Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-22 / 197. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1957. augusztus 22. Várják az iskolák a tanulókat Lassan vége a nyárnak. Né­hány nap még, és itt van szep­tember, a tanév kezdete. A tanulók a sok nyári öröm után újra elfoglalják iskoláikban a szokott helyüket. Az iskolák pedig szépen kimeszelve, fris­sen olajozott padlókkal már várják az elsősöket és az is­merős arcú tanulókat. Szep­tember elseje Somogy több fa­lujában ünnep lesz. E napon ugyanis több községben új is­kolát avatnak. Horváth Lász­ló a megyed tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tá- jékoztátott bennünket arról, hol épültek új iskolák, mennyi pénzt fordítottak tatarozásra, és mennyit költenek új isko­lák építésére. Biztosítani a jó tanulás feltételeit, ez sarkallja a megyei tanács vezetőit, ezért viselik szívü­kön a meeye iskoláinak, a me­gye tanulóinak sorsát — mond- •ja Horváth elvtárs. — Ezért törekszik a tanács arra, hogy minden olyan faluiban, ahol nincs megfelelő iskola, csak szükségtantermek vannak, a legrövidebb idő alatt korszerű, megfelelő iskolák épüljenek. 1958. szeptember 1-én So- mogyszobom és Csökön yavison- tán négy tan termes, másfél­millió forint költséggel épült iskolát avatnak. A balaton- földvári gyerekek már most izgatottan szemlélgetifc új, négytantermes iskolájukat, amely ugyancsak másfélmillió forintba került. Paimukon ed­dig szükségtanteremben folyt a »tanítás a tanács egyik helyisé­gében. Ez sem a tanács mun­káját, sem a tanítást nem se­gítette. Itt 400 000 forintból épített kéttantemmes, nevelői lakásos iskolát avatnak. Pusz­takovácsiban néhány napig el­húzódik az építkezés befejezé­se, de itt is rövidesen készein lesz a kéttamtenmes, nevelői la­kásos iskola, melyre 400 000 fo­rintot fordítanak. Baráti-he­gyen azelőtt nenr volt iskola, kápolnába tanították a gyere­keket a betűvetés tudományá­ra. Most egytantermes, neve­lői lakásos iskolát építenek 360 000 forintos költséggel. Az iskolák tatarozására eb­ben az évben 2 400 000 forin­tot fordítottak. A kaposvári leánykollégium épületét kívül­ijeiül tatarozták, apróbb javí­tásokat is végeztek 360 000 fo­rintért. A Petőfi utcai iákoJa javítása 200 000 forintba kerül. Kőröshegyen 87 000, Balaton- kilitiben 80 000 forintot fordí­tottak az iskola tatarozására. A legtöbb iskolában befejez­ték már a meszelést és a pad­ló felolajozását, de mindenütt elvégzik ezt a munkát augusz­tus 25-ig. 28 millió forintból 8 tanterem épül a hároméves terv idején — közli velünk Horváth Lász­ló elvtársi Tabon négytanter­mes gimnázium épül 2,5 millió forintból. A munkát ez évben megkezdik, és 1959-ben feje­zik be. Szöllősgyörökön is elkez­dik és jövőre befejezik egy négytantermes iskola : építését. Az iskola építésére 1 millió forintot költenek. . Kaposvárott a Textilművek közelében épül egy négytan­termes, nevelői lakásos iskola. Lengyeltótiban háramtanter- mes, nevelői lakásos iskola épül (450 000 Ft), Mezőcsoko- nyán, ahol eddig szükségtan­teremben, a tanács egyik he­lyiségében tanítottak, három- tantermes iskolát építenek (450 000 Ft). Átéoítik az iharos- berényi Inkey-kastélyt, itt 5 iskolai tantermet létesítenek (1 millió Ft). A csurgói gimná­ziumban 640 000 forint felhasz­nálásával étkezdét építenek. Kaposfőn háromtantermes is­kola (430 000). Ádándon két tan­termes (440 000 Ft), Andocs Nagytoldi-pusztán kéttanter- mes. nevelői lakásos iskola (450 000 Ft), NágocSon pedig négytantermes, nevelői lakásos iskola (1 millió Ft) épül. Ka- oosvárott a Marx Károly ut­cában 75 férőhelyes óvoda épül 612 000 forint felhaszná lásával. Buzsákon kéttanter- mes, nevelői lakásos iskolát építenek 440 000 forintos költ­séggel. A három év alatt So­mogybán a felsoroltakon kí­vül még 14 egytantermes isko­la épül, Fonyódon és Kánya községben pedig nevelői lakást építenek. így szól a tájékoztatás, de a szürke szám* adatok többet is mondanak. Beszélnek a megyei tanács ve­zetőinek. gondoskodásáról, ar­ról, hogy mennyire szívükön viselik a megye tanulóinak sorsát. Több községnek pl. nem volt pénze az új iskolák építésének befejezésére, a ta­tarozásra. A megyei tanács se­gített, s kaptak pénzt a mun­kák befejezéséihez. De az is a gondoskodást bi­zonyítja, hogy a megyei tanács az egyik ülésén elhatározta: azokban a községekben, ahol nincs megfelelő iskola, nem engedélyezik a kultúrház épí­tését, amíg megfelelő iskola nem lesz. Helyes ez a határo­zat, szükség volt rá. Ebben az évben ugyanis a megye közsé­gei a 11 millió forintnyi köz­ségfejlesztési alapból 7,5 mil­liót fordítottak kultúrház épí­tésére, és mindössze 2,5 millió forint jutott iskolák létesítésé­re. Ha felépítik a következő há­rem ’évre. tervezett iskolákat, csupán 20 olyan község marad megyénkben, ahol nincs meg­felelő iskola. De rövidesen el­érkezik az az idő, amikor a megye valamennyi községében megfelelő, korszerű iskola vár­ja a tanulókat. Nagy eredmény ez! Azt jelenti, hogy a felsza­badulás óta évenként átlago­san öt új iskola épült me­gyénkben. S majd ha a szülők az első tanítási napon elvezetik gyer­mekeiket az újonnan épült vagy frissen meszelt, kifestett iskolába, beszéljenek arról, milyen iskolába jártak ők a múltban. Mondják el, hogy a düledező, piszkos, egészségte­len iskolák az ő számukra nem sok örömet jelentettek. Persze hozzátehetik azt is, hogy ak­kor az urak voltak hatalmon, most pedig a dolgozó nép. Ez igaz! De azért ne vegyenek mindent természetesnek, hi­szen a nép államának is sok gondjába, sok millió forintjá­ba kerül, hogy egyre több és több új, korszerű iskola várja a tudásra szomjas gyermeke­ket. Sz. L. Gondoskodjunk jövő évi kenyerünkről Alig fordultak ki a kombáj­nok, aratógépek a dűlőikből, s alig tették le kaszájukról a ha­darát a dolgozó parasztok, maris újabb feladatok, újabb erőfeszítések elé állította a mezőgazdaság dolgozóit az idő megállást nem tűrő 'kereke. A tennivalók közül a jövő évi ke­nyerünk megalapozására kívá­nom ráirányítani az állami gazdaságok vezetőinek figyel­mét. Pártunk és kormányunk a kenyérgabona hozamának 12 százalékos emelését tűzte cé­lul. Ezt a feladatot nem lehet lebecsülni, különösen akikor nem, ha tudjuk, hogy az egész megyében alacsony a kenyér­gabona termésátlaga. Ám az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek már tavaly is, de ebben az évben is megmu­tatták, hogy a gabonatermés mennyiségét állandóan tudják emelni. A jó agrotechnika mellett szól az a tény, hogy a kilenc­ven év óta nem tapasztalt nagy aszály kártétele kevésbé érvé­nyesült a nagyüzemi táblákon, mint azoknak a földjén, akik a fejlett termelési módszere­ket nem ismerik, vagy éppen nem alkalmazzák. Ezért tar­tom fontosnak, hogy a mező- gazdaság szakemberei és a gazdálkodók előtt megismétel­jem azokat a gyakorlati eljá­rásokat, amelyek a •gazdagabb termés előfeltételei. 1. jó elő­vetemény; 2. korszerű agro­technika; 3, a vetési idő helyes megválasztása; és 4. a kiváló vetőmag. Vegyük ezeket sor­ra. Az előveteményekről Az őszi gabona jó elővete- ményei: az éves és évelő pillan­gósok, a borsó, zabosbükiköny, lucerna, lóhere stb. Közepes elővetemény a len, kender, mák, dohány, siló és minden korán lekerülő növény. E nö­vények után a búza alá jól elő­készíthető a talaj, s a vetésig a beéredésre van négy-öt heti pihenési ideje. Ezeken kívül az olyan növé­nyek alkalmasak elővetemé- nyül, amelyek jó erőben hagy­ják vissza a talajt. Gyenge az az elővetemémy, amely későn takarodik le, melynél a talaj előkészítéséhez, a beéredésé- hez nincs idő.' Nem »kívánatos búzát, rozsot, vetni a zsaroló növények — a kukorica, napraforgó, szudáni fű stb — után sem. De a leg- : rosszabb előveteménye a ga- | bonénak önmaga, í Mégis azt mondhatjuk, hogy ♦ a legtöbb növény után, még saját maga után is jó ered­ezelc szerint. Feladó és átve- des csak nehezen találta meg kellett hisz a távolság pilla-| ménnyel termeszthetünk őszi „a - -------------------------------------------- * “ ""----------ltonként csökkent. | kalászost, ha arra felkészü­r andt márott is volt, f?l~ t lünk, és az agrotechnükánaik tutit* fi lábát, hogy átlépjen t - - - > ... «­21. Amikor a Venezia kikötött, Kunheil azonnal felment a pa­rancsnoki hidra. Hirtelen há­rom teherautó állt meg a ha­jó mellett, a katonák leugrál­tak róla, már hordták is a fe­délzetre a ládákat a kocsikról. A másodkapitány útjukat akarta állni, de egy bőrkabá­tos tiszt, aki magát a Gestapo megbízottjának nevezte, oda­ugrott, s félrelökte a kapi­tányt. • — Himmler birodalmi kan­cellár parancsa, aki ellenkezik, azonnal főbelövöm' A másodkapitány odarohant Kunheilhez és a kapitányhoz, hogy beszámoljon az előbbi összétűZésről. — Kívülem senki sincs arra felhatalmazva, hogy paran­csolgasson a kikötőben — hor­vő a Gestapo, értette? Kunheil ezredes elhallgatott. Ha egy nappal előbb történik ez, gondolkodás nélkül hívat­ja a kikötőőrséget, s lehajigál- tatja velük a ládákat a hajó­ról ezzel a tisztecskével egye­temben, aki még csak egy iga­zolványt sem mutatott fel. Az ő megbízatása azonban csak a csapatok behajózására vonat­kozott. Ma este azonban köz­vetlen felettese, Strauss ezre­des kényelmetlen beszélgetésre rendelte be: mi lehet az oka, hogy az orosz légierő elsül­lyeszti a hajókat? — Senkire sem gyanakszik? — faggatta Strauss kitartóan? — En csak elhelyezem a ka­tonai egységeket a hajón, ez az egész megbízatásom. — Hiába. Ott van maga mellett a kikötőben, aki az oroszokat értesíti, vegye tudo­másul, ezredes! Csak így jut­hatnak ilyen pontos adatok birtokába. Berlin dühöng, s ebből az egészből még igen nagy kellemetlenségeink le­hetnek .. ■ Ezért hallgatott Kunheil most, magába fojtotta felhá­borodását. — Kérem, hogy a rakodást azonnal állítsa le — mondta Strausst a lakásán. Az végig- natonként csökkent, hallgatta az ezredes jelentését, de nem szólt, úgy hallgatott, emelte mint a csuka. a küszöbön, s'abban a pilla-1 '£££&&& az elővetemény olyan módszereit használjuk, — Tegyen, amit jónak lát — natban észrevette Gyementye-u L7etéh6l falkadó fogvaté- bökte ki végül, s letette a vet. Mielőtt védekezhetett vol- 2természetéből fakado Iogyate kagylót, hogy a beszélgetést ne kelljen tovább folytatnia. Kunheil visszatért a kikötő­be. S ekkor érkezett oda Gye- fnentyev. Brandt épp a hajón volt. __ .... . -- ♦ Kossá goxat nagy reszuen, a *Ä sas Xi-- —— *•*"»-!* gezte, s elsütötte. Halkan és tompán csattanti . ... . _ . „ * £ ■«'"■»»«•-ifSS2ÄS1 " í Utalok itt mindjárt a tarló f» műtrágyázására. Pillangósok- • nál erre nincs s ni. ion, s végigvágódott a f olyo i terlómaradványofc nitrog«tar­Az ezredes nem is viszonoz- són. Gyementyev vállára kap- í ^leSencJ0 ,az a^?kat, .. to a kapitány köszönését. A to az elemyedt testet, odaro-i^?n}° ■ talajbalrienumok^tapla- - ~ -- hant vele a hajóűrhöz, s be- s lgy 8 *]laßbol nem dobta az ajtón. Visszament a i kell elvonniuk Ellenben a len, folyosóra, óvatosan körülkém- j ^endef, süokukorica vagy ga- lelt, nem vette-e észre valaki • bona ; tarlója 80, 100, 150' kg a történteket, aztán lesietett ajPebsót követel. hajóürbe. Elhengergetett né- * hány hordót, Brandt testét katonák lázasan cipelték a lá­dákat a hajóra. — Hát ez meg miféle rako­dás? — kérdezte meg Gye­mentyev az ezredest. — A Gestapo — mondta rö­viden Kunheil, s tovább ment. Zsaluit’ o 1*5, L° f „ A deszkák ala rejtve korulrakta i Gyementyev azonnal félts- újra horcLókkai í A talaj előkészítés kant fel Kunheil. Odalépett a Kunheil. — Mindjárt összeköt­katonákhoz, s rájuk ripako- tetésbe lépek dott: — Azonnal hagyják ab- Sággal, ba a rakodást!... Kihez van szerencsém? — fordult a hirte­len odaugró Brandthoz. — Brandt, Gestapo-megbí- zott. S maga ki? — Kunheil ezredes. En fele­lek a berakodásért. — Nagyon jó — mondta Brandt gúnyosan —, akkor merte Volna a ládákat a cím­zésről, ha nincs az az átko­zott sötétség, s akkor számított volna rá, hogy veszély fenye­geti: — Brandt itt van. Azon­ban semmit se vett észre, nagy kényelmesen felsétált a Vene­zia fedélzetére, s hozzákezdett szokásos ellenőrző kőrútjához. Amikor a hajóűrt átvizsgálta, a keskeny folyosón igyekezett tovább, a matrózok kajütjei mellett. Egyetlen lámpa pislogott A tarlóhántást ahol ez Pár perc múlva Gyementyev ; még hátra van — 5—10 centi már Kunheilnél volt a kikötő­ben. — Ki volt az a bőrkabátos tiszt, aki az előbb lejött a lépcsőn? — kérdezte Gyemen­tyev. — Az előbb érdeklődött a ládák felől. Nahát ez a bőrka­bátos a gazdája — válaszolta Kunheil. A Venezia kapitánya kéret­te az ezredest, Gyementyev egyedül maradt. Hogyne tudta méter mélyen végezzük el. Utána hengerrel zárjuk le a talajt. Ezzel a munkával bizto­sítjuk a gyommagvak kikelé­sét. A keverőszántásnál viszont 20—25 cm mélyen járjon az eke, amit kövessen nyomon a 'gyűrűshenger. E szántással 200 kg szuperfoszfát, 50 kg nitro­gén és 80 kg káli műtrágyát munkáljunk bele a termőföld­be. Ez nem sablon: ha pillan­gós az elővetemény, az alapba kétharmad rész szuperfoszfá­tot adjunk, ha pedig nem pil­langós, hanem csalamádé, ken­der, kukorica az elővetemény, akikor kétharmad rész nitro­gén műtrágyát és kevesebb foszfort használjunk. A nitro­gént tanácsos két részben ada­golni: . felét szántás előtt, fe­lét pedig közvetlenül a vetést megelőzően. Kísérletképpen nagyobb műtrágya adagokat is adhatunk, természetesen gazdaságossági számítás után. Ha a keverőszántás a vetés előtt kigyomosodik, akikor kul. tivátorral, tárcsával, utána sd- mítóval gyomtalanítsuk, és zárjuk le azt. Vetés előtt a gyomtalanítást annyiszor is­mételjük meg, ahányszor azt a talajok állapota megkívánja. 4—6 hét alatt a baktériumok nemcsak kémiai, de fizikai ál­lapotában is megváltoztatják a talajt, tnorzsaléikos szerkezetet alakítanak ki, és a legjobb magágyat készítik a vetés ide­jére. Az ilyen talajt szükség­telen újból megszántam, mert háborgatnánk a baktériumok működését, vagy az eke olyan földet fordítana fel, amely a csíranövény megkapaszkodá­sához, kezdeti fejlődéséhez szükséges feltárt tápanyaggal nem rendelkezik. Mikor vessünk? Az előző évek tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy megyénkben az őszi árpát szeptember 5—10-ig, a rozsot szeptember 10—30-ig, a búzát pedig szeptember 15-e és ok­tóber 20-a között célszerű a földbe tenni. De a búza 85 szá­zalékát lehetőleg október 10-ig vessük el, a többit pedig folya­matosan utána. Az október 20-a után vetett búza termés­hozama lényegesen csökken. A jó termés elérésének feltéte­le: úgy végezzünk a folyamat­ban lévő talajelőkészítéssel, majd az elővetemény betaka­rításával, hogy az optimális ve­tési időig beéredhessen a ta­laj. Ha ezt nem tudjuk biztosí­tani, akkor inkább a gyen­gébb elővetemények után jó talajelőkészítéssel, bőséges műtrágya adagolásával, az op­timális vetési idő betartásával alapozzuk meg a magasabb terméseredményeket. Nagyon fontos a jó vetőmag használata. Kövér talajokon az igényesebb Bánkúti búza lesz a megfelelő, a gyengébb földe­ken a Fleischmann 481-es búza ad nagyobb termést. Nem he­lyes a vetőmaggal takarékos­kodni — a vetés kellő sűrűsé­gére legyen gondunk: négyzet- méterenként 480—500 mag szükséges. A Bárdibükki Állami Gaz­daság kísérleteinek tanúsága szerint a 130 kg-mal vetett bú­za 16,40 mázsát, a 110 kg mag­gal vetett búza pedig 11,37 má­zsás átlagtermést adott kát. holdanként. Az itt leírtak nemcsak az állami gazdasági és termelő­szövetkezeti vezetőkhöz, hanem az egyéni gazdákhoz is szól­nak. Ha megszívlelik a jó ta­nácsot, akkor jövőre több ke­nyérnek valót takaríthatnak 'fo1©, Hennel Béla főagronómus. a parancsnok- csak a folyosón. Hirtelen lép- volna már, milyen ládák ezek,] — Ha jónak látja — biccen­tett Brandt —, s nem akr '•<- lyoznak meg abban, hog... a birodalmi kancellár parancsát teljesítsem. Kunheil odament az őrbódé­hoz telefonálni. Brandt meg parancsot adott katonáinak, hogy folytassák a berakodást. tek hangzottak fel előtte. Va­laki szembejött vele. Gye- mentyevnek a hetedik érzéke azt súgta, hogy veszély fenye­geti. Odalapult a sarokhoz. A folyosón Brandt lépkedett. Már csak néhány lépés válasz­tóért a 128 ládáért is felelős Nagyon későre járt, az ezre­s most azon törte a fejét, ho­gyan akadályozhatná meg a hajóra rakásukat. A katonák a következő te­herautó rakományát hordták a kikötőbe káromkodva, ami­kor egy ismeretlen, magas _________ _ t óttá el őket egymástól. Egy- tiszt állt meg előttük, aki neml'T]~‘~' két lépés és Brandt megisme- volt más, mint Gytmenttien : Legmagasabb nappali homer- ri a sarokban megbúvó alakot. Gyementyevnek cselekednie (folytatjuk) Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, elsősorban a Dunántúlon újabb eső. Mérsé­kelt, helyenként élénkebb dél­nyugati, nyugati szél, hűvös éjszaka, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet éjjel; 10—13 fok. jséklet nyugaton 20—23, ; ten 23—26 fok között. kele­Szovjet vendégek Somogybán A hazánkban tartózkodó harminchat tagú szovjet turis­tacsoport Sztálinvárosban tett látogatása után csütörtökön délelőtt Somogyba érkezett. Kaposvárott megtekin tették többek között az Agyagipari Kt&z műhelyét, és beszélget­tek az értékes munkát végző agyagiparosokkal, akiknek munkáját külföldön is isme­rik. Délután a' turistacsoport tagjai a Balatonra utaztak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents