Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-24 / 199. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1958. augusztus 24. őtytf kis falu UetézcsL K aposszerdahelyRÖL Az 1895. évi vándoroltak be és le itt a lakosság elődei. Először föld nélküli, nincstelen, napszámmal és hónapos cselédséggel foglalkozó nép volt. Csak később kezdett rátérni a földművelésre és az állattenyésztésre. Történelmi nevezetessége is van a falunak. A török világ időszakában járási székhely és rendi központ volt. Ezt bizonyítja a határrészek még ma is használatos elnevezése, mint pl. »templomföld". Pászti Fermuruka 385 000 forintba került, VAN SZÓ.1 amiből 100 ezer forintot a laparcellázáskor j kosság adott össze. Komoly áltelepültek j dozathozatal ez is, ha figyelembe vesszük, hogy 130 gazdára kellett elosztaná a hozzájárulás összegét. Nehéz volt két ilyen sok kiadással járó létesítmény megvalósítása. Komoly feladatok elé állította ez nemcsak a tanács vezetőit, de a lakosság egészét is. Tudják, hogy minden létesítmény áldása és haszna sokszorosan visszatérül, és a közvetlen előnyökön kívül az utókor is hálával fog megemlékezni róluk. De itt az is bizonyítottnak látkó istállója valamikor a pálo-! szik, hogy a lakosság megérsok kolostora volt. Ez, mint e kis község egyetlen, régi időből való építészeti maradványa, talán nagyobb megbecsülést érdemelne, és műemlékként lehetne nyilvántartani. Kár, hogy istállónak használják. A község életében a felszabadulás hozta meg a döntő fordulatot. 1945 előtt a lakosság jelentős része cseléd es napszámós volt. A felszabadulás áldásaként jutottak földhöz, és azóta foglalkoznak maguk gazdájaként földműveléssel és állattenyésztéssel. A jelenlegi lakosság 80 százaléka 3—6 holdon gazdálkodik, egy- tizede 8—10 holdas, a többi pedig üzemekben dolgozik. A családtagok közül sokan járnak be Kaposvárra dolgozni. A fiataloknak ugyanis már feltűnt, hogy kicsi a község szétparcellázott határa, s ezért a gazdálkodás mai formája nem elégíti ki őket. Mást, jobbat akarnak. Ezért helyezkednek el az iparban, üzemekben, a gépállomáson. Sokan szakmát tanulnak, és többen a felsőbb iskolákba igyekeznek. Itt az élő veszély: nem lesz holnap elég a földekkel bánni tudó, állatokhoz értő ember. Mit kellene hát tenni, hogy a fiatalok megtalálják itthon a számításukat? Az idősebbek között is van, aki már kezdi látni: szükségszerű tény, hogy a mező- gazdaság is előbbre lépjen. A KÖZSÉG GAZDÁI HALLGATNAK A JÓ SZÓRA, és a szakmai tanácsokat elfogadják. A tarlóhántást például 95 százalékban elvégezték, és többen alkalmazzák ilyenkor a nitrogén műtrágyázást a tarlómaradványak által ( Diiföenek elhasznált nitrogén potlasara. fyo|. sisteregnek A trágyakihordás is gyors ■ tette: a községfejlesztési alap létesítése és pontos befizetése saját érdekük, és közvetlen hasznuk is. Be is fizette minden gazda a ráeső részt. A község lakossága általában tevékenyen részt vesz saját sorsa irányításában. A tanácsülések népesek. A vb- üléseket is pontosan megtartják, még a nagy munkaidőben is. Itt azonban még az a hiba, hogy nem jönnek össze a megkezdés hirdetett idejében és gyakran másfél órát is késnek egyesek, ami miatt a gyűlések a késő éjszakai órákba nyúlnak. Reméljük, ezen sürgősen változtatnak. A közelmúltban építettek egy szép kultúrházat is, ami 40 ezer forint értékű társadalmi munkát vett igénybe. A községfejlesztési alap létesítése módot adott arra, hogy a Petőfi utca járdát kapjon, a kul- túrházba 70 darab széket vásárolhassanak. A lakosság hozzájárult a kis községhez csatolt Dózsa-telep villamosításához is, ami újabb 70 ezer forintba került. A SZERDAHELYIEKNEK VAN RA GONDJUK, hogy szépítsék kicsi községüket: legfőbb feladatuk egy szép tanácsháza építése. Igazán szégyellik, hogy a községi tanács egy régi, düledezőfélben lévő magánházban van elhelyezve, amely alá van ducolva, hogy a mennyezet le ne szakadjon. Annyira nem megfelelő, hogy a felsőbb szervek kiküldöttei az ellenőrzések során tett útjaik alkalmával legtöbbször elkerülik. Igaz, ennek az is oka, hogy általában a fel söbb szervek meg vannak elégedve a tanácsvezetés munkájával, és oda igyekeznek, ahol több probléma akad. Nem volna teljes a cikk, ha nem emlékeznénk meg az egész községet átfogó munkát végző vezetőkről, a tanácselnökről és a titkárról. Az elnök, Karancz János fiatal, halk szavú, megfontolt, de kezdemény ző ember. A titkár Simon Ferencné, hasonlóan igen szerény, munkájában pontos. Mindketten köztiszteletben állnak, becsű lik és szeretik őket, mert segítségükre, hasznos tanácsukra mindig számíthatnak. Itt születtek és gyerekeskedtek, s az idősebbek előtt is megvan a tekintélyük. Az emberek úgy mennek hozzájuk ügyes-bajos dolgaik elintézése végett, mint az apa a tanultabb és okosabb, szélesebb látókörű gyermekéhez. A községnek azonban van egy alig működő szervezete is: ez a legeltetési bizottság. A vezetőség jóindulatú, de gyenge kezű emberekből tevődik össze, nincs meg bennük a kellő kezdeményező készség. De a lakosság is hibás. A legelő gondozását, a mcst sürgősen elvégzendő nyári gyomirtást ugyanis csak igen vontatottan végzik. A legjobban azon csodálkozik az ember, hogy tudják és megértik a legelő jelentőségét a gazdálkodás javításában, az állattenyésztés fejlesztésében, és mégis minden okot és nehézséget felhoznak, ami akadályozhatja a gyors és rendes nyári gyomtalanítást. SSZÜK AZONBAN, hogy annak a községnek a lakossága, amely annyi áldozatot és fáradságot meghozott, ezt is példamutatóan fogja elvégezni. De sürgősen, mert a gyom addig irtható eredményesen, amíg magot nem köt és azt el nem szórja. Dézsa Zoltán „EGYELŐRE TÁRGYTALAN A DOLOG...“? Túlszárnyalja az eddigi seregszemléket * n) IS ütemben folyik, és már nagyobb részt bevezetik a helyes nyári trágyázást. A gazdák mindegyike annyi állatot tart, hogy földterületének egyötödére, sőt egynegyedére minden évben jusson trágya. A növényi kártevők elleni védekezés fontosságát is megértették, és el is végzik a védekezést egy-két hanyag gazda kivételével, akiknek 100—100 forintos bírságba került saját mulasztásuk. t Jónak mondható a kapásoki fejlődése is. A kukorica, a burgonya, a cukor- és takarmány répa-termés eredménye sem marad el sokkal, talán semmi-4 vei sem a tavalyi hozamoktól, 4 A kalászosok terméseredmé- 4 nyeí kát. holdanként: búza 8,4 őszi árpa 12, rozs 6,7, tavaszig árpa 3 és a zab 6 mázsa. A4 legjobban mutatja a falu la- 4 kómák szorgalmát, valamint 4 áldozatvállalását két főbb té- 4 nyező. ) Még egy éve sincs egészen, 4 amikor ötezer folyó- 4 méteren árokmetszésbe kezd-4 tek és azt már el is. végezték. 4 Százhúszezer forintba került 4 ez a munka. Ebben az összeg-4 ben 60 000 forint állami támo-4 gatás volt, a többit összeadta 4 a falu népe, illetve társadalmi^ munkává! járult hozzá a rétek víztelenítéséhez. Azok a gazdák is segítettek, akiknek a rétje nem esett a vízfolyás mellé. Most a legfőbb gondjuk, hogy a szép tiszta árkot megőrizzék és karbantartsák. Tervezik a vízgazdálkodási társulás mielőbbi megalakítását, amihez azonban a földmű- vesszovetkezettől több segítséget kérnek. Aztán két nagyobb hidat teljesen társadalmi munkával és az erdészettől kapott faanyagból készítettek el. Ezenkívül ugyancsak több hidat javítottak meg, ugyancsak társadalmi munkában. A MÁSIK FONTOS ESE-J MÉNY az utóbbi évben f a falu villamosítása volt. A ^ község lakossága ebből is dere- ^ kásán kivette részét. Az egész 4 Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár 30 hektárnyi területén nagy iramban halad a munka. Teherautók száguldanak, döm- hegesztőpiszto- szurok, mész, festék fanyar szaga keveredik a levegőben a sok színű virág illatával. A lázas munka naponta tárja meglepetését a szemlélődő elé. Kora reggel feltört utak nyújtóznak a pavilonok mentén, délutánra már frissen salakozva, szurokkal leöntve, simán kígyóznak a parkok zöldjében. Tegnap még állványok emelkedtek az utolsó simításra váró zöldséges pavilon körül, ma már az impozáns épület. ragyogó tiszta üvegfalán táncolhat a napsugár. A főbejárat mentét díszítő, 8 db kőből faragott domborműves váza is a helyén áll. élő. színes, virágcsokrot ölel magában. Első üdvözlet a belépőnek. A Varga Imre alkotta »Aratólány-n-szobor is díszíti már a fő pavilon mögötti nagy parkosított területet. A gép- kiállítás pavilonja előtt Olcsval Kiss Zoltán »Traktoros« című szoboralkotása emelkedik. Énül Varga István monumentális művészi munkája, a »Magvetőit ábrázoló szobor. A szeptember 12-én megnyíló 62. Országos Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár nagyságában és tartalmában is túlszárnyal- 1a az eddigi hasonló seregszemléket. Ezért bővült 30 hektárnyira a kiállítás területe, ame'ven két modern va*fcetonvázas, üvegfalú, galériás pavilon épült a meglévők mellé, ?000 négyzetméternyi kiállttá?! terítettel. Három kisebb, összesen 7’0 négyzetméter típuspavilon építése is közeleg a befejezéshez. — Ej, de szomorúan néztem, amikor lefényképeztek. Nem volt különösebb okom a bús- lakodásra, csak hát a szemembe sütött a nap, amint ott fönn a cséplőgép etetőládájában álltam — mondja Törzsök Ferenc ráksi gazda második találkozásunkkor. — Van ám nékem szótehetségem, szeretek mókázni. De a munkát azt száz százalékosan elvégzem. Novemberben töltöm be a negyvenkilencedik évemet, de akármelyik 25 esztendős fiatalembernek kidolgoznám a szemét, pedig hét hónapra születtem, és negyedik gyereke vagyok az anyámnak. Ad elég dolgot az a néhány hold föld, de mégis eljártam tavaly nyáron is a géphez. Zsákoltam. Másodma- gammal felhordtám a padlásokra 41 vagon gabonát. Én bizony nem féltem odaállni a 85 kilós zsák alá. Társam 31 éves létére kidőlt mellőlem az utolsó szérűn. — Voltam én vállalatnál is, hat esztendeig. Sztahanovista lettem. Minden hónapban ledolgoztam húsz-huszonkét napot, aztán megvolt az 1600— 1S00 forint kereset. i — A szövetkezeiben? Nem, nem vagyok bent. Egyelőre tárgytalan a dolog. Pedig minden úgy volt, ahogy elmondtam a múltkor. Beadtam a nyilatkozatot, mert tudom én régóta, hogy az Uj Élet jobban gazdálkodik, mint én. A gyűlésen meg is szavazták a 1 felvételemet. Igaz, nem voltam ott, de másnap már tudatták velem. Úgy állapodtunk meg, hogy a cséplés után szólnak, ha szükség lesz rám a közös munkában. Többen azt mondták, hogy »bolond vagy te, Ferkó, hogy most csináltatsz új kocsit, amikor be-1 állsz a tsz-be-. Én meg ráfe- ’ leltem: beviszem azt is, ha kell a szövetkezetnek. A múlt héten aztán kitalálta valaki, hogy kezes vagyok, szóval, | hogy lopok. De senki sem tud- ] ja, honnan ered ez a mende- 1 monda. A Walter meg a Nemes — az elnök és a helyettese — nyomoznak az illető után, keresik, mert nagyon rosszul esett nekik is a dolog, hiszen megmondták, hogy semmi kifogásuk sincs ellenem. Hű, az asszonyt, — a feleségemet — de bántja ez a híresztelés! Engemet is kellemetlenül érint. Szóltam is a vezetőségnek, hogy egyelőre tekintsenek el a jelentkezésemtől. Így hát magam dolgozgatok most is. Van még egy hold szántatlan tarlóm, ha — Nincs más hibám, csak az, hogy szeretem a bort. Most is megiszom egy pohárral itt a kocsmában, estefelé kaszálok a réten, csak úgy suhog. Hű- sével néhány óra alatt levágok négyszáz négyszögölet... — Kérek egy nagy fröccsöt. No, ez igazán jólesett... Mintha a feleségem hangját hallanám. Jól hallom ám ... Caere be, asszony, igyál te is egyet, ha már nem röstelltél eUönni értem onnan a felvég- . ről... Nincs semmi baj, tu- \ terék? dóm, hogy a boltban volt dolgod ... Azt kérded, hogy megyek-e vagy maradok? Hiszen emlékezhetsz rá, hogy még egyszer sem maradtam itt. Persze, hogy indulok, mert már hatra jár. Mire a rétre érek, szűnik a meleg. Minden jót — búcsúzik a pultnál iddogálóktól Törzsök Ferenc. Megy a sarjút vágni. Ki tudná előre megmondani, hogy ezért a mai fű- kaszálásért írhatnak-e majd a a javára munkaegységet Wal(Kutas) Nemzetközi jelentőségű is az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Már építik a külföldi kiállítók pavilonjait Budapesten. A Szovjetunió 1500 négyzetméter fedett csarnokban és 3000 négyzetméter szabad területen mutatja be szocialista mező- gazdaságát. A dokumentáción kívül elhozza legkorszerűbb 60 db mezőgazdasági gépiét. Az NDK 600 négyzetméteres fedett és több mint 2000 négyzet- méter szabad területen tárja a látogató elé mezőgazdaságában, tőleg az állattenyésztésben elért eredményeit. Csehszlovákia szintén nagy területen rendezi meg kiállítását. zött a kisparcellákon használható apróbb gépeket is bemutatja. Az albánok még saját hazájukban sem rendeztek országos mezőgazdasági kiállítást. Budapesten is első ízben csodálhatjuk meg az ékszernek is beillő pavilonjukat, mert gyümölcsöző narancs-, mandarin-, citrom- és olajfákat is ültetnek pavilonjuk elé. A Német Demokratikus Köztársaság egyik gépállomását egész körzetével mutatja be. Pavilonjuk körzetét 3000 db német nemzeti virággal, »Erikával" ültetik be. Ausztriából borászati gépekkel, Nyugat-Német- országból tejipari felszereléssel NAPLÓ HELYETT A gyömrői kiszis- ták már a vonatban mondogatták: feltétlenül meglátogatunk egy bolgár ifjúsági szervezetet; falusit, városit, mindegy. Készültünk erre a találkozásra, türelmetlenül vártuk a napot. Persze, nyelvi nehézség is van a világon, s előbb pontosan meg kelleti beszélni a hogy és mintet. Berregett a telefon, s a sohsem fáradó Jó- zsa Antal tanár, — csoportunk nem hivatalos tolmácsa — vitte, hozta a hírt, — Minden rendben — közölte lakonikusan egyik este. — Holnap megyünk a Május 1 Textílkom- binátba. Nem számításból.' de nem is csak úgy találomra választottuk a várnai Május 1 Textilkombinátot. Itt inkább lányok és asz- szonyok dolgoznak. A többit már ki is lehetne találni. Indulás előtt elhatároztuk. hogy vi- szontlátogatásra hívjuk meg őket. Száljeiiiizet(?k Q)uLg.djtLáhíL KÉT TALÁLKOZÁS lakhelyünk és Várna között nem nagy a távolság. Másnap reggel mintegy tizenöten kapaszkodtunk fel a buszra ... Már vártak bennünket. Ahogy beléptünk a kapun, így szólt az egyik magyar fiú: — Mi ez, kórház, üdülő? Ilyen gyárat én még nem is láttam. Bolgár kísérőink csak mosolyogtak, örültek, hogy tetszik nekünk a munkahelyük. Fák, padok, virágok lépten nyomon. A 2500 munkásnak szinte második otthona a kombinát. Minden megtalálható itt. Bölcsőde, óvoda, uszoda. kultúrház, könyvtár, elsősegélynyújtóhely, szanatórium, kórház stb.; Mintha itt mindig ünnep volna. Az apró utak fölé boruló lombok alatt meg-meg- álltunk egy-egy pillanatra — álmélkod- ni. Milyen rend és tisztaság, és mennyi virág! — Nézzétek meg a leányotthont, is — invitáltak bennünket. Szívesen teljesítettük a kérést. Végül is a lányok kultúrtermében kötöttünk ki. Helyet foglaltunk a hosszú asztalok egyikénél. Munka, sport, tanulás — e három témáról beszélgettünk legtöbbet. A tolmács szavai után összedugtuk a fejünket. Bár a távolság nagy, de a cél azonos. A bolgár ésva magyar ifjúsági szervezetek élete és munkája között elenyésző a különbség, s ami van, az is szervezeti. ök is inkább a téli estéken fogyasztanak többet a szellemi táplálékokból. A nyár a sporté. De ez nem azt jelenti, hogy egész nyáron nincs más. Közben- közben rendeznek egy-egy tudományos, irodalmi, vagy történelmi jellegű kirádu- lást. A tanfolyamok zömét télen tartják. Párttörténet, Irodalom, politikai gazdaságtan — mindenről szó esik, aminek csak megazik. lebuktatom. Végzem1 Bulgaria a szocialista mezo- ■torjahan a többi mezei mun- gazdaság! nagyüzemi termel« kát is. ami előjön. Említette módszerét es eredményeit do-1 jelentkeztek eddig A írancia- az elnök hoau átszámitiák lamentálja. Lengyelország az I országi Simea Auto- es Gép- munkaegysegre ha belépek az idén jön el6ször Magyaror- j gyár mezőgazdaságban haszna- 5-s~pI ’ P szagra a kiállításra. Gépei kö- I latos gépeit mutatja be a magyar közönségnek. Itt lesz a gépkiállításon az angliai Massy Ferguson Mezőgazdasági Gépgyár is. Az idén a magyar szőlő- és borkultúra egészének bemutatására törekszik a kiállítás. Erre egyik nagy évforduló ad okot. A világszerte ismert Magyar Szőlészeti Kutató Intézet ugyanis ez esztendőben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Ezért rendezik meg Magyarországon először a nemzetközi i borversenyt és 4 borkiállítást. Három világrész- 4 bői érkeznek nevezések. A ba- 4 ráti országokból 150 borfajtá- 4 val jelentkeztek. Románia pl. 4 50 borfélét hoz, Albánia pedig 4 8 féle borral vesz részt a ver- 4 senyén. De Bulgária és Cseh- 4 Szlovákia is elhozza borait. 13 tőkés ország 34 jelentkezője 101 bormintával »mérkőzik" a nemzetközi borverse- 4 nyen. Pontosabban: Ausztria, 4 Franciaország, Nyugat4 Németország, Svájc, Ang- 4 üa, Görögország Spanyol- 4 ország, Korzika, Ciprus, Algé- i ria, Marokkó és Olaszország 4 képviselteti magát. Naponta 4 érkeznek a külföldi borok pos- i tán, vasúton, repülőgépen. J így szeptember 1-én 250 külföl- 4 di és az országos borverseny eredményei alapján továbbjutott 330 magyar borminta között indul meg a nemes vetélkedés. Ezeket a borokat a nemzetközi borpavilonban is megtekintheti a látogató. Mérkőzni, e legjobb borokkal he- i lyezést elérni e nagy vetélke- 4 désben, nem kis dicsőséget je- 4 lent a világszerte ismert bo> köze van az élethez, amit tudni kell, és amit jó tudni egy fiatalnak... — Nagyon örülünk, hogy eljöttetek hozzánk — mondta kedves hangon Ilka, a női röplabda-csapat edzője. — Mi is örülnénk, ha meglátogatnátok bennünket szállásunkon. — Rendben van — bólintott —, megbeszélem a lányokkal, és majd telefonálunk. Kicseréltük a címeket ... * * * A textilkombinátban tett látogatásunk utáni második estén megjöttek a vendégek. Ilkát hiába kerestük. — Nem jöhetett, edzést tart — mondták a többiek. Pedig szerettük volna még egyszer megköszönni a virágcsokrot, amit adott. —: Gyerünk táncolni — adta ki valaki a jelszót. — Szabad?... Szabad?,,. — Beszélni nem, de táncolni tudtunk bolgárul is — mondták a lányok. Minden párhoz kellett volna egy tolmács, de olyan, aki csak fordít, de nem érti azt, amit tolmácsol. Ez lehetetlen, így hát ki-ki a maga nyelvén fejezte ki gondolatait... Éjfélig tartott a »bál". Bolgárok, magyarok éneke összefonódott a habok dalával. Elutazásunk estéjén kijött Ilka. Nagy csokor virág volt a kezében. — A többiek üdvözletét is hozom. Én akkor nem jöhettem, ne haragudjatok — mondta, s odaállt a körbe »zakatolni" a búcsúzkodó magyarokkal. Ilka kijött velünk a pályaudvarra. Megvárta, míg mozdonyunk nagyot sípolva elindult. Kezét feje fölé tartva integetett. A lármából messze utánunk hangzott a kiáltása: — Szervusztok, magyarok! GÖBÖLÖS SÁNDOR roknak.
