Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-23 / 198. szám
Szombat, 1958. augusztus 23. 2 SOMOGYI NÉPLAP A tsz-mozgalom újra elindul a számszerű fejlődés útján Megyei tsz-csoportvezetők értekezlete a Földművelésügyi Minisztériumban Pénteken délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumban a megyei tanácsok szövetkezetpolitikai csoportvezetői megvitatták a szövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének, a szövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősödésének kérdéseit. A vita Márczis Antalnak, a Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályvezető-helyettesének előadása alapján indult meg. — Az utóbbi hónapokban és hetekben — mondotta többek között Márczis Antal — a mozgalom újra elindult a számszerű fejlődés útján. Túljutott az ellenforradalmat követő holtponton és ma már a növekedés a jellemzője. Az országiján jelenleg 5876 mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, szakcsoport és társulás működik. Ezekben 144 043 csalód 243 855 tag 1 516 153 hold összterületen, illetve 1 212 707 hold szántón gazdálkodik. — Igen figyelemreméltó jelenség, hogy az utóbbi hónapokban nőtt a saját földdel belépő birtokos parasztok száma. — A szervező munka csak úgy lehet eredményes, ha a működő termelőszövetkezetek kommunistáira és legaktívabb pártonkivűli tagjaira támaszkodik. Hasonlóképpen igen fontos, hogy az előkészítő bizottságok az eddiginél nagyobb szerepet kapjanak. Ez egyik biztosítéka annak, hogy életképes szövetkezetek alakuljanak. — Országos tapasztalat igazolja, hogy helyes felvilágosító és szervező munka eredményeként a volt termelőszövetkezeti tagok többsége visszatér a közös gazdaságokba. Márczis Antal előadását sokoldalú vita követte. A megyei küldöttek beszámoltak arról, hogy igen kedvezőek a szövetkezetfejlesztés feltételei. A Szabolcs megyei Tanács termelőszövetkezeti csoportjának képviselője például arról adott jelentést, hogy az utóbbi két hétben 13 termelőszövetkezet alakult a megyében, s ami a legörvendetesebb, az újonnan belépettek átlagosan tíz holddal növelték a nagyüzemi gazdaságok területét. Ugyanebben a megyében 24 kisebb termelőszövetkezet egyesült, hogy a nagyüzem előnyeit jobban hasznosíthassák. Olist tartott a Minisztertanács Ä kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteki ülésén tudomásul vette a Minisztertanács személyügyi titkárságának jelentését eddigi munkájáról, majd határozatot hpzott a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről Szófiában 1S58. június 27-én aláDobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás-: párt Közponi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány elnöke üdvözlő táviratot küldtek Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökének, Gheorghiu-dej elvtársinak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Chivu Stoica elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a testvéri román nép nagy nemzeti ünnepe, felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából. és kihirdetéséről, valamint a magyar—szovjet vámügyi együttműködésről szóló egyezmény jóváhagyásáról. Ezután a magyar—szovjet polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződés megerősítéséről, majd a Stockholmban tartandó, a szociális védelemmel foglalkozó nemzetközi kongresz- szuson való hivatalos részvételről hozott határozatot. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Sik Endre a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Avram Bunaciu elvtársnak, a Román Népköztársaság kül- ügyminisKterének fejezte ki legőszintébb jókívánságait az ünnep alkalmából. __ * * * A Román Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Ion Popescu, a Román Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Petre Rotaru alezredes ka to nai attasé, a Román nagykövetség munkatársainak kíséretében pénteken megkoszo rűzita a szovjet hősök Szabadság téri emlékművét. Belföldi hírek Hősies életmentésért Munka Érdemérem Tamási Sándor 31 éves szegedi köszörűs kisiparos ez év január 11-én a szegedi Rókus- tó jeges vízéből élete kockáztatásával mentett ki két fuldokló gyermeket. A Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a hősies életmentésért Tamási Sándort, aki maga is két gyermek atyja, Munka Érdeméremmel tüntette ki és ötezer forint pénzjutalomban részesítette. A kitüntetést és a jutalmat pénteken délben az Országház Munkácsy-termében Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára nyújtotta át. Jelen volt az átadáson Biczó György, a Szegedi városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke és Nagy János, a KIOSZ főtitkár- helyettese. Aranyéremmel tüntették ki a brüsszeli IBUSZ pavilont A brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának IBUSZ részlegét a világkiállitás zsűrije aranyéremmel tüntette ki. LOTTÓ A lottó 34. heti sorsolását Kiskunhalason tartották meg. Ezen a héten 2 333 975 szelvény vesz részt a játékban. Ennek megfelelően egy nyerőosztályra 875 240 forint jut. A nyerőszámok a következők: 4, 14, 26, 67, 74. irt egyezmény megerősítéséről Üdvözlő táviratok az ünneplő Romániának A ROMAN NÉPKÖZTÁRSASÁG A Román Népköztársaság a Btáikán-félsziget északi részén fekszik; keleten a Fekete-tenger, délen Bulgária, délnyugaton Jugoszlávia, északkeleten és északon a Szovjetunió, északnyugaton Magyarország határolja. Területe 237 500 négyzetkilométer, lakóinak száma 17 700 000 fő. Az ország felszínét a Kárpátok hegyvonulata két részre osztja. Az északnyugati fele természeti kincsekben — só, földgáz, szén, vas — igen gazdag. A Kárpátok külső peremén óriási kőolajmezők találhatók. Az ország délkeleti felének mezőgazdasági területein a búza és a kukorica termelése uralkodó. Románia 1944 előtt elmaradott agrár-ország volt, csupán a Ploesti környéki kőolajmezőket aknázták ki külföldi olajmonopóliumok. A felszabadult román nép a két egyéves, valamint az ötéves terv során sok új létesítményt alkotott. Ezek közül kiemelkednek a vegyipari üzemek Vic- toriában. Ocna Muresnél és Cluj (Kolozsvár) közelében. A nép munkáját dicséri a crai- ovai elektromotorgyár, a rontani csőhengermű, a Jasi környékén épített gyógyszergyár. A Békás-szorosban hatalmas vízierömű, Filipesti de Padu- re helység környékén az olajra, Singiurgiu de Padure vidékén pedig földgáz fűtőanyagra épített hőerőművek létesültek. Tizennégy éve szabadult fel Románia 1 944. AUGUSZTUS 23-ÄT ÍRTAK. 1 Európa óloms'zürke egén pernye és hamu takarta el a Napot. Az utcák bombatépte kövezetén még német csizma kopogott, de Keleten már biztatóan derengett a hajnál, a szabadság hajnala. Ezer sebből vérzett a náci fenevad, és körömszakadtáig védte torz eszméit, de nem tudta kivédeni a Vörös Hadsereg megsemmisítő csapásait S ezen az augusztusi napon a román dolgozó nép, Kommunista Pártjának vezetésével megdöntötte Antonescu fasiszta, diktatúráját, és fegyvereit a német megszállóik ellen fordította. A román nép fiai kiontott vérükkel pecsételték meg a román—magyar barátságot, amelynek gyökerei messze visszanyúlnak a két szomszéd nép közös múltjába. A »Tudor Vladimirescu—Debrecen« román önkéntes hadosztály 1944. október 19-én 10 napos harc árán, a szovjet tüzérség támogatásával felszabadította Debrecent. Kemény harcokat vívtak a román csapatok a Tiszánál, a Bükk rengetegeiben, és Budapest felszabadításáért is. Csupán a budapesti harcokban több mint 10 ezer román katona áldozta fel életét Magyar- ország felszabadításáért. A román csapatok Magyarország területén 1237 helységet szabadítottak fel, köztük 14 várost. Magyar földön 42 266 román harcos, altiszt és tiszt vesztette élj tét. H azájának felszabadulAsa UTÁN a román dolgozó nép pártjának vezetésével elindult az anyagi és kulturális felemelkedés útján. A háború súlyosan megtépázta az ország egész gazdasági életét, és 1946-ban az ipari termelés a háború előtti színvonalnak csupán 50 százalékát érte el. Az országépítő munkát akadályozta az a körülmény, hogy a felszabadulás után uralmon maradtak a burzsoázia politikai pártjainak maradványai. 1947 novemberében a Kommunista Párt vezetésével a hős román munkás- osztály kiűzte a kormányból e pártok képviselőit, kezébe ragadta a teljes pöUtikai hatalmat, és 1947. december 30-án kikiáltották a Román Népköztársaságot. Ettől kezdve jelentősen meggyorsult az ország fejlődése. Demokratikus földreform, a legfontosabb termelőeszközök államosítása jelölte a fejlődés első fontosabb szakaszait. A szocialista népgazdaság építéséhez szükséges alap megteremtése után a Román Népköztársaság a tervgazdálkodás útjára lépett. Újjáépítés, a gazdasági le- maradottság felszámolása, a hazai ipar biztos alapokra helyezése és a mezőgazdaság szocialista fejlesztése — ezek voltak az építőmunka első fő célkitűzései. A felszabadulás előtt Románia félgyarmati ország volt, nemzetgazdaságának kulcspozícióit külföldi tőkeérdekeltségek tartották kezükben, amelyek könyörtelenül kifosztották Románia természeti kincseit, és kizsákmányolták a dolgozó tömegeket. A »Romino— Americana« olajtársaság például két másik angol és amerikai tőkeérdekeltségű olajtársasággal együtt a belső kőolajpiac 60 százalékát és az olajkivitel 85 százalékát tartotta kezében. A banktőkét 5 nagy bank tartotta ellenőrzés alatt, amelyek közül 4 angol és francia tőkeérdekeltség volt. A külföldi monopolistáik természetesen nem engedték fejlődni a román ipart, hogy olcsó nyersanyag-beszerzési forrást, és áruik számára előnyös piacot biztosítsanak. A külföldi tőke okozta súlyos gazdasági helyzetet még jobban megnehezítette az ország német megszállása, amely az ország 12 évi költségvetésének összegéig terjedő károkat okozott Romániának. Innen indult él a felszabadult román nép, és néhány év alatt megváltoztatta országának egész arculatát. A párt és a népi hatalom elsősorban a nehézipar fejlesztésére és korszerűsítésére fordított nagy figyelmet., hogy biztosítsa az ország szocialista iparosításához szükséges szilárd alapot. A párt és a népi hatalom hatalmas feladatot tűzött az ország népe elé. E feladat teljesítése korántsem volt könnyű, de a román dolgozók messzerúenő segítséget kaptak munkájukhoz a Szovjetuniótól és a baráti népi demokráciáktól. Egymásután épültek a na- gyobbnál nagyobb üzemek, újabb és újabb iparágaik honosodtak meg, hasznosítva az ország minden nyersanyagkincsét. Több mint 200 új iparvállalatot létesítettek. Románia, amely a múltban hagyományosan csupán mezőgazdasági terményeket és nyersanyagokat exportált, ma már egyre nagyobb mértékben szállít a legtávolabbi országokba is nemcsak iparcikkeket, hanem korszerű gépeket, sőt teljes gyárberendezéseket is. A Z IPAR FEJLESZTÉSÉVEL PÁRHUZAMOSAN megindult a mező- gazdaság szocialista átalakítása is. A mező- gazdaság kollektivizálásának üteme a Román Munkáspárt 1955 decemberéiben megtartott II. kongresszusa után és kiváltképpen a párt Központi Bizottságának tavaly decemberi plenáris ülése után gyorsult meg. 1956. január 1 és május 1 közt 153 506 paraszt család lépett be a különböző kollektív gazdaságokba és mezőgazdasági társulásokba. Tavaly — ugyanebben az időszakban — 240 430 paraszt család lépett a társas gazdálkodás útjára, 470 559 hektár földdel. 1958. március 1-én az országban 14 312 kollektív gazdaság, föld járadékos termelőszövetkezet és mezőgazdasági társulás működött, amelyekben 1 528 578 paraszt család 3 830 376 hektár földön gazdálkodik. Az állami gazdaságok, a néptanácsok és más állami intézmények tulajdonában lévő földel együtt a szocialista szektor az ország egész vetésterületének 52,4 százalékára Aerjed ki. A Román Népköztársaságban a legelterjedtebb növényi kultúra a kukorica, amelynek jelenlegi vetésterülete 3 750 000 hektár. A búza vetésterülete meghaladja a 3 millió hektárt, a napraforgót 294 500 hektáron, cukorrépát 139 000 hektáron, lent 25 600 hektáron termelnek. Jelenleg 240 gépállomás biztosítja a mezőgazdasági munkálatok egyre szélesebb körű gépesítését és a terméshozam szakadatlan növelését. A kollektív gazdaságokban a terméshozam hektáronként átlag 400 kilogrammal múlja felül- az egyéni gazdák terméseredményeit. Országos viszonylatban a kollektív gazdaságok közös tulajdona az 1956. évi 973 millió lejről 1957-ben 1424 millió lejre, a munkaegység értéke pedig országos átlagban az 1954. évi 13,84 lejről 1957-ben 28,22 lejre emelkedett. K ülön KELL SZÓLNUNK a párt és a népi hatalom kulturális-szociális politikájáról. A felszabadulás előtti Románia arról volt »híres«, (hogy az írástudatlanság és a gyermekhalandóság tekintetében a szépített hivatalos statisztikák is ebben az országban tükrözték a legmagasabb százalékarányt. A párt és a népi hatalom bevezette az általános és kötelező oktatást, és hamarosan sor kerül a kötelező 7 osztályos oktatás bevezetésére is. Jelenleg az ország területén 15 963 négy-, hét- és tízosztályos iskola működik, azaz, mintegy 2000-rel több, mint a háború előitt. Ez iskolák tanulóinak a száma meghaladja a kétmilliót. Míg az 1938—39-es tanévben a főiskolások száma az ország 41 egyetemi tanszékén 26 489, az 1956—57-es tanévben a 112 fakultáson 81 206 főiskolás folytatta tanulmányait. A párt és a kormány lenini nemzetiségi politikáját tükrözi az a tény is, hogy a különböző nemzetiségek 2041 iskolával, illetve 375 iskolai tagozattal rendelkeznék, amelyekben gyermekeik saját anyanyelvükön tanulhatnak. Kolozsvárott megnyitották a magyar tanítási nyelvű »Bolyai« egyetemet. Marosvásárhelyt pedig az Orvosi-Gyógyszerészeti Főiskolát, összesen 11 tanszéken és a különböző román tanszékek mellett öt tagozaton folyik magyar nyelvű egyetemi oktatás. A felszabadulás óta eltelt 14 év alatt széles méreteket öltött a kultűrfarradalom is. A kultúrotthomok száma az 1938. évi 3500-ról 1957«ben 12 094-re emelkedett. Ezenkívül 103 rajoni kultúr ház, 7413 falusi és üzemi klub, illetve vörös sarok biztosítja a dolgozók színvonalas szórakozását. A könyvtárak száma 1949-ig 14 352 volt, a könyvállomány pedig 5 640 000 kötetre emelkedett. 1957-ben több mint 19 300 könyvtárban több mint 27 730 OOfl kötet, közt válogathattak az olvasók. Gycirs ütemben fejlődött az ország könyvkiadása is: 1949 és 1956 közt összesen 22 712 különböze könyvet és brosúrát adtak ki 374 176 000-es példányszámban. Ezek közül 6488 különböze könyvet és brosúrát 33 740 000 példányszámban az egymás mellett élő nemzetiségek nyelvén adtak ki. A NÉPI HATALOM EGYIK LEGNAGYOBB VÍVMÁNYA kétségtelenül a következetes lenini nemzetiségi politika alkalmazása, amely lesen egyenlő jogokai biztosít az egymás ellett élő nemzetiségieknek, amelyek tagj városban és faluhelyen egyaránt a román iolgozókikal vállvetve építik a szocializmust A- múltban a burzsoá földesúri rendszer és u Horthy-reiidszer egyaránl szította a vad nacionalista gyűlölködést, egymás ellen úszítva a románokat és a magyarokat, hogy könnyebben ki lehessen zsákmányolni és el lehessen nyomni őket. Ma a román és a különböző egyéb anyanyelvű dolgozók testvéri egyetértésben élnek, kölcsönösei megbecsülik egymás hagyományait és kultu ráját, megismerkednek egymás irodalmi és művészeti alkotásaival. A Román Népköztársaság a Szovjetunió ve zette szocialista tábor és a varsói szerződé tagja. Külpolitikája következetes békepolitika amely a világ békéjének megvédését és a bé kés egymás mellett élést szolgálja. Ez*a kill politika aktív, amint ezt az olyan előremuta tó kezdeményezések is tanúsítják, min Chivu Stoica elvtársnak, a Román Népköz társaság miniszterelnökének javaslata a Bal kán-államok együttműködésének megterem tésére. A Román Népköztársaság jelenleg töbl mint 68 országgal folytat kereskedelmi áru cserét, és több mint 55 országgal tart fen: rendszeres diplomáciai kapcsolatokat. A ugusztus 23-An, a Román Nép köztársaság felszabadulási ünnepéi az ország dolgozó népe jó gazdához illőé: mérleget készít az elmúlt 14 esztendőről. Ra gyogó ez a mérleg, hiszen ez alatt a viszony lag rövid idő alatt a nemrég még élmaradot mezőgazdasági ország fejlett ipari-mezőgaz dasági országgá változott, amely szakadatla nul növekvő anyagi és kulturális jólétet biz tosított minden polgárának. Ezen a napon Román Népköztársaság minden dolgozója há iásan gondol felszabadítójára és legnagyob barátjára, a Szovjetunióra, amely sokoldalúar önzetlenül segíti a szocializmus építésének út ján. A második ötéves terv nagyszabású fel adatókat állított az ország népe elé. Ország szerte szorgos munka folyik a feladatok telje sitéséért, amelynek szilárd biztosítéka a pár és a kormány következetes, egészséges politi kája, a harcokban kipróbált Román Munkás párt lenini irányvonala. Szilárd, győzhetetle hadsereg ez a párt, amely1 az ország munkás osztályának élén diadalra viszi a szociális mus nagyszerű ügyét.
