai a köztársaság vedel mében, a fasizmus veszélye el len, július 17-18-4 országo: konferenciáján felhívta a fran cia népet, az összes választó kát, hogy a népszavazás alkal mával szavazzanak az új al kotmánytervezet ellen. A leg utóbbi napokban a Franci: Kommunista Párt sajtója : közzétett tervezetet elemezv: hangsúlyozza, hogy annak sző vege meggyőző erővel leplez le a reakció köztársaságellene terveit. • Országszerte megindult : harc a reakció erői, valamin a tömörülő és összefogó de mokratikus erők között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents