Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-22 / 197. szám
Péntek, 1957. augusztus 22. 2 SOMOGYI NÉPLAP Az ENSZ rendkívüli szerdai New York (MTI). Az ENSZ rendkívüli közgyűlése szerdán ismét összeült, hogy folytassa a Közép-Keletről szóló vitát. Sir Claude Corea, Ceylon képviselője, az ülés első szónoka beszédében hangoztatta, hogy a két határozati javaslat között »közeledés látszik«. A következő szónok, Kamii Abdul Rahim, Jemen állandó képviselője kijelentette, a héthatalmi határozat teljes mértékben elmulasztja, hogy eleget tegyen a sürgősségnek és a válságnak semmiféle világosan körvonalazott megoldását sem tartalmazza. Hangsúlyozta, hogy az angol —amerikai csapatok haladéktalan visszavonása az »elfogadható megoldás lényeges feltétele«. Maurice Couve de Mutwille francia külügyminiszter hangoztatta, Franciaország támogatja a Norvégia és a másik hat ország által előterjesztett határozati javaslatot. Mint mondotta, a határozati javaslat megszavazása lehetővé tenné az ENSZ számára, »hogy eleget tegyen a reá háruló felelősségnek«. A továbbiakban kijelentette, hogy a gazdasági kérdések nem jelentenek döntő tényezőt és Franciaország szívesen venné, ha bizonyos hatalmak kormányainak képviselői csúcstalálkozóra jönnének össze, hogy megoldást találjanak »a közép-keleti hidegháború kérdésében«. Couve de Mur- ville hangsúlyozta, hogy Franciaország semmiképpen sem ellenzi »a törvényes nemzeti törekvéseket«, de ragaszkodik ahhoz, hogy a változások külső behatásoktól mentesen menjenek végbe és azokban kizárólag az érdekelt népiek szabadon kifejezett akarata érvényesüljön. A francia külügyminiszter felszólalása után a közgyűlés elnöke berekesztette az ülést. A» ENSZ ti» arab orttzága gyorsasággal megegyezett egy köxép-keleti béketervben New York (MTI). Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tíz arab országa augusztus 20- án este bejelentette, hogy egyhangúan megegyeztek egy közép-keleti béketervben. A terv biztosítja, hogy a nyugatbarát Libanont és Jordániát nem éri külső támadás más arab országok részéről. A terv ezenkívül felszólítja Hammarskjöld főtitkárt, segítse elő az amerikai csapatok Lit inonból és az angol csapatok Jordániából való kivonását. Az arab országok bejelentették, hogy ezt a közép-keleti béketervet jóváhagyás céljából még csütörtökön a közgyűlés elé kívánja terjeszteni. Amennyiben a közgyűlés elfogadja a tervet, akkor a közép-keleti ügyben összehívott rendkívüli közgyűlés esetleg csütörtökön vagy pénteken véget is ér. Nyugati diplomaták első megítélése szerint a terv elnyeri majd a 81 tagú ENSZ- közgyűlés egyhangú jóváhagyását és ezzel 48 órán belül véget vet a rendkívüli közgyűlés ülésének. Burgenlandi parasztok ~ tüntetése Eszterhézy ellen Bécs (MTI). Frauenkirchen I burgenlandi faluban kedden I mintegy ötven paraszt a köz-1 ségháza elé vonult és ott szén-1 vedélyes hangon követelték, < hogy tovább gazdálkodhassa- * nak azon a néhány holdnyi1 termőföldön, amelyet annak < idején a szovjet katonai ha-1 tóságok elfoglaltak a háborús J bűnös Eszterházy-féle nagy-' birtokból és nekik juttatták. \ A magyarországi ellenforrada- J lom idején börtönéből kisza- ? badított és Ausztriába szökte • ? tett Eszterházy Pál »herceg«? ugyanis visszaköveteli a földet^ a szegényparasztoktól. A tűn-' tetőket a csendőrség oszlatta' szét. Az Osztrák Párt felszólította kormányt, dolgozzanak Kiáltvány az atomíegyverkezés ellen Tokió (TASZSZ). A japán fővárosban szerdán került sor az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért és a leszerelésért küzdő negyedik nemzetközi értekedet záróülésére. Az értekezlet résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták el az értekezlet három legfontosabb okmányát, a nyilatkozatot, a nemzetközi békeharcos erőkhöz intézett ajánlást és a kiáltványt. A kiáltvány felhívja a világ nép>edt, hogy követeljék az atomfegyverkísérletek azonnali és feltétlen eltiltását, az amerikai és az angol csapiatok Libanonból, illetve Jordániából való haladéktalan kivonását, s a legmagasabb szintű értekezlet összehívását. A nyilatkozat hangoztatja, »az atomkorszakban élő emberiség sürgető és közös kötelessége«, hogy megakadályozza a katasztrófát és elősegítse a népiek együttélését. Az Izvesztyija Dulles beszédéről Moszkva (TASZSZ). Az Izvesztyija megjegyzéseket fűz Dullesnak augusztus 19-én mondott beszédéhez. A lap megállapítja, hogy az amerikai külügyminiszter beszédében elavult elképzeléseket, kudarcra ítélt teóriákat, hitelüket vesztett tételeket hirdetett, vagyis beszédében minden benne volt, ami régóta az amerikai diplomácia rekvizítu- mai közé tartozik. Dulles felszólalása a képmutatás és a hazugság párját ritkító ve- gyüléke volt, ügyetlen kísérPolitikai apróságok Különös tanóra A tanító felelésre szólítja ki a diákot: — No, Tommy, oldd mqp a következő feladatot. Házatoktól öt mérföldnyi- re leesik egy atombomba. Nyugati szél fúj. Hogy állapítod meg, van-e a szobában rádióaktív szeny- nyeződés? Tommy a bonyolult műszer után nyúl, és áhítatosan nézegetni kezdi a 'plafont, — Már megint nem tanultad meg a leckét! Kettest kapsz. Mondd meg az (apádnak, hogy nem vagy felkészülve a vörösök elleni támadásra, s ezért megismétled az osztályt. Jimmy! Jimmy felpattan helyéről. — Az iskolától tíz mérföldre atombomba robban. Keleti szél fúj. Állapítsd meg a műszer segítségével, van-e atomszennyeződés a tanteremben. .;. Folyik az óra. Az amerikai nebulók az atomtámadás elleni védekezés módszereit tanulják. Hol, milyen iskolában vannak ilyen órák? Egyelőre ilyen iskola nincs. Azonban hamarosan lesz nem is egy. Az Associated Press közlése szerint az amerikai Szövetségi Polgári Légoltalmi hivatal már megfelelő programot dolgozott ki ilyen iskolák megszervezésére. New York és New Jersey államban több mint százezer iskolás részére kötelezővé teszik az ilyen irányú oktatást. Meg kell tanulniuk az atomrobbanáskor keletkező radiációt észlelő speciális műszer elméleti és gyakorlati kezelését. A hivatal gondoskodása oly messziremenő, hogy még az anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza: a készülékeket ingyen osztják szét a tanulók között. Kellemetlen feladat vár az amerikai tanítókra. Nehéz tantárgyat erőszakoltak a tanulókra azok, akik ellenzik az atom- és hidrogénfegyverek eltiltását, és érdekeltek az atomőrület szításában az Egyesült Államokban. let, hogy a háború szakadéká- i nak szélén egyensúlyozás poll-} tikáját az emberiség üdvének í tüntesse fel. Ugyanakkor a } beszéd tele volt az ENSZ alap- á •elvei iránti hűségre vonatkozó i fogadkozásokkal. a Az Izvesztyija a továbbiak- t ban rámutat arra, hogy Dulles # beszédében azt állította: a# , Szovjetunió »a világuralomra« ( I törekszik. Nagyon le kellett be- ( ! csülnie hallgatóságát, hogy I I ilyen törekvésekkel vádolja a ( I Szovjetuniót, akkor, amikor az ( amerikai csapiatok tiporják ( sárba a kis Libanon népének ( függetlenségét, amikor ameri- J kai katonai támaszpontokat lé- f tesítettek 49 országban, ami-’ kor amerikai tengerészgyalogo-f sok szálltak partra Szingapúr-< ban és amerikai atombombá-j más államok' Rossz mérték — sokba kerül A kanadai hadsereget a múlt évben 209 000 dollár veszteség érte, mert a katonák átlagméretét elkalkulálták. A megrendelt 124 353 rövid khaki-nadrág nem ment rá a katonákra, mert fenékben túl szűknek bizonyultak. A kincstári nadrágokat áron alul adták el a polgári lakosságnak. Egy reménykeltő szó A hatodik amerikai flotta a Libanonban állomásozó 15 000 katona számára most külön újságot jelentet meg. Ebben az újságban felhívják az amerikai katonákat arra, hogy tanulják meg »az arab nyelv alapjait«. A lap mindennap egy szót vagy kifejezést közöl, és ezt nyelvleckének ajánlja. »Képzeljék csak el — írja egy beiruti újságíró —, mekkora időre lesz szüksége a megszálló csapatoknak ahhoz, hogy ilyen ütemben elsajátítsák a világ egyik leggazdagabb nyelvét«. Az elmúlt napokban azonban az amerikaiak kétségtelenül olyan kifejezéssel ismerkedtek meg lapjuk hasábjain, amely a libanoniak szempontjából igen re- reménykeltő. Ez a kifejezés: »Ég veletek!« zók cirkálnak egén. »A béke alapjelvei« — ezt a* címet adta beszédének Dulles. Ehelyett azonban így lehetett} volna címezni: »Az agressziói indokolása« Az efféle »alap>elvek« köve-' tőinek tudniok kellene, hogy a . népjek szemében az agresszív l politikának nem lehet sem * igazolása, sem megindokolása, sem közvetlenül, sem közvet-j ve — állapítja meg az Izvesz-Í tyija. Nyugtalanság * índonéaiában J Djakarta (Uj Kína). Suhand-? rio indonéziai külügyminiszter? szerdán újságírók előtt kije-} lentette, az amerikai katonák} szingapúri partraszállása azt a? benyomást kelti, hogy Délke- let-Ázsia a nemzetközi viták új közpjontja lett. Megjegyezte, hogy ez az esemény nyugtalanságot okozott. A djakartai napilapjok sze-i rint az amerikai katonák szín-} gapuri partraszállása Indonéziai számára ugyanazt jelenti, mint} a Középj-Keleten végrehajtott} intervenció és agresszió. A Szovjetunió külpolitikája a békés gazdasági versenyen alapul Az alábbi cikket a Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt hivatalos lapja közölte Kommunista ) az osztrák 4 ki? olyan törvényjavaslatot, amely i lehetővé tenné, hogy a búr- ) genlandi parasztok részletfize- t tésre megvásárolhassák vagy' legalább bérletként továbbra J is megművelhessék a szovjet : hatóságok által nekik juttatott \ földeket. egnorgaimi r — egyik i az Amsz- ? — New ( 1958 augusztus 14-én borzalmas re-1 pülőszerencsétlenség | történt. A KLM —| holland légiforgalmi társaság óriásgépje terdam York útvonalon 991 személlyel fedélze- i tén. az Írországi! Shannon repülőtéré- < ről felszállva, a par-* toktól mintegy 2101 kilométerre nyugat- * ra a tengerbe zuhant. Térképünk a sze-1 rencsétlenség színhelyét, valamint a' gép tervezett útvo-1 nalát mutatja. A szovjet sajtó hivatkozik az Egyesült Államok ■munkaügyi minisztere által a közelmúltban közzétett kommünikére, amely szerint hivatalosan 5 437 000 munkanélkülit tartanak ttyilván Amerikában. E számmal és az amerikai gazdasági válság egyéb Ismérveivel kapcsolatban a szovjet közgazdászok ismét részletesen foglalkoznak a. két világrendszer közötti versengés problémájával. A Pravda egyik legutóbbi számában Arzumanian akadémikus rámutatott, hogy: »a mostani válság erősen súlyosbította a kapitalizmus helyzetét.« »1958 májusban — jelenti ki Arzumanian — az Egyesült Államok ipari termelése tovább csökkent. E pillanatban nem tudjuk előre megmondani, mennyi ideig tart még a recesszió, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy tovább csökkentik a beruházásokat.*' Azumanian ezután a következőket állapítja meg: »Naiv dolog volna azt gondolni, hogy a tőkés termelés képtelen növekedni. A "termelőerők fennakadása-«, továbbá »fejlődésük megtorpanása« elmélet nem tartozik a marxista elméletek közé. De ha pontosan akarjuk elemezni a válságot és kísérő jelenségeit, akkor »nem tarthatjuk valószínűnek, hogy az elkövetkező években sor kerül a kapitalista termelés gyors növekedésére«. A z amerikai ipar hosszú éveken át fölényben volt a Szovjetunióval szemben. A Szovjetunióban még ma is csaknem fele annyi árut termelnek, mint az Egyesült Államokban. Az egy főre eső termelés tekintetében Amerika tavaly ötször szárnyalta túl a Szovjetuniót. A szovjet ipar az égy főre eső termelés terén nem éri el a nyugat-európai nagy ipari országok színvonalát sem. Mindezzel együtt a szovjet ipar átlagos termelése 19i2 óta rendszeresen évente 11—13 százalékkal emelkedik, mig az amerikai termelés színvonala az egyik évről a másikra szabálytalanul hullámzik] és a fellendülést úgynevezett pangások váltják fel. Ilyen körülmények között érthető a szovjet emberek optimizmusa és jogos büszkesége. A Szovjetunióban mindenki meg van győződve arról, hogy a gazdaság minden ágában tért hódítanak, és égy gazdasági Sztálingrád felé haladnak. Az állami tervgazdasági kutatóintézet a Kommunyiszt című folyóiratban idézi a győzelmek egész sorozatát, amelyek úgy jelzik a szovjet emberek előrehaladását, mint annak idején a Honvédő Háborúban az apró zászlók a térképen a front előnyomulását. Tény, hogy az iparágak nagy részében a termelés abszolút számainak évi növekedése a Szovjetunióban gyorsabb, mint az Egyesült Államokban. Míg az Egyesült Államokban a vasérctermelés 1950- től 1957-ig 1 200 000 tonnával növekedett, addig a Szovjetunióban ez a növekedés elérte a 6 millió 400 ezer tonnát. Körülbelül ugyanilyen arány mutatkozik több más iparágban is: a vasönt- vénytermelés az Egyesült Államokban 1,8, a Szovjetunióban 2,6 millió tonnával növekedett. A széntermelés az Egyesült Államokban 6,1 millió tonnával csökkent, a Szovjetunióban 24,6 millió tonnával emelkedett. H a van valaki, aki két-( ségbevonná a szovjet I forrásból származó adatokat, ( az halgassa meg, mit mon-( danak maguk az amerikaiak. Például Wisner professzor, a massachusetts-i technológiai intézet munkatársa az Egyesült Államok gazdaság- fejlesztési bizottsága előtt tartott beszámolójában kijelentette: »Amikor rosszkedvű vagyok, arra gondolok, hogy a Szovjetunió öt éven belül minden területen határozottan túlszárnyal bennünket. De amikor bizakodó hangulatban vagyok, azzal nyugtatom meg magam, hogy ennek eléréséhez a Szovjetuniónak tíz évre van szüksége«. Emlékeztetünk azokra a kijelentésekre is, amelyek Allan Dulles, Foster 'Dulles fivére, az Amerikai Egyesült ji Államok Központi Hírszerző|| Ügynöksége vezetőjének szájából hangzottak el májusban az amerikai kereskedelmi kamara egyik konferenciáján: 1. «A Szovjetunió 1956 óta kétszerannyi szerszámgépet gyárt, mint az Egyesült Államok«. 2. »A rendelkezésre álló statisztikák szerint 1958 első harmada folyamán a kínai— szovjet tömb acéltermelése első ízben szárnyalta túl az Egyesült Államokét. E három hónap alatt a Szovjetunió acéltermelése elérte az amerikai termelés 75 százalékát«. Idézzük talán dr. Edward Teller amerikai tudományos szaktekintélyt: »Az oroszok közel tíz évvel előztek meg minket a tudósképzés területén« — mondotta. Pokrovszkij szovjet professzor kijelentette, hogy a harmadik szputnyik felrépítésékor kb. 30 millió kilowatt energiát használtak fel, azaz ‘ötször annyit, mint amennyi a kujbisevi vizierő- mű kapacitása. Felmerül a kérdés, hogyan viselkedik a Szovjetunió, amikor mindinkább tudatára ébred erői növekedésének és javai gyarapodásának. Enyhén szólva naiv dolog volna azt gondolni, hogy a szovjet emberek az amerikai nehézségek láttán elégedetten dörzsölik kezüket! Nem! Ök csak arra gondolnak, hogyan állítsák erőiket a béke szolgálatába. Ezzel magyarázható, hogy miért sürgetik a nagyhatalmak vezetőinek találkozóját. 4 Ezért figyelmeztetik a vilá-} got, tartsák szemmel a kalandorokat, akik a Szovjet• unió határainak közelében a Közel-keleten katonai provokációkba bocsátkoznak. a-, : NIem a hidrogénbombá-] * ban és az interkonti-* nentális rakétában kell keresni a Szovjetunió külpo-i Unkájának titkát, hanem i Hruscsov következő szavai- J ban: "A kereskedelem fejlő-i dése a nemzetközi feszültségf enyhítéséhez vezetne«. Vagyt talán még inkább azokban' a szavakban, amelyeket az októberi forradalom 40. évfordulóján mondott: *El kell fogadni a tényt, hogy vannak szocialista államok és kapitalista államok, s ezek a saját útjukon haladnak. Az államok közötti vitás kérdéseket tárgyalások útján, háború nélkül kell eldönteni«.
