Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-24 / 199. szám

Vasárnap, 1958. augusztus 24. 4 SOMOGYI NÉPLAP NEMZETKÖZI SZEMLE Az EJNSZ közgyűlése után A kormány szóvivőjének sajtóértekezle te szervek, úgy látszik, sajátsá­gosán értelmezik a sajtósza­badságot. Szerintük csak a há­borús uszítás számára kell szabadságot adni, de a békéért folyó sajtómunkát lehet kor­látozni és korlátozzák is. Azonkívül, úgy látszik, nem ismerik az államok nemzetközi érintkezésében használatos vi­szonosság elvét sem, vagy pe­dig időnként megfeledkeznek róla. Nagyon furcsán festenek ugyanis az Egyesült Államok politikusainak és sajtójának vádjai a »vasfüggönyéről, a szocialista országok elzárkózá­sáról. Az úgynevezett elzárkózott Magyarország például ez év január 1-től június 30-ig 166 nyugati újságíró látogatását engedélyezte, köztük 36 ame­rikai újságíróét. Ezenkívül két amerikai hírügynökséget ál­landó tudósító tájékoztat Bu­dapestről. Az Egyesült Államok ható­ságainak ilyen eljárása a vi­szonosság elvének alkalmazá­sát vonhatja maga után, s en­nek kárát az állandó tudósí­tót Budapesten tartó hírügy­nökségek és a Magyarországra újságírót küldeni szándékozó amerikai lapok fogják látni. Ezután az ENSZ rendkívüli közgyűlésének az angol—ame­rikai agresszióval kapcsolatos határozatával foglalkozva el­mondotta, hogy az igen szem­léltetően bizonyítja az ázsiai és az afrikai országok növek­vő nemze ! özi súlyát és azt, hogy nem lehet róluk —' né1- külük dönteni. Ez a régi és új gyarmatosító módszerek csőd­jét is jelenti. Reméljük — mondotta — hogy e határozatot az ENSZ rendkívüli közgyűlésén el­hangzott felszólalások túlnyo­mó többségének szellemében fogják végrehajtani, és hala­déktalanul eleget tesznek an­nak a követelésnek, hogy von­ják ki az angol—amerikai csa­patokat Libanon és Jordánia területéről. Kormányom őszin­te szívvel kívánja, hogy az arab népek akaratuknak meg­felelően sok sikerrel építhes- ség szabad, független életüket. A berni magyar követség ellen elkövetett bandita­támadásról elmondotta, hogy a magyar kormány a banditatámadás mögött a svájci hivatalos ható­ságok és a sajtó egy részének nagyon súlyos felelősségét lát­ja. Svájci hivatalos szervek nemcsak nem korlátozzák az ilyen bűntett elkövetésére szervezkedő gonosztevők tevé­kenységét, hanem hazánk és más országok ellen uszító jel­legű rendezvényeken svájci hivatalos személyiségek elnöki és védnöki tisztet is töltenek be. Hivatalos svájci személyek megnyilatkozásai nem ahhoz járultak hozzá, hogy a svájci sajtó egy részének atomhábo­rút sugalmazó cikkezéseit mérsékeljék, éppen ellenkező­leg, bátorították az ilyen irá­nyú sajótevékenységet. Nem utolsó sorban néldául azzal, hogy egy Báselben tervezett, világhírű tudósok által kezde­ményezett atomfegyverei lenes konferenciát a svájci rendőr­ség betiltott. Az is bátorítóan hatott a svájci sajtó egy ré­szének nemzetközileg káros tevékenységére, hogy i'letékes szervek lehetetlenné tették a követség elleni merénylet után a berni magyar követ számá­ra sajtókonferencia tartását, annak ellenére, hogy a sváici sajtó egy része szemenszedett hazugságok közlésével ezt az ügyet is felhasználta a nem­zetközi helyzet rontására, Svájc semlegességének komp­rommá'ására. Eddig nem tapasztaltunk a svájci hatóságok részéről olyan békés szellemű megnyi­latkozásokat, amelyek tiszto­gatnák a svájci sajtó egy ré­szének romlott atmoszféráját. Ebben a romlott légkörben az olyan gonosztevők, mint a ber­ni követség elleni merénylet elkövetői, akik atapos feltéte­lezés szerint börtöntöltelékek, szökevények, csak bátorítást kapnak aljas szándékaik vég­rehajtásához. Főleg, ha Svájc­ban olyan hangok is nyomda- festéket kaphatnak, mint ami például a báse’i National Zei­tungban megjelent: »Sajnála­tos, hogy meg kell tiltani olyan dolgokat, amelyekben az ember legszívesebben maga is részt venne«. Szinte nem hit­tem a szememnek, amikor ezt a mondatot láttam. Ezután megismételte az 1958. április 25-i szóvivői érte­kezleten tett megállapításokat arról, hogy a svájci sajtó az utóbbi időben a háborús pro­paganda egyik legnagyobb szócsöve lett. (MTI) II nyugat-német kormány válaszolt Hruscsov Július 16-i üzenetére Újabb bizonyítékok az indonéz húsodért és bizonyos külföldi bőrök kapcsol a tóiról Djakarta (Uj Kína). Az. An- tara indonéz hírügynökség be­számol arról, hogy a hatóságok nemrégen újabb fontos okmá­nyok birtokába jutottak, ame­lyek bizonyítják, hogy a nyu- gat-szumátrai és az észak-szu- levezi lázadó csoportok tovább­ra is kapcsolatot tartanak fenn különböző külföldi fel­forgató elemekkel. Az indonéz hatóságok elfog­ták Abdul Radzisar Mataliut, az észak-szulevezi (észak-cele­beszi) izlám hadsereg egyik vezetőjének, Kahar Muzakar- nak futárát, aki titkos külde­téssel a Fülöp-szigeteken, Taj­vanon és Szingapúrban járt, feltehetően azéi't, hogy külföl­di támogatást biztosítson a lá­zadóknak. A hatóságok kezére került az a levél is, amelyben Muzakar kéri Sumalt, a láza­dók egyik hírhedt vezérét, hogy Nyugat-Szumátrából légiúton küldjön fegyvereket Eszak- Szuleveziba. Bonn (AFP). Hans Kroll, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövete jegyzé­ket juttatott el a szovjet kor­mányhoz, amelyben a Német Szövetségi kormány Hruscsov július 15-i üzenetére válaszolt — jelentették be szombaton a bonni külügyminisztérium­ban. Mint ismeretes, a szovjet kormányfő szóbanforgó üzene­tében az európai országoknak és az Egyesült Államoknak barátsági megállapodás meg­kötését javasolja. A német vá'asz szövegét szombaton nyilvánosságra hoz­zák. Jólértesült körök úgy tud­ják, a bonni kormány vála­szában hangsúlyozza, hogy Moszkva javas’ata jelenleg nem megvalósítható. A középkeleti EiN^Z-határozat visszhangja Beirut (MTI). Szaeb Szalam, a libanoni felkelők vezetője nyi’ atkozott az ENSZ rendkí­vüli közgyűlésén elfogadott Arab határozati javaslatról.---------------«■Mrawm-»-------------------­4 K ÜLPOLITIK 4 HIKtl REGGIO DE CAI.ABRE (WFP). Lángok marta'ék a lett a négyezer lakosú sinopo- li inferior község. Egy láda kézigránát felrobbant és ha­talmas tüzet okozott, amely az egész falut elpusztította. NEW YORK (AP). Békeharang készül an­nak a hatvan országnak össze­gyűjtött pénzérmeiből, ame­lyek 1952-ben az ENSZ tagia: voltak. A 116 kg sú’yú haran­gon ez a felirat olvasható: »Éljen a beteljesült béke!« (AFP). Az amerikai küldött­ség pénteken átadta az ENSZ- Cőtitkárnak az amerikai kísér­leti atom-robbantások felfüg­gesztésére vonatkozó Ei-enho- wer-nyi’atkozat szövegét. A küldöttség kérte Hammarsk- jöldöt. hogv az amerikai elnök nyilatkozatát a közgyűlés , és biztonsági tanács okmánya­ként hozza nyilvánosságra. PÁRIZS (Reuter). A France-Soir je­lentése szerint Franciaország­ban tevékenyen előkészítik az első francia atombomba rob­bantási kísérletet. A bombá­kat szeptemberben, vagy októ­ber első felében robbantják a Szahara algériai részében. (AFP). Franciaország pénte­ken Zürichben több egyez­ményt írt alá az Egyesült Arab Köztársasággal. PRÁGA (CTK). Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára Hammarskjöld főtit­kárhoz intézett táviratban til­takozott a jordániai hazafiak­ra Ammanban kiszabott halá­los íté’etek ellen és kérte az ENSZ-főtitkárt. használja fel befolyását az igazságtalan íté­letek megsemmisítésére. Mint megállapította, a javas- 'at határozattá emelése vala­mennyi arab, de különösen a szabad libanoniak győzelme. »A határozat alapján jogunk van remélni és elvárni, hogy a leghamarabb az utolsó ame­rikai katona is elhagyja Liba­non földjét.« »Reméljük továbbá, hogy az ENSZ ellenőrző csoportja is befejezi munkáját és az ENSZ késede’em nélkül kivonja megfigyelőit« — hangoztatta Szaeb Sza’am, majd megje­gyezte, helyes lenne ha Ham- marsktöld ’"N^Z-főti+kár nem 'eniotiroznék úiahh megfigye­lők libanonba küldésével. Gromilto sajtóértekezlete New York (TASZSZ). Gro- miko szovjet külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán részt vett szovjet küldöttség vezetője pénteken sajtóértekez'etet tartott. A sajtóértekezleten tett nyilatko­zatában összegezte a minap vé­get ért rendkívüli ülésszak eredményeit. S*f Endre beszéde az ENSZ mandátum- vizsgáló bizottságának jelentéséről Amerikai és angol repülőgépek kalózkodásai Damaszkusz (TASZSZ). Az EAK hadseregparancsnokságá­nak szóvivője kijelentette, hogy az utóbbi napokban ame­rikai és angol repülőgépek is­mételten megsértették az EAK légiterét. Több katonai repülő­gép berepült Sziiia területe fö­lé a libanoni határ közelében, majd Jordánia félé távozott. Csütörtökön amerikai és an­gol katonai repülőgépek két alkalommal is akadályozták az EAK egyik utasszállító repülő­gépét útjában. Újabb nukleáris robbantás London (AP). Az angol hadi­anyaggazdálkodási miniszté­rium közölte, hogy pénteken a Csendes-óceán térségében, a Karácsony-szigetek felett lég­gömbről nagy magasságban »sikeres robbantást végeztek egy nukleáris szerkezettel«. A budapesti Opera Moszkvában Sík Endre, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere felszólalásában a következőket mondotta: A mandátumvizsgáló bizott­ság olyan jelentést terjesztett ismét a közgyűlés elé, amely fenntartással él a magyar de­legáció törvényes, jogszerű, a magyar alkotmány előírásai­nak, valamint az ENSZ által megkövetelt formaságoknak teljesen megfelelő megbízatá­sával szemben. Ez ellen az eljárás ellen és a bizottság jelentése ellen a magyar delegáció a leghatáro­zottabban tiltakozik. A bizottságnak az a javasla­ta, hogy a közgyűlés ne hozzon döntést a magyar delegáció megbízólevele kérdésében, be­avatkozási kísérlet a Magyar Népköztársaság belügyeibe, s ugyanakkor teljesen alaptalan is. A magyar delegáció meg­bízássát a Magyar Népköztár­saság legfelsőbb szervétől, az Államfői jogokat gyakorló El­nöki Tanácstól kapta, amely 1953 óta megszakítás nélkül j gyakorolja jogkörét. A jelen- ■ légi magyar kormányt ugyan­csak a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választotta meg. Magyarország az 1956. évi események alatt is, azóta is az ENSZ tagállamainak többségé­vel diplomáciai kapcsolatban állt és áll. Ezeknek a diplomá­ciai kapcsolatoknak egyike sem szakadt meg. Magyaror­szág nemzetközi helyzete egyéb vonatkozásban is normális, s állandóan bővülnek kapcsola­tai. A magyar kormány eleget tesz Magyarország tagdíjfizeté­si kötelezettségének ez ENSZ- ben és más nemzetközi szer­vezetekben. Magyarország szá­mos, az ENSZ égisze alatt lét­rejött nemzetközi egyezmény­nek vált 1956 óta tagjává, s a magyar kormány rendszeres meghívásokat kap nemzetközi konferenciákra stb.. stb. Amikor a mandátumvizsgáló bizottság mindezek ismereté­, ben mégis megpróbálja a ma- i gyár mandátumot kétségessé j tenni, ezzel túllépi saját hatás- I körét, és veszélyes precedenst teremt, különösen a kis orszá­gokkal szemben, az ENSZ gya­korlatában. Azok, akik ebben támogatják, magatartásukkal azokat az erőket segítik, ame­lyek ezzel az eszközzel is a hi­degháború kiterjesztését akar­ják elérni. A 12. közgyűlés mandátum­vizsgáló bizottságának jelenté­se ellen — annak a magyar delegáció mandátumára vonat­kozólag előterjesztett alapta­lan megkülönböztető jellegű javaslata miatt — a magyar delegáció tiltakozott, és a je­lentés ellen szavazott. Éppen ezért, mivel a rendkívüli köz­gyűlés mandátumvizsgáló bi­zottsága hasonló értelmű Ja­vaslatot terjesztett most is a magyar delegációnak r áll módjában a jelentést e/ kálómmal sem elfogadni. MÓszkva (MTI). Szeptember elsején kezdődik Moszkvában a budapesti Opera vendégjá­téka. A szovjet főváros mű­vésztársadalma nagy érdeklő­déssel várja magyar vendé­geit. Az Opera vendégjátéka alkalmával a magyar művé­szek találkoznak majd a szov­jet írókkal, zeneszerzőkkel és a moszkvai színházak képvise­lőivel. 850 éves város Moszkva (MTI). Most ün­nepli fennállásának 850. év­fordulóját az egyik legrégibb orosz város, az orosz kultúra kialakulásának egyik ősi köz- x>ntja, Vlagyimir. A jelentős vfordulóról széleskörű ün- jpségscxrozaton emlékeznek meg, A tíz arab ország javaslatá­nak egyhangú elfogadásával véget ért az ENSZ rendkívüli közgyűlése. S ahogy a határo­zat elemzése során végigtal- 1 izünk a nyugati és arab or­szágok sajtójában, meglepőd­ve tapasztalhatjuk, hogy a* Egyesült Államoktól kezdve az Egyesült Arab Köztársaság lapjaiig mindenki győzelemről beszél. Lehetséges volna az érdekek ilyen méretű azonossága, illet­ve összeegyeztetése? Vagy másról van szó? A helyzet kellő áttekintésé­hez röviden végig kell szalad­nunk a legfontosabb esemé nyékén. Az iraki nacionalista felke­lés nyomán az amerikai ag- resszorok partraszálltak Liba­nonban. az angol ejtőernyősök pedig Jordániát lepték el. Az imperialisták attól tartottak, hogy az iraki változások lánc­reakcióként továbbterjednek, és az utolsó nyugatbarát bázi­sokat is kihúzzák a lábuk alól. Azt is számításba vették, hogy a libanoni és jordániai támaszpontokról lehetőség nyithat az agresszió kiterjesz­tésére Irak ellen. A számítá­sok — mint már több alkalom­mal — gazda nélkül történtek. Rövid időn belül nyilvánvaló­vá vált. hogy egy esetleges Irak elleni támadás igen sú­lyos következményekkel jár­na. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált az Is, hogy a libanoni és jordániai agresszió csak nehe­zíti a nyugatiak helyzetét a Közép-Keleten, s még inkább hozzájárul csatlósaik — Cha- moun és Husszein — teljes le­lepleződéséhez. Az imperia­listák kellemetlennek tartva ugyan az ENSZ nemzetközi fórumát, de bízva az általuk irányított szavazógépezet ere­jében, beleegyeztek a közép­keleti kérdés vitájába. Az angol—amerikai dilem­máról írta augusztus elején James Morris a Manchester Guardian, hasábjain: »Az At­lanti-óceán mindkét partjának közvéleménye most már in­kább békülni szeretne Nasz- szerral, mint leszámolni. Most tehát azt a problémát kellene megoldanunk — s lehetőleg az ENSZ keretében —, hogyan vonulhatnánk vissza háborús pozícióinkból anélkül, hogy el­veszítenénk becsületünket és tekintélyünket.« Hogyan fest ez a »becsület és tekintély« akár angol vi­szonylatban? Idézzünk a Manchester Guardian vezércikkéből: »Angliára felelősséget háríta­nak azok az elrémítő hírek, amelyek Ammanból a politikai foglyok sorsáról érkeztek. Eze­ket a foglyokat egyenesen a kínzákamrákból hurcolták a hadbíróság elé árulási perük tárgyalására. Egyik vádlott fe­jét lepedő, kezeit égési sebek borították, hangja olyan gyen­ge volt, hogy kénytelen volt a bírói emelvény közelébe men­ni, hogy szavai hallhatók le­gyenek. Ilyesmi történik olyan kormány alatt, melyet Anglia támaszt alá kétezer ejtőernyős katonával, egy gyalogos zász­lóaljjal és lökhajtásos légierő­vel. Vajon így szándékozunk-e biztonságot teremteni Jordá­niában a kinvallatók számára, akik tüzes vassal faggatják az állítólagos összeesküvőket...« Azonban már sem Eisenhower beszédét, sem a norvégek ál­tal beterjesztett és a nyuga­tiak által támogatott határo­zati javaslatot nem fogadta olyan osztatlan helyeslés, mint ez korábban szokás volt az ENSZ berkeiben. A szovjet ja­vaslat, mely az agressziós csa­patok haladéktalan kivonását követelte, természetesen a nyugati országok éles ellenzé­sével találkozott. Ilyen körülmények között úgy tűnt. hogy az ENSZ-köz­gyűlés nem vezet komolyabb ] eredményre, mígnem Mahgub szudánj külügyminiszter csü­törtökön beterjesztette a tíz arab ország javaslatát, mely ugyan eltért mind a nyugati, mind a szovjet javaslattól, azonban kifejezésre juttatta az egységes arab nacionalista tö­rekvések lényegét is, amely végül egyhangú elfogadásra talált a küldötteknél. — Egyet- len család tagjai között fel­merült vitával foglalkozunk, cs ezért képesek voltunk ked­vező megoldást találni a vi­tára — mondotta Mah-ub a ja­vaslat ismertetése sósán. Ki győzött tehát? Az Ah ram című egyiptomi lap három pontban foglalja össze az ENSZ-határozat alap­elveit. Először: a külföldi csa­patok jelenléte nem kívánatos Közép-Keleten, ezért az USA- nak és Angliának vissza kell vonnia csapatait Libanonból és Jordániából. Másodszor: senkit sem nyilvánítanak bű­nösnek az elmúlt időszak ese­ményeiért, s ezáltal elesnek azok a hamis érvek, amelyek­kel a Nyugat igazolni akarta csapatainak Közép-Keletre küldését. Harmadszor: minden állam elismeri a közép-keleti országok független politikáját, s ez figyelmeztetést jelent a Nyugatnak, hogy hagyja abba intrikáit az arab országokban. Az Akbar az imperializmus úi nagy csatavesztéséről be­szél. Az Egyesült Arab Köz­társaságban valamennyi lap megállapítja, hogy az arab or­szágok egységes állásfoglalása ismét megmutatta a világnak az arab egység életképességét és erejét. Az események alakulása, az arab sajtó hangja egyértelmű és világos képet fest mindenki elé. hogy az ENSZ határozata végső fokon milyen erők győ­zelmét jelenti. A határozat végrehajtása Mivel a határozat nem je­lenti — hanem csak a közel­jövő feladatává teszi — az ag­resszív erők kivonását Liba­nonból és Jordániából, felme­rül a kérdés, hogy valóban sor kerül-e a megszállt orszá­gok kiürítésére, vagy pedig az imperialisták különböző tak­tikai manőverekkel elodázzák, elhúzzák csapataik kivonását. A kérdésre ma még nehéz vol­na válaszolni. A problémák megoldása azonban szorosan összefügg az Egyesült Államok és Anglia közép-keleti politi­ka ia irányvonalának kérdésé­vel. Hajlandók-e végre tudo­másul venni, hogy az elnyo­mott, gyarmati sorban tartott népek függetlenségi törekvése olyan feltartóztathatatlan áramlat, mellyel csak ideig- óráig tudnak itt-ott szembe­szállni? Kétségtelen, hogy mind Angliában, mind Ameri­kában vannak olyan irányza­tok, melyek reálpolitikai ala­pokon hajlandók volnának el­ismerni az arab nacionaliz­must, azzal a titkos hátsó szándékkal, hogy ezt megnyer- gelve később ismét megkísér­lik az arab népek imperialista járszalagra fűzését. Lehetsé­ges, hogy ezek az elképzelé­sek — józanabbnak tűnvén a Husszeint és Chamount támo­gató ésszerűtlen konzervatív politikánál — felülkereked­nek, és elősegítik az ENSZ- határozat végrehajtását. Le­hetséges az is, hogy a konzer­vatív gyarmatosító politika még hosszab ideig érvényesí­teni tudja hatását az említett országok politikájában. Az azonban bizonyos, hogy a füg­getlenségüket elnyert, szabad arab államok mindent elkö­vetnek az ENSZ-határozat vég­rehajtása érdekében, ebben mellettük állnak és támogat­ják őket a világ békeszerető országai. Ez az erő pedig előbb vagy utóbb sikerre viszi a ha­tározatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents