Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-22 / 197. szám
SOMOGYI NÉP' AP 5 Péntek, 1957. augusztus 28. A PÁRT, A KORMÁNY, A NÉP ÖSSZEFOGÁSÁVAL ÉPÍTJÜK A JÖVŐT, A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGOT Hatvanezer ember hallgatta meg Béhéaeaabán Dobi latrán és Apró Antal beszédét Békéscsabára már kedden érkeztek munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek a megye minden részéből. Ktílönvo- natok, autóbuszok, tehergépkocsik vitték az érdeklődőket a közelebbi és távolabbi falvakból, községekből a Viharsarok központjába. Az ünnepi nagygyűlés kezdetére mintegy hatvanezer ember gyűlt össze á város főterén és a környező utcákban. A Hazafias Népfront Megyei Elnöksége, az MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága rendezte nagygyűlést Bátki Pál, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának titkára nyitotta meg. A Viharsarok dolgozóinak lelkes tapsa közben üdvözölte Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács első elnök- helyettesét és a gyűlés résztvevőit. Dobi István beszéde után Apró Antal elvtárs emelkedett szólásra. Apró Antol elvtárs beszéde . Apró Antal bevezetőben átadta a gyűlés részvevőinek, a megye dolgozó parasztjainak, munkásainak, értelmiségiéinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány és személyesen Kádár János elvtárs üdvözletét. (Hosszan tartó taps.) Ma szerte az országban mindenütt alkotmányunk születését, népünk kivívott szabadságát, szocialista vívmányait, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szabadságát ünepel- jük — mondotta, majd így folytatta: A párt Központi Bizottsága, a kormány tagjai, a falvak, városok vezetői ezen a napon száz- és százezrek előtt ismertetik a néppel a szocializmus építésében elért eredményeinket és pártunknak, kormányunknak hazánk, dolgozó népünk további felemelkedésévéi, a szocializmus további építésével kapcsolatos politikai, gazdasági célkitűzéséit. Vagyis a vezetők tájékoztatják népünket az ország ügyeiről, és ez kétszeresen hasznos. Hasznos azért, mert a vezetők a magyar dolgozó társadalom minden rétegével találkoznak, megismerik a dolgozók nézeteit, tanácsait, bírálatait, tanulnak a tömegektől, és ezután tovább erősödik a bizalom és a barátság az ország vezető ereje: a párt és a dolgozó tömegek között. Az ilyen népgyűlés egyben jó alkalom arra is, hogy véleményt cseréljünk, mert a "több szem többet lát« régi közmondás el ve a politikában is érvényes. Augusztus 20-a jelképesen az új kenyér ünnepe is, munkás-paraszt találkozó ünnepe, a két nagy dolgozó ősz tály barátságának, testvéri szövetségének ünnepe. A munkásosztály a törté- neVm során mindig a dolgozó parasztság oldalán állt a földesurak elleni harcban éppen úgy, mint a felszabadulás után a földosztásnál, s mint ahogy a dolgozó parasztság oldalán áll a falu szocialista átépítésében. Éljen és erősödjék társadalmunk két nagy dolgozó osztályának: a munkásosztálv és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége. Apró Antal ezután utalt arra, hogy népi demokráciánk alkotmányának megszületése nagy ünnep. A mi alkotmá nyunk az egész dolgozó nép törvénye, alkotmánya. A történelemből fiatalok, öregek egyaránt sokat tanulhatnak A magyar állam többé nem királyság, hanem népköztársaság. Nemcsak nevében, hanem lényegében is igazi népi hatalom, amelyben munkások, parasztok, értelmiségiek százezerszámra vesznek részt a közügyek intézésében, a hatalom gyakorlásában. Népünk történetében új korszak kezdődött 1945-ben, ami kor a Szovjetunió dicső vörös hadserege felszabadította hazánkat a náci fasiszták és magyar bérenceik elnyomó uralma alól. Úgy vélem, nagygyűlésünk résztvevői egyetértenek velem és helyeslik, hogy innen a békéscsabai nagygyűlésről, alkotmányunk nagy ünnepén forró testvéri üdvözletünket és köszönetünket küldjük a szovjet népnek, kormányának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának mindazért az áldozatos segítségért, amelyet az elmúlt 14 esztendő alatt a magyar népnek nyújtott, és 1945-ben és 1956-ban .népünknek visszaadta a szabadságot. (Hosszan tartó, nagy taps.) A Hcvrthy-fasiszta rendszerben Békés megye szántóterületének csaknem 42 százalékát a földesurak tartották kezükben. Hatvanezer Békés megyei szegényparasztnak együttesen nem volt annyi földje, mint a megye 55 leggazdagabb föld- birtokos családjának. Békéscsabád évről évre sokezer volt a munkanélküliek, az ínségesek száma. A gyermekek nagy tömege élt népkonyhán, a felnőttek jelentős része dolgozott (nségmunkán. Itt a nagygyűlésen bizonyára sokan vannak idősebbek és középkorúak is, akik még jól emlékeznek azokra az évekre. Jól tennék, ha gyermekeiknek, unokáiknak ta nulságképpen minél többet mondanának az akkori keserű évekről, a régi munkás sorsról. Nem véletlenül idéztem en fel — folytatta — népünk múltjának sötét történelmi emlékeit. Úgy vélem, a történelemből fiatalok, öregek egyaránt sokat tanulhatnak. S még ha fájdalmas is, vissza kell emlékeznünk a múltra, mert sokan vannak közöttünk, akik köny- nyen felejtenek. S vannak, különösen a fiatalok között, akik azt hiszik, hogy mindig így élt a nép, mint ma. Nekünk meg kell becsülnünk nagyapáink, apáink harcait, küzdelmeit, mindig emlékeznünk kell népünk hajdani elnyomatására, tanulnunk keli a történelemből. Így tudjuk igazán megbecsülni a jelent, így tudjuk igazán értékelni számottevő, szép eredményeinket, és nem utolsósorban így értjük meg igazán a jövő célkitűzéseinek nagyszerűségét. Ezután országunk belpolitikai és gazdasági helyzetiét ismertette Apró Antal. Sikerrel felszámoltuk az ellenforradalom politikai é6 gazdasági kártevésének jelentős részét A további alkotómunkára, a jobb, gazdaságosabb termelésre megvan minden politikai és gazdasági lehetőség, mert a széles dolgozó tömegek támogatják a párt és a kormány helyes politikáját. Mindjobban kibontakozik, erősödik a nemzeti egység. A Hazafias Népfront, amely széles pártonkivüü tömegeket tömörít a szocialista építésre, hazánk függetlenségének .megvédésére, mindjobban kiterebélyesedik, erősödik, és fontos tényezője lett egész politikai életünknek. Széleskörű nevelő-, felvilágosító munkát végez, százezreket kapcsol be a közügyek intézésébe. Rendszerünk demokratizmusa tovább fejlődik. Az élet minden vonatkozásában rendes medrében halad. Ma már huszonhárom hónappal az ellenforradalmi események után nyugodtan elmondhatjuk, hogy a dolgozók sokat tanultak az ellenforradalmi eseményekből, megnövekedett a népi hatalomért érzett felelősségük, és napról napra növekszik azoknak a száma, akik az üzemekben, a gyárakban, a szántóföldeken munkájukat, egyéni érdekeiket abból a szempontból nézik, hogy mennyire hasznos az a népgazdaságnak. Apró Antal ezután a hároméves terv célkitűzéseit ismertette, majd így folytatta: az ipari munkások, mérnökök, műszaki dolgozók jó munkáját dicséri az a ténv is, hogy az 1958. év első félévi terafelési tervét 2,9 százalékkal teljesítették túl. Ez lehetővé tette, hogy a lakosság áruellátását tovább javítsuk. Az ipari terv túlteljesítése tette lehetővé, hogy a kormány 1800 millióval megemelje az évi beruházási tervet. Tovább növeljük az exportáruk mennyiségét is. A tervtúlteljesítés, a takarékosabb gazdálkodás kihat majd az életszínvonalra is. Ez a kihatás a jól dolgozó vállalatoknál a nyereségrészesedés növekedésében mutatkozik majd meg. Már az elmúlt évben több mint 1 millió 200 ezer dolgozónak, az összdolgozok 85 százalékának nyereségrészesedést fizettünk ki. Ez évben is, ha a tervet a szükségletnek megfelelő cikkekben túlteljesítik, s ha takarékoskodnak az anyag- és munkaerő ráfordítással, akkor a nyereségvisszatérítés minden bizonnyal emelkedni fog. Pénzügyi helyzetünk szilárd. Az év első hat hónapjában az állami költségvetés bevételei több mint hárommllliárd forinttal haladták meg a kiadásokat. A bankjegyforgalom egészségesen alakul, és a lakosság szükségleteit szolgáló állami kereskedelmi készletek értéke több mint kétszerese a forgalomban lévő pénznek. A párt politikája, a forradalmi munkás-paraszt kormány iránti bizalmat, a szilárd forint iránti bizalmat mutatja a lakosság takarékbetét állományának alakulása. Ez év eleje óta 770 millió forinttal emelkedtek a takarék- betétek, és összegük ma már kétszer olyan nagy, mint az ellenforradalom előtti legmagasabb állomány. A falusi és a városi adófizetők többsége becsületesen eleget tesz állampolgári kötelezettségének. A mezőgazdáéig fejlesztéséről szólva megállapította: az a feladat, hogy ugyanazon a földterületen többet termeljünk, több munkalehetőséget teremtsünk a mezőgazdasági lakosságnak, vagyis a földet belterjesebben műveljük meg. A párt és a kormány sokat foglalkozik a mezőgazdasággal, amelyet az ipar és az egész népgazdaság segít. A műtrágyáéi látás növelése nagymértékben segíti a belterjes gazdálkodást. Egy mázsa pétisó felhasználása holdanként 1— 1,5 mázsával több gabonatermést eredményezhet. Örömmel közölhetem a dolgozó parasztsággal, hogy a kazincbarcikai nitrogénműtrágya- gyár, amelynek megépítésére több mint 800 millió forintot fordítottunk, megkezdte a termelést. De ezzel sem lehetünk megelégedve, nekünk ezenkívül még egy újabb nitrogénműtrágyagyár építéséhez kell hozzáfogni, mert azt akarjuk, hogy 1965-ben a háború előtti három kilogrammos műtrágya fel- használással szemben hetven kilogramm nitrogén- műtrágyát adjunk egy hold szántóterületre. A párt, a kormány most különös gondot fordít a műtrágyagyárak gyors építésére, mert az ország kenyérellátásának végleges megoldása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett azon is múlik, hogy mind több műtrágyát adjunk a mezőgazdaságnak. A felvásárlásról elmondotta: az árak kialakításánál arra törekedtünk, hogy helyes arányok legyenek a munkásság és a parasztság jövedelme között, és ugyanakkor növeljük a parasztság termelési kedvét. Keményen felléptünk a falunak is és a városnak is kárt okozó spekuláció és lánckereskedelem ellen. Az eltelt másfél év tapasztalatai igazolták, hogy az új felvásárlási rendszer bevált. A városok élelmiszerellátása — bár még kisebb-nagyobb hiányosságok akadnak — jobb, mint az ellenforradalom előtti bármelyik időszakban. A múlt évi jó termelés, a felvásárlás és bizonyos mennyiségű gabonabehozatal lehetővé tette, hogy az idei aratás előtt az állam több havi készlettel rendelkezik. Az idei gabonafelvásárlás országos méretekben jól halad, és a parasztság eleget tesz adógabona átadási kötelezettségének is. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! tönkreteszik a nagy földbirtokosok. A szocializmusban, nálunk a parasztok önkéntes szövetkezése útján alakul ki a nagyüzemi gazdálkodás, ahol lehet alkalmazni a nagy gépeket, kulturáltabb ban lehet gazdálkodni, nagyüzemi állattenyésztést lehet kialakítani és az egész mezőgazdaságot a belterjesség, a nagyobb hozam irányába lehet fejleszteni. Miért beszélek különösebb hangsúllyal a középparasztsághoz. Nem azért, mintha a párt, a kormány megváltoztatta volna a politikáját, mi továbbra is támogatjuk az egyéni parasztokat, továbbra is az önkéntesség alapján kívánjuk növelni a termelőszövetkezetek számát. De az élet, a fejlődés, az ország érdeke megkívánja, hogy a régi hibák elkövetése nélkül gyorsabban menjünk előre. Igenis agitálni kell a termelőszövetkezetek mellett, komoly felvilágosító, szervező munkát kell végezni mindenkinek, aki jobb életet akar, legyen az munkás, paraszt vagy értelmiségi. Közös érdek, hogy a mezőgazdaságban is éppen úgy, mint az iparban, szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyjék, mert a föld elaprózottsága, az alacsonyabb termelési színvonal egész fejlődésünk gátjává válik. Ne gondolják, hogy csak a mezőgazdaságban vannak ilyen problémák. Az iparban például számos területen új gyártmányokat vezetünk be. De a munkásosztály mint mindig, most is megérti az idők szavát. Javasoljuk a dolgozó parasztoknak és a középparasztoknak is, hogy barátkozzanak meg a szövetkezés gondolatával, s lépjenek bátran az új útra. Ez az út biztos út! A szocialista országokban szá2~ és százmillió dolgozó paraszt lépett erre az útra. Ezekben az országokban napról napra növekszik a termelés, emelkedik az egész nép, köztük a dolgozó parasztok életszínvonala is. A mi középparasztjaink kiváló szakemberek, értenek a gazdálkodáshoz. Ha a szövetkezetbe lépnek, szaktudásuk, munkaszeretetük lehetővé teszi, hogy ne kövessük el az egyes szövetkezetekben még meglévő hibákat. A szövetkezetek vezetőinek nem szégyen tanulni a középparasztoktól, elfogadni a jó gazdák tanácsait. Sok esetben előfordul, hogy a dolgozó paraszt még nem határozta el magát arra, hogy családjával együtt belépjen a termelőszövetkezetbe, de odáig már eljutott, hogy észreveszi a szövetkezet hibáit, és azt is tudja, miként kellene azt kijavítani. Éppen ezért erről a nagygyűlésről Is felszólítjuk az egyénileg dolgozó középparasztokat, minden egyénileg dolgozó parasztot, hogy fogjanak össze, szövetkezzenek bátran, ne féljenek az újtól, barátkozzanak meg a termelőszövetkezetek gondolatával. Ez saját érdekük, családjuk érdeke, az egész dolgozó magyar nép érdeke. A jövő a szövetkezeteké, a jövő a szövetkezetekbe tömörült parasztoké! Apró Antal kiemelte ezután, hogy a kulturális élet fejlődése egyike azoknak a területeknek, amelyekre népi demokráciánk a legbüszkébben tekinthet. Népünk műveltebb lett Az igazi belterjes gazdálkodás csak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben valósítható meg , — folytatta Apró Antal. — Tudjuk, hogy sok középparaszt fejében megfordult mér az a gondolat, hogy talán mégis jó lenne belépni, jó lenne gazdatársaival együtt szövetkezetbe tömörülni, hiszen nincsen olyan nap, hogy új termelő- szövetkezetek alakulásáról ne hallanának az egyik vagy másik járásban. Az is köztudomású, hogy több mint egynegyedmillió dolgozó paraszt több mint egy és félmillió holdon szövetkezetben gazdálkodik, és nyílt titok, hogy évről évre magasabb terméshozamokat érnek el, jobban gazdálkodnak, gazdagabbak. Sokakat még visszatartja az elhatározástól a régi, az apák, a nagyapák régről megszokott gazdálkodási módja, ez mellett akarnak maradni. Megértjük ezt a töprengést. Sokan azt mondják, hogy -magam ura vagyok, független vagyok, azt csinálok, amit akarok«. Hát ez nem éppen így van. De ilyen gondolkodású emberek is vannak. Vannak olyanok is, akik már magukban elhatározták, hogy belépnek, de még visszatartja őket a család, a feleség. De van olyan is, amikor a feleség a sok munka, a családi gond, nem utolsósorban az öregséggel járó gond miatt már úgy gondolkodik, hogy mégis jó lenne belépni, de ezt még nem meri megmondani az urának. Körülbelül így fest a régihez való ragaszkodás, de a gyümölcs érik, a dolgozó parasztok gondolkodnak, terveznek, mert legtöbben látják, hogy saját maguk, családjuk jövője jobban van biztosítva a termelőszövetkezetben. Sokan azt is látják, hogy a kisparaszti gazdaságoknak alacsony a termésszínvonala, drágán termelnek. Hajnaltól késő estig kell dolgozni az egyéni gazdaságokban. De a magyar paraszt politikus ember is. Látja, hogy az egész világon áttérnek a nagyüzemi termelésre, de a kapitalista országokban ez úgy történik, hogy ta kisáru termelő parasztokat Horthy Miklós egykori kultuszminisztere, gróf Klebels- berg egy alkalommal bejelentette, hogy az országban több mint egymillió analfabéta van. Mindez ma már a múlté. A népi demokrácia megszüntetve a kizsákmányolok műveltségi monopóliumát, lényegében megszüntette az analfabétizmust, jól felszerelt iskolákat, jól képzett pedagógusokat adott a dolgozók gyermekeinek. Soha annyi könyvet, újságol, rádiót nem vásároltak, soha ennyien moziba, színházba, kulturális, tudományos előadásokra nem jártak ebben az országban, mint napjainkban. A parasztfiatalok helyzetéről beszélt a továbbiakban. — Pártunk és kormányunk nagy figyelemmel kíséri parasztfiatalságunk életét. Úgy, mint eddig, a jövőben is mindent megteszünk, hogy boldogabb jövőt biztosítsunk a dolgozó parasztifjúságnak — hangsúlyozta. — Sokan termelőszövetkezetben, mások szüleik földjén dolgoznak. De nagyon sokan ott akarják hagyni a falut. Ez nem egészséges jelenség. ta átszervezésében nagy és szép feladatok várnak a fiatalokra. Nagyszámú, jó mezőgazdasági szakemberre van szükség. Állattenyésztők, gépészek, kertészek, traktorosok, agronómu- sak kellenek. Mi a paraszti ifjúság jövőjét elsősorban a szocialista mezőgazdaságban látjuk, helyüket a közös nagyüzemi gazdálkodásban találjuk. Mi éppen ezért azt kérjük a parasztfiataloktól, hogy maradjanak a mezőgazdaságban, itt fejtsék ki az egész . népnek hasznos- tevékenységüket. A mi népi államunk biztosította először, hogy e hazában senkit sem érhet hátrány azért, mert nem magyar anyanyelvűnek vallja magát, és gyermekét nemzetiségi iskolába járatja. Végső soron mindez azt igazolja, a szocializmust építő Magyarországon az alkotmányban biztosított jogok a gyakorlatban is megvalósulnak. Pártunk és kormányunk, mint eddig, ezután is számít a Magyarországon élő nemzetiségiek szocializmust építő munkájára. Testvérként haladunk előre hazánk felvirágoztatásáért. , A mezőgazdaság szocialisAz ország belső rendje szilárd Hadseregünket átszerveztük. Rendőrségünk tanult az ellen- forradalmi eseményekből, fegyveres erőink őrködnek békés építő munkánk felett. Fegyvert adtunk a munkások, dolgozó parasztok vagyis a munkásőrök kezébe. A népi államunkra törő ellenforradalmi erőket szétvertük. A reakció azonban nem mondott le tervéről. De egy biztos: a magyar népet soha többé nem lehet letéríteni a szocialista útról. Pártunk vezetésével mindjobban kibontakozik a nemzeti egység, mindjobban erősödik a népfront, kialakul a pártonkívüliek cs kommunisták frontjának egységes tábora, a nemzeti egység. Tudjuk, hogy hazánk füglista építőmunkát csak úgy tudjuk folytatni, ügy tudjuk megvédeni, ha továbbra is szoros szövetségben maradunk a szocialista országokkal, mindenekelőtt felszabadítónkkal, segítőnkkel, testvéri támogatónkkal, a világbéke nagy őrével, a szovjet néppel, a nagy Szovjetunióval. (Nagy taps.) Éljen Békés megye dolgozó népe! Éljen a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége! (Nagy taps.) Éljen a béke! (Hosszantartó, lelkes taps.) Ezután a tsz-ek, kisiparosok, a megye társadalmi szervezeteinek küldöttei különféle ajándékokat — új búzából sütött kenyeret, valamint bort, különféle emléktárgyakat adtak át ajándékként a nagygyűlésen megjelent Dobi Istvángetlenségét, a további szocia- > nak és Apró Antalnak,
