Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

SOMOGYI NÉPLAP

3

Kedd, 1958. augusztus 26.

HOL A ZETOROS?

Szombat este van. Etetnek a nagykorpád! Petőfi Termelő- szövetkezet állatgondozói. Az istálló körül most több a dolguk, mint az év elején: a jászol hat karikájához újonnan vett teheneket kötöttek. Igaz, növekedett is ez a jelenleg mintegy százhúsz holdas szövetkezet. Szegő István párttitkár, Kulcsár Sándor, Csi- kesz József és Pintér Gyula a tavasszal állt be a tagok sorába. Most megint jelentkezett három család: a 18 holdas Pacsin József és társai szeretnének visszalépni a közösbe. Különös, hogy nem az alapítóknak és azok vezetőinek, hanem a gazdasági felügyelőnek szóltak. Ö tett említést a dologról a legutóbbi közgyűlésen. Nincs kifogás ellenük: jöjjenek, de családostól, mert egyéni korukban sem csupán a gazda dolgozik a 18 vagy 10 holdon.

Amikor mindezt megtudtuk, a Segesdi Gépállomás munkájára terelődik a szó. Itt aztán megered a panasz:

— A tarlóhántás? Az végre megkészült. De hogyan? Hat hold volt vissza, amikor a Ze- tort máshová, az állami gazdaságba vezényelte innen a brigádvezető. Pedig hozzánk tartozik Für Gáspár zetoros — Wittmann József gépállomási igazgató is javasolta, hogy vegyük fel tagnak ... Mondom, végre mégis elkészült a szántás: 10 nap múlva jött egy kormos traktor, s az fejezte be a tarlóbuktatást — magyarázza az egyik fogatos..

— Hát az aratás előtt hogyan jártunk! öt hold csala- mádét meg mohart akartunk vetni az eső után, hogy legyen elég takarmányunk. Hiába vártuk a Zetort a talajelőkészítéshez — mondja tovább a fogyatékosságokat.

— Most pénteken meg hozzáfogott a kaszáláshoz egy Békés nevezetű zetoros a hétholdas réten. A kezdetnél ott volt az elnök és az agronómus. Ezért jó tőben vágatta a füvet. Amikor ők elmentek, mindjárt feljebb állította a kaszát. Később észrevette, hogy újból jönnek ellenőrizni. Megint rendesen beigazította a munkagépet. A harmadik ellenőrzés már nem találta a réten Békést. Nem végzett, mégis el- zetorozott valamerre. Az elnök meg az agronómus sem tudja, hol jár és mit csinál. Ma szóltunk a járásnak: segítsenek megkeresni Békést. Kíváncsi vagyok, nyomára bukkantak-e már? — fejezi be nem éppen jó hangulatban a fogatos.

— Pedig van ám szerződésünk gépi munkára — teszi hozzá nyomatékül., i

A csoportos látogatók jelezzék előre érkezésüket

A 62. Országos Mezőgazda- sági Kiállításon és Vásáron az elmúlt éveknél jobban szervezik meg a felvilágosító szolgálatot, a látogató-csoportok vezetését. A már korábban is alkalmazott 70 szakfelvilágosí- tón kívül a mezőgazdasági kutatóintézetek neves munkatársai, egyetemi és főiskolai oktatók is tájékoztatják a látogatókat. A helyszínen tudományos konzultációt tartanak az egyes szakkérdések iránt behatóbban érdeklődőknek. A

Fél év alatt IS 000 egyéni termelő lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára

K. Nagy Sándor nyilatkozata a termelőszövetkezeti mozgalom

időszerű kérdéseiről

Földművelésügyi Minisztérium Kiállítási Irodája javasolja a vidékről csoportosan a kiállításra látogatóknak, hogy érkezésüket előre jelezzék és közöljék az irodával, hogy milyen témakör érdekli őket leginkább. így gondoskodni lehet arról, hogy a hazai és külföldi gépekről, legújabb termelési módszerekről, tudományos eredményekről külön részletes és szakszerű tájékoztatást kapjon a csoport.

Közvetlen légi összeköttetés lesz Budapest és Lipcse között

A MALÉV lehetőséget teremtett, hogy a lipcsei őszi vásárra utazók repülőgépen juthassanak ki. Éppen ezért szeptember 6-tól 15-ig a Becsbe közlekedő MALÉV-járatok

útvonalát Lipcséig meghosz- szabbitják. Ugyancsak érintik Lipcsét a koppenhágai, az amszterdami és a brüsszeli MALÉV repülőjáratok is.

Szeptemberben országszerte megünnepUk a termelőszövetkezeti mozgalom megindulásának tizedik évfordulóját. Az ország lakossága — munkások, parasztok, értelmiségiek egyaránt — különös érdeklődéssel fordul ezekben a napokban a magyar mezőgazdaság termelési színvonalának emeléséért folyó küzdelem élvonalában álló termelőszövetkezetek felé. A Magyar Távirati Iroda munkatársának kérésére K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztályának vezetője az alábbiakban foglalta össze a mozgalom eredményeit, továbbfejlesztésének feladatait.

Az egész ország legalapvetőbb érdeke a mezőgazdaság átszervezése

— Az 1945 előtt közismerten elmaradott Bulgária harmadik ötéves tervének végére, a mezőgazdasági termelési színvonalat tekintve, maga mögött hagyja a legfejlettebb európai országokat is. A nagyarányú fellendülést a mezőgazdaság szocialista átszervezése magyarázza. Ebhez hasonló eredményeik és ugyanilyen célkitűzések jellemzik a többi szocialista államokat is, annak arányában, ahogyan előrehaladtak a szcoialisFa mezőgazdasági nagyüzemek megszervezésében. Hazánkban is csak aszerint realizálódhatnak a párt és a kormány a terméshozam. emelésére és az egész nép életszínvonalának emelésére irányuló törekvései,1 ahogyan előrehaladunk mezőgazdaságúnk szocialista átszervezésében.

— Hazánkban jelenleg még az összes szántóterület 73 százalékában termelnek kisüzemi viszonyok között. Az egész országnak és a dolgozó parasztságnak is legalapvetőbb érdeke. hogy ezen az arányon a nagyüzem javára, mielőbb változtasson. Újabb jelentős eredmények eléréséhez a mezőgazdaság szocialista átszervezésének területén a feltételek kedvezőek. Úgy ítéljük meg, hogy a s zö ve tkezets zerve zés eredménye most attól függ: menynyire állhatatosan végezzük a

felvilágosító munkát és menynyire tudjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdését' társadalmi üggyé tenni.

— Azt tapasztaljuk, hogy a dolgozó parasztok . döntését a kisparaszti gazdálkodással való szakítást illetően igen nagy mértékben befolyásolja az, hogy milyen a meglévő termelőszövetkezetek gazdasági

helyzete, belső életének fegyelme és rendezettsége, valamint az adott üzem szervezése. A jól kiépített, biztos jövőt ígérő nagyüzem — tapasztalafontos az elhatározás megérle- lődéséhez,. mint a munkaegység értéke. Ez a körülmény feladatot is jelöl. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kedvező politikai feltételeken túl meglévő termelőszövetkezeteink gazdasági helyzete, szervezettsége is az elmúlt évinél megfelelőbb alapot biztosít az átszervezés munkájához.

— Az ellenforradalom kártételeit a termelőszövetkezetek gyorsan kiheverték és szorgalmas munkával sokat javítottak vagyoni helyzetükön : egy katasztrálds holdra jutó tiszta vagyonuk az 1955. évinél 59,7 százalékkal magasabb. A termelőszövetkezetek termésátlagai mind az elmúlt, mind pedig a jelenlegi gazdasági évben számottevően meghaladták az egyénileg gazdálkodókét. Búzából például — országos átlagban — 2,1 mázsával adtak többet ' holdanként. Nem érdektelen kiszámítani, ha már az egész országban szocialista nagyüzemek lettek volna, akkor búzából 3 400 000 mázsával több lenne a magtárainkban. Éz a szám az átszervezés szükségességét, és hasznosságát egyaránt jól megvilágítja.

A 3004-es rendelet kedvező hatása

— A termelőszövetkezeti mozgalom gazdasági megerősítéséhez, a nagyüzemi fölény további növeléséhez és a számszerű - fejlesztéshez igen nagymértékben hozzájárultak az MSZMP agrártézisei, a Politikai Bizottság augusztusi határozata és a 3004-es kormányhatározat. E határozatok lényeges változásokat hoztak

a mozgalomba. Megszüntették a korábbi években kialakult elvtelen támogatás rendszerét azáltal, hogy az állami segítséget meghatározott gazdasági és szervezeti feltételekhez kötötték. Ennek egyik igen szembetűnő és jelentős eredménye, hogy az ország termelőszövetkezetei az 1957. évinél 53,9 kilogrammal több műtrágyát használtak fel holdanként. Az említett határozatok végrehajtásának eredményeként 1958 első felében a szarvasmarhaállomány 28,631-gyel, a sertések száma 57 735-tel, a juhoi u rKtig ,y uz/tfm id jJd'ödLdj.a.- v - ---------.7-,

t

aink szériáit— legalább olyan ",Ke, 141 155-tel, a baromfiáUo24.

— »A végsőkig kitartok!-« — ezt mondtam a Führernek, amikor Párizsban a mellemre tűzte a vaskeresztet. Erre ő azt válaszolta: *.Nagyon nagy utat kell bejárnia akkor...« S valóban sok országot megjártam, a nehézségek elől sohsem bújtam el, egyetlen parancsnokságon sem lapultam meg, hogy az életem kíméljem, s ne kelljen harcolnom. A Cestapot a Führer hű támaszának tartottam, épp ezért tisztelem is. Nem ültem jel a rosszindulatú híreszteléseknek, amelyeket

egyes németek terjesztettek, s most ön, Krärnmerhof ezredes úgy viselkedik, hogy a végén ezeknek vagyok kénytelen igaza adni. Nem vagyok hajlandó további kérdéseire válaszolni. Nem bánom, csináljon velem, •mit akar.

A szobában kellemetlen csend állt be. Gyementyev szeme sarkából figyelte a tiszteket, milyen hatással volt rájuk a felbuzdulása.

Krärnmerhof felemelkedett, s elvette az asztalról a hamis megbízólevelet. Most már nyugodtan folytatta a beszélgetést, messzire tartva magától az írást.

— Vallja be, hogy kicsit különös ez a megbízólevél... Ezért is volt gyanús nekünk.

— Ezt én nem tudom — csattant fel Gyementyev. — Már mondtam, hogy nem igen értek az ilyen adminisztrációs ügyekhez. Az azonban a véremben van, hogy a parancsot teljesíteni kell. S én nem azt néztem, hogy gyanús-e ez az igazolvány, hanem azt, hogy parancsot kaptam, amit nekem végre kell hajtanom maradéktalanul. Ha jogában áll visz- szavonni ezt a megbízatást, mindenre kérem, amit szent, tegye meg, és segítsen ki engem a frontra... — Gyementyev feleslegesnek érezte a további beszédet, szigorúan a szemébe nézett Krärnmerhof - nők, s magában újongott, mert az teljesen belezavarodott a kihallgatásba, fogalma sem volt, hogyan irányítsa tovább a beszélgetést.

— Brandtról beszéljen —

szedte össze magát hosszú hallgatás után Krärnmerhof. — Még most is érkeznek ugyanis a nevére rendkívül fontos utasítások a főhadiszállásról. Ma például Kaltenbrünnen aláírással érkezett egy rádió- távirat. Tehát Brandt még nem utazhatott el a városból.., Mikor látta utoljára?

— A könyvtárban, amikor a ládákat átvette — válaszolta Gyementyev. — Elvitte a kikötőbe a szállítmányt, azóta nem láttam.

— Kunheil ezredest ismeri?

— kérdezte hirtelen az egyik tiszt.

Gyementyev meglepődött.

— Kunheil ezredes, Kunheil ezredes ... Gyementyevnek feltétlenül szüksége volt néhány pillanatnyi gondolkodási időre.

— Ismerős nagyon ez a név. Ohó, hát persze... ö volt a hajók ellenőrzésével megbízva.

— Helyes — kapott bele élénken Krärnmerhof. ■— Tud valamit róla?

,— Nem sokat, Kétszer, vagy háromszor, ha láttam.

— Beszélgettek?

— Igen.

— Nem emlékszik arra, mi volt a véleménye például a h/i ború alakulásáról?

«= Nagyon általánosak voltak ezek a beszélgetések... Bár mintha... — Krärnmerhof

olyan kíváncsian meredt rá, hogy Gyementyev egyből látta, jó úton jár. Nem vette komolyan a megbízatását, ez volt róla a véleményem. Amikor megkaptam egészségügyi beosztásomat, az az aggályom volt: miért van szükség erre a bürokráciára. Melch azonban megmagyaráza, hogy milyen baj származhat abból, ha a katonák járványos betegségeket visznek Berlinbe. Ekkor döbbentem rá megbízatásom fontosságára, s ennek szellemében kezdtem munkához. Azonban ez a Kunheil gúnyosan, lenézően fogadott, azt állította: bánják is Führer katonái, hogyan szállítjuk el őket innen, csak az a fontos, hogy minél előbb elhordhassák az irhájukat. Aztán ... amikor a tengerészek szóvá tették, hogy rossz a kiürítés megszervezése, és tanácsokat adtak, hogyan lehetne a kivonulást meggyorsítani, hiába továbbítottam ezt Kuhheilnek, eleresztette a füle mellett az egészet.

— Milyen tanácsokról volt szó?

— Például arról, hogyan lehetne egyszerre öt hajót megrakni ..,

— Ügy, úgy..-, — Krümmermany pedig több mint félmillióval gyarapodott a termelő- szövetkezetekben. Egyre több termelőszövetkezet foglalkozik tenyészállat-neveléssel, s több száz olyan termelőszövetkezet van az országban, amely nemcsak az állatsűrűség, hanem a hozamók tekintetében is maga mögött hagyta a kisüzemi gazdaságokat.

— A mozgalom jelentős eredményének tartjuk, hogy a termelőszövetkezetekben megnövekedett az árutermelés mértéke. Ezt elsősorban az mutatja, hogy az elmúlt évihez viszonyítva csökkent az egy munkaegységre osztható természetbenielk aránya. A múlt évben még az egy munkaegységre jutó összérték 66 százalékát, az idén pedig 52 százalékát fizetik természetben..

— Igen jelentős támogatást nyújtott az állam a termelőszövetkezeteknek azzal, hogy anyagi hozzájárulásával lehetővé tette számukra jól képzett mezőgazdászok alkalmazását. Jelenleg az országban mintegy hatszáz termelőszövetkezetben dolgozik állami támogatással mezőgazdász. Több helyen — egyedül Bács megyében több mint ötven termelőszövetkezetben — az agronómu sokat elnökül választották, ami megindokolja azt a - megállapításunkat, hogy a termelőszövetkezetek szakítottak a korábban tapasztalható, szakemberekkel szembeni elzárkózásukkal.

Ismét megindult a számszerű fejlődés

— Az említett határozat hatására a múlt évi bizonyos fokú megtorpanás után a számhof feljegyezte a kapitány szavait. Gyementyev látta, hogy vallomása érdekli a tiszteket, s kitalálta azt is, mi lehet az oka.

Kunheilt két nappal azelőtt tartóztatták le. Eddig még minden kihallgatáson sikerült mesterien kibújni azok alól a' főbenjáró bűnök alól, amelyeket szerettek volna rábizonyítani. Krärnmerhof azonban fejével feleit azért, hogy kiderítse, ki szolgáltat adatokat az orosz felderítőknek a hajók indulásáról, addig kellett tehát ügyeskednie, amíg rásütheti valakire, hogy épp Kunheilre vagy másra, az teljesen mindegy. Egy órával előbb még Gyementyevet akarta berántani, de a kihallgatás menete eltérítette eredeti szándékától, ugyanis a kapitány nagyszerű ütőkártyát adott a kezébe az ügyes Kunheil ellen.

— Szembesítés esetén hajlandó megismételni ezt? —

kérdezte, amikor mindent feljegyzett.

— Feltétlenül.

Krärnmerhof elővezettette Kunheilt. Míg várakoztak, Gyementyev gyorsan átgondolta, miről is beszélt a kikötőben az ezredessel.

Kunheilt Gyementyevvei szemben ültették le. Az ezredes gúnyosan méregette a kapitányt, s megkérdezte:

— Maga is a birodalom ötödik hadoszlopát szolgálja?

Gyementyev nem válaszolt, Krärnmerhof meg ráripdkodott Kunheilre.

— Fogja be a száját! Akkor beszéljen, ha kérdezik.

(Folytatjuk)

szerű fejlesztés területén is jelentős lépéseket tettünk előre. Június 30-án 2657 mezőgazdasági • termelőszövetkezet, 819 termelőszövetkezeti csoport, 2393 szakcsoport és társulás 233 000 tagja több mint másfélmillió hold földön gazdálkodott. 15 000 gazda lépett ebben az időben a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A számszerű növekedés értékelésénél különösen figyelemre méltó, hogy az elmúlt év második feléhez viszonyítva az új tagok által bevitt földterület átlagos nagysága kétszeresére emelkedett. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti mozgalom elindult a fejlődés útján, és a számszerű növekedésben, a régebbi helyzethez képest, jelentősebb szerepet töltenek be a földdel rendelkező parasztok.

— A termelőszövetkezetek az

egyre javuló agrotechnika, a fegyelmezett, odaadó munka eredményeként, a súlyos aszály ellenére is ebben az évben tovább növelték fölényüket a kisparaszti gazdaságokkal

szemben. Ennek eredménye, hogy ott, ahol megfelelő fel- világosító műnk* is volt, már július hónapben megindultak a belépések. Júliusban 26 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 10 termelőszövetkezeti cscv port, 71 szakcsoport és társulás alakult az országban, mintegy ezer taggal és hatezer hoR! földdeL

Ezek az eredmények esek kezdetiek. Az adott és helyesen kihasznált lehetőségek sokkal nagyobb előrehaladást tesznek lehetővé. A fejlődést azonban gátolja a megnyugvás és egyes termelőszövetkezetek elzárkózása az új tagok felvételétől. Ezt meg kell szüntetni és jelentős előrehaladást kell elérni a mozgalom számszerű fejlesztésében.

Számítunk a szakemberek segítségére

— Arra van szükség, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében érdekelt társadalmi és állami szervek a lehetőségeket helyesen felmérve szüntelenül munkálkodjanak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésén. Ahol arra lehetőség van, meglévő termelőszövetkezeteinket kell új tagok felvételével erősíteni, új termelőszövetkezeteket alakítani és a már több éve működő alacsonyabb formákat — termelőszövetkezeti csoportokat, szakcsoportokat —1 magasabb típusúvá fejleszteni. Ahol a magasabb formák szervezésére a lehetőségek még nem érettek meg, ott az alacsony formák szervezését kell szorgalmazni. Az erőket anélkül, hogy más területeket elhanyagolnánk, mindig oda kell összpontosítani, ahol a legkedvezőbb lehetőségek miatt a legnagyobb eredmények jelentJ keznelc,

i — Ebben a munkában min- ) denkinek megvan a feladata, í Különösen jelentős azonban, i hogy a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban álló szervek és szakemberek vegyék ki e munkából hivatásukhoz mérten a részüket. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének munkájában a mezőgazdasági szakemberek feladatának azon túl, hogy szakmailag segítik a szervezést, arra is ki kell terjednie, hogy az egyénileg gazdálkodók között közvetlenül is népszerűsítsék — agitátorai legyenek^ szocialista nagyüzemnek. Ök tudják legjobban, hogy Magyarországon ma sok gépet és agrotechnikai vívmányt csak azért nem tudunk a termelés szolgálatába állítani, mert azok elhelyezésének, J üzemeltetésének gátat vet a á kisüzem, a sok szétszórt par- l cella*

■—_ Szeles terület az, ahol a mezőgazdasági szakemberek előre vihetik mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének ügyét. Meggyőződésünk, hogy ilyen irányú munkájukkal mind a szövetkezeti, mind pedig a még er -i’eg gazdálkodó parasztok • ’'-csillését és bizalmát szer < — fejezte be nyilatkozz Nasfir Sáridat*